Fórum - Versek! (179. oldal)

elejére ... 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 ... végére

12890. Törölt felhasználó (2011-10-03 20:24.52)

Ez most ugyan nem magyarul van, de valami csodaszép! Mellékelem a fordítását is, Varró Dániel "elkövetésében": http://www.youtube.com/watch?v=4hBWI7llNV0&feature=related William Shakespeare: 130. szonett Hölgyem szeme a nappal föl nem ér; Ajkánál pirosabb minden korall: Keblei barnák, bár a hó fehér; Haja fekete drót, ha drót a haj. Láttam már rózsát, pirosat, fehéret, De az õ arcán rózsák nincsenek, Illatánál, mit én csodásnak érzek, Néhány parfümben több az élvezet. Imádom hallgatni hangját, noha Tudom, hogy vannak bódítóbb zenék, Istennõt járni nem láttam soha Hölgyem, mikor sétál, a földre lép. Mégis hiszem, szerelmem többet ér, Mint akit hamis hasonlat dicsér. Mindenkinek!:)

12889. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-03 07:55.07)   - (válasz Kimikem 12873. hozzászólására)

Úgy legyen.

12888. Riddick312 (2011-10-02 21:30.26)

Hogyan lettek barátaim… Nem egyszerű ez nekem, Megírni életem, versem. Veszem a fáradságot, Amit nekem kell kiállnom. Én vagyok az egyetlen, Aki magamat ismerem. Nem ismer senki más, Hisz nagy lenne a csalódás. Ez az én titkom, amit Magamnak megőrizek. Senki nem tudhatja ezt, Ami feledésbe ereszt. Életemen tűnődök, S bűneimért bűnhődök. Jót feledésbe vinni, Igyekeztem elkerülni. Hazudni nem is mertem, Istenfélő ember lettem. Még ha nem is sokáig, Besoroltak a szolgái. Fellázadtam ellenük, ,,S a pokolra ő velük!,, Így volt ennek a rendje, Béke lakolt a szívembe. Nyugodt voltam idáig, Igaz, nem tartott sokáig. Nyugodt voltam, mert rossz volt, Tudtam, hogy ez így vagyon jól. Környezetem fakó lett, Valómat sötét övezte. Hirtelen egyedül lettem, Életemet nehezteltem. Nem! Nem is a létemet, Inkább szörnyű tetteimet! De ez baj lenne hogyha Az ember követi vágyát? Követtem vágyaimat, Végül rettentően bántam. Megmaradtam magamnak, Egyedül lenni szánalmas... Csoda történt emberek! Hirtelen lettek én velem! Csoda volt, nem tévedés, Nem volt még egy ilyen érzés. Később már négyen voltunk, Csak vágyainknak hódoltunk. Így éltünk mi, emberek, Igaz barátaim lettek. :)

12887. Limpi Sisak (2011-09-30 17:33.51)   - (válasz Kimikem 12886. hozzászólására)

Igen, láttam. :)

12886. Kimikem (2011-09-30 17:32.31)   - (válasz Limpi Sisak 12885. hozzászólására)

Köszi! Amit linkeltem abban is van.

12885. Limpi Sisak (2011-09-30 17:29.48)   - (válasz Kimikem 12884. hozzászólására)

Akkor Neked Grátisz. :) http://www.youtube.com/watch?v=Zy1UBDVcvaQ

12884. Kimikem (2011-09-30 17:28.28)   - (válasz Limpi Sisak 12880. hozzászólására)

Tudod nekem szívügyem ez a téma! :))

12883. Kimikem (2011-09-30 17:26.04)   - (válasz Angelika58 12877. hozzászólására)

http://www.youtube.com/watch?v=PJaHlHo7eR4&feature=results_v..

12882. Vbacs (2011-09-30 17:23.39)

Kölcsey: ZRÍNYI DALA Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt? Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. Hol van a bérc, és a vár fölette, Szondi melynek sáncait védlette, Tékozolva híven életét; Honnan a hír felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja, S fényt a késő századokra vét? Itt van a bérc, s omladék fölette, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feledség hamván, s néma hant; Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant. És hol a nép, mely pályát izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanúlt; S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjusága, A jelenben múlt s jövő virúlt? Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott, szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen. Szobránc, 1830. július Ezt nagyon megkedveltem, mikor vettük. Amúgy az egyik általam legutáltabb tantárgy:)))

12881. Kimikem (2011-09-30 17:21.49)   - (válasz Angelika58 12877. hozzászólására)

Ugye?!:) Nekem is ez az érzésem! Évtizedes érzéseket megfogalmaz néhány sorban, oly sok minden benne van.

12880. Limpi Sisak (2011-09-30 17:21.11)

Juhász Gyula - Testamentom Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk, Könnyek vizét és a Tisza vizét, Költők dalát és esték bánatát: Szeretnék néha visszajönni még. Ó, én senkit se háborítanék, Szelíd kísértet volnék én nagyon, Csak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még magyar dal Váradon? Juhász Gyula: Testamentum Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még! És nézni fájón, Léván, Szigeten, Szakolcán és Makón a hold alatt, Vén hárs alatt az ifjú szerelem Még mindig boldog-e és balgatag? És nézni: édesanya alszik e S álmában megcsókolni a szivét S érezni, most is rám gondol szive: Szeretnék néha visszajönni még!

12879. Limpi Sisak (2011-09-30 17:19.30)

Ha már Juhász Gyula. Az Anna örök mellet a másik nagy kedvencem. József Attila után Juhász Gyula a másik liebling költőm. Himnusz az emberhez Előadja: Szakácsi Sándor http://www.youtube.com/watch?v=UzSv1Lech5s Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismeretlenek helyében, Dacos fejem meghajtva mélyen, Szelíden és örök reményben Ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por s a végtelen fia, Istent teremtő földi szellem, Kemény pöröly vasvégzet ellen, Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia! Nézzétek: izzad tar mezőkön, Sarcol a rögből életet, Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja S a jövendő útján haladva Csókolják fény és fellegek! Nézzétek: napba törtetően Mint épít büszke kupolát, Egekbe lendül lelke, karja, Kőhomloka, ércakaratja Győzelmesen lendül magasba És mélységekbe száll tovább! Ember! Hittel hiszek tebenned, Ember! Forrón szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, te forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az Isten örökén!

12878. Kimikem (2011-09-30 17:18.15)   - (válasz Limpi Sisak 12874. hozzászólására)

Zseniális ez a vers.:)

12877. Angelika58 (2011-09-30 17:17.44)   - (válasz Kimikem 12873. hozzászólására)

Ez meg nekem a csúcsok között is az egyik csúcs.

12876. Limpi Sisak (2011-09-30 17:15.42)   - (válasz Kimikem 12875. hozzászólására)

Én köszönöm a kedves szavakat. :) Szeretek örömet okozni. :)

12875. Kimikem (2011-09-30 17:14.35)   - (válasz Limpi Sisak 12872. hozzászólására)

Igen, az! :)) Nagyon örülök azoknak a verseknek amiket Te raksz ide... Köszönöm.:)

12874. Limpi Sisak (2011-09-30 17:14.11)   - (válasz Kimikem 12873. hozzászólására)

Ez a vers a legnagyobb kedvenceim között van. Ezzel nálam betaláltál.

12873. Kimikem (2011-09-30 17:13.06)

Juhász Gyula: Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szivem, hogy ez hiába volt és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön. Amen. Igen. Örök! :))

12872. Limpi Sisak (2011-09-30 17:10.09)   - (válasz Kimikem 12871. hozzászólására)

Akkor Telitalálat volt ezt is betenni. :)

12871. Kimikem (2011-09-30 17:09.19)   - (válasz Limpi Sisak 12865. hozzászólására)

A nagy kedvenc. :)) Ez állt az esküvői meghívónkon: Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!

12870. Limpi Sisak (2011-09-30 17:08.38)   - (válasz Kimikem 12868. hozzászólására)

Elsőszámú kedvencem nekem is Tóth Árpádtól a Lélektől Lélekig. :)

12869. Angelika58 (2011-09-30 17:06.27)   - (válasz Limpi Sisak 12867. hozzászólására)

Ez olyan torta, amelyik csupa habból van. :)) Mint Kosztolányi, akiért rajongok én minden minőségében. Most néztem meg nemtudomhanyadszor a Pacsirtát , megint eszembe jutott ez a vers. Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. Egy árva dalt. Azt veregeti folyton, és megbicsaklik elefántcsont ujja a fekete-fehér elefántcsonton. És elfelejti, próbálgatja egyre, és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre, mert szállni tudna, szállni és röpülni, de visszahúzza újra ezer emlék. Ezt zongorázta kisleány-korában, s mikor apuskával egymást szerették. Ezt próbálgatta, amikor születtem, és megtanulta, elfeledte csendben. Jaj, mennyi vágy van benne, hosszu évek. Egy szürke dalban egy szent, szürke élet. Hogy össze nem rogy a szobánk alatta, hogy össze nem rogy menten, aki hallja. E dalban az ő ifjusága halt el, s a semmiségbe hervadt vissza, mint ő. Kopog-kopog a rossz, vidéki valcer, és fáj és mély, mint egy Chopin-keringő.

12868. Kimikem (2011-09-30 17:05.23)   - (válasz Limpi Sisak 12863. hozzászólására)

Oly gyönyörű. Akár hányszor olvasom. Újra és újra megkönnyezem. Na igen, ez a költészet!:))

12867. Limpi Sisak (2011-09-30 17:00.16)   - (válasz Angelika58 12866. hozzászólására)

Felkerült a hab a tortára. :)

12866. Angelika58 (2011-09-30 16:59.16)   - (válasz Limpi Sisak 12865. hozzászólására)

Negyediknek meg az én kedvencem.Ez a ráadás. :)) Tóth Árpád: Jó éjszakát Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll. Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben... Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szive... Tik-tak... Igaz... Igaz... Falon az inga lassú fénye villan, Aludjunk vagy száz évet csöndben át... Ágyam mellett elkattantom a villanyt. Versek... bolondság... szép jó éjszakát!

12865. Limpi Sisak (2011-09-30 16:53.29)

Keretbe foglalás. Hajnal után este. Avagy 3 a magyar igazság. Tóth Árpád - Esti Sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!

12864. Limpi Sisak (2011-09-30 16:51.59)

Tóth Árpád - Körúti Hajnal Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...

12863. Limpi Sisak (2011-09-30 16:51.18)

Tóth Árpád - Lélektől Lélekig Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik! 1923

12862. Kimikem (2011-09-28 22:13.01)   - (válasz Kimikem 12861. hozzászólására)

Angelika! Megtaláltam. http://www.filmkatalogus.hu/forum-18997

12861. Kimikem (2011-09-28 21:52.59)   - (válasz Angelika58 12860. hozzászólására)

Bocsi, de a gyermekem elszólított. Keresem...

elejére ... 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 ... végére