![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Hazaúszom - Cinemax, 20:00 |
Kótyagos szerelem - Film4, 20:00 |
A csontember - Film+, 21:00 |
Egy befejezetlen élet - Max4, 21:00 |
Öreg gyilkos, nem vén gyilkos - Moziverzum, 21:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Billy Zane (59) |
Barry Bostwick (80) |
Edward James Olmos (78) |
Ben Miller (59) |
Rob Morgan (52) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
És mi van Tomival? - Vélemények |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Szólánc melléknevekkel |
Három betű - egy mondat |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Ad Vitam ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Erica Durance ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2020-02-19 22:44.17 |
Akár egy színházi krimielőadás, még a díszletek is színpadiak, azonban bármennyire tetszett is, amit láttam, azért szívfájdító érzés, alig látni más helyszínt a lakáson kívül. Nem vagyok nagy híve az egy helyen játszódó sztoriknak, hajlamos vagyok beleunni, ám meglepetésemre itt erre nem került sor, végig izgalmas és eseménydús volt, valóságos brainstorming felügyelő módra. Ray Milland remek negatív főszereplő, intelligens és mégis szívből utálható, valamint tetszetős volt viszontlátni az 50-es évek mozijaira oly jellemző színvilágot. Jó film, akár egy vérbeli Agatha Christie történet, de nem tudok kibékülni azzal, hogy minden egy helyen játszódik... részben ezért sem kap öt csillagot. |
2020-02-15 22:44.28 |
Szinkron ide vagy oda, ez bizony egy Van Damme klasszikus, és úgy általában a B kategóriás akciófilmek között is kifejezetten üde színfolt. A korábbi munkáihoz képest több a lődözés, már nem arról szól a mozi, hogy küzdőteremben megy a bunyó, és éppen ezért nekem kevésbé is tetszett, mint a Véres játék vagy a Kickboxer, ám még így remek darab, ma is nézhető. |
2020-02-13 21:36.36 |
A mi világunktól nagyon táv áll az ázsiai színművészet, ők egészen másképpen mutatják ki az érzelmeiket a mindennapokban is, és a filmekben is, ezért külön kaland őket nézni. Az Élősködők egy teljesen korrekt munka, egyszerre vicces, drámai és horrorisztikus, ki ne kajálna egy ilyen kombót, ha jól van összerakva. Márpedig jól van összerakva, úgy telt el a több, mint két óra, hogy unatkozni nem nagyon volt időm, sőt vártam, hogy mi fog történni, és, hogy ezt még hová lehet fokozni. Mert tudták.
A film egyik legerősebb jelenete, mikor már vagy egy órája fogjuk a hasunkat a röhögéstől, és látszólag csaló "barátaink" révbe értek, ám a jómódú família váratlanul hazatér: az apának a családja előtt, a dohányzóasztal alatt bújkálva kell végighallgatnia, amint a gazdag családfő gyakorlatilag a porba alázza. Micsoda szégyent él át ő akkor, mégha minden szava igaz is, és talán a lelke mélyén ezt ő maga is tudja...de ott akkor szembesítik vele, nem is tudatosan, de mégis szembesül vele, hogy milyen embernek tartják őt, mindezt a hozzátartozói füle hallatára. Nekem már ezért a két percért megérte megnézni a filmet. Csodálatos, könnyfakasztó és annyira emberi, hogy arra nincsenek szavak. Csak azt látod, hogy fekszik az asztal alatt, be van csukva a szeme, és mindenki hallja ahogy őt becsmérlik, őt, aki elvileg a család feje, az édesapa, két gyermek apja és egy feleség férje..persze amit mondanak róla, mind igaz, sőt igazából miért is kéne vele szimpatizálni, hiszen nagy genyó mindenki, ő, az apa is: léhűtő, semmirekellő, máson élősködő és másokat a porba taszító emberek...de mégis, ott abban a két percben, ő egy apa, aki végighallgatja amit végighallgatott. Vízválasztó pont ez a moziban, és vízválasztó pont ez az ő életében is, onnantól durvul be a mozi, és válik vicces limonádéból egy brutálerős "dráma-horrorba", ha ugyan van ilyen műfaji keresztezés. A vége pedig akár egy Quentin Tarantino mozi ázsiai színészekkel: megy a kaszabolás, vér mindenfelé, és mikor azt hinnéd így lesz vége, megint jön a pofon, mert tudnak ők ennél jobb befejezést is, rég láttam ilyen jó finisht. Remek film ez minden vitán felül áll, és Hollywood meglépte azt, amit nem sokan gondoltak volna: megtette azt a filmet a legjobbnak, amit megtett legjobb idegennyelvű alkotásnak is. Én egyébként ebben az esetben nem is igazán értem...minek van két különböző kategória, ha mindkettőben nyerhet ugyanaz? De mindegy is, mert egyébként nem sajnálom a készítőktől a szobrocskát, sok tekintetben egyedi alkotás, remek történettel...ám nem győzőm újra kiemelni, engem azzal a két perces asztal alatti jelenettel kentek úgy kenyérre a készítők, ahogy csak nagy ritkán sikerül. |
2020-02-09 22:30.33 |
Egy kis Agatha Christie, egy kis Gyilkosság az Orient expresszen..nekem ezek ugrottak be a film nézése közben. Kellemes szállodai jelenettel indít Hitchcock, mely még inkább könnyed és vidám, mintsem kémfilm, de a vonatra felszállva már érezhető a műfajváltás. Tulajdonképpen igazán izgalmassá csak Froy eltűnésekor válik a történet, és onnantól egész a mozi végig kitart a lendület. Nekem a 39 lépcsőfok sokkal jobban tetszett, talán pörgősebb és izgalmasabb is volt, ám ha önmagában nézem, akkor ez is szerethető, kellemes darab, főleg így nyolcvan egynéhány év távlatából... |
2020-02-08 19:27.51 |
Clint Eastwood filmjei sosem száguldottak gyorsvonat módjára, inkább lassan csordogáltak, mint egy csermely. Ez most sincs másként, sőt a Sullyhoz képest még komótosabb a tempó, ez sokaknak nem lesz ínyére, melyet a kommentek száma is mutat. Engem azonban ez nem ijeszt meg, és szomorúan konstatáltam, hogy két héttel a premier után a CC mozik levették a kínálatból, és már csak egyetlen hely van a városban, ahol adják.
Pedig teljesen vállalható munka, egyetlen hibája, hogy nem fogod évente megnézni, mert ahhoz túl kevés a csavar a filmben. Adott a főhős, aki hősből hamarosan közellenség lesz hála egy apró elszólásnak, ami aztán a sajtóban megjelent, itt jegyezném meg, hogy nem csak az újságirónőt lehet okolni, hanem az ügynököt is, aki elkotyogta a dolgot egy kis kellemesért. Olivia Wilde utálható karaktere tökéletes, ő maga pedig gyönyörű, de nálam Sam Rockwell az ász, és csak utána holtversenyben a címszereplő és az anyja. Rockwell egyszerűen pazar a keveset alkalmazott himi-humi ügyvéd szerepében, bár itt a megszokott bírósági tárgyalásra nem került sor, de az FBI-jal azért kellett cseverészni. Az események -még ha lassan is- de pörögnek, és a mozi második fele kimondottan élvezhető lett, megértve Eastwood azon szándékát, hogy az első 20-25 perc a karakter ismertetésének lett szentelve. Valós eseménynél a sztorit kár lenne méltatni, de ahogy azt Clint 90 évesen filmre vitte, abban semmi szégyelnivaló nincs, kívánok mindenkinek ennyi egészséget a kilencedik x-re. Azon mindenesetre érdemes elgondolkodni, hogy az FBI -már ha valóban így volt- miért nem vizsgálta jobban azt a tényt, hogy Richardnak 1 perc alatt kellett volna a 6 percnyire lévő telefonfülkéhez érni, hogy telefonálhasson, és miért zárták le annyival, hogy biztos tettestársa volt... elég felületes nyomozás egy ekkora szervezettől. Szerintem ez is egy kellemes Clint Eastwood mozi, de ha a Sully volt 5 csillag, akkor ez bizony megáll négynél. |
2020-02-06 22:51.44 |
Elsőosztályú kémfilm, mit számít, hogy 85 évvel ezelőtt készült, és hogy fekete-fehér, ha köröket ver megannyi műfajtársára. Hitchcock olyan atmoszférát teremt, hogy öröm nézni és átélni, a skót ködös jelenet volt nálam a csúcs, mégha itt-ott azért kellemesen mosolyogtam is, de amit akkor műháttérrel oldottak meg, ma megteszik számítógépes trükkel, na most melyik jobb?! Szóval még ezek a részek is szerethetők, ahogy az egész film roppant szórakoztató és olyat ad, amit a mai mozik már nem nyújtanak, vagy csak igen kis hányaduk. Én itt nyugodt szívvel adok öt csillagot, bármikor újranézném. |
2020-02-02 22:31.23 |
Legyünk reálisak, egy közel 80 éves film mai szemmel aligha lehet pörgős, izgalmas vagy épp feszültséggel teli. Azok más idők voltak, minden, és így a filmek is lassabbak, szájba rágósabbak voltak, éppen ezért Hitchcock mozijára nem tudom azt mondani, hogy izgalmas, azt azonban igen, hogy volt hangulata, mely megfogott. A történet egyszerű, mint a bot, de ez egyáltalán nem hátrány, és mivel nem történik sok minden, van időnk megismerni a karaktereket. Ez ma már számos mozi hiánya, nem a karakterek, hanem a látvány fontos, és az, hogy folyton-folyvást történjen valami, ami leköti a nézőt. Itt azonban már-már túlságosan is részletes a karakterek ábrázolása (még azt is megtudjuk, hogy a 8 éves kislány könyvtáros férjet akar majd magának...) de összességében nézve tisztességes krimi, mai szemmel nézve is élmény, csak fel kell fedezni az értékeit. |
2020-01-29 22:20.05 |
Alapvetően nem szeretem a kosztümös filmeket, de Michael Crichton elsőosztályú kaland-krimit csinált az egyébként szimplán csak jó könyvéből. Két éve olvastam, emlékszem, hogy a főhős mennyire ripacs volt, már-már kínos volt olvasni, és Crichtoni mércével rövidnek is találtam. Ezzel szemben a mozit csak dicsérni tudom, a korabeli London látványos, a két főszereplő sem akárki, és a feszes tempó miatt egyáltalán nem unalmas. Kiváló film és személyes kedvencem. |
2020-01-28 23:11.00 |
Csak egy tipikus John Wayne western, annyi különbséggel, hogy másik nagy névként nem más, mint Kirk Douglas mutatja meg magát. Külföldről sikerült megszereznem blu-ray kiadásban, de olyan szép képe van, hogy megérte az árát. Kellemes, szerethető darab, egyértelműen a minőségibb Wayne mozik táborából. |
2020-01-25 23:11.48 |
Kimondottan szórakoztató és brutális mozi, pedig a DVD kiadás alapján valami átlagos limonádéra számítottam, és még akkor sem sejtettem, hogy mi vár rám, mikor a film elején feltűnt a sok nagy név. Stílusos, ötletes és nincs idő unatkozni, nekem bejött, mégha tökéletesnek nem is mondanám. |
2020-01-23 22:40.37 |
Külföldi blu-ray kiadásban sikerült megszereznem igen borsos áron, de végül is megérte az árát. Leszámítva a mozi azon részeit, ahol megy a viccelődés a színészek között, és épp nincs semmi akció, ez bizony remek kalandfilm. Tök jól megcsinálták az olajkutak égését, minden füst és láng, nem tudom milyen trükkel és hogyan csinálták, de kimondottan látványos volt, nem keltett műhátteres érzetet. Ha már műháttér, azt sosem értem meg, hogy pazarul megoldják a robbanásokat, és akkor egy sima autós vezetésnél annyira bántó műhátteret vetítenek oda, hogy az ember nem tudja, nevessen vagy sírjon. Különös, de izgalmas is John Wayne-t más szerepben látni, itt most nem lovon ült és nem volt pisztoly az övébe tűzbe, jól állt neki ez a szerep azt kell mondjam. Amikor épp nem történik semmi izgalmas, akkor látszik, hogy nem egy mai darab, de amikor zajlanak az események szinte el sem akartam hinni, hogy 50 éves mozit nézek. Nekem tetszett! |
2020-01-19 21:52.30 |
Adam Driver révbe ért, ez kétségtelen, és kit érdekel, hogy megkapja-e ezért az Oscart vagy sem, ő már ott van a nagyok között, és tényleg le a kalappal előtte. Bizony szomorú film és ami még szomorúbb, hogy tisztán látó és gondolkodó emberek mennek bele ilyen nevetséges és abszurd helyzetekbe, mint amit a filmben látunk. Vagyonokat fizetnek ki másoknak azért, hogy rendbe tegyék azt, amit még ők maguk sem tudnak rendbe tenni...az eredmény pedig az esetek igen nagy többségében már előre borítékolható, és ha már boríték, abból igen vaskosra van szükség ilyenkor. Belecsöppenünk egy család életének azon szakaszába, amikor már nincs rendben minden, és akaratlanul is ítélkezünk, én legalább is elítéltem Nicole karakterét úgy kapásból, mondván mi baja, tök normális férje van, egy helyes kölyökkel és első látásra tökéletes otthonnal. Aztán rádöbbentem a film közben, hogy bizony sok a homályos folt a történetben, például mi van, ha Charlie valóban ígéretet tett arra, hogy nem élnek majd örökre New Yorkban, amire aztán már ügyvédek előtt hivatkozott... mert akkor már egészen más a helyzet. Nehéz dió ez, és az igazi baj akkor van, ha ezek az apró gondok, nézeteltérések el vannak fojtva, nincsenek megbeszélve, kimondva stb... mert ezek az amúgy egyenként akár tök jelentéktelen kis apróságok összegyűlve oda vezethetnek, amit ők ketten megéltek, és ki tudja, lehet, hogy ez megelőzhető lett volna egy kis odafigyeléssel, beszélgetéssel ...és hát igen, ésszel, de emberi kapcsolatokban nem mindig az ész kerekedik felül.
A film címe egyébként tökéletes választás, mert nem akarja többnek mutatni magát annál, mint ami: két ember házasságának története. Véleményem szerint nagyszerű film, emberi, közel áll hozzánk, mert bárkivel megtörténhet, ehhez nem kell elrugaszkodni a földtől, hogy átérezzük...sőt, sajnos sokan át is érzik, s éppen emiatt tud bárkit megérinteni és magába szippantani. Moziban persze aligha néznék meg sokan, ebben biztos vagyok, mert ki akarna két óra tömény drámát látni, a Netflixnek hála viszont sok emberhez el fog jutni (talán többünkhöz, mintha mozipremiert kapna), és úgy gondolom néha az ilyenre is időt kell szakítani, még akkor is, ha ez olykor fájdalmas és érzékeny lehet. Mert kell az ilyen is! Magamat ismételem ugyan, de igen jó kis munka, egy nagyszerű Adam Driverrel, aki tényleg hibátlan: ha nem is kap semmilyen elismerést ezért, akkor sincs oka bosszankodni, mert ez a játék egészen biztosan új kapukat nyit meg előtte.Jó eséllyel a Netflix ajtaja már résnyire van... .) |
2020-01-18 22:00.07 |
Hamisítatlan krimi mai köntösben, kellő humorral és számomra tetszetős történetmeséléssel. Nem volt túlagyalva, éppen annyi csavar volt benne, amitől még hihető és életszerű maradt a történet, és különösen tetszett az időben ide-oda ugrálós elbeszélés. Nem egy egetrengető munka, de kifejezetten pofás darab, mely a mostani mozikínálatból mindenképp kiemelkedik, ám arra nem mernék megesküdni, hogy évek múlva még emlékezni fogok rá. |
2020-01-15 22:36.08 |
10 év után újranéztem: azt kell mondjam, a Harry Palmer-filmek leggyengébb láncszeme, mi több, ha nem Michael Caine lenne a főszereplő, talán meg sem néztem volna. Az előz rész annyiból élvezhetőbb, hogy több helyszínen játszódik, repülnek, vonatoznak, autóznak a sztyeppén...itt pedig szinte nem történik semmi. Kriminek rövid és kidolgozatlan, akciófilmnek meg vérszegény, a két csillag a főszereplőnek jár. |
2020-01-12 23:11.23 |
Szerény költségvetésű krimi, mely megpróbál méltó folytatása lenni a 60-as években készült Harry Palmer moziknak, több kevesebb sikerrel. Egyrészt nekem tetszett: a transzszibériai kaland, a vonatozás és a sivár táj nézése közben beugrott a Sztogoff Mihály filmsorozat, amit nagyon szeretek, másrészt azért látszik, hogy a büdzsé -hogy is mondjam- szerény. Én is közepesre osztályzom, de ez az a fajta szeretetre méltó "közepes" mozi, amit jó volt nézni, lekötött, ám mégsem volna illő jobbat adni, mert az nem volna fair más produkciókkal szemben. Kábé azonos szinten van az Éjféli ügynökkel, ami a sorozat 5. darabja, de az első három rész színvonalát már nem tudta elérni. Sebaj, kell ilyen is! |
2020-01-05 21:51.27 |
Nehéz szavakat találni most, pár perccel a stáblista nézését követően, és az igazat megvallva, aligha hiszem, hogy sok újat tudnék írni 92.-ként. Nagyon letargikus, szomorú film és hangozzék bármilyen ellentmondásosan, éppen ezért remek munka, tökéletesen átadja egy haldokló ember lelki világát, teljesen függetlenül attól, hogy milyen betegségről is van szó. Akik kedvelik az amerikai tárgyalótermi filmeket, azoknak külön élmény, mert bizony a nagy része ott játszódik, és ha ezt nézem, akár egy John Grisham adaptáció is lehetne. Denzel Washington a Pelikán ügyirat után itt is tökéletes ebben a szerepben, Tom Hanks meg hát...kevés a szó, mit írhatnék. Tökéletes munka, tökéletes alakításokkal. |
2019-12-28 11:36.12 |
Oké, aláírom, mézesmázas rózsaszín ködbe borított film, tele klisékkel, de szerethető kivitelezésben. Nic Cage itt még fiatalon, Bridget Fondával tökéletes összhangban, és így karácsony után annyira nem is zavart, hogy semmi meglepetés, semmi csavar nem volt a sztoriban. Kellemes limonádé a maga módján. |
2019-12-26 23:57.52 |
Brutálisan erős film, melyen nagyon nem fogott az idő, akár pár évvel ezelőttre is datálhatnánk elkészültét. A könyvet nem olvastam, és nem vagyok a kor török szakértője, így azt sem tudhatom, hogy milyen állapotok uralkodtak akkortájt egy isztambuli börtönben...ám ha el kéne képzelnem, hol lehettek (lehetnek) ilyen "intézmények", Törökországot ide tudnám sorolni. Végtelenül nyomasztó mozi, és bizony másképp ábrázolja a börtönt, mint pl egy Van Damme, vagy Stallone fémjelezte akciómozi. Itt nincsenek hősök, nincsen remény, nincs itt semmi, csak az enyészet, a reményvesztettség és a pusztulás. Alan Parker nem kimondottan popcornrendező, és ahogy elnéztem ez viszonylag korai munkája, de, hogy milyen tehetséges direktor azt az Éjféli expressz tökéletesen mutatja. Semmi sallang, vagy felesleges jelenet, ezen a mozin nem lehet fogást találni: tökéletes! |
2019-11-29 23:13.32 |
John Flynn-nek két szuper akciófilmet köszönhetünk: a Törvényre törve nem csak Seagal egyik legjobbja, de kimondottan szórakoztató mozi, ez pedig itt Slytól nagy kedvencem, és szintén hibátlan műfaján belül. Persze azért bennem felmerül, hogy Sly barátnője ugyan nem vihette-e volna feljebb azt az igen fontos kérdést, hogy egy börtönigazgató miként mozgathat át rabot súlyosabb intézménybe, kizárólag a saját bosszúja miatt... és kicsit olyan ez a börtön, mintha a Marson lennénk, minden külvilági beavatkozási lehetőségtől távol, elszigetelve, de ki tudja, hogy működnek ott a dolgok, meg aztán nem is akarok kötekedni. Stallone bitang erős ebben a moziban, nem csak fizikailag, hanem emberileg és actorilag is, az idősebbik Sutherland pedig szívből utálható figurát hoz. A mozi nem tekinthet el a jó öreg börtönkliséktől, van itt minden, amit ilyenkor vár az ember, de kit érdekel, ha egyszer működik a mozi és rendkívül szórakoztató? Nem fukarkodom a csillagokkal, műfaján belül ez bizony kimagasló munka. |
2019-11-02 22:25.30 |
Ez a rész mindig is jobban tetszett, noha kétségtelenül gyengébb az Úszó erődnél: ott nevesebb rendező, nevesebb színészekkel csinált egy jobb akciófilmet, de a szívemhez ez áll közelebb. Seagal itt még jó formában, kapunk is pár látványos bunyót, és számos viccesnek gondolt beköpést, melynek zöme valóban vicces. Nosztalgia ide vagy oda, ez egy ma is nézhető, kellemes akciómozi a műfaj aranykorának számító 90-es évekből. |
2019-11-01 09:48.11 |
Peter Seagal nem tucatfilmes rendező, viszont azok közül, amiket csinált nem egy kedvencem: Csupasz pisztoly 3, Álnokok és elnökök, 50 első randi. Végignézve munkásságán azt láthatjuk, hogy nem kimondottan drámai filmekre szakosodott, de ezzel nincs is baj. Bárkinek az ötlete volt is a két bokszolós karakter múlttal bíró színész összehozása, pacsit neki, mert baromi nagy húzás volt, mégha a bevételi oldal nem is tükrözi ez. Jópofa mozi lett, sok-sok humorral, egy két kikacsintással a korábbi karakterekre (pl: nyers tojás Rockynál) és nem kevés nosztalgiával. Na persze ha szívemre teszem a kezem, nem különösebben erős film, de szórakoztat, és pusztán az a tény, hogy 2 vagy inkább 2-3 (Alan Arkinról se feledkezzünk meg) nagy színészt láthatunk hülyéskedni önmagában elég ahhoz, hogy Segal rendezése kellemes két órát eredményezzen. Nem mindig van ez így, de most összejött. |
2019-10-28 22:52.05 |
Brian de Palma sokadszorra bizonyítja, hogy zseniális rendező, nálam ez a filmje nem elsősorban horrorként működött, sokkal inkább nyomasztó dráma egy szegény, kiközösített lányról, akinek ráadásul az anyja sem százas. Őszintén együtt tudtam érezni Carrievel, borzasztó volt látni a sok idióta viccelődését, és mikor már azt hinnéd, hogy végre lesz pár jó pillanata a bálon...akkor jön csak a hidegzuhany. Hogy aztán miként áll bosszút, és főleg, hogy milyen kivitelezésben, már mellékes, pláne ilyen régi mozi esetén, de a fő mondanivaló, a kiközösítettség és elveszettség drámai ábrázolása az, ami miatt ezt a filmet megérte megnézni, ettől lesz Brian De Palma az én szememben zseni.
Négy csillagos mozi, de azok közül mindenképp kiemelkedik stílusának és a rendező hozzáértésének köszönhetően. |
2019-10-22 22:49.55 |
Nekem úgy tetszett ez a film, hogy a Nolan-féle Batman mozikat nagyon nem szeretem, ezt viszont kimondottan élveztem...már amennyire élvezetes lehet egy nyomasztó és melankolikus történet. Joaquin Phoenix brutál jó, hihetetlen ez a pali, és szerencséjére a mozi is remek, igazi 80-as évekbeli hangulattal és nagyon mély drámai történettel, a társadalom kirekesztő magatartásáról és a nagyvárosok zülléséről. Kiemelném a film zenéjét, végtelenül egyszerű dallamok, melyek még nyomasztóbbá tették a filmet, így visszagondolva el sem hiszem, hogy kvázi "Batman-filmet" láttam, nekem azok sosem jöttek be, ez meg letaglózott, igaz teljesen más volt a stílusa is. Négy csillagot adtam, de még gondolkozom, hogy Phoenix tehetségét még egy plusszal honoráljam... |
2019-10-11 22:15.26 |
Nem nagy durranás, mi több, ha nem a zseniális Robert Redford lenne a főszereplő, akkor simán gyenge mozinak mondanám. Kriminek nem elég izgalmas, vígjátéknak nem elég vicces... mi egyebet írhatnék, csakis Redford miatt a közepes osztályzat, mert ő még ebből a filmből is kiemelkedik. |
2019-10-05 21:24.33 |
Értetlenül állok a sok málna jelölés, és díj előtt: oké, lehet, hogy nem ez volt az év filmje, de azért álljunk meg egy szóra! A sztori lehet, hogy abszurd, de a film világában az ötletek tárháza végtelen, és ha elfogadjuk, hogy Demi Moore-ék mindezt bevállalják 1 millióért, onnantól abszolút nincs okunk panaszra. Nem egy pörgős mozi, de nem is kell annak lennie, Redford a pénzes, de magányos üzletember, aki mindenáron szeretné ha Demi Moore viszontszeretné őt, és megpróbálja elcsábítani őt... Röviden ennyi a sztori, csupa sztárral a főszerepekben, én két dologra tudok tippelni a "díjat" illetően: vagy részegek voltak a zsűritagok, vagy bökte a csőrüket valaki a stábból, más okot nem tudok elképzelni. Ha nem is tökéletes mozi, mindenképp a jobbak közt a helye, Robert Redford utolsó jelenete pedig a mozi talán legszebb, legjobb része. |
2019-10-05 18:44.32 |
Szerintem nincs olyan Tarantino film, ami gyenge, vagy akár csak közepes... ő olyan rendező, aki nem jön ki évente filmmel, helyette hosszú időn át készül egy forgatásra, alaposan dolgozik és minőségi munkát ad ki kezei közül.
Anno moziban láttam a Django-t, mely méltóan emlékezik meg Sergio Corbucci kultikus mozijáról, és teszi mindezt úgy, hogy a mai néző igényeit tökéletesen kielégíti. Mert manapság nem a westernmozik időszakát éljük, sokkal inkább Marvel meg DC filmekkel árasztják el a mozikat, de Tarantino nevére (na meg persze a szereplőkére is) összegyűlnek az emberek, még akkor is, ha a helyszín a vadnyugat. Emelem kalapom, amiért a film az eredeti -Bacalov féle- Django muzsikával indul, ahogy vonulnak a rabszolgák a zenére rögtön megadja a kezdő lökést a további majd 3 órának, amelynek minden perce maga a tökéletes szórakozás. Mindenki maximális fordulaton, talán Christoph Waltz az, aki egy szinttel a többiek felett tevékenykedik, vagy csak elfogult vagyok: mindenesetre nekem zseniális a manus. Az már csak mellékesen hab a tortán, hogy a végső jelenetet egy másik klasszikus zenével, Franco Micalizzi Trinity-jével zárja a mester, minden tiszteletem az övé! |
2019-09-29 22:44.40 |
Tipikusan az a film, melyben semmi nem fogott meg. Nem izgalmas, nem látványos, nincs benne semmi különleges, nincs stílusa és nem is hangulatos. Bevallom őszintén csak azért vásároltam meg Blu-ray lemezen, mert 790 forintért adták kilóját és mert Clint az egyik nagy kedvencem, mondom, lássuk mit tud a fia. Korábban már láttam őt a Hosszú utazásban, egész kellemes romantikus szösszenet volt, de nálam eddig a Diablo c. western a csúcs, ha tehetitek nézzétek meg, ott tiszta apja a srác, és a film is tök nézhető, olyasmi, mint anno az Egy maréknyi dollárért. Persze mondanom sem kell, hogy nem jelent meg nálunk.. azt hiszik a forgalmazók, hogy erre van igény, pedig lássuk be ez a film nemcsak azért bűnrossz, mert én nem bírom az autós mozikat. Követhetetlen vágások, unalmas autós üldözések, és coolnak hitt párbeszédek, amik majdnem annyira cikisek, mint mikor Steven Seagal bőrkabátban bújik ágyba egy nővel...
Sort se többet, csak koptatom a laptopom billentyűzetét, ezt a mozit holnap reggelre úgy elfelejtem, hogy csak na. |
2019-09-29 10:19.10 |
Hol is kezdjem?
Rocky és Rambo: a két karakter versenyében nekem mindig Rocky jött ki győztesen, vele jobban tudtam azonosulni és talán egy hajszálnyit jobban is bírom azokat a filmeket. Ezzel együtt John Rambo legalább akkora kedvenc, és imádtam az első rész egyszerű, mégis izgalmas voltál, te jó isten, hányszor láttam már és nem tudom megunni. A második rész már grandiózusabb, magasabb költségvetésű és személyes kedvencem, míg a harmadik rész, mely az eddigi legnagyobb pénzölő, tetszett a legkevésbé és tartottam a sorozat leggyengébb részének...na ehhez áll nagyon közel a befejező rész. Mai viszonylatban kis költségvetésű lett, viszont a rendező az az Adrian Grunberg, aki a Mel Gibson féle Börtönregényt rendezte, ami ugyan nem lett nagy siker, de imádom, egyik kedvenc filmem, mert akkor a moziban nagyon megfogott. Eddig tehát csupa pozitívum...és negatívumot csak akkor tudnék mondani, ha kimondottan kekeckedni szeretnék. Szerintem ugyanis ezzel a filmmel semmi gond nincs, csupán annyi, hogy nem igazán Rambós. Ha más filmcímmel csinálták volna, és nem a sorozat részeként, a közönség elfogadta volna "tucat-Sly" moziként és szerintem kajálta volna, mert kellemes, hangulatos darab, mely nem mellesleg ki******** brutális. Azt is megértem valahol, hogy sokaknak nem tetszik a fentiek miatt, tényleg nincs meg az előző négy rész hangulata, és igen, még az is számít, hogy Sly a forgatás előtt borbélynál volt és hajvágást rendelt. Ám én így is szerettem, az első fél óra a Rambo farmon kiváltképp jópofa lett, egy 70 feletti háborús veterán valahogy így élheti mindennapjait, felkel, iszik egy kávét, lovagol, vezeti a farmot, tök hihető, habár a vakond életmód olykor megmosolyogtatott, mégha a végén kiderül, hogy ennek így kellett lennie... Szimpla bosszúmozi ez, és bizony örültem az ellenség kidőlésénél, mert rohadjon meg mindenki, aki ilyet tesz, az már más kérdés, hogy fegyverestül, kommandós felszerelésben hogyan tudtak átkelni a rosszfiúk a határon, és hogy találtak oda a Rambo-farmra (hacsak az USA jogsikon nincs rajta a lakcím, mert akkor megbocsátva). Pusztul mindenki, Sly aprítja a rosszakat, de nem is akárhogy, volt ott minden, ahány ember, annyi halálnem, talán a főgonosz kivégzése volt kicsit eltúlzott...és már épp kezdtem volna ezen morfondírozni, mikor Stallone egyszer csak lehuppant a hintaszékbe és belekezdett a monológjába. Aztán jött a hihetetlenül csodálatos "Sunset" névre keresztelt zene, miközben a régebbi epizódokból láthattunk képeket...na itt én mindent elfelejtettem, ami rossz, és mindent előástam, ami jó. Hatásvadász, de pazar befejezés, tény, hogy ha az utolsó negyed óra alapján osztályoznék, akkor maximális pontszám...de átgondolva a látottakat, és figyelembe véve a korábbi részeket, csupán négy csillag. (Valaki segítsen már nekem, ez a Sunset zene a mozi végéről annyira ismerős, annyira egybeforrt számomra a Rambo-filmekkel, de sehogy sem találom, hogy melyik korábbi részben csendült fel és mikor?! Köszi előre is, ha valaki megírja nekem.:) |
2019-09-17 21:50.56 |
Nagyon jó kis film, melyben nem is annyira a boksz volt előtérben, inkább egy ember élete, aki egyik pillanatban a csúcson, majd a következőben elveszít valami nagyon fontosat, és innen nincs megállás lefelé. Ez a drámai vonal a vezérfonala a mozinak, és igazából Jake akár sakkvilágbajnok is lehetett volna, bár lássuk be, ez a "Rocky-s" vonal azért szórakoztatóbb lett. Nem tudok nem párhuzamot vonni John G. Avildsen zseniális Rocky-jával, ami szerintem minden idők legjobb ilyen témájú mozija, ott a drámai vonal és a bokszolós vonal is hibátlan, sőt talán nem túlzok, ha azt mondom, minden hibátlan. Fuqua mozija borzasztóan nyomasztó, letargikus és szomorú, ebből alakítja ki aztán a végén a happy endet, ami azért mégsem teljes boldogság, hiszen közben valaki meghalt... Lehet badarság részemről a párhuzam vonása, de folyton hasonlítgattam...és Rocky története valahogy jobban fel volt építve, érte jobban tudtam szorítani, vele együtt "izzadtam" az edzőteremben, vele együtt éltem át a kudarcot és az örömöt is, nem tudom miért, de úgy érzem ott megvolt az a hangulat, atmoszféra, amit ebben a moziban nem sikerült létrehozni. Ettől persze ez egy JÓ FILM, sőt nagyon jó, de nem tudok rá maximumot adni. |
2019-09-14 22:14.21 |
Richard Donner rendezte az egyik kedvenc mozimat, az Összeesküvés-elméletet, így ha feltűnik a neve a rendezői székben, mindig kíváncsi vagyok a végeredményre. A 16 utca meglepően egyszerű, a sztori sem túl összetett és viszonylag kevés helyszínen játszódik, ám ez egyáltalán nem hátránya a mozinak. A karakter ismerős lehetett Bruce Willisnek, és jól is áll neki a piás zsaru szerepe, szegény David Morsenak meg annyira utálható fizimiskája van, előre borítékolható, hogy valami negatív szerepet adnak neki... Nem egy megkerülhetetlen film, sőt még Willis munkásságának sem ékköve, de abszolút vállalható és szerethető krimi. |