Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A hó hatalma - Film4, 00:45 |
Idétlen időkig - Viasat Film, 01:20 |
A biztonság záloga - Filmbox Premium, 02:30 |
Egy befejezetlen élet - Film4, 10:30 |
Fogságban - RTL Három, 23:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Stephen McHattie (78) |
Blythe Danner (82) |
Nathan Lane (69) |
Warwick Davis (55) |
Isla Fisher (49) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kölcsey |
Andreja Pejic |
2023-10-31 15:34.26 |
Na, még a végén összejövünk... Aztán minden nap összevesznénk legalább ötször, mert semmiben nem értünk egyet. Igazi toxikus párkapcsolat lenne 😂 |
2023-10-29 00:31.58 |
Ha számodra ez egy korrekt sci-fi, akkor egy Top 10-es listán melyik tudományos-fantasztikus filmet tartod a number one-nak? |
2023-10-28 21:04.30 |
Ha kosztümös alkotásról van szó, általában bízom az értékítéletedben, ami most meg is lepett, olvasva a kritikákat. Szóval teszek vele egy próbát.
El tudok tekinteni a production value-tól, ha a politikai szál tényleg elég erős ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődésemet. |
2023-10-27 22:26.16 |
A gúnyodra majd ő válaszol.
Én is eredeti nyelven szeretem a horrorokat élvezni, és annyiban topic téma, hogy Az Usher-ház bukásának nem volt rossz a szinkronja. Főleg akkor akkor váltottam át az angol verzió meghallgatása után magyarra, amikor előkerült egy-egy Poe-költemény, vagy az alkotók a prózai részekben is érezhetően a beszéd ritmusát ragadták meg. Poe-nak ez különösen nagy vesszőparipája volt. Amikor valaki költő és író egyszerre, plusz zseni, akkor a forgatókönyvíróknak nagyon nehéz dolguk van az adaptáció során. Neked is javaslom, tégy ezzel a sorozattal egy próbát. Főleg az utolsó részben játszik át a ritmikus próza a jambikus Poe-verslábakból összeálló legismertebb költeménybe (A holló). Ez szerencsére alapból klappol a magyar nyelv sajátosságaival. |
2023-10-27 20:39.01 |
Bocs, én ebben ódivatú vagyok. Szeretem, ha arra reagálnak, amit mondok, nem pedig arra, hogy ki mondja.
Jó téma, amit felhozol, de ennek egy külön topic kéne. Ha így van, ahogy írod, és ez nem tartalmaz ironikus felhangokat, akkor Tarkovszkij pl. lehet egy közös pont. |
2023-10-27 20:23.08 |
Mi lenne, ha elhagynánk már ezt a személyeskedő vonalat? Tudod, a pozitív buzizás is buzizás, magyarul kényelmetlen, amikor idejétmúlt sztereotípiákat próbálsz rám húzni. Abszolúte nem sikerült eltalálnod a személyiségemet. Rohadtul nem vagyok reálos, matekos (a meleg Alan Turing, na ő az volt, vagy sokak szerint Nicola Tesla). Észszerűség, következetesség? Akkor nem imádnám annyira a trashfilmeket.
Ugyanúgy tudok szeretni egy tökéletes mérnöki munkával felépített Hitchcock-filmet (H. eredetileg mérnöknek tanult), mint egy éteri Tarkovszkijt. A horror befogadói attitűdjéről. Most már világos, és ezt szerintem kár is tovább ragozni, hogy tökéletesen ellentétesen éljük meg a horror műfaját, ami nem gond, csak akkor ne forszírozzuk. Szvsz az ízlés lehet a háttérben, ami nem vitaalap. Én mindazt éreztem Flanagan rendezésében, amit te nem. És vice versa, te mindent éreztél a Westworld S01-ben, amit én nem. Más az ízlésünk. A Poe-adaptációról. Poe több szereplőt mozgató novelláiban általában típusokhoz tartozó szereplők pofáznak valamiről, viszont van egy karakter, aki a többiek közül kitűnik az excentrikus voltával. Nem érzem, hogy a Roderick Ushert alakító Bruce Greenwood, vagy a Madeline-t alakító Mary McDonnell, vagy az egyes szegmensek főalakjai gyengén teljesítenének. A Pymet alakító Mark Hamill - na jó, benne bizonytalan vagyok, de van jelenléte, annyi szent, és abszolút nem gyenge. Szerintem kitűnő a casting, azt talán elfogadom, hogy a szerepben való lubickolást nem engedte meg a forgatókönyv, kivéve Carla Guginonak. Most így a végére bedobom, hogy Andrej Rubljov. Nagyon emlékszem, hogy a numinozitást hoztad fel a Westworldnél. Tarkovszkij filmjénél is érzed? |
2023-10-23 01:37.57 |
Nem véletlenül hoztam fel a Body Boudle-t. Abban is a férfi férfiassága kérdőjeleződik meg, és végső soron mindkét vezető karakter egy-egy slasher filmben alkalmazott szúró-vágó-motoros eszközzel akarja "bizonyítani", hogy nincs őbenne semmi puncis :D
Brian De Palma filmjéről nem állítom, hogy jobb, mint Harroné, de hozzám a rendezői stílus miatt közelebb áll - ez merőben szubjektív. Ha már most itt a spooky season, akkor miért is ne tennék egy kísérletet, hogy elolvassam az alapművet? Cserébe, ha tehetek egy javaslatot, kezdd Poe-t A kút és az ingával, vagy Az Usher-ház végével. Ha szereted a gothic horrort, mint írtad, akkor ezek alapvető novellák. Csakúgy, mint A holló c. költemény, amit biztosan ismersz, de hallgasd meg Szarumán előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=MyxsPHWSxlY Magyar nyelven Sinkó László interpretációja versenyez Sir Chritopher Lee-ével, de ahhoz nem találtam ingyenes linket. |
2023-10-23 00:35.22 |
Én viszont B. E. Ellist nem olvastam, ami valóban nagy hiányosságom. Láttam az Amerikai Pszichót, de a botrányfaktorán kívül nem tett rám nagyobb hatást, mint Brian De Palma Body Double c. filmje. Jó kis pastiche volt mindkettő, az A. P. esetében bizonyára Ellis eredeti szövege mélyebb tartalommal bírt.
Poe-t talán nehezebb olvasni, de nemcsak a 19. századi nyelvezete miatt. Nem alapjáraton a természetfelettivel operál, mint Lovecraft, hanem hősei (jellemzően ő is E/1-ben írta a novelláit) imbolyognak a kettő határán, és az irracionális momentumokat vagy racionális alapon magyarázza meg, vagy a pszichoanalízist megelőzően a belső tudatalatti elfojtásokból. Várom az észrevételeidet a két Flanagan-sorozatól. Főleg Carla Guginoról. Azt már most aláírom, hogy az ő dikciói bizony sokszor közhelyesek. Ez egy Flanagan-hiba, nem kétlem. Gyakran a szereplői szájába adja a nyilvánvalót sajnos. |
2023-10-22 23:40.03 |
Pedig nagyon is sok mindent mondanak. Majd megpróbálom újranézni Poe-szűzként, szóval mintha soha nem olvastam volna az író-költő műveit. Te olvastál Poe-t? Nem érzed úgy a mai szemmel, hogy néha túl sokat "pofázik"?
Mindegyik epizód egy-egy kortárs problémát tár fel - a jó horror mindig az adott korra és az általános emberi félelmekre egyszerre reagál és reflektál, nem? ;) Valami ilyesmire emlékszem, amikor a Hill House-ról beszéltünk. A sorozat pont annyit "pofázik", amennyi a mai horrornéző számára szükséges. Poe is így járt el. Számomra a romantikus Ligeia, Morella már túl van írva, Poe hősei néha túl sokat agonizálnak. Meglehet, hogy Flanagan szereplői is, viszont sohasem a stíluson kívül. Poe hősei sem - de számomra már ezek olyanok, mint egy agyonírt Jókai-regény. Korosztály-függő. Ha esetleg eljutsz a sorozat végéig, majd mondj véleményt Carla Gugino színészi teljesítményéről. Addig is várom a The Haunting of Hill House-zal kapcsolatos benyomásaidról alkotott véleményedet. |
2023-10-22 23:11.40 |
Jó neked. Én nem. |
2023-10-22 23:10.45 |
Ők is a célközönség. De ugyanúgy azok is, akik nyitottak egy kortárs Poe-feldolgozásra. |
2023-10-22 23:06.01 |
Ha valaki egy moziban felnőtt emberként nem bír ki egyhuzamban három és fél órát, az valami "Baby"? Pelenkára szorul? |
2023-10-22 22:57.51 |
Ha van cirkoruhád, akkor beülök veled. |
2023-10-22 22:57.10 |
Ja. |
2023-10-22 22:33.17 |
Őszintén tisztelem Scorseset, és szeretem a filmjeit (én még nem láttam olyat, hogy "rossz Scorsese-film", és most itt ne vegyük elő a Boxcar Bertha c. bér- és fércmunkát). Tiszteletben tartom a véleményét a szuperhős-filmekről is, azt viszont nem tudom értelmezni, hogy szerinte a mai korban a néző simán leül a 8 órás streaming-sorozatok elé, vagy beül egy színházba 3 óra hosszára. Egyszerűen mind a kettőnél vannak szünetek. Az utóbbinál pl. az Entr'acte, a felvonásköz. De ugyanezzel fiatalkorában Instermission néven találkozhatott a kedvenc great epic filmjeinél is.
Scorsesenek még 80 fölött is rendben van a húgyhólyagja? Örvendek, ha igen, de ez nem általános :D Én csak azért nem ülök be rá a moziba, mert megszakítás nélkül nem bírnék ki három és fél órát. Még Tarr Béla is beiktatott két szünetet a Sátántangóhoz. Egyelőre ennyi a "kritika". |
2023-10-21 23:17.57 |
Éreztem, hogy jó kezekbe fog kerülni Poe. Teljesen másra számítottam, mert nem néztem meg semmilyen trailert vagy reklámanyagot. Amire én gondoltam, vagyis, hogy egy 1800-as évekbeli settingbe ágyazva láthatjuk a történéseket, nem jött be, de igazából nem is hiányzott, mert azt Roger Corman már megalkotta a 60-as években, roppant igényesen. (A trash egyik nagypapájáról beszélünk, ami azért érdekes.)
Személyes véleményem szerint nála a gótikus hatás összességében jobban működött, de erről persze lehet vitatkozni. Különleges volt, hogy egy nyomozós thriller keretében zajlik a cselekmény, és ez is kiváló húzás volt, mivel nem beszélünk eleget róla, hogy a későbbi detektívregények főhősének archetípusát Poe alkotta meg August Dupin személyében. Minden alapmotívum megvan, és kitűnően lett adaptálva, ami a szerző vesszőparipája volt: az elhunyt kedves iránti fájdalom, az élve eltemetés-befalazás, a rettegés az áruló jeltől, ami a szereplő idegeire megy, majd a vesztét okozza. Rengeteg easter egg szolgáltat örömöt a Poe-kedvelőknek, közülük is kiemelném, hogy elhangzanak a fontosabb költeményei is. Kicsit spoiler, de természetesen A holló tetőzi be az egészet, és itt említem meg a jól sikerült magyar szinkront - a mi nyelvünkön is remekül szól a vers. Carla Gugino számomra lopja a show-t, hozzávágnék már egy Emmyt. |
2023-10-11 20:17.48 |
Jó ötletnek tűnik, tégy úgy. Ha az 5. epizód után sem nyeri el a tetszésedet, akkor végképp nem ajánlom a maradék 5-öt. |
2023-10-11 19:58.45 |
Én ugyan nem értem, mit hiányolsz, hiszen ától cettig át van itatva a sorozat a gótikus hangulattal. Lehet, hogy arra nem vagy vevő? Nem tudok többet mondani, próbáld meg tovább nézni, és ha továbbra sem jönnek át a művészfilmes hangulati elemek sem, akkor valóban nem Flanagan a te rendeződ. |
2023-10-11 19:54.16 |
Meg kell adni, jól játszod a gaslightingot, de nem velem :) |
2023-10-11 19:35.16 |
"az igényesebb horrorfilmek általában bővelkednek művészfilmes érzettel" - írtad máshol. Ha kicsit tovább mentél volna az első résznél, akkor átélhetted volna a Hill House-ban.
Mivel ott bujkál benne egy teljes epizód erejéig Luis Buñuel és Tarr Béla inspirációja, az aprólékos pszichológiai ábrázolásból pedig kitűnik, hogy Flanagan számára nem ismeretlen Ingmar Bergman jellemábrázolása. Sajnálom, hogy a prekoncepcióid miatt nem élhetted át többek között ezeket a hatásokat sem. |
2023-10-11 19:29.08 |
"mindig behalok az ilyen kultúrsznobos/entellektüel címkéktől - ezeket filmesztéták használják, szóval implicite jól leminősítetted őket. Amiatt, hogy a Guardian újságírójának ön-homlokoncsapása hozta létre a kifejezést, még nem lehet művészetelméletben- és történetben honosítani és tovább gondolni?
Kulturális területek közti cseréről, egymásra hatásról tetszett már hallani? :) Jól hangzik az az általános alapfokú filmtöris közhelyhalmaz, amit írtál, de attól, hogy te nem vagy hajlandó tudomást venni róla, a poszt-horror (vagy presztízshorror) mint gyűjtőfogalom létezik. Szerinted még melyik filmelméleti-filmtörténeti kifejezéseket kéne törölni csak azért, mert van egy alap elképzelésed a horrorról? Adj már tanácsot a filmesztétáknak, hátha megfogadják. |
2023-10-09 18:20.27 |
Amióta a filmre művészetként tekintenek, azóta ez a művészeti ág is kitermelte a maga esztétikai értékelő rendszerét. Az, hogy te lesznobozod a filmesztétákat, nem az ő problémájuk :) Én nem is hiszem, hogy az általam is mérvadónak tartott kritikusoktól olvastam olyat, hogy ez vagy az a film "már nem is horror". Ilyen esetekben inkább szerzői horrorról szokás beszélni, amennyiben a film markánsan hordozza a rendező stílusjegyeit. Álom Doktorban egyetértünk. Abból úgy jött volna ki a legjobban Flanagan, ha nem vállalja el. |
2023-10-08 19:44.09 |
Már az első Halloweenje is csak posztmodern idézgetés volt. |
2023-10-08 19:43.25 |
Hát ha te mondod, hogy semmilyet, akkor az biztos úgy is van... Valójában Flanagan a poszt-horror egyik legnagyobb alapvetését hozta össze a Hill House-zal. |
2023-10-07 23:11.01 |
Ha Flanagan béna, akkor nem tudom, ki a mérce. Green nekem csak pantomimes.
Az utolsó előtti kérdésre a válasz igen. Az utolsó meg csak akkor tartozik rád, ha te akarsz a pasim lenni :) |
2023-10-07 22:40.38 |
Please, don't.
Én maradok Mike Flanagannél, hátha a Poe-sorozata ütős lesz. |
2023-10-07 22:15.14 |
Szóval David Gordon Green megcsinálta a következő hagsploitation, avagy psycho-biddy filmjét ezúttal Ellen Burstynnel. Erre is fel lehet tenni egy életművet, biztos jól megél majd belőle. Jöhet a Sleepaway Camp ötlettelen folytatás-trilógiája Felissa Rose-zal. |
2023-10-07 21:58.44 |
Nem igazán találkozom a kommentek között azzal az ironikus nézőponttal, amivel én mint meleg férfi láttam a filmet.
SPOILER Van ez a vallási konteó, hogy a melegek okozzák a világ végét, ez a film premisszája. Namost itt pont ők mentik meg a világot. Jár ezért valami köszönet? Változik emiatt bármi is a megítélésükben? Biztosan nem, hiszen Eric, az altruista hős névtelen marad, Andrew pedig egy lányát egyedül nevelő átlagos apa lesz a társadalom szemében. |
2023-04-30 02:34.18 |
Kivágott jelenetek tárháza: ez jutott eszembe többször is a film során. Nehéz úgy összetenni a teljes történetet, ha nem vagy Whitney-rajongó. Hol vannak az apró párkapcsolati és házasságbeli nüanszok az amúgy kiskorúként megismert ("I'm old enough") Bobby Brown és Whitney Houston életében? Hogyan kezdődtek az énekesnő drogproblémái, milyen közbeeső hatások érték őt az énekhangja deformálódásában? Milyen volt Brown és Houston toxikus kapcsolata apró léptékekben, ami válásra és sajtószenzációvá való elválásra késztette az énekesnőt? Művészileg miért döntött többször is úgy, hogy stílust vált? ("I like it" - nyilatkozik egy-egy új dalnál, de Istenem, ez mekkora lazy writing!) Hol vannak az évtized- és stílusváltások árnyalt zenei környezetrajzai? Miért ugrunk át az utolsó felvonásban 2009-re, aztán az utolsó khm... értékelhető performanszra?
Ezek a problémák mind csak fel vannak skiccelve. Ha láttál már biopicet, akkor talán össze tudod rakni, de engem pont azért érdekelt W.H. élettörténete, mert nem tudtam róla semmit. Fogalmam sem volt róla, miért érdemes feldolgozni az élettörténetének egy részét azon kívül, hogy ő volt "A Hang". Rohamtempóban haladt a mozi, és sajnos túl illedelmes volt. Nem mert beszélni bizonyos korszakfestő problémákról, amilyen pl. Az Idol vonzalma egy kiskorú felé. Egyedül az énekesnő biszexuális vonzalma volt új információ, és volt jól kibontva számomra. De azon kívül mintha a woke-mozgalom cséphadarója kiszemelte volna mindazokat a darabkákat, amelyekkel éppen szabad foglalkozni. (Gondolom, jogilag. Mert Bobby még él.) Talán jobb lett volna, ha nem az Elvisnél, hanem ennél a filmnél sütik el azt az alapdramaturgiai fogást, hogy a zenei producer nézőpontjából ismerjük meg a művész életútját. Stanley Tucci amúgy is a legerősebb színészi munkát hozza, még csípőből is érdekesebb karakterrajzot ad, mint Tom Hanks Colonelként az Elvis-moziban. Vagy a női partnere szemszögéből, de akkor zeneileg még annyit sem tudtam volna meg az évtizedfordulók és populáriszenei korszakhatárok közízléséről. |
2023-01-21 05:12.19 |
Még két rész van hátra a darálásból, szóval potenciális spoiler.
. . . . . Személyes kedvencem a 8. rész, amelyben Alföldi Róbert szóról szóra eljátssza azt a kultúrkritikus figurát, amely a 90-es években Puzsér Róbert lett volna, csak a mérföldekkel hatalmasabb férfiúi eleganciával. |