Fórum - Versek! (142. oldal)

elejére ... 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 ... végére

14000. Kimikem (2012-03-08 18:06.26)

Mennem kell. Köszönöm a lélekemelő linkeket!:)) Sziasztok.

13999. Limpi Sisak (2012-03-08 18:05.55)   - (válasz Kimikem 13998. hozzászólására)

Varázslatosan zseniális. :) Legyen így itt is. http://www.youtube.com/watch?v=TmSd0Vg4n3U http://www.youtube.com/watch?v=IUZpt54DD7c

13998. Kimikem (2012-03-08 18:03.21)   - (válasz Limpi Sisak 13997. hozzászólására)

:)) " Légy egy fűszálon a pici él " Istenem, de szép ez is!:))

13997. Limpi Sisak (2012-03-08 18:00.40)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 13995. hozzászólására)

Imádom. :) Nem én kiáltok Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe - Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. 1924 első fele

13996. Kimikem (2012-03-08 17:57.05)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 13995. hozzászólására)

De szép! Nagyon köszönöm! :)

13995. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-08 17:54.01)   - (válasz Kimikem 13993. hozzászólására)

"Csak másban moshatod meg arcod"..Tükör által homályosan

13994. Kimikem (2012-03-08 17:52.40)   - (válasz Limpi Sisak 13991. hozzászólására)

Akkor jóóóóó .:))

13993. Kimikem (2012-03-08 17:52.06)

Akkor álljon itt József Attila Flórához írt egyik verséből egy részlet! Ez az én első számú kedvencem! :)) 1. Hexaméterek Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra! E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről, mint sebről a kötést, te leoldtad - ujra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem. " ÉS BELEBORZONGOK, LÁTVÁN, HOGY NÉLKÜLED ÉLTEM. " Azt hiszem ez az egyetlen sor mindent elmond ...:))

13992. Limpi Sisak (2012-03-08 17:36.40)

Én is köszönöm. :)

13991. Limpi Sisak (2012-03-08 17:35.55)   - (válasz Kimikem 13990. hozzászólására)

Jó volt olvasni riposztod ihletett sorait. :)

13990. Kimikem (2012-03-08 17:32.23)   - (válasz Limpi Sisak 13989. hozzászólására)

NAGYON köszönöm, hogy így, egy csokorba szedted! Tudjátok számomra József Attila a minden!, de a többi itt megidézett költőt is nagyon szeretem.:)) Az Óda olyan mélységeket és magasságokat mutat meg, amit csak Ő tudott, József Attila! Mellékdal: "mellék"?, hogy is lehetett ennek a két csodálatosan szép versszaknak ilyen jelölést adni?! :)) - Megint itt a "kendő"! :)) Anna tényleg örök!:)) " Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön. Amen. " Valami gyönyörűséges!!! :)) Radnóti!, másik gyengém! :)) E verse - nincs rá más jelzőm! - remekmű. " mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. " Szabó Lőrinc is kedvelt költőm és ez a nagyszerű verse az egyik kedvencem.:)) " Nem vagy enyém, míg magadé vagy: " Mit mondhatnék?:)) ez állt az esküvői meghívómon, amit én választottam! " Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! " Adyt diákként nem, felnőttként annál inkább olvasom. Minél öregebb vagyok , annál gyakrabban! :)) Petőfit meg mindenki szereti!!!:) Remek összeállítás! Meg sem érdemeljük! :))

13989. Limpi Sisak (2012-03-08 16:59.50)

Szebbnél szebb verseket ihlettek Nők Múzsákként. Itt sem tudom kihagyni, hogy ne hozzak pár ilyen verset. Több kedvenccel. József Attila - Óda ÓDA 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. 2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng. 4 Óh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít? Miféle lélek és miféle fény s ámulatra méltó tünemény, hogy bejárhatom a semmiség ködén termékeny tested lankás tájait? S mint megnyílt értelembe az ige, alászállhatok rejtelmeibe!... Vérköreid, miként a rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem s méhednek áldott gyümölcse legyen. Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját - hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját s lombos tüdőd szép cserjéi saját dicsőségüket susogják! Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain! Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong - tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. 5 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált - Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba!... (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem.) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.) 1933. június Juhász Gyula - Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szivem, hogy ez hiába volt és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön. Amen. Radnóti Miklós - Tétova óda Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. S még mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom, óvó tekinteted érzem kezem felett. Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom. És holnap az egészet újra kezdem, mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, - mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagyok más világ. S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben. Petőfi Sándor - Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hangjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? Pest, 1848. január. Csokonai Vitéz Mihály - Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis 'tulipánt!' Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Szabó Lőrinc - Semmiért egészen Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz. Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek vagy a törvény mit követelnek; bent maga ura, aki rab volt odakint, és nem tudok örülni, csak a magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja minden egyéb; én többet kérek: azt, hogy a sorsomnak alkatrésze légy. Félek mindenkitől, beteg s fáradt vagyok; kivánlak így is, meglehet, de a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat és áldozat örömét és hogy a világnak kedvemért ellentéte vagy. Mert míg kell csak egy árva perc, külön, neked, míg magadra gondolni mersz, míg sajnálod az életed, míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan halott és akarattalan: addig nem vagy a többieknél se jobb, se több, addig idegen is lehetnél, addig énhozzám nincs közöd. Kit törvény véd, felebarátnak még jó lehet; törvényen kívül, mint az állat, olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd; és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd. Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! Ady Endre - Mert engem szeretsz Áldott csodáknak Tükre a szemed, Mert engem nézett. Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek. Áldott ezerszer Az asszonyságod, Mert engem nézett, Mert engem látott. S mert nagyon szeretsz: Nagyon szeretlek S mert engem szeretsz: Te vagy az Asszony, Te vagy a legszebb.

13988. Kimikem (2012-03-08 16:52.39)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 13987. hozzászólására)

:))

13987. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-08 16:51.21)   - (válasz Kimikem 13985. hozzászólására)

Romeo: legyek kesztyű a kezén ...(erkély alatt)

13986. Kimikem (2012-03-08 16:34.58)

Reményik Sándor : Találkozás Egy barátomhoz Egymás mellett ma elmegyünk: hajók, A Te hajódon leng a büszke zászló S felvonom én is a rongyos lobogót. Győztes, Te futsz elől a büszke tornán Dagasztja vásznad hazajáró szél - Nekem száz rongyba tépve a vitorlám. Te élsz. Én már sok halállal meghaltam. Te zászlód mellé tűztél egy virágot - Nekem nincs. De hát - én így is akartam. Így kellett. Fáj mégis, hogy a hajók, lelkek, Akikhez kötött tiszta vonzalom - A kikötőkbe lassan szertemennek. A bóra jő, a fogam megvacog - Pár futó év s a messze, nyílt vizen, A tengeren egyedül maradok. Te tudod, merre mégy, Te nem állsz veszteg, Az én iránytűm jaj, átkozott szerszám, Bús ívbe leng, bomlottan körbereszket. Hadd nézzelek ma: tán utolszor látlak - Szerető, forró, könnyes irígységgel - Egy percig még - azután elbocsátlak. S egy pillantást még, könnytelent, keményet Hadd vessek rád, mert én, bár átkozom - Tartom a sorsommal a közösséget! Hogy is volt, hogy mi tudtunk együtt menni Egykor, soká, kar-karban önfeledten? Előtted minden - előttem a semmi. - Egymás mellett ma elmegyünk - hajók S hogy büszke zászlód fennen leng ma, nézd: Felvontam én is a rongyos lobogót. Kolozsvár, 1917 okt. 2

13985. Kimikem (2012-03-08 16:10.30)

Reményik Sándor : Akarom Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. Legyek a kendő, mely könnyet töröl, Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad. A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. Legyek a fáradt pillákon az álom. Legyek a délibáb, mely megjelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem, Legyek a délibáb a rónaságon Legyek a vén föld fekete szívéből Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Sok lélek alatt legyek a tutaj, Egyszerű, durván összerótt ladik, Mit tengerbe visznek mély folyók. Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót. Ezt akarom én is : Legyek kendő, mely könnyet töröl!:))

13984. Lector (2012-03-08 11:56.11)   - (válasz Zsóka65 13981. hozzászólására)

Aranyos vagy ,mint mindig.:)

13983. Lector (2012-03-08 11:55.15)   - (válasz Igneon 13982. hozzászólására)

Köszönöm,hogy Te türelmes vagy.

13982. Igneon (2012-03-08 09:16.22)   - (válasz Lector 13980. hozzászólására)

Egyszerű helyesírási hibákra nem hívom fel senki figyelmét.A Te esetedben sem azért szóltam.Nem is lenne kapacitásom arra,hogy mindenkit kijavítsak(Megj.: a filmkat. ebből a szempontból egész jó.) Két dolog miatt nem hagytam szó nélkül az elírást: 1:Egy címről van szó. 2:Vicces és egyben ironikus módon változik meg a jelentése. A reakciód is azt igazolja,hogy nem lehetnek könnyű napjaid,akár félreértettél-akár nem. Nincs harag.

13981. Zsóka65 (2012-03-08 08:14.22)   - (válasz Lector 13980. hozzászólására)

Nem vagyunk egyformák..mindeni olyan amilyennek született..Vannak az embernek jó és rossz időszakjai.Ezzel szerintem nem vagyunk egyedül. Vannak hangulatemberek is. Nem vagy Te gyenge..csak egy kicsit érzékenyebb..(szerintem),bár nem ismerlek..ezt csak soraidból olvasom ki. Én azt mondom, hogy tünemény emberke vagy..:))

13980. Lector (2012-03-08 07:57.31)

Nem szoktam esküdözni,fogadkozni,-ígérgetni pedig abszolút nem!Mert gyengének érzem magam ahhoz ,hogy {mindezeknek} maradéktalanul megfeleljek, az életben előforduló göröngyök átívelésére. Azt viszont tudom ,hogy az utóbbi 4 hozzászólás visszaadta a hitem az életkedvem. Vannak,vannak nagyon jó emberek ebben a ...világban. Köszönöm NEKIK azt, hogy együtt éreznek velem és bíznak abban,hogy egy ember lehet jó,ha marhaságokat is elkövet .".olykor ojkor". Hirtelen viselkedésem ,sajnos öröklött,de dolgozom rajta életem utolsó percéig. Nem kis munka:)))).Még egyszer köszönöm.

13979. Kimikem (2012-03-07 21:23.33)   - (válasz Lector 13976. hozzászólására)

Lectorom!:))

13978. Tilla (2012-03-07 21:04.38)   - (válasz Lector 13976. hozzászólására)

Hát egy kicsit kiakadtál..., előfordul. :-) De krónikus időhiányom ellenére is többet járnék a fórumra, ha mindenki ilyen hangnemben beszélne, és anyázás helyett így rendezné vitás ügyeit. Mer' imádok jóhumorú, inteligens emberekkel beszélgetni! :-))

13977. Angelika58 (2012-03-07 20:41.45)   - (válasz Lector 13976. hozzászólására)

Ha van valaki, aki abszolúte nem bunkó, az te vagy. Azt se tudnád, hogy kell annak lenni, nemhogy megpróbálnád!

13976. Lector (2012-03-07 19:30.23)   - (válasz Tilla 13971. hozzászólására)

Megköszönöm,jóindulatod!Persze Kimikem-nek is! Akit pedig megbántottam, Igneon. Azon leszek ,hogy máskor ne csak 5-ig,hanem tízig számoljak! Privátba kértem elnézést,Tőle remélem nem haragszik Tudom:-bunkó voltam:)Nem vagyok, hibák nélkül,-sajnos:))

13975. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-07 13:09.52)   - (válasz Kimikem 13959. hozzászólására)

Nem arra értettem,hanem TE szoktál számomra kevésbé ismert költőket idézni, és én most ismert "szóláshoz" kerestem költőt. Elnézést a helytelen szóhasználatért, remélem a helyesírás, külalak talán megfelelő.

13974. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-07 13:06.56)   - (válasz Angelika58 13973. hozzászólására)

Unokáim tanulják a pontos j és ly használatát. Ezen apropóból tegnap estéje és estély c. szavakat próbáltam "magyarázkodni" Toldi nélkül.Ki jár ma estélyre?

13973. Angelika58 (2012-03-07 13:01.48)   - (válasz Tilla 13971. hozzászólására)

Így van, ebből keletkeznek a legendás sajtóhibák is .Ráth-Végh István A könyv komédiája c. könyvében van egy aranyos gyűjtemény "régi idők sajtóhubáiból.Amikor pl. a "Nagy pánik az Operabálon" cím úgy jelent meg, hogy felcserélődött a két magánhangzó a "pánik" szóban. :))Vagy a megdönthetetlen csúcs, amikor a Kecskeméti Néplap egyik számában az 1900-es évek elején az jelent meg az impresszumban a "felelős szerkesztő Katona József" helyett, hogy "félöles szőrkesztyű Katónak jó lesz." A helyesírás-tudomány most már hiányszakmának számít, annyira bonyolultak a szabályok. A lánykám ezen a szakterületen működik.És én is én azt hittem, hogy többé-kevésbé v a n helyesírásom.Kértem, írasson velem próbát, hajjaj...Kíváncsi vagyok, hányan felelnének meg itt ennek a próbának, pedig hétköznapi szöveg volt. Úgyhogy a helyesírás olyan terület, ahol senki se tökéletes, legfeljebb törekedni lehet rá.És miután ez nem ilyen tárgyú fórum, elnézőnek illik lenni.

13972. Tilla (2012-03-07 12:08.22)

:-DD Kimikem! Bocsi, elírtam a nevedet!! Ez a hülye billentyűzet, hát nem egymás mellett vannak a betűk...:-DDD

13971. Tilla (2012-03-07 12:05.48)   - (válasz Lector 13970. hozzászólására)

:-DD, Azért az ország ne kövesse! Na, de ettől ne legyen komplexusod, talán nincs is olyan fórumozó, akinél nem történtek bakik. Amikor siet az ember kifejezni önmagát - főleg, ha érzelmileg is jobban érinti a dolog, pl. egy kedves emlék - akkor hajjaj, micsoda hibákra képes! Én csak tudom... :-DD Különben többször átolvastam a szöveget, mire leesett, hol a hiba, mert én is a sztorira koncentráltam. De így meg tök aranyos tévedés, jót nevettem rajta. Mit nem rejt ez a magyar helyesírás! Kimikennek igaza van annyiból, hogy szerintem sem sértő szándékkal írtak rád, én is viccesnek találtam. Az ember elüt agy betűt, s aztán nézheti mit írt. :-))

elejére ... 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 ... végére