Törölt felhasználó hozzászólásai

Ugrás Törölt felhasználó adatlapjára
elejére ... 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 ... végére

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2016-01-28 12:08.24

Helló Szendmen, mi már összefutottunk a "Könyvtolvaj" kapcsán, és esküszöm, semmiféle megtérítési szándékom sincs Veled kapcsolatban, különben is elég sokáig gondolkoztam azon, hogy belefecsegjek-e ebbe a vitába, de mivel én lennék az egyik notórius pirosgombnyomkodó, így elálltam az önmegtartóztatástól.:) Oké, a téma nem vicces, bár ha belegondolsz, valójában az. (ahogy az én pirosgombosom is, amit csak néha gondolok teljesen komolyan, főleg amikor azt látom, hogy merrefelé tolják el a világot...) Pont ma olvastam bele egy réges-régen megjelent könyvbe, ami a találmányokról szól, és baromira elgondolkodtatott, hogy a szerző szerint az emberiség egész addigi történelme csak harcból állt... Ő mondjuk pont a természettel vívott harcokra célzott, nekem meg eszembe jutott, hogy tulajdonképpen miért mindig a harc? A bölcs megfigyeli a természetet és végül a saját javára fordítja az erőket. Persze megküzd érte, mert a természet nem adja csak úgy puszira magát, de azért munkára lehet fogni... Az emberiséggel "csupán" az a baj, hogy mohó. Addig üti a lovat, amíg az el nem hullik, az aranytojást tojó tyúknak meg bedugul a lyuksija... És persze közben ezerrel is utálkozik az ember, mert olyan fajta. Az egyik faj utálja a másikat, a másik a harmadikkal nincs jóban és ez így megy már jó sokezer év óta. Nincs új a Nap alatt... És ami a legérdekesebb: általában tömegre vonatkoztatva szoktunk utálkozni. Ha megkérdezik miért is a nagy gyűlölet, nyilván tudunk valami kliséset válaszolni (aminek van igazságtartalma), de gyorsan hozzá is tesszük, hogy nem vagyunk fajgyűlölők, mert nekünk is van ismerősünk/barátunk/szomszédunk stb. az említett fajból, és pont ő az, aki erősíti a "kivételek mindig vannak" szabályzatot. Na mármost a buzikra visszavezetve is ez a helyzet. Miért is lenne máshogy, nem igaz? Szerintem tök mindegy, hogy valakit a bőrszíne, a vallása vagy a szexuális irányultsága alapján ítélünk meg vagy el, mert ilyenkor nem az embert nézzük, hanem azt, amit mögé gondolunk, illetve róla feltételezünk, ami azért hiba, mert esetleg így lesz pofánvágás a kézfogásnak induló gesztusból... (mert félreértjük a mozdulatot) Persze az emberi jogokkal jár, hogy - még egyelőre - szabadon lehet érezni, gondolni, kifejezni, de mivel a jogokhoz kötelességek is járulnak, így azt kéne a legfőbb kötelezettségként beiktatni, hogy "ne árts", főleg, ha segíteni nem tudsz, kedves emberiség. Vagyis szerintem tök igaza van Szamurájnak abban, hogy olyasmibe energiát ölni, aminek semmi jelentősége sincs, enyhén szólva is luxus. Te gondolsz valamiről valamit, mások ugyanennek az ellenkezőjét, de jelen esetben pont olyasmiről folyik a vita, amin nem lehet változtatni. A meggyőződést ugyan nehéz "kiverni" az emberekből, de nem lehetetlen.:) Ám aki homokosnak szánva érkezik a világba, az úgy is marad (ez kicsit több, mint meggyőződés..). Ettől még simán lehet jó ember az illető. Vagy rossz is. Akárcsak egy hetero. És mennyivel egyszerűbb és jobb hely lenne a világ, ha a vélt vagy valós tulajdonságok kiderítésére folytatott csatákat az ágyban vívnák meg, a fegyverkezés pedig kizárólag a segédeszközök beszerzésére szorítkozna... A világ nem mindig bájos hely, az élet meg olyan, amilyen. De azért az biztató, hogy mindig van olyasmi, aminek lehet örülni, vagy hálásnak lenni. (például egy jól "sikerült" család)Csak mi emberek, általában jobban szeretjük megtalálni azt, ami miatt bosszúsak lehetünk...(Lehet, hogy ez az éghajlattal függ össze? Engem például most halálosan bosszant, hogy hideg van, pedig már tavasznak kéne lennie...Nyáron pedig majd a meleg miatt fogok rinyálni, mert egy vagyok az emberiséggel.:)) De most rohannom kell, pedig szívesen írtam volna még pár sort, csak úgy, kedvességből. Hátha másnak ezzel tudok segíteni a napi bosszúságadagja megszerzésében.:)

Az U.N.C.L.E. embere - Vélemények

2016-01-27 18:19.27

És ím, itt következik az átlagfilmnéző sosem létezett filmnaplójának egy részlete, amiből megtudható, hogy az átlagnéző első megtekintésre semmi mélységesen különlegeset nem látott, főleg a sztorit illetően, ám második blikkre sikerült fülig szerelembe esnie a történet háromrétegű krémes-kémesével és a végén ilyetén módon kiáltott fel: " Guy Ritchie, sürgősen húzzál el Isztambulba és közvetíts onnan is, mert rohadtul kíváncsi lennék - többek között- arra, hogy mutat Iliján a kunkori orrú cipő!" Az átlagnéző továbbá pont lesz..kakilja azon momentumokat, hogy milyen előzmények mentén jött létre a film, akárcsak azt a csalódáshullámot, miszerint a gájricsikingdom állítólagos stílusgyengülésen esett át. Akár bét is eshetett volna, ez a film akkor is szórakoztató, még ha vannak hibái is. (amiket fent említett átlagnéző szintén messziről ....) Mer' mér' kell mindennek tökéletesnek lennie? Netán ettől fog függeni a világbéke? (bár igaz, jelen esetben tényleg ettől függött a világbéke...) Szóval én nem t'om ki mit látott ki a sztoriból, de szerintem a Cavill-Hammer-Vikander trió már önmagában is olyan mértékben vászonra termett, hogy ha például az új Teekanne reklámot adták volna elő, azt is örömmel néztem volna az előadásukban. A zenék meg baromi jók voltak, a jó helyen, a jó időben bevágva. Nincs hát miért hajat tépni, vagy éppen sorszámot az ízlésficam-kezelésre. Végső verdiktum: ezercsilliómilliótrillió pont a tízből, a fent említett okok miatt. Guy Ritchie -pedig igenis- rulez!:)

Kísérleti könyv - Tervezés topik

2016-01-16 22:25.50

Ha már itt tartunk: spúr vagy, vagy csak skót?:D:D:D Egy darabot????:D:D:D:D (oké, egy seggre csak egyet, de mi van a nagymosáskor?:D:D:D)

2016-01-16 22:24.15

A buékot köszönöm, és hasonlóképpen neked is, ám a rózsaszín bugyit nem értem...:D Miféle perverzió ez, kérem szépen? :D Habos-babos Barbie-álom? Az én színem a fekete, gondold csak el, mennyivel drámaibb.:D:D:D:D:D

2016-01-16 21:52.52

Tibinek: filmélményekben és játékban tobzódó napokat neked!:)

2016-01-16 21:52.16

Nem láttam még, de a hisztéria miatt sort fogok keríteni rá. Valóban jó, hogy végre van megint magyar film is az Oscar mezőnyben, de ahogy elnézegettem eddig az itthoni értékeléseket, úgy tűnik, hogy nemzetközileg sokkal jobb a megítélése. (az ember valóban hajlamos azt gondolni, hogy valahol már a túlzások túlzásánál járunk, de ez állítólag egész újszerű megközelítés és mint ilyen, próbára érdemes)

2016-01-16 21:47.27

Naná!:) Csak ügyesen.:)

Alan Rickman - Vélemények

2016-01-16 21:45.34

Ez így nem egészen találó... Véleményezném én a halált, de még még nem vagyok tag az elmúltak VIP részlegén... Ezért csak simán búcsúzom és köszönöm az élményeket. http://www.youtube.com/watch?v=LDop0Je7svk [link] (a tökéletes férfihang.... Gambon, Irons és Rickman - ezt kiszámolták és elemezték - bár szerintem az a hang önmagában is tökéletes volt)

Komfortos mennyország - Vélemények

2016-01-16 21:39.36

Valószínűleg az élmény teszi... Halott még sosem voltam, így nem tudok könyvet írni róla. Viszont van olyan, aminek gyakorlati síkra terelése felülmúlja az elméletieket... :)

A visszatérő - Vélemények

2016-01-16 21:29.53

Jeges vízben ázó fák, páraként gőzölgő lehelet, süvöltve ordító szél, hófödte hegygerinc, jégpáncélba bújt zúgó-széleken dübörögve leszáguldó folyam, végeérhetetlen vadon, és ..... és a nézőbe belefagy a bélsár is. Jómagam még ezt a mínusz egy-két fokot is nehezen tolerálom (nem számottevő és érdeklődésre igényt tartó problémakör), de tuti, hogy vannak olyan jeti-Laci Maci keverékek, akik a farkasordító zimankót is egyszál boxerban táncikálják át, különben nem írnának olyan vadbaromságokat, hogy Leó csakis az Oscar szoborért fagyasztotta imitt-amott jégkockává magát, és hű meg ha, meg aztán de tényleg mán', ennek a faszinak minden hajaszála kifeszül az aranyozott George Stanley figuráért, és ezért a legvégsőkig képes elmenni. Na ne már. Ne ismerjük már ennyire Leót. Meglehet, egy beképzelt hólyag, ám tehetségét vitatni kár. És itt sem játszik rosszul, bár szerény nyomott véleményem szerint egy ennyire nem túlbonyolított karakter, ilyen kevés szöveggel nem lesz elég a - néha igencsak furán döntő -odaítészeknek. (nem láttam a vonatkozó filmet, de nem csodálkoznék, ha a kategóriában M. Fassbender söpörné be a díjat, lásd: tavaly) Egyszóval Leó bizony jó. De Hardy még jobb. Ez pedig vitathatatlanul az utóbbi show-ja, még akkor is, ha a filmkockákra lebontott szenvedések száma Leó javára billenti el a mérleg nyelvét. Esélylatolgatások ide vagy oda: ez a film tényleg jó. És nemcsak a fényképezés miatt. Hanem zeneileg és alakításilag is. Van hibája, nem azt mondom. Kicsit hosszú, és vannak benne nehezebben értelmezhető jelenetek is. ------poénlelövés vagy nem------------- nem egészen értettem, mitől olyan fontos Glass a kapitánynak, ahogy az sem világos, hogy az őket üldöző indián törzsfőnök lánya hogyan került a franciákhoz, holott az első üzletkötésnél még híre-hamva sem volt? Persze lehet, hogy egy újranézéssel meglesznek a válaszok is... ---------------------- Ám összességében a "Visszatérő" nem hagy rossz érzéseket a nézőben - legalábbis szerintem. (és tartalmaz erkölcsi szempontból megfontolandó kérdéseket is, de ebbe ne menjünk bele, mert nem erre lett kihegyezve a történet) Továbbá az is szerintem, hogy ez az a film, amire előszeretettel lehet rásütni a billogot: nem okoz kárt, ha kimarad az életedből - de önszántadból miért fosztanád meg magad egy szemkápráztató túlélés történettől?

Komfortos mennyország - Vélemények

2016-01-16 21:25.37

Ezzel a filmmel lemaradtam, mint a borravaló. Pedig hogy megfogadtam, hogy na majd én, meg majd a könyv után micsoda véleményt tudok majd faragni, és különben is: Peter Jackson rendezte, tehát rossz már nem lehet.... Na addig-addig, hogy szinte tökéletes mértékben elfeledtem már Alice Sebold regényét, mindössze arra emlékszem tisztán, hogy a vége kivételével nagyon is tetszett a történet. Kútba veszett emlékeim birtoktalanságában elmondhatom, hogy úgy vélem, Jackson mester néhol egy kicsit túlzásba esett az álomszerű jelenetekkel. Jó, tudom, kövezzenek meg, mert pont ez volt a lényege a történetnek: egy halott lány tartott idegenvezetést egyszervolt élete színterén. De valahogy mégis hiányzott valami... (vagy inkább túl sok volt valamiből) Ám amiért hálás vagyok, az az ismételten briliáns szereposztás. (Jackson stábjának valahogy nagyon megy az ilyesmi) Azt hiszem, a Wahlberg-Weisz párost nem sokan utasítanák vissza egy képzeletbeli "Szülőkiutaló Központban", ahogy az is teljességgel biztos, hogy a kimondhatatlan nevű Saoirse Ronannak csak biológiailag kellett felnőnie, mert tehetségben már akkor megelőzte a saját életkorát. Stanley Tucci-t- félelmetesen jó alakítása okán - meg egyszerűen nem illik kihagyni a felsorolásból, így nem is teszem. Nem rossz film ez, de a tökéletestől egy kicsit messze esik. Mindenesetre esés közben pont a szerethetőségre zuhant, így nem fog túl nagy csalódást okozni, hacsak valaki nem gigaelvárásokkal ül le képernyő elé.

Filmkeresés rövid tartalom alapján

2016-01-06 23:39.49

Az elsőre egy tipp: http://www.filmkatalogus.hu/Feleseg-kerestetik--f11349

Zorba, a görög - Vélemények

2016-01-06 23:30.27

Vodkával vagy anélkül (mondjuk stílszerűbb lenne az ouzo)ez egy nagyon "ott van" vélemény. (bírom, amikor sznob isten-énedet:):):):):):) a küszöb előtt hagyva a nagyon is szerethető ember lép be az ajtón) (ezt értelmezd jól) Köszi érte.

Rock zene

2016-01-06 23:22.17

Lectorom, egye fene a mailt, ez így is nagyon tiszteletreméltó néhány sor volt. És igazából az sem baj, ha a törekvés csak igyekezet marad (elvégre mire jók az újévi fogadalmak, ha nem a megszegésre, nem igaz?:)), az első lépést a javítás felé már megtette az, aki belátta, hol és miben hibázott. (fú, de nagy bölcsességeket fújt össze a fejemben a szél...:)) Kívánok Neked én is jobb évet, amire - szerintem nemcsak én, hanem - mindannyian rászolgáltunk.:)

A múlt - Vélemények

2016-01-06 23:12.11

Talán nem illik egy ilyen örök klasszikusok közé emelkedett vulgárral indítani, én mégis megteszem, aztán majd fűzöm is hozzá a magyarázatot (öröm az ürömben, az én véleményem nem adóbevallás, ergó, nem kötelező elolvasni a mellékelt "tisztázót", bár lehet, hogy az értelme ugyanannyi lesz...). "Rövid az élet, hosszú a sír, mindenki b@sszon, amennyit bír." Mielőtt még nagyon nekem akarnának ugrani a túl jó érzésűek, elmondom, hogy szerintem mindenki csináljon azt, amit jónak lát, és nem is ennek a kijelentésnek az igazával van a baj, hanem az ész nélküli végkimenetellel. A filmben ugyan egyetlen árva csók, annyi sem csattan el, az intenzív és magas hőfokon égő érzelmeknek azonban kiskorúak is kárát látják, és tulajdonképpen ezzel van a legnagyobb gondom is. Senkinek nem lehet megmondani hogyan, kivel és mint éljen, főleg ha az illető felnőtt és még korlátozás alá sem esik, semmiféle szempontból. Ám kérdéses, hogy a nagykorúság feltétlenül együtt jár-e a józan ítélőképességgel, a stabilitással és felelősségvállalással? Szerintem rohadtul nem, és ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz minden egyre bizonytalanabb és ingatagabb, és miközben próbáljuk megvetni a lábunkat a talajon, kapálózás közben mindig másba kapaszkodunk, mígnem végül az egész emberiség egy tömegben fog beleveszni az erkölcsi válság mocsarába... (asszem ez egy kicsit vasárnapi prédikációsnak hangzik, de eszem ágában sincs ilyesmivel bűvészkedni, ez csupán a mindennapokban látott és tapasztalt események lepárlásából származik, ami természetesen nem azt jelenti, hogy más nem látja másként a dolgokat) Szóval van ez az érzelmi válság szülte nagyon fura kapcsolat-háló, ahol mindenki hazudik mindenkinek, de leginkább saját magát áltatja, és ebből a katyvaszból próbálnak meg valamiféle normálisnak látszó életet létrehozni, ahol a gyerekek is többé-kevésbé biztonságban érezhetik magukat. Miközben meg az számít a legkevésbé, hogy ők mit gondolnak és hogyan élik meg a történéseket. Önzés felsőfokon, és kétségbeesett vergődés a tisztázatlan érzelmek romhalmazán, mindez nyakon öntve egy szívélyesnek aligha nevezhető családi körrel, ahol a gyerekek csak olyan véletlenszerűen, mint egy félresikerült kapcsolat emlékéből visszamaradt tartozékok vannak jelen, meg azért, hogy el lehessen mondani, minden az ő érdekükben történik. De vajon tényleg így van? (A film egyébként piszok jó és nem hagy érzelmek nélkül, bár nem mindenkinek ajánlanám megtekintését. Bérénice Bejo-t pedig már a Némafilmes óta imádom.) Szerintem mindenki tökéletesen tisztában van a jelenkor bonyolult viszony-rendszerével, még ha nem is látja át minden aspektusát (mert nem is lehet), és itt próbálnám megmagyarázni indító idézetem idevágását: mindenki élvezze ki az életét az utolsó cseppig, de lehetőség szerint ebbe ne vonjon bele ártatlanokat, mert instabil családi háttérből rendszerint igencsak sérült egyedek származnak, akik szintén nem lesznek képesek normális emberi kapcsolatok kiépítésére. (és itt körbe is ért az "átok", károgásom alátámasztásra talált) Vagyis nem baj az, ha ágról-ágra, meg szájról-szájra, meg minden ilyesmi. Csak tanú ne maradjon. Mert nem biztos, hogy olyan nagyon faja, amikor "az én gyerekem meg a te gyereked veri a mi gyerekünket".

Sírok között - Vélemények

2016-01-06 23:08.25

A "Sírok között"-tel úgy voltam, hogy csak átszaladt a szemem a címen, majd valamiért arra asszociáltam belőle, hogy "Jézus, már megint jönnek a zombik", vagy esetleg még valami vámpírnyálba fojtott neszvéres (hülye poén, de ez gyakorlatilag a vérszívó esete a tamponnal...) csoda jöhetett számításba, ezért passzoltam is tovább a dolgot a "felfedezés nélküli feledés homálya" feliratú dobozba. Hihihi, a tudatlanság jótékony hatása, ami némi utánaolvasással orvosolható, még szerencse, hogy az év (2015) utolsó napján legalább rábukkantam arra a cikkre, ami pofánvágásszerűen szembesített azzal, hogy éppen egyik kedvenc krimiíróm irományából létrehozott filmet készülök kihagyni. Nem mentség, de enyhítő körülménynek tudom be, hogy Blocknak ezzel a könyvével még nem találkoztam - nagy hiba, mert már tavaly kiadta az Agave (amúgy maga a sztori 1992-es) Egyébként érdemes kitérni Block Matt Scudder-es történeteire - számomra zseniális ez a minimál párbeszédekkel operáló, mégis feszes tempójú, és alacsony érzelmi befektetések mellett is emóciókat kiváltó stílus, a könyvek egyszerűen olyanok, mint a főhősük - akit érdekel, olvasson utána.:) A film, mint olyan, viszont nem küldött padlóra, az eredeti Scudder könyvekből kiindulva, gondolom, szó sem volt semmiféle néger kissrácról, mint segítőről (vagy legalábbis nem ilyen formában), de erről inkább óvatosan nyilatkozom, mivel ezt a sztorit még nem olvastam. Ráadásul főhősünk meglepően közlékenynek bizonyult, és valahol a "gonosz fickók" megtalálásakor az addig még izgalmasnak mondható eseményfolyam már kezdett enyhén lejtmenetbe kapcsolni. Persze az is meglehet, hogy részemről ez a nyűglődés annak kivetülése, hogy rövid időn belül láttam ezt a filmet az "Elrabolva" cíművel egyetemben, és így valahogy Liam Neeson alakításai illetve szerepei egybefolytak, szóval ez nem volt valami bölcs dolog részemről. Ám értékeltem a törekvést, és csak abban nem vagyok biztos, hogy ezeket a könyveket valóban meg lehet-e úgy filmesíteni, ahogy azokat az olvasás folyamán megéli az ember, avagy több kell ahhoz, hogy ennyi jóféle noir-érzést bele tudjanak sűríteni egy másfél-két órás "vászon-játékba"? (biztosan ismerős a "Rejtő-effektus" - az ő könyveiből sem lehet jó filmeket készíteni, egyszerűen képtelenség visszaadni azt a humort, amit a fehér alapon fekete betűhalmaz hordoz) (naná, vitatkozni lehet erről, de mivel még sosem voltam rendező, avagy forgatókönyvíró fogalmam sincs a válaszról, ezek mindössze saját gyártmányú gondolatocskák, amik szabadon cáfolhatók) No de a filmre visszatérve: nem rossz, de nem is kihagyhatatlan. Lehet, hogy Block másik figurájáról (Bernie Rhodenbarr, tisztes antikvárius, aki szabadidejében a nem éppen tisztességes betörés művészetének hódol) jobb filmet tudnának tető alá hozni. Ajánlom vállalkozó szellemű, szabad gyökökkel, stábbal és pénzzel rendelkező filmesek figyelmébe. Hátha.

Rock zene

2015-12-31 23:47.04

Köszönöm Menrot és a legeslegjobbakat kívánom neked is.:)

Véleményem a FILMKATALOGUS.HU-ról

2015-12-31 23:45.22

Minden mérethez alkalmazkodó, és mégis saját használatra szabott boldog és sikeres új évet kívánok Mindenkinek.:)

Rock zene

2015-12-31 23:39.13

Nem kell mondják a tudorock, hogy ez a nóta nem nagyon rock, de tán azért csak idevaló, mert az idő, az a csúf rohanó előrángat nekünk hamarosan egy új évet, -én meg kívánok erre az alkalomra- Mindenkinek nagyon sok jót és szépet!:) http://www.youtube.com/watch?v=BbK6N_LFNts

Kísérleti könyv - Tervezés topik

2015-12-31 23:30.39

"Legyen a tavalyi(2015) év legjobbja az idei legrosszabbja (2016)" - feladvány - melyik filmben is hangzik ez el?:):)(a zárójeles természetesen saját hozzátevés, mert a film ettől egy kicsit régebbi :)) Addig is, míg megfejtetitek, legyen a fenti kívánság az irányadó.:) Boldog és sikeres új évet mindenkinek!:)

2015-12-28 19:51.21

Helló Z és Tibi, és Tomi!:) Utólag is, és előre is: minden legjobbakat nektek!:)

2015-12-28 19:50.45

Szia Kriszta!:) Utólag is, Neked is.:) (bár sok haszna már nincs... azaz, dehogynem.:) Olvastam, hogy vannak helyek, ahol megvárják a karácsony végét, mert az utána következő leárazások sokat segítenek a szűkre mért pénztárcákon...:):)) No de a karácsony lényege nem is ez, hanem bizony, hogy ez: http://www.youtube.com/watch?v=n-ByJHd1YBg :) Kár, hogy ez néha még karácsonykor sem sikerül..:( Na de reméljük a legjobbakat.:) Remélem Veled minden rendben.:)

Kódjátszma - Vélemények

2015-12-28 19:42.16

Asszem új kedvencet találtam. Mármint a film "személyében". Utána akartam nézni egy-két dolognak a háttérrel kapcsolatban (mondjuk olyan lájtos módon meg is tettem), és mit ad Isten, egyből beleléptem két olyan kritikába is, amitől rögtön megcsapott a kutyafekália bűze. Mert nagyon szép dolog ám számon kérni a történelmi hűséget egy filmen, ám az a tény elfelejtődik közben, hogy a játékfilmeknek, mint azt a nevük is mutatja, a szórakoztatás az elsődleges céljuk. Azaz inkább mindenféle szempontból kétoldalú a dolog, hiszen a néző, mint olyan, elvárja, hogy szórakoztassák, és azért ül le egy film elé, hogy kedvére borzongjon/nevessen/izguljon/meghatódjon...és itt jöhet még számtalan ige felsorolása tetszés szerint. Számomra az ilyesfajta számon kérés olyan, mintha a bűvész-show végeztével a nézősereg odaözönlene az illuzionistához és jó hangosan megfenyegetné azzal, hogy kezét-lábát töri, ha nem adja vissza a belépőjegy árát, mert bár odabent igencsak jól szórakoztak, de kikérik maguknak, hogy a trükkökkel úgy b@szták át őket, mint macskát a szomszédba, szarni. (de élhetnék még itt kis kedvencem, a verselemzés megemlítésével is:- ugyan, honnan a búbánatos francból tudnám, hogy egy-egy költő éppen milyen lelkiállapotban írta meg művét, és biztos arról szól-e, amiről az irodalomtudorok akarják, hogy szóljon?) Mert nem, nem egy játékfilm dolga az, hogy történelmileg hiteles legyen, mert az kb. olyan lenne, mintha valaki szakácskönyvből akarná megtanulni a bombakészítést. (kémia?- az, fizika? - az, na de az eredmény mégsem ugyanaz...)Akinek ilyesmire van szüksége (nem a bombára gondoltam, de hát mindenki a saját hobbija szakértője), az bátran próbálkozzon a dokumentumfilmek részlegén, de garantált, hogy ott sem fogja megtalálni a teljes igazságot, bármire is keresi a választ. Ennyi kirohangálás után azt hiszem, bátran rátérhetek a filmre is, nem igaz? Nos, egyszerűen zseniálisnak találtam. Meglehet, nézése közben nem éreztem ingerenciát tövig rágni a körmöm, de engem bizony szíven vágott a mögöttes mondanivaló. (ami nem is annyira mögöttes, tekintve, hogy elhangzik a kérdés a filmben is...) Hogy mire gondolok? Konkrétan az "istent játszunk" elnevezésű igen bájos kis humán szokásra. És bizony duplafenekű volt ez a kis "aktus" (ez az istenjátszás). Hogy miért? Mert kinek van, vagy van-e egyáltalán bárkinek is joga és felhatalmazása mások élete felett ítélkezni és rendelkezni? Gondoljunk csak bele: ahogy Alan Turing sem találta meg erre a kérdésre a választ, valószínűleg azok is ugyanígy jártak, akik ő felette ítélkeztek. (és nem hinném, hogy egy -posztumusz- bocsánatkérés (hah, valóban halottnak a csók, brávó) jóvátenne bármit is) Cumberbatch-ot egyszerűen imádtam, és mindenki mást is. Az egy kivétel talán Keira volt, pedig őt általában szoktam kedvelni. De az az igazság, hogy minél többször látom őt a filmvásznon, annál inkább nő bennem a meggyőződés, hogy igencsak beragadt valami örök vicsorgós és kényszeredetten szívélyes szerepbe, amiből talán nem ártana megpróbálni kitörni. Mint már többször említettem: nem vagyok szakértő, ám azért annál az állításnál fennakadt a szemem, amikor a "Kódjátszmát" összevetették a "Mindenség elméletével", majd megállapították, hogy bár mindkettőn erősen meglátszódnak az Oscarra gyúrás izzadságcseppjei, a Redmayne-film sokkal jobb, mint ez. Hát cefetül nem tudom, mert amellett, hogy nekem erről nem az Oscar-görcs ugrott be, jobban is tetszett, mint a Hawking-sztori (bocsi, prof., de tényleg) Már csak azért is, mert mint az elmés kritikuskák megjegyezték, Alan Turing egy jóravaló ám igencsak unalmas fickó volt, akinek felturbózás nélkül aligha lehetett volna izgalmas filmet forgatni az életéből. Márpedig - jelentem - ez a csoda mégiscsak megtörtént. Üdvözletem érte a stábnak.

Elefánt dal - Vélemények

2015-12-28 19:35.43

Hát ez bizony eléggé halaványka. Pszichológiának elég hétköznapi, hétköznapinak meg elég fárasztó. Bár az Isten se tudja... Írnak itt szuperintelligens betegről, aki manipulálja a kórház vezető orvosát, miközben az próbál rájönni, hogy hová tűnhetett a fiú kezelőorvosa? Bezony. Ilyen nagyon feszültséges alapállásból indítanak, hogy aztán kis gurmé-falatkás adagolásban kóstolót kaphassunk a nagyon szövevényesnek szánt fő-és mellékszáli kapcsolatokról. Közben meg képeket vágnak be, amiknek azt a hivatást kéne betölteniük, hogy elmélyítsék az amúgy is kacsaúszató mélységű kis totyogót. Szerintem nem sok sikerrel, bár az elefántok valóban aranyosak. Na de most jól megfeneklettem itt a vélemény írással, vagy csak tényleg nem volt több ebben a filmben. Ha valaki mégis találna benne valami rendkívülit, nagyon szépen kérem, megtenné, hogy leírja? Előre is köszönöm.

Egy szerelem története (2014) - Vélemények

2015-12-28 19:34.06

Érdekes volt olvasni egy-egy (más oldalakról származó) véleményt pro és kontra a filmről, ebből is látszik, a bölcsek köve felett senki sem rendelkezik. (még akkor sem, ha némelyek hajlamosak elhinni, hogy az az apró kavics a zsebükben felvértezi őket a Mindentudás Egyetemének összes kiadott és kiadatlan okosságával) Bár ha jobban belegondolok, a kapcsolatok megélésének ugyanaz a vérmérséklet az alapja, mint ami egy-egy kritika létrejöttét is segíti - ismeretekről, tapasztalatokról és reakciókról van szó csupán, ami azt jelenti, hogy aki véleményt nyilvánít valamiről, semmi mást nem tesz, minthogy önmaga látásmódjának dekódolt változatát bocsátja közszemlére. És tökmindegy, hogy egy ilyen véleményezés éppen egy (vagy több) vadidegen kapcsolatát érinti, az "értékelésnél" akkor is csak egy saját ismeretekből táplálkozó szempontgyűjteménnyel találkozik az olvasó. No de vissza a "kályhához": szerintem bármiféle kapcsolat elég bonyolult ahhoz, hogy szövevényes történetet kerítsenek köré. Mert hiába is állítja az emberek többsége azt, hogy az egyszerűségre törekszik, az ebbéli törekvése általában egyetlen tényezőn szokott elbukni: nevezetesen azon, hogy menet közben elfelejti, hogy olyan társasjátékot játszik, amiben a másiknak is megvannak a maga lépési lehetőségei... Ezért tartottam kulcsfontosságú mondatnak azt, ami a főhősnő apjának szájából hangzik el, és a lényege valami olyasmi, hogy egy kapcsolatban a legfontosabb a türelem és az elfogadás, főleg akkor, ha nem minden alakul úgy, ahogyan azt az ember elképzelte. Mert elképzelni nagyon sok mindent lehet, csak nem biztos, hogy azt a másik is ugyanúgy gondolja... (és ím, a döglött kutya rendszerint egy ilyen félreértés, meg az abból származó csalódás-halmocska alatt van elásva) És ismét szembejön az igazság: kibeszéletlen gondok és problémák, olyanok, akár a szálka a köröm alatt - zavar is, fáj is, és ha nem távolítják el, egy idő után csúnya galibát okozhat... Nekem nagyon tetszett ez a lassan haladós, sőt, inkább csak csordogálós történet, így egészében összerakva. És valahogy örülök, hogy először ezt néztem meg, mert a két részre bontott változatának "férfi-szálával" csak félig jutottam - kicsit tömény volt egyszerre a két film, bár olyasmit olvastam, hogy Jessica Chastain csak úgy vállalta el a szerepet, hogy ha mind a két szemszögből (női-férfi) bemutatják a sztorit. (mellesleg Chastain nemcsak szereplője, hanem egyik producere is volt a filmnek) És csak halkan jegyzem meg, hogy nyilvánvalóan azért sokkal többről volt itt szó, mint egy átszenvedett "se veled, se nélküled" história... (enyhe buborékozású spoiler: szerintem a tragédia körülményeinek "eltitkolása" csak még inkább segített ráfókuszálni a két ember kapcsolati válságára, ugyanis nem magára az eseményre, hanem az arra adott válaszreakciókra épült fel a történet) Felületes szemlélők, vagy az emberi pszichében zajló "viharok" iránt kíváncsisággal nem bírók - már zokon ne vegyék, de - nem fognak tudni mit kezdeni a filmmel, azoknak viszont, akiknek bejött pl. Linklater "szerelmi trilógiája" már bátrabban merem ajánlani a megtekintését.

Én, a séf - Vélemények

2015-12-28 19:30.12

Jean Reno-t szokás szeretni. Mert jó színész, mert van humora, van kiállása és úgy általában mindennel rendelkezik, amivel egy "jósvádájú", sőt, inkább sármos férfi rendelkezik. (mer' az tuggyuk már a Bakterház óta, hogy "Buga Józsi nem szép ember, de gavallér..., nos, Reno sem szép ember, de nem is ezért szeretjük) Az "Én, a séf" meg tulajdonképpen egy bájos, ám kifakult Reno "humoreszk", amin lehet ugyan jókat mosolyogni, de ettől többre nem érdemesül a film. Egy háromcsillagos, a kivagyiságot sem nélkülöző konyhafőnök küzdelmét követhetjük nyomon a modern molekuláris konyhával, a harmadik csillag - és hőn szeretett éttermének megtartásáért, amiben hathatós segítséget kap egy önfejű, ám határozottan tehetséges és megszállott, ám felettébb idegesítő, autodiktata szakácstól, akinek amúgy meg a feje tetején áll az élete. Ebből már azért nagyjából sejthető mind a sztori, mind a kimenetele, szóval nagy durranásra - a konyhán kívül - senki se számítson. Viszont könnyed és ugyanilyen módon feledhető történetre igen, és ha pont ilyesmire vágyik az ember, megtalálta a megfelelő filmet. Fogyassza hát mindenki lájtos élvezettel - nem fogja megfeküdni a gyomrát senkinek.

Bazi nagy francia lagzik - Vélemények

2015-11-26 11:40.15

Örömmel üdvözlöm az alant hozzászólót, az előzőeket olvasva már azt hittem, rossz címhez készülök írni. Mer'hogy a magam részéről baromi jól mulattam a filmen, éspediglen: 1. aktuális (ez nem szorul különösebb magyarázatra, azt hiszem) 2. óriási poénok vannak benne, és igen, halálosan működnek is, még akkor is, ha innen-onnan ismerős lehet ez meg az Kezeket a szívre: biztos, hogy mindannyian és minden helyzetben előítéletmentesek vagyunk? Ugye, hogy ugye? És ehhez még csak fajgyűlölőnek sem kell lenni, pont elég, hogy nem ismerjük egymást. Legalábbis eléggé biztosan nem. Egy (? - inkább négy) ilyen helyzetre meg aztán végképp nem lehet felkészülni. Legalábbis eléggé biztosan nem. Gondolkodtam, mi francos frappánsat lehetne idepötyögni még(???), de aztán rájöttem, nem kell túlmagyarázni: ez egy francia eleganciával bevont tükör, ami nem szavatol a belenéző /ellen/érzéseiért. Azaz ahogy azt a (laári) költő mondja: "Komédiát jól megcsinálni nem is olyan nehéz - meg ahogy te azt hiszed. De ne is agyalj ezen, hisz' anélkül úgyis többre viszed."

A tetovált lány (2009) - Vélemények

2015-11-26 11:32.38

Direkt úgy voltam vele, hogy először a könyv, aztán a film. Végül odáig jutottam, hogy a trilógia elolvasása után egyáltalán nem volt kedvem megnézni a filmet, tartottam tőle, hogy a megelevenedett regény korántsem bír majd akkora élvezeti értékkel, mint az írott változat. És valóban. Nekem kicsit túl szabadon kezeltnek és "lóugrás szerintinek" tűnt a vászonra vitt történet, mintha a forgatókönyvírók szándékosan elnagyolták volna az "ecsetvonásokat", ezzel pedig pont annyi feszültséget és izgalmat sikerült kiradírozniuk a történetből, amennyivel nagyjából agyonvágták a könyv nyújtotta hangulatot és fordulatokat. Ráadásul a szereplők megjelenése sem fedte le azt az elképzelést, amit a könyv olvasásakor magamban eltároltam róluk, de ez iránt egyáltalán nem tisztességes elfogultnak lenni, hiszen nyilvánvalóan mindenki másképp látja lelki szemeivel ugyanazt az embert, akiről írva vagyon egy irodalmi műben. (hja, alkotói szabadság, ha én rendezem a filmet, tuti, hogy eszembe sem jutott volna Nyqvist urat felkérni a főszerepre) Noomi Rapace viszont nem volt rossz, de Lisbeth Salander annyira egyedi jelenség, hogy karaktere méltán követelhette volna ki magának, hogy tökéletes megszemélyesítőjéért, mint valami modernkori Hamipipőke után, minden zugot átkutatva indítsanak hajtóvadászatot. Valószínűleg véleményem nem találkozik sok lelkes néző véleményével, de itt kell elmondanom, hogy az amerikai változatot több utcahosszal jobbnak tartom a svéd megoldásnál. És bár nem tartozik közvetlen a tárgyhoz, de annyi adalékanyaggal még szolgálhatok - vezeklésképpen a nem éppen elragadtatott véleményemért cserébe - hogy a könyv sem kerülhette el a sorsát, és legalább olyan kalandos pályát sikerült befutnia, mint a szereplőinek. Ugyanis útját örökösödési viták és plágiumvádak (már ha annak lehet nevezni azt, hogy Stieg élettársa, Eva Gabrielsson határozottan állította, hogy tevékenyen részt vett a Milleneum trilógia megalkotásában) kísérték, de ennek ellenére volt valaki, aki vette magának a bátorságot arra, hogy megírja a negyedik részt is. A könyvet még nem volt szerencsém olvasni, ám annyi bizonyos, hogy írójáról szintén sikerült leszedni a keresztvizet: Larsson élettársa szerint ugyanis, ha valakinek nincs saját témája ahhoz, hogy könyvet írjon, nem feltétlenül elegáns ellopni érte a másét. (ennek okán aztán David Lagercrantz megkapta a nem éppen hízelgő "hullarabló" titulust is) Naná, hogy a legjobb megoldás az lett volna, ha Stieg Larssonnak megadatik még legalább annyi idő, hogy a fejében -állítólag- tíz részre is elegendő anyagot megírja, de mivel, mint írtam, még nem volt szerencsém a negyedik, az "Ami nem öl meg" címet viselő könyvhöz, ezért korai és elhamarkodott lenne még bármilyen véleménnyel is élni e tekintetben. Az mindenesetre biztos, hogy Stieg Larsson családja - az apukája és az öccse - sikeresen őrzi az író emlékét, hiszen megalapították a róla elnevezett díjat, amire a nácizmus, a rasszizmus, valamint a nőkkel szemben elkövetett erőszak ellen küzdők és munkálkodók pályázhatnak, a legnemesebb larssoni meggyőződés szellemében. +1 "morzsa": Persze vitákat lehet indítani, mindenesetre elég érdekes, hogy állítólag létezik egy további, 320 oldalnyi kézirat, amit még Stieg Larsson vetett papírra, és amit szándékai szerint Eva Larsson (az élettárs) fejezett volna be, ám a nő menet közben meggondolta magát. Szerinte teljesen őrült gondolat, hogy bárki is bejezze egy másik író művét. És itt lehet lamentálni arról, hogy a több mint 30, közösen eltöltött év után semmit sem örökölő asszony keserűsége, vagy inkább a szerzői jogok feletti rendelkezéstől megfosztott üzletasszony sértettsége dominál, vagy akár valós kegyeleti okok játszanak közre, a kibic (akinek semmi sem drága) szemével szemlélve a dolgok állását, azt tudnám javasolni Eva asszonynak, hogy befejezés nélkül tegye közkinccsé a kéziratot. Mert az biztos, hogy a Larsson-kedvelők "torzó" állapotban is becsben tartanák a könyvet.

Az utolsó boszorkányvadász - Vélemények

2015-10-27 21:57.54

Olvasom az újságban (tökmindegy, egyébként a Metropol volt az), Vin Diesel kedvenc játékához (D&D), illetve azon belüli karakteréhez igazítva, a menetrendszerű képzeletvonattal érkezik az utolsó boszorkányvadász. Ezt a D&D-s dolgot egyébként máshol is megemlítik, csak ott eléggé lehúzzák a filmet - még jó, hogy utólag olvastam a kritikát, különben valószínű, hogy engedtem volna a keménynézésű, ólomcsizmában is levegőt átszelő, játszi könnyedséggel mozgó akcióhősökkel szembeni szokványos berzenkedésemnek, és hagytam volna magam lebeszélni a filmről. De végül is jó, hogy nem tettem - engedményezést a berzenkedésnek. Mert lehet bár kritizálni, meg más, mostanában divatos, hú de milyen eredeti, szipi-szupi, izgi-mizgi, meg nagyon ott van és hű de kúúúúl filmekkel és sorozatokkal összeméregetni, azért valahol ez a film mégiscsak megállja a helyét. No nem azért, mert Vin Diesel időközben megtanult volna színészkedni, vagy mert olyan jók lettek volna a mellékszereplők, vagy annyira agyfagyasztóan szuperszónikusra sikerültek volna a trükkjelenségek. Mégis van valami direkt bája az egésznek, mert valahogy nem az jött le róla, hogy "na akkor most mi itt összerakunk egy olyan filmet, amitől összecsurrantják magukat a mozinézők és holnaptól vámpírok helyett mindenki boszorkányokat akar majd üldözni", hanem inkább az, hogy "oké, kerítsünk most a gomb köré egy kabátot, és nézzük meg, hogy mi lesz belőle". Meglehet, akkora tévedés ez részemről, mint ide Alsó-Tiang-Csuan, de számomra tényleg ilyesmi fílingje volt a dolognak és ez abban összegezhető, hogy végül is nem bántam meg a mozijegyre kiadott pénzt. A nézőtársak reakcióit elnézve meg azt mondanám, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni a filmmel, az a megilletődött csend a végén, és a "nem rohanunk ki a stáblista alatt pánikszerűen, mint akikre rázárták az égő házat", mindenesetre arra utalt, hogy több volt a bizonytalan nézelődő, mint az egyértelmű kritikus. Nyilván bele fog telni egy kis időbe, amíg kialakul a végítélet, de ha tippelnem kéne, egy erős közepesre húznám be az eredményt, azzal a kiegészítéssel, hogy százalékos arányban az "egyszer elég volt megnézni" nyerne a "többször és bármikorral" szemben. De mivel ez nem egy fogadóiroda, így kíváncsian várom a konkrét véleményeket. :)

Tökéletes hang 2. - Vélemények

2015-10-24 18:40.58

"Vélemény" 2in1, mert az elsőre is érvényes az iromány, csak amellett, hogy lusta vagyok, még felesleges is a Ctrl+C billentyűhasználat. Mivel ez itten nem a reklám helye, legyen elég annyi, hogy egy rádióadó filmajánló műsorában hallott "kritika" taszajtott addig, hogy megnézzem eme nemes jelenség mindkét részét. Hát mit ne mondjak, véleményem nem tud találkozni a műsorszerkesztőével, aki szerint egész erős vígjátékot szállítottak a vászonra a készítők. (ezt a második részre vonatkoztatva mondta el, és most értetlenül állok az ajnározás előtt, ugyanis vagy nekem más a humorról alkotott elképzelésem, vagy nem egy filmet néztünk...) Édi-bédi meg cuki, meg nagyon zenélő limonádéba fojtott "épphogyelmúlttinikorú-lamúr", de én meg úgy vagyok vele, hogy általában szeretek visszaemlékezni egy film (legalább) jelentősebb mozzanataira, de hogy erről alig egy hangyafingnyi maradt meg bennem, az hótziher. Arra a néhány sokpercre, amíg tartott, viszont kikapcsolt, ezért azt mondanám, hogy olyan volt, mint forró napon az unalomig ismert jeges tea, a megszokott módon és helyen elkészítve. Vagyis jól esik addig a pár pillanatig, amíg tart, de mihelyt csillapodott a szomj, az oltója feledésbe is merül. (de értékelem a törekvést, és halaványan dereng, hogy valóban "tökéletes" hangokat hallottam, ezért mindenképpen megér egy közepest)

elejére ... 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 ... végére