Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Mona Lisa mosolya - Film Café, 14:45 |
Nincs idő meghalni - Mozi+, 14:50 |
Dzsungelből dzsungelbe - Film Mánia, 15:10 |
Madame Web - HBO2, 15:35 |
A csúf igazság - RTL, 15:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Beverly Hills-i zsaru: Axel Foley |
Ryan Reynolds |
2011-03-13 19:31.55 |
A hibát ott követed el, hogy nem vagy tisztában a hit definíciójával. A hit annyit jelent, hogy elfogadni valaminek a létezését vagy valaminek a valóságosságát, annak ellenére, hogy nem támasztják alá tudományos avagy kézzel fogható bizonyítékok. Abban az esetben, ha valami nem igaz és valaki hisz benne, az már sokkal inkább a tájékozatlanság - vagy csúnyábban fogalmazva -, az ostobaság kategóriáját meríti ki. Amúgy ha már itt tartunk, akkor érdemes lenne elgondolkodnunk azon is, hogy mi az az igazság.
A katolicizmusról csak annyit, hogy bár jómagam már egy ideje nem gyakorlom, mert nem tudok azonosulni az Egyházzal, mégis egy két dolgot elmondanék. A katolicizmusban nem logikai bukfencek vannak, hanem misztériumok, hittételek. Része az "értelem alázata" - elfogadom, hogy vannak dolgok, melyeket megérteni nem tudok, de elfogadom, hogy létezik és van. Példák: Szentháromság, Krisztus születése (szeplôtelen fogantatás), a megváltás (mivel váltott meg, hogyan?), a Feltámadás. Az persze más kérdés, hogy az Egyház szeret manipulálni. Valamelyik vatikáni zsinat döntött arról, hogy innentôl kezdve nincs reinkarnáció. Szerencsére nem tudták a Bibliából teljesen kigyomlálni. Nyomokban fellelhetôk az utalások. A legklasszikusabb kérdés mégis Isten létezése. Egyesek szerint nincs rá objektív bizonyíték, hogy létezik, de arra sem, hogy nem. Létezését sem alátámasztani, sem cáfolni nem lehet. Hit kérdése. Viszont igazából, ha jobban a dolgok mélyére ásunk, belátható, hogy valami létezik, valami felettünk álló. Nevezhetjük Istennek is. Mindenkinek ajánlom Balogh Béla: A Végsô valóság c. könyvét. Megdöbbentô. A figura egy hídépítô mérnök, aki fizikai elvek mentén, gyakorlatilag tudományosan kifejti, hogy létezik Valaki, aki mozgatja és életben tartja a Világunkat. Persze a mû megértése igényel némi fizikai alapismereteket. Balogh Béla szerint akár egy általános iskolás is megérti a könyvet. Különösen a kétkedôknek ajánlom. |
2011-03-13 10:52.17 |
Exactly! :) |
2011-03-13 10:30.34 |
+t |
2011-03-13 10:30.20 |
OK. De majd megkérdezzük a többieket is, okézsoké? :)
Nyugodtan kérj elnézés. El van fogadva és el van nézve. |
2011-03-13 10:26.31 |
Na, fejet hajtok elôtted. A poszteren ott a megoldás. A filmben csak annyi hangzik el (amikor Tom nézi a karjára tetovált évgyûrûket), hogy "mennyi év... ez mint te vagy".
Amúgy az is logikus, hogy ha ez elsô szál a XVI. században játszódik, a jelen a XXI.-ben, akkor már csak a szimmetria és az esztétikum is megkívánja, hogy a harmadik, futurisztikus szál a XXVI.-ban játszódjék. A poszter elárulja, hogy Aronofsky szerint a XXVI.-században játszódik a harmadik szál. Vele meg - azt hiszem - nem kellene leállnom vitatkozni. Hiszen nála jobban senki sem tudja, mirôl szól a film, mit is kíván velünk általa közölni. Néha jó érzés tévedni is. Lehet, hogy kicsit kötözködni akartam csak. :) Mert zseniális az írásod... egészséges irigység amiatt, hogy nem az én tollamból származik. :D |
2011-03-13 10:08.44 |
Keresztnevedbôl ítélve korombéli lehetsz. :)
Nagyon tetszenek az írásaid. Fôleg az, amit a Forrásról és a Fekete hattyúról és az Avatarról írtál. A Forrással kapcsolatban például azt nem értem, hogy honnan veszik sokan azt, hogy a harmadik, amúgy szürreális "buborékos" szál a XXVI. században játszódik. Erre semmiféle utalás nincs a filmben. Persze jelentôsége sem sok van. De gondoltam, megkérdezlek, hogy ez az info honnan származik. Elolvasom még egyszer az írásodat, mert lenne még egy kérdésem. |
2011-03-13 10:03.45 |
Na, A Forrás - Vélemények topicban várlak. |
2011-03-13 10:01.34 |
Nézd meg David Lynch Moonholland Drive-ját. Na, arra lehet mondani, hogy elvont. De nem a Forrásra. A Forrás valóban nem könnyû film. Meg kell nézni többször. De mondanivalója világos, kifejezésmódja káprázatos, cizellált, mûvészi. Olyan, mint egy gyönyörû vers.
Valahogy olyan ez, mint mûanyag/rágógizene/nyári slágerek versus maradandó zene (rock klasszikusok, komolyzene). Az utóbbiakat többször is meg kell hallgatni, ízlelgetni kell. A nyári slágerek meg néhány meghallgatás, de legfejlebb egy szezon után mennek a szemétbe, a felejtés szürke homályába, ahová valók. A filmekkel is így van. Vannak a Seagal meg Van Damme Filmek és vannak az Aronofsky féle filmek. De igazad van, nevezd elvontnak a filmet, ha ez neked így jobb. Remélem, meg tudtam kicsit menteni a mundért az adjonisten feljavításával... :P |
2011-03-13 09:53.58 |
Én meg úgy gondolom, hogy Darren Aronofskynak az égegyadta világon semmit sem kellett belátnia. Azt gondolom, hogy a 2006-os Forrás eddigi legnagyobb remekmûve. Sokat kell még futnia a többi rendezônek, hogy azt a filmet überelje. De lehet, hogy ez saját magának is nehéz lesz. Aronofsky egy zseni. De gondolom, ebben egyet is értünk. :) |
2011-03-13 08:15.47 |
Akkor bocsánatot kérek tôled. Sajnos nem volt érezhetô a cinizmus. De az az írott szövegnél néha elôfordul. Biztosan azért van ez, mert már nagyon unom ezt a "Red és Andy melegek voltak" témát. |
2011-03-13 00:38.33 |
Bárkinek, aki még nem látta és tervezi megnézni, javaslom, hogy ne olvasson el róla semmilyen összefoglalást vagy leírást (fôleg azt ne ami itt a Filmkatalogusban olvasható, ha ráklikkelsz a film adatlapjára), ugyanis a leírások elsöprô többsége még csak köszönô viszonyban sincs a filmmel. Szégyen. |
2011-03-13 00:34.16 |
Mindenkinek szólt, aki nem bír végre lekattanni errôl a baromságról, hogy A remény rabjaiban Andy és Red homokosok voltak. A világon semmi erre utaló jel nincs erre. Igaz, életreszóló barátság alakult ki közöttük. Ennyi. Azért neked válaszoltam, mert a te hozzászólásodban olvastam ezt az állítást. |
2011-03-13 00:29.34 |
Egyetértek. |
2011-03-13 00:26.56 |
A durva az, hogy nem tudsz magadba nézni. Amit írsz, az egyedül téged minôsít. Inkább szállj magadba és lásd be, hogy full hülye vagy a filmekhez. Menj inkább és máshol oszd az észt. Köszönjük! |
2011-03-13 00:25.15 |
Sok primitív bunkó! A beteg elmétekben buzik A Remény rabjaiban, maximum.
Megérdemel benneteket ez az ország. Az ilyen kultúrálatlan, ostoba, primitív véglények miatt tartunk ott, ahol tartunk. Szégyen. Nézzétek inkább a Rambót, meg az Utolsó cserkészt, az való nektek. |
2011-03-13 00:22.48 |
Aronofsky is Aronofsky!
It was perfect! #5. |
2011-03-13 00:17.13 |
Szerintem ez a film méltatlan arra, hogy tovább éljen a topic. Meglepetten tapasztaltam, hogy még mindig érkeznek ide friss hozzászólások. |
2011-03-13 00:15.16 |
Én nem tudom, kinek mi a véleménye, de ez az erôltetett ideológia gyártás már kezd baromira unalmas lenni. |
2011-03-13 00:13.17 |
Forrás - vélemények |
2011-03-12 09:43.17 |
Most én jövök.
Íme a Mester: http://www.youtube.com/watch?v=2F5jEqbwVDM |
2011-03-12 00:09.41 |
Észrevette már valaki a filmben a Gladiátort?
Vicces kis húzás Ridley Scott-tól. :) |
2011-03-11 23:50.41 |
Tetszik a Forrásról szóló írásod. Bár sok dologot nem értek, hogy honnan vettél. Megbeszélhetnénk ezt a megfelelô topicban? |
2011-03-11 14:43.08 |
Véleményem szerint ez csak egy amolyan Scorsese féle allűr. |
2011-03-11 13:49.54 |
SPOILER:
A filmben elhangzik, hogy Cobb számára a pörgettyű a totem, melyet arra használ, hogy tudja, nem valaki másnak az álmában van e. Azt is elmondja, hogy amennyiben a pörgettyű stabilan pörög egy helyben, akkor álomban van Cobb. Namármost, a csapat megcsinálja a "nagy balhét", Saito megtartja az ígéretét, telefonál, Cobb hazamegy a családjához. A végén azért a biztonság kedvéért megpörgeti a totemet. Tudjuk, hogy azért használja, mert sokat volt a "váróban", melynek eredményeképpen összemosódhatnak az álmai a valósággal. De nem is várja meg, hogy kiderüljön, miként mozog, inkább a gyermekeivel törődik. Ha jól figyelünk, akkor lehet látni, hogy a végén elkezd meginogni a pörgő totem. Tehát: Totális Happy End, katarzis. Másként nem is nagyon lenne értelme a filmnek. Persze el lehet filozofálgatni ezen, csak éppen értelme nem sok van. |
2011-03-10 16:18.02 |
SPOILER folyt.
"Azért pörög csak a film végén a pörgettyű, hogy elvessék a gondolatmagot a nézőben, ugye ami ragályos és idővel elburjánzik... ez a film lényege. :)" Semmi ilyesmiről nincs szó. |
2011-03-10 16:12.00 |
SPOILER:
Hát, barátom, nagyon mellényúltál. Akkor párszor még nézd meg. |
2011-03-10 16:10.13 |
AD? |
2011-03-10 03:50.56 |
Pedig pont ez a lényeg. Egy érzelmi dolgot, nsem kell értelmileg közelíteni. Fölösleges. Vannak filmek, melyek után nem is kell megszólalni. Az intellektualizálás ilyenkor csak lerontja az élményt. Mondhatjuk azt is, hogy illúzióromboló. |
2011-03-09 11:33.46 |
SPOILER
Azt azért vedd figyelembe, hogy egy hajóval megy a szigetre, ahol korábban nem járt, az agyműtétet meg a szigeten végezték (ha végezték). Persze beleférhet a képbe az is, hogy a hajóút is csak az elméjében született meg. Szerintem a ragtapasz csak azért van ott, hogy összezavarjon, túl sok jelentősége nincs. Amit te leírtál,az a 4 logikailag lehetséges megoldás egyik árnyalata. |
2011-03-08 20:15.41 |
A szív hídjaiért én adtam volna neki, mint színésznek. De a Gran Torino-ért is. |