Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Álmaid hőse - HBO, 00:06 |
A spártai - Film Café, 00:25 |
München - Paramount Network, 00:45 |
Az élet dicsérete - DUNA TV, 01:10 |
Copshop - Mozi+, 01:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Stephen McHattie (78) |
Blythe Danner (82) |
Nathan Lane (69) |
Warwick Davis (55) |
Isla Fisher (49) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kölcsey |
Andreja Pejic |
2022-04-19 04:24.31 |
Update, miután újranéztem: a Somewhere Rita Morenotól közel 90 éves korában, megfázva is megüti a mércét. Nem az énekhangja miatt, hanem mert a személyiségével köti össze a két rivális bandát. Spielberg érti a dolgát: egy szép hosszú crossfade-del köt át Anitára (az azóta Oscar-díjas alteregójára, Anita DeBose-ra), és az üzekedő szerelmesekre. |
2022-03-13 03:48.19 |
Szerintem Ansel Elgort Tonyja a régebbi Spielberg-filmekre jellemző kisembert testesíti meg, aki a legszívesebben kimaradna minden balhéból, de átcsap a feje fölött a "történelem", ezért nem tehet mást, akaratlanul is a tevékeny részese lesz. Őmiatta alakítottak a dramaturgián: ezúttal Tony énekli az összecsapás előtt a hídon a Cool c. dalt, amivel le akarja hűteni a Jeteket. ("Boy, boy, crazy boy, get cool, boy!"). Érezhetően Maria karakteréhez akarták idomítani, de emiatt sajnos szerintem is elveszett belőle a kraft.
Spielberg visszanéz: az ő egykori tesze-tosza tizenéves énjét akarja beleképzelni Tonyba. Az meg hogy miért szeret egymásba két tini az első látásra, örök rejtély. Shakespeare sem magyarázta meg, legfeljebb a fizikai vonzalommal. Minden színész a saját hangján énekel, a Tonight duettet live-ban vették fel, de ne gondolja senki, hogy az ügyes hangmérnökök nem javították fel az intonációs zavarokat :) (Zeglerről viszont el tudom képzelni, hogy élőben is képes előadni a számait, mert színpadon is alakította Mariát.) Rita Moreno a Somewhere felvételekor meg volt fázva, ezért kérte Spielberget, hadd vehessék fel újra, de a rendező ellenállt. Most, hogy kijött streamre, majd meghallgatom még egyszer, utólag nem tudom, hogy jó döntés volt-e. |
2022-01-30 01:44.10 |
Azóta biztos rengeteg politológiai diskurzus szól arról, hogy jobb lenne-e az emberiségnek egy II. Leto-féle rendszerben. A könyv még a kétpólusú világrend idején született, ezért más lehetett az akkori olvasata, és más a mostani.
Én nem vagyok meggyőződve róla, hogy egy ennyire fejlett autokrácia lét- és jogbiztonsága (?) mindenek fölött való jóság lenne, de Herbert is kételkedett benne, különben nem erre építette volna fel a regény fő konfliktusát. II. Leto maga is határtalan cinizmussal szemléli a maga többezer éves munkáját. |
2022-01-21 22:35.31 |
Először miatta szerettem meg a Rocky Horror Picture Show-t. A Hot Patootie volt az a szám, amit egy csomószor visszapörgettem a VHS-en. Érdekes, mert az volt a legkevésbé queer :) De akkora dichotómia volt a motoros rocker perszónája és az általam ismert power ballad-hősszerelmes figurája között, hogy húúú, azt valahol el kellett magamban helyeznem.
R.I.P. Eddie. |
2022-01-16 14:44.23 |
Szerintem hagyd a fenébe. Elég megnézni Jodie Whittaker első szereplését, aztán majd a regenerációsat. Közte van még max. 4 epizód, ami nézhető. |
2022-01-15 22:14.22 |
Nálam a tortás jelenetnél szakadt el a cérna :)
Most, hogy újranézem, és jobban felfigyelek azokra a pici jelekre, amiket Michael küld a haldokló apja felé, már többször elérzékenyülök. Tényleg nem giccs, de nem tudom, ezeket a természetesnek ható reakciókat milyen módszerrel hozták ki egy kb. négy éves gyerekből. Nyilván nagyszerű a rendező. |
2022-01-15 21:58.54 |
Ha nem lettem volna régi trashrajongó, már a 9. Doktornál ott hagyom a sorozatot :)
A 12-13. Doktornál már én is igazából katasztrófaturistáskodtam, de mindig volt valami remény, hogy legalább egy-egy epizód erejéig visszatér a régi nimbusz. A Heaven Sentnél és a Zygon-duplaepizódnál bejött... A Jodie-évadokból semelyik epizódot nem tudom külön ajánlani. Talán történelmi részek valamennyire elfogadhatóra sikerültek. A 13. évadból az Angyal-rész tényleg kimondottan jó gothic horror-epizód lett, de akkor sem értelmezhető a "story arcon" kívül. Ezt még rengeteg idézőjel közé kellene helyezni, mert amit Chibnall művel, azt tanítani kell: "How NOT to build up a story arc but how to ruin it". Majd Russell T. Davies jön és rendberakja, ahogy 2005-ben, csak addig is van még bő egy-másfél évünk. |
2022-01-15 01:26.06 |
A Flux, majd az újévi special végül totális kudarc lett. Bedobott ötletek arzenálja, amikből megint semmi nem derült ki, csak az, hogy Chris Chibnall hogyan szeretne könnyes PC-búcsút venni a saját Doktorától.
... SPOILER! Yaz, a companion csaj szerelmes a Doktorba. Ez se volt rendesen előkészítve, de legalább voltak rá jelek. Már hiába is vallja be neki, két epizód múlva jön a regeneráció. Szar ügy. Főleg úgy, hogy fogalmam sincs, miért szeretett bele a nemi vágyon kívül. ... Még a fekete női Doktorról sem tudtuk meg, amit meg kellett volna, Tecteun egy rövid életű cameoszerep lett, ebből kifolyólag a Timeless Child egy kipukkadt lufi. Ezt az írót-showrunnert inkább kanadai trashfilmekben alkalmazzák, arra talán jó lesz. Pár éve még pozitívan indultam neki, de mostanra beláttam, hogy Chibnall a 13-as szám élő megtestesülése a sorozatgyártásban: 13. Doktor, 13. évad... Ennél már csak jobb lehet. |
2022-01-15 01:13.03 |
Ezt a középső bekezdést dolgozd ki több köteten keresztül, és garantáltan helyed van az önreflektív fantasy pantheonjában :) |
2022-01-14 21:15.02 |
Köszi az élményt, de végül is magamnak akartam :D Fél óra elég volt belőle. Benigni vicces akar lenni, de ehelyett borzasztóan irritáló. |
2022-01-12 23:37.49 |
Írtam, gmailről. Lehet, hogy a Spambe tett a freemail. |
2022-01-08 01:28.49 |
Engem érdekel! Most, hogy Matteo Garrone tavalyi-tavalyelőtti filmjében Roberto Benigni már Gepettot merte alakítani, egymás után szeretném megnézni mind a kettőt! Send me a PM :) |
2022-01-08 00:13.43 |
Köszi a bátorítást! Most az Istencsászár felénél tartok.
Nem gondoltam volna, de valahogy ez az egész ciklus olvastatja magát. Nem azért, mert jól van megírva (dehogyis! továbbra is borzalmasan egyenetlen), hanem mert II. Leto átalakulása egy olyan WTF, amit már nem tudok félbe hagyni. Egy ilyen Lény tényleg nem tud mást csinálni, csak cinikusan szemlélni az emberi történelem mintázatait, és a történelembe ágyazott saját létét. Bár még nem tudom, mi lesz a vége, sejtem, hogy nem lesz happy end. Ha valami, akkor a harmadik-negyedik regény lett volna Lynchnek való. De inkább a BBC-re bíztam volna. Túl sok a párbeszéd egy mozifilmhez, végre több dimenziósak a fő karakterek, és a történelmi cinizmus amúgy sem áll messze a brit kosztümös filmes felfogástól. II. Leto a képzeletemben úgy néz ki, mint egy Zygon a Doctor Who-sorozatban :D El sem tudom képzelni, hogy egyáltalán eljutnak idáig Villeneuve-ék. |
2021-12-19 02:49.56 |
Ha valaki most akarna megismerkedni a West Side Storyval, ezt a változatot ajánlanám neki. A '61-es Wise-Robbins rendezés filmnyelvileg és színészvezetésileg is távol áll a mai elvárásoktól. Belengi egy olyan patina, amit én is tudok szeretni, Spielberg rendezése viszont mer egy kicsit mélyebbre menni a szereplők háttértörténetében: rengeteg kisrealista jelenettel adja meg az alapot a bandaháborúnak és a szegénységből való kitörési vágynak.
Nem spoiler, mert rögtön azzal a felütéssel kezdődik a film, hogy a lebontásra ítélt gettónegyed utolsó napjait fogjuk látni alulnézetből. Itt minden talpalatnyi terület most még érték, mint a grund a Pál utcai fiúknak. Viszont ezeken a romokon fog megépülni a Lincoln Center, ahol Leonard Bernstein közel negyven éven át lesz a New York-i Filharmonikusok karmestere. Szép tiszteletadás. A puerto ricoiak everyday life-jelenetei közben néha olyan érzésem volt, mintha egy Scorsese-filmet látnék (talán nem alaptalanul, ha Bernardo foglalkozását nézem). Ezek a finomságok nem valósulhattak volna meg Tony Kushner tősgyökeres New York-i dráma- és forgatókönyvíró nélkül, akivel ez a harmadik közös művük. Szerintem eddig ez sikerült a legjobban. Spielberg színészvezetése a legjobb filmjeiben mindig egy kicsit olyan, mintha impróznának a szereplők egy próbafelvételen: természetes reakciók, egymás szavába vágások, egyszerre folyó dialógok - pont megfelelő egy többszólamú Bernstein-tételhez akár prózában, akár zenében. Pl. a Tonight Quintet tökéletesen szól. Színpadon, élőben a legnehezebb musicalszámok egyike, filmben sem lehetett olyan könnyű a keverése. Hogyan működnek a musicalbetétek? Nekem olyan elvárásaim voltak a filmmel kapcsolatban, hogy pofozza helyre Jerome Robbins megtépázott tekintélyét. Ő a '61-es verzióban egyszerre működött közre koreográfusként és társrendezőként Robert Wise mellett. Csakhogy a stúdió korán kirúgta, mert túlságosan perfekcionista volt: a musicalbetétekbe a táncosok mozgásán kívül belekomponálta a kameramozgásokat és a tűpontos belső-külső vágásokat. Emiatt kizárólag a Prológ mutat egy mai napig tökéletes modern filmszerű musical-hatást. Spielbergről lehet tudni, hogy kiváló a ritmusérzéke. Helyesen tette, hogy nem akarta überelni Robbins teljesítményét a nyitányban, viszont az ő eredeti koreográfiái alapján mesteri dinamikával fényképeztette-vágatta-alkotta újra a régi film túlságosan statikus zenés jeleneteit. Az "America" valódi összművészeti csúcsteljesítmény: nem egy tetőn játszódik, hanem Spielberg kivitte a kétarcú Amerika-kritikát az utcára, a pengeéles riposztokhoz illő pengeéles vágástechnikával. Ez a pengeél még tökéletesebben jelentkezik a két banda fight scene-jében. Itt nincs jelen Robbins koreográfiája, ez a klasszikus hitchcocki thrilleres filmszerűség "tánca". A legjobban vágott jelenet. A szereplőkről. Rachel Zegler mindent visz. Ez a lány egyszerre idézi fel Pasolini tiszta és természetesen szép arcú Szűz Máriáját, és Zeffirelli Júliáját. A jelenléte káprázatos, az énekhangja makulátlan. Ansel Elgortot nem teljesen értem, nála kb. mindenki karizmatikusabb, de ha úgy nézem, mint egy Spielbergi "kicsi hőst", akkor megállja a helyét. Énekhangja boy bandbe illő, szóval ahol kell, tud vele játszani, de nem ér fel Zegleréhez. A cast többi része tökéletesen van összeválogatva, mindenki gyönyörűen mozog és énekel. Rita Moreno már a jelenlétével is hat. Nem csak díszletemként van jelen a 60 évvel ezelőtti filmből, hanem szépen összeköti a korábbi szerepét a jelenlegivel. A szerepe egyfajta visszatekintés és összegzés, talán Spielberg személyes szentimentális öregkori vallomása. A rendező jövőre készül egy önéletrajzi filmmel, ha minden igaz. Ezek szerint itt az ideje a számvetésnek. A moziban nem volt telt ház. Spielberget kisterembe száműzték a szinemaszitiben. Ebből sajnos csak rétegsiker lesz, pedig Spielberg legjobb múltbeli rendezői fogásai köszöntek vissza. Hát ez van: mindenki az új Pókemberre jött, amit több nagyteremben kell vetíteni. |
2021-12-17 22:32.14 |
Le merjem írni, hogy nem jók a könyvek? Hát... most még nem. De valamit megalapoztak, az biztos. A Biblia is egy szar könyv, mégis egy máig ható civilizáció épült rá, hatástörténetileg az alapanyagnál sokkal nagyobb irodalmi remekművekkel. Alapból sántít az összehasonlítás, mert a "Szentírást" többen írták számtalan stílusban, viszont nem egy helyről hallom, hogy Herbert könyveit a sci-fi bibliájának nevezik. Miközben (idáig) borzasztóan egyenetlen, sokszor unalmasan önismétlő, belerejszolja magát a saját gondolatiságába... mint a Biblia, lehet, hogy pont ezért hívják így.
Ha a Dűne hatástörténetét vesszük, a Trónok harca sorozat (a könyvekből eddig csak kettőt olvastam) az elejétől kezdve remekül építkezett a különféle feudális érdekcsoportok viszonyrendszerének bemutatásával. Ez már egy adaptációs kiindulópont lehetne. Csak az a probléma, hogy a low-fantasy inkább a narratívára épül nagyon kevés, de jól felhasznált fantasztikus elemmel. Martinnak és D&D-nek a politikai machinációkat kellett ügyesen kavargatnia sokkoló évadzárókkal, amelyekben nem is biztos, hogy megjelent a fantasy. Míg Herbert a sci-fijében (inkább science-fantasy, vagy hard space opera?) az ökológia, társadalomfilozófia, szinkretikus vallásfilozófia, egyházszociológia és politológia elvontabb gondolatmenetére húz rá egy vékony cselekményt. Nekem már egyik kibontott gondolata sem jelentett revelációt, mindet feldolgozták más köntösben, ügyesebben. Most még így látom, legalábbis két és fél Herbert-regény után. Aztán majd lehet, hogy ha végigszenvedtem magam ezen a Szent Szörnyetegen - Brian Herbert könyveivel együtt - majd máshogy látom. Tényleg baromi érdekes az űropera világa minden komplexitásával együtt, ahogy mondod. Avatottabb kéz jobban belenyúlhatna, megformálhatná, csak az nem Lynch keze, se nem Villeneuve-é. Ebből csak utózöngék készülhetnek. |
2021-12-17 18:44.30 |
Közben már A Dűne gyermekeinél járok (és kezdem elveszíteni a fonalat :D), most már végképp nem tudom elképzelni, hogy ezt a világot, ezeket a személyiségeket, ezt a komplex ezoterikus bullshitet hogy a rákba' volna lehetséges filmnyelvre átültetni. Tényleg annak lehet igaza aki szerint nem kéne. A Dűne messiásából is készült adaptáció? WOW! Hát arra kíváncsi leszek, mert a könyvnek harmadszorra futottam neki, mire véééégre sikerült átszenvedni magam rajta. |
2021-12-11 02:33.54 |
Ezeket én is végiggondoltam, csak Scott a végső verdikttel heroizálta Jeant, és viktimizálta Jacques-ot. Benne van a 21. századból visszatekintő narratívájában, ami egyszerre akar metoo és hőstörténet lenni. Most túl azon, hogy szeretem a Ridley Scottos naturális ultra-erőszakos összecsapásokat, nekem ez a kettő nem klappolt, mert kétfelé akart tetszést aratni.
Ugyanígy NEM kellett volna az utolsó fejezet feliratában a "The truth according to Marguerite"-ből hatásvadász módon lefade-elni a "The truth" utáni szövegrészeket. Az lett volna revelatív, ha hagyja a fenébe a kerettörténetet, és nem ragaszkodik a kuroszavás, mindent szellemi szinten megoldós végkifejlethez. Tehát ha magam rakhatom össze a történetet, és nem Marguerite narrációja lesz az abszolút "The truth". Szenzációsak a színészek, a karakterük három aspektusát játszatja el velük Scott. Viszont gyáva. Nem bízza a nézőre a konklúziót, pedig tudjuk, hogy ateista, egyházellenes... már ami a római katolikus egyházat illeti, mert ugye a rendező maga is anglikán Sir :) Belegondolva abba, amit írtál, végül is tényleg egy kisebb győzelmet aratott a nő, ezt így el tudom fogadni a kerettörténettel együtt. Legalább foglalkoztak vele másként, nem csak birtoktárgyként - Marguerite ironikus módon a birtok igazgatásával foglalkozott férje távollétében. A középső epizódban, Jacques narrációjában egy egyházi hivatalnok pont ezt a lehetőséget festi le a lovagnak mint a várható legnagyobb rosszat. Nem tudom pontosan idézni, de arról volt szó, hogy Jacques gyakorlatilag csupán birtoksértést követett el Jean ellen az egyházjog alapján. (Csak ez nem jött be, mert Jean világi jogi síkra terelte az ügyet, de javíts ki, ha rosszul emlékszem.) Nagyon lassan haladtunk afelé, hogy a nőt egyáltalán emberként kezeljék, ez volt az egyik tyúklépés. OK. Ez is egy érvényes olvasat, és ad valamiféle mentőövet Jean lovagnak és a narratív végkifejletnek. |
2021-12-08 00:42.01 |
Az Exodusban több volt. Ezt Sigourney is elkottyantotta, amikor panaszkodott, hogy nem látja a fontos leforgatott jeleneteit. Így egy látványos-hangulatos, de felszínes Mózes-történetet kaptam, amiben a legjobb részek a természeti elemek összjátékai voltak a főhős küldetéstudatával. Biztos voltak még polémiái az "Istennel", csak azok is a vágószoba padlóján maradhattak. Engem nagyon érdekelne egy extended cut, remélem a Mester szokásához híven abból is kiad majd egyet, esetleg a 10. évfordulón. Az utolsó párbajhoz: Jean kiállt a nője mellett, de felemás igazságszolgáltatásnak érzem a győzelmét. Azzal ugyanis nem váltotta meg a korábbi bűnét, ami az volt, hogy előtte folyamatosan ő erőszakolgatta az asszonyt. Az minden volt, csak konszenzuson alapuló szex nem. Főleg közvetlenül a Jaques-incidens után, amikor hazatért. |
2021-12-06 00:51.57 |
Lassan már csak Ridley Scott lesz az, aki komoly kosztümös filmeket szállít nekünk. Lennének jobbak is, de ha egyszer partvonalra szorult a zsáner...
Azért érdemes még mindig Ridley Scott-filmet nézni, mert ha bénán is sikerül (lsd. Exodus), akkor is hoz valami ateizmusból és egyházellenességből táplálkozó plusz élményt. Még mielőtt az elfogultság vádja érne, nekem ez csak egy narratív megoldás, ami tökéletesen megfér a jól megcsinált vallás- és egyházigenlő filmek mellett (Napfivér, Holdnővér... Legyetek jók, ha tudtok...) |
2021-12-05 20:43.20 |
Nem láttam a tévésorozatot, franc tudja, hogy akarom-e pótolni :) Több helyen olvasom, hogy az a leghűbb adaptáció. Csak hát az elavult CGI... az ki tud dobni, ha más téren nem kompenzál a rendező, pl. hangulatteremtéssel és jó színészvezetéssel.
Jodo bácsi azzal tenné a legnagyobb szolgálatot, ha kereskedelmi forgalomba bocsátaná a téglavastagságú forgatókönyv + concept art + storyboard kombóját. Moebius és Giger igencsak megérdemelné. Az biztos, hogy borsos ára lenne, de legfeljebb eladnám érte a fél vesémet :D Nem zárom ki, hogy elkészül valaha animációs formában, vagy amikor majd odáig fejlődik a deepfake-technológia, akkor élőszereplős verzióban digitálisan újraalkotott Salvador Dalíval, Mick Jaggerrel, David Carradine-nal stb. Roger Waters és David Gilmour is talán összefogna, hogy még utoljára csináljanak egy baszós soundtracket :) Herbert történetét viszont eleve a britek közel-keleti inváziója inspirálta, szerintem ez jócskán lejön a műből. (Érdekesség: a fremenek valami furcsa sémi-magyarcigány(!) keveréknyelvet beszélnek a regényben is. Utánanéztem, ez nem valami magyar fordítói lelemény. Csak azt tudnám, honnan szedte Herbert ezeket a cigány dalszövegre emlékeztető mondatokat?) |
2021-12-05 20:26.46 |
Most olvasom újra az első könyvet (mert csak a fővonalára emlékeztem régről). Túlvagyok a felén, Jessica már átváltoztatta a mérget, megszülte Aliát. Mindeddig semmi konkrét, részletesen ábrázolt csatajelenetet nem írt le Herbert. Mindent csak másodkézből tudunk meg, távolról látjuk a robbanásokat. Lehet, hogy később persze visszatér rá, én is mintha úgy emlékeznék, hogy megjelent a regényben a sardaukarokkal harcoló Duncan.
De abból az éjszakából idáig csak a Yueh-féle merénylet és a fogbeültetés, meg a topter felkészítése zajlott "on-screen". Világos, hogy döntő fontosságú Paul és Jamis párharca, csak az nem derül ki a filmből, hogy mi volt Jamis fontossága. (A jövővonal-látomáson kívül, mármint, hogy Jamis már nem lesz Paul tanítója.) Volt ugye neki egy felesége és két gyereke... Mindenesetre nekem ez így nem csúcspont, vagy inkább egy csúcspont utáni másik, halványabb csúcspont. Hollywood szereti a dupla befejezéseket. Ja, és még csak meg sem kapja Paul az új nevét. Jó kérdés, hogy hol kellett volna inkább elvágni. Én még mindig azt mondom, hogy sorozatként működött volna igazán. Azt lehet nyújtani, mint a rétestésztát. |
2021-12-05 03:28.54 |
Jó, hát a Blade Runnernek megvan az az előnye, hogy alig van sztorija. Ha Denisnek ilyesmit kell vászonra álmodnia, akkor nyert ügye van: eladhat mindent a hangulatkeltéssel. Ahhoz meg azért nem árt egy Roger Deakins, aki a Dűnében már nem állt a rendelkezésére.
A sardaukarok vs. Atreidesek csatájáról jut eszembe. Barátommal jöttünk ki a moziból, szó szót követett, és ő említette, hogy nem volt rossz az a felső kameraállás, amikor a két csapat egymásnak készült menni. Én helyeseltem, szerintem sem volt rossz, ahogy a sardaukarokat és a Leto-pártiakat vizuálisan is azonos ligába sorolta az operatőr. (Látszólag kiegyenlített erőviszonyok, elvileg bármelyik legyőzheti a másikat.) Erre barátom helyesbített: ő a Dűne előtt levetített West Side Story trailerre gondolt, ahol az amcsik meg a portorikóiak készülnek a test-test elleni harcra... Ahogy régebben írtam, nekem tetszett ez a Denis-féle minimalista, pofátlan vizuál. Itt működött, nem volt problémám vele, hogy nem egy tucat-Marvel koncepció alapján irtatik ki a számunkra kedves Ház. Még csak nem is naturalisztikusan, Trónok harca-módra. Ide kell citálnom századjára is Jodorowskyt. Sokáig elveszettnek hittük a La Cravate c. 1957-es rövid némafilmjét, de előkerült. Már ez alapján elhiszem neki, hogy akár papírmasé díszletek között is különb Dűnét készített volna :D https://www.youtube.com/watch?v=H1rhIqZDs2Q |
2021-12-05 00:02.59 |
Tévedés a filmet tiszta műfaji horrorként, vagy pszicho-thrillerként definiálni. Akik ezzel a tudattal ültek be a moziba, valóban nagyot koppanhattak. Ezt egy szűkebb befogadói réteg tudja élvezni, mivel egy érdekes neo-giallo + brit horror fúzióról van szó, megbolondítva némi psycho-biddyvel. Az olasz giallós részeket a kamera- és vágástechnikai truvájok adják, míg a karakterábrázolás egyértelműen brit; az arctalanok mintha egy tetszőleges Doctor Who-epizódból léptek volna elő. (Matt Smith... na vajon ő miért kapott benne szerepet?) Mindezek miatt van egy kicsit campy jellege, amitől elvész a félelemérzet, de megmarad az esztétikai csodálat. Egy idő után ráéreztem, hogy úgy tudom élvezni a filmet, ha a logikai kifogások helyett átadom magam a style over substance-nek. Ezek a formalista olaszok - Bava, Argento, Martino (és részben Fulci) többnyire így működnek.
Külön öröm volt látni a 60-as évek veterán brit színészeit egy filmbe pakolva. Bár nem kaptak nagy szerepet, Rita Tushingham, Diana Rigg és Terence Stamp emlékezeteset alakítottak a nosztalgiafaktor kellékeiként. Mondjuk bárki mással helyettesíthették volna őket, de akkor nem lett volna meg az ikonikus "Hello, én vagyok az a 60-as évekből!"-hatás. |
2021-12-04 02:29.22 |
Majd egy jobb pillanatomban újra megnézem a Weekendet, mert Haneke eredeti német Funny Games-e nagyon tetszett, és vannak, akik rokonítják a kettőt.
Én a Dűne esetében nagyon szívesen koncentrálnék kizárólag a filmre, csak az a problémám, hogy Villeneuve idáig egy tizenkettő-egytucat white saviour történet első felvonását mesélte el. Valódi csúcspont nélkül. Ha mondjuk eleve egy trilógiára készül, és a Harkonnenek eliminációjánál vágja el a szálakat, érzékeltetve, hogy esetleg vannak még túlélők, akkor nem problémáznék (annyit). A könyvben erről az éjszakáról csak említés szintjén értesülünk, a filmben viszont - nagyon helyesen - attrakcióként tálalják. Ott kb. be is lehetett volna fejezni. Még mindig lenne elég idő a következő részben, hogy ki legyen bontva a Bene Gesserit machinációja, és a Harkonnen-Császár-Liga konfliktus. Csak nem ezzel a Harkonnennel, vele nem tudok mit kezdeni, ez nem egy politikai machinátor, hanem egy félhomályban lebegő sárgombóc. |
2021-12-04 01:44.52 |
Igen, annyira szembefordult a film az egyházzal, hogy II. János Pál Pápa a film megtekintését követően elismerően nyilatkozott róla: "Ez pontosan így történt". Emlékszem a korabeli újságcikkekre. Én akkoriban Wojtyła helyében szívrohamot kaptam volna, dehát na, ő erősebb jellem volt. Én meg tapasztalatlan exploitation-néző.
Egy ilyen exploitation volt a Cannibal Holocaust című film, és szerintem ezt értetted félre. Nem a holokausztról beszéltem, hanem kimondottan Ruggero Deodato brutális médiakritikát (és szégyentelen machiavellista eszközöket) tartalmazó rendezéséről, amelyet viszont maga Sergio Leone tüntetett ki a csodálatával. "annak a népnek a bűnét" - ezt hagyjuk már... |
2021-11-27 02:52.33 |
Amikor már végképp nincs remény, akkor van remény. Jó hír, hogy a BBC egy diverzitásra felesküdött botcsinálta tévés showrunnert is elbuktathat, ha tehetségtelen. Vagyis a hülyeségei miatt csökken a nézettség - plusz szar volt a műsorpolitika, csak ezt soha nem fogják bevallani. Chris Chibnallt soha többé nem volna szabad élvonalbeli franchise-ok közelébe engedni. Béke poraira, csináljon crime thrillert, nekem a Broadchurch továbbra is tetszik.
A BBC viszont tanult az esetből. Jövőre Russell T Davies végre visszaveszi a stafétát, és másodszor lehel új életet a sorozatba. Ha sikerül, akkor spin-offokkal tarkítva, mint a #régiszépidőkben. 2023-ban elvileg egy "anniversary series" jön, vagyis nem egy külön epizódot, hanem egy egész évadot szentel az évfordulós tematikának! Egyelőre nézőként mégis megmenteném Chibnallt a lincseléstől, mert a papíron is baromi rosszul hangzó 13. Doktor 13., egyben utolsó évada Whittakerrel végre valahogy működik. Chibnall menti a menthetőt: egy évad = egy sztori. Két évvel ezelőtt is erre biztattam több platformon, olyan jó érzés, hogy olvasta a kommentjeimet :D Egyelőre a FLUX legjobb részei olyanok, mint a középszerű fillerek RTD vagy Moffat alatt. Küszködik, erőlködik, mégis drukkolok, mint a legesélytelenebb élsportolónak egy olimpiai versenyszámban. Legyen már vége, és némi kihagyás után kezdjünk tiszta lappal. Nemt'om, ha már számozás helyett el kell nevezni egy évadot, az lehet, hogy nem felmagasztalást jelent, hanem a jelen tendenciák szerint inkább hanyatlást. (Lsd. Jurassic World, Halloween, ...) Szóval Doctor Who FLUX (fúdeszar ezt így leírni) egyelőre nemfúdeszar. A többi meg majd kiderül. Alig várom, hogy 2022-ben a három részre tervezett specialökkel végre leköszönjön Jodie Whittaker. |
2021-11-27 02:08.49 |
Ja, nagyszerű rendezés, de Ruggero Deodato Cannibal Holocaustja jobb. Mind a kettő brutális exploitation (nagyon-nagyvonalúan body horror). Csak a Cannibal Holocaust túlmutat önmagán a médiakritika felé, a Passió meg egyszerűen mozgóképre ülteti a templomokban amúgy is látható stációk képregénykockáit. |
2021-11-27 01:14.06 |
Egy-két Truffaut-val, vagy Louis Malle-lal elvagyok, de számomra a francia újhullám hatástörténete érdekesebb, mint maguk az alapfilmek. Tudom, a Godard-Weekend, vagy a Külön banda óriási hatást gyakorolt Új Hollywoodra. Oké... én meg bealszom rajtuk. Pedig edzett vagyok az európai hardcore művészfilmekben, csak tájegységileg egy kissé délebbre vagy északabbra tájolnám az érdeklődési körömet. Vagy persze középre, a mi tájékunkra.
Most, ahogy újraolvasom Herbert eredeti regényét, túllépve "A hős útja" sémán, ami legelőször megfogja az embert, kirajzolódik egy klerikális-feudális konfliktus (pre-Trónok harca, már párszor leírták). Ez volna az egész első regény dramaturgiai mozgatórugója. Ebből a hatalmi játszmából semmit nem érzékelek a Villeneuve-filmben, pedig egy kirobbanni készülő politikai thriller nagyon hálás alapanyag, és nagyon jól működik, ha a forgatókönyvben is jól van megírva. Leginkább az ambient hatásával tudnám érzékeltetni azt, ami lezajlik a végefőcímig. Suttogós ASMR már nincs, mint a Lynchben, cserébe mindenki be van rekedve. Az egyetlen valódi suspense-t, a Shai-Hulud első megjelenését, meg Arrakeen akciószekvencia-ostromát kivéve más történés nem is nagyon van. Szereplők... A gonosz az gonosz, a nemgonosz meg nemgonosz, ennyi csapódik le. OK, Leto a regényben sincs rendesen megírva, de ha egy víziójába belebukott uralkodót csinálsz belőle Oscar Isaackel, akkor nem dehumanizálhatod a mindig kettővel előtte járó taktikus ellenfelét. Kétségek a tinédzserkölyök látomásaiban vannak, gondolj róluk, amit akarsz. Egyértelmű, hogy Denis majd a fremenek világában akar kibontakozni. A fimből csak a castingot vittem magammal, azt viszont valóban sikerült úgy összehozni, hogy Chalamet, Fergusson, Momoa, vagy McKinley Henderson pofája folyamatosan betolakodjon a képzeletvilágomba. De már Kynest is nőként képzelem el a papírlapokon, és rendesen furcsállom, hogy Herbertnél szakálla van :) A többit inkább nem említem, csak Vladimir Harkonnent, aki nekem nagyon nem Skarsgard, illetve nem ezzel a borzalmas színészvezetéssel. |
2021-11-20 03:27.59 |
Az biztos! Főleg ebben a szezonban. Én csak majd' húsz éve rajongom ezt a mesterművet. Gondolkodtam, azóta volt-e olyan színész, aki annyira meghatározott volna egy 46 éve folyamatosan a filmvásznon és a színpadon lévő karaktert, mint Tim Curry, hogy egyetlen utóda se merjen igazán eltérni az alakításától? Mármint sikeresen. Egyiknek se sikerült. |
2021-11-15 00:45.27 |
Nem láttam minden filmjét. |