Fórum - Egri csillagok (1968) - Vélemények (4. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9

152. Panyolai (2012-12-29 17:27.58) - (válasz Csabaga 148. hozzászólására)

Lehet mondani, de a többi magyar seregtest (Szapolyai, Frangepán, cseh- és német segédcsapatok) még a csata napján is nagyon messze jártak Mohácstól, a török pedig már a Dráván is átkelt. Békéről ekkor már szó sem lehetett, a szultán a fegyverekre bízta a döntést. Ami utána történt az az igazi tragédia valóban, és én leginkább Szapolyai hatalomvágyát és önös érdekeit ítélem el, mert ez a belharc bizony nagyon jól jött a töröknek. Taktika volt ez inkább. Budát és az ország középső területeit valóban kiürítette, de a délvidéki várakban, - tehát az ország kapujában - őrséget hagyott, így akkor avatkozhatott be, amikor akart, és ezt az elkövetkező 15 év igazolta is. A Habsburgoknak pedig a franciák miatt nem nagyon volt erejük segítséget nyújtani. (Bár ha nagyon akartak volna: ugyebár 1532-ben Bécs alatt egy 90000-es német sereg gyűlt össze, amivel a szultán nem is vállalta a háborúskodást, és direkt elpazarolt egy hónapot a gyengécske kis Kőszeg ostromával. Ám a sógorok serege sem lépte át a határt, hogy segítsen rajtunk...) Szomorú, sőt tragikus dolgok ezek. Bevallom, sokat olvastam Mohácsról, és körülményeiről, és le kellett vonnom az elszomorító következtetést: a törököket sehogyansem tudtuk volna hosszabb távon feltartóztatni, csak ha behódolunk, mint adófizető hűbéresek (tehát csicskák). Ezt a korabeli keresztény magyar nemesi (megkockáztatom: nagyhatalmi) gondolkodás aligha vállalta volna be. Ám segítségre sem számíthattunk, így több mint 150 évre hadszíntérré vált Magyarország. Ha ez nem így alakul, vagy sikerül hamarabb kiűzni a törököt, akkor ma nem itt tartanánk ahol, ez is tuti. Mohács valóban sorsfordító dátum a magyar történelemben.

151. Orgona (2012-12-19 19:29.00) - (válasz Csabaga 150. hozzászólására)

Pontosan. Sok még a feltáratlam forrás, bármennyire is meglepően hangzik. :DDD

150. Csabaga (2012-12-19 18:36.21)   - (válasz Orgona 149. hozzászólására)

Egyes történészek szerint volt rá lehetőség,hogy az egész ország "csupán" hűbéres legyen,ahogy Erdély is az volt 150 évig. A törökök voltaképpen a Habsburgok ellen akartak háborúzni,mi csak útban voltunk Bécs felé... Persze ki tudja mi történik,ha az ország közepén,Habsburg segítséggel nem sikerül feltartóztatni őket...

149. Orgona (2012-12-19 18:06.42) - (válasz Csabaga 148. hozzászólására)

Szapolyai János hűbérese volt a török szultánnak, 1528-tól, csak a halála után szállta meg az ország nagy részét Szulejmán.

148. Csabaga (2012-12-19 17:54.06)   - (válasz Panyolai 145. hozzászólására)

Hát igen,Mohácsnál nagy butaság volt nyílt csatára kiállni... Ráadásul a lehetséges hadsereg felével... Mindezek után még a király is meghalt,majd sikerült kettőt is választanunk helyette. Hadd legyen egy kis belháború is. Viszont szerencse,hogy a török a csata után elfelejtette megszállni az országot. Csak kirabolta és elment. Kaptunk még 15 évet,de nem tudtunk élni vele.

147. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-12-19 12:26.13) - (válasz Panyolai 145. hozzászólására)

Nagyon köszönöm ezt a "hazafias" esszét. Majorhoz írtam 3854-ben, érdemes elolvasni egy érett(nem- len), hanem -ségizett 3855- véleményét. Attól függetlenül a regény olvasása nem 6-dikosnak valósi, de a film ragyogó segédeszköz. Nem tudom a Te paramétereidet, mármint kor, végzett- (len) vagy - ség, de orgonával mélyen egyetértek. Mostanában az egyéni szoc. problémás topikok özönlik el a kat- ot, és a szakmai értékelés minimális, és főleg magyar műveknél. Ezért a Te hozzászólásod csillagos ötös, majdnem "jobb", mint az eredeti mű.

146. Orgona (2012-12-18 21:48.30) - (válasz Panyolai 145. hozzászólására)

Nagyon szépen megfogalmazott vélemény.

145. Panyolai (2012-12-18 00:55.29)

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” „Várkonyi Zoltán örök filmeket alkotott” – nem olyan régen olvastam ezt a legendás rendezőről, és teljesen egyet is értek vele: regényadaptációi mindmáig megállják a helyüket; nagyszerű színészi gárdával és nagyfokú odaadással készültek, s valahogy mindet átjárja egy kellemes nosztalgikus íz, büszkén nézem őket: lám, régen ilyen filmeket csináltunk, ilyen színvonalas alkotásokat. De számomra az Egri csillagok még ebből az erős mezőnyből is toronymagasan kiemelkedik, bár látom, ezzel nem vagyok egyedül. Gárdonyi Géza örökbecsű művét senkinek sem kell bemutatni (legalábbis a címét biztosan nem…remélem…) – egyik legjobb történelmi regényünk, melynek értékét eleve jelzi kötelező olvasmány mivolta, népszerűségét pedig a Nagy Könyv c. versenyben elért első helyezése. Legelső kiadása 1901-re datálható, az író 1533-ba, a török hódítás kezdeti időszakába helyezte el a cselekményt, mely aztán Eger várának hősies megvédelmezésében csúcsosodik ki. A valós történelmi személyiségek (pl Dobó, Bornemissza, Mekcsey) mellett természetesen felbukkannak kitaláltak is, van egy remek főgonosz (Jumurdzsák), kellemes, nem eltúlzott szerelmi szál, érdekes kalandok, pazar korfelvázolás, és a magyar hősi erények csillogása nem elhanyagolva az ellenség alapos bemutatását sem. Számos más regényadaptációhoz hasonlóan az Egri csillagok 1968-as filmváltozatába sem kerülhetett át minden, sokszor jókora részek maradnak ki, de ez egyáltalán nem válik a film kárára, a cselekmény abszolút követhető, feszes megvalósítású, és a karakterekre is elég idő jut. Kiválóan megalapozza a hangulatot a film nyitánya, mely Tinódi Lantos Sebestyén korabeli históriás énekével indul, majd a filmzenéből hangzanak fel szebbnél-szebb tételek. Ám a regénnyel ellentétben, mely ugye a gyerekek fürdőzésével kezdődik, a film első jelenete egy pazar kosztüm és díszletmunkát felvonultató „török-prológus”, mely tökéletesen érzékelteti az oszmánok jelenlétét az országban. Major Tamás Szulejmánját érzésem szerint aki látta, nem felejti, - „Megengedem, hogy szóljatok!” – ez annyira tekintélyt sugárzó… (Amúgy a valóságban a szultán ekkortájt – vagyis Bécs sikertelen ostroma idején, 1529-ben – kb. 35 éves volt, nem pedig 50 körüli) A vágtázó török lovasokról készített felvételek az alávágott zenével párosulva pedig még ma is rendkívül feelingesek és szemet gyönyörködtetőek. A film első részében Buda elfoglalásától a szerelmesek egybekelésén át eljutunk a sikertelen szöktetési kísérletig „Sztambulba”, ahol ugye Török Bálint raboskodott a Héttoronyban. Ezek a felvételek egyébként Bulgáriában készültek. A második rész már lényegében teljesen Eger ostromára összpontosít. S most akkor lassítsunk, mert főleg itt vannak azok a pillanatok, melyek miatt sráckoromban milliószor megnéztem a művet, s amiért máig kedvenc magyar filmem. Az egri várat „játszó” díszletvárat Pilisvörösvár közelében építették fel – maradványai amúgy még ma is megtekinthetők. A valóságban – és ugye a regényben is – a város körülfogta a várat, itt viszont egy nagy mező terül előtte. De ezt a kis csalást el lehet nézni, végül is így a török felvonulás és rohamozás sokkal de sokkal hatásosabban mutat. Az ostrom jelentős epizódjai, - vagyis az ókapu felőli török cseltámadás, Hegedűsék árulása, valamint a lőporraktár felrobbanása még mai szemmel is nagyon látványosan és hitelesen kerülnek bemutatásra, hogy a török rohamokról ne is beszéljünk…mert ahogy a várbeliek készülődését összevágták a felvonuló oszmán sokasággal…arra az utánozhatatlan zenére, mely igazi janicsár-katonai zene…lenyűgöző pillanatok! Az egri nők helytállása – aminek ugye Székely Bertalan egy gyönyörű festményen is emléket állított – természetesen a filmből sem maradhatott ki. A törökök végül már valóban bevetették a lovasságot is, ahogy a tüzes kerék sem csak Gárdonyi agyának szüleménye. A díszletesek még csak a püspöki palota gótikus árkádsorát is felépítették a hitelesség kedvéért, a jelmeztervezők munkája pedig szintén csillagos ötösre osztályozható végig a film folyamán – talán csak a koszt hiányolom némileg, de ez már Ridley Scott mostani kalandfilmjeinek hatása lehet nálam. Ugyan legendák keringenek olyan bakikról, mint „karórás” vagy „bakancsos” török katona, de én eddig még nyomukat nem láttam, pedig rengetegszer megnéztem már a filmet. Csodálatos a fényképezés, a hatalmas oszmán seregről készített nagytotálok még ma is nagyon hatásosak. Farkas Ferenc filmzenéje jobbnál-jobb tételekből tevődik össze, korhű, reneszánsz hangzásvilággal, melynek legszebb darabja talán az első rész végén hallható, szomorúan gyönyörű tétel. A színészekről pedig sok szót nem érdemes ejteni, elég csak végigtekinteni a stáblistán… Node mégis: Sinkovits Imrét felejthetetlen alakítása és orgánuma igazi vezérré avatja. Mikor beszédet intéz a várnéphez az ostrom elején…ott nem egy színész áll, hanem maga Dobó István! Venczel Vera nagyon helyes volt mint Cecey Vicuska, Bárdi György Jumurdzsákja szerintem simán az utánozhatatlan-kategória, és a töméntelen neves mellékszereplő alakítása szintén parádés, pl Latinovits: „Alig tudtam élve elfogatni magam”  A vár megvédésének hatalmas lélektani hatása volt; kiderült, hogy a török nem legyőzhetetlen, kb. 70000-es seregüknek legalább harmada a vár alatt veszett, s az ország és egész Európa Eger hős védőit ünnepelte. (Hm, hatalmas diadalt arattunk, de még jobb lett volna, ha erre 31 évvel korábban, Nándorfehérvárnál kerül sor, s akkor talán nem lett volna török hódoltság, és ma ki tudja, hol tartanánk, kik lehetnénk… Node hagyjuk is, „Ha”-val kezdődő mondatoknak ugyebár nem sok értelmük van, és a történészek szerint a mohácsi vész és a török hódítás hosszabb távon mindenképp elkerülhetetlen volt az ellenség óriási katonai és adóbevételi fölénye, valamint a külső segítség elmaradása miatt.) Összességében el lehet mondani, hogy Várkonyi Zoltán és csapata nagyszerű érzékkel vitte filmre Eger várának hősies védelmét. A maga nemében lenyűgöző alkotás ez még mindig olyan MAGYAR emberekről, olyan MAGYAR HŐSÖKről, akik azokban a nehéz időkben az egész országnak örök időkre szóló példát mutattak helytállásból és hősiességből. Mert mára sajnos a ’haza’-szó elavulttá, ódivatúvá vált, lassan teljesen kikopik a használatból; ma már sokan fel se fogják, hogy egykoron mennyien áldozták életüket érte. Mikor egy Zrínyi kirohant a várból a biztos halálba, de meg nem adta magát, ahogy Szondi György és maroknyi őrsége is mindhalálig védte Drégelyt. Erre esküdtek fel Eger védői is, és ezért olyan csodálatos Dobó beszéde, és ezen mondata: „A haza nem eladó semmi pénzért!” Ezen értékek miatt imádom a mai napig ezt a művet. Rólunk szól, hogy bizony nekünk is voltak hőseink, nem is akármilyenek, akik örök példát mutattak. Bátran kijelenthetjük; hogy Gárdonyi Géza örök regényéből valóban egy örök film született, mely ’A legjobb magyar történelmi kalandfilm’-titulust is megérdemelné.

144. Tilla (2012-01-23 16:57.14)

Nagy nevek,kiváló rendező és színészek, kedvenc ifjúkori regényem, de a filmet egyszer tudtam végig nézni. Várkonyi Zoltánnak nem ez a legjobb filmje, s szerintem a forgatókönyv elég gyenge. Maradok a regénynél.

143. Vbacs (2012-01-23 13:54.17) - (válasz Limpi Sisak 142. hozzászólására)

Nem tudok, de nem is baj, jól elszórakoztatott. Nekem ez egy szinten van a Szomszédok - Eredet trailerével:)) Magyaroknak nem áll jól a trailerkészítés, hát ez van.

142. Limpi Sisak (2012-01-23 13:45.24) - (válasz Vbacs 141. hozzászólására)

Vonatkoztass el tőle...:) Nem tudsz? Bennem megindult az adrenalin a látványára. Mondjuk ehhez hozzásegített a zene is eléggé, de a képek is jól össze lettek vágva.

141. Vbacs (2012-01-23 13:42.49) - (válasz Limpi Sisak 140. hozzászólására)

Mert röhej volt. Trailer zene és egy magyar film....nem tudhatod, hogy ez milyen egy trailerzene buzinak. (Na jó, inkább trailerzene hangulatú filmzenével)

140. Limpi Sisak (2012-01-23 13:41.14) - (válasz Vbacs 139. hozzászólására)

De miért?

139. Vbacs (2012-01-23 13:40.29) - (válasz Limpi Sisak 138. hozzászólására)

Ütős??!! Hát nem tudom, én végigröhögtem az egészet XDXD

138. Limpi Sisak (2012-01-23 13:37.19) - (válasz Vbacs 137. hozzászólására)

Ütős lett sztem.

137. Vbacs (2012-01-23 13:36.53) - (válasz Limpi Sisak 136. hozzászólására)

Milyen kis trailer, de aranyos XDXD

136. Limpi Sisak (2012-01-23 13:11.39)

No. http://www.youtube.com/watch?&v=qQ7Q7hh9vUc

135. Limpi Sisak (2012-01-23 13:10.34)

Ez nem semmi trailer hozzá! Csúcs lett. www.youtube.com/watch?&v=qQ7Q7hh9vUc

134. Linaa18 (2011-09-04 15:04.18)   - (válasz Vbacs 132. hozzászólására)

jah am neked válaszoltam Bitskey Tibor fórumán arra, hogy ki is ő, kb egy éve tehetted fel a kérdést :)

133. Linaa18 (2011-09-04 14:56.13)   - (válasz Vbacs 130. hozzászólására)

Arra gondolsz akinek felvette Vica a ruháját? Az Török Jancsi volt (Benkő Péter) de a könyvben a Balogh Balázs hal meg ennél a résznél, mert Török Jancsi a könyvben nem is vett részt az egri ostromon. Balogh Balázs volt Dobó legkisebb apródja (két apród maradt a várban a csatára Tarjáni Kristóf és Balogh Balázs) akinek az anyja, a Baloghné benne is van a filmben mondja is rá a hadnagyainak Dobó, hogy "ez a Baloghné rosszabb mint a török" szóval a filmben benne van a Baloghné, de a fia nem.

132. Vbacs (2011-08-14 15:37.02) - (válasz Angelika58 131. hozzászólására)

Mi a fene:))) Mik vannak, azért durván sok nagy név van benne, mint a Leghosszabb napban:)

131. Angelika58 (2011-08-14 11:17.56) - (válasz Vbacs 130. hozzászólására)

Pályázatot írtak ki az Ifjúsági Magazinban, hogy kinek osszák ki az egyes szerepeket. A Magyar Posta őrjöngött, annyi levél ömlött az újsághoz. (Az Ifjúsági Magazin, azaz IM, a magyar Bravo-szerűség volt ,még lájtos szex-tanácsadás is volt benne. Mi hetekig röhögtünk egy-egy kérdésen meg válaszon, a hivatalosok meg állandóan be akarták tiltani.)

130. Vbacs (2011-08-13 20:58.22)

Hát ez egy jó film volt. Volt ám benne költségvetés, nem mondom. Ma már biztos nem tudnánk ilyen sokat beleadni egy filmbe. Nagyon durva volt, hogy minden 7 másodperces szerepben valami nagy nevű színész volt beletuszkolva..vagy akkori nagy, vagy olyan, aki most nagy,de ez nagyon jó volt..annyi színészóriás volt benne, hogy már szinte bántotta a szemem:) Bár azt írták, hogy a könyvhöz elég hű...ez így is volt, de pont azokat a részeket hagyták ki (már amennyire emlékszem, már jó rég olvastam) amik összekötnék az egyes főbb részeket..vagyis elég fontosakat. Meg még mindig nem vagyok összebarátkozva a régi magyar filmek vágásaival (bazi nagyokat tudnak vágni még ugyanabban a jelenetben is), de ezen kívül egész jó film volt, lekötötte az embert. Tényleg a legjobbjaink közt van, elismerem. Bár elég sok hapsi nézett ki ugyanúgy, alig tudtam köztük különbséget tenni..sőt, sokaknál egyáltalán nem tudtam:) Kérdés: Ki halt meg a végén az ágyon? A könyvre már ennyire nem emlékszem és kivenni se tudtam:))

129. Vbacs (2011-08-13 19:04.23) - (válasz Gyorkos 128. hozzászólására)

Jómagam fiatal fejemmel még felfedeztem benne kettőt: Major Tamás - Sultan Suleiman I Kern András - Ő valami szolgafiú volt, aki a gyűrűt vitte Vicuskának:)

128. Gyorkos (2011-05-08 20:56.35) - (válasz Emmerich 127. hozzászólására)

"a film egyébként nem volt jó,de nézhető." Az egyik legjobb magyar filmről beszélünk. Óriási költségvetéssel, egy kiváló rendezővel (és remek forgatókönyvíróval!) és a korszak rengeteg óriási színészével (felsorolni is lehetetlen) készült szuperprodukció. Mind a történetről, mind a film minőségéről csak áradozni lehet. Csak a legjelentősebb színészek nevei: Venczel Vera – Cecey Éva Sinkovits Imre – Dobó István Mádi Szabó Gábor – Öreg Cecey Ruttkai Éva - Izabella királyné Bárdy György – Jumurdzsák Bitskey Tibor – Mekcsey István Bessenyei Ferenc – Török Bálint Benkő Péter – Török Jancsi Agárdy Gábor – Sárközi Somogyvári Rudolf – Hegedűs hadnagy Tahi Tóth László – lantos Tordy Géza Latinovits Zoltán – Varsányi Imre Gobbi Hilda Koncz Gábor Pécsi Ildikó Horváth Teri Tábori Nóra Temessy Hédi Békés Rita Harsányi Gábor stb

127. Emmerich (2011-05-08 15:59.35)

pilisborosjenőn,a vár ostromát forgatták.csillaghegyről bringáztunk arra,messziről néztük,a katonák nem engedtek közelebb.egy torony robbantása(lőpor?)olyan jól sikerült,hogy az egész vár majdnem leégett.sok tűzoltőautó vonult ki oltani.a testvérem a képző gimibe járt akkor,a török sátrakat festették Szász Endre irányításával.a film egyébként nem volt jó,de nézhető.emmerich

126. Thor74 (2011-05-08 13:16.14)

Kiolvastam a könyvet egy hete (sokadjára) Úgy gondoltam,hogy megnézem a filmet is. Nem kellet volna!!! Talán ha nem olvasom a könyvet még tetszett is volna, de így..... Olvastam, hogy tervezik (tervezték) az újraforgatást! Sajnos a mai színészeink között nem nagyon tudok (így hirtelen)olyan karaktereket akiket megfelelőnek találnék például Dobó szerepére stb, de ettől függetlenül én örülnék az újraforgatásnak (egy új forgatókönyv alapján).A mai technikával és egy jó forgatókönyvvel az íróhoz,a könyvhöz és a benne szereplő HŐSÖKHÖZ méltó filmet lehetne csinálni.

125. Weser (2011-04-09 14:43.16)

Az egyik leghíresebb magyar film, ami nekem is tetszett, de azért olyan kiválónak nem tartom. Könyvben tényleg jobb, de amúgy jól elkészített kosztümös film.

124. Sötétszív (2010-10-24 13:52.08)

Ez is ugyanolyan jó mozi Várkonyi Zoltántól, mint a Kőszívű ember fiai. Gárdonyi Géza regényéből igazán remek filmet készített, itt is nagyszerű színészekkel.Ez is kihagyhatatlan!

123. Szilard1976 (2010-09-29 21:27.49)

Ez egy nagyon jó történelmi film nagyszerű színészekkel egyik kedvenc magyar filmem. Nekem meg van dvd-n is a film érdemes megvenni bármikor nézhető élvezhető film. Csak ajánlani tudom ezt a filmet mindenkinek.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Törölt felhasználó, 2024-06-08 15:56	242 hsz
Bakik, hibák a filmben	Emylio, 2014-07-04 09:28	14 hsz
Kérdések	Lepkelali, 2013-07-04 23:45	39 hsz
Dobó István	Stickfa, 2013-01-06 14:48	4 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Egri csillagok adatlap

Évszám: 1968

Rendezte: Várkonyi Zoltán

Szereplők: Sinkovits Imre, Kovács István, Venczel Vera, Mádi Szabó Gábor, Bárdy György...

További információk

Szereplők fórumai

- Bessenyei Ferenc - Vélemények

- Sinkovits Imre - Vélemények

- Bitskey Tibor - Vélemények

- Mádi Szabó Gábor - Vélemények

- Venczel Vera - Vélemények

- Kovács István - Vélemények

- Bárdy György - Vélemények

- Ruttkai Éva - Vélemények

- Venczel Vera - Mit csinál mostanában?

- Várkonyi Zoltán - Vélemények