Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Nagy durranás 2. - A második pukk - Mozi+, 07:30 |
Az ítélet eladó - Film4, 07:30 |
Twisters - Végzetes vihar - HBO, 07:45 |
Boldogító igen, vagy nem - Film Mánia, 07:45 |
Összeesküvés-elmélet - AMC, 07:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
MR-9: Ölni vagy halni - Kérdések |
Szólánc igékkel |
Három betű - egy mondat |
2022-es választás |
R.I.P. |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Eretnek |
Johannes Nussbaum |
2017-02-12 13:26.44 |
A poénokkal teljesen egyetértek. A bádogfaszi meg a tűzokádó tornászlány nekem kicsit sok volt a jóból, de hát ez van.:)
Tetszett a film és kész. Lehet, hogy nekem is át kéne vennem Bede Pityu egysoros véleményezési rendszerét...:) |
2017-02-12 13:24.29 |
Chris, tudod mit? Legyen igazad. A filmet kell minősíteni, nem a filmnézőket.
(a vicc meg csak addig vicc, amíg mindenki nevet rajta) Köszi az erkölcsi tanulságokat, ismét hasznosan töltöttem az időmet. (ám véleményemet nem vonom vissza, mert minden éremnek két oldala van, és erről most hosszasan vitatkozhatnánk is, de minek?) |
2017-02-12 01:18.28 |
Jajjj.... Hát lehet másért is finnyogni, minthogy nem tetszett? :):) Nem gondolnám, hogy valaki hivatásszerű finnyogó, és főállásban gyártja a fikázást, de ha szerinted ezt jelenti a finnyogó, akkor megkövetek minden "csak nem tetszett és/vagy csalódott vagyok" nézőt és akkor legyen egy külön finnyogó kategória is, ahová ők nem soroltatnak bele.:)
(óvatosabban kell fogalmazzak a közeljövőben, hátha maga alá temet az összedőlő szókártyavár, aztán rám sütik, hogy a tűzzel játszom, holott még tetovált sem vagyok...:):)) |
2017-02-12 00:56.35 |
Századfordulós filmet kerestem, angol kiadásban, aztán annyira elbóklásztam, hogy végül Lengyelországban kötöttem ki, bár az időpont stimmelt. (ez sem rossz találati arány)
A tavaly ősszel, -igen szép kort megélve- távozott Andrzej Wajda filmje nem egy habkönnyed alkotás, mégis van benne könnyedség, legalábbis olyanfajta, ami valami akaratlan és keserű fogcsikorgatásban szokott végződni. Ember tervez, Isten végez? Ugyan, dehogy. Csak éppen megvalósulni látszó szép álmok is képesek romba dőlni ha elszabott döntésekkel aknázzák alá őket... Nem a jó meg a rossz kergeti egymást a filmben, csak a dolgok változnak meg és a változásra adott válasz mutatja meg, hogy melyik bennünk lakó állatot etetjük tovább: a hűséges, becsületes és állhatatos kutyát, vagy az önző, erőszakos és folyton éhes farkast? Érdekes időszaka ez az emberiség történetének... A kialakulóban lévő új világ kettészakad a mindent felülíró profit mentén, de a szomorú az, hogy pont az a része omlik bele és tűnik el a szakadékban, ami még ért is valamit. Nagyjából talán ekkor kap hivatalos temetést a becsület és a tisztesség, ami már csak nyomokban jár vissza kísérteni ( mára már mindenképpen fehér holló kategóriaként). De nemcsak az árnyék van jelen. Humor is akad ám a filmben. Sokan támadták Wajdát a zsidóság ábrázolásáért, de hát ahogy a mondás tartja: "villámaidhoz nyúlsz Jupiter, tehát nekem van igazam". De bőven megkapják a magukét a németek és az oroszok is. Ebben a nagy össznépi kizsákmányolásban egyedül csak egy az állandó: az emberi nyomorúság. Az a rabszolgalét, ami nap nap után a gyárakba, üzemekbe hajtotta az embereket, hogy ott megalázva és a belüket kihajtva kiérdemesüljenek arra a néhány rongyos garasra, amit "kenyéradó gazdáik" nagyképűen fizetésnek hívtak. És ami rendszerint csak arra volt elég, hogy továbbgerjessze a kilátástalanságot és újratermelje a következő rabszolga réteget, akik aztán a szüleik, nagyszüleik helyébe léptek. (természetesen egyre javuló fizetések és munkakörülmények közé....) Három szépreményű, feltörekvő és vállalkozókedvű ifjút követve lehet a néző részese a lassan kibomló történetnek, ami néha valóban nagyon komótos tempót ölt magára. De közben legalább van idő elgondolkozni azon, hogy a kapzsiság templomába vezető lépcsőfokok közül hányat borít a gusztustalanság cirádás rongyszőnyege... Wajda filmeposza valószínűleg idegenül hat a mai -sokszor szükségtelenül valamiféle túlzásba fojtott - filmgyártáshoz szokott nézősereg számára. De ez nem is baj. Aki az orrán túl nem lát, azt könnyebb (meg)vezetni. Másfelől meg mi a szarra megy vele az, aki távolabbra lát? Jobb kilátása lesz a kilátástalanságra? Mekkora perspektíva...és https://www.youtube.com/watch?v=BlDgQOd3p-0 |
2017-02-12 00:52.04 |
upsz, ezt kétszer vitte be...
Pedig egyszer is bőven elég lett volna. Bocsi. |
2017-02-12 00:50.08 |
Apu vad napjai....
A magyarított cím egy borzalom. Bár érteni vélem, hogy mi vitte rá a névadót egy ilyen tett elkövetésére, mégis őszintén csodálkozom, hogy ezért a "munkáért" még fizetni is hajlandó volt valaki... De lépjünk át ezen a remekbe sikerült betűtörmelék-halmon és vegyük inkább szemügyre a filmet. Ami nem könnyű műfaj. És egyáltalán nem szórakoztató. Annyira nem az, hogy néhány pillanatában úgy éreztem, feladom a nézegetését. Azt, hogy nem tettem meg, kizárólag a két Philipnek, - Seymour Hofmannak és Bosconak volt köszönhető. Előbbi "csak" a rendes ötmillió karátos színészi formáját hozta, utóbbi pedig simán lenyúlta a vásznat azokban a jelenetekben, amikben benne volt. Sőt, igazából azon is túl, mert valahogy eluralkodott az egészen. Ez különben is egy amolyan "olvass a sorok között" film, tele sejtetéssel és magyarázat nélkül hagyással, de ha megpróbálod érteni is amit nézel, elég megrázó élményben lesz részed. (már annyi pszichodumát nyomtam különböző filmeknél, hogy ezt átugrom, mindenki dolgozzon saját, hozott anyagából) Egyetlen pillanatát a filmnek azonban mégis megosztanám: ül Philip Seymour Hofmann a reptér bejárata előtt és várja a húgát meg az apját, akik az esti járattal érkeznek Arizonából. Az öreg tolókocsiban, hajdani félelmetes önmagának már csak koszlott, halványulófélben lévő árnyéka, igaz, a test még nem kezdte el követni a szellem hanyatlását, de ebben a ringben csak egy győztes lehet. Szóval ül ott ez a fantasztikus Seymour Hofmann és néz. És a nézésétől egyszerre szorul össze és nehezül el az ember szíve. Mert abban benne van úgy nagyjából minden. (ami egy nem túl madárcsicsergéses gyerekkor emlékképeitől kísértett, középkorú ember életébe belefér...) És lehet túlzásnak hat, de ezért az egy nézésért már simán megérte benevezni a filmre. Ami a film női főszereplőjét illeti: azt hiszem, rá sem lehet panasz. De annyira irritáló volt a karaktere, hogy komoly lélekjelenlét kellett az elviseléséhez. Defektes lelkek, vagy legalábbis messze a normálistól, miközben meg mégis annak látszanak. Legalábbis kívülről. Belülről meg talán az látszik normálisnak, ami kívülről nézve semmiképpen sem az. Bonyolult? Talán éppen csak annyira, mint maga az élet. Apu vad napjai.... A magyarított cím egy borzalom. Bár érteni vélem, hogy mi vitte rá a névadót egy ilyen tett elkövetésére, mégis őszintén csodálkozom, hogy ezért a "munkáért" még fizetni is hajlandó volt valaki... De lépjünk át ezen a remekbe sikerült betűtörmelék-halmon és vegyük inkább szemügyre a filmet. Ami nem könnyű műfaj. És egyáltalán nem szórakoztató. Annyira nem az, hogy néhány pillanatában úgy éreztem, feladom a nézegetését. Azt, hogy nem tettem meg, kizárólag a két Philipnek, - Seymour Hofmannak és Bosconak volt köszönhető. Előbbi "csak" a rendes ötmillió karátos színészi formáját hozta, utóbbi pedig simán lenyúlta a vásznat azokban a jelenetekben, amikben benne volt. Sőt, igazából azon is túl, mert valahogy eluralkodott az egészen. Ez különben is egy amolyan "olvass a sorok között" film, tele sejtetéssel és magyarázat nélkül hagyással, de ha megpróbálod érteni is amit nézel, elég megrázó élményben lesz részed. (már annyi pszichodumát nyomtam különböző filmeknél, hogy ezt átugrom, mindenki dolgozzon saját, hozott anyagából) Egyetlen pillanatát a filmnek azonban mégis megosztanám: ül Philip Seymour Hofmann a reptér bejárata előtt és várja a húgát meg az apját, akik az esti járattal érkeznek Arizonából. Az öreg tolókocsiban, hajdani félelmetes önmagának már csak koszlott, halványulófélben lévő árnyéka, igaz, a test még nem kezdte el követni a szellem hanyatlását, de ebben a ringben csak egy győztes lehet. Szóval ül ott ez a fantasztikus Seymour Hofmann és néz. És a nézésétől egyszerre szorul össze és nehezül el az ember szíve. Mert abban benne van úgy nagyjából minden. (ami egy nem túl madárcsicsergéses gyerekkor emlékképeitől kísértett, középkorú ember életébe belefér...) És lehet túlzásnak hat, de ezért az egy nézésért már simán megérte benevezni a filmre. Ami a film női főszereplőjét illeti: azt hiszem, rá sem lehet panasz. De annyira irritáló volt a karaktere, hogy komoly lélekjelenlét kellett az elviseléséhez. Defektes lelkek, vagy legalábbis messze a normálistól, miközben meg mégis annak látszanak. Legalábbis kívülről. Belülről meg talán az látszik normálisnak, ami kívülről nézve semmiképpen sem az. Bonyolult? Talán éppen csak annyira, mint maga az élet. |
2017-02-12 00:45.45 |
A mozivetítés idején kimaradt a szórásból, de most a szolgáltatónak hála eljöve a képernyőre a formás seggét és avokádó bőrét latexruciba gyömöszölő, szupererő felhasználó, öngyógyuló, szarkasztikus humorú, ám lelke mélyéig végtelenül romantikus és hangyányit sem gátlásos Deadpool, aki sok mindent elvisel, csak azt nem, ha hősnek akarják titulálni.
Szép kezdés. Még jobb folytatás. A végével volt egy kis bajom. Szerintem Deadpool önmagában is elbírta a show-t, a megtépázott költségvetésű mini-szuperhős-csapat úgy fityegett a folyamaton, mint múmián egy extra adag gézkötés, de ahogy utóbbinak, úgy biztos, hogy előzőnek is megvan a maga magyarázata. Úgyhogy itt most snitt. Mint ahogy a film tartalmát is felesleges leríni. Akit érdekel megnézi. Aki értékelni akarja, az úgyis fogja, aki meg finnyogni szeretne rajta egy sort, hát tegye. (Filmnézés után mozijegy árát még nem térítettek vissza senkinek, ha jól tudom... ) Nekem például bejött. Sőt mi több: jókat derültem rajta. Ryan Reynoldsról, aki nem tartozik személyes kedvenceim közé, meg kiderült, hogy olyan színész, aki csak a munkáját veszi komolyan. Önmagát aligha. Szimpi. Finnyogóéknak azért üzenném: nem elvárás, hogy tetsződjön a film. De mielőtt magasra csapatják a kritikai lángot, jobb ha tudják: aki társastáncot akar lejteni, ne a sarki kocsmát célozza meg... (bár lehet, hogy ott is megtáncoltatják, főleg ha olyan úri a közönség, mint a Deadpool-ban) |
2017-01-18 23:04.11 |
Kár volt felnézni, kár volt benézni...
Néha eltűnődöm a lét elviselhetetlenségbe öntött, ólomsúlyú könnyedségén, és szeretném hinni, hogy a világ és benne az emberiség nem olyan, mint amilyennek mutatja magát. Tomi, Te már egy másik dimenzióból látod ezt az egész katyvaszt, és remélem sokkal jobban érzed Magad ott, mint itt valaha is. Jó lett volna még "beszélni" Veled, de ezek a "volna" dolgok olyanok értelmetlenek és hiábavalóak, mint disznóra tütüszoknyát húzni... Arra gondoltam, hogy még utoljára, itt a virtuális kocsma szóhányásokkal ékített pultjánál hagyok Neked valamit. Ha valaha erre jársz, olvasd el. Vannak a szómágusok és vannak a kevésbé szókertészek, akiknek a keze nyomán bágyatagon kornyadoznak a szóvirágok. Aztán akadnak szóaszalók, szózombítók, szószaporítók, szókifordítók, szóspórolók és szónélküliek is.... (de az ő véleményüket nem is lehet olvasni..) Elvégre mindenki másban ügyes... Neked is megvolt a filmekhez fűzött véleménytárad, ami nem feltétlenül aratott tetszést az olvasóközönség köreiben. (de legalább szeretted a filmeket és meg is nézted őket...) Számomra azonban nem ez volt a lényeged. Sokat röhögtünk együtt. Nem is olyan régen azt írtad: imádod a hasonlataimat. Az összeset odaadnám cserébe, ha kiderülne, valami rossz vicc ez az egész. Hiányozni fogsz. |
2016-11-04 11:52.56 |
Mivel mindjárt itt van karácsony, én meg jószívű vagyok, mint Ebenezer Scrooge a szellemek látogatása előtt, ezért : viheted őket.:D |
2016-11-04 11:48.54 |
Édes jóságos atyaúristen az égben, most legszívesebben kiválasztanék egy megfelelő képet és "demotiváló" stílusban alászerkeszteném a következő szöveget:
"Az érzés, amikor rájössz, hogy átvertek, mint szart a palánkon. És ráadásul majdnem két órádba került, mire rájöttél." Ezt a filmet ugyanis még a két Paul (Rudd és Giamatti) sem tudja megmenteni a nívónaluliságtól. A film témája? Ja, persze, az van neki, mert minden "műnek" kéne legyen egy, de hogy ennek minek, azt nem tudom. Kanadai kisváros, munkanélküliség, egy férj, aki nemrég szabadult a böriből és akinek előző életét benyelte az idejétmúltság és az egyik legjobb barátja, megpróbál valahogy zöldágra vergődni a saját nyomoroncságával. Persze nyilván inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ráadásul kikényszeríti "lenyúlós barátjától" az együttműködést, aminek következtében ez a két emelkedett szellem New York-ba vonszolja magát értékesítésre átvett karácsonyfáikkal együtt. És megkezdődik a "várva várt nagy kaland"... Naná, adódna a helyzet faramuciságából az összes feszültség és kín meg miegyéb, és jön is az, de csak amúgy prosztatás csap módjára: élvezhetetlenül lassan és irritálóan hiábavalóan. Komolyan, néhol, mint a "Rémálom a Muppet Show-ban" című karácsonyi különkiadásban. El nem tudom képzelni, mi mélyebb mondanivalót szerettek volna fogyasztásra csomagolva átadni az alkotók, de ebbe a dobozba egy dinófossal teleöntözött, őskőkori panettone-t sikerült becsempészniük a karácsonyi csemege helyett. Kár volt kinyitni. |
2016-11-04 10:22.34 |
Örülök, hogy talált, és nincs mit.:) |
2016-11-04 10:20.36 |
Hehe, amikor a fagyi visszanyal...:) De még mekkorát.
Ám díjaztam főhősünk hozzáállását: "megérte, még akkor is". Veszíteni tudni kell. Elegánsan is. (csatákat nyerve, de háborút vesztve) És végre egy film, ahol vérbeli profikat láthattam, örök hálám Nagy Ervinnek, aki élő cáfolata annak, amit a Parkoló-nál leírtam: nevezetesen, hogy a magyar filmek felolvasópróba-ízűek. Kedves Magyar Filmcsinálók, miért nem lehet ezt mindig így???? Pedig Ervin inkább egy jóllakott napközisre hajazott, bongyor kis hajával és angyalka képével... De mégis, a tehetségkutatók kedvenc kifejezésével élve: "benne van az X faktor". És hát Kulka, az a pasi eleve egy színvonal-garancia arra, amiben részt vesz, László Zsoltot egyszerűen csak imádom, viszont "nemzeti" Csányinktól kissé ver a víz, mert az egyik legrondább beszédtechnikájú színészünknek tartom. Hámori Gabi, bár kifejezetten jó nő kategória, ehhez a szerephez egy kicsit kevés volt, legalábbis szerintem. Különben és összességében pedig az egész mellékszereplőgárda dicséretet érdemel. Jól megírt forgatókönyv, néhány hollywoodiasan "minden klappol, amikor kell" sablonhúzással, de ennyi kellett ahhoz, hogy működjön a film. Könnyed stílus mögé rejtett "napokig ülő" "mellbetaszajtás". Nyugodt szívvel kínálható mérce a mindenkori magyar filmgyártás szemei elé. (mielőtt még "kötözkék" tennék a dolgukat: ezt csak mint néző mondom, a szakmai részhez kevés vagyok, mint téliszalámiban a hóesés) |
2016-11-04 10:18.44 |
Tulajdonképpen cukiság volt a négyzeten, csak éppen már kezdtem úgy érezni magam, hogy túlontúl is... Ennek okán ide is akartam ráncigálni cukrászdás hasonlatomat, de mivel az csupán egy jó adag hánytatódiós löttyel csúszott volna csak le, úgy döntöttem, megkímélek mindenkit tőle... Helyette átlépek a zsugások birodalmába és azt állítom, hogy ez a mese pont olyan, mint Blackjack-ben hazárdírozni az ásszal. Ebben az esetben kicsit túlkalibráltak és besokalltak.
Mert volt itt minden, de tényleg. Ha jobban belegondolok, olyan szinten, hogy az utóbbi időben általam látott filmek összessége nem bírt ennyi társadalomkritikával, pedig mindegyikben akadt - legalábbis számomra - valami "jóféleség". Ó tudom, általában én vagyok legjobban fennakadva azon, ha nem megfelelő "helyi értéken" kezelnek egy filmet, ez meg végső soron egy mese... (Csak azt nem értem, hogy ha első körben gyerekeknek szólt, nem féltek az alkotók attól, hogy el fog veszni benne a sok tanulság és intelem? Bár..., emberpalántákat amúgy is ritkán aggasztanak erkölcsi kérdések, és ez így normális.) No de fedőt rá, csak előtte még elmondom, miért négyes: - gyönyörű kivitelezés - "Keresztapa" (rögtön a "nagy előd" ugrott be, arról meg az, hogy milyen régen is láttam a filmet) - Shakira, akit nagyon csípek és az ő, bármilyen szituban előrángatható "nem adom fel" típusú dala, ami úgy illeszkedett tökéletesen a történetbe, hogy egyúttal meg is koronázta azt (még akkor is, ha ezt egyesek inkább "túltupírnak" tudják be...:)) - ja, és persze a humorsziporkák, azokból is akadt néhány. És persze igaz is, valóban a filmben megábrázoltak szerint valók vagyunk, de szerintem akárhányféleképpen és bármilyen formában is tolják a képünkbe, a végeredmény ugyanaz marad.... Az, hogy bizonyos szemléletek valaha is megváltoznak, legalább akkora mese, mint ez. |
2016-11-03 10:43.03 |
Helló,
szerintem: http://www.filmkatalogus.hu/Tombstone-Halott-varos--f2944 De ha nem, az sem baj, mert köszi, hogy felhoztad a feledés homályából, Val Kilmer millió csillagos alakítása miatt is.:) |
2016-11-02 14:23.05 |
Köszi az ajánlást és a kiigazítást is.:) (Elnézéskérő levél folyamatban a "Macskaszövetség Bundanyilvántartó Alosztálya" felé,másfél kiló galambszárny kíséretében.:):) |
2016-11-02 14:17.02 |
Szia, csak egy tipp:
http://www.filmkatalogus.hu/Senki-gyermekei--f15472 |
2016-11-02 14:16.15 |
http://www.filmkatalogus.hu/Edes-pillanatok--f19491
Talán? |
2016-10-28 13:49.05 |
Jól van na, igazad van, tömény szupergenyac vagyok, és különben is, megyek is a 3,14csá-ba.:):):)
A mesebeli dolgokról meg eszembe jut a banya meg a királyfi esete... (Tudod, mikor a legkisebb királyfi az erdőben bolyongva összeakad a randaságos és vénséges szipirtyós banyával, aki mindjárt le is szólítja szegény kis ártatlan lelket: -Na, legényke, ha megcsókolsz, azon nyomban szépséges tündérleánnyá változom. A kis naiv hercegfi habozva ugyan, de eleget tesz a kérésnek, mire persze nem történik semmi. -Becsaptál, anyóka - mondja kétségbeesve a királyfi, mire a csoroszlya kárörvendőn: -Ugyan már királyfi, ilyen idős vagy és még mindig hiszel a mesékben?") Szóval még mindig nem érdekel a piros gomb?:D:D:D |
2016-10-28 13:40.58 |
Nos, ha már itt a katon se híre, se hamva a filmnek, akkor más topikok helyett inkább ezt szerencséltetem ezzel a kis leírással.
Hölgyeim és Uraim, azoknak, akiket érdekel: egy kis "Captain Fantastic-os" vélemény következik. Ez film, akár egy jó meleg bögre forralt bor a csípősen hideg téli estén. Kellemesen fűszeres aromája úgy járja át a testet és a lelket, hogy minden porcikát felmelegít. Különösen a szív tájékon végez némi többlet masszírozást, de úgy, hogy néha bizony megszorít egy kicsit... És főképp: annyi mindenről szól. Főként a felelősségről. Meg arról, hogy tud-e józanul mérlegelni az ember abban a pillanatban, amikor hirtelen kettéválik az út... Mire hallgasson? Az eszére vagy a szívére? És mennyit is adhat egy szülő a gyerekeinek és mennyit van joga elvenni tőlük? Van egy nagyon okos mondat a filmben (azaz több is, de ennek valami különös zamata van). A megállapítás a mamáé, aki akkor már rég nincs az élők között, de a gondolatisága, a humora ott él tovább a mondataiban és a gyerekeiben, akik felidézik ezeket az apró kis cinikus bölcsességeket... No lám csak, hogy is hangzik?,- valahogy így: "az a baj az (amerikai) emberekkel, hogy alul vannak képezve és túl vannak kezelve". És vajon hogyan viszonyul ez az alulképzett és túlkezelt társadalom az olyanféle csodabogarakhoz, mint amilyenek a Cash család tagjai? És mit tehet ez a (valódi) kis közösség ez ellen? Meg különben is: lehet-e a saját törvényeink szerint élni? Csupa-csupa olyan kérdés, ami az egész játékidő alatt foglalkoztatja a nézőt, sőt még azon is túl. Ez ugyanis egy olyan "megdolgoztatós" film, aminek nem kevés mondanivalója van. A tetejébe még csodaszép képekkel és nagyon jó mondatokkal is meg van pakolva. (Viggo pedig egyáltalán nem szégyellős, csak úgy mondom) "Tanítsd, majd engedd szabadon őket, és reménykedj, hogy mindig a helyes utat követik. De ahhoz, hogy teljes emberekké váljanak, el kell kövessék a saját hibáikat. Nem a részeid, már egészen attól a pillanattól kezdve nem, amikor az első önálló lélegzetüket szívják be. A te dolgod "csupán" annyi, hogy ott legyél számukra. És ha fel tudsz nőni ehhez a feladathoz, nagyot nem hibáztál." Ja igen, még valami: köszönet a Sweet child o'mine -ért, erre a feldolgozásra, remélem, még a GN'R is büszke.:) |
2016-10-25 19:24.35 |
Nem biztos, hogy ez az ő választása volt, és de, a pénznek bizony, hogy van köze hozzá, különben meg nem ő az egyedüli, akinek ilyen későn jött gyereke van/lesz. Ettől függetlenül értem, mire gondolsz, ahogy azt is, hogy rövidre zártad a témát.:)(mondjuk nem is érdemes sokat csipogni róla):) |
2016-10-25 19:00.03 |
Erre azért nem venném be a méregpirulát...:) |
2016-10-25 18:56.34 |
Ugyan már, őzikeszemű, ez nem is elsősorban őt minősíti...:):)
(Mert megnézném, hogy a kis 24 éveske szülne-e egy csóringer dokkmunkásnak, Mel Gibson meg azért garancia arra, hogy lesz mit tejbe-vajba aprítani. Különben is: feltalálták már a védekezést...) |
2016-10-25 17:45.54 |
Hahó Chris, bocsi, nem olvastalak végig, de milyen az emberi felfuvalkodottság - látni véltem a nickem, és tényleg.:)
Igazából csak azért jöttem ide, hogy elmondjam, borzasztóan szégyellem, mert már nagyon régóta ott pihen a könyvespolcon egy angol újságírónő könyve, ami a bevándorlásról szól, és amit ezideig nem sikerült kiolvasnom. Pedig nem csalás, nem ámítás, maga a könyv már 2006 óta létezik. Ez testvérek között is 10 év, és ragyogóan megvilágítja azt a struccpolitikát, amivel Európa próbálta "kezelni" ezt a válságot. Teljesen igazad van abban, hogy helyben, az adott gócponton kéne kezelni a problémákat, csak szerintem ebbe belenyúlni.... nahát fogalmazzunk úgy, hogy valószínűleg egészen mást találnánk a mélyben, mint amit láttatni vagy sejtetni szeretnének... Borzasztóan sajnálom ezeket az embereket, különös tekintettel a nőkre, akiket sem itt, sem eredeti hazájukban nem tekintenek embernek, de azt is hozzá kell tegyem, ennyire eltérő (vallás) kultúrával és habitussal botor dolog lesz elvárni az integrációt. A falhoz állítás nem lenne olyan rossz ötlet, de ezek még a kivégzőosztagot is megvennék kilóra, aztán kezdődne minden elölről...(vagyis lehet, hogy mégis a piros gomb a nyerő?:)) |
2016-10-25 17:22.03 |
Nocsak, bicsak, milyen a világ...:) A szülinapját tök elfelejtettem, de mivel pont tegnap jutott eszembe, hogy milyen régen hallottam már róla, hát elkezdtem kutakodni egy kicsit. És mit ad ég, hát nem kiderült, hogy nyár óta új filmben is látható? Aki pedig nem hagyta ki a Miskolci Filmfesztivált, az lehetett olyan szerencsés helyzetben, hogy meg is nézhette Captain Fantastic-ot.
(nem kell bedőlni a címnek, ez a kapitány egészen másért fantasztikus:)) http://www.youtube.com/watch?v=D1kH4OMIOMc Ja és persze úgy mellesleg: még sok-sok boldog évet neki!:) |
2016-10-25 17:08.10 |
És igen, igen, igen, igen!!!!!:) Nov. 4.-től az amcsi mozikban, magyar bemutatóról persze néma csönd és hullaszag... (de tudjuk, ami késik, nem siet...:):))
És mondjanak meg károgjanak bármit vészmadár ellenlábasok: Gibsonnak helye volt, helye van és helye is lesz a filmes legendák aranycsarnokában.:) http://www.youtube.com/watch?v=f3lNtx0L82I |
2016-10-24 00:15.29 |
Öndicséret ..... (de lehet, hogy ez csak az üvegház szaga...:D:D:D) |
2016-10-24 00:14.25 |
Kedves Oliwaw, mielőtt még nagyon eleveznénk kevésbé csendes állóvizekre, közlöm, hogy örültem a találkozásnak, de most már lelépek, mint törzsutas a mozgólépcsőről, mert már hétfőbe fordult az idő és szükségem van szépítő alvásra, bár a rusnyaságon igazából ez sem segít, de maradjon fenn az, akinek külön hajlama van rá, vagy szerencsétlenségére éjszakás. Mivel én luxushelyzetben vagyok, ezért még ájulás előtt kipontozom magam a fórumringből.:)
Nyugodalmas jóccakát kívánok.:) |
2016-10-24 00:07.38 |
Ez kezd egyre érdekesebb lenni, már csak némi szíj és korbács kell hozzá, és felverődik az üvegház állóvize...:D A baj csak az, hogy a Pál utcai fiúk szadomazóba való átültetése még mindig nem mentesít a plagizálás vádja alól...:D:D |
2016-10-23 23:57.39 |
Ez sajnos nagyon kétértelmű...:D |
2016-10-23 23:56.58 |
Aztabetyárszűzmáriáját, micsoda igekötős ige, de ezek szerint lassú fulladás vár rám, ha még be is borítasz valami lepellel ott a posványosban...:D |