Gyorkos hozzászólásai

Ugrás Gyorkos adatlapjára
elejére ... 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ... végére

Avatar - Vélemények

2011-06-28 09:14.49

King Kong vs Terminator, vagy Godzilla vs Predator. Tényleg már überLOL katergória.

Bors (sorozat) - Vélemények

2011-06-28 08:42.14

Az itt kialakult "Addig jó, míg' Kádár él" hangulathoz csak ezt fűzném hozzá: Poggyászunk Kádár János magyar dokumentumfilm, 99 perc, 2006 (2 rész) rendező: Sólyom András forgatókönyvíró: Kornis Mihály operatőr: Reich László producer: Sólyom András ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Sólyom András kétrészes dokumentumfilmje a Kádár-korszak máig tartó hatásait elemzi. Fent van a film a youtube-on is. * Automatikusan eltávolított tartalom.

Illatszertár - Vélemények

2011-06-27 05:20.08

Igazából nem gyűjtögetek műanyag korongokat a lakásomban, ha nem muszály. :) Van elég helyigényes hobbim, már se a mh-en, se itthon nem férek el a cuccaimtól. George Carlin talks about Stuff (HunSub) https://www.youtube.com/watch?v=0QFg1CmXuNM&feature=related

A varázsló (1969) - Vélemények

2011-06-27 05:11.15

Szilárd nézz, már körül azon K. K. rajongói oldalán, már nem először linkeltem be Neked! (Jobbra van a Filmek menüpont alatt) [link]

A tizedes meg a többiek - Vélemények

2011-06-27 05:05.02

Ha van hozzá kedved dobhatnál erről a dologról linket a fórumába, vagy akár ide is!

Illatszertár - Vélemények

2011-06-26 08:03.19

Hoppá, valaki már fel is rakta a wupload-ra! ***** Pass: new7warez Forrás: ***** Ajánlom a megtekintését, azoknak, akik a szereposztás láttán kedvet kaptak a filmhez. * Automatikusan eltávolított tartalom.

Kovács Krisztián - Vélemények

2011-06-25 05:08.13

Már megválaszoltam a 11314-nél.

Peter Falk - Vélemények

2011-06-25 05:04.13

A Columbo hadnagy alakítása valóban legendás volt, a legtöbbünk - szerintem - leginkább e szerep alapján ismeri. Nyugodjék békében! (Mindig kedveltem őt)

Kovács Krisztián - Vélemények

2011-06-23 19:18.03

Azt sem értem és nem fogadom el, hogy egy színésznek miért ne lehetne meg a saját filmje otthon, de most ezt hagyjuk, nyissunk a vitának új területet. Továbbra is várom a választ, hogy miért vádolod Krisztiánt azzal, hogy ő népszerűsíteni akarja magát azzal, hogy ezen a fórumon megszólal, hozzászól különböző témákhoz, stb. Nézd csak meg hogy korábban milyen jó beszélgetéseket, vitákat folytattam vele. Hosszasan kiveséztük a Zeitgeist témát, kicsit belemásztunk a NWO dologba is. Mások pedig más dolgokról beszéltek vele. Mi abban az önmaga népszerűsítése, ha elbeszélget azokkal, akik méltatják őt. (Egyébként meg azokkal is, akik nem rajonganak érte) Körülötte feltűntek olyan emberek is, akik a filmjeiben együtt dolgoztak vele anno. Őket is kedveljük, tiszteljük. Nem tudom, te hány éves lehetsz, de nekünk a gyerekkorunk része volt Ő és a filmek, amelyekben szerepelt, persze, hogy örülünk, ha beszélget velünk és várjuk a megjelenését. Számunkra nem kell magát népszerűsítenie, mert legtöbbünk már a szívébe zárta őt gyerekkorában. Persze tisztában vagyunk vele, hogy Ő már nem az a kisgyerek, aki volt akkor és nagyon megváltozott minden téren, de azért jólesik ha beköszön hozzánk, akár csak pár szóra is és gondolom Neki is jó, ha velünk beszélgethet. Egyébként egyáltalán nem törekszik mások elismerésére. Akiktől már elnyerte azt, azokkal szorosabb kapcsolattartásra törekszik, akiktől hiába is várná, azokkal is békés és tisztelettudó. Tudomásul veszi álláspontjukat és véleményüket, de nem akarja magát senkire rátukmálni. Most általánosságban beszélek: A színészet azért kicsit önmutogató foglalkozás, mesterség, vagy nevezzük bárminek is. Egy színész azért tanul, azért lép fel a világot jelentő deszkákra nap mint nap, vagy áll a kamerák elé, mert keresi a népszerűséget, a sikert. Szereti a rajongók hódolatát fogadni, szereti, ha a közönség becsüli a darabot, a munkáját és őt. A tisztes kereset - sokszor ábrándja - mellett ez is motiválja, meg persze a szakmai kihívások. Nem hiszem hogy ezt tovább kellene magyaráznom, szerintem, aki a film- és színházművészetet kicsit is ismeri, az ezzel éppen annyira tisztában van, mint én.

2011-06-23 18:53.28

A Csak egy telefon kivételével mindegyik általad keresett film megtalálható itt: [link]

2011-06-23 17:32.40

"pedig ők nem járnak ide népszerűsíteni saját magukat:)" Még ha a mondatod végén az a jel mosoly akar lenni, akkor is kicsit erős. Miért vádolod őt ezzel?

Recsk 1950-1953, egy titkos kényszermunkatábor története - Vélemények

2011-06-23 05:57.11

Én is jártam. Lényegében az az egy durva fabarakk épület is elég sokatmondó.

Bogáncs - Vélemények

2011-06-23 05:54.45

Igaz.

Recsk 1950-1953, egy titkos kényszermunkatábor története - Vélemények

2011-06-22 04:19.07

Fontos film. Egykori túlélők és vallatóik, fogvatartóik visszaemlékezései, személyes vallomásai a kommunista halláltáborról és az ÁVH vallatási módszereiről és a Rákos rendszer politikájáról.

Bodrogi Gyula - Vélemények

2011-06-21 19:45.12

Istenem, milyen jó színész! Istenem, mekkorát csalódtam benne most! (Az értékelésem szigorúan a művészetének és munkásságának szól)

Kovács Krisztián - Vélemények

2011-06-21 19:35.46

(Jobbhíján) Nélküle beszélgetünk, de róla, a filmjeiről vagy olyan témákról, amelyek Őt is érdekelhetnek. Titokban reménykedünk, hogy feltűnik és ír nekünk.

Kulka János - Vélemények

2011-06-21 19:26.20

Teljes mellszélességgel. Eléggé csalódtam benne.

Stohl András - Vélemények

2011-06-21 19:11.16

+1

Kovács Krisztián - Vélemények

2011-06-19 22:10.19

Bárcsak tudnék ilyen filmeket csinálni! ;-) :) Köszönöm, megválogatom, amit ajánlok.

Pókfoci - Vélemények

2011-06-19 14:13.27

Fájdalmas volt nekem ezt a filmet látni, sokminden ismerős volt belőle. "Pókfoci (1976) Rózsa János 2006. szeptember 28. - filmhu Rózsa János alkotásának tanárok és diákok a főszereplői, a szerző mégsem a mű készítése idején zajló tanügyi reform kérdéseihez kívánt hozzászólni. Erről tanúskodik az a nyilatkozat is, melyet a rendező a bemutató előtt adott Zsugán Istvánnak, a szorgalmas krónikásnak. Pókfoci (1976) A kulcsmondatok: „A Pókfoci hitelesen mai szakközépiskolai környezetben játszódik, de a problémák, amelyeket érint – szándékunk és hitünk szerint – nemcsak ott érvényesek, hanem általános társadalmi gondok, hiszen bizonyos jellemek, karakterek más környezetben is hasonlóan viselkednek. Mint mindenütt, ebben az iskolában is vannak vezetők és beosztottak; vannak jobb és kevésbé jó szakemberek, s az iskola működése attól függ, milyen mértékben és milyen hatékonyan tudják kifejteni azt a tevékenységet, ami feladatuk.” (Filmvilág, 1977/l.) A szatíra közállapotainkat jeleníti meg – vegyesen kiélezetten drámai, oldottan komédiai, sőt groteszk optikával ábrázolt szituációkban. A kritikai hangsúlyok rendkívül erőteljesek. A vásznon nyoma sincs semmiféle csehes simogatásnak, szolidáris együttérzésnek. Gondoljunk csak bele: a Lajta Béláról elnevezett iskolát erőszakos, inkorrekt, hőbörgő, lavírozó perc-lovag irányítja (kontraszelekció). Az utasítások alanyai passzívan tűrik a diktátumokat, az intrikát, a packázásokat, a megaláztatásokat (alkalmazkodás). Nem a tényleges eredmények számítanak, hanem a kirakat-csillogás, a kezdeményezések mozgatója az érdek (elvtelenség). Beszélhetnénk továbbá az oktatás minőségéről, a kollektív szellem elsatnyulásáról, a frázisok terjedéséről, az „oszd meg és uralkodj” taktikázásáról. Felmerülhet a kétely: vajon nem sok együtt ez a negatívum-halmaz? Tényleg ennyire siralmas a helyzet? Azért nem egyoldalú mégsem a kép, mert a történetben – mintegy ellenpontként – szerepel gerinces és okos tanerő is (Lengyelné), néhány epizód pedig arról tanúskodik, hogy a hüllő-mosolyú direktor nem torzította el teljesen a viselkedés normáit. Ne feledjük – megint Rózsára hivatkozunk, egyetértve okfejtésével: bármennyire idegőrlő pálya a pedagógusoké, végső soron a jövő társadalom nevelése múlik rajtuk, nincs mentség legkisebb hibájukra sem. Hangulatokban gazdag epizódokban szikráznak fel a feszültségek a kis közösségben. Állandó szócsaták, helyezkedések, számítgatások kísérik a pozícióharcokat. Jellemző a nyomozás folyamatának hullámzása. Egy műhelygyakorlaton inzultus ért valakit, a büntetés elmaradt. Az igazgató úgy kezdi el az „ügy” felderítését (a növendékeivel vidéken, tanulmányi versenyen tartózkodó nevelő lehetne a koronatanú), hogy bármelyik pillanatban visszatáncolhasson. A színielőadás képsorai bensőségesek, a pókfoci-attrakció mulatságos, a főnök handabandázása a mikrofon előtt burleszk-szerű, a formális demokrácia erőltetése a diák-parlament összejövetelén hatásos politikai fricska. Beszédes utalásokból következtethetünk a szociális háttér tartalmára (a tanár házaspár albérleti kínlódása, az új iskolaépület avítt miliője). A Pókfoci karakterei magatartás-típusokat testesítenek meg. A Madaras József megformálta igazgató félelmetes és nevetséges. A többiek is méltán vívják ki a nézők nevetését és ellenszenvét: Temessy Hédi bólogató konformista, Koltai Róbert sunyi helyezkedő, Pap Zoltán ravasz szélkakas, Mentes József kiégett túlélő. Pelikán anyuka (Pécsi Ildikó) jelenetei ezzel szemben kényszeredettek. A forgatókönyv – többen bírálták akkoriban – Rózsa János és Kardos István közös műve. Ragályi Elemér operatőr könnyed kamerakezelése lendületet kölcsönöz az elbeszélő stílusnak. Bródy János szerezte a kísérőzenét. Egy gyerek állandóan kattintgatja a filmben a fényképezőgépét. Amikor csak módja van rá, felvételeket készít. Végül a masina meszesgödörbe esik, de ezzel nem hűl ki a srác szenvedélye. A motívum – a fotográfus jelenléte – több más, ekkortájt forgatott mozi-darabunkban is felbukkan. Jelképes tartalmúnak foghatjuk fel. Megörökítésre érdemes volt a kor is, szereplői is, furcsaságaikkal, megalkuvásaikkal, gyengeségeikkel, őrületeikkel egyetemben. Szerző: Veress József" Forrás: [link]

Vakáció a halott utcában - Keresem

2011-06-19 08:25.01

Azt hiszem kiadták DVD-n, az MTV gondozásában. [link] Valószínűleg nagyon kis példányszámban és azt sem tudom neked megmondani, hogy hogyan lehet hozzájutni. Megkérdezném tőlük telefonon, vagy e-mailban, ha nagyon kellene nekem. Ha másképp nem megy letöltöm neked és kiírom DVD-re. Aztán, ha erre jársz (Budapest, XVIII. ker, vagy Nagyvárad tér ker.) odaadom.

Száll a kakukk fészkére - Vélemények

2011-06-18 20:44.55

Szenzációs film, parádés szereposztással, óriási alakításokkal. Szerintem Louise Fletcher is nagyon megérdemelte az Oscar-díjat.

Vakáció a halott utcában - Keresem

2011-06-18 15:51.43

Ha még nem találtad volna meg: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

Páger Antal - Vélemények

2011-06-18 15:07.13

Egy érdekes összeállítás az életéről és a politikai szerepvállalásáról: http://www.youtube.com/playlist?p=PLF8311D34C413BD84

Stohl András - Vélemények

2011-06-18 11:56.23

"Az idő a legrohadtabb gyilkos." Tetszik! (Találó gondolat)

Ismeri a szandi-mandit? - Vélemények

2011-06-18 11:54.31

Valaki feldobta a jelenetet a youtube-ra: http://www.youtube.com/watch?v=f4a4JFStAbw Jó kritika: "Ismeri a Szandi mandit? (1969) Gyarmathy Lívia 2004. május 11. A termelés megállíthatatlanul, feltartóztathatatlanul és rendületlenül folyik tovább. A mit, hogyan és mi célból kérdései mindehhez képest tökéletesen érdektelenek. Senki nem tudja, mi folyik a csövekben, de gondosan felügyel rá, hogy zökkenőmentesen folyjon tovább. Addig sem kell gondolkodni, legalábbis nem a termelés kérdésein. A világban még annyi szép dolog akad, ott van a szex vagy a hajómodellezés, kár volna egy-két cső miatt túlságosan sokat aggodalmaskodni. Ha mégis előáll a baj, ha kitör a gáz, a gőz, a lé a csőből, akkor legalább izgalom támad a nagy unalom közepette, akkor – áldja az ég! - van miért egy emberként sürgölődniük a gyár dolgozóinak, akik addig diáklányok kapálni tanításával, szobanövények fel-alá hurcibálásával és a mérőműszer kábult megfigyelésével töltötték a drága napot. Ismeri a Szandi mandit? (1969) Döbbenetes, hogy Gyarmathy Lívia rendező és Böszörményi Géza forgatókönyvíró már 1969-ben milyen pontosan megragadta a Kádár-korszak kispolgáriasodó világának alapképletét, amit a magyar film társadalomképe alapján későbbre, a hetvenes-nyolcvanas évekre datálhatnánk. Ha futó pillantást vetünk az ekkoriban készült filmekre, akkor ugrik ki igazán az Ismeri a Szandi mandit? egészen eredeti szellemisége és újszerű poétikája. Míg Gábor Pál debütálása, a Tiltott terület (1968) a szociografikus pontossággal feltérképezett gyári környezetben a felelősség kérdését kutatja, Simó Sándor első filmje, a Szemüvegesek (1969) az építész főhős munkája kapcsán az alkotó szellem, a fiatalos tenni akarás bürokratikus ellehetetlenítését járja körül dokumentarista frissességgel, addig Gyarmathy Líviánál már szó sincs a hatvanas évek közéleti filmjeiből megmaradt felelősség és alkotóvágy kérdéséről. Simó építészével szemben a Schütz Ila által alakított végzős vegyészlány kizárólag praktikus szempontok szerint akar elhelyezkedni az üzemben, semmiféle világmegváltó terv nem szunnyad bamba közömbössége mögött, hacsak a lekezelően fölényes műszerész (Szabó László) elcsábítását nem tekintjük efféle nagyvonalú gesztusnak. A kortárs magyar film jellegzetes hősközpontúságával szemben a Szandi mandinak még csak igazi főhőse sincs, a csellengő pályakezdő pusztán egyetlen jellegzetes típus a gyár mikrotársadalmában. Gyarmathy ugyanis nem pszichológiailag árnyalt hősökkel, hanem komikus típusokkal dolgozik, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a gyár életében. Kár, hogy nem rajzolta el még jobban a rendezőnő ezeket a figurákat, hogy legtöbbjük nem kapott elég harsány álarcot magának; így például a „szépasszony” típusából nem egy „vegye-vigye” lett, mint az Amarcordban, hanem a szocialista társadalomba beilleszkedni akaró bukott nő. Az örök típusok még ma is hat(ná)nak, míg a kor társadalmának vonásait magukon viselő figurák megfakultak, ahogy a hatvanas évek végének köznapiságát legközvetlenebbül tükröző verbális humor is igencsak elavult mára. A cseh új hullám szatirikus látásmódját meghonosító filmből nagyon hiányoznak Forman és Menzel frissen köznapi, mégis megunhatatlanul humoros dialógusai. Az Ismeri a Szandi mandit? máig ható komikumát elsősorban a burleszkből, annak is a Jacques Tati-féle modern változatából meríti. Az egyszerű ésszel felfoghatatlan módon, igazából teljesen öntörvényűen működő gyár és az elszabadultan tomboló hajómodellek mintha a Nagybácsimból és a Playtime-ból léptek volna közvetlenül elő, azokból a burleszkekből, amelyekben Tati a modern világgal szembeni kíváncsiságát és ellenérzéseit oldotta fergeteges humorrá. Gyarmathy a modernitás helyett a szocializmus működését szemléli a burleszk torzító lencséjén keresztül, de éppen a burleszk kortalansága miatt a Szandi mandi a kor társadalmának még ma is élvezetes szatírája maradt. Somló Tamás szélesvászonra komponált, hosszú beállításai, a képek mesterkélt fényei és felfokozott színvilága valamint a hosszú csendeket megtörő Tati-féle ötletes zörejezés folytán a Szandi mandi olyan egyszeri filmes minőséget képvisel, ami öntudatlanul beívódik az ember képzeletvilágába. Szóval mi is az a „Szandi mandi”? Hát egy világszám! Szerző: Stőhr Lóránt" Forrás: [link] Letöltés: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

2011-06-18 06:19.40

Nem csoda, hogy Sztankayt megbolondította az a kislány. Akkor még elég kis szende volt Ilácska. SPOILERVESZÉLY! Egyébként az életérzést félelmetesen közvetíti a film, ebből a szempontból kiváló alkotás. Mindenki JÁTSSZA a szerepét, a hétköznapok taposómalmából ki így, ki úgy próbál menekülni. A munkája már igazából senkit sem érdekel. A karbantartásra nem figyelnek oda, nem törődnek vele. Amikor beüt a krach futkároznak mint pók a falon. Több szempontból ma ugyanez megy, csak most inkább a katasztrofális mértékben lefaragott költésgvetés vagy a szabadrablás (pl BKV) miatt megy minden tönkre, rohad és pusztul az intézményrendszer.

2011-06-18 05:40.38

Ja, és ahogy utána kelletlenül elkezd dobolni, mert nem tudja befejezni az evést. :-))) És amikor lenyelte a falatot, ahogy mondja: "Szandimandi" Az kész. :-))) Az zenéjük is olyan, mint az egész munka a gyárban: unott, lelketlen, kényszeredett, csak az idő menjen, hogy utána foglalkozhassanak valami mással.

Bennfentesek - Vélemények

2011-06-17 20:40.19

Bocs' SAKÁL1, de remélem nem haragszol, hogy ha nem fejtem ki ezt mert nagyon messzire vinne. Ha még nem találkoztál ezzel a témával, akkor bevezetőnek ajánlom Neked ezt a filmet: Végjáték - A világ leigázásának forgatókönyve (Endgame - Blueprint for Global Enslavement) [link] Az alaposabb ismeretszerzéshez pedig: [link]

Kovács Krisztián - Vélemények

2011-06-17 20:35.27

OFF Film ajánlat háttérhatalom iránt érdeklődőknek. Inside Job [link] A film egyébként ügyesen kerüli az összeesküvés elmélet témát, szigorúan a tényeket közli. Akik foglalkoztak a háttérhatalom működésével sok ismert alakkal találkozhatnak a filmben. Így most megtudhatjuk, hogy ezek az akasztani való gazemberek - mint például az egyik főkolompos Alan Greenspan - hogyan gyakorolják a befolyásukat a pénzrendszerre, a döntéshozókra. Folyamatában láthatjuk a legutóbbi művüket a 2008-as Gazdasági Világválságot a kezdetektől a végéig. Azt is megtudjuk, hogy az égvilágon mindent büntetlenül megúszhatnak, sőt némelyek magas állami pozíciókba kerülhetnek közülük és mint válságtanácsadók tündökölhetnek. Közben a pénzvilág centralizációja óriásit lépett előre a válsággal, egyre kevesebb ember kezében összpontosul egyre több gazdasági hatalom.

elejére ... 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ... végére