Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Pesti mese - Duna World, 03:40 |
Szégyenfolt - AMC, 03:50 |
Utolsó éjszaka a Sohóban - HBO, 03:58 |
Ave, Cézár! - HBO2, 04:10 |
Minden út Rómába vezet - Filmbox Extra HD, 04:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Dougray Scott (59) |
Mark L. Lester (78) |
Peter Facinelli (51) |
Garcelle Beauvais (58) |
Tamsin Egerton (36) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Halálos bosszúvágy |
Courteney Cox |
2008-12-09 06:24.56 |
Ausztria meg Magyarország között nem a tatárjárás a különbség, hanem a török hódoltság kora, plusz az, hogy náluk nem szórakoztak az elvtársak 40 évig a kommenyizmussal. |
2008-12-09 06:20.43 |
Igen, Oroszország-anyácska nem csak a fegyverkezés de a filmek terén is nagyon magához tért, a Patyomkin páncélos óta a 9. század volt az első orosz film, ami megfogott. Ez pedig még jobb darab. :)
(Sajnálom, hogy a 9. század még mindig nincs bent az adatbázisban, holott kétszer is beküldtem az adatait.) |
2008-12-09 05:55.41 |
Sajnos itt is adódnak néha vademberes trófeaszerzések, a délszláv polgárháborúban előfordultak ujjakból, meg fülekből készült nyakláncok, testrésztrófeák egyes harcosokon. :(
Mondjuk abban tagadhatatlanul van valami stílusos, hogy Krum bolgár kán Niképhorosz császár koponyáját ivókupaként használta. :) |
2008-12-09 05:49.33 |
4 óra elmúlt. Most is jól érzed magad? :D |
2008-12-09 05:43.16 |
Júdás evangáliumáról, vagy más hasonló tartalmú gnosztikus iratokról már tudhatott a rendező. |
2008-12-09 04:34.10 |
Adminisztratív teendőim vannak, úgyhogy most egy időre lelépek. |
2008-12-09 04:32.07 |
Na, erre van mit mondanom!
1. Dél-Afrikában a néphiedelem szerint az érintetlen gyerekkel történő közösülés minden nemi betegséget meggyógyít. Ezért sajnos gyakoriak a gyerekek ellen elkövetett erőszakos fajtalankodások, ami az AIDS-helyzetet figyelembe véve... hát inkább nem minősítem. (forrás: Frei dosszié, vagy Pesty fekete doboz, nem emlékszem) 2. Pár napos hír az Indexről: 110 gyereket ölt meg egy nigériai ördögűző. [link] Lehet, hogy az én példám sarkított volt, ezek viszont tények. Attól, hogy mosolyog, meg laza, még simán lehet a mi értékrendünk szerint egy bestiális vadállat. És van még egy konkrét példám: Haverom a Sínai-félszigeten töltött pár hetet ENSZ katonai misszióban. Sokféle náció hordja a kék sisakot arra, a srác összecimborált egy fekete képű katonával. (Talán pápua származású volt, de nem biztos, valami efféle, ennyi a lényeg.) Angolul meg kézzel-lábbal társalogtak, segített a pia is, szóval tök jól elbaromkodtak, tök jó arc volt a pápua, haverom teljesen megkomálta. Hogy napok, vagy órák után történt-e, azt nem tudom, de a nagy dínomdánomban a fekete megkérdezte a srácot, hogy ő hány embert ölt már meg. A gyerek ledermedt, hát egyet sem, mert? Te? Én kilencet! -vágta ki büszke vigyorral a derék békefenntartó. Náluk ez dicsőség dolga. A haver onnantól sürgősen beszüntette a barátkozást, felfordult a gyomra az egésztől. |
2008-12-09 04:19.01 |
Jó, akkor kicsit konkretizáljuk.
Mint azt tudod, a környező országokban elég erőteljes a magyarellenesség, Szlovákiában például egy szélsőségesen magyargyűlölő párt nemhogy a parlamentjükbe bejutott, de kormányra is került, és ezt a lakosság elfogadja. (Naná, ők szavazták meg!) Bár természetesen nem minden szlovák magyargyűlölő, sőt, valószínűleg a többség nem az, azért a gyűlölködők még így is elég sokan vannak, esetenként bántalmazzák a magyarokat (Malina Hedvig), a többség pedig ezt hallgatásával elnézi, így támogatja. Szerbiában talán még rosszabb a helyzet, csak ez nem ennyire publikus. Ha ezekben az országokban magyarul beszélsz, akkor bizony előfordulhat, hogy beszólnak neked, netán meg is ütnek érte. Hiába, hogy te éppen annyira vagy magyar, mint jakut, őket ez nem fogja érdekelni. Ugyanúgy megvernének adott esetben engem is, mint téged, vagy bárkit, aki magyar. Ebben a megvilágításban sem érzed, hogy nekünk össze kellene fognunk, mert az ellenem irányuló gyűlölet és az ellened irányuló gyűlölet ugyanaz? Nem gondolod úgy, hogy ezek az indulatok valamilyen sorsközösségbe szorítanak minket? |
2008-12-09 04:09.04 |
De egy nemzetek nélküli világban mindenhol ugyanazt fogod kapni, látni, megélni. Kandaharban éppúgy BigMac lesz a menü, mint Mátészalkán vagy Pretoriában. Nem lesznek nemzeti étlek, népviseletek, népzenék, népszokások, hagyományok, nem lesz múlt, csak a gyökértelen, sivár kozmopolita globalizáció, ahol mindenki lehet minden, miközben identitás nélküli atomi részekre hullunk. Mindezt totális kontroll mellett. Ne legyenek illúzióid, már bent vannak az első emberekbe ültetett mikrochippek. |
2008-12-09 04:01.20 |
Aludj jól, amíg le nem vadászlak! :D |
2008-12-09 04:00.03 |
Itt jön be a képbe a bizalom!
Na meg az, amit az előbb a nemzetet kialakító tényezőkről írtam. Egy olyan emberben, akivel számos közös vonásotok van (közös lakóhely, közös származás, közös nyelv), jobban megbízhatsz, mint egy olyanban, akivel csak kevés a közös pont. Egy hülye példával élve: Az országút mellett laksz, a város szélén. Egy téli hajnalon jön egy iskolabusz, felborul, a sofőr meghal, és neked ott óbégat egy tucat kisiskolás, néhányuk meg is sérült. Be kell menned kocsival a városba, hogy segítséget hozz, de addig a gyerekeknek kellene valami felügyelet. Mit ad Isten, arra ballag egy melós fazon tolómérővel, meg egy maszáj harcos lándzsával. (Fáradok... XD) Melyiket kéred meg, hogy maradon ott, segíteni? 1. Megkéred a maszájt, hát hiszen neked mindegy, csak ember legyen, ez meg mosolyog, a melós meg mogorva. Mutogatsz a buszra a gyerekekre, Umbalugbo okopolompo -mondja ő. Reméled, hogy fogta az adást, elmész segítségért. Mire visszaérsz, a gyerekek már kékek, úgy fáznak, mert a maszáj nem tudja, hogyan kell begyújtani a konvektort. Ellenben csupa füst minden, mert tüzet rakott a nappaliban, ahol megsütötte kedvenc macskádat. A gyerekekkel ugyan nagyon kedves, de Pistike bekakált, mert nem tudta maszájul elmondani, hogy vécére szeretne menni, ez a fekete fickó meg pont a budiajtónak vetette a hátát. :) 2 Megkéred a melóst, hogy segítsen. Simán elmondod neki a szitut, megérti, és amit tud, azt valószínűleg megteszi, úgy, ahogyan kb. te is tennéd. Bízhatsz ebben, mert egy nyelvet beszéltek, ugyanaz a kulturális hátteretek, így hasonló a gondolkodásmódotok is. |
2008-12-09 03:42.25 |
Nem.
Ugyanis nem minden közösség fogad be. Nálunk gyakorlatilag háborítatlanul, sőt, sikeresen elvan egy nigériai éppúgy, mint egy kínai vagy arab, vagy szlovák, vagy német, vagy bárki. Európában ez nagyjából így működik, a tolerancia egyes országokban már olyan extrém szintre jutott, hogy a pedofilok önálló pártot alapítottak (Hollandia), és a parlamentben helyet foglalhat egy kommunista transzvesztita prostituált (Olaszország). Nálunk elfogadnak, tehetsz szinte bármit, lehetsz bárki, keresheted az egyéniségedet bármely különleges formában. De a világ számos országába be sem engednének, s ha igen, akkor sem lennél ott soha teljes értékű ember, mindig csak valami kívülálló, idegen, kinézett vendég. |
2008-12-09 03:34.06 |
Igen, a nemzettudat halványulóban, a nemzet fogalma hígulóban, a nemzet, mint olyan eltűnőben van. Ahogy elnézem a világon zajló folyamatokat, néhány száz éven belül egyszerűen megszűnik az, hogy valaki magyar. A határok már most szétmállóban vannak, a kulturális örökség egyre kevésbé élő, inkább már csak múzeumi adat, érdekesség. Ez a globalizáció hozadéka.
Száz év, és már család sem lesz, csak egyén. Individum. Önálló, független és szabad, fogyasztó Budapesten, Rómában, vagy Amszterdamban, netán Miamiban, olyan mindegy, csak a klíma lesz más. Azt írtad lentebb, hogy nagyobb csoportokat könnyebb irányítani, uralni, ezért jöttek szerinted létre a nemzetek. A hatalom ideológusai ráizgatták a tömeget a nemzeti érzésre, hogy jól össze lehessen fogni őket. Ezzel a gondolattal két probléma van. 1. A 30-as évekig gyakorlatilag nem léteztek a hatalomnak olyan technikai eszközei, amivel embertömegeket hatékonyan tudott manipulálni. Nem volt teleízió, rádió, internet, telefonhálózat, műholdak, sat. Tehát az igazi tömegmanipulálás jóval későbbi, mint a nemzet. 2. Jelenleg a nemzetek (és kisebb mértékben a vallások) azok, amik útját állják a totális globalizációnak. Ami viszont valóban arról szól, hogy ez egész emberiséget egy totális világkormány világuralma alá tereljék. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen következményekkel járhat? |
2008-12-09 03:17.41 |
Egyfelől azt mondjátok, hogy ti is segítenétek bárkin, még akkor is, ha nem magyar. Értem, szép dolog.
Másfelől úgy vélitek, hogy az emberek többsége ostoba, vagy jellemtelen, és nem fogtok velük csak azért közösséget vállalni, mert egy helyen éltek, egy nyelvet beszéltek és közös őseitek vannak. Nektek ez kevés, a jellem a lényeg, ha az nincs, akkor mindegy, hogy egy csepeli nyugdíjas vagy egy fidzsi törzsfőnök, nálatok ugyanaz a szint. Mint ember vállaljátok a közösséget mindenkivel, de amúgy csak azokkal, akikkel muszáj (család), meg akik jó arcok. Ennek a dolognak a logikáját is értem. A gond az, hogy nem ismerkedhettek meg 6,5 milliárd emberrel, és nem dönthetitek el mindenkiről, hogy mennyire felel meg elvárásaitoknak, azaz mennyire jellemes. És ha nálatok a csepeli mama ugyanott van, mint a fidzsi dzsungelharcos, mivel egyikük sem bizonyította jófejségét, akkor kizárjátok magatokat a közös eredet, a közös haza és a közös kultúra, de még a közös civilizáció köréből is. |
2008-12-09 03:00.51 |
Nem érted a logikáját?
Van a család, amibe beleszületsz, meg a barátok, akiket megválogatsz, ez rendben, eddig egyetértünk, hogy ezen közösségi köröknek nyilvánvalóan van létjogosultsága. Ezen a ponton te nagyot lépsz, és azt mondod, a következő valódi közösségi kör az emberiség, biológiai alapon. Ezt sem vitatom, sőt, tovább is megyek, azt mondom, hogy efölött van még egy kör, az élőlények köre, a természetes környezet, a bioszféra, Gaia, ha úgy tetszik, mint legtágabb (élet)közösség. Szerintem ezt te is elfogadod. (Ha nem, az sem baj, most nincs szerepe.) A családi- és baráti, mondjuk úgy személyes közösségi szint és az emberiség nagy köre között én számos köztes közösséget is látok, amelyek éppoly megalapozottak, mint a fentebb említettek. Van például a közös származású emberek köre. Ennek jelentőssége mára lecsökkent, de régen, amikor még a megélhetés alapját az öröklődő föld, vagy nyáj jelentette, nagy szerepe volt. Akkoriban még nem ún. nukleáris családokban éltünk, hanem nagycsaládokban, nemzetségekben. Mára ennek a származási közösségnek nincs akkora szerepe, gyakorlatilag leszűkült a családra, legalábbis felénk. Aztán itt van például a tágabb értelemben vett lakóközösség. Az egy faluban, vagy egy városrészen lakó emberek közössége. Vannak közös érdekeik, amik mentén közösséget alkotnak. Ezt a kört tágíthatjuk tájegységekre, kistérségekre, országrészekre, amelyek lakói valamilyen szinten közösséget alkotnak, mondjuk mert ugyanolyan időjárási viszonyokkal kell szembenézniük, ugyanazon mezőgazdasági lehetőségekkel gazdálkodhatnak. Ez szükségszerűen vezet bizonyos (érdek)közöség kialakulásához. Aztán van még egy nagyon fontos kör, a kulturális közösség köre, amiről -úgy látom- nem veszel tudomást. Ha nem érted a másik szavát, akkor a kommunikációs lehetőségek nagyon leszűkülnek. Mondhatod, hogy a személyes köreiden túl neked a következő kör maga az emberiség, ahol teljesen mindegy, hogy egy magyar Legisfalkba, vagy egy román Ionescu-ba botlasz-e bele, de míg velem eredményes információcserét folytathatsz (Ha nem is ebben a témában.), addig Ionescu-val nem, mert nem értitek egymás nyelvét. Egy perc alatt megtudhatod, hogy mi a kedvenc italom, csak meg kell kérdezned, Ion komával meg másnap estig üthetnétek a billentyűket, akkorra sem derülne ki. Na most itt, a fentebbi három kör (származás-, lakóhely- és nyelv) találkozásánál jön létre a nép, a nemzet köre! Egy helyen élünk, egy nyelvet beszélünk, egy törzsből valók vagyunk, tehát egy közösség vagyunk, egy nép, egy nemzet. De nem ez az utolsó lépés, még mindig nem az emberiség következik, hanem az, amit mondjuk civilizációs körnek nevezhetünk. Lehet, hogy Ionescu-val egy szót nem fogsz tudni kommunikálni, meg találkozni sem, soha, de ha mégis találkoznátok, nagyjából tudhatnád, hogy milyen reakciókra számíts tőle, mivel hozzád hasonlóan ő is az európai civilizáció közösségébe tartozik. Nem fog kiakadni azon, ha nincs rajtad csador, egy ajtónál talán előre enged, nem néz majd bután, ha kést meg villát teszel a tányérja mellé, nem fog a klozetből inni, sem a padlóra ülni szék helyett. Egy másik civilizációs körbe tartozó embernél ez már nem feltétlenül működhet így. Ázsiában, az Iszlám vidékeken, vagy a törzsi területeken egészen más szokások uralkodnak. Lehet, hogy boldogan mosolyognak azon, ha leköpöd őket, de az is lehet, hogy börtönbe csuknak, ha ásítasz. Velük már valóban csak a biológiai tényező köt össze. Szerintem nyilvánvaló, hogy ezek a körök vagy szintek léteznek nagyjából az ember közösségi életében, és nem értem, hogyan lehet ebből az egyiket megkérdőjelezni és szükségtelen, művi tévedésnek tartani. |
2008-12-09 02:19.28 |
Emlékszem a '89-90 környéki eseményekre. Bár csak 9-10 éves voltam, nagyon jól emlékszem rájuk. Akkoriban eszméltem rá, hogy mit jelent magyarnak lenni. Jöttek a hírek Romániából, a falurombolásról, láttam a tévében idős, síró embereket, akiknek földgyalukkal rombolták le a házaikat, temetőiket, emlékeik, múltjuk minden ingatlan emlékét. Aztán emlékszem a forradalomra is, a tömegre Temesváron, a helikopterekre, páncélautókra, holttestekre... Emlékszek a menekültekre is, az élelmiszert és kötszert szállító teherautókra. Utólag visszagondolva már csak történelem, akkor a valóság volt, bizonytalan végkifejlettel. Apám tartalékos volt, bent állt a szekrényben a málhazsák a rohamsisakkal, és nem tűnt lehetetlennek, hogy behívják, és...
Addig is tudtam, hogy én magyar vagyok, mások meg nem mind azok, de ez annyira érdekelt nagyjából, mint hogy az én hajam fekete, másoknak meg más szinű. Viszont akkor, mintha a semmiből lépett volna elő, vált volna láthatóvá, megjelent a nemzet, a nép. Kiment az utcára, némán tüntetni a falurombolás ellen. És Erdélyben is kimentek az utcákra, az embertelen elnyomás ellen. És mindenki egyként állt föl, küldték a ruhákat, az élelmet, teherautókat szerveztek, golyók röpködtek a fejük fölött, de csak mentek, kezet nyújtani, segítséget vinni, ételt, életet. Nem tudom, minek az emlékére, az eldózerolt falvak, vagy a meggyilkoltak emlékezetére-e, de máig élesen látom, hogy azon a napon az országban délben megállt az élet. Szó szerint! Megálltak az autók, a buszok, a vonatok, megállt a munka, megálltak az emberek az utcán, ott, ahol éppen voltak, és zúgtak a harangok, és búgtak a dudák, és az emberek szeméből folyt a könny. Na abban a pár percben a zsigereinkben érezhettük, hogy egyek vagyunk, egy nép fiai, testvérek, egy igazi közösség. Csodálatos élmény volt. Jövünk-megyünk, ügyet sem vetünk egymásra, morgunk, mert a másik befurakodott elénk a sorba, méltatlankodunk, mert neveletlenek a fiatalok, fintorgunk, mert maradiak az öregek, veszekszünk, marakodunk, vagy leginkább nem foglalkozunk egymással. És akkor, váratlanul, de megrázó erővel eljön valami pillanat, amikor minden sérelem, minden kicsinyes különbség eltűnik, elpárolog, és egymás mellé áll az öreg, a fiatal, a vasutas, a taxis, a rendőr, a diák, az orvos, a vállalkozó, a gazdag, a szegény, és érzik, tudják, hogy a fenébe is, azért mi mégiscsak egyek vagyunk! A szabad Romániában az első valódi koncertet a Bikini adta. Temesváron léptek föl, katonák biztosították a rendezvényt. A koncert után egy erdélyi fiatal azt mondta a zenekar tagjainak: "Néhány hete már tudjuk, de először most éreztük, hogy szabadok vagyunk." Nem is lehet ezt az érzést szavakkal leírni. http://www.youtube.com/watch?v=AIGeHQsVD58 Talán nem is kell... |
2008-12-09 01:42.42 |
Szerintem egy csodálatos érzéstől foszt meg téged ez a különös (haszonelvű?) szemlélet. |
2008-12-09 01:36.58 |
Most veled meg KicsiRékával fórumozok. Reggelig itt ügyelek, aztán megyek haza aludni. Ehhez nincs szükségem semmiféle közösségre, sem a családomra, sem a haverjaimra, sem a népemre, sem az emberiségre. :) Ugyanakkor most, ebben a pillanatban is családom tagja vagyok, ismerőse, cimborája, barátja sokaknak, és most is magyar vagyok és ember is. Bár most egyikre sincs szükségem, mégsem számolom föl említett közösségi viszonyaimat. |
2008-12-09 01:32.44 |
Mielőtt bealudnátok, elkezd sípolni? XD |
2008-12-09 01:31.51 |
Szerintem szellemem sugárzása borítja fénybe nálad a monitort! XD |
2008-12-09 01:31.00 |
Köszi, igyekszem. :)
Meguntam az offolást, a hozzászólások fele erről szól, ez a film pedig nem ezt érdemli, szóval én itt mindennemű vitát feladtam, ami nem az angol beteggel kapcsolatos. |
2008-12-09 01:28.44 |
Az jó, én meg az uránt. Attól csillog a szemem. XD |
2008-12-09 01:27.44 |
Nem nagyon értem én a gondolkodásod menetét.
Azt mondod, közösséget alkothatnak szinte bárkik, család, ismerősök, osztálytársak, szomszédok, népek, vagy akár az egész emberiség, de csak akkor, ha annak konkrét oka van, s mihelyt ezen ok megszűnik, a közösség fenntartása óvodás cssökevénnyé válik? |
2008-12-09 01:23.30 |
Gyúrsz? :) |
2008-12-09 01:17.37 |
Még jó, hogy nekem akarnom sem kell, automatikusan győzöm lefele a jetiket, mint aratócséplőgép a búzát. XD |
2008-12-09 01:14.32 |
Partvonalon legfeljebb, hogy "na ezt nem...." :) |
2008-12-09 01:13.49 |
Látod, én cseles voltam, vagy három sorban írtam le meghatározásomat, úgyhogy még azt sem tudod, mit szeretnél legyőzni. XD |
2008-12-09 01:12.42 |
Nem értünk egyet, szerintem még az emberiség, sőt, minden élőlény is tud közösség lenni, nemhogy egy nemzet! |
2008-12-09 01:10.39 |
Lefegyvereztél. Én kérek bocsánatot. :) |
2008-12-09 01:09.25 |
Egyre többet tudok meg rólad. :)
Ha lesz elég infóm, megindul a yetivadászat. XD |