Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-11-28
A szomszéd szoba
Az iskola
Barátnők újratöltve
Bohócrém karácsonya
Exhibition on Screen: Michelangelo - Szerelem és halál
Kneecap
Mi vagyunk Azahriah
Vaiana 2.

2024-11-21
A parancsnok
Bambi - Egy élet az erdőben
Eretnek
Futni mentem
Ketyegő ultimátum
KIX
Ne várjatok túl sokat a világvégétől
PÁN - A belső sziget

2024-11-14
A változás valutája
Az univerzum elmélete
Gladiátor 2.
Lee
Terápia alatt
Valami különös
Változó vadon - Az én Északom

További mozibemutatók

Hamarosan a TV-ben
Nagy durranás 2. - A második pukk
- Mozi+, 07:30
Twisters - Végzetes vihar
- HBO, 07:45
Boldogító igen, vagy nem
- Film Mánia, 07:45
Összeesküvés-elmélet
- AMC, 07:45
Dzsungelből dzsungelbe
- Film Café, 08:10

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Franco Nero (83)
Vincent Cassel (58)
Maxwell Caulfield (65)
Pokorny Lia (53)
Oded Fehr (54)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
MR-9: Ölni vagy halni - Kérdések
Szólánc igékkel
Három betű - egy mondat
2022-es választás
R.I.P.

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Cross aaaaa
Philip Froissant aaaaa

 

Legisfalk hozzászólásai

Ugrás Legisfalk adatlapjára

elejére ... 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 ... végére

Istenről, hitről, vallásról

2011-07-21 11:40.03
Lásd be, ennyi nem elég ahhoz, hogy ítéletet mondj a két vallás erkölcsi hitelességéről.


2011-07-21 11:37.57
Nem hiszek az egyenlőségben. Sem egyéni, sem társadalmi szinten. Vannak okosabb, ügyesebb, erősebb, jobban boldoguló, hatékonyabb emberek, meg vannak butábbak, ügyetlenebbek, nyámnyilák. Ahány ember, annyi féle, ki ebben jobb, ki abban, van, aki sok mindenben, van, aki semmiben és ez így van a társadalmakkal is, vannak rugalmasabb, hatékonyabb, egészségesebb, jobban működő rendszerek, és vannak primitív, nehézkes, gyengébb hatásfokkal működő társadalmak. Morálisan hibás egy társadalom azért, mert fejlettebb, működőképesebb egy másiknál? Morálisan hibás mondjuk a svájci társadalom, mert meglehet minden téren jobb, mint az afgán társadalom?


2011-07-21 11:33.05
Nem értem, miért akarna az Isten (Mi is tulajdonképpen Isten?) békés világtársadalmat. Isten nincs megelégedve azzal, ami most van? Mást akar? De nem áll módjában megvalósítani? Akkor nemhogy nem mindenható, de még csak nem is különösebben fejlett földönkívüli forma. Ráadásul nem is emlékeztet sem az ószövetségi-, sem az asztrofizikai istenségre sem. Nem látom ennek értelmét.

Továbbá úgy látom, nálad sem ment át maradéktalanul annak az értelme, amit én írtam. A megértés és a szeretet gyakorlására nem jelenti azt, hogy a rossz (nem jó, társadalomellenes, problémás, deviáns) viselkedés következmények nélkül maradna! Nem kell ezt büntetésnek hívni, bosszúról meg aztán szó sincs, szavakon ne tévedjünk el. Aki másoknak árt, társadalomellenes viselkedést tanúsít, azt először megpróbáljuk emberi szóval, észérvekkel jó útra terelni, ha ez nem megy, akkor figyelmeztetjük, hogy kénytelenek leszünk őt erővel megakadályozni dolgaiban, ha ez sem elég, akkor elzárjuk, ha ez is kevés, akkor akár kivégezzük. Illetve teszik ezt az ezzel megbízott, erre fölhatalmazott és erre képes egyének. Igen, azt jól írod, hogy itt fölösleges érzelmi dolgokat előtérbe helyezni, nem kell szeretni sem, meg haragudni sem, szükségtelen ezt büntetésnek nevezni, pláne nincs szó bosszúról, de a megértést nem hagyhatjuk el, mert egy rációra épülő rendszerben értenie kell az embernek, hogy mi miért történik, a társadalom védelmezőjének meg főleg. És ha már a megértésnél tartunk, szükségszerűen eljutunk a megbocsátásig, talán a szeretetig is. Társadalomvédelmi szempontból ezeknek talán nincs jelentőségük, de a társadalmak mégiscsak érző, gondolkodó egyénekből állnak össze, akik valamiféle érzelmi reakciót produkálni fognak akkor is, amikor rombolják a társadalmat, akkor is, amikor elszenvedik vagy csak végignézik a társadalomrombolást és akkor is, amikor megoldják a problémát. Ha nem így lenne, robotemberek érzelemmentes szaporító- és termelőüzeme lenne a bolygó, ahol a világon semmi értelme nem lenne élni. Erre egyébként utalsz is: "Nekem nem az a célom, hogy ki-ki a maga módján boldoguljon, hanem az a célom, hogy mindenki boldoguljon egyetlen módon, mert szociológiaelméleti és filozófiai eredményeim alapján tudom, hogy Isten ezt akarja."

Egyetlen módon mindenki? Hiszen nem vagyunk egyformák! És mellesleg megint itt vagyunk, Isten akarja, de nem tudja. Akkor miért Isten?

Elméleted mégiscsak utópia, mert hiszen nem valósult meg. Az orvos, aki felfedezi a rák ellenszerét, legalább egy szem gyógyult beteget fel tud mutatni, vagy legalább egy gyógyult kísérleti patkányt. De nálad ilyen eredményekről nem beszélhetünk, az elmélet van, de hogy működne, azt a gyakorlatban semmi nem mutatja.


Fórumtagok képei

2011-07-20 16:27.06
Hehehe... Én is. (:


2011-07-20 16:25.10
Mindegy, ott is jól nézel ki. :D


2011-07-20 16:23.43
Ez nem a Königsee? :)


Istenről, hitről, vallásról

2011-07-20 16:20.26
Hiába, senki sem tökéletes. :)


2011-07-20 16:19.45
Az Állam című utópiát.
Arra már válaszoltam - 21158. :)


2011-07-20 16:14.29
Ha így lett volna, aligha alkotott volna utópiát!


2011-07-20 16:13.10
A kérdőjellel díszített tagadás még nem lesz kérdés, de ha valóban érdekel a téma, javaslom Bibó alant linkelt irományát, vagy akár Huntington elmélkedéseit a civilizácók különbözőségeiről és konfliktusairól.


2011-07-20 16:07.22
A primitív hiedelmekre, babonákra, rituálékra, mágiára, szörnyektől hemzsegő mitológiákra, vudura, ilyesmire. Ezeknek általában nincs írott forrásuk, mert megalkotóik még az írásbeliség szintjére sem jutottak el. Ösztönösen, szükségszerűen néha ráéreznek alapigazságokra, de attól még primitívek maradnak, nem növik túl a törzsi kereteket.


2011-07-20 16:01.18
Hanem leginkább semmiről. (:


2011-07-20 15:57.04
Elég hitvány alaknak kellene tartanom magam, ha cirka öt év fórumozás után még zavarna, ha valaki másként látja a dolgokat, vagy téved. ;)


2011-07-20 15:49.17
Engem egyáltalán nem zavar, ha tévedsz. :)


2011-07-20 15:48.00
De eléggé primitívek. :)


2011-07-20 15:35.57
Ha értenéd a témát, nem írtad volna le ezt a két szép bekezdést. :)

Mire alapozom? Arra, hogy a primitív vallások sokkal inkább mitológiát, a keleti vallások pedig sokkal inkább világképet adnak, mintsem morált. Pláne nem morálfilozófiát. Az iszlám (és tudtommal a zsidó vallás) sem merül el túlzottan a morális kérdések boncolgatásában, szabályok vannak, amiket be kell tartani, punktum. A moralizálás a keresztény kultúrkör jellemzője. Jó, rossz, bűn, bűnhődés, ítélet, kegyelem, megváltás, megbocsátás, szeretet, erkölcs, stb, mindez itt téma, akár teljesen elvont filozófiai téren, akár itt a fórumon, vagy akár a politikában.


2011-07-20 14:30.28
Na igen, nagyjából így van, az ördög a részletekben szokott elbújni. (:


2011-07-20 14:20.51
A korlátolt embereket minden korlátozza. A korlátoltan vallásos embert a vallás, a korlátoltan nem vallásosat meg az, hogy ő nem vallásos, de lényegében nem a vallásosság vagy a nem vallásosság korlátozza az embert, hanem saját maga.


2011-07-20 14:11.29
A téma most az, hogy a keresztény morál fejleszti, vagy rombolja-e a társadalmakat. Mari szerint rombolja, mert szeretetet és megbocsátást hirdet a társadalmat romboló egyénekkel szemben is, tehát legitimálja a társadalomrombolást. Szerintem viszont félreérti Jézus tanításának morális tartalmát és rosszul alkalmazza azt elméletében. A gyakorlat azt mutatja, hogy a keresztény hatás alatt fejlődő társadalmak általában a többi társadalmakkal szemben fölénybe kerültek, azoknál fejlettebbek voltak.

Azért írtam interakciót, mert így teljes a kép, hiába is hisznek a keresztényellenesek a keresztény expanzió kizárólagosságában. A keresztény társadalmi morál megállta a helyét a római üldöztetések korában is, nem szűnt meg a népvándorlás hatásai nyomán sem, hordozói nem cserélték le sem a portyázó vikingek, sem a hódító arabok, sem a kalandozó magyarok elveire elképzeléseiket. Keresztény kisebbségek maradtak fönn a Közel-Keleten és Ázsiában egyaránt, a mai napig. Tehát látható, hogy mind defenzív, mind offenzív helyzetben általában erősebbnek bizonyult más morális rendszereknél.

Az jelenleg nem téma, hogy nekünk ez tetszik-e, vagy sem, jó-e ez, vagy rossz, viszont a magunkfajta (keresztény alapokon alakuló társadalmakban szocializálódott) ember vélhetően sokkal többet foglalkozik erkölcsi kérdésekkel, a társadalmi moralitás problémáival, mint a más civilizciós közegben szocializálódott emberek. Morálfilozófia, szociológi, Nyugaton született fogalmak, Mari is ilyen alapokon áll, amikor utópiát gyárt és megváltást keres. Ez a nyughatatlan, szellemi tépelődésre való hajlam úgy tűnik, a világ más részein nem alakult ki, ilyen erősen bizonyosan nem.


2011-07-20 13:05.46
Idézem Bibót, különös tekintettel az utolsó mondatra!

"A racionális társadalomszervezésre irányuló római igény és az emberi életnek félelemtől, gyűlölettől és erőszaktól való megmentésére irányuló keresztény igény ötvöződése először Szent Ágoston élete művében, főleg pedig az Isten országáról szóló nagy művében történt meg. Szent Ágoston teológiai állásfoglalásaival szemben nagyon sok fenntartásnak van és lehet helye, ezek bennünket most nem érdekelnek. Az lényeges, ami az Isten országáról szól, ami egyszerre megfogalmazza ennek a világnak a másodrendűségét és hiábavalóságát egy jobb világgal szemben, ugyanakkor azonban olyan mértékeket ad ennek a jobb, isteni világnak a jegyében az e világi dolgok megítélése számára, amelyek egyben az alapvetően túlvilágra beállított keresztény álláspontból csudálatos kivezető módon egyben utat mutatnak afelé is, hogy ezt az e világot is lehet a másik világ felé közelíteni. Tehát a római gyakorlatiasság jegyében lehet valamit csinálni e siralomvölgynek a megjavítása érdekében. Ezt fogalmazta meg Ágoston azokban az előírásokban, amelyekben meg van írva, hogy mit kell csinálni a királynak, a jó királynak, ha nem akarja, hogy királykodása merő rablásból álljon, a jó úrnak, ha nem akarja, hogy cselekvése merő zsarnokság és gyilkolás legyen, és így tovább. Mai szemmel nézve, egy mai társadalomreformer szemével nézve Ágostonnak ezek az előírásai talán csak fölháborító megbiztatásai a lázadni kívánó szolgák és alattvalók lelkének, hogy nyugodjanak bele a zsarnokságba, és higgyék el, hogy vannak jó királyok és jó urak is. Ezt azonban nem a mai társadalomreformer mértékével kell nézni, hanem az akkori tényleges helyzet mértékével, amikor szolgáknak és alattvalóknak a siker komoly reményében úgysem lehetett fellázadniuk. Ágoston tehát nem a lázadni akarókhoz fordult, hogy azokat lecsendesítse, elsősorban az urakhoz fordult, és a királyokhoz fordult, hogy azokat fokozottabb erkölcsi felelősséggel töltse el. És innen számítva évszázadokon keresztül az egész nyugat-európai világnak olyan emberek voltak a tanítói, akik a maguk kategóriáit Szent Ágoston műveiből merítették, még ha esetleg sohasem olvasták is azokat. És ezeket a kategóriákat olyan uralkodókkal szemben alkalmazták, a Római Birodalmat elözönlő germán és egyéb törzsi fejedelmekkel szemben, akik a szakrális királyságnak sokkalta alacsonyabb szintjén voltak, mint az ázsiaiak, s kulturálisan nem érezték magukat képesnek, hogy egy náluknál komplikáltabb világot kormányozzanak; tehát ezen a saját elégtelenségük közegén keresztül az a bizonyos papi, ágostoni nevelésű értelmiség társadalomszervező tényezővé vált velük szemben azáltal, hogy ezeket a királyokat nevelte, az ügyeiket intézte, adminisztrálta, és szükség esetén őket ki is prédikálta. Ebben az együttműködésben amennyit a királyok szelídültek, annyit rontott a klerikusokon a hatalomban való részvétel, de együttvéve mégis a hatalomnak egy olyan mértékű erkölcsi átitatódását eredményezte, ami mondhatjuk, hogy már az európai társadalomfejlődés középkori szakaszában is – különösebben pedig az újkoriban – nagyobb volt annál, mint amennyit bármelyik más kísérlet a világban el tudott érni a hatalomgyakorlás moralizálása terén. Az európai hatalomgyakorlás szörnyűségeivel szemben való szemrehányásainkban ezt sokszor el szoktuk felejteni, hogy azért hányjuk szemre az európai hatalomgyakorlásnak a maga szörnyűségeit, mert pontosan ennek az európai hatalomgyakorlásnak aránylag magas erkölcsi mércéit szoktuk meg, és egyáltalán el tudjuk képzelni, hogy a hatalomgyakorlással szemben magas erkölcsi mércét lehet alkalmazni, ami a közel-keleti hatalomgyakorlásoknál egyáltalán föl sem vetődik.

A teljes szöveg itt:
[link]


2011-07-20 13:02.15
Rendben, így érthető a dolog, zsidó, nem zsidó, gój, világos. És a 21924 alapján az is, hogy kiket tartasz zsidónak. Szóval részemről 2. és 5. kérdés tisztázva. Az 1. észrevételemre adott válaszodra már reagáltam 21882-ben.
És most 3. és 4. egyben:

Erkölcsi kérdésekben továbbra is tévesnek látom az elméletedet. (Mondjuk lehet, hogy nem is értem, de) ha jól értem, azért jutottál arra a következtetésre, hogy még nem járt a Földön a messiás, mert a világ Jézus után sem lett jobb hely, sőt, a keresztény morál inkább gátolja, mintsem segíti a humánus világrend (világbéke) kialakulását. Továbbá, ha jól értem, a messiásvárást azért tartod erkölcsi alapnak, mert aki a megváltót várja, az ezzel elismeri, hogy megváltásra van szükség, tehát, hogy a dolgok nem állnak valami fényesen a bolygón. És mivel a messiásvárás legerősebben, mondhatni egyedülálló módon a zsidóságnál jelentkezik, ezért érthetően őket tartod választott népnek, jobban mondva igaz (helyes, a cél (békés világtársadalom) szempontjából hatékony) vallásnak. És magadat akár messiásnak, mivel ez az elmélet tőled ered és szívesen tennéd a világon elterjedt vezérelvvé. Nagyjából ez a lényeg, vagy teljesen félreértem?

Ha nagyjából jól látom, akkor igencsak támadható az elméleted.

Először is, szerintem rosszul értelmezed Jézus tanítását. A megbocsátás és a szeretet nem azt jelenti, hogy mosolyogva bátorítanunk kellene a gonosztevőket (is), hanem azt, hogy meg kellene értenünk egymást (és magunkat), fel kellene ismernünk egymás (és magunk) indítékait, gyengeségeit, hibáit, illetve ezek okait. Mert ha ez megvan, akkor már nem gyűlölettel és félelemmel, hanem megértéssel és megbocsátással gondolunk akár a gonosztevőkre is. Mindent megérteni annyi, mint mindent megbocsátani. De ez nem jelenti azt, hogy tetteinknek ne lenne következménye, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy a bűn büntetés nélkül maradna! Krisztus kikergette a kufárokat a templomból kötéllel, bunkósbottal, és azt mondta, add meg a császárnak, ami a császáré. Szeressétek egymást, legyetek békések, türelmesek, ezt hirdette. És emellett azt, hogy tiszteljétek a törvényt! A szeretetteljes, békés, türelmes emberek nem fognak lopni, rabolni, gyilkolni, és ilyen emberekkel mellesleg egészen élhető hely lehetne a Föld. Tedd azt másokkal, amit veled szeretnéd, hogy tegyenek. Ha szeretetet adsz, elég valószínű, hogy szeretet is kapsz vissza, de ha rabolni, ölni fogsz, akkor valószínű, hogy kötélen végzed. Ezekre az egyszerű tényekre világított rá Jézus, és olyan életfilozófiát fogalmazott meg, amely minden helyzetben megállja a helyét, amely minden kérdésre választ ad, ha magáévá teszi az ember. Ne másokkal foglalkozz, ne másokat akarj megváltoztatni, te magad legyél olyan, amilyennek másokat szeretnél. Ezért tekintik Jézust sokan megváltónak, az egyénnek kínál olyan utat, amin elérheti a megváltást. A megváltás az egyénre vonatkozik, és nem a közösségre! Az emberre, és nem a társadalomra! Úgy mondják, megváltotta a Világot, de ezt nyilván nem úgy kell érteni, hogy megváltotta a kőzetlemezeket, a bárányfelhőket, a teknősbékákat, az egészségügyet, a cukoripart és a bankszektort is, Jézus nem új utópiát hirdetett, hanem egy módszert, egy szemléletet, ami a világon mindenkor, mindenhol, mindenki számára megváltást jelenthet. De ez mindig az egyén döntésén múlik.

A zsidóság szerintem éppen akkor szúrja el a dolgot, amikor a megváltást társadalmi utópiaként, új világrendként képzeli el. A zelóták hadvezért vártak, aki elűzi a rómaiakat, elpusztítja az ellenségeket és visszaállítja Izrael királyságát, ahol mindenki gazdag, kövér és boldog. Vannak zsidók, akik világuralmat várnak a messiástól, amiben majd ők, a kiválasztottak uralkodhatnak a gójok fölött. Ez mellesleg nem sokban különbözik a hitleri fajelmélettől.

A világtársadalom megteremtéséhez neked van elméletem, és nem Jézusnak, írtad és jól írtad. Jézusnak ugyanis esze ágában sem volt utópiát festeni, társadalomjobbító elméletet gyártani, sőt, ellenezte az efféle buzgólkodást, ezért nem is fogadták el a hatalomra vágyó, hatalommal bíró zsidó körök megváltónak és ezért iktatták ki, nehogy megzavarja a tömegek fejét. Neked van világtársadalmi elméleted, de nem csak neked van ám ehhez elméleted, hanem Platónnak, Morusnak, Campanellának, a jakobinusoknak, Marxnak, Sztálinnak, Maonak, Pol Potnak is van, hjaj, megannyi utópia egy szép, új világról!

Mit ír elő a kereszténység: bocsáss meg és szeresd. Tehát nyilván ne törj be hozzá, és ne erőszakold meg!
Mégis, este betörnek hozzád és megerőszakolnak. Az elkövető nyilván antiszociális, deviáns elem, cselekedete pedig abszolúte nem keresztényi. Miért jutott idáig? Azért, mert nem kapott megfelelő nevelést, nem normális családban nőtt fel, meglehet, pokoli gyermekkora volt, erőszakosan, durván szocializálódott, nyilván tele van indulattal, gyűlölettel, félelmekkel, görcsökkel, ostobasággal, nem képes kifejezni a szeretetét és nem is kap szeretetet senkitől. Rettenetesen eltorzult a személyisége és számára az a csúcs, ha valakit maga alá teperhet. Szánalmas. De érthető! Ha valaki olyan közegben szocializálódik, ahol mindenki ellenség, ahol minden bizonytalan, kiszámíthatatlan, gonosz és durva, akkor érthető, ha ő is kiszámíthatatlan, gonosz és durva lesz. És ha megérted, akkor már csak egy lépésre vagy a megbocsátástól. Ezek az emberek azért ilyenek, mert nem kaptak, mert nem kapnak szeretetet. És mit mond a kereszténység? Szeresd őket! Az éhezőnek adj kenyeret, aki fázik, annak ruhát, aki szeretetre vágyik, annak szeretetet. Logika! De ez nem zárja ki azt, hogy megbüntessük azt, aki bűnözött. Tiszteld a törvényt. Add meg a császárnak, ami a császáré.

Egyébként ha valóban annyira működésképtelen lenne a keresztény erkölcsfelfogás, ahogyan azt elméletedben vázolod, akkor ennek számos jelét kellett volna megtapasztalnunk az elmúlt évezredben. Akkor a keresztény társadalmak elbuktak volna a nem keresztény társadalmakkal történő interakciók során, felbomlottak, széthullottak volna. De éppen az ellenkezőjét mutatja a gyakorlat, a kultúrtörténetileg kétségkívül keresztényi alapokon álló nyugati társadalmak szinte mindig, és szinte minden téren fölénybe kerültek a nem keresztény társadalmakkal szemben, élhetőbbnek tűnnek azoknál és elméleted szempontjából nem mellesleg a legközelebb jutottak az egységes világtársadalom képéhez is.


2011-07-19 10:45.29
Neki is kezdek! (:


2011-07-19 10:44.33
21668. És már arra is írtam az imént, amit az 1. pontra válaszoltál.


2011-07-19 10:35.13
Több linket nem olvasok el, az biztos. Szerintem minden elmélet lényege összefoglalható max. 1-2 oldal terjedelemben.


2011-07-19 10:30.36
Há akkó e ööm, e bódottág! :D


2011-07-19 10:29.11
Ejj, hát böfögött még rajtam kívül valaki ennek az idiótának a halandzsáira hasonlóan értelmeset? :)


2011-07-19 10:25.15
Hülyeség ez, nem türelem, inkább mennék mosogatni! :D


2011-07-19 10:23.49
Az előbbiben én sem, de bevallom, az utóbbit sokat olvastam! :D
Képzelem... :D


2011-07-19 10:22.01
Megjegyzem, az ellenvetéseimre még semmit nem reagáltál!


2011-07-19 10:18.12
Én ezt másképp vélem, na de majd ha a doktor úr leírja, hogy konkrétan kire gondolt, akkor biztosak lehetünk benne.


elejére ... 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 ... végére

 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk