Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Colombiana - Moziverzum, 19:00 |
A berni követ - Filmbox Family, 19:40 |
Jófiú fegyverrel - HBO, 20:00 |
A panamai szabó - Film4, 20:00 |
Creed: Apollo fia - Cinemax, 20:01 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Anthony LaPaglia (66) |
Jonathan Banks (78) |
Minnie Driver (55) |
Kerry Washington (48) |
Kelly Lynch (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Hogyan tudnék élni nélküled? |
Olasz Renátó |
2011-09-28 18:18.19 |
Tán az éve legjobb mozis híre:
[link] |
2011-09-28 18:17.48 |
FIGYELEM, FILMRAJONGÓK MERT TÁN EZ AZ ÉV MOZIHÍRE:
[link] Lehet örülni! |
2011-09-28 17:51.19 |
Mert a Transformers 1 estében még csak bele-bele kóstolt a robotot gyepálásba és a bevételi adatok azt bizonyították, hogy a látványosan és jól megcsinált egyszerűségre milliószám váltanak jegyet. Hülye lett volna, ha nem ebbe az irányba megy tovább, ám a másodikban át is esett a ló túloldalára, ami az egyszerűséget illeti, az már ott inkább cinikus ostobaság és bunkóság összetétele volt. a harmadikra megerőltette magát, de egyet értek ezekből a látványbemutatókból három bőven elég volt, most már más projektekkel foglakozik, amik várhatóan tényleg okosabbak és karaktercentrikusabbak lesznek. |
2011-09-28 17:43.16 |
Azt már láttam, hogy nálad az Armageddon az elmegy kategória (én viszont szeretem), azonban a Pearl Harbor-t én se tudom megvédeni. Ha azt leszarozod, nem ellenkezem, de Bay igenis bizonyította, hogy tud jó filmet csinálni, és van tehetsége a celluloidhoz, mégha sokan ennek ellenkezőjét állítják. |
2011-09-28 17:22.06 |
Lehet hogy már ezerszer írták már neked máshová más témában, de amit itt levéstél az baromság. A két Bad Boys film és a Szikla minden csak nem korhatárorientált gyerekmese. És igaz, hogy a Transformesek esetében inkább a látvány a lényeg, mint a sztori (csodálnám is azt a direktort aki filozófiai mélységű darabot tudna ebből az alapanyagból kreálni) de az esetek többségében, a maguk módján szórakoztatóak. És nem mellesleg a Szikla-Sziget páros az intelligensebb popcorndarabok közé tartozik. Bay mindig az egyszerű de látványos szórakoztatás híve volt (mert igen, van amikor ilyenért nem pedig magas művészetért járunk moziba) és korántsem bérdirektor. Azonnal felismerhető stílusjegyei vannak, egy olyan státusz amiért sok másik direktor végtagját adná mondván: "Igen ez az én egyedi rendezői stílusos, ami semmivel sem lehet összekeverni!" |
2011-09-27 09:22.34 |
Remek színész aki mindig emeli egy film színvonalát jelenlétével. Láttam mai képeket róla, elképesztő hogy ez a fazon szinte ugyanúgy néz ki mint huszonöt éve. Boldog szülinapot! |
2011-09-26 23:21.07 |
Setup (2011):
Szeretném feltenni azt a vulgáris de egyben őszinte kérdést, hogy mégis mi a retkes, trágyahordót ivó, ma született bárány fenekébe hatoló eres faszának csinálnak ilyen filmeket?! Milliárdszor lerágott sztori, olyan dramaturgiával és végkifejlettel, amit ha nem sakkozol ki előre, akkor még a Barátok Közt megértése is gond lehet. Tv filmes megoldások, embertelenül tré akciók, borzalmas szegényszag, áh nem is ragozom ezt még Bruce Willis 15-20 perces jelenléte se húzza ki a gödörből. Masszív 1* és az ilyenek miatt kötném kompetencia és intelligenciafelméréshez, hogy ki csinálhat filmet. |
2011-09-25 22:48.29 |
Van Damme filmhez képest is atomgyenge darab. Pedig az alapszituból ki lehetett volna hozni egy másfél órás tisztességes zúzdát, de mint tudjuk a pénz nagy ér és nem minden direktor tud vele jól gazdálkodni. |
2011-09-22 17:58.27 |
A sofőr nevét nem tudjuk és nem is tudjuk meg a film száz perce alatt. Nappal kaszkadőrmunkát végez, éjszaka pedig bűnözőket furikáz ki éles helyzetekből. Öt perces határt szab, nem vesz részt a rablásban, nem visel fegyvert, nem pofázik csak egy valamit csinál. Vezet, mert ő abban a legjobb.
Nicholas Winding Refn mozijának már nyitójelenete is megérne egy külön misét. Hangulatos városi utcaképek montázsa majd, egy rablást és az azutáni menekülést láthatjuk. A világ legegyszerűbb filmes akciójelenete már ki tudja mióta, ám a dán rendező annyi feszültséggel, realizmussal és stílussal tömi meg, hogy a vetítőteremben ahol voltam egy hangot se lehetett hallani a mozi hangsávján kívül. És ami még utána jön az még jobb. Pedig az alaptörténet és a forgatókönyv, nem éppen az eredetiség csimborasszója, sőt merjük kijelenteni alapsablonokból építkezik. Az esetek többségében szótlan, kőkemény, saját morálrendeszére alapján élő, aranyszívű főhőst, a gyönyörű nő akiben beleszeret, de nem lehet az ővé, a mentor, a kétes megbízhatóságú gengszterfigurák. A nagy balhé, amiben esszenciálisan jó szándék van, de balul sül el. Az árulások, a leszámolások sorozata, katartikus finálé, befejezés, függöny. Ezeket számos moziban láthattuk, ám Refn úny nyúl ezekhez a karakterbeli és dramaturgiai archetípusokhoz, hogy teljesen ki is fordítja őket. Filmjének minden képkockáját átitatja helyszínének néhol neonszínbe burkolt jeges, máskor meleg és emberközi és megint máskor nyers és mocskos stílusa. De nem engedi, hogy filmjén csak ez töltse ki, a tartalom kárára, ügyes rendezői fogásaival és Hossein Amini visszafogott nemegyszer balladai homályt árasztó forgatókönyve segítségével rengeteg mélységgel és értelmezhetőségi lehetőséggel vértezi fel filmjét. Már maga Ryan Gosling főhőse is rejtély. Nem fossa a szót, arca, testmozgása beszél helyette, akkor szólal meg ha mondanivalója van. Cselekedetei sokszor megkérdőjelezhetőek, de szíve arany. Egyszerre érezzük őt szimpatikusnak és olyannak, amivé egy kicsit mi válni akarunk, de ugyanakkor kilométerekre vagyunk attól, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amik lelkében dúlnak. Múltját nem ismerjük, személysége nem nyitott könyv, így a film előrehaladtával, nem tudjuk jellemét és őt magát egyértelműen meghatározni. Na jó megmondom az őszintét, piszok nehéz erről a filmről irkálnom, mert olyan egyszerű és legbelül mégis hihetetlenül összetett. Egy film, amit (persze ha az átlagnál, lassabb, ráérősebb tempó riasztja el) a legátlagosabb filmszeretőtől, a legelitistább sznobig bárki végigülhet, ám garantált hogy viták tárgyát fogja képezni. Azt viszont, jómagam elmondhatom hogy ritkán látok ehhez hasonló mestergyakorlatot. Fantasztikusan stílusos és egyedi hangulat, alapjaiban egyszerű történet, ami mégis úgy van összerakva hogy 8első nézésre) sose tudod mi fog bekövetkezni és mi lesz a végkifejlet. Minimalista, nagy monológokat és túljátszást elkerülő, hitelesen alakító színészi gárda, aki közül Gosling felhőkarcolóként emelkedik ki, sokrétűséggel, iróniával és tömény tökösséggel testesítve meg karakterét. A tény, hogy a stilizáltság ellenére a film, realisztikusabb és földhözragadtabb, mint sok mai akcióthriller. Ritkán van benne az átlagos felfogás szerinti akció, de amikor igen az remekül megkomponált, villámszerűen hirtelen, néhol elképesztő brutalitással megsózott akció, aminek súlya van. Mesteri fényképezés, megvilágítás, vágás, technikai oldal. Mindezalatt pedig elképesztő dinamikával dübörög a, 70-es, 80-as éveket idéző szntipop, Morricone-t idéző olasz muzsika vagy az ambinent ízeket sűrítő elektronikusság. Mindezeket pedig egységes oszlopként fogja egybe Refn páratlanul magabiztos rendezése, olyan kategorizálatlan és katartikus remekművet alkotva, amit még sokáig emlegetünk. Amíg lesznek ilyen filmek, ha évente csak egyszer is nem veszítem el a hitem a filmgyártásban és a mozgókép iráni szertetem. aki pedig tényleg szereti azt, amit anno a Lumière-fivérek 115 éve kitaláltak, annak kötelező beszáguldania moziba mert a Drive meg egy blockbusternél jobban követeli magának a nagyvásznat. Felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb, és ezentúl Refn nevére is odafigyelek. |
2011-09-22 14:09.01 |
A 2006-os év egyik legjobb vígjátéka. A gond csak az, hogy ezt egy komoly, izgalmas és ijesztő thrillernek szánták az alkotók, hogy mekkorát buktak vele azt a bevételi jelzők, és a nézői fogadtatás is remekül tükrözi. Történet, párbeszédek, dramaturgia mind unalmas, idegesítő és sokszor már röhejes is. De ezt az utóbbi jelzőt főleg Cage-nek köszönheti, aki olyan ripacskodást és színészi túljátszást mutat be, hogy attól nemegyszer rekedtre röhögtem magamat. szörnyű egy fércmű, jobb ha meg is feledkezünk róla minél hamarabb. |
2011-09-21 17:51.08 |
Isten éltesse egyik kedvenc írómat, és kívánom alkosson még jó sokáig. |
2011-09-19 22:44.27 |
Klisékkel teletömött, a kiszámíthatóságot tökéletesen definiáló B kategóriás akcióorgia nagyobb pénzösszegből. A történet szót nem érdemel, a színészi játék és a dialógusok majdnemhogy feleslegesek ezért a lényeg a szinte ötpercenként a vászonra dobott zúzáson és akciókon van, szerencsére ezeken látszik a látványtechnikusok munkája, robbanások, lövöldözések, autósüldözés minden mennyiségben, fizika és realitás nélkül. Agyatlan baromság, de a maga módján szórakoztató, én is elvoltam vele. |
2011-09-19 20:34.09 |
Főleg ha jó órarendet sikerül összeállítania. Nekem elsőévesként mázlim van, a csütörtök délután és az egész péntek szabad csak a hétfő-kedd-szerda ami fullos. |
2011-09-19 20:24.00 |
Természeten, ugyanakkor megvan az az előnye, hogy azzal a szakterülettel foglalkozhatok, ami érdekel. |
2011-09-19 20:05.05 |
Nem semmi, hogy ennyi filmet tudsz nézni, nekem a szabadidőm igencsak lekorlátozódott egy olyan dolog miatt, amit úgy hívnak "egyetem".:) |
2011-09-19 10:20.41 |
Tegnap:
The Last Blood 3* |
2011-09-19 10:20.11 |
Próbálgattam jónéhány új TPS-FPS-t de egyiknek se volt kézzel fogható hangulata vagy valami amitől ne válna gyorsan unalmassá.Maradok a RTS-nél és azon belül is most nekikezdtem a CQC 3-nak. |
2011-09-17 19:02.54 |
Salo-t csak egyszer láttam, de képtelen vagyok értékelni. Csak óvatosan, engem totál elborzasztott ami benne volt, enni is alig tudtam egy "bizonyos" jelenete után. |
2011-09-17 18:17.57 |
http://www.youtube.com/watch?v=JvvIRbRpYro
Hihetetlen muzsika, természetesen olasz kézből. |
2011-09-17 17:46.29 |
Drive:
Ha már összeszedtem a gondolataimat, írok róla, de ez már elsőre is akkora 5 csillag, mint a ház. Tökmindegy hogyan vagy kivel, ha kell az anyóssal, de juss el a vetítőteremig mert ilyen mestergyakorlatot stílusból és hangulatból, ritkán lát egyáltalán lát az ember. |
2011-09-17 10:32.13 |
Dream Theater-A Dramatic Turn of Events |
2011-09-16 22:44.12 |
Shadowstorm. Már másfél hónapja nem adott életjelt magáról. |
2011-09-16 14:47.15 |
Hát ez remek...nem elég hogy baszogat az e-mail cím hitelesítéssel még ez is!:) |
2011-09-16 14:45.09 |
ELTE-re járok, úgyhogy nálunk ETR van. De sajnos ugyanolyan retek, ráadásul az új diákigazolvány felvételét (Csak az a kérdés minek új?! azért mert egyetemre járok?) csak így lehet elinteni. |
2011-09-16 14:39.35 |
Hallgatói Ügyfélszolgálati Irodában másfél órát várni, egy 3 perc alatt elintézhető dolog miatt. |
2011-09-16 09:58.58 |
Ridley Scott karrierjének legrosszabb munkája, ami azért egy közepesen nézhető filmet takarhatna, de kérem erről szó sincs. Konkrétan a mester vizuális és rendezői profizmusa tartja össze ezt az egész tákolmányt, nemegyszer látszik mire is mehetett az 50 milliós büdzsé, mert hogy nem a forgatókönyvre az biztos! Scott mindig is szerette a női nemet ugyanolyan erősnek mutatni, mint a férfiakat, ám itt főleg Demi Moore közreműködésével nemegyszer átesett a ló túloldalára, és még ha ez lenne a legkisebb gond...mert abból van bőséggel. Ezerszer lerágott sablonokból építkező, kiszámítható végkifejlettel, Viggo Mortensen-t leszámítva gyenge színészi játék, néhol dögunalmas bürokrata masszával tömött, máskor pedig sértően primitív militarista dialógusok. Egyes jelentek a film közepén, például a fogolytáboros szcéna, megvillantják egy tisztességes és minőségibb lezárás képét és megmutatják hogy Scott jól tud a feszültséggel és színészeivel bánni. Ám ekkor az alkotás megkapja a kegyelemdöfést, a végső akciójelenet ugyanis atomgyenge piff-puff, mindez párosulva az amcsi patriotizmus olyan elviselhetetlen szintű arcunkba nyomulásával, ami csak Michael Bay-nek megy legrosszabb pillanatában.
De lássuk is azért be mindenki emberanyagból és hibázhat, ahogy a nagyok is. Ettől függetlenül kerülendő darab, csak az idődet pazarolod vele. |
2011-09-15 23:28.46 |
A Gamer-Játszma a végsőkig című filmet kívántam újranézni. Közepes darabként emlékeztem rá, de most második alkalommal alig 30-35 perc után azt hittem felkötöm magam, ezért inkább valami mással próbálkozom. |
2011-09-13 18:56.04 |
Ez szintén tőlünk magyaroktól, ugyancsak nem mindennapi:
http://www.youtube.com/watch?v=ohV-dcNdmN8 |
2011-09-13 18:53.54 |
Időtlen:
http://www.youtube.com/watch?v=Vt3zdoLO-pM |
2011-09-13 16:22.50 |
Paul Thomas Anderson nem sűrűn rendez filmet, de amikor igen azzal tökéletesen tudja bizonyítani, miért is számít generációja egyik legegyedibb és legelismertebb filmesei közé. 8 Oscar jelölést és két díjat begyűjtő 2007-es munkája olyasvalami, amibe könnyedén beletörhet a mai rohanó világban élő, esemény és akciódús mozikon szocializálódott néző bicskája. Egy rendkívül lassan kiépítkező karakter és idea demoralizáló alkotás, a kapitalizmus és az anyagiasság céljának ("a minél több pénz és hatalom hoz neked boldogságot" féle üzenet) filmre vitt antitézise. Mindez olyan nyomasztó környezetben, nihilista hangulattal, és horrorfilmes zenével párosulva, hogy attól az esetlegesen előforduló vagy inkább kirobbanó erőszak és az emberi gonoszság megjelenése csak még jobban átüti a lelket. És még csak meg sem említettem a karaktereket, főleg Daniel Plainview-t, aki szemünk előtt két és fél óra alatt fokozatosan változik át, egy karizmatikus, keményen dolgozó és bizonyos szinten imponáló és szimpatikus üzletemberből, egy erkölcsileg és lelkiismeretileg a Marina-árkot súroló embergyűlölő szörnyeteggé, aki semmitől sem riad vissza céljai érdekében és semmit se bán meg. Daniel Day-Lewis ebben a szerepben hihettlen amit prezentál, Oscarja a kritikai elismerés minimuma, hisz amit itt az ír színész bemutat az már a színészet magasfoka, átlényegülés, megtestesítése a karakternek, minden oldalával és mélységével együtt. Az őt körülvevő emberek és az őket alakító színészek is a maximumot alakítják, különösen Paul Dano gerinctelen és ellenszenves lelkipásztora. Anderson sem a cselekményt sem a dramaturgiát tekintve nem siet el semmit, a "lassú víz partot mos" technikát tökéletesen kihasználva, példátlan munkájának köszönhetően világának depresszív üzenete és megmutatkozása is csak akkor válik szinte elviselhetetlenné, amikor már a stáblista gördültével gondolkodunk a látottakon. Robert Elswit kamerája és beállításai pedig át vannak itatva, mindazon precizitással, szépséggel és mocsokkal, amit ez a film tartalmaz.
Lelkileg és fizikailag is nyers és brutális, néhol lassú és művészfilmes eszközökkel dolgozó, ám végül igazi remekművé formálódó alkotás, ha hozzá türelmed és erőd mindenképp ess neki! |