Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Ragadozó Városok - HBO3, 10:15 |
A bűn árfolyama - Film Café, 10:15 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 10:40 |
Időtlen karácsony - Izaura TV, 11:00 |
Adéle és a múmiák rejtélye - Film Mánia, 11:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek |
Mire gondolsz most? |
2022-es választás |
Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban |
Dredd - Idézetek |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Halálos bújócska |
Madison Bailey |
2016-04-14 23:23.46 |
Csak a kezemet figyeld, mert csalok!:):) (egy pillanatra felnyújtottam - ez azt jelenti, hogy nagyon szeretnék jönni, de hogy ide is érek-e, az már a jövő zenéje...:)) |
2016-04-14 23:21.14 |
Fú, nem is tudom mivel kezdjem.:) Rövid válaszodban annyi mindenre kitértél, hogy valóságos "agyvihart" indítottál be.:)
A Nők Lapja stimmt, ott olvastam nevezett cikket. Oké, lehet, hogy amikor a gyerekeiről ír, akkor abban azért helyet kap némi atyai fantázia is, de magától általában nem talál ki ilyesmit az ember... "Lyukasórát" sajnos nem igazán néztem, az pedig, ha lelövik az ember elől a poént valóban nem túl jó szórakozás. (Ezért kell váratlannak és meghökkentőnek lenni, ami aztán lehet, hogy átcsap vulgárba... Nem törvényszerű, de manapság a szellemességet gyakran összetévesztik az útszéli-mentivel. Most persze mondhatnók, hogy a trágárság sosem elegáns, de vannak szövegek, ahol hatásos.) Bevallom "férfiasan", hogy említett József Attila idézetnek utána kellett járnom és még nem vagyok a végén. Köszönettel is tartozom érte, vagyis tökéletes egyetértésben vagyok Sokduduval. Engem pl. szórakoztat a stílusod, mert úgy vonsz össze címeket, idézeteket és gondolatokat, hogy bár látszólag nehezen érthető amit írsz, egy kis csócsálással tökéletesen emészthető.:) Mindenből is hiába van egy, nem tudott rám találni. Még az elején bele-bele pillantottam, de nem győzött meg. (lehet, hogy az én türelmemből meg nem egy, hanem nagyon kevés jutott...) Ha már improvizáció, akkor nálam a Beugró a beugró. Szenzitivitás nélkül írom, hogy a munkám sokkal prózaibb említett "szakmáknál". (egy ideje szoc.szféra) Ha már mindenféle eszeknél tartunk, bölcs-ész helyett inkább a tenger-ész kategória az enyém, no nem mintha annyi lenne belőle, de ami van, az legalább olyan hullámzó...:) (rímek helyett pedig inkább a pénz, amit költeni tudok, bár néha még próbálkozom...:)) |
2016-04-14 10:51.06 |
Naná, hogy persze!:):):)
És ezt is köszönöm. Remek!!!:) |
2016-04-14 10:45.26 |
Félreértés ne essék: nem meggyőzni akartalak, nyilván mindenkinek van egy tűréshatára, amibe bizonyos szavak (szóösszetételek, szóképek) és tettek már nem férnek bele. Ez teljesen rendjén is van, írtam is, hogy hála égnek, nem vagyunk egyformák. A világ és benne mi, emberek inkább legyünk sok - semmint kétszínűek.
Varró Danival kapcsolatban nekem van egy alapelfogultságom, bár a verseit kevésbé tanulmányozom, a gyermekeiről írt beszámolókat szívesen olvasom, jókat mulatok rajtuk. (nemrégiben riport volt az egyik újságban élete párjával, és ettől csak még szimpatikusabbá vált számomra) Lackfi - részemről - a "sötét ló" kategória, túl sok versét nem ismerem, de azok közül amiket olvastam, egy-kettő tetszett, a többit amolyan "langyos víznek" mondanám. Szabó Magda bölcsességét elvitatni nem lehet. Mielőtt idecitáltad volna gondolatait, az járt a fejemben, hogy mennyire szerettem, ahogy próbálta megérteni a szüleit. Kislenke, akit Rickl Mari könyörtelen prűdsége fosztott meg az érzéki örömök megélésének még csak a lehetőségétől is, mindenféle elfojtása ellenére is erős asszony maradt élete végéig. De Magdáék családjában ez nem volt ritkaság, és akkor nem csoda, hogy az ilyen asszonyok mellett csupa "ideges és törékeny" férfi bukkant fel... Szerintem a Te hiányjeleidet az okozza, hogy nem vagy meggyőződve ezeknek a verseknek az őszinteségéről (arról a bizonyos belül, egész mélyen fakadóról). Persze lehet, hogy ezek a modern kori költők is csak idomulnak, lehet, hogy csak együtt hazudnak a világgal a világnak (a kor elvárásainak megfelelően), és az is lehet, hogy egy félresiklott közízlést szolgálnak ki. De nem gondolnám, hogy mindaz ami "belőlük jön" ennyire hazug, ennyire álságos lenne. Egyszerűen csak megváltozott a világ, új és másfajta kihívásokkal kell szembenézni (holott a probléma mindig ugyanaz: élni, de hogyan?) és erre nem lehet már ugyanolyan válaszokat adni, mint húsz, - ötven, - vagy száz évvel ezelőtt. (olyasmi ez, mintha mondjuk egy ismert könnyűzenei szöveghez valaki operát komponálna...(vagy fordítva)- elég meredeknek tűnhet a párosítás, de a végén valamelyiket csak idomítani kéne a másikhoz, hogy meglegyen az "összhangzattan".:) |
2016-04-13 22:08.39 |
Hogy klasszikusokat idézzek:
"nem volt nekem az életben soha semmi sürgős dolgom, mégis annyit rohangásztam, hogy még" - vagy valami ilyesmi. (nem mostanában láttam, olvastam a Bakterházat:)) Na szóval, most éppen megint menekülőfélben annyit idevetek, hogy a szombat este az talán. (vagy több is, mint talán):) Meglátjuk, mondta a vak is.:) És talán így egy-két évente még elvisel minket a kat közönsége... Úgyis ráfér egy kis felfuttatás a topikra.:) Aki meg reklamálni akar, töltse ki a 21043/78 számú űrlap 17. mellékletének 4. oldalán található, apró betűs bejegyzésekkel tarkított kérdőívét és adja be oda ahova akarja. Biztos lehet benne, hogy pont ugyanannyira fog érdekelni bárkit is.:):):) Mindenkinek a legjobbakat addig is. És Z is idetolhatná esetlegesen a képmását.:):):) |
2016-04-13 17:20.13 |
Hali és hóóóóó!:):)
Távirati stílusban íródott soraidra reagálva: örülök, hogy örülsz.:):):) (írtam mailt) Szerintem mindenki nézze meg a kis határidőnaplóját és egyeztessük óráinkat egy dumcsira.:) Szóval, mikor értek rá, kedves "kocsmalakók"?:):):):) |
2016-04-13 17:16.46 |
Én köszönöm a választ, és igen, értem, amit írsz, ahogy nevét és virágát is tudom, -és maradva itt, -azt viszont nem tudhatom, hogy másnak ez az ingatagnak látszó irodalmi táj mit jelent...
Idézett verset egy kamaszok által elővezetett vizsgaelődadáson hallottam, és abban a szövegkörnyezetben és tolmácsolásban teljesen "otthon" volt Erdős Virág poémája. Ezek a "gyerekek", akik ennek az álságos világnak a vesztesei (lehet egy olyan világban, ahol a lefelé taposás-felfelé nyalás meg az egymás alázása az úr, és ahol az önértékelés nagyobb válságban van, mint a gazdaság, győztesekről beszélni?) tapasztalják meg igazán a vers sorainak jelentőségét... Igen, manapság már valóban az az etalon, akinek lámpást adott - no nem a kezébe, hanem a szájába, Negro képében- az Úr, hogy az világítson messzire bele az éjsötét világba. Az ilyesfajta celebvilágról megvan a magam véleménye, ők az igazi percemberkék, akiknek homokba íratott, és nem kőbe vésetett a neve. (bevallom, mióta nem a Jakupcsek-Csiszár páros küzd meg a kérdésekkel, azóta nem nézem az említett műsort, ugyanis Tatár Csillától plusz negyven fokban is kiráz a hideg, és Leventére sem nyomnék "tetszikelő" gombot...) De azt azért továbbra is tartom, hogy ha csak a régi, "bevált" klasszikusokat preferáljuk, elmegyünk az újak mellett, ami azért lenne kár, mert az új nem mindig jelent rosszat. Csak mást, mint a régi. |
2016-04-13 13:40.17 |
És valóban... - értem ezt arra, hogy most részemről a mea culpa, mert így, hogy írtad, tényleg kezd derengeni egy régi "felvetés". (foszlány-kalács, mondhatni, de emlékezetem, mint felhőbe burkolt báránykák - szétkergeti őket a szél(lel bélelt ex-memóriám varázsige) :))
Szerintem Általad említett és általam igen nagyra tartott szerzőhölgyeknek (Szabó Magda szívem csücske) - ha még köztünk lennének- nem lenne ellenvetésük (vad)Virág ellen (sem). Sőt, gyanítom, enyhe mosollyal az arcukon fogadnák jelenkor bohókás képződményeit. Mert az ő bölcsességük már rég túlnőtt azon, hogy, mint almát osztályozva, válogassák és rakják külön dobozokba az irodalmi megnyilvánulások ilyen-olyan hajtásait, különös tekintettel az igen vadakra és a még annál is vérmesebbekre. Minden változik, és a (látszólagos) szabadságban most már nem igazán kell ügyelni a mondanivaló csomagolására. Illeni talán illenék, de ami az egyik oldalról polgárpukkasztás, az lehet, hogy a másikról értékelhető szókimondás. Minden relatív, és tulajdonképpen csak megítélés és hozzáállás kérdése. De hát ezért van az ízlés. Arra egy jó csomó mindent rá lehet fogni.:):) De ez így jó. Ha mindenki ugyanazt szeretné, a világ lehet, hogy egy nagy Pöttyös Túró Rudira hasonlítana. És azt is meg lehetne unni előbb-utóbb.:) |
2016-04-13 10:12.41 |
Róluk Tőled hallottam először.:) És még mindig nagyon "bejönnek".:):)
És ím a válasz: http://www.youtube.com/watch?v=n-XQ26KePUQ&nohtml5=False |
2016-04-13 10:07.33 |
Vétójogom benyújtom.:):) (de közbevetésed jegyzőkönyvbe vettem:)
Indokolás (szép míves, hátborzongatóan hivatalos formában így szokták, azt hiszem...:)) Szerintem, ha már költészet napja, akkor a vers mindenféle formájának és megnyilvánulásának helye van. Elvégre a vers sem más, mint rímekbe szedett gondolatsorozat. Persze más dolog az, hogy - ironikus módon pont ma olvastam erről egy Laár-könyv előszavában - vannak költők, akik csak egymás után dobálják a szavakat, így inkább kínos, mint élvezhető a végtermék, míg vannak az igaziak, akiknél egészen mélyről, mondhatni zsigerből jönnek a gyöngyszemgondolatok. (persze nem pontos az idézet, de a lényege ez) Az én álláspontom szerint ez úgy van, hogy örülök, hogy a mai zordan farkasos és elektronikusan túlterhelt világban még nem halt ki teljesen az igény a versek (és egyáltalán mindenféle művészet) iránt. És pont ez a lényeg, amikor a lé határozza meg a tudatot és nem tudat a létet...:) |
2016-04-12 21:22.46 |
Inkább legyek simogató szellő, semmint orkánerejű szél....:)
(bár azt mondják, hogy a nő olyan, mint a hurrikán: amikor jön meleg és nedves, amikor megy viszi a házat és az autót....:)) Erről meg (a szél) határozottan eszembe jut egy számomra igencsak kedves nóta. (előre is elnézést, ha nagyon "nyálas" besorolás alá esne, de ettől függetlenül nálam nagy becsben áll...:):):)): http://www.youtube.com/watch?v=lU9p1WRfA9w&nohtml5=False |
2016-04-12 21:12.54 |
Anitaaaaaaa!:):):):) Kívánom, hogy csakis ilyen jó élmények érjenek odakint a "Nagyszeles Esőtanyán"!:):):):)
(ja, és továbbra is hallgass a megérzéseidre!:):):):)) |
2016-04-11 23:08.27 |
Teljesen egyetértek.:) (belehallgattam még több számukba, nagyon tetszetősek)
Lectorom, ennek a nyúlfaroknyi szóváltásnak is nagyon örültem!:) (remélem még lesz alkalom többre is!:)) Jó éjt és nagyon kellemes napot holnapra:) |
2016-04-11 23:06.06 |
Egy kis éccakai szívvidító:
http://www.youtube.com/watch?v=HSSX9ZpPj0Q&nohtml5=False És természetesen szép álmokat!:) |
2016-04-11 22:55.50 |
A mindened boldogságát, Te aztán tudod, hogy kell élni!:):):):)
(rájöttem az előbb úgy mellément a "hasonlat" hasonlat, mint Axl hangja a "bús időkben" :):):) Mer' mivel az egy jelző, de találó, mint maga a pokol, amibe azon a mocskos hangon át vezet az út.:):):)) |
2016-04-11 22:38.12 |
Ha már költészet napja...
Erdős Virág: Én vétkem hagytam hogy kapásból hülyére vegyétek hagytam hogy tettleg is helyére tegyétek hagytam hogy ne legyen mázlija juszt se hagytam hogy ne érje el még a buszt se hagytam hogy pokollá tegyék az életét hagytam hogy röhögve kérjék a bérletét hagytam hogy bagóért szopja a rezet hagytam hogy ne fogja- tok vele kezet hagytam hogy piti kis vétkekért szívassák hagytam hogy ne derül- jön ki az igazság hagytam hogy beszálljon apuka cége hagytam hogy ok nélkül rakják a "c"-be hagytam hogy vergődés legyen a suli hagytam hogy kibukni legyen a buli fejvesztve fusson a Kultúra Házából hagytam hogy kitessé- keljék a plázából hagytam hogy ráálljon ne nagyon szarozzon hagytam hogy félpénzért feketén falazzon hagytam hogy fogdossák buzgón a fenekét hagytam hogy sokallják sokan a gyerekét hagytam hogy tojjon a fészküket rakókra hagytam hogy fújjon a többségi tahókra hagytam hogy Budáig fusson egy kérvénnyel hagytam hogy gazdagabb legyen egy élménnyel hagytam hogy ne legyen gyógyír a bajára hagytam hogy ne jusson gázra se kajára hagytam hogy ne terem- jen a föld eleget hagytam hogy lopnia kelljen a meleget hagytam hogy kihulljon végleg a rostán amikor palávert csinál a postán hagytam hogy kibukjon hagytam hogy elázzon hagytam hogy retardált náciktól parázzon hagytam hogy hiába legyen a pánik hagytam hogy ne felej- tődjön el máig hagytam hogy köpködve szidják az urát is hagytam hogy lemossa csendben a csulát is hagytam hogy szorongjon nappal és éjjel hagytam hogy emiatt menjenek széjjel hagytam hogy hibát a hibára halmozzon hagytam hogy üljön a seggén és malmozzon hagytam hogy börleszkké legyen a bánat hagytam hogy bringával hajtson a fának hagytam hogy ne játsszon érdemi szerepet hagytam hogy ne legyen bennetek szeretet hagytam hogy krumpliban mérjék a segélyét hagytam hogy félvállról vegyék a fekélyét hagytam hogy ne legyen alku a kaszásnál hagytam hogy ne legyen jobb hecc a baszásnál hagytam hogy jöjjön az utolsó ítélet hagytam hogy röhejbe fúljon a hitélet hagytam hogy ne vágyjon más hókusz- pókuszra reggel egy felesre este a Fókuszra hagytam hogy ne legyen dolga se tébéje hagytam hogy romokban álljon a tévéje hagytam hogy horrorrá legyen a valóság hagytam hogy ne legyen számára tanulság hagytam hogy diadalt üljön az enyészet hagytam hogy hagyja a francba az egészet hagytam hogy ne tudja ne lássa ne értse hagytam hogy ne fogja fel még a felét se hagytam hogy ő legyen most is a lúzer aki a legesleg- elsők közt húz el hagytam hogy nyűg legyen kint is és idegen s épp olyan hazátlan jöttment mint idebenn hagytam hogy hadd higgye ami volt köddé lett bárhogy is kezdődött annó a történet én viszont ott voltam van róla papírom fura de van ez a heppem hogy megírom ott álltam pénztárca mobil a zsebbe' bedugtam tövig az ujjam a sebbe láthattam láttam is mindent és mégis: hagytam hogy hagyjátok hadd hagyjam én is én vétkem én vétkem én igen nagy — hagytam hogy így legyen de te ne hagyd |
2016-04-11 22:35.47 |
Ezen nem veszünk ám össze!:):)
(meg azért valljuk be, ha csak ennyi gond lenne a világban....:):)) Vissza a Psycrenc-re: eddig annyit sikerült róluk kiderítenem, hogy görögök, meg találtam facebook oldalt, gondolom, még nem teljesen ismert társulatról van szó... |
2016-04-11 21:55.31 |
Na ezt totálra bírom Benned Máté (hogy bírod őket) meg amúgy is: Tőled származik a piszkoshangú Axl - ezért örök hálám, mert találóbb hasonlattal nem is élhettél volna. :):):) |
2016-04-11 21:53.52 |
Ezeknek a csávóknak utána kell nézzek, mert zenei téren (is) le vagyok maradva, mint .... - nem írok aktuálpolitikai hasonlatot, mert az olyan lenne, mint a szart összekeverni a csokitortával....:):):)
Inkább szélesre nyitom a fülem és hallgatózom.:) (néhány gondolatnyi időre át kell adnom a gépet másodhasználatra, de remélem még tudunk "beszélni":):)) |
2016-04-11 21:46.39 |
Tuttam én, hogy ez a nő egy zseni.:) Kevésszer futok vele össze, de mindig nagy becsben áll nálam a csajszi. Az ízlése meg vitathatatlan. Ez a zene is megatetszési index alá esik, ahogy hallgatom. |
2016-04-11 21:44.16 |
Mert az már csak úgy van, hogy Neked határozottan jobban áll a "Lectorság".:) (ha lenne adatlapod a filmkaton, Neked is írnék köszöntőt, és az biztos lenne, mert tuti nem felejteném el, mert ott lenne a figyelmeztető hozzá, ami az én memóriámhoz vészesen szükségeltetik:):)) |
2016-04-11 21:41.06 |
Egyénisége? Már hogyne lenne.:):) (van neki, csak éppen az a baja, hogy nem tudta jól átlagolni a szuperszar gyerekkor meg a hirtelen jött sztárság hozadékai közötti különbséget és egy kicsit elrohant vele a nagyképűség lova)
Tudom, közízlés meg minden, de számomra ő egy olyan valaki, akinek a hangjába úgy zúgtam bele, mint vakondnál is vakabb Jakab a gödörbe, és történjék bármi, ezeket a dallamokat akkor sem fogom sem elfeledni, sem megtagadni, ha már egyetlen hanglejátszó sem fog működni a földön és csak a halódó memóriámra hagyatkozva tudom - már ha tudom -felidéznem a zenét!!!:):):)) |
2016-04-11 21:34.01 |
Köszönet az összes szépséges versért.
Kész a leltár Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott velem hitegetve: hittem igazán – hadd teljen a kedve! Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Okos urak közt játszottam a bambát. Árultam forgót, kenyeret és könyvet, ujságot, verset – mikor mi volt könnyebb. Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem – és ebbe más is belehalt már. |
2016-04-11 21:30.17 |
Lectorom, üdvözlet!:)
Nagyon jó az "anyag":):):) Sokáig nem tudok maradni, de addig hallgatom a repertoárt.:) |
2016-04-11 21:27.29 |
Állítólag ötszáz szerencsés láthatta őket, és nem is volt összeszaratóan drága a jegy. Amúgy meg azt beszélik, hogy Axl az AC/DC frontembere lesz...
Részemről örülök, hogy ennek a tulok Axl-nek megjött az esze, és végre kibékült Slash-sel, és még ha olybá tűnik is, mint aki csak három adag nitrólökettel indul el, és inkább hasonlít rég letűnt napok romjaira, semmint egy jó karban lévő felépítményre, azért ő csak Axl marad, míg világ a világ.:) |
2016-04-11 21:18.05 |
De már meg télleg... (olyan gyorsan megy az idő, hogy úgy tűnik, kétszer kell köszöntselek egy évben...)
Na figyu mackófiú, most nem vagyok csúcsformában, meg különben is, egy bizonyos kor és sebesség felett az ember elveszti a realitásérzékét, és semmi se számít - szóval csak azt akarom mondani, hogy ezután is éldegéljél boldogul meg az ilyenkor szokásos blablabla.... És persze azt még hozzá kell tegyem a történelmi hűség kedvéért, hogy minden öregséged ellenére azért van még Benned pár jó film, szóval húzzál bele!!!!!:):):) És mivel még nyolc napon belül vagyunk, simán ér a köszöntő, de úgysenem számít, mer' a halálér' se olvasod el. Tudom, hogy már minimum a könyöködön jön ki, mer'hogy Te játszol benne, de ezt azér' még feltétlen "idevésem" (csak miheztartás végett - tudja a jónép, hogy lesz mit nézni, mint a moziban - vagy ott:):):)) http://www.youtube.com/watch?v=MyR6ywAqIM4 Csummantás.:) |
2016-04-11 20:13.21 |
Abszolút nem egyetértés részemről, még ha megorrolsz is érte...:)
Tulajdonképpen több szempontból nincs igazad, bár ízlésekről nem feltétlenül érdemes vitatkozni. Ha úgy nézed, a téma önmagában valóban tűnhet lerágott csontnak, csakhogy ezúttal kissé messzebbre és más irányba mentek el az alkotók. Mondjuk az alapanyag is adott volt hozzá: Tatiana De Rosnay könyvéből (amihez még nem volt szerencsém) készült a film. Ahogy olvastam, a hölgy 1961-ben született, francia, angol, és orosz felmenőkkel - közülük, szűkebb pátriájában, nem egy ismert személyiség - büszkélkedhet, és szerintem inkább szánta lélektani, semmint holokauszt írásnak a regényét. A lélek nagyon mély bugyraiban kotorászik ez az alkotás, és olyan kérdéseket feszeget, amelyekre nem biztos, hogy bármikor is megadható a korrekt válasz. (már ha egyáltalán vannak válaszok) Számomra például ott volt az a kérdés, amit Julia (Christine S.T.) tesz fel a kolléganőjének a szerkesztőségben: "akkor és ott, te mit tettél volna?" Szerinted mit lehet egy ilyen kérdésre válaszolni? Mert ugye ott van az a "volna", ami már eleve feltételezi azt, hogy -hipotézisekről lévén szó - voltak egyénre szabott választási lehetőségek. De vajon igaz ez? (nyilván, valamilyen szinten igen, de a túlélés ösztöne azért nagyon sok mindent felül tud írni...) A másik ilyen lélektani "dolog" az maga Sarah, aki úgy válik bűnössé, hogy teljesen ártatlan. Az ő tragédiája jóval túlmutat a származásán. Először is olyasmiért büntetik meg, amiről végképp nem tehet, míg az, amihez - vétlenül bár, de mégiscsak - köze van, a saját lelkiismeretével való elszámolásra van bízva. Vajon melyik teher a súlyosabb? És tulajdonképpen újra meg újra, konok módon, akár egy elpusztíthatatlan féreg marcangolja az ember szívét-lelkét a kérdés: "TE mit tettél volna?" Sajnálom, hogy így "elment" melletted a film, mert - minden, kissé "meseszerű" eleme ellenére (vagy éppen azért) is- értékes és igencsak elgondolkodtató alkotással "kínálták meg" a nézőt. (De sebaj, elvégre ízlések és nyaklevesek...Ráadásul már Fülig Jimmy is megmondta, hogy nem állíthat minden pofon mellé közlekedési rendőrt...:)) |
2016-04-02 11:21.18 |
Bocsi Uram, de Önnel kell egyetértsek. Ezt a filmet valóban elnagyolták kissé.
Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy egy egész nagyból kiragadott kis részlet nemhogy növeli, hanem épphogy csökkenti azt a látószöget, ami tökéletes rálátást nyújthatna a "széles panorámára". Ez pont olyan, mintha pl. egy körképnek csak egy kiragadott szeletét látnánk, amiből nagyjából következtetni lehet a kép egészére, de az is előfordulhat ilyenkor, hogy a hiányzó részletek felfedése után derül ki, hogy nem minden olyan, amilyennek gondoltuk. Pontosan ez történt a "Szüfrazsett" esetében is. Azzal, hogy nagyrészt egyetlen asszony életére és tetteire koncentráltak, a többi, ugyanolyan fontos szereplő és esemény a perifériára szorult. Vagy csak én éreztem úgy, hogy Emmeline Pankhurst-öt, a mozgalom emblematikus alakját egy mások mögé bújó, felelősség nélküli felbujtóvá silányították? (mert hogy én semmi tiszteletreméltót nem láttam benne, az biztos) Meglehet, újfent tévedek, de mindezek mellett is elismeréssel kell adóznom a szándék iránt. Mert nem túl sok alkotás kerülgeti a témát, az biztos. Ahogy az is biztos, hogy Carrey Mulligan és Helena Bonham-Carter szikrázó tehetségüknek megfelelő alakítást nyújtottak itt is. Továbbá azt is elismerem, hogy valóban voltak a filmben nehezen felejthető, szívbemarkoló pillanatok, de mindezzel együtt is csak egy tévéfilm született az igazi nagy mozi helyett. És egy másik észrevétel: szerintem felesleges elnézést kérnie annak, akinek nem tetszett a film. Elvégre itt ízlésekről beszélünk, nem magáról a "mozgalomról". Vagy tévednék?:) És végezetül egy pinduri "adalékanyag" a filmhez: [link] (kép a stábról) [link] (támpontok a könnyebb befogadáshoz, még akkor is, ha a teljes és tökéletes egyenjogúságra még kb. annyit kell várni, mint szeplőtelen politikus megjelenésére egy átlátható és korrupciómentes világban (elvégre jóval többről van szó, mint "holmi" szavazati jogról)) |
2016-02-26 17:35.38 |
Volt egyszer egy ... na nem egy vadnyugat(pedig a film szerint az), hanem egy Terminátor. Ha valaki azt hiszi, hogy rosszul fogtam be az irányt, az most helyettem lő bakot, a szándékosan félreirányzott célkeresztem segítségével. Hogy hogy jön ide a Terminátor? -A két lábán kívül- mindössze egy mondatnak és a cselekményének köszönhetően. "A Skynet öntudatára ébredt és fellázadt." Ne feledjük: mesterséges intelligenciáról beszélünk, még ha fikcióban is. Az eredmény: háború. Elvégre senki sem szereti, ha elnyomják. Meglepetésként hathat: a nők sem. És még nagyobb meglepetés: a nőké (intelligencia) nem mesterséges, még akkor sem, ha megléte előszeretettel kérdőjeleződik meg.
Amikor annak idején néhány "kékharisnya" öntudatra ébredt és fellázadt a fennálló (ó,de még mennyire, hogy álló! - hiszen csupa hímtagról beszélünk) szokásrendszer ellen, háború ugyan nem lett belőle, de "betegségükre" olyan elnevezés született, amit azóta is úgy kezelnek sokan, mint a taknyos zsebkendőt, főleg, hogy az nem kórokozókkal, hanem a (rosszul értelmezett) FEMINIZMUS nevű vírussal van telefújva. Talán megbocsátható (amennyiben nem, akkor itt az idő, hogy abbahagyd a szöveg olvasását és ezúton kívánok kellemes másfajta időtöltést), ha ennek a filmnek a kapcsán rögtön ez a "gondolatsor" ugrott be először, és sajnos továbbra sem értem, hogy minekutána már szerencsésen elszakadtunk nagyon vallásos gyökereinktől, miért tartjuk magunkat továbbra is a begyepesedett hülyeségeink legtöbbjéhez, amit még abban az időben vertek belénk, amikor férfiak egy csoportja írásba foglalta a világ első számú bestsellerét, a Bibliát (és akkor ne is említsük más vallások további "szent könyveit"). Mert igen, innen ered a nő másodrangúként való "besorolása" az összes "kezelési útmutatóval" egyetemben, aminek zsibbasztó hatása annyira erős, hogy a mai napig eltompítja az agyakat és hályogot von a szemek elé. Mielőtt még bárki arra számítana, hogy filmelemzés ürügyén véres szájú kirohanást fogok intézni a patriarchális társadalmi berendezkedés ellen, röviden közlöm: nem óhajtok ilyesmit tenni. Említett rendszer sikeréről bárki saját érzékszerveivel győződhet meg nap nap után, és ehhez nincs mit hozzátenni. (talán csak annyit, hogy mindenki jó alaposan nézzen meg egy jin-jang szimbólumot - nem az egyik vagy másik elem dominanciájáról, hanem az egyensúlyról szól - és igen, így kéne működnie a világban mindennek) És hogy mi köze ennek a "Homesman"-hez? Aki értő szemmel nézi, az látni fogja. És meg is érti. Azt, hogy a világ mit sem változott, bármelyik évszázad résnyire nyitott ajtaján is kukucskálunk be, szinte mindig ugyanazt a képet látjuk. A férfit, aki próbál kemény lenni, és ha nem robotol, akkor véresen komoly harcokban játszik életre-halálra katonát (revolverhőst, bűnözőt, mezei gazfickót, szuperment), és a nőt, aki a férfit szolgálja. Mindegy miért, mindegy milyen eszközökkel, de mert teremtésétől fogva bele van kódolva a gyerek, a család, az Otthon(így nagybetűvel) utáni vágy, mindenképpen szüksége van a férfira, aki habitusától függően alaposan ki is használja ezt. A nő nem bízik a saját erejében, pedig mennyivel több van neki, mint a férfinak! Talán fizikailag gyengébb, lelkileg sebezhetőbb, de valójában mitől lenne esendő valaki, aki képes életet adni és megbirkózik szinte bármilyen nehéz feladattal? A férfiak világában persze nem könnyű nőnek lenni, de amíg az, hogy a nő semmire sem megy a férfi nélkül, általánosan elfogadott és hangoztatott tény, addig ennek fordítottját már illik a "nem beszélünk róla" feliratú dobozba száműzni. Pedig igaz. A férfi nő nélkül olyan, mint a bontatlan konzervdoboz - elvan magának, magában, de soha sem fog hozzáférni az igazi énjéhez, mert hiányzik az a bizonyos "belső tartalom", ami értelmet adhat nagyon sok mindennek ebben az életben. (Azért mostanság már (ki)fordul(óban) a világ - de valahogy megint rossz az irány.) Ilyesmikről szól ez a történet is. Mary Bee Cuddy (Hilary Swank-ért nem győzök hálás lenni, annyira más, mint az édibédi tucatcicababák) a film főhősnője, bár okos nő, mégis retteg. Fél a magánytól, a szeretetlenségtől, de leginkább önmagától szenved: szépségtől mentesített külseje tökéletesen rímel a felszínen látható határozottsággal és hihetetlen erővel, ám legbelül ez a nő csupa finomság és jóság, aki nem vágyik másra, csak arra, hogy elfogadják és szeressék. Egyéni tragédiája, hogy olyan férfiakkal sodorja össze az élet, akik az "igazit" egy csillogó bevonatú, hajlítható, de nem törhető fémből készült nőben keresik. (már ha keresik egyáltalán) És az út, amit néhány hét alatt bejár, csak újabb kudarcokkal van kikövezve. Miss Cudy, aki oszlopos tagja lehetne a modernkori szingliség intézményének, megbűnhődik azért, hogy alkalmatlan időben és helyen született... És ha már az út: érdemes néhány szót "vesztegetni" az útitársakra is. Három különös asszony, három torokszorító tragédia, az ő sorsuk sem könnyebb, mint férjezetlen kísérőjüké... Ki tudja hát megítélni, ki járt rosszabbul? Aztán ott van még az a bizonyos "kelletlen útitárs" is. Aki csak a kikényszerített viszontszívesség, na meg egy jó adag zöldhasú kedvéért kapcsolódik be a történetbe, de aztán egyszer csak - a maga számára is váratlanul - előbújik belőle az ember és teljesíti azt, amit elvállalt. (Mit is lehetne írni TJL-ről, azon felül, hogy nagyszerű? Csak azt, hogy nagyszerű.) Úszik hát ez a szemgyönyörködtető képekkel és szép zenével lekísért történet komótosan előre, mint az a komp, amiről egy asszony emlékére készült fejfa csúszik a vízbe, egy merevrészeg férfi énekétől és táncától kísérve. A férfi ünnepel. Nem a halált. Hanem az életet. Amelyhez a legtöbben, - bármilyen mocskos és groteszk is tud lenni - mégis úgy ragaszkodunk. (filmkedvcsinálás okán most errefelé csámborogtam, így találtam rá, - köszönet az ajánlásokért) |
2016-02-14 13:57.39 |
Hahó Anita,
szerintem nem baj, hogy nem lettél rövid.:) Jó kritika, és imádom, hogy ilyen Hard-y rajongó vagy, mégis tisztán látod, hogy nem minden arany, ami fénylik, ugyanakkor az is igaz, hogy nem minden fénylik, ami arany...:) És ez éppen az a film, ami nem fénylett, de nem azért, mert aranyból volt... De tényleg. Valószínűleg többet is ki lehetett volna hozni belőle, de gyorsan hozzá is teszem, lila gőzöm sincs arról hogyan oldottam volna meg ezt a rendező helyében. Nálam egyébként a szerelmi szál teljesen működőképesnek bizonyult, de Fran és Reg kapcsolatának alakulásához kicsit több háttéranyagot kellett volna szolgáltatni, ami valószínűleg a sztorin is dobott volna valamennyit. Úgy éreztem, hogy a film második felében jóval több időt szenteltek skizó-Ronnak, mint amennyi indokolt lett volna, így egy kicsit eltolódtak az arányok, mert Reg figurája háttérbe szorult. De adjuk meg a királynak, ami a királyé: Hardy tényleg nagyon jó volt mindkét szerepében. (és úgy eszembe jutott, hogy milyen jól mutatna ez a fickó Julius Caesar-ként, amiről meg az jutott eszembe, hogy atyaég, ez a manus végül is mennyire emlékeztet Marlon Brando-ra (nem külsőségekben)) De lám, kinek a pap, kinek a paplan, engem pl. cseppet sem zavart, hogy a lány narrálta végig a filmet. Mert ez adott némi pikantériát a dolognak: néha érthetetlen, hogy egyesek mit látnak meg másokban, ahogy azzal sem lehet vitatkozni, hogy egy érzelem két pólusát csak mélységgel lehet igazán megélni, minden más legfeljebb csak langymeleg érdektelenség... Ezen felül pedig a csavart is értékeltem: legyek bár szőkenő, de engem meglepett, amire más esetleg számított... (sajnos nem olvastam még a könyvet) Összegezve a hablatyot, az a véleményem, hogy nem rossz film ez, csak kicsit lapos. Különben már ezermillióval ezelőtt szándékomban állt megköszönni a "Visszatérő"-höz adott válaszod, most be is váltom a köszi-kupont - és további jó Hardy-filmeket kívánok.:) |