Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Képeslapok a szakadékból - TV4, 17:00 |
Rejtőzködő fenevadak - Film Mánia, 17:15 |
A Sárkánypecsét rejtélye - Filmbox Extra HD, 17:30 |
Midway - Mozi+, 18:15 |
Ismeretlen férfi - AXN, 18:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Milyen könyvet olvasol jelenleg ? |
Mire gondolsz most? |
Absolution - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Igaz történet alapján |
Katherine Heigl |
2017-03-19 22:53.06 |
Jane Fonda 68 (!) évesen is elviszi a hátán a mozit, amely amúgy nem több egy egyszer nézhető tucatkomédiánál, ha épp adja a tv, érdemes próbálkozni vele... |
2017-03-13 23:41.27 |
"Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra" - tartja a mondás, hát ez ne legyen igaz Seagal új filmjének megnézésére. Ez ugyanis borzalmas, nincs rá jobb szó!
Hősünk neve a borítón, így a media markt másik végéből is látszik, hogy az egykor atlétatrikóban rohangáló akciósztár új filmje jelent meg dvd-n, és ez azért is nagy szó, mert az elmúlt pár évben erre nem került -már- sor, maradt a film+ premier. Az ázsiai kapcsolat viszont nem egy Steven Seagal mozi, hanem egy ultragagyi mozi Steven Seagallal a huszadik mellékszerepben. Ha ezt miatta néznéd meg, jó vigyázni, mert összesen, ha 10 percre mutatkozik. A történet írója bizonyos Tom Sizemore, aki azért nem kevés A/B kategóriás munkában tűnt fel régebben, egész pofás alapsztorit kreált, a kivitelezéssel viszont már voltak gondok.... Volt itt 40km/h-ás sebességgel vánszorgó BMW, amelyből sikoltozik a lány, hogy ennél gyorsabban nem megy a kocsi; aztán Seagal, aki sárga olvasószemüvegben mutat mókás harcművészeti trükköket egy 24kg-os ázsiai lánynak, és persze gépfegyverek, melynek lövedékei nem ütnek lyukat a kocsi szélvédőjén....áhh botrány. Viszont van pozitívuma is a filmnek, és ezt kár lenne elhallgatni: Pim Bubear. Igen igen szép lány, pár percre azért érdekessé tudta tenni Daniel Zirilli filmszerű képződményét. |
2017-03-07 21:45.06 |
Shyamalan első komolyabb filmje máris Oscar jelöléseket mondhat magáénak, és ez sokat elárul az indiai rendező hozzáértéséről. Munkái mindig isteni, túlvilági elemekre épülnek, és ezekhez olyan biztos kézzel nyúl, hogy nem nagyon tud hibázni. Pláne úgy, hogy kapott maga mellé egy ekkortájt (mikor nem?) topligás és abszolút sztár Bruce Willist, egy remek operatőrt és zeneszerzőt...mi kell még kérdezhetnénk, és hát ezt azzal le is zárnám, hogy semmit, csak egy jó csattanót, amit úgy vélem tálcán elénk is hoz a fél percre felbukkanó direktor úr. Újabb nagyszerű munka, igazából magam sem értem, miért nem öt csillag...mert jobb, mint a Sebezhetetlen, fenébe a pontozással ennyi és kész, de állati jó mozi. |
2017-02-26 22:48.58 |
Oliver Stone nem a nézhetetlen mozikról híres, itt is remek érzékkel nyúlt a témához és készített belőle egy minden percében izgalmas és mozgalmas filmet. Nem a legerősebb munkája, nem is tartozik a kedvenceim közé, de a tény, hogy ezt a kényes témát vitte vászonra mindenképp tiszteletet érdemel. |
2017-02-26 22:13.41 |
Nem, nem és nem, ezt már nem kajáltam meg! Az első rész hozott és adott valami jót, valami ezerszer látottat, de mégis szórakoztatót, ez pedig csak azt majmolja. A zene ugyanaz, és ez pozitívum, de a többi már olyan, mint egy számítógépes játék, amiben csak lőnek és lőnek. No nem mintha az első rész teljesen más lenne, ám annak "újszerűsége" még rejtett magában némi izgalmat, itt viszont már nem tudtam izgulni John Wickért, a római részek pedig kifejezetten nevetségesek és kiábrándítóak lettek. Jószívűségem határtalan, ám ez most felcseszett és csak az első rész emléke, valamint az állati jó zene miatt közepes! |
2017-02-26 22:08.47 |
Keanu Reeves kaszkadőre rendezte Keanu Reeves film, mely sztoriját tekintve nem egy álom, de stílusos és fene jó zenéje van, így gond nélkül csúszik le a torkunkon. És akkor még egy szót sem ejtettem arról, hogy egyébként jó humora van, és Willem Dafoe kétszer két percéért is megérte volna, csak úgy magában. Viszont ha kötözködő kedvemben lennék, pár érhetetlen dolgot gond nélkül fel tudnék sorolni, kedvencem a szálloda, ahol összegyűlnek (?) a rosszfiúk és rosszlányok, de a házirend szerint tilos rosszalkodni...na ne már, ám minden 5. percben felcsendül az egyik legjobb betét amit akciófilmben eddig hallottam, és Reeves Steven Seagalt és Van Damme-ot megszégyenítő módon aprítja a rosszakat, kellő brutalitással teszem hozzá. És hogy mennyire reális, hogy mindezt egy kocsiért meg a kutyusért? Áhhh, kit érdekel, ha egyszer szórakoztató?! |
2017-02-18 23:05.58 |
Gibson nem sok filmet rendezett, de azok mind minőségi munkák komoly témákkal. A fegyvertelen katona egyszerre háborús, romantikus és bizony vicces mozi, utóbbihoz kellett a mostanra már kedvenccé vált Vince Vaughn, zseniális fazon és tehetséges is. Jó messziről indítunk, de ez pozitívum, tetszett, hogy nem csak és kizárólag a csatát mutatják, hanem megismerhettük Desmond Doss életét,és azt, hogy honnan ez a hit, és miért ragaszkodik hozzá oly erősen. Az okinawai jelenetek látványosak, bár végig érződik, itt nem annyira a háború, mint maga Doss a lényeg, de azt sem aprózták el, a vége pedig tökéletes lezárást kapott a valós személyek monológjaival. Gibson, ha így folytatja olyan lesz, mint Eastwood, aki jobb filmeket rendez, mint amilyenekben szerepelt, sőt az elmúlt pár év termését tekintve ez már meg is történt. Igazi tökös darab, mely egy hétköznapi hős nem hétköznapi hőstettét tárja elénk mindenféle giccset mellőzve, ahogy azt csak Mel Gibson tudja. |
2017-02-12 22:39.56 |
Már az első pár perc jelzi, itt bizony valami különlegesre számíthatunk, lássuk be nem sok film kezdődik ilyen képsorokkal...
És valahol különleges is Tom Ford munkája, mely tulajdonképpen egy szimpla dráma lenne, elmerülve a vízben a többi között, ám a rendező egyedi elbeszélése és az a plusz, hogy egy ütős krimit varázsolt belőle, kiemeli az említett víz felszínére. A mozi egyébként Austin Wright regényéből készült, jó lenne tudni, mennyit emelt át Ford az irományból, és mik azok a részek, melyeket ő adott hozzá, mindenesetre az autós üldözés és elrablás nagyszerű, kellőképp feldobja a mozit, akárcsak a két idősíkú elbeszélés. Nagyon jó történet, nagyon jól előadva, rövidre fogom, mert Jason13 tökéletesen összefoglalta amit gondolok. :) Csak a csillagokat illetően voltam fukarabb... |
2017-02-05 22:03.03 |
Henry Joost és Ariel Schulman úgy látszik csak közösen képesek mozit rendezni, akárhogy is, ez vállalható lett. Amit Satol írt jogos, ez a "nem lehet kiszállni" rész nálam is sántít, de a tétek fokozatos emelése tetszett; jópofa volt, hogy míg 100 dollárért csak egy csókot várt a sok retardált felhasználó, addig később ennél többet... A látványra sem lehetett panasz, jól fényképezett, stílusos és modern darab, kár, hogy a végét így eltúlozták, jó, hogy nem a Népstadionba vonult be a nép. Anyuka volt még nagyon idegesítő, és teljesen hiteltelen számomra, miatta -ha lenne ezen az oldalon fél csillag- még lejjebb pontoznám, így viszont egy alulról karcolós négyes, mert klassz volt, jól szórakoztam. |
2017-02-04 23:17.33 |
Valóban az egyik legszebb és legtöbb érzelmet kiváltó film, több helyen olvastam, hogy sírás lett a vége... ami önmagáért beszél, ez a sztori, ha jól van elmesélve, ki kell, hogy váltson valamit az emberből, kár volna tagadni, hogy belőlem is. Nem tudom, hogy a könyvben is így van-e, mindenesetre remek húzás volt, a két nagy név: Gena Rowlands és James Garner "beírása" a sztoriba, ők teszik teljessé a képet. Elsőrangú fényképezés, két remek fiatal színész, és egy nagyon de nagyon szép történet, néha azt éreztem az ember nem is kívánhatna többet. Nick Cassavetes pedig mindezt olyan érzékien, annyira finoman adja elő, ahogy egy anya ringatja gyermekét. A hasonlatom nem véletlen: Gena Rowlands az édesanyja.:) |
2017-01-25 22:42.54 |
Első rövidfilmes értékelésem ez, és nem kicsit voltam gondban a csillagozásnál, ugyanis nincs mihez viszonyítanom.. Deák Kristóf idehaza a Hacktionnel vált "ismertté", de egyébként ezidáig szerintem ember nem volt, aki hallott volna róla, és a nyilatkozatai alapján rendkívül szimpatikus srácnak tűnik. A Mindenki dráma és kedves, vidám matiné egyszerre egyetlen felnőttel és sok gyerekkel. Lehet rajta jókat nevetni, fejet csóválni, hogy már ilyen kis korban is a kirekesztéssel kell szembesülnie egy lánynak, és persze jókat nosztalgiázni, milyen szép is volt általános iskolásként az élet. Ha nem jelölték volna Oscar díjra, szinte biztos, hogy most nem írnék véleményt róla, mi több, abban sem vagyok biztos, hogy ez a szint elegendő lesz e az 5 "fős" mezőnyben vagy sem, ahhoz látni kéne a többi alkotást is, viszont tény, hogy kellemes meglepetés volt. Aztán, hogy elnyeri-e a díjat vagy sem...az már csak hab a tortán, így is szívből gratulálok Kristófnak, már az a tény büszkeséggel tölt el, hogy magyar alkotással találkozhatunk a jelöltek között. |
2017-01-22 19:41.52 |
A három anti James Bond film közül nekem az utolsó a kedvencem, mert pörgősebb és korához képest látványosabb elődeinél, ezek ugyanis vontatottabbak. Volt szerencsém olvasni Len Deighton azonos című könyvét, mely ha lehet még szárazabb a filmnél, sőt a könyv egyenesen felejtős. Guy Hamilton munkáját mégis kedvelem, na persze nem a tempója miatt...csupán érdekes és izgalmas látni a kelet és nyugat Berlint elválasztó falat, annak környékét és a két oldal közötti óriási különbséget! Kellemes mozi, mely mai szemmel nézve igen avitt, de van egy sajátos atmoszférája, ami feledteti régi voltát és a szövevényes történet ellenére is szerethetővé, nézhetővé teszi a Bond-filmeket is jegyző rendező munkáját. |
2017-01-21 23:59.46 |
Figyelemre méltó munka a norvég rendezőtől, a világűr elszigeteltségében és ebben a tehetetlen helyzetben is annyi jó poén kapott helyett, hogy le sem tagadhatja északi mivoltát. Vicces, izgalmas és látványos is egyben, mert ez utóbbiban sem volt hiány, nem tudnék és nem is akarnék semmibe belekötni, mi több a mindent elhárító pajzs kimondottan jól nézett ki munka közben. Jennifer Lawrence filmről filmre szimpatikusabb, itt ráadásul nagyon jól nézett ki, de aminek nagyon örültem: Laurence Fishburne pár perce, valahogy jobban áll neki az "öregség", barátságosabb ábrázata volt most, mint annak idején a Mátrix filmekben... Persze Morten úr hiába norvég, ha a produkció mögött amerikai kezek (is) vannak, ami jó eséllyel von magával mézes-mázas pozitív végkifejletet, hát...na nem írom tovább, hátha valaki még nem látta. Mindenesetre sci-fi filmnél érdemes lenne egy-egy gondolatot a levegőben hagyni, rábízva azt a néző, vagy könyv esetében olvasó fantáziájára... emiatt nem adom meg a maximum osztályzatot. Mert amit kigondoltak a forgatókönyvesek azt szerintem hibátlanul vitték filmre, rendkívül szórakoztató és látványos módon, csak hiányolom a mélyebb gondolatokat, illetve azt, hogy hagyják ránk a sztori végét...néha jobb, ha nem tudjuk mi lesz a mese vége!!! De ezért, és csakis ezért négy csillag, amúgy szuper darab. |
2017-01-13 22:40.49 |
Hát ez így mai szemmel és a sorozat után nézve inkább vicces matiné, mint akciófilm, de annak viszont jó. Mókás nézni az akkor bizonyára szuper technikának számító kompjútereket, de azt kár volna tagadnom, hogy magával ragadott a hangulata, még ha ez olykor felhőtlen nevetésben nyilvánult is meg.
Yul Brynner főszereplőként kevesebbet volt vásznon, mint amennyi ideig a neve kint volt az elején... szegényt igen pixeles szemmel áldották meg, csoda, hogy nem ment neki mindennek ami az útjába került. Volt itt még vadnyugati város, ami egyik pillanatban emberektől zsúfolt, majd másnapra olyan kihalt, mint az óbudai vasútállomás este 11-kor... ezt például nem tudtam mire vélni, illetve jókat mulattam a Bud Spencer-Terence Hill párost idéző kocsmai bunyókon is. Michael Crichton jó író, műveiből olyan mozik készültek, mint a Jurassic Park vagy a Zaklatás, ám azt nem tudtam, hogy filmeket is rendezett. A katalógus szerint, ez az első, és egész hangulatos, ha pedig tekintetbe veszem, hogy negyvennégy éves technikát szapultam itt az előbb még el is szégyellem magam... |
2017-01-10 23:40.33 |
Ehhez bizony Steven Spielberg is nevét adta!
Clint Eastwood minden elfogultságom ellenére is rendkívüli dolgokat tud csinálni, és most is ezt tette. 2010 óta halogatom a megnézését, és ennek fő oka az itteni helyezése és a nem túl nagy népszerűsége, átlagosnak gondoltam, amit majd ... majd egyszer megnézek. Hát, mivel már nem sok munkája maradt megnézetlenül, az a majd most elérkezett. Lehet, sőt biztos, hogy jól időzítettem, mert nagyon "megtalált", rá tudtam hangolódni erre a lassú tempóra. Három igen szomorú, melankolikus történetet kapunk, szerintem három tökéletes színész tolmácsolásában, Matt Damon kedvenc, és tőle ez nem is meglepő...de a kissrác és Cécile De France szuper alakítása már igen. A történetek önmagukban is megállnák helyüket, mert szomorúak és eléggé érdekesek ahhoz, hogy megnézzük őket, de így a három párhuzamosan még jobb, és kicsit pörgősebbé teszik ezt a csordogálós tempót. Aztán, mikor megszólal Eastwood szívhez szóló, csodálatos zenéje, mely itt-ott hajaz a Gran Torino-beli dallamokra, egy-két szem biztosan nem marad szárazon. :) Érdemes a végén a stáblista alatt bekapcsolva hagyni a tv-t, becsukni a szemet és csak hallgatni...amilyen egyszerű, annyira tökéletes! Ahogy a film is, nekem mindenesetre óriási bumm, és nagy meglepetés. Három ember, akiknek normális életük volt egy bizonyos napig, amely aztán megváltoztatott minden addigit. A film talán legerősebb része, mikor Matt Damon szeánszot ad a nőnek, akibe teljesen belelát, nem tesz semmi rosszat, sőt figyelmeztette is rá, hogy nem kéne..de a nő kérleli, majd miután felfedi titkait a nő feláll, elmegy, és másnap a séf áll be Damon mellé... Szuper rész, megmutatja, hogy ennyi elég volt ahhoz, hogy akit addig kedvelt, és akivel láthatóan kavarni akart, egy szempillantás alatt kerülendő személlyé vált a vöröske szemében...de ugye nem vagyunk előítélettel tele... áhh jobb is lesz abbahagyni, mert eltérnék a tárgytól. Röviden: szuper darab értő rendezésben, számomra új kedvenc Clinttől! |
2017-01-08 22:34.38 |
Huhh, mindezidáig talán a legszárazabb, "legdokumentaristább" és éppen ezért a legnehezebben fogyasztható Eastwood film, amit láttam. Viszont ennek ellenére is jó volt, és ehhez nagyban hozzájárult az évről évre szimpatikusabb és emberileg is egyre inkább rokonszenves Leonardo DiCaprio. Szuperül hozta az egoista, önelégült és mindig csak a munkájára koncentráló hivatali embert, na nem mintha tudnám, milyen volt John Edgar Hoover... de higgyünk a leírtaknak. Aztán dicséret a díszletekért, a sok remek automobilért, és Tom Stern sötét fotózásáért, ami talán az Elcserélt életekben volt ehhez hasonlóan jó. Eastwoodra nem jellemző a több idősíkos elbeszélés, mintha érezte volna, hogy szükség lesz valami pluszra, hogy ne legyen túl vontatott a film, akárhogy is, jó döntés volt, és ügyesen hozták össze.
Az elmúlt pár évben kedvenc rendezőm több híres emberről készített filmet, kezdte Mandelával, majd jött ez, 2015-ben Chris Kyle történetét mesélte el nekünk, idén pedig személyes kedvencemmel rukkolt elő Sully "személyében". Először nem rajongtam ezekért az életrajzokért, de rájöttem, hogy így tulajdonképpen olyan embereket és azok történeteit ismerhetjük meg, akikről egyébként nem is hallottunk volna soha. (...és biztos vagyok benne, hogy nem Hooverről akartam volna olvasni szabadidőmben). Nem egy szórakoztató darab, de igényes és megnézése után úgy érzem, valami újat és hasznosat kaptam. |
2017-01-01 12:23.26 |
Egy árva részt sem láttam a sorozatból, így nincs viszonyítási alapom, mi több a filmet sem állt szándékomban megnézni, de miközben ment a tv-ben, ott ragadtam. És nem bántam meg...
Egyszeri szórakozásnak megteszi a limonádé kategória kínálatából! |
2016-12-31 00:42.24 |
A bővített verziót sikerült megnéznem, ami közel három órás, de egy árva percét sem untam, sőt! A trilógia beért ez kétségtelen, ez lett a legösszetettebb, legpofásabb rész, olyannyira kidolgozott történettel és alapos elmeséléssel, amihez foghatót csak elvétve láthatunk, talán még a két évvel későbbi klasszikusnál sem.
A három bandita különös kapcsolata szuperul átjön, mindegyik tiszteli a másikat, még akkor is, ha egyébként simán lelőnék egymást...de hát a kényszer nagy úr, és ezt nem tehetik meg. Clint Eastwood nagy kedvencem, szinte az összes filmjét láttam, de most ő volt a "leggyengébb", vagy talán jobb ha úgy mondom, nincs esélye Eli Wallach mellett, aki fürdik a szerepében, olyan mimikája van...áhh mindenkit lenyomott most. Gyönyörű képek, remek kamerabeállítások jellemzik a teljes játékidőt, hogy a zenéről már ne is beszéljek. A dollár filmek mindegyike szuper, de a Jó, a rossz és a csúf a jéghegy csúcsa akárhonnan nézem! |
2016-12-27 23:04.49 |
7 év múltán újranézve végül is arra jutottam, hogy vissza kell vegyek egy csillagot, ez csak közepes. Pedig a történet nem volna rossz, mi több, könyvben olvasva jó eséllyel izgalmas is lehetne, de Jacques Deray filmje mentes mindenféle izgalomtól. A tárgyalás lezajlott, Manuel Blanc szabad... itt kapcsolódunk be a sztoriba, és szeretnénk megtudni, hogy valóban ártatlan volt-e a csávó. És ezzel kezdődnek a bajok. Ugyanis bezárkózunk egy lyoni lakásba és kezdődik a pszichológia játék védő és vádlott között, ami idővel már bosszantóvá és unalmassá válik, legszívesebben fejbe vertem volna a gyereket, mintsem még egy verziót meg kelljen hallgatom!!! Velem ellentétben azonban Alain Delon kitartóan hallgatja a meséket, már nem tudni mi igaz és mi nem, meg kell hagyni, a mozi legjobb részei éppen ezek a visszaemlékezések. Azonban nekem az egész produkciót kell értékelnem, és az jóindulattal, valamint Delon és Deray párosa iránti tiszteletem és közös jó filmjeik emlékének tiszteletben tartása miatt közepes. De istenigazából messze van ez már a 80-as évek krimijeitől... |
2016-12-26 00:29.48 |
Szerethető darab, karácsonykor pedig jó újra és újra visszatérni rá. Mindig zavart ezekben a filmekben, és valamiért a mai napig feláll a szőr a hátamon ha meglátom, hogy a két rosszfú miket kell, hogy átéljen, és mennyire semmi bajuk nem lesz. Elvileg ez lenne a csúcspont, amikor jól megkapják a magukét, de én pont ezt nem bírom, annyira abszurd, hogy azon már nevetni sem tudok. Viszont minden más kedves és hangulatos; a játékboltos eladó valamint a galambos néni sztorija pedig tele van pozitív töltéssel, és karakterükkel előtérbe kerülnek olyan alapvető emberi "érzelmek", mint szeretet, odafigyelés, megértés, törődés. Persze jó lenne, ha ezek nem csak ilyenkor kerülnének előtérbe, de a kevés több, mint a semmi alapon, az is valami, ha ebben a másfél órában árad felénk mindegyikből egy kevés. Negatív hatása aligha lehet!
Donald Trump cameoja pedig külön poén! |
2016-12-24 00:33.26 |
Agatha Christie leghíresebb és vitán felül legjobb könyve már számos feldolgozást megélt, de én eddig csak ezt láttam. Furcsa, hogy se nem sorozat, se nem film, de tulajdonképpen hitelesen mutatja be a leírtakat, ráadásul Charles Dance, valamint Sam Neill személyében még nagyobb neveket is felvonultat. Már a könyv olvasásakor felmerült bennem, hogy azért ezt így kivitelezni...-hogy is mondjam-, élnék a gyanúperrel, hogy nem lehetséges, de roppant mód kedvelem a krimiírónő ezen művét ezért ebbe most nem kötnék bele. A film vállalható, sőt az utolsó etap kifejezetten izgalmasra sikeredett, viszont nehéz értékelni, mert amit láttam hibátlan, nade azért 5 csillagot adni rá úgy érzem nem volna helyes. Marad tehát a 4, de érdemes rászánni azt a háromszor 60 percet! |
2016-12-21 23:32.15 |
Egy dolgot most már bizton kijelenthetek, Brad Peyton rendezőnek van stílusa. Erre még a Törésvonal című filmjénél figyeltem fel, ami nem volt nagy durranás, de olyan kellemes atmoszféra lengte körül, ami szerethetővé tette a szememben, és... kicsit ez a helyzet most is. Mert a démon arca sem kiemelkedő darab, csak egy soft-horror, ha van ilyen, egy tökéletes Aaron Eckharttal, akire a Sully c. Eastwood filmben figyeltem fel.
Bitang jól indul a dolog, kis túlzással öt csillagos bevonulót fújt a csipet-csapat, állati ütős na, aki látta érti mire gondolok, viszont a hátralévő időben azért voltak üresjáratok, és, hogy elővegyem a kötekedő énem, vicces, hogy az elején a raszta démon simán feljut az emeleti lakásba, oda valahogy betör, de később a kiskölök lazán, törökülésben meditál nyitott ajtónál és senki sem parázik tőle... ha ilyen békés egy démon minek bántsuk?? Mindazonáltal, és ez kérem az erénye a mozinak, illetve ezt bírom Peytonban, a végére besuvaszt egy jópofa csattanót, ami nálam nagyot szólt! Ásítozós történet, néhol kimondottal stílusos tálalásban, egy-két jól sikerült csavarral és tetszetős zenével, az én szememben ez lett a moziból! És bizony nem kis gondban vagyok, mert ez jobb mint közepes, de mégsem jó, legyen 3/4, ám vannak értékei! Az eleje meg a vége pedig tényleg kimagasló, magához képest! |
2016-12-19 00:19.06 |
Óriási!!
Egyszerre vicces, izgalmas, érdekes...és annyira logikátlan, hogy az már fáj! 40 éves, lassú tempójú filmről beszélünk és mégsem volt egyetlen perc sem, amikor unatkoztam volna. Remek szórakozás nekünk, jutalomjáték a színészeknek! |
2016-12-10 23:45.49 |
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy Robert Zemeckis és Alan Silvestri párosa olyan, mint Bud Spencer és Terence Hill duója volt anno: garancia a sikerre, és bármit is csinálnak, abban az ember aligha csalódik.
Spoiler veszély! A Szövetségesek olyan film, amiben nem csak a két előbb említett úr, hanem Marion Cotillard és Brad Pitt is pályafutása egyik legjobbját hozza, és úgy mellesleg szépen felépített történetet kapunk. A film elején helyet kapó marokkói jelenetek meseszépek, a végtelen sivatag, a sötét, kandeláberes utcák és az imaszótól hangos tetőn ücsörgés pazar hangulatot ad a mozinak, habár meg kell mondjam, kicsit meglepett a lassúsága, másra számítottam. Ám miután sikerült átszellemülni, már sodort is magával Zemeckis és az ő páratlan mesélése, a Forrest Gumpnál éreztem hasonlót, úsztam az árral és az előrehaladott évekkel. Ki kell még mindenképpen emelnem a remek fényképezést, zárójelben jegyzem meg, hogy a légitámadások különösen jók lettek, de néha csak egy-egy beállítás is magával ragadott, a pléden az első lépéseit megtevő kislány, háttérben a lezuhant ellenséges géppel csak egy a sok zseniális kép közül. A zene is kóser, amikor kell izgalmas, amikor viszont a történet úgy kívánja, kellőképp szívbemarkoló . Huhhh, annyi mindent tudnék még írni, lévén friss emlék, és itt kavarognak a fejemben a gondolatok, hogy inkább megpróbálom röviden összefoglalni. Zseniális darab, ritkán látni háborús/ kémes sztorit oly módon elmesélve, hogy a női nézők is szeressék, és ne kelljen rájuk oktrojálni a megnézését, miközben ilyen szép szerelmi történetet kapunk mi, férfiak, és simán megnézzük.. ez a kellemes vegyítés, ez a fantasztikus elbeszélésmód az, amihez ez a rendező nagyon ért, mi több talán az egyik legjobb a világon. Négyötöd, de mivel ilyen nincs, hát megszaladt a kezem. |
2016-11-27 22:11.39 |
Oliver Stoneban eddig még nem csalódtam, de ez most nekem kicsit sok volt. Na persze nem a film, hanem az amerikai futball... egyszerűen ki nem állhatom ezt a sportágat, és így sajnos akármilyen jó is a háttérsztori, a mozi már nem tudott tökéletes lenni. Pedig akad itt bőven nagy név és azok közül is kedvencek, Cameron Dian, Al Pacino és James Woods csak, hogy hármat említsek, de a sportág miatt nem tudok maximumot adni. Ez van, kinek a pap, kinek a papné! |
2016-11-20 23:02.28 |
Kezdeném mindjárt azzal, hogy ez a három csillag, amit adtam, sokkal közelebb van a négyhez, de azt mégsem érdemli meg... lássuk miért!
Mel Gibsont ennyi év után is jó viszontlátni a mozikban, már jó múltkorában megfogadtam, hogy innentől kezdve az összes filmjét megnézem, mert bírom nagyon amiket csinál, és legyen akármilyen botrányos az élete, szimpatikus ember. Richet munkája viszont nem olyan erős, mint vártam, a sztoriba több helyen bele lehet kötni, és ha ezt John Smith játssza el, tán mozikba se kerül, vagy ami biztosabb sosem nézem meg. De mivel a főszereplő nem John Smith, hanem Mel Gibson, így megkajáltam, jól szórakoztam, és mindezt egy közepes osztályzattal honorálom. Talán majd a Fegyvertelen katonánál jön az öt csillag? Én bízom benne!! |
2016-11-20 15:59.23 |
Denzel Washington és Antoine Fuqua egy nagy sikert már jegyez együtt, és az én szememben ez is annak könyvelendő el. Nézése közben döbbentem rá, hogy az általam kedvelt, de reális szemmel egyre rosszabb Steven Seagal mozik is kb erre a kaptafára épülnek, mint a Védelmező, és mégis mekkora a különbség...
Pörgős, stílusos és kimondottan brutális mozi, ugyanakkor egy kis intelligenciára is futotta, ahogy Washington mesél az öreg halászról, zseniális jelenet. Akcióban nincs hiány, üresjárat talán az elején lenne, azt viszont kitöltötték az általam kedvelt jelenethez hasonlókkal, így a végeredmény egy remek akciófilm. Lehetünk kicsit büszkék Marton Csokas személyére, és lehetünk boldogak, hogy van a világban egy ilyen kaliberű színész, mint Denzel Washington, aki -és ebben bizonyos vagyok- az évek múltával egyre jobb és jobb lesz, s egyszer olyan szerethető ember lesz, mint mondjuk Morgan Freeman. Vagy talán már olyan is... |
2016-11-19 23:22.33 |
Többször jóízűt nevettem, jópofa volt a történet..és, hát igen: ennyi. Nem is lepődöm meg ezen a hatalmas népszerűségen, de, hogy a magyar mozibemutató után hónapokkal én szólok hozzá elsőként, már inkább, és felveti bennem a kérdést, vajon mekkorát bukhatott??
Pedig egyszer azért nézhető, és elrejtve valahol mélyen azért magában hordoz egy magvasabb gondolatot, vagy ha úgy tetszik kényesebb témát, miszerint a kis növésűek is emberek, nekik is lehet normális életük... ám ez a vonal annyira gyenge, hogy kár is róla beszélni. Inkább lehet élvezni a poénokat, és azt, amikor vége van! |
2016-11-12 10:08.07 |
Ez volt a 49. Clint Eastwoodhoz köthető film, amit láttam, ebből 43-ban főszerepet is játszott, de mindezidáig az első melyre két csillagot adok. Számoltam is ezzel egyébként, hiszen alig ismert munkája, ráadásul nem is ő rendezte, és ahol Burt Reynolds feltűnik ott sok jót nem várhat az ember...
Ennek ellenére a kezdő képsorok meglepően stílusosak, hangulatos zene, 30-as évekre berendezett utcajelenet, már-már kezdtem azt hinni, hogy király film lesz...mire jött a drága Bud Spencerünket megidéző kocsmai jelenet, viccesnek gondolt bunyókkal és beszólásokkal. A baj csak annyi, hogy ami jól állt Pedersolinak, az nem annyira Eastwoodnak. És innentől kezdve a film nem jobb, mint amennyire értékeltem, próbál vicces lenni, de közben krimi is, nyomozós sztorival a háttérben, de mivel egy-két beszólástól eltekintve nem vicces, kriminek meg jajjjjj, az egész munka unalomba fulladt, talán nem véletlen, hogy még másfél órára sem futotta. Bugyuta, felesleges darab, minden pozitívuma a sok régi kocsi, mert azok jól néztek ki, és kedves hangon dudáltak! |
2016-11-05 23:07.43 |
Másodszorra néztem és még mindig szórakoztató! Van ugyan sztori, de az itt eltörpül a poénok rengetegében, és ebben nem csak Ryan Gosling, hanem Russell Crowe is jeleskedik. Stílus és hangulat a tetőfokon, amihez jó választás volt a 70-es évekbe ágyazni a mozit, ám érzésem szerint túl sok hangsúlyt fektettek a poénkodásra, ezáltal a történet kábé annyira lett érdekes, mint egy Barátok közt epizód...
Kár, hogy a mérleg ennyire egy oldalra billen, jó, persze tetszett, mert sokat lehet röhögni, de ha kiegyenlítettebb lenne ez az egyensúlytalanság komolyság és poén között, talán még egy plusz csillagot is érne. Mindenesetre szórakoztató, ez tény! |