![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A hallgatás szabálya - Viasat Film, 23:10 |
Dűne - HBO2, 23:20 |
Törvényre törve - RTL Három, 23:30 |
A szemtanú nyomában - Film4, 00:00 |
#Sohavégetnemérős - Magyar Mozi TV, 00:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Billy Zane (59) |
Barry Bostwick (80) |
Edward James Olmos (78) |
Ben Miller (59) |
Rob Morgan (52) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
Mit hallgatsz most? |
Nyerd meg az életed (sorozat) - Vélemények |
A gyilkos csodaszer (sorozat) - Vélemények |
Tripla kilences - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Futni mentem ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Gretchen Palmer ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2017-08-09 22:38.21 |
Azt bírom a Roger Moore főszereplésével készült Bond filmekben, hogy tele vannak poénokkal és beszólásokkal, ez nagyon ment szegény Rogernek. Azonban ez most haloványabb, mint az előző három rész bármelyike, pedig van itt kellemes velencei hajózás, esőerdei kalandozás és riói lanovkázás is, amely különösen tetszett, mégis a végső lézeres lövöldözés még így 40 év távlatából is mókás és szerintem felesleges is, lehetett volna ott lődözni is. De balga lennék, ha azt állítanám: nem tetszett, mert jó helyszínekben és látványos akciókban nem volt hiány, Roger Moore pedig sokkal elegánsabb és jobban öltözött, mint bármelyik Bond. Már amikor nem épp Elmer Bernstein csodálatos zenéjére lovagol be poncsóban... Az mekkora volt már?! Na ezért is jár a négy csillag, hiába a leggyengébb Moore-mozi. |
2017-08-06 22:37.34 |
Alfonso Cuarón szökőévente rendez csak filmeket, de a Gravitáció mellett ennek sincs oka szégyenkezésre. A 90-es évek filmjeire jellemző és általam kedvelt képi világ itt is adott, a történet egyszerű és emberi, nincs semmi flanc, semmi extra látvány, van viszont egy Robert De Niro, akinek pár perce is sokat dob a mozin, és egy szerethető megvalósítás, mely a rendezőt dícséri. Ritkán használom a szép szót, de Cuarón munkája ilyen, egy szép film emberek egymás közti kapcsolatairól és az élet kiszámíthatatlanságáról. |
2017-07-29 00:38.00 |
Nekem tetszett!
Az előző részt a "vudus" marhaság miatt kevésbé komáztam, itt viszont minden megvan, ami egy jó kis krimihez kell. A távol-keleti helyszínek nemcsak szépek és különlegesek, de a szívemhez is közel állnak, és végre van egy intelligens "rossz" is, akit nehéz gyűlölni, tulajdonképp egy igazi gentleman, de most komolyan, azzal mi a baj, hogy napelemet akar gyártani? :)) Szóval vicces, mert eddig ez a legkevésbé gonosz rossz, és mégis az egyik legütősebb, Christopher Lee pedig tökéletes! Ahogy Britt Ekland is, csak más értelemben, Roger Moore-t meg nem lehet nem szeretni, nekem ő marad a kedvenc! Nem hinném, hogy bármi negatívat tudnék mondani Guy Hamilton munkájáról, soha rosszabb Bond-mozit! |
2017-07-16 01:02.39 |
Szerintem az egyik legjobb főcímdalt mondhatja magáénak Guy Hamilton újabb munkája, és a film is vállalható, habár messze nem tökéletes.
Connery visszatérése üdítő, annak ellenére is, hogy én bírtam Lazenby-t, de az a rész...jajj csak feledjem. Külön öröm a sok amerikai jelenet, kicsit olyan, mintha valami amcsi krimit néznénk, és tetszett, hogy Bond mókás kedvében volt, sokat poénkodik. Viszont ez a Blofield már kezd az agyamra menni, ráadásul néha annyira gyermeteg, hogy aligha hiszem el, hogy ő a bolygó leggonoszabb embere... Ha szívemre teszem a kezem, közepes, de mivel az előzőnél mindenképp nívósabb munka, hát legyen négy csillag, de csak éppen hogy! |
2017-07-12 23:17.14 |
Az eddigi leglaposabb és legsemmitmondóbb Bond-film, és itt szeretném kiemelni, hogy korántsem George Lazenby miatt. A két és fél órás játékidő ilyen tempóban kínszenvedés, ásítozgattam, és megállapítottam, hogy jóképű manus ez a George és bizony nem is rossz James Bond, vicces, amiben kissé Roger Moore-ra hajaz, és ugyanakkor elegáns is mikor kell. Viszont legyünk őszinték: nem sok minden történik a hosszú játékidő alatt, és bár Peter Hunt két jó Bronson-mozit is letett az asztalra, itt nincs a helyzet magaslatán.A főcím sem egy nagy durranás, a sízős jelenet egyenesen nevetséges és nem csak a bitang rossz háttér miatt, egyszer éjszaka van és lámpással világít a gonosz Savalas, de a másik pillanatban a fák árnyékot adnak a napfényben. Jajj...
Pedig a sztori jópofa, én nem akadok ki ezen a nősüléses dolgon sem, mi több, örömmel tölt el ez a "lazaság", viszont a kivitelezés a mozi és George Lazenby bukását okozta, és ez érthető is. |
2017-07-06 00:38.39 |
Egyszer nézhető Brosnan szösszenet egy bitang erős rossz karakterrel, ami nem is feltétlenül dícséret Ben Cross irányába, a fizimiskája önmagában elég ütős! A film nem sok szót érdemel, tucatszámra készültek a 90-es években ilyen és ehhez hasonlók, igaz ezeket manapság hiányolom, ám legyünk őszinték Pierce, aki itt még nem sejtette, hogy pár év múlva mi vár rá, nos nélküle félek nem is hallottuk volna róla...
Ugyanakkor egy krimiestre tökéletes választás lehet, ha nem várunk túl sokat. |
2017-07-04 00:40.02 |
Az első Connery-féle Bond mozi melynek kijár a maximális osztályzat, izgalmas, látványos, és nekem még az is belefért, hogy bár senki sem tudja ki és milyen űrhajóval lopkodja a nagy nemzetek űrhajóit, a mi főgonoszunk HD minőségben -élőben- követi az eseményeket a monitorján ... :))) Ezen behaltam, és mivel jókat nevettem, még pozitívumként is tekinthetek rá! A viccet félretéve eddig ezt komáztam leginkább, és ebben megkérdőjelezhetetlen szerepe volt a helyszínnek és a japán embereknek, jó volt végre az eddigiekhez képest mást látni, máshol. Ez az ötödik film a nagy Sir Sean-nal, és részről részre erősödik bennem az érzés, hogy ő volt a legjobb választás mindezidáig...arról nem tehet, hogy mai szemmel az ő filmjei vontatottak és kevésbé akciódúsak. Úgyhogy nem is rabolnám tovább a szót, nekem ez a vegytiszta szórakozás "60-as évek módjára"! Sean Connerytől pedig többet nem is várhatunk. |
2017-06-30 10:55.57 |
Csodás dolog a víz alatt búvárkodni, és moziban is jó nézni ezt, csak valahogy Bond filmekben nincs ínyemre a dolog, sem Roger Moore esetében, sem pedig itt. Ennek ellenére minőségi darab, a Goldfinger után méltó folytatása a korai Bond-érának. A jetpackes jelenet is tetszett, még mai szemmel is látványos, és bizony ez már inkább hajaz a későbbi, pörgősebb és akciódúsabb filmekre, mint mondjuk a Dr.No-ra, és ez nagyon fontos változás.
Nem a legjobb Connery-film, de szégyenkezésre sincs oka! |
2017-06-23 23:40.51 |
Van Damme a 90-es évek végén két ázsiai rendezővel is csinált filmeket, itt éppen Ringo Lam közepes munkájában tűnik fel. Be kell valljam régebben sem komáztam annyira ebben a bamba szerepben, és így sok év távlatából újranézve is csak azt mondom, közepes. Hiába a dupla szerep, Michael Rooker karaktere erőteljesebb, kedvencünk ezáltal háttérbe szorul, amit nem volt könnyű elfogadni, valahogy nem ezt várom el egy Van Damme mozitól. Persze így is köröket ver pár későbbi munkájára, de egy Kalandort vagy mondjuk a Mindhaláligot nem tudja überelni, s így nem érdemel több csillagot.
Viszont tetszettek a Jackie Chan mozikat idéző ugrabugrák és különböző mutatványok, az a pár snitt értékes anyag. :) De a film így is átlagos. |
2017-06-15 23:17.54 |
Van pár régi film, mely 50-60 évvel a bemutatója utána sem unalmas, melyben megvan az a stílus vagy épp humor, melynek köszönhetően nem alszunk be rajta, nos szerintem ez is épp ilyen. Az eleje persze ennek is olyan, mint a legtöbb Michael Caine mozi, de az olasz részek annyira jól sikerültek, olyan jópofa és ötletes, hogy bár néha azért látszik agg kora, mégsem tudok rá rossz szót mondani, annyi jut eszembe: szerethető. És ebben minden benne van az összes hibájával együtt. A végén még kapunk egy látványos és CGI-tól mentes autós hajszát, és ha még ez sem volna elég.... na de inkább nézzétek meg, mert habár messze nem tökéletes munka, szórakoztató mivolta tagadhatatlan. |
2017-06-12 23:26.18 |
Valóban nem túl felkapott Delon darab, de ennek azért érthető az oka, a rendező, Alain Jessua a katalógus szerint csinált három filmet, abból két noname Delon-mozit, és hát ez sem épp egetrengető...sőt! A történet egyébként jó és izgalmas is lenne, de a megvalósítással én úgy érzem akadnak gondok: a mesélés vontatott, és a két főszereplőt leszámítva olyan idegesítő emberekkel van tele, hogy uhhh, értve persze, hogy miért voltak olyanok, amilyenek. De, hogy valami kellemeset is mondjak, a tengerparti táj és a sirályok ilyenek, illetve azért egy-két izgibb részre így is futotta, ám ha fel kéne sorolnom pár vérbeli Alain Delon produkciót ez bizony fel sem merülne. Miatta és csakis miatta közepes, bár itt ő sem volt nagy szám, így szigorú leszek és úgy csillagozom, ahogy a szívem diktálja: ** |
2017-06-08 23:41.21 |
Magam sem tudom eldönteni, hogy mit gondolok a filmről...egyrészt ennél pörgősebb, tempósabb és nem mellesleg izgalmasabb másfél órára számítottam, másfelől ugyanakkor megvolt az a fajta szerethető melankóliája, amit én csípek a mozivásznon, ha olyan a hangulatom. Márpedig ma ilyen volt, nem untam nézni Schwarzit, ahogy -legyünk őszinték- nem csinál semmit, csak szomorkodik, nem tud túllépni azon, ami történt és céltalannál válik az addig is egyszerű, de boldog élete. Szörnyű tragédia lehet elveszíteni a szeretteinket, pláne fiatalon és egészségesen, baleset által, váratlanul, és éreztem az osztrák kedvenc fájdalmát, de ha nem ő lett volna, azt mondom gyenge teljesítmény. A két oldali elbeszélés tetszett, szerintem érezték az alkotók, hogy kell valami, ami feldobja kicsit, és tulajdonképp azon is érdemes rágódni, hogy ki hibázott valojában...mert a helyzet nem olyan egyértelmű. Sőt!
Szóval ilyenformán nem volt rossz, ez a dilemma adott egy kis mélázni valót, és volt benne két tetszetős dolog: az egyik egy kellemes meglepetés a végén, a másik pedig maga Arnold, pocakosan, nagypapásan, szerethetően.... csak azok a nyakkendők kérem, hát azok honnan kerültek elő?! |
2017-06-05 22:19.49 |
Szerintem nincs ezzel a filmmel semmi baj, egyszeri nézésre legalább is tökéletesen megteszi. Kellemes, lagymatag tempó az elején, cuki kis egysejtű nyújtogatja a "kezecskéit" a nagy fekete bácsi felé, minden szép és jó...és aztán bumm! A sztori beindul, az események gyors egymásutánban történnek, a zene pedig felkarolja a filmet és húzza magával egészen a végefőcímig. Láttunk már jobb úrhajós filmet, jobb sci-fit és thrillert, együtt, és külön-külön is értve a műfajokat, de, hogy vállalható munka azt én egyetlen percre sem kívánnám kétségbe vonni. |
2017-06-04 21:50.18 |
Régi hiányosságot pótoltam be ma este Edward Zwick filmélményével, melynek kétségtelenül a legjobbak közt a helye. Tisztességről, becsületről és tiszteletről ritkán mesél film olyan szépen, és meghatóan mint ez, és mégsem borítja giccs a munkáját. Csak, hogy egy példát mondjak: Tom Cruise és Ken Watanabe egy-egy összenézésében annyi tisztelet bújik meg, hogy annak töredékét is hiába keresnénk a mindennapokban, élmény nézni minden percüket. Belegondolni is durva hány statiszta és mellékszereplő járult hozzá ennek létrejöttéhez, le a kalappal mindenki előtt. Hans Zimmer álomszép zenéje már hat csillagra emelné osztályzatomat, a fényképezésről nem is beszélve...de mivel ötben maximalizálták ennek lehetőségét, nincs mit tenni, beérem ennyivel. A személyes top 20-as listámban ott a helye!
Amit viszont nem értek...még csak nem is jelölték Oscarra?? Hát hol élünk? |
2017-05-28 22:19.17 |
Meg kell hagyni üde színfolt a filmek világában, páratlan hangulatával és a kellemes tempójával egyetemben, arról már nem is beszélek, hogy a sokat nem beszélő öreg szerepében mekkora legendát köszönhetünk... Nekem nagyon bejött a a helyszínválasztás is, John Grisham Ha ölni kellje játszódik hasonló tájon és azt is komáztam, és külön kiemelendő, hogy nem valami ócska ijesztgetős horrorról van szó, hanem egy jópofa sztorival megáldott izgalmas és érdekes moziról. Jazz, blues, a csodaszép New Orleans...ezt a filmet nekem találták ki! :) |
2017-05-20 23:06.01 |
Hűha, csak nézem ezt a sok málnát, én nem találom ennyire gyengének a filmet, tegyük azért hozzá gyorsan, hogy az elvárásaim sem voltak túl magasak. Most azt, hogy ki jó színész, és ki nem, tegyük félre, illetve az első 20 percet is felejtsük el gyorsan, mert a hajó személyzete még kritikát sem érdemel...ám, a lakatlan szigeteken történő partraszállás után amit láttam, tetszett. Kicsit vicces, kicsit morbid, de nem rossz, és Guy Ritchie egyedi stílusa is átjött, éreztem, hogy itt valami mást látunk, mint ami megszokott. Nem volt ez rossz véleményem szerint, jóllehet, előjegyzést sem fogok felvenni az újranézésére. |
2017-05-15 22:30.48 |
Woody Allen rossz filmet nem tud rendezni, és az elmúlt pár évben sorra gyártotta az általam asszem kivétel nélkül négy csillagra értékelt darabokat...de most megtört a sor. A Café Society számomra lapos, sokszor érdektelen, és az az érzésem, hogy ha nem készült volna el, sem kezdtek volna el sztrájkolni a buszsofőrök, de mondhattam volna pékeket is, hogy még véletlenül se értsétek félre. Ettől persze a közepes szintet simán hozza, a mesélésben még mindig verhetetlen az öreg, csak ez most nem sikerült olyan jóra. Van ez így néha, de az is lehet, hogy egyszer újranézve teljesen másképp fogom értékelni! |
2017-04-26 23:27.53 |
Régen nem szerettem ezt a filmet a lassúsága miatt, ám most, hogy olvastam a könyvet, jó volt viszontlátni a történetet nem akármilyen szereposztásban. Sean Connery és Snipes párosa jó, de a mellékszereplőkre sem lehet panasz. Nem egy pörgős akciófilm, inkább kőkemény krimi, de aki szereti az efélét, annak érdemes próbálkoznia vele, akár olvasta Crichton remek könyvét, akár nem! |
2017-04-22 22:51.52 |
Nem akartam megnézni, de megnéztem és vannak még meglepetések, tetszett. Nálam a prímet egyértelműen Bill Nighy vitte, ezúttal nem a vicces oldalával, valamint bejött ez az időutazósdi, mégha nem is épp olyan kivitelezésben, mint Zemeckis filmjeiben...na persze ez itt nem is arról szólt. És a francba, hányszor érzem én is azt, ha "újra kezdhetném"...persze, jobb, hogy nem kezdhetjük, mert szép kis összeomlás lenne belőle, ha mindenki ide-oda teleportálgatna, ám amíg néztem, hátradőlve a fotelben, elhatároztam, hogy na akkor mostantól én is minden napot úgy élek meg, mintha az utolsó volna. Sokáig nem tartott az igaz, de abban a két órában egy kicsit szebbnek, és jobbnak láttam mindent, és ez is valami egy filmtől. Vicces is volt, szomorú is volt és jó volt látni egy őszinte apa-fiú kapcsolatot, amiért a két színész megérdemli a dicséretet. Üdítő meglepetés, és egy szerethető mozi...és nem, nem csúszott meg a kezem a csillagozásnál. |
2017-04-17 23:04.15 |
Kedvelem ezt a filmet a maga melankolikus hangulatával, úgy ahogy van, nem beszélve a három nagyszerű főszereplőről. Hillary Swank és Eastwood kapcsolata olyan szép, hogy arra nehéz most jelzőt találnom, de talán nem is az egymáshoz való viszonyuk, hanem az út, melyen eljutottak odáig, lett nagyszerűen bemutatva. Pedig ez nem is a legerősebb munkája, véleményem szerint, és bármennyire is elfogult vagyok vele szemben, be kell lássam, hogy szerencsés évben futott be, ami az Oscart illeti, nem különösebben akadt ugyanis vetélytársra. Clint nem csinál mást, mint amit szokott, lassan, komótosan, az ő megszokott tempójában vezényli le művét, a bokszmeccseket leszámítva abszolút nulla akcióval és pörgéssel, de tökéletesen. A kulcs azonban nem passzolt volna ilyen tökéletesen a zárba, ha nincs a zseniális Morgan Freeman, aki semmi különöset nem csinál, csak jelen van a moziban, narrál, meg időnként mondd pár bölcsességet. Hihetetlen ez a fazon, az egyik legszimpatikusabb színész a szakmából, és nagyon kellett ebbe a filmbe! |
2017-04-16 00:26.32 |
Nem kevés nagy név sorakozott fel a filmben, a három főszereplő mellett itt van a Vissza a jövőbe filmek dokija, az elég durván kinéző Ann-Margret (botox ide vagy-oda) és a forgatókönyvbe Martin Brest is írt néhány sort...
Persze ezzel együtt sem egy égszakadás-földindulás darab, de megtelt a moziterem és mindenki 5 percenként nevetett, engem is beleértve. Így amire teremtetett, végül is hozza csont nélkül, olyasfajta film ez, amit már csak azért is jó nézni, mert a színészei élő legendák. Esetünkben annyival volt jobb a helyzet, hogy a történet is jópofa, és az egész ügyesen, szerethető módon lett összerakva. Ha minden vígjáték ilyen lenne, egy szavam sem lenne! |
2017-04-14 23:58.51 |
Tipikusan az mozi, melyet jó volt nézni, mert sok szép tájat láttam, és tulajdonképp kellemes volt bámulni a tv-t...csak néztem és néztem, míg nem vége lett. De ha egy hét múlva rákérdeznétek, hogy miről is szólt, lehet már csak arra emlékeznék, hogy Julia Roberts utazgatott. Mert ez volt a lényeg, vagy nem? :)) |
2017-04-14 13:04.38 |
Előítéletek... Mindig megfogadom, hogy távol tartom magam tőlük, de valahogy sosem megy!
Mikor kijött a film, olyan messze elhatárolódtam tőle, hogy moziba sem voltam hajlandó elmenni, giccsparádénak és nőknek készült darabnak bélyegeztem..és csak később néztem meg, megint ráébredve, hogy tévedtem. Bitang erős darab, ez a második filmje a fiatal rendezőnek, és jajj istenem milyen munkát tett le az asztalra. Álmok, szerelem --> valóság, csalódás. Két-két szó, honnan hová jutott két fiatal, akiknek volt melójuk, de volt elképzelésük is, mik akarnak lenni, ám a távolság áthidalhatatlannak tűnt. Hányan és hányan vagyunk így a mindennapokban, elvágyunk máshová, másik munkahelyre, másik életbe??? Aztán akiknek sikerül, lehet nem is boldogabbak, mint annakelőtt, időközben elveszhetnek ugyanis olyan parányi dolgok, melyek akkor semmiségnek tűnnek, utólag, visszatekintve viszont a boldogságunk fundamentális okai voltak. Emma Stone és Ryan Gosling párosa szerethető, és mivel mindkettejük álmával tudok azonosulni,ezt a sztorit egy az egyben rám szabták, s naná, hogy megvett kilóra, amiért majd nyomom is be az öt csillagot. Damien Chazelle pedig egy pillanatra sem nyugszik, zene, tánc, ének, sztori és látvány, látvány ... minden tizedmásodperce tökéletes a filmnek. Linus Sandgrent, ha így folytatja, pár éven belül Hollywood legkeresettebb operatőrei közt tartjuk számon, ide nekem a rozsdás bökőt, hogy így lesz, mert hihetetlen szépen fotózott a teljes két óra. Élénk színek, dinamikus kameramozgás, szuper az egész! Brian De Palma filmjében láttam először, hogy egy jelenetet egymás után két különböző szereplő szemszögéből is láthatunk, így azóta az ő nevéhez kötöm ezt a "trükköt" és ez itt is nagyon jól működött, le a kalappal az egész stáb előtt. Most jött el az a pillanat, hogy rövidre zárjam: ez volt az a film, amikor a történettel teljesen azonosulni tudtam, és ilyenkor az ember hajlamos a kis hibákat nem észrevenni, így ha volt is, én nem láttam. Nálam ez hibátlan, és igazi élmény! |
2017-04-14 12:44.49 |
Kertész Mihály filmje kétségtelenül jobb, mint a legtöbb "klasszikus, régi" társa, ma is nézhető, jó tempójú és történetű darab, de nálam azért messze nem öt csillag. Árad belőle az a bizonyos elegancia, amit manapság szoktunk emlegetni, hogy hajjh régen bezzeg így-úgy volt, és ezt élmény viszontlátni a vásznon, valamint az is pozitívum, hogy tud érdekes lenni úgy is. hogy szinte minden a bárban játszódik. A szinkron körüli cécó érdekes téma, de legkevésbé az alkotók és a film hibája, így arról nem írnék, és talán abban az időben, midőn készült a film üzenete sokkal aktuálisabb volt, mint most 2017-ben, amit sajnálatosan mód, én már nem tudok plusz ponttal értékelni. Ezért hát a négy csillag, kultikusság ide, mondanivaló oda. |
2017-04-02 22:41.16 |
Egy feledésbe merült gyöngyszem, melyben Ford egész pályafutása talán legerősebb játékát nyújtja. Van pár mozi a 80-es évekből, melyeket csak kevesen ismernek, pedig igen erős darabok, ilyen a Kis szemtanú, a Moszkító part, vagy éppen ez, immár a 90-es évekből. Az első negyed óra tökéletes bevezető, megismerhetjük a szemét ügyvédet, akit az erkölcsi kérdések finoman szólva hidegen hagynak, majd a lövést követően válik a film igazán szerethetővé. Nincs egetrengető sztori, nincsenek látványos akciók sem, van viszont egy ember, aki új életet kapott, megkapta a lehetőséget, hogy tiszta lappal induljon. És, hogy milyen számító lény az ember, tökéletesen mutatja az a jelenet, melyben az állítólagos jó barát/ex kolléga a partin szimplán lehülyézi Fordot, aki a sikerben jó barát volt, de most már csak kolonc. Időközben azért kiderült róla egy s más, melyeket ő szép csendben elfelejtett, ezáltal némi "csavart" kapunk a történetbe, de a végén nem marad el a kutyás-gyermekes happy end. De ha minden happy end ilyen lenne, én nem bánnám! |
2017-04-01 23:26.46 |
Garth Davis két nevenincs sorozat epizódjait dirigálta ezt megelőzően, és ezen munkájával rögtön Oscar jelölésig vitte, ami nem kis szó...még annak tudatában is, hogy a háttérben a Weinstein fivérek figyelnek.
Kezdeném mindjárt ott, hogy négy csillagot adtam, mert a film egyik része nagyon tetszett, a másik már "csak" egyszerűen jó volt. Az indiai részek az elején olyannyira magukkal ragadtak, hogy szinte bántam, mikor kiírták "20 évvel később" és megjelent a képen a Gettómilliomos egykori nyertese, aki bár ott is, és itt is remek választás, mégis mintha fehérebb lenne, mint az 5 éves önmaga, ami kicsit kínos. De ez nem zavart különösebben, mert a történet van annyira jó, hogy feledtet minden mást, és szomorú látni, amit amúgy is tudok, mekkora különbség van egyes népek, országok életszínvonala között... Nade visszatérve pár sorral ezelőtti gondolatomra, az ausztrál részek hangulata engem már kevésbé fogott meg, pedig a nagyobb nevek éppen akkor kapcsolódtak be a sztoriba. Hiába, a név nem minden... A film mintha figyelemfelhívás lenne, hogy igenis érdemes örökbe fogadni szegény sorsú gyermeket, ha teheted, mert így is sokan vagyunk ezen a bolygón, csak nem egészségesen elosztva,mondja mindezt Nicole Kidman. Összességében igen erős film, nem mondom, hogy jól szórakoztam, mert ez nem erről szólt, és még egy dologban biztos vagyok: Garth Davisről még hallunk a jövőben. |
2017-03-26 12:26.23 |
Olvasgatva a különféle filmes fórumokat és oldalakat érdekes látni, hogy sokakat inkább foglalkoztat az a tény, hogy a film kb 3 milliárd forintból készült, mintsem az, hogy milyen valójában. És akkor árnyaltan fogalmaztam, valójában arról volt szó, hogy egymás édes anyját szidták, vallási és politikai nézeteket emlegettek és küldte egyik a másikát melegebb éghajlatra...jól mutatja ez, hogy sokan mindig mindenben a rosszat keresik, és élvezik, ha szapulni lehet valakit vagy valamit.
Én nem kívánok ezzel kapcsolatosan többet írni, anno a Sorstalanság és a Hídember is hasonló mértékű büdzséből készült, előbbi tíz éve két és fél milliárdot kóstált, ha így gondolkodunk a mostani három nem is kiemelkedő. :) Fogalmam sincs egyébként, hogy mibe kerül egy ilyen kaliberű munkát tető alá hozni, az én laikus szememnek elég volt annyi, ez bizony minőségi munka. A korabeli felvételekből nincs túl sok, de azok egész jók lettek, és ilyesmit magyar filmben olyan gyakran látni, mint sarki fényt az Alföldön, szembeötlőbb azonban a korabeli kosztümök, ruhák és kiegészítők széles tárháza, jól látszik, hogy nem kellett azt a bizonyos derékszíjat összehúzni. A film legalább annyira romantikus sztori, mint amennyire szól Kincsemről, így nem kell attól félni, hogy "na lovas film, ziher, hogy unalmas lesz" mert nem, és itt jegyezném meg, a versenyek állati jól mutatnak a vásznon. Veszélyes terep, mert ahogy a pacik futnak körbe-körbe tulajdonképp elég monoton látvány, abba mindenképp dinamikát kell csempészni, hogy az moziban "eladható" legyen, és ebből jelesre vizsgáztak a készítők. Az egész film szépen fényképezett, és fülbemászó dallamok színesítik, ám a legmerészebb és egyben legjobb húzás az a pár jelenet, melyben kis kikacsintás történik napjainkba...aki látta, tudja miről beszélek. Konzervatív történet, régi időkből, egy-két mai poénnal, csak, hogy színesebb legyen! Nagy Ervin személye körül voltak viták, állítólag Vajna mást szeretett volna, de végül a rendező döntése érvényesült, így Ervin maradt, és nem is okoz csalódást, Petrik Andrea pedig -akiről én nem sokat hallottam- szintén jól szerepelt. Pár másodpercre a Válótársak rajongói is örömüket lelik, és a mellékszereplőkre sem lehet negatív jelzőket dobálni. Készült már kimagasló film kis költségvetésből, és ugyanúgy láttunk már fényűzést nagyot hasalni, hogy a Kincsemnek mi lesz a sorsa még képlékeny. Az első napok nagy nézőszámot tudhatnak magukénak, és -bár ez nem a reklám helye- azt mondom érdemes megnézni, már csak azért is, mert ez tényleg nem egy szokásos magyar film, a "jellegzetes" magyar humorral, hanem egy nemzetközi szinten is versenyképes produkció. Stílusos, egyedi és persze van benne pénz is, igazi gulyás, nem pedig hamis...ha szabad ezzel a hasonlattal élnem. |
2017-03-24 23:21.03 |
Azért kíváncsi lennék mekkora sikere volt a mozikban...mert ez a színvonal édeskevés ahhoz, hogy ott szerepeljen. Két pozitívumot tudnék kiemelni, az egyik Ica néni vagy ki, a másik a Wellhello zenekar, mert a srácok állati jó zenét csinálnak. Emlékszem régen milyen divat volt cikizni Fluor Tomit, amit viszont Diazzal mostanság produkálnak, abban van érték és tényleg élvezhető a zenéjük, így előttük kalapemelés. De a mozi...ha választanom kéne, hogy ez még egyszer, vagy Seagal legújabb filmje, én bizony utóbbira voksolnék, pedig jajj azok is milyen rosszak, istenem! |
2017-03-21 23:11.11 |
Magam is meglepődtem, de ezt a filmjét még nem láttam, pedig a jobbak közül való, és kimondottan tetszett! Persze az ekkor szinte kihagyhatatlan sablonok és butaságok ugyanúgy jellemzik, mint a 80-as és 90-es évek legtöbb akciófilmjét, de ki a fenét érdekel, ha az ember másfél óra erejéig visszarepülhet egy kicsit az időben és kellemeset nosztalgiázhat?! Deran Sarafian mozija nem csak szórakoztatott, de fel is elevenítette azokat az időket, amikor tucatszámra néztem az ehhez hasonló szösszeneteket! Erős közepes, gyenge négyes...akárhogy is, ez bőven vállalható, és a köríves rúgások miatt a magasabbat érdemli. |
2017-03-19 22:53.06 |
Jane Fonda 68 (!) évesen is elviszi a hátán a mozit, amely amúgy nem több egy egyszer nézhető tucatkomédiánál, ha épp adja a tv, érdemes próbálkozni vele... |