Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Bocsánatos bűn - HBO, 13:05 |
Brad helyzete - Filmbox Extra HD, 13:05 |
Tomboló ököl - Film Mánia, 13:15 |
Igazi kaland - SuperTV2, 13:25 |
A boldogító nem - Paramount Network, 14:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Alien: Romulus |
Hugues Hariche |
2010-08-20 15:13.25 |
Egyetlen egy ilyen írásról nem kaphatnék linket? |
2010-08-20 15:12.47 |
Mégcsak nem is hívő minden vallásos.
Pont annyira ostoba, mint amennyira a másik gyenge. :) |
2010-08-20 15:11.44 |
Nem a bizonyíthatóságról beszéltem, hanem a kijelentésekről. Definiálatlan dolgokról nem lehet kijelenteni semmi konkrétumot. Ez így összeáll?
A "Isten a mindenható és Mindentudó és Végtelneül Jóságos Személyes Úr, a Világ és mindenek Teremtője és korlátlan alakítója. Az ő Föld-i megtestesülése Jézus Krisztus volt Időszámításunk hajnalán." szerinted nem létezik. No, ezt eddig is tudtuk. :) |
2010-08-20 15:06.38 |
Azoktól mentsen az Isten! :) |
2010-08-20 15:06.06 |
De mire alapozod az erkölcsödet? Istenre, vallásra, hitre, ilyesmire nem, ez rendben van, kérdés, mire igen? |
2010-08-20 15:04.59 |
Az a magyarázat összekeveri az okot és az okozatot. Azért gyenge, mert vallásos, azért vallásos, mert gyenge. Ennek inverze: Azért ateista, mert ostoba, azért ostoba, mert ateista. Téves gondolatmenet.
Egyébként nem minden vallásos hisz Istenben. |
2010-08-20 15:02.46 |
Azért kérdeztem az IMDB után. Nem erősségem az angol, de ha van egy konkrét szövegrész "hivatalos" helyen, azzal azért elboldogulok, és ha ott az áll, hogy a forgatókönyv szerint, avagy a rendező elképzelése szerint Éli valóban vak, akkor azt mondom, igazatok van, tényleg vak. |
2010-08-20 14:55.12 |
Mitől tény? |
2010-08-20 14:54.52 |
Ezért is ostobaság általánosítani. |
2010-08-20 14:53.24 |
A kritika olyan vélemény, ami elé nem írják oda, hogy "szerintem". :) De az IMDB hol írja? |
2010-08-20 14:49.23 |
A vallásoság nem erről szól, bár ebben most nem mennék bele. Inkább megkérdezném, hogyan ismerted meg ezeket az általános emberi normákat? |
2010-08-20 14:43.50 |
Szerintem ehhez mindenki fáradt lesz. :) |
2010-08-20 14:36.41 |
És miben nyilvánul meg a gyengébbségük? Miben gyengébbek? |
2010-08-20 14:31.33 |
Gondolod, hogy a vallásos emberek gyengébb lelkületűek, mint a nem vallásosak? |
2010-08-20 14:25.01 |
Ide leginkább a "mit írnak" illene! :) |
2010-08-20 14:22.05 |
Nem is tudom, siralmas-e, vagy inkább nevetséges, ha néhányan olyan dolgokkal foglalkoznak, amikhez nem értenek és amik nem is érdeklik őket. Mert ha érdekelne titeket a téma, nyilván utánajárnátok, vagy legalább gondolkodnátok, és akkor nyilván nem írnátok ennyi sületlenséget.
Tonkacsa, a szentáldozással nem esszük meg Jézust, hanem jelképesen magunkhoz vesszük. Jelképesen, mert tudjuk, hogy az ostya nem Jézus, hanem egy igen egyszerű sütőipari termék, amit a mögöttes tartalom (megszentelés, templom, mise) tesz különlegesség. Ez az utolsó vacsoráról való megemlékezés, ahol Jézus kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt: Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik. A kenyérre mondta, amit szétosztott, hogy az ő teste, természetesen jelképesen. Egyébként csak a muzulmánok tekintik Jézust prófétának, a keresztény vallások szerint Jézus több volt, mint próféta, ő volt a megváltó (krisztus). Cthulhu, hitedben nem háborgatlak, de arra azért megkérlek, definiáld Istent, mielőtt kijelented, hogy nem létezik, hiszen enélkül nincs értelme mondatodnak, írhatnád azt is, a gómatop létezik, mirmicek viszont nincsenek. Kappi, ajánlom figyelmedbe Bernard le Bovier de Fontenelle könyvét, Beszélgetések a világok sokaságáról címmel. 1703-ban(!) jelent meg, és többek között arról elmélkedik, hogy bizonyára más bolygókon is van élet, ugyanakkor bizonyára nem emberek élnek a többi bolygón. A könyvhöz írt recenzióból kiderül, hogy ezt az elképzelést a Katolikus Egyház már akkor sem kérdőjelezte meg, nem tartotta üldözendő, káros, rossz elgondolásnak. Tehát már 300 éve sem váltott volna ki felháborodást az, amit te 2010-re vizionálsz. (14100-as hsz-t bátorkodom még szíves figyelmedbe ajánlani. Meg az 14099, 14098-at.) Egyébként sokkal fejlettebb vagy, mint a kutyád, a macskád, a guppid, vagy a pók a szekrény mögött. Át tudsz adni nekik bármilyen tudást? |
2010-08-20 12:39.39 |
Csak azért tetszett. :) |
2010-08-20 12:36.27 |
Bocsáss meg nekik, Uram, mert nem tudják mit beszélnek! |
2010-08-11 23:15.50 |
Bár évezredeken át lakták a prérit lándzsákkal szaladgáló indiánok, és Arizonában néhány homokkő települést is sikerült összerakniuk a rézbőrűeknek, azért ha vagyunk annyira hanyagok és nagyképűek, kijelenthetjük, hogy az USA-nak nincs történelmi múltja. Földjét sosem dúlták acélforgató barbár törzsek, nem taposták könyörtelen nomád hordák, az Államokban nem volt se ókor, se középkor, Amerikában nem születtek roppant birodalmak, élükön zsarnoki istenkirályokkal, nem épültek büszke várak, ódon kolostorok, a régmúlt ködének kardforgató lovagjai, csatabárdos martalócai nem Amerika földjén írták be nevüket a történelembe. De talán éppen ennek a legendás múlt iránti hiányérzetnek köszönhetően virágzott ki az USA-ban a fantasy műfaja. Az amerikaiak megalkották a saját legendáikat, a saját meséiket, a múlt hiányát fantáziájukkal pótolták és képzeletük szárnyain rajzottak ki a valóságból réges-régmúlt időkbe, távoli galaxisokba, sosemvolt korokba, mesebeli vidékekre. Nem véletlen, hogy az USA-ból indultak világhódító útjukra a szerepjátékok, a heroikus képregények, és talán az álomgyárat sem csak a tőke építette Hollywood-ba, talán ott volt az igény is ama álmokra, miknek szegényes táptalaja volt a haza múlt.
A fantasy atyjának az angol Tolkien-t szokás kinevezni, és valóban, elfeket, orkokat, hobbitokat a Gyűrűk ura óta ismer a világ. Conan a barbár figurája azonban, mégha ilyen mesebeli lények nélkül is, de már 20 évvel a Gyűrűk ura előtt megszületett egy amerikai író, Robert E. Howard tolla nyomán. Conan pedig kétségtelenül fantasy-hős, sőt, ő "A" fantasy hős, karaktere annyira erőteljes, ősi, alapvető, hogy nemigen ér a nyomába sem Aragorn, sem Raistlin. Ez a film pedig vitathatatlanul fantasy alapmű. Elementáris erővel, a legerősebb stílusban, vérbeli hard fantasy-ként vonult be a filmtörténelembe, mint a megnyíló földből dübörögve előtörő láva. Alapmű, mert ez a fantasy filmek alapja, és alapműnek tekinthető akár azért is, mert ez Schwarzenegger filmes karrierjének alapja. Zenéjét csak a legnagyobbakkal lehet egy lapon említeni, konzervatóriumokban lehetne oktatni, monumentális, lehengerlő, gyönyörű, nekem speciel a hideg futkos tőle a tarkómon, és van, hogy fél napon át ez szól a hangfalakból. (A film plakátját pedig Frank Frazetta festette, még egy legendás név.) De még ezek nélkül is egy rohadtul karakteres, piszkosul hangulatos mozi a Conan, pont olyan, aminek az igazi fantasy-t képzelem. Nyers, kopár, bárdolatlan, könyörtelen. Itt aztán nyoma sincs semmi finomkodásnak, moralizálásnak, pláne polkorrekt szemléletnek, csak a hatalomra törő akarat van, ahogyan ezt már az elején sejteti a Nietzsche idézet. Kemény. És tényleg az, Schwarzenegger ekkoriban alig két évvel volt hetedik Mr. Olympia győzelme után, sőt, állítólag le kellett adnia jópár kiló izmot(!) a forgatáshoz, egyszerűen túl brutális volt ahhoz, hogy hihető legyen. Hogy színészként gyenge? Lehet, de nem erre a szerepre. Erre tökéletes volt, Conan egy megkérgesedett, faragatlan, nyers vadállat, nem színészkedik, szavakkal nem cifrálkodik, s ha megkérdik tőle, mi a legjobb dolog a világon, hát habozás nélkül rávágja: "Ellenséget eltiporni, láncra verve hajtani, hallgatni a nők jajveszékelését!" És ennek a barom osztrák óriásnak ezt el is hiszi az ember. Ahogyan a misztikus fantaszta mágust, Thulsa Doom-ot alakító James Earl Jones-nak is, hogy acélnál erősebb a hús. És emlékezetesek a többiek is, furcsa figurák, baltával faragott arccal és jellemmel. Mai szemmel nézve a film látványvilágán lehetne fanyalogni, de szerintem az sem vállalhatatlan, nem gáz, nem égő, csak gyenge. Na de milyen lenne 1982-ben? Emberek, abban az évben ment Brezsnyev és jött a Commodore 64! Nekem a film tág keretei, bizonyos értelembe vett üressége, nyitottsága is tetszett. Hogy hosszan ki vannak tartva bizonyos jelenetek, hogy a hangulat megelőzi a cselekményt, hogy nem tudunk meg sok mindent, például, hogy milyen világban játszódik a történet, miért engedi el Conan-t a gazdája, hogy kinek a kardját találja meg, a kritikusok nyilván hosszan tudnák sorolni az ilyen nyitott kérdéseket, én egyiket sem érzem hibának, sőt! Minden kérdést saját kedvünk szerint válaszolhat meg fantáziánk, minden ürességet kedvünkre tölthet ki képzeletünk, és ez a műfaj valahol erről szól. |
2010-08-11 17:00.56 |
Olyan rég láttam ezt a filmet, hogy még pontozni sem tudtam, de sok év után ismét megnéztem, érdekes élmény volt. Összességében jó, bár a Pusztító nyomába sem ér a Barbárnak, nem is egy színvonal a kettő. Más rendező, más forgatókönyvíró, más film. Ez nem sokkal emelkedik a 80-as évek átlagos-szerencsétlen, néha vállalhatatlan fantasy-filmjei fölé, inkább csak a nosztalgia szépíti meg emlékét, akinek 8-10 évesen tetszett videón, az 20 évvel később sem fog nagyot csalódni benne. Hiába vesztette el súlyát, nyers erejét, hiába szisszen föl az ember a szar gumiszörnyek és a meredek trükkök láttán, hiába csúszott szét egy csöppet Conan figurája, Schwarzenegger azért minden hibája (itt azért többet kellett volna virítani színészileg) ellenére is sokat dob a filmen, kalandorcsapata is emlékezetes volt, főleg a feketék, az óriás Bombaata mellett eltörpül még Conan is(!), és a néger nőci sem volt egy könnyen feledhető jelenség. A zene tulajdonképpen az első részből lett újratöltve, színvonalára nem lehet panasz, a díszleteken még javítottak is a készítők, szóval némi jóindulattal, általános iskolás éveim emlékén elmélázva, azt mondom, az első részhez méltatlan, gyenge anyag ez, de azért valahol mégis jó. |
2010-08-11 16:52.40 |
Megnéztem volna ezt az okoskodást egy Oi-kor, A.L.T., Nemzeti Front vagy Egészséges Fejbőr koncerten, mondjuk '93-ban előadva. :) |
2010-08-10 17:33.08 |
Ismét megnéztem, és az jutott eszembe, hogy a három vándor a világhoz való viszonyulás három megjelenítője lehet. Sztalker a vallásé, az Író a művészeté, a Tudós a tudományé. A Zóna az ismeretlent jelképezi, a Zónán kívüli világ az ismert világot.
Az ismert, hétköznapi anyagvilágban sem Sztalker, sem az Író nem érzi jól magát, másra vágynak, mást keresnek. A Tudós analitikus, csöndes megfigyelő itt is, ott is. Mindhárom férfi az ismeretlen felé törekszik, a vallásos Sztalker vezetésével, ahogyan az emberiség világértelmezési alapját is a vallás jelentette évezredeken keresztül. Sztalker különös útvonalai, látszólag értelmetlen kitérői, kerülői, hiedelmei, sajátos szabályai a vallásos szertatásokat, babonákat idézik. A művészet embere és a tudomány embere ezeket kezdetben tiszteletben is tartják, majd ahogyan haladunk előre az időben, úgy kezdenek eltérni tőle. Először a művészet lázad föl, értelmetlenül, irracionálisan, merő intuíció alapján, de a vallásos Sztalker erővel kényszeríti vissza ösvényére, megfélemlítéssel és erőszakkal. A tudomány mindeközben csak figyel, aztán amikor úgy alakul, egyszerűen csak elsurran az ösvényről, visszamegy a hátizsákjáért, ami a Sztalker szerint halálos veszély, de nem, nem történik semmi szörnyűség. A vallás rettegése ez a tudományos újításoktól. Majd azok üdvözlése, hálaadás az Úrnak, hogy csoda történt, a Föld körülhajózható! A rapszodikus művészt, az önző és önmarcangoló Írót Sztalker a Tudós hallgatólagos beleegyezésével kihasználja, később az Író Sztalker ellen fordul, összefogva a Tudóssal. A nagy meglepetést, a nagy felfedezést, a dilemmát végül a tudomány hozza el, a bomba, amit beélesít, eltörölheti az ismeretlent, a transzcendenst, a sztalkerek lételemét, kik reményt adnak az embereknek. Persze ott kiderül, hogy a tudósokat is igencsak emberi indítékok vezérlik, mint bárki mást. Jó és rossz, egyazon érme két oldala. Aztán visszatérnek a Zónából, vissza oda, ahonnét indultak, ugyanoda, ugyanúgy, sokat látott vándorokként. Az asszony szeretete hiábavaló, a magányos férfiszívet nem képes megérinteni, láthatatlan marad, hiába kínlódik, s Sztalker tragédiája, hogy még a lányában lakozó csodát sem látja meg, csupán teherként cipeli hátán, miközben lelke gazlepte romok közt jár. |
2010-08-10 16:18.41 |
A film vezérfonala a hit. A küldetésbe vetett hit, az újrakezdésbe vetett hit, aztán a gyermeteg, de roppant erős hit abban, hogy a könyvvel hatalomhoz juthat az ember. A néző hite is próbára van téve, hiszi-e, hogy Éli vak? Én mondjuk nem hiszem, bár tény, hogy úgy sokkal ütősebb (lenne) a film. |
2010-08-09 18:06.05 |
És megint egy világvége zombifilm. És megint egy jó film. A 12 majmot idéző elnéptelenedett metropolisszal, egyszerre nyomasztó és elbűvölő látvánnyal, ismét csak profin összehegesztett posztapokaliptikus hangulattal.
Mintha hiányozna az emberiségnek a végpusztulás, annyi ilyen film van mostanában. Először a Terminátor 3-nál éreztem ezt, amikor a végén elkezdtek potyogni az atombombák, hogy basszus, ezt nem hiszem el, az első két rész minden erőfeszítése hiábavaló volt, a harmadik világháború elkerülhetetlen, szükséges, muszáj. Abban az évben támadta meg az Egyesült Államok Irakot, és felmerült bennem, hogy a T3 akár bújtatott propaganda is lehet, a tömegek megbarátkoztatása akár az atomháborúval is, Kalifornia republikánus kormányzójával az élen. Persze ez csak egy kósza és bizarr gondolat, de azért jönnek a világvégefilmek ezerrel, és általában tényleg elég jól össze vannak rakva, a nézőnek már-már kedve lenne még a film vége előtt kimenni a konyhába húsklopfolóért, hogy zombilesre induljon vele a kiégett Parlament mellé, és csak egy volt köztük, Az út, amit látva felnyögött az ember lelke, hogy ne, ezt ne! De Zombieland akkor is jó hely, és Will Smith iránt sem a sajnálat érzése szorongatta meg romlott szívemet, amikor tűzpiros Ferrarival (vagy Porschéval, mittudomén, nem értek az autókhoz) meg Colt M4-es gépkarabéllyal indult vadászni a Wall Street-en. A szokásos katasztrófán túl némi plusz kellemetlenség azért minden posztapo filmben adódik, itt a totális magány volt az, amit borotvapengére éleztek, súlyos volt, hogy Smith próbababákkal társalog, és még súlyosabb, amikor a sötét zombik elkezdtek szórakozni vele az őrület határán. Feszültség és hangulat dolgában remekül teljesít a film, sőt, túl jól is, szerintem valahogy befejezhetetlenre sikerült, olyan ügyesen sikerült elmerülni a szép új világ háborodott hangulatában, hogy abból nem lehetett jól kijönni. A vége gyorsan el is lett vágva, szép mintázatban repedező páncélüveggel és afféle jelentéktelen kérdésekkel, mint biztos-e, hogy működik az ellenszer? Ha működik is, egy ledugaszolt kémcsőben lötyögő pár csepp vér elég a gyártás beindításához, feljegyzések, kutatási eredmények, és a kutató nélkül? És ha elég is, egy faluból kiindulva megtisztítani az egész bolygót... hjaj, kedves túlélők, hosszú menet lesz! S ez akár újabb filmek kiindulási alapja is lehet. Amik akár jók is lehetnek. Mint ez. |
2010-08-09 17:03.53 |
Akarja a nép már a világ végét nagyon, a szemével akarja legalábbis, a mozivásznon csúnyán elburjánzott az apokalipszis rendesen, nem csak a teljes emberi civilizációt romba döntő zombik nyomulnak soha nem látott tömegekben, de az atomháború is divatba jött ismét, holott a Másnap után ahhoz szórakoztató céllal nyúlni talán nem különösebben ildomos. Az út rendben van, sőt, de Éli könyve... előbbiek után nem venném túl komolyan. Pedig elég komolyan kezdődik, szitáló hamuesőben, felperzselt utakon, monokróm komorságban. De hamar kisül, hogy a ropogósra sült világ annyira nem borzadály, itt azért még szóba állnak egymással az emberek, bandáznak, szövetkeznek, sőt, kolóniát alapítanak, 20 perc után lényegében átmegy a film hamubasült westernbe, lovak nélkül, és az is marad, az utolsó 10 percéig, amikor a végjátékon csavarintanak egyet a készítők. Nem rossz film ez, szépen hoz egy fantasy-világvége hangulatot, kicsit képregénystílusban, erőteljes képekkel és olyan vezérfonállal, amin több-kevesebb infantilizmusa ellenére is el lehet morfondírozni.
Szerintem egyébként főhősünk nem vak, több jelenetben elég élénk szemjátéka van, ránéz arra, akivel beszél (például a Hűtőtoronyban a csajra), nézi a motoros banditákat egy romhalomról, nézik a kannibál nyugdíjasok házát egy magaslatról, úgy általában egy csomó mindent megnéz, lenyilazza a macskavacsorát, stb. Ismeri a vak írást? 30 éve vándorol a könyvvel, egy hang parancsára, lehetett ideje megtanulni a jeleket, vagy akár tudhatta alapból is, mondjuk ha volt vak a családtagjai között, a kézjeleket sem csak siketnémák ismerik. Persze lehet éppenséggel vak, de akkor lehet éppenséggel süket is, meg nyomorék is, mi meg a hit miatt nem látjuk eme fogyatékosságait sem, ennyi erővel. :) |
2010-08-09 11:46.10 |
Szerintem ez éppen attól jó horror, amiért te gyengének tartod. Nem a hentelésre, belezésre, vérengzésre helyezi a hangsúlyt, hanem az elvont, titokzatos, sötét hangulatra, a rejtélyre, nyakon öntve okkult teológiával és némi pszichológiával feszegeti a valóság határait. |
2010-08-09 11:39.48 |
Az Edison című ótvart is bevállalta, ez ahhoz képest tökéletes mestermű. :) |
2010-08-09 11:33.47 |
Ahhoz az anyaghoz még nem volt szerencsém, de ez, ha jobban meggondolom, 3 csillagot azért megér. |
2010-08-04 18:54.09 |
Úgy, mint a többi 732 film esetében, amikre 1 csillagot adtál? :) |
2010-08-04 18:50.32 |
Nem ugyanaz a stílus a két (három, négy, öt) film. Az út letöltésében nem tudok segíteni, esetleg próbálkozz itt:
http://www.filmkatalogus.hu/forum-30334 |