Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Taxisofőr - Viasat Film, 01:10 |
Karácsonyi kívánság - Film4, 01:15 |
A Riviéra vadorzói - SuperTV2, 01:15 |
Fifti-fifti - RTL Három, 02:00 |
Öreg gyilkos, nem vén gyilkos - Mozi+, 02:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Tordai Teri (83) |
Denzel Washington (70) |
Sienna Miller (43) |
Noomi Rapace (45) |
Elaine Hendrix (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
A szer - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
Donald Trump - Vélemények |
Zuhanás közben - Vélemények |
Érdekességek! |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Felejthetetlen utazás |
Mariah Carey |
2012-02-29 19:11.53 |
E-P-I-C!:)) |
2012-02-29 19:02.30 |
Vacsorakor, amikor ki akartam venni a pirítóst sikeresen megégettem a hüvelyujjam, most is rohadtul fáj, FUCK!!! |
2012-02-29 18:38.56 |
A meglehetősen lightosabbra vett hangulatot, atmoszférát, kevesebb durvaságot, gyengébb akciókat mind-mind meg tudnám bocsátani Geroge Miller mozijának, hisz egy harmadik rész nem lehet mindig olyan jó, mint az azt megelőzők. De annál nagyobb gond, hogy a történet kidolgozatlan és kifejezetten unalmas lett a megvalósítás kiváltképp a közepén vánszorgunk. Aztán az utolsó 20 percben összekapja magát látunk néhány látványosabb képsort és jó ötletet, de ettől még ez még mindig a trilógia leggyengébb darabja. |
2012-02-29 18:33.20 |
Én is beszállok:
Kaptár: 70% Kaptár 2: 55% Kaptár 3: 60% Kaptár 4: 70% (so bad it's good kategória volt nálam) |
2012-02-28 08:08.20 |
Nem, te vagy az első!:) |
2012-02-28 08:06.01 |
Beszarok már megint havazik! |
2012-02-27 20:26.04 |
[link] |
2012-02-27 17:42.56 |
Nagyon sokat őrlődtem az utóbbi napokban, hogyan tudjam írásban átadni mindazokat az érzéseket, amiket Steve McQueen filmje generált bennem. Végül megszégyenülve én is kénytelen vagyok Godric és Anita kollégák lentebbi írásaiknak átadni a stafétabot, mert szóról-szóra azt írták le, ami az én fejemben is lejátszódott. Nagyon erőteljes, provokatív és hiteles, majdnemhogy dokumentumfilmes feldolgozása egy olyan témának, amiről nem sok szót lehet hallani de ez a film tesz róla, hogy komolyan vegyük. Fassbender és Carey Mulligan alakítására csak a zseniális szó tud eszembe jutni a realista atmoszférateremtés és a hosszú snittek alkalmazása pedig parádés. Az utolsó negyedóra "ámokfutása" és azzal járó következmények megmutatása pedig olyan volt mintha légkalapáccsal sújtottak volna lelkemre.
Kőkemény és rendkívül megrázó darab, amit csak erős lelkű és bátor moziszeretőknek tudok ajánlani. Én is erősen kétlem, hogy újranézem az elkövetkezendő néhány évben. |
2012-02-27 16:20.57 |
Kedden végre visszakapom a normális gépem, vadonatúj tápegységgel és az összes rajta lévő személyes cuccommal! |
2012-02-27 11:33.51 |
Meglepetések nélküli díjazás született,tovább növelve az apátiámat az egész Oscar felé. Mindenesetre örülök, hogy általam is színvonalasnak tartott filmek kaptak (mondjuk a Hugo-t pótolnom kell), viszont Lubenzki-t nagyon sajnálom, Az élet fája maga volt a fényképezés magasiskolája! |
2012-02-26 19:53.33 |
Az ilyen marhaságok egy stresszes nap után nekem néha baromi megnyugtatóak szoktak lenni, pedig rock és metál beállítottságú vagyok. Amúgy Cash überkirály, a Hurt feldogozás gyönyörű!:) |
2012-02-26 18:14.41 |
A némafilmes- 5 csillag. |
2012-02-26 18:14.13 |
Nem egy filmtörténetet átíró mestermű, nincs benne semmi kiszámíthatatlan vagy eredeti de szentséges ég mennyire jó volt nézni!
Ma amikor tombolnak a minél nagyobb képi látványosságra és zajszintre menő, popcornmozik már az is bátorságnak számít ha valaki egy fekete-fehér filmet készít. Azt az embert, aki még ennél is tovább megy és egy teljesen, az 1920-as évek némafilmjeit nemcsak megidéző de annak technikáját történetelbeszélésre használni akaró alkotást magyarul némafilmet akar készíteni annak minden jellegzetes stílusjegyével...na azt az egyént nyugodt szívvel lehet arra a határvonalra helyezni, ami elválasztja a zsenit az őrülttől. Michel Hazanavicius-nak régóta álma volt, hogy egy ilyen filmet készíthessen el és óriásit kockáztatott vele. De a próbát sikeresen kiállta, a kritikai és anyagi siker is melléállt és szerencsére mi is mozivásznon tapasztalhatjuk meg azt az élményt, amit ez alkotás nyújt nekünk. Mert nekem olyasmit adott át, amit azok érezhettek akik 80-90 évvel ezelőtt. Ennek a filmnek olyan szíve, lelke, ereje, hangulata és bája van, ami egyszerűen átüt a vásznon és megérinti nézőjét. Képes ezt úgy megtenni, hogy a történetben és annak kiépítésében nincs olyan, amit kiszámíthatatlannak vagy túlságosan eredetinek lehetne mondani. Mégis Hazanavicius képes volt George Valentin történetet úgy átadni, hogy az nemcsak vicces, elegáns, humoros legyen de meglegyen a kellő drámai hatása, átéreztesse velünk szereplői helyzetét. Megmutassa milyen nagy teher, amikor egy művésznek szembe kell nézni saját korszaka elmúlás, azzal hogy egy új korszak köszöntött be, aminek nincs szüksége rá. Hihetetlen teljesítmény, hogy a megjelenő komolysága és váratlan drámai ereje ellenére, a film sose veszíti azt a könnyedséget és hangvételt, ami annyira nézhetővé és élvezhetővé teszi. A vizuális gegek, poénok, a mozgások és gesztikulációk együttes hatása annyira zsinórmértékkel kiszámított és milliméteres pontosságú, hogy csak emelni tudom a kalapom (ami nem létezik). És mindezeket tökéletesen keltik életre a karrakteres arcú mozgású és azonnal megismerhető, felismerhető és szívmelengetően szimpatikus szereplők és az őket megformáló színészek. Jean Dujardin és Bérénice Bejo döbbenetes átlényegülést mutatnak be, kívül-belül egyek szerepükkel, nem a színészeket hanem A főszereplőket látjuk, és lazán elhisszük, hogy anno a régi időkben ők is filmsztárok lettek volna vagy valamilyen időutazás folyamán érkeztek a mi időnkbe, hogy ebben a filmben szerepeljenek. Guillaume Schiffman gyönyörű fényképezése és Ludovic Bource zenéje pedig tovább fokozza az élményt és még jobban mélyíti beleélései lehetőségünket. A cselekmény pörög, nem ül le, mindig van mire figyelni min nevetni vagy meghatódni. Ha pedig precizitásról vagy maximalitásól beszélünk akkor nem tudok szó nélkül elmenni, a filmvégi nagy táncjelenet mellet, ami a legtökéletesebb tisztelégés, a musical-ek előtt és nekem speciel az állkapcsom kellet keresgélni utána a földön. A mzi iránti szeretet, a magasfokú szórakoztatás, a nosztalgikus mégsem arcbamászóan a kort majmolni próbáló (erre példa hogy mennyire reflektál a film magára a filmkészítésre) múltidézés olyan bájos keveréke A némafilmes, hogy nem lehet nem élvezni. Lehet, hogy nem eredeti, lehet hogy túl sok mindenben ragaszkodik a régi stílushoz, ahelyett hogy újat próbálna vele. De vannak olyan remekművek, amiket önmaguk őszinte naivságáért és életigenlő kikapcsolódásért tudok szeretni nem pedig különcködő, szabályátíró kitűnésükért lehet szeretni. És ez a film, ilyen. Mondom nem egy abszolút mestermű, de Istenem de jó volt nézni! |
2012-02-26 09:28.28 |
Ettől keményen lefáradtam. Van egy alaptörténete, ami alapból jó lenne de nincs kihasználva, paródiának túl komolykodó, kemény horrornak nemegyszer nevetséges, a poénosnak szánt dialógusok és poénok közül több megy mellé mint amennyi betalál, se nem izgalmas, se nem félelmetes és csak elvetve szexi. A tempó és is nemgyszer döcög, így nagyrészt azt bámulhatjuk ahogy a bociszemű Amanda Seyfried és Megan Fox próbálják egymást alulmúlni színészi játék terén. Az operatőri munka decens ahogy a zenék is de erre a darabra felesleges időt pazarolni. |
2012-02-25 20:09.48 |
Három óra...na az aztán nem semmi teljesítmény. Igazából érződik is az általam látottakon, hogy rekonstrukció, ugyanis néha elég döcögős néha meg kenguruugrásokat csinál a cselekmény. A minőségre nem panaszkodom, nem is vártam el HD minőséget.
Tiszteletem, hogy elkészítették a felújítást, hisz így is nagyon kevés magyar némafilm maradt meg! |
2012-02-25 19:01.33 |
Bat3, EX2, Prometheus Hobbit. Ez a négy film, ami nálam "tűkön űlve" kategória |
2012-02-25 18:59.17 |
Az aranyember (1918): 3 csillag |
2012-02-25 18:58.05 |
Kissé zanzásított de nézhető adaptációja Jókai regényének. Bár eljárt felette az idő, minden tiszteletem, hogy a magyar filmgyártás már ekkor is próbálkozott egy nagyobb volumenű filmalkotással. Igazi kuriózum, érdemes megtekinteni de minőségét is tessék megfelelően, a korhoz mérten kezelni. |
2012-02-24 19:47.24 |
Shame-A szégyentelen:
5 csillag. Majd írok róla, ha összegyűlt bennem az erő, mert átmosott mint egy kiadós sírás. |
2012-02-24 12:51.11 |
[link] |
2012-02-24 12:43.28 |
Királyság!:) |
2012-02-24 11:01.37 |
Tavaly Marienbadban:
4 csillag. Interesting, very interesting. Bár megjegyzem, azon filmek közé sorolható, amiket csak kényszerből csillagoztam le, nem nagyon lehet értékelni. |
2012-02-24 10:59.34 |
Mivel filmes szakra járok az egyetemen, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor fogok találkozni Alain Resnais filmjével, amit ma már a művészfilmek egyik alapköveként emlegetnek és az egyik első film, ahol nem a történet linearitása a lényeg, hanem inkább annak értelmetlensége, és hogy mi az, amit az ember értelmezni tud a látottakból.
Itt a narrátor hozza léte az eseményeket, a fikció a valóságot, nincs megkötés, hogy mi volt igaz és mi nem. Amit látunk az folyamatosan ellentmond önmagának, jelentek írják felül egymást és nincs más, az önmagát a jelemben folyamatosan formáló elbeszélésen kívül. Emiatt nagyon emberfüggő ez a film, ugyanis nem könnyű eldönteni, hogy egy narratívai és filmelbeszélői határokat kitágító mesterművet vagy egy hihetetlenül jól felépítette parasztvakítást látunk. Engem magával ragadott a stílusa, álomszerűsége és kiszámíthatatlansága, noha sokszor én se nagyon tudtam eldönteni, hogy tulajdonképpen mit is látok, emiatt néha idegesség lett rajtam úrrá, hogy csak a bolondját járatja velem ez az ultramodoros művészieskedés. aztán egy másik pillanatban pedig lehengerelt a képek, a zene és a narráció összhatása, ambivalensé téve érzelmeim iránta. Bátorságát,újító hatását és egyediségét pedig maximálisan elismerem, és tudom ajánlani de csak nyitott elmével szabad nekiülni! |
2012-02-23 18:03.33 |
Kösz, igazából csak alkalmanként jön rám de akkor teljes erővel. Kell is hozzá lelki erő, hogy legyűrjem. |
2012-02-22 22:55.45 |
A magány...az a rohadt, lélek és kedvzabáló, gondolataimat széttéphetetlen masszaként körülölelő magány, amiben süppedek. Plusz az ezzel járó apátia. |
2012-02-22 19:12.05 |
Elég csupasz a felülete és a teljesítménye nem magas gépigényű játékokra lett kitalálva!:) |
2012-02-22 19:01.02 |
Nekem meg a normál gépem ment tropára ezért nem tudok vele játszani bármennyire is érdekel (most is tartalék laptopról gépelek). |
2012-02-22 18:59.40 |
Az szép! Farsangi buli nálam utoljára hatodikban volt és már akkor is rühelltem, úgyhogy további jó szórakozást! :) |
2012-02-21 16:23.25 |
Habár megpróbáltam megőrizni politikamentességem itt a katalóguson, most belefutottam egy olyan cikkbe, aminek nemcsak a témája érint hanem a véleményével is 200%-kosan egyetértek. És ez bizony az ACTA üggyel kapcsolatos:
[link] Keny-nek különösen ajánlom!:) |
2012-02-20 18:53.39 |
A totál igénytelen, kiszámítható, "már nem is próbálkozunk semmi újdonsággal" féle rókabőrfolytatás mesteri definíciója. Persze tódult rá a nép, a negyedik részt se ússzuk meg. |