Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Halhatatlan szerelem - Film Café, 10:30 |
Rocky 4. - Moziverzum, 11:00 |
Kavarás - TV2, 11:20 |
A karácsonyi ajándékok varázsa - Izaura TV, 11:55 |
Mama pici fia - TLC, 12:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Gérard Depardieu (76) |
Jessica Harmon (39) |
John Amos (85) |
Maryam d'Abo (64) |
Timothée Chalamet (29) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
1923 (sorozat) - Vélemények |
Érdekességek! |
Az olajügynök (sorozat) - Vélemények |
2022-es választás |
Megfojtott virágok - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Az afrikai |
Billy Bob Thornton |
2011-12-17 15:52.43 |
És én majdnem pénzt költöttem rá, mikor a mozikba kijött...jó hogy más mellett döntöttem!:) |
2011-12-17 13:57.19 |
Ha már indiai eksön nekem ez az all time favorit:
http://www.youtube.com/watch?v=3X44QmuXA1I |
2011-12-17 13:56.03 |
Ha van az amerikai filmgyártásnak egy kiismerhetetlen, filozofikus rendezője, akkor az Terrence Malick. Az egykor egyetemen tanító, magánéletét teljes titokban tartó rendező ritkán alkot, ha igen akkor azzal hosszú időre feladja a leckét, a filmkritikusok, esztéták, és a közönség számára. Alkotásaira az amerikai és az általános filmkészítés konvencióitól való elszakadás, az emberi élet egyetemes kérdéseire való válaszkutatás, visszafogott, lassú elbeszélésmód és egyedi vizuális látásmód a jellemző. Habár filmjei közül eddig még nem sokat láttam, viszont Az élet fája az év legérdekesebb és legegyedibb moziélményét adta meg nekem.
Az alaptörténet szerint egy középkorú férfi, akit Sean Penn alakit, testvére halálának évfordulóján visszaemlékszik gyermekkorára és a családjával eltöltött első évekre. Viszont Malick nem egy hagyományos kormegidéző, családi drámát akar a szemünk előtt vázolni, annak esetleges kiszámíthatóságával vagy banalitásával. Ez a felütés csupán egy alapváz, egy kiindulási pont számára, hogy egy magas ambíciókkal teli, filmre forgatott gondolatmenetelés legyen, olyan témákról, mint születés, élet, halál, család, az isteni gondviselés létezése és maga a gyerekkor. És a dolga a nézőnek már itt nehézzé válik, két szinten is. Egyrészt maga a megtekintés is megterhelő lehet, hiszen nem a hagyományos történetelbeszélés eszközeivel él a film, sokkal inkább hasonlítható egy lírai költeményhez, aminek gondolatai szabadon terjengnek, mégha van is egyfajta keretes szerkezet. Pont ilyen maga a film is, folyamatosan felrúgja azokat a szabályokat, amit általában egy hagyományos filmtől az ember elvárna. A gyerekkort megidéző emlékképek közé a rendező a legkisebb szemrebbenés nélkül teszi bele a világmindenség kialakulásának képeit, és ecseteli annak kialakulását fél órán keresztül. A tempó nagyon lassú és kimért, cselekmény nem sok van benne, az a fajta mozi, amit nem érteni, hanem érezni kell (bármilyen giccsesen és elcsépelten hangzik is). A másik dolog, ami megnehezíti a dolgunk, az nem más, mint a tény, hogy erről a filmről beszélni is nehéz, nemcsak megnézni és értelmezni. Mert a témák, amiket felvet (csak egy példa: Létezik Isten? És ha igen akkor miért hagyja a jó embereket meghalni?), és amiken rágódik, olyan egyetemesek, mint maga az emberi civilizáció és ezekről nehéz nem elvontan, a saját szubjektív véleményünket bevonva beszélgetni vagy gondolkodni. Mallick pedig nem ránk a szánkba semmi üzenetet. Csak a gyötrődő főhőssel együtt elindít bennünket, egy gondolati úton, neki ad is egyfajta megváltást, de ott meg is áll és a végső értelmezést, válaszadást meghagyja nekünk. Már ha ez lehetséges. Viszont örvendetes, hogyha gondolatilag nem is, képileg az alkotók nagyon sokat segítenek nekünk a film megértésében és megadják annak lehetőségét, hogy elmerüljünk abban a fantasztikus autentikussággal megidézett gyermekkori világban, ami már-már tértől és időtől függetlenül van ábrázolva. Csakúgy, ahogy az ember a régi, szép és jó dolgokra emlékszik. És ez a segítségnyújtás nem más, mint a szívszaggatóan gyönyörű látvány és Emmanuel Lubezki operatőri munkája. Megkockáztatom, hogy egy kép sincs az egész filmben, ami ne lenne szép és az összes jelenet vizuális megjelenése (külön kiemelném a már említett világmindenség jelentet) olyan mesterien van megkomponálva, hogy az példátlan. Ehhez még társul a klasszikus zenék, és Alexandre Desplat szinte észrevétlenül finom, hangulatteremtő muzsikájának társulása a képekkel, ami így tökéletes szépséget ad a látottaknak. A színészi játék szintén visszafogott de szintén nincs rá egy rossz szavam, a három testvér, Jessica Chastain angyali szépséggel és kedvességgel teli édesanyja és Brad Pitt szigorú, hibákkal teli de önmagának és másoknak megbocsátó apafigurája remekül jelenik meg a vásznon. Fontos hangsúlyoznom, hogy ez az én személyes és szubjektív véleményem a film minőségéről és tartalmáról. Malick filmje ugyanis egy igazi kompromisszummentes megtestesülése mindannak, amit a művészfilmekben szeretni és (főleg inkább) gyűlölni lehet. Rengetegen fogják egy nézhetetlen, dögunalmas, öncélúan művészieskedő kacatnak tartani és meg is fogom érteni, hogy miért. Sem megvalósítása, sem a benne látottak nem tartoznak abba a kategóriába, amit hetente látnánk a premier popcornmozik választéka között. Ráadásul, mint említettem, nem ad útmutatást saját magához, az ami. Viszont azt most kijelentem és felvállalom, hogy nekem igenis tetszett. Néhol tényleg öncélú, néha tényleg unalmas, ám engem valamilyen szinten személyesen is megérintő élmény volt, ez a bátor, csodaszép, humanitással teli szerzői munka, amiből jó, ha egy évtizedben egy készül. És a tény, hogy ez a film ennyi gondolatot tudott kisajtolni belőlem, és remélhetőleg, még nagyon sokakból, az már egy piros pont. Hisz hány film van, ami erre képes? |
2011-12-16 18:33.29 |
Az élet fája:
4 és 5 csillag között gondolkodok, írni csak később fogok róla. Hihetetlenül tömény élmény volt, fel kell dolgozni. |
2011-12-16 11:10.12 |
Az ilyen moziktól szoktam agyfaszt kapni. Dögunalmas, összelopkodott, önmagát mindenáron cool-nak és stílusosnak mutatni akaró, ám borzasztóan kínos és nyögvenyelős gengeszer-thriller-franctudjahogymi, amiben papírvékony figurák négybetűs szavakkal megszórt locsogásával és folyamatos flashback használattal próbálnak másfél órát kitölteni. A történetnek semmi értelme, a színészi játék gyötrelmes, egyedül Bruce Willis és Forest Whitaker (mi a francot keresnek itt?) jelenetei miatt néztem végig. Nem csoda, hogy csak DVD-re jött ki. |
2011-12-14 18:18.23 |
Búcsúlevél (1953)
5* |
2011-12-14 18:17.53 |
Székbe szögezően gyors tempójú, izgalmas, és erejét az évek alatt nem elvesztett film noir a német mozimágus Fritz Lang kezei közül. Akinek témái szintén erőteljesen megjelennek a történetben, a karakterekben és a vizuális kidolgozásban. Maga a történet egy szimpla krimisztorinak tűnik, némi bosszúfilmes beütésekkel, ám a felszín mögött a rendező mindenhol kétarcúságot mutat. A csillogó nagyváros, ami belül fuldoklik a korrupciótól, szereplők akik élveznék életüket és munkájukat, ám az erőszak brutális hullámai végül testileg vagy lelkileg teszik őket tönkre. A német expresszionizmus eszközeit Lang remekül használja, hogy ezt a kifordított világot, és ellentmondásos vagy sokkal inkább megvetendő figuráit bemutassa, mindez remek zenei aláfestéssel és színészi játékkal társul.
Műfajén belül igazi klasszikus, vétek kihagyni. |
2011-12-13 18:27.02 |
Te jó ég...elolvasni is nehezen tudom ezt a szókátrányt, megérteni meg végképp nem kívánom. |
2011-12-13 18:25.32 |
Pagda:
"nagyapofád te büdös megbaszott surmo paraszt geci.kiadod amérget ami az egész napos megalkuvásodból felhalmózódott mi?!nyüszítő kisfogaskerekke vagy a beszari cigányozó tehetetlen neten érvényesülö semmirevaló szürkeegérgyárnak.úgyhogy kisköcsögözzé csak de ne feledd, én vagyok az az utcán aki ha szembejön veled elöreengeded." Azt a büdös...hát gyerekek sok múlik a nevelésen meg az iskolázottságon!:) |
2011-12-13 16:53.07 |
basszus, ez ütött!:)) |
2011-12-13 16:30.12 |
http://www.filmkatalogus.hu/adatlap-539621
Továbbra sem tanult meg normálisan gépelni és a stílusa még mindig hét lábbal a föld van. |
2011-12-13 16:26.37 |
Az elsőt sem a sztorija miatt szerettük. Nekem bőven elég ha Nesson tisztességesen összerakott akciókban zúzza az ellent!:) |
2011-12-13 16:20.28 |
Kész...erre nem lehet mit mondani. |
2011-12-12 21:47.00 |
Pagda barátom, ha már visszagyüttél igazán rájöhettél volna, hogy az interneten való kommunikáció első lépésének sikeréhez (vagyis a komolyan vehetőséghez) vannak elengedhetetlen kikötések.
Magyarul mielőtt nekiállsz kötözködni, tanulj meg normálisan gépelni, te szerencsétlen. |
2011-12-12 21:42.39 |
Durván egy éve az Expendables-nél is csak kettőre futotta neki, válaszhoz már nincs gerince meg bátorsága!:) |
2011-12-12 20:08.07 |
Pár hete láttam tévében és csak egyedül Christian Bale erőteljes alakítása maradt meg ebből az egyébként középszerű, néhol igencsak unalmas drámából. |
2011-12-12 18:59.33 |
Úgy látszik jövőre sem maradunk Transformers nélkül!:) |
2011-12-12 17:40.18 |
Kis pontosítás: 25 éve látta. Moziban És mai napig nem dolgozta fel. Én a legsokkolóbb és legrosszabb mozikat fel tudom dolgozni pár hónap alatt (jó esetben). Épp ezért felesleges vele leállni vitázni, más generáció vagyunk!:) |
2011-12-11 11:27.44 |
Stephen Gaghan mozija nagyívű, komplex, odafigyelést és gondolkodást igénylő thrillert alkotott, ami rengeteg területe fed le: Világpolitikától kezdve, a CIA-n és olajtársaságokon át a vallási fanatizmusig. Világnézetek, önérdekek és államérdekek csapnak össze, kíméletlenül mosva el mindent, ami tisztességes. A korrupció szintje pedig legyőzhetetlennek tűnik, hisz ahogy az egyik szereplő mondja, az adja a biztonságot és a jólétet. A rendező remekül mozgatja és hozza végül össze a szálakat és szereplőit, akiknek szájába intelligens és precíz dialógusokat ad. A színészi munka szintén kiváló, Clooney nemhiába kapta meg az aranyszobrot. Remek zene, tömény és ütős mondanivaló és elgondolkodtató témák remek egyvelege, érdekfeszítően tálalva...csak ajánlani tudom. |
2011-12-11 11:19.13 |
Egy év után visszatértél. És az agyad még mindig egy fekete lyuk fényerejével vetekszik. |
2011-12-10 15:15.38 |
Kiváló darab ez a Prototype. El is leszek vele egy ideig. |
2011-12-08 21:25.55 |
Szegény Jason Statham nem zárhatott valami jó évet, lényegében egy animációs filmben való hangközreműködése tudott tisztes összeget hozni az USA-ban és világszerte. A maradék négy közül kettő (13 és Blitz) csak DVD illetve kis vászonszámra ítéltetett, a Mestergyilkos pedig a lehető legmoderáltabb eredményt hozta. Viszont mégis a Válogatott gyilkosok ez a sztárokkal megtömött regényadaptáció lett a legnagyobb szívás számára, mert a hűvös kritikai fogadtatás eltörpül a nézőéké mellet. Ne kerteljünk Gary McKendry debütálása akkorát zakózott hogy azt egy peches gördeszkás megirigyelhetné, hetvenmilliós büdzséjének egyharmadát hozta vissza tengerentúlon. És ezt a kis felvezetést azért írtam, mert nemcsak a karakteres brit színészt sajnálom, hanem a filmet is. Mert a film jó.
Méghozzá szerintem pont azért, mert ellentét annak amit az előzetes sugall. Nem egy non-stop robbanásokkal és lövöldözésekkel teli 200-es tempójú alkotás. Van azokból bőven, de néha kell egy tisztességesen megírt thriller is, ahol az akciónak nemcsak látványa van funkciója és súlya, és persze nem árt ha a film stílusos. Persze a története nem érdemes túl komolyan venni, hisz a politikai felhangoknak és a képünkbe villogtatott "true story" imázsnak nem sok súlya, lévén lehet hogy igazság van benne de történelmet nem Hollywoodtól tanulunk. A mellékszereplők funkciója is vitatható (Yvonne Strahovski csinos de feleslegesebb mint egy hősugárzó nyári napon) ahogy főhősünk folytonos kiszállási vágyán is csak vigyorogtam, hisz akinek agya van az már tudja, hogy öt perc múlva úgy is megy vissza verekedni. A tempó kimért, a cselekményadagolás sosem unalmas, a rendezés tisztességes, ahogy a színészi játék is bár ez ilyen neveknél csak elvárni lehet, De Niro igaz csak húsz percig szerepel,de őt is mindig jó látni. Maguk az akcióbetétek pedig szintén kellemesek, dinamikus a koreográfia, van egy-két tetszetős pirotechnika, minden ütés erejét lehet érezni, igaz a vágók keze kissé túllendül (pl az Statham-Owen harcnál) bár szerencsére ez is ritka. Összességében maga a film nem remekmű, nem is kategóriájának legemlékezetesebbje, de másfél-két órára teljesíti, amit kell neki. És ezért is sajnálom, mert pusztán a fentit egyre kevesebb film tudja teljesíteni, aztán jön egy ami igen erre az meg nagyot bukik, isten tudja miért (esetleg rossz marketing, rossz időzítés, stb, stb). Jason barátunknak meg sikeresebb évet kívánok, megérdemelné mert nagyon karakteres fazon, a vászonra termett. Igaz ezek után ha ötven millkó felett vállal be valamit, akkor jobb ha tényleg a tutira megy. |
2011-12-07 18:39.32 |
Nem tehetnek róla, ha nincs elég idejük/tudásuk/pénzük/kreativitásuk csilli-villi dizájnt a oldalhoz alkotni.
Én mindig elsősorban a tartalmat nézem, (ki lehet röhögni de ilyen vagyok) ha az megfelelő akkor el tudom viselni a szegényes megjelenést. Persze ez nem jelenti azt, hogy ez mindig elfogadható lenne ahogy azt nem tudhatom, hogy mások hogyan gondolkodnak vagy milyen alapon néznek meg részletesen egy oldalt. |
2011-12-07 18:33.46 |
A Stool Pigeon végső akciójelenete. Brutalitás mesterfokon. |
2011-12-07 18:31.11 |
A kinézet sosem egyenlő a tartalommal. |
2011-12-07 16:41.04 |
The Stool Pigeon:
Az ilyenekért imádom a hongkongi filmgyártást. Remek történet, kiváló csomagolásban, jól megírt, realisztikus és szimpatikus főszereplők, váratlan és pusztító erejű drámai fordulatok. Mindehhez az pörgést, a lassúbb érzelmesebb momentumokat kellően kimérő rendezés, nagyon hiteles színészi játék és persze mesterien megkomponált és fényképezett akciójelenetek társulnak. Külön kiemelném a végső leszámolást, ami nemcsak dinamikájában és brutalitásában ver köröket a nyugati mozik többségért, de az ott elért "győzelem" is sokkal mélyebb és tragikusabb értelemű mint az átlag happy end. Betonkemény 5* |
2011-12-06 19:46.42 |
"Az meg, hogy jött ide, csak megjegyeztem, mert mindenki aki lehúzza, azzal kezdi, hogy sehol sincs Carpenter művével szemben."
Én speciel nem. Számomra ez a film önmagában nézve is csak közepes. |
2011-12-06 18:24.39 |
Hát igen, a Dologban actori munka terén még a lángszórók is bealázták!:) |
2011-12-06 15:42.24 |
B filmes marhaság a belga spárgakirálytól, már az első képsorok alapján kisakkozhatjuk a minőséget, a az első öt perc után pedig azt, hogy mi lesz a történet levezetése. Jelentéktelen és pocsékul megrendezett akciók, színészi játék na arról még csak ne is álmodjunk, a film többi részéről pedig árad a szegényszag és a minimális büdzsé. Jean barátunk arcáról pedig az unalom és a "hátam közepére kívánom az egészet" kettőse. Kihagyható darab. |
2011-12-05 20:06.10 |
[link] Atyagatya...úgy látszik ezeket is meg kell néznem! |