Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Bocsánatos bűn - HBO, 13:05 |
Brad helyzete - Filmbox Extra HD, 13:05 |
Tomboló ököl - Film Mánia, 13:15 |
Igazi kaland - SuperTV2, 13:25 |
A boldogító nem - Paramount Network, 14:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Sugarlandi hajtóvadászat |
Hugues Hariche |
2011-04-08 21:05.10 |
MINIMUM 18éven felülieknek :) |
2011-04-08 13:16.26 |
Ilyen filmek is vannak, magyar fesztivál-művészfilmként ismertek! :D |
2011-04-08 01:10.43 |
A film célja szerintem hogy akkora dózisban erőltesse bele a nézőbe az erőszakot, hogy felforduljon a gyomrunk tőle, és egy életre megundorodjunk tőle. A montázs a legerőteljesebb filmnyelvi eszköz, amivel érzéseket és gondolatokat lehet ébreszteni a nézőben, beleég az ember lelkébe. Szerintem nincs a filmmel kapcsolatban nagyobb tévedés annál, hogy "öncélú ünneplése az erőszaknak", semmi sem öncélú, és a legkevésbé sem áll az erőszak oldalán. Ezután a film után egy szúnyogot sem lehet nyugodt lélekkel agyoncsapni, felvillan az emberben néhány brutális képkocka, és rájövünk, hogy az itt bemutatott kegyetlen erőszak és agresszió egy formáját követjük el.
Ha egy kocadohányos elszív egy óra alatt két doboz cigit, többet rá se tud nézni - ugyanez a Született gyilkosok című film. |
2011-04-07 14:24.18 |
Other guys |
2011-04-06 10:41.24 |
Nem tudom mennyire lenne bonyolult kivitelezni, de szerintem jó ötlet lehetne kicsit módosítani az "általad is hozzászólt témák" szűrőn. A legtöbben gondolom ezzel követik a kedvenc fórumaikat, viszont ilyenkor kidob olyan találatokat is, amikbe csak egyszer-kétszer posztoltunk, de különösebben nem érdekel a témája. Ezeket jó lenne "olvasatlannak" megjelölni, hogy ne dobja ki a kereső. |
2011-04-05 16:17.26 |
A trollkodást is lehet kulturáltan csinálni, ez a srác rá az élő bizonyíték :) A kísérlet működött, a hatást elérte, kérdés meddig lesz még türelme játszani ezt a szerepet.
Bizonyos szempontból még szimpatikus is lehet a mentalitás, Andy Kaufman is elismerően mosolyogna, de a trollkodás attól még trollkodás, csúnya dolog. Tudom, hogy ezzel a bejegyzéssel én is csak tágítom a játszóteret, többet nem is fogok asszisztálni, de egy főhajtást azért megért :) |
2011-04-05 00:47.35 |
És nem sokkal utána felcsendül a Pixies-től a Where is my mind, a Harcosok klubja végefőcím-dala :) A zene nálam is 10/10. |
2011-04-05 00:02.19 |
Nicole Kidman - botox elvette, Cornish visszaadta. |
2011-04-04 23:52.52 |
Helló Z! :)
Szerintem biztos érdemes többször megnézni :) Köszi megvagyok, egyre színesebb a gipszem, még 2 hetem van pingálni. |
2011-04-04 23:51.53 |
Örülök ha kicsit közelebb kerültél a filmhez :)
Bár továbbra is azt mondom, hogy amit írtam csak egy elmélet, amiben vagy van igazság vagy nem, meg kéne nézni még többször is a filmet, hogy ellentmond-e neki vagy sem. |
2011-04-04 16:23.13 |
SPOILER
Nekem csak elméleteim vannak, egy megnézés után nem tudok határozott véleményt mondani. Lehet, hogy az egész eseménysor SweetPea fejében játszódott le, Baby Doll a valóságban soha nem létezett. Erre utal az első pár képsor, ami Baby Doll előtörténetét Sweet Pea drámaterápiás vízióiként mutatta be. Ezek szerint Baby Doll csak egy projekció volt, Pea gyermeki elesettségének a megtestesülése, aki tele volt bűntudattal a húga miatt. Ebben az olvasatban a film végén a bűntudat elveszik, Pea pedig a halálban megmenekül a saját tudata fogságából. Erre utal a végén a stilizált, kortalan CGI környezet. Szóval a legkülső történeti keretet soha nem is mutatta be a film, az első perctől az utolsóig víziókat láttunk. De a filmen belüli fantáziaképek mindig egy külsőbb keret eseményeiből indultak ki, úgyhogy esélyes, hogy a valódi Pean tényleg elvégezték a lobotómiát. A belsőbb szinten pedig ebben a pillanatban menekült meg Pea és halt meg szimbolikusan Baby Doll - az ő karakterének a legfőbb vonása a gyermeki ártatlanság volt (copfok, pirosított arc, naiv tekintet, kislányos ruha), ami ott a parkolóban elveszett, feláldozta magát, hogy énjének egy másik része megbékélhessen. De vannak még tisztázatlan elemek ebben a hipotézisben, meg kell nézni még egyszer... legalább még egyszer. |
2011-04-04 16:09.34 |
Az adaptáció egy bonyolult kérdés, szerintem nem feltétlenül az a jó adaptáció, ami 1/1 leutánozza az eredeteit, az úgy nem önálló alkotás, inkább csak egy mozgóképi illusztráció. Egy jó átiratnak inkább az eredeti mű atmoszféráját kell szerintem közvetíteni, hogy hasonló legyen a filmélmény, mint az olvasmányélmény. Ezt persze szétzilálhatja, ha a sztori túlságosan eltér az eredeti cselekménytől, de az is biztos, hogy más ehetőségei vannak az irodalomnak, mint a filmnek, 1/1 ugyanaz a sztori lehet nem működne a vásznon.
De ez mindegy is, mindent meg lehet oldani ügyesen is, csak azért, mert egy feladat nem könnyű, nem kell feltétlenül jóelőre feladni. SPOILER V nem egyszerűen bocsánatot kért, hanem megérttette Evey-val, hogy minden, ami történt, az ő érdekében volt. Ezt Evey a tetős jelenetben fel is fogta szerintem, és ez felülírhatta a megelőző időszak borzalmait. |
2011-04-04 11:31.32 |
Nem olyan biztos, hogy olyan egyszerű az a sztori. A film legalább négyszer kavarja meg a víziók kereteit, egyáltalán nem olyan könnyű megmondani, hányszorosan keretezett a történet, hányszor ugrál közöttük, és a különböző valóságszintek eseményei hogyan jelennek meg kijjebb vagy beljebb. Minden keretezés megváltoztatja a karakterek szimbolikáját, és így a történet lehetséges értelmezéseit is. |
2011-04-04 10:14.22 |
Aludtam rá egyet, 5csillag. |
2011-04-03 22:10.46 |
Lehet, hogy idővel 5csillagosra növi ki nálam magát a film, mindenesetre egyelőre az egyik legjobb 4csillagosnak mondom.
Nagyon tetszett az alapötlet. A konkrét eseményeket egy karakter vízióin keresztül mutatja be a film, motivált keretek között: a lány eltáncolja a szituációt, a mozdulatai pedig a fejében futó képek inspirálják, amely képeket a külső eseményekből táplálkoznak. Abszolút szubjektív élményt közvetít tehát a film, és ez a momentum tökéletesen legitimizálja az elképesztően stilizált, akciódús és irreális látványelemeket. Szerintem túlzó kritika azzal jellemezni a filmet, hogy "agyatlan CGI tűzijáték", erről szó sincsen. Valóban rengeteg epizódot határoz meg a látvány, de ez sosem öncélú. Az attrakció közvetíti a jelenetek fantáziavilág-mivoltát, azt pedig felesleges hibaként felróni egy vízió esetében, hogy nem valósághű, hiszen az elmének pont az az egyik meghatározó vonása, hogy viszonylagos szabadságot élvez. Hasonló tévedésnek mondanám, ha valaki a történetiség hiányát rója fel ezeknek a jeleneteknek, hiszen itt a történet maga a látvány, a sztori az attrakción keresztül bomlik ki, halad előre, látvány nélkül ezek a részek hiteltelenek lennének. Ha a film témája a fantázia, akkor természetes, hogy fantáziaképeket jeleníti meg, ennek pedig adekvát módja a zabolázatlan, akcióközpontú látványvilág használata. Ezeknek a jeleneteknek a belső története maga a látvány, és ezen felül a narratíva egészét nézve is betöltenek egy funkciót, hiszen előbbre viszik az egész cselekményt. A kivitelezés pedig mesés, hatásos, lassításokban is dinamikus. Kreatív koreográfiákat és kompozíciókat láthatunk olyan elemekkel, amik a sematikusságuk miatt működnek szerintem igazán. A film öntudatos, pontosan tisztában van vele, hogy leplezetlenül klisés eszközöket használ - de mivel mindezt egy fantáziavilágon belül teszi, amely világ pont a klisék halmazaként felfogható valóságból táplálkozik, ezt én nem tudom hibaként kezelni. Egy archetípus-központú elemzés is érdekes lehetne. Biztos vagyok benne, hogy Jung elméletében a térkép, a tűz, a kés és a kulcs kiemelt elemek, csak úgy, mint az eszközök összegyűjtésén alapuló próbatétel, de megkockáztatom, az összes vízió hasonló elemekből építkezhet. A történet maradéktalan megértése egy megnézés alapján elég nehézkes, nekem méh nem állt össze egészen a sztori, csak igazolásra váró elméleteim vannak, de annyi biztosan érződik, hogy jól átgondolt, kerek egész gondolat a film. Egészen biztos meg fogom nézni még néhányszor, mert az első filmélmény volt olyan jó, hogy felkeltse bennem az érdeklődést. Szerintem egy igazán jó film, érdekes történettel, ügyesen használt és szépen felépített látványvilággal, kellemes atmoszférával - és urak számára egyéb örömforrásokkal :) |
2011-04-03 12:54.01 |
Igen, az egyediséget hiányolom, az nem tetszett, hogy Sutler=Hitler. Korlátozó ez a konkretizálás, didaktikussá teszi szerintem a filmet.
Az egyediség megformálásában valóban lehetnek veszélyek, de egy ügyes film megoldja, elvégre attól lesz ügyes :) SPOILER Evey először meg is utálta V-t azért, amit tett, de hamar rájött egyrészt V indítékára, másrészt hogy mennyi mindent kapott tőle az események hatására, és ettől elszállt a harag, ami szerintem lélektanilag teljesen korrekt jelenség. Plusz, a végére V-t is sokkal jobban megismerte/megértette. Nem kell mazochistának lenni hozzá, hiszen V-nek abszolút nem volt célja a gyötrés (sőt!!), a kínzás "csak" egy szükségesen brutális eszköz volt. "Bárcsak lett volna más megoldás, de nem volt!" A zenegépes jelenet és a vallatós jelenetek is a kettejük között kialakuló kötődést mutatták be, szerintem nagyon is van összefüggés, csak míg az elsőt (kis túlzással) minden második filmben láthatjuk, a második egyedi és "komolyabb" dolog volt szerintem. |
2011-04-03 12:42.43 |
Fene tudja Bambi, most már elbizonytalanodtam :') Meg kéne nézni még egyszer, lehet csak én láttam bele dolgokat a végén. |
2011-04-01 11:26.30 |
Ezeket a vonásokat lehet úgy kombinálni, hogy valami újszerű jöjjön létre. "Az egész mindig több a részek összességénél", még ha egyes elemek valamennyire felismerhetőek is más karakterekből (ami amúgy nem törvényszerű, lehet úgy formálni őket, hogy ne legyen semmi egyértelmű), az összhatás egyedi lesz. Biztos vagyok benne, hogy neked is rengeteg olyan tulajdonságod van, amit felismersz az ismerőseid között is, mégsem gondolom, hogy magadat az ismerőseid klónjának tartanád, hiszen egyedi és megismételhetetlen személy vagy, mint mindenki más. Ezt az egyediséget vette el a film a kancellártól, szándékosan, ami szerintem nem a legszerencsésebb koncepció volt.
SPOILER Akkor, amikor Evey először V-hez került, még szerintem sem volt köztük egyértelmű vonzalom, de amikor másodszor is odakerült (ál-elrablás) már más volt a helyzet szerintem. Ezt támasztja alá talán az a monológ is, amit Evey "szabadulása" után mondott V, hogy mennyire nehéz volt neki mindent megcsinálni Evey-val, hogy ugyanannyira szenvedett tőle, mint amennyire a lány - ez talán nem így lett volna, ha akkor már nem vonzódtak volna egymáshoz. Az, hogy két ember átél egy ilyen egyedi traumát, és hogy megoszthatják egymással ezt az élményt úgy, hogy tudják, a másik pontosan megérti őket, köteléket alkot - sokkal szorosabbat, mint egy közös tánc a zenegép előtt. Ha a traumából következtethető kötődés erőssége 10es skálán 10es, akkor a táncból szerintem max 4es sugárzik, ezért mondtam, hogy szerintem abban a jelenetben (a kontextus miatt) nem volt igazi erő. |
2011-04-01 11:12.56 |
SPOILER
"Én nemhinném,hogy elítélte volna magát ezért,hisz akkor nem csinálta volna." - A film végére már kicsit bekómáztam, de ha jól emlékszek, akkor mielőtt átadta volna a döntést Evey-nek, arról beszélt, hogy a világjobbító szándéka mögötti valódi motivációja a személyes bosszúhadjárat volt, ami egy kevésé hősies jellemvonás, és ezért is kérte meg inkább Evey-t, aki tisztábban tudott gondolkodni, hogy hozza meg a végső döntést. Így a végén szerintem elítélte magát, nem a tettei, hanem a tettei mögötti valódi okok miatt. |
2011-04-01 11:08.57 |
Te sem látsz sokkal messzebb a nevetséges dogmáidnál, nemigaz? |
2011-03-31 23:27.46 |
Ahhoz a kevés, és csak viszonylagos magassághoz képest, amit a film bejár, túlságosan mélyek a mélységek, amikbe belezuhan, hogy sokáig ott is időzzön. Szerettem volna szeretni ezt a filmet, de sajnos nem sikerült. |
2011-03-31 20:43.14 |
Boldog születésnapot a színésznek, aki ugyanolyan hitelesen képes lecsúszott drogost, musical-es hősszerelmest és nemes jedi lovagot alakítani :) |
2011-03-31 19:57.56 |
Nem megoldhatatlan szerintem egy felismerhetetlen diktátort alkotni. A mélyebb jellemvonásokat, mint az emberi méltóság eltagadása, a szabadság korlátozása, a másság iránti gyűlölet stb mind megtartható, de ha ezekhez a felszíni vonásokat nem 1/1 egy ismert zsarnoktól vesszük, máris újat alkottunk. Az idegbetegség helyett kaphat vérfagyasztó nyugalmat, az alacsony testalkat és félrefésült haj helyett lehet átlag termetű és kopasz, behozhatunk nem várt motívumokat, mint egy jellegzetes kéztartás, szófordulat, dudorászott dallam vagy visszatérő mimika stb, csupa olyan dolog, amiket korábban nem láttunk, és ettől a felszíntől akkor is absztrakt marad a karakter, hogy a meghatározó vonásai ismert diktátoroktól vagy eszméktől való.
Attól, hogy a karakter képességei hasonlítanak Batmanre, attól még a jelleme, a céljai, a környezete abszolút nem, megmaradt volna összetéveszthetetlenül V-nek. SPOILER Az a gondolat, hogy mutassuk be konkrétabban V és Evey vonzalmát, szerintem sem az ördögtől való, nekem csak a konkrét megvalósulás tűnt laposkásnak. Bármelyik másik filmben tökéletesen működött volna szerintem is, mert ha kiragadjuk a kontextusból, akkor kedves jelenet, de azután, hogy megtörtént az ál-elrablás, ami fantasztikus módon kötötte össze őket elválaszthatatlanul és egyedien szorosan, ez a táncjelenet nekem erőtlennek hatott. A vége viszont tetszett, az a csók kifejező volt és motivált, lehet, hogy önmagában elég lett volna. |
2011-03-31 19:41.12 |
SPOILER
Nekem úgy rémlik, hogy a végén belátta, hogy az elsődleges motivációja mégsem a világ jobbá tétele volt, hanem a személyes bosszú, és emiatt a motívum miatt elítélte magát. Vagy ezt már csak az én elmém rakta hozzá a filmhez? :) |
2011-03-31 15:35.32 |
Nem kell bocsánatot kérni egy eltérő vélemény kapcsán, szubjektív bizniszben utazunk, ez így van teljesen jól :)
Ha már valós személyekhez akarunk nyúlni, rengeteg pédábó lehet meríteni. Hitler mellett a legkézenfekvőbb mondjuk Lenin vagy Sztálin, de én azt mondom, jobb lett volna, ha felismerhetetlen karaktert kreálnak, úgy egyetemesebb lett volna a gondolati háttér a film mögött. Erről a karakterről szinte lehetetlen nem egyből Hitlerre asszociálni, ami beszűkíti az értelmezési keretet, szerintem indokolatlanul. V már önmagában a kísérletezések miatt motivált karakter lett, a különleges képességek "csak" mellékhatásként működnek. Egy Batman szerű karaktert szívesebben láttam volna - különleges, de nem természetfeletti hős, aki eszközökre is támaszkodik. Így is meg lehetett volna oldani az általad felvetett problémákat, de emberibb maradt volna a karakter, ami ennél a filmes alapkoncepciónál, ami emberi értékeket tematizál, szerintem szerencsésebb lett volna. V emberi oldalát szerintem kidomborította a tény, hogy vonzódik Evey-hez, szereti a művészeteket, kulturált gondolkodású. A vívós jelenet nekem sokkal jobban illett a filmhez, mint a táncolás, mert az jobban összefoglalta a jellemét - harc, művészetek, kalandvágy, emberség. Szerintem felesleges plusz volt csak a tánc. A végső monológ keretfunkciója teljesen rendben van, inkább a megvalósulásával nem voltam kibékülve, mesterkéltnek láttam. |
2011-03-31 15:23.40 |
A zenegépes jelenet bármelyik "jó" filmben tökéletesen működött volna, mint érzelmeket közvetítő jelenet - de ebben a filmben aközött a két karakter között korábban olyan mesterien teremtettek szoros kapcsolatot, amihez képest az a tánc már középszerűnek hatott nekem.
V szerintem is nagyon jó karakter volt, jóval túlmutat az átlagon, főleg azzal a momentummal, hogy a végén szörnynek titulálta magát, és átadta az irányítást Evey-nek. Egyáltalán nem volt szerintem sem V gonosz, max fanatikus, de az értékrendje és az értékei korrektnek mondhatóak, az eszközeit pedig végül felül is vizsgálta. A doktornős jelenet nálam is a hátborzongató kategóriába tartozott, nem beszélve a cellás levelezésről, amitől elakadt a szavam is. |
2011-03-31 11:43.18 |
Nekem tetszett a film, van tartalma, atmoszférája, van mögötte gondolat és kreativitás. Bizonyos jeleneteknél borsódzott a hátam, az fogalmazódott meg bennem, hogy ilyen fantasztikus dolgot ritkán látni, és elraktároztam magamban a topfilmek kategóriájába.
De sajnos mégsem került oda véglegesen, mert amilyen piszok erős tud lenni néha, olyan suta megoldásokkal rukkol elő máskor. Szerintem nem kellett volna sok hozzá, hogy IGAZÁN jó film legyen, de mintha az alkotók helyenként megijedtek volna. Okosabb megoldás lett volna talán általánosítani a cselekményt, a főgonosznak nem kellett volna egyértelmű Hitler klónnak lenni, az uralkodó ideológiának nem kellett volna nyíltan konzervatívnak lenni, sőt, megkockáztatom a londoni koncepciót is lecserélhették volna egy felismerhetetlen városra (igaz ez mélyebb változtatásokat is megkövetelt volna). Így egy egyetemes történetet kaptunk volna a méltóságról és a szabadságról, a túl sok konkrétum szerintem kicsit fojtogatta a filmet. Nem adtam volna szuperképességeket sem V-nek, szerintem nem csorbult volna a "megtestesült ideológia" motívum (annak elég volt, hogy nem láttuk az arcát) viszont emberközelibb lett volna az élmény. Bátrabb dolog lett volna elhagyni néhány klisét is, mint a tánc a zenegép előtt, vagy Portman utolsó monológja, mert ezek középmezőny felé rántották a filmet, holott a céljuk szerintem az lehetett, hogy valami különlegeset alkossanak. Mindezek ellenére szerintem magával ragadó alkotás, nagyon szép szimbolikával, ami nekem leginkább az utolsó nap eseményeiben tetszett. De beleborzongtam Portman esős jelenetébe is, vagy amikor fekete zsák került a humorista fejére, erre a kettőre mindig emlékezni fogok. Az fáj csak, hogy a film csak "remek", de nem "fantasztikus", pedig a lehetőség ott bujkált benne, csak eltakarták a gyengeségek. |
2011-03-31 11:25.33 |
Hmm, én úgy látom, három sorban és huszonhét tagmonadtban nem mondtál semmi érdemlegeset :) Ebből nemigazán derül ki, mi vagy miért nem tetszett a filmben. |
2011-03-31 11:22.55 |
Az előző posztodban nem ezt írtad, de oké, akkor egyszerű félreértés az egész. |
2011-03-31 01:54.04 |
Ne vedd rossz néven a következő pár sort, nem szánom megítélésnek vagy támadásnak.
A bejegyzésed szerint egyenlőséget teszel egy film és annak a története között. Természetesen szíved joga, de ez egy meglehetősen felületes nézői attitűd, ami rengeteg szépségtől és örömforrástól foszthat meg téged. Mint ahogy egy festmény is sokkal több az ábrázolt témánál, vagy egy regény értéke sem kizárólag a sztoriban keresendő, úgy a film is egy komplex, többtényezős műalkotás, aminek az elmesélt történet egy nyilván fontos, de egyáltalán nem az egyetlen tényezője. Lehetne beszélni a zene, a narrációs eszközök, a dramaturgia, a színészi játék stb. fontosságáról, de a történethez képest legalább olyan fontos a látvány is, ami nem csak közvetíti a sztorit, hanem árnyalja, magyarázza, értelmezi is azt. Hollywoodban ritkaság, de azért létezik film sztori nélkül is, vizualitás nélkül viszont soha sehol, a jelentőségét nincs ok eltagadni. Korábban már kardoskodtam ennek a filmnek a többi érdeme mellett is, de ami mellett talán a legkönnyebb, az pont az a fajta látványvilág, aminek kidolgozottságát, kreativitását, bemutatásának újszerűségét nem is nagyon szokás elvitatni. Ez önmagában is képes lehet remek filmélményt nyújtani, még ha a film többi erősségét el is felejtjük (de azért jobb nem elfelejteni azokat). Mindez nem jelenti azt, hogy "rosszul csinálod", ha ezek ellenére nem szereted az Avatart. Teljesen korrekt, ha a neked nem tetsző történet elrontja számodra az egészet, ez egy ilyen biznisz. Én ezzel nem értek egyet, mint ahogy a popcorn-mozi kifejezés mögött feltételezhető pejoratív töltettel sem, de ez egy más kérdés - csak oda akartam kilyukadni, hogy a film megítélésekor szerencsésebb (és kellemesebb) több szempontra is nyitottnak lenni, és azért, mert a rengeteg tényező közül az egyiket átlagosnak nevezi valaki, nem kell feltétlenül az egész filmet annak titulálni. |