![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A nap könnyei - AMC, 15:45 |
Mindenki megvan - Paramount Network, 15:55 |
A csaló - Filmbox Family, 16:00 |
Közel az armageddon - HBO, 16:30 |
Egy élet - Filmbox Premium, 16:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Robert Wagner (95) |
Laura Dern (58) |
Elizabeth Banks (51) |
Chloe Grace Moretz (28) |
Keeley Hawes (49) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Leó ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Lashana Lynch ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2011-05-29 17:51.55 |
Most fejeztem be a 7. évadot. Nagy durranás a vége (ennyi még talán nem spoiler). Egyben kíváncsi is vagyok mi lesz a következő évadban, hogyan folytatódik a sztori. |
2011-05-29 09:12.52 |
Nem sok filmjét láttam, de azok jók voltak. |
2011-05-29 09:08.37 |
:-) Velős megfogalmazás. |
2011-05-29 09:05.02 |
Én is sajnálom, de tudomásul kell venni, hogy ez a betegség ezzel jár. (Pontosabban a kemoterápia is nagyban hozzájárul ehhez) Nekem nem új látvány, kórházban dolgozom, sok rákost látok, bizony rendszeresen előfordulok a hospice osztályon is. Vannak más betegségek, amelyek látványosabban roncsolják a testet.
Köszönöm a képeket és az újabb híreket, reméljük győzni fog a betegség felett! Egyébként nagy színész, nekem az Összeomlásban tetszett a legjobban. (Nagy film!) |
2011-05-29 07:45.14 |
Szuper színész, kedvelem azt a hamiskás mosolyát. |
2011-05-28 21:03.08 |
Szia! Jó Szelet Mindenkinek! |
2011-05-22 10:57.17 |
A hangulatot jól közvetíti, a végén a "csattanó" rendben van - teljesen így igaz. Mint film elég gyengécske, de sokszor jó humorú jelenetek vannak benne. Koherens történet nincs, csak eseményfüzér az egész. |
2011-05-21 20:53.20 |
Jó és értékes film.
"Koportos Nem csak „cigány film” Csalog Zsolt Egyszerű történet. Csak egy falusi temetés. A cigány útépítő munkás pesti munkahelyén kapja meg a táviratot, hogy felesége meghalt. Hazautazik a távoli faluba, hogy eltemesse. Cigánytelep egy pocsolya partján, nyomorúságos viskók. Már csak Balog Mihály emlékképeiből tudjuk meg: itt voltak kettesben boldogok, meg persze boldogtalanok is. Ki volt a szép cigányasszony? Hűséges hitves? Falu kurvája? A hős nem nyomoz, számára most nem ez a kérdés. Az volt Rozália, aki nyomorúan szűk szerepe keretei közt lehetett – Balog ezt megérti, és figyelmét inkább másfelé fordítaná: a temetésre, mint tisztességének, presztízsének nagy próbájára. „Szép temetést akarok!” – és hozzálát az anyagi és fizikai erejét, társadalmi lehetőségeit meghaladó feladathoz. Belebukik. „Csóró temetés volt!” Meglopják, megszégyenítik, megverik és sárba tapossák, kudarccal és testben-lélekben összetörve jut el a dráma végpontjáig. Balázs József Koportosa, az elsőkönyves író kisregénye siker volt megjelenésekor (1976). A belőle készült forgatókönyv (Balázs József és Gyarmathy Lívia munkája) tisztább, homogénebb és koncentráltabb: levetkőzi a prózaszöveg terhesen felesleges forgácsait, csak a dramaturgiai szerkezet java marad meg (csak rövid képi utalások maradnak például a hős naiv halálélményéből, amely a kisregényben művinek hat és zavarja a főtéma dallamvonalát), s az irodalmi alapanyag így kitűnően állja az adaptáció próbatételét. (Ha van értelme az összehasonlításnak, hozzátehetjük: részleteiben is, egészében is sokkal jobban állja, mint a hasonló korrekciókat nélkülöző Magyarok). Jelentős szerepe van ebben egy korrekciós mechanizmusnak is, a Gyarmathy alkalmazta módszernek, amely szerint a színészek nem kész dialógusokat tanultak, hanem a helyzetek keretei közt, laza instrukciók alapján rögtönözték a szöveget – a szereplők korrigálta dialógusok hiteles tisztasággal csengenek. A végtermék, Gyarmathy Koportosa fegyelmezett kézzel vezetett, visszafogott dráma: végig izzik és feszül, de – hogy a faktúra hitelét a struktúra hitele is erősítse – a feszültségek hálója végül sem szakad fel, vagy nem hull alá petyhüdten, hanem a végsőkig fokozott feszültségben merevedik ki. Ütések csattognak és kés villan, de semmi nem hoz megoldást, ernyedést vagy lezárást. A hős kudarca sem tud a fizikai megsemmisülésig vezetni: az utolsó képben Balog torkából artikulátlan hang tör elő és az arc elfordul – ezzel ér „véget” a film. A filmnek a főhőssel egyenrangú főszereplője a környezet. A mindent átfogó sár. Kettőjük küzdelme a képben fogalmazott dráma: a sárban vergődik egy tisztaságra éhes ember. Gyarmathy nem csal, nem szépít, nem romantizál és nem patetizál: látja és láttatja a nyomor felszíni jelenségei mögött a nyomor embert és emberi kapcsolatokat nyomorító hatásait is. A sárban caplató hős esendő ember, nem idealizáltan tiszta, a rendező nem kíméli a sártól, amely minduntalan ráragad, belepi – Gyarmathy másképp védi: drukkol neki, bukásában is mellette marad. A környezet rajza, a konkrét és átvitt értelemben jelenlevő sár pontos képei, a nyomorvilág szerkezetének, törvényeinek értése és láttatni tudása: a dokumentarista iskolából jött rendező erénye. Ez a tudás, amely nem kapott teret a Minden szerdán fikciós konstrukciójában, itt bőségesen jövedelmez: eleven hitelű, fontos emberi problémák közelségébe férkőző filmet, és közönségszemmel is fogyasztható filmet eredményez. És engedmények, piacra kacsintás nélkül – ahogyan elutasítja az olcsó naturalizmus kínálkozó lehetőségeit, úgy tud nemet mondani a talmi folklorizmus csábításának is; a temetés köré zsúfolódó folklórelemek végig példásan funkcionális szerepben maradnak, akként jelennek meg, amik a jelenkori valóságban: a nyomor támadta létben az emberi tartás már ingatag, groteszk és egyben drámaian megindító kapaszkodói. „Cigány” film? Az is. Tagadhatatlan (de nem is tagadni való) a rendező szociális érdeklődése, és – ugyancsak a dokumentarizmusból hozott – konkrétsága: ha a film cigány környezetben játszódik, e környezet rajza teljes hitelű-értékű és önmagát jelentően konkrét; – ennyiben cigány film a Koportos. De ahogy a Feltámadás nem egyszerűen csak „orosz” regény, Reymont Parasztokja nem szimplán „paraszt”-regény, úgy nem csak „cigány” film Gyarmathy Koportosa sem. Az egyszeri alkotók sikerén túl értékelhetjük a Koportost mint a magyar dokumentumiskola sikerét is. Mert az irodalmi fogantatású, fikciós játékfilm mögött ott áll a mű teljes értékű dokumentumfele. Nem mai keletű, de egyre aktuálisabb és mostanában művek során követhető a dokumentalista iskolának az a törekvése, hogy a játékfilm műfaja felé lépve hasznosítsa megszerzett ismereteit, s így egyenjogúsodjon – nemcsak mű-értékben, hanem a használati értéket tekintve is – „a” filmmel. E folyamatnak akár csak a magyar filmtörténetben kivehető szála is külön tanulmányt igényelne – miképpen született meg a dokumentumfilm oppozícióban a játékfilmmel, annak reakciójaként, miképpen vált a (játék)film eleven lelkiismeretévé és mostohatestvérévé, mint hátrányos helyzetű kis királyfi mi mindent újított, tanult és tanított, s végül hogyan kezd felivódni minden vívmányával az ezzel megújuló játékfilmbe. Hosszadalmas elemzés helyett ezúttal csak egyetlen utalást: éppen egy „cigány” film, Schiffer Cséplő Gyurija (1977) volt e folyamat egyik fontos állomása. Más recepturával: ott a natúr dokumentum rendeződött történetté, formálódott játékként átélhető filmmé. Míg a Koportos esetében a dokumentum háttérként ötvöződik az irodalmi „játéktérrel”. És ez az „alkalmazott dokumentarizmus” stabil alapzatnak bizonyul. Külön öröm tapasztalni, hogy a dokumentarizmus korábbi áldozatos beruházásai miként hoznak most érett gyümölcsöket. A Koportos főhősének élettere csaknem homogén, majdnem zárt: pesti munkahelyén, a munkásszállón, a munkásvonaton és az ország sarkában a sárbaragadt telepen: cigányok, cigányok, mindenhol cigányok. A cigányvilág figuráit amatőrök: cigányok játsszák. Kitűnően. A róluk szóló drámát mélyen átélve és árnyaltan, gazdagon adják vissza. Csak egy-két apró bicsaklás – egy szerelmespár kétes hitelű mondatai a vonaton, a temetőben legeltető parasztember merev deklamációja – jelzik az amatőrökkel vállalt munka hallatlan nehézségeit. A végig a középpontban mozgó Balog Mihályt Rostás Mihály alakítja, civil életében (is) útépítő munkás – Gyarmathy filmjében ritka intelligenciájú, nagyszerű színész, invenciózus alkotótárs. A „külvilág” képviselőit, a cigány világba ékelődő „magyar” figurákat (egy fuvaros, egy bakter, egy erdőőr, egy pap – alig többek epizódszerepeknél) színészek játsszák; játékstílusuk csak annyira tér el az amatőrökétől, hogy a két világ – egyébként nem didaktikusan megvont – határait ezzel is jobban érzékeljük. És még egy kulcsszereplő: Pap Ferenc kamerája. Amely drámához, lírához, a sártenger hétköznapi sivárságához egyaránt adekvát színeket talál, ráérez a marginális világ rikító koloritjára, de nem csinál színparádét a folklórból – biztos ízlésű és alázatot ismerő operatőr vezeti. Szép film. Drámájával és a dráma hátterét adó élettér drámai rajzával egyaránt katartikus hatású film." Forrás: [link] |
2011-05-21 20:12.08 |
***** ***** ***** ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-05-21 18:20.39 |
Jó film, de mást vártam. Talán nem a rendezői változatot kellett volna megnéznem elsőként. |
2011-05-21 05:49.54 |
Az igazság, ami az ételed mögött rejlik
[link] A kínai tanulmány: [link] "A tudomány világos. Az eredmények tévedhetetlenek. Változtassa meg étrendjét, és drámai módon lecsökkenti a rák, cukorbetegség, szívbetegség és elhízás kockázatát. Az elismert táplálkozási és egészségügyi kutató, Dr. T. Colin Campbell feltárja azon különféle érdekcsoportok, kormányügyi hatóságok és tudósok mögötti igazságot, akik a halál ösvényére vezették az amerikai népet (és mindenkit). Még napjainkban is, mikor a low-carb (alacsony szénhidráttartalmú) őrület söpör végig az országon (és a fejlett világ minden részén), a felnőttek kétharmada elhízott, azon gyerekek száma, akiknél kettes típusú cukorbetegséget, egy tipikus „felnőtt" betegséget állapítanak meg, riasztó mértékben növekszik. Ha egészségesebben táplálkozunk, miért küzdenek az amerikaiak (és még oly sok nemzet fiai...) több szívbetegséggel, mint 30 évvel ezelőtt? A vidéki Kínában végzett felmérés eredményeire támaszkodva, ám az eredményeken túlmutatva a The China Study részletezi a táplálkozás és a szívbetegség, cukorbetegség és a rák közti kapcsolatot. A jelentés megvizsgálja az erőteljes lobbik, kormányügyi hatóságok, és önjelölt tudósok keltette zavarok forrását a táplálkozás terén. A The New York Times úgy említi a tanulmányt (China-Oxford-Cornell Diet and Health Project), mint a „Járványtan Nagydíjasát" ("Grand Prix of epidemiology"), és „a legátfogóbb tanulmányt, amelyet valaha is végeztek az étrend és a jóléti betegségek közti kapcsolatot illetően". "A kutatásban és az irányvonal-gyártásban eltöltött hosszú karriert követően elhatároztam, hogy 'kilépek a rendszerből'. Elhatároztam, hogy feltárom, miért olyan összezavartak az amerikaiak"- mondta Dr. Campbell. "Amerikai adófizetőként, aki fizeti a számlát a kutatásokért és egészségügyi politikájáért, joguk van tudni, hogy az a sok utasítás, amelyeket a táplálkozásról hallottak, hamisak." "Nem javaslok kevesebbet, mint újraalkotni, mit gondolunk jó táplálkozásnak. Szükség van rá, hogy tudják az igazságot az ételekről, és arról, hogy miért táplálkozzanak helyesen, hogy megmenthessék életüket." Pályakezdőként a MIT-nél (Massachusetts Institute of Technology) és a Virginia Tech-nél Dr. Campbell azt kutatta, hogyan érhető el jobb egészség több hús, tej és tojás fogyasztásával. "Jó minőségű állati fehérje - nyilvánvaló folytatás volt számomra a farmon eltöltött életemet követően, és örültem, mert azt hittem, hogy az amerikai étrend a legjobb a világon". Később egy, a Fülöp-szigeteken végzett projekt kutatójaként alultáplált gyerekekkel foglalkozott. A projekt további kutatásra sarkallta Dr. Campbellt: vajon miért diagnosztizálnak olyan sok filippínó gyereket májrákkal, egy tipikusan felnőtt betegséggel? A projekt elsődleges célja az volt, hogy a gyerekeknek olyan sok fehérjét biztosítsanak, amennyit csak lehetséges. "Ebben a projektben fedeztem fel egy sötét rejtélyt. Azok a gyerekek, akik a legmagasabb fehérjetartalmú étrenden voltak, a legnagyobb valószínűséggel lettek májrákosok..." Elkezdett más tanulmányok után kutatni a világ minden tájáról, amelyek tükrözték a Fülöp-szigeteki kutatás eredményét. Annak ellenére, hogy „eretnek módon hangzott, hogy a fehérje nem egészséges", egy mélytanulmányba kezdett a táplálkozás, különösen a fehérjék szerepét a rák kialakulását illetően. A kutatási projekt egy húszéves kapcsolatban teljesedett ki a Cornell University-vel, az Oxford University-vel, és a Chinese Academy of Preventive Medicine-nel (Kínai Megelőző Gyógymódok Akadémiája) együttműködve, a betegségek és életmód tényezők a vidéki Kínában és Taiwanon végzett felmérés során. Ismertebb nevén a China Study (Kínai tanulmány), "ez a projekt végül több mint 8000, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki különféle étrendi tényezők és betegségek közt." A ténymegállapítás? "Azok az emberek, akik a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztották, kapták meg a legtöbb krónikus betegséget. ... Azok az emberek, akik a legtöbb növényi eredetű táplálékot fogyasztották, a legegészségesebbek voltak, és a legnagyobb eséllyel kerülték el a krónikus betegségeket. Ezeket az eredményeket nem lehet semmibe venni" - mondta Dr. Campbell. A The China Study-ban Dr. Campbell részletezi a táplálkozás és szívbetegség, cukorbetegség és rák közti kapcsolatot, valamint azt is, hogyan lehet csökkenteni vagy visszájára fordítani ezen halálos betegségek hatásait vagy kockázatát. A The China Study szintén megvizsgálja az erős lobbik, kormányügyi hatóságok és felelőtlen tudósok által okozott táplálkozásügyi zűrzavart is. A The China Study nem egy diétás könyv. Az embereket egymásnak ellentmondó üzenetekkel bombázzák az egészséget és a táplálkozást illetően; a piacot elárasztják az olyan népszerű könyvek, mint Az Atkins-diéta vagy a South-Beach-diéta. A The China Study eloszlatja a ködöt ésvilágos üzenetet ad át a rákkal, cukorbetegséggel, szívbetegséggel és elhízással küzdő embereknek, valamint azoknak, akik az öregedés hatásaival szembesülnek. Ráadásul megkérdőjelezi az alacsony szénhidráttartalmú divatdiéták létjogosultságát, és elrettentő figyelmeztetést ad azok követőinek." Forrás: [link] |
2011-05-20 16:13.45 |
Kösz' az emlékeztetőt, mélyen tisztel(t)em őt. |
2011-05-20 16:02.13 |
Jó film. Szépen folytatódik a történet, lezáródik a legenda egy nagy bunyóval a végén. (Remélem most már végleg!) |
2011-05-20 15:24.55 |
Engem egyáltalán nem zavart, hogy idősebb lett, ez az élet rendje. Rocky is már csak az emlékeiből él (habár azért még "van cucc a pincében"). Sajnáltam, hogy nem játszott a hatodik részben. |
2011-05-19 23:23.32 |
Na, ezt a filmet már régóta kerestem! A kislány merev, kifejezéstelen arcától és fura hangjától egy kicsit kirázott a hideg, de nem volt rossz sorozat.
Csillagok küldötte hundub (197 (Spadla z oblakov) 1978 Magyarul beszélő csehszlovák családi, sci-fi, vígjáték, sorozat. Százhúsz centis, szomorú szemű, bilifrizurás űrkislány: ő Majka, a csillagok küldötte. Majka a távoli Gurun bolygóról jött, időnként fénypontok nőnek a szemében, repül, megdupláz dolgokat, fejjel lefelé, a plafonon sétál a szobában, és az övében hordja az energiáját. A hangja monotonon csiporog. Nagy barátok lesznek Karollal, a serkenő bajszú földi fiúval, akivel a Magas-Tátrában, Cabovce faluban találkozik. Fájl mérete: 276 Mb. [AVI] Időtartam: 00:28:48 [Videó] Felbontás: 720x576 Kodek: DivX 5 FPS: 25,00 Bitráta: 1213 Kbps Minőségi faktor: 0,12 b/px [Audió] Kodek: MPEG 1 or 2 Audio Layer 3 (MP3) Csatornák száma : 2 Mintavétel: 48000 Hz Bitráta: 128 Kbps Letöltéss: Csillagok küldötte 01. hundub.avi (276,3 MB) ***** Csillagok küldötte 02. hundub.avi (246,3 MB) ***** Csillagok küldötte 03. hundub.avi (246 MB) ***** Csillagok küldötte 04. hundub.avi (260,5 MB) ***** Csillagok küldötte 05. hundub.avi (260,5 MB) ***** Csillagok küldötte 06. hundub.avi (247,9 MB) ***** Csillagok küldötte 07. hundub.avi (256,2 MB) ***** Csillagok küldötte 08. hundub.avi (301,3 MB) ***** Csillagok küldötte 09. hundub.avi (298,9 MB) ***** Csillagok küldötte 10. hundub.avi (264,7 MB) ***** Csillagok küldötte 11. hundub.avi (259,2 MB) ***** Csillagok küldötte 12. hundub.avi (295,5 MB) ***** Csillagok küldötte 13. hundub.avi (248 MB) ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-05-19 22:52.12 |
Itt megtalálható az MTV videotárában:
[link] |
2011-05-19 21:56.59 |
Igen, A drámai rész szerintem is egészen jól müködött, a családi vonalon is és Tommy és Rocky között is és szerintem az alakításokra sem lehet panasz. Talán csak a Tommy-t játszó Tommy Morrison halovány, de a managert alakító Richard Gant elég jó. Én is film javára írom, hogy sikerült mindegyik részben hozni Rocky eredeti karakterét, itt is. Ahogy alább Cramp írta: "Nem olyan gyenge film ez,csak más mint a többi-kicsit az 1.részre hajaz ,de szépen reálisan viszi tovább Rocky élettörténetét.Az a jó hogy mind a 6 részben sikerült hozni ugyanazt a karaktert." A rap zene engem nem zavart, kedvelem és a kornak és környezetnek - úgy gondolom - ez teljesen megfelelő volt aláfestőzenének. A film végére én is vártam a ringbunyót, helyette jött egy "nagyerekiahóra" street fight. Azért, ahhoz képest, hogy azzal indítanak a film elején a doktorok, hogy milyen borzasztó veszélyes (akár halálos is lehet, végleg lebénulhat) Rocky számára a fejsérülése elég jól bírja a gyűrődést. :P |
2011-05-19 09:27.18 |
Csak címszavakban: Cigányok, beilleszkedés, cigány család, társadalom, elfogadás, cigány kultúra, 70-es évek.
Szerintem a film csúcspontja a császármetszés jelenet, amit egy az egyben végigfilmeznek és kissé rövidítve/megvágva be is mutatnak. Budapesti iskola rulez! "A történetiséggel szembeállított állapotszerűség a meghatározó struktúraszervező elem Ember Judit filmjében, amely a dokumentarista disznarrációt sajátos módon a „fikció” felől valósítja meg. A ,Fagyöngyök’-ben exponált eseménysor nagyívű történetet sejtet: munkahely-változtatás, a család megélhetési körülményeit javító gépkocsivásárlás ötlete, fizetés-kiegészítő tevékenység, házasság, a harmadik gyerek születése – a társadalmi szférától a magánéletig sorsdöntő motívumok sorakoznak egymás mellett. Ehhez képest a történet adósunk marad mind a társadalmi környezet, mind a személyes kapcsolatok elemzésével, és életképek füzéreként mutatja be a család hétköznapjait, köznapivá téve még a jelentős eseményeket is. A ,Fagyöngyök’-höz a főszereplő személyén keresztül kapcsolódó ,Tantörténet’ című film épp ellentétes dramaturgiai folyamatot valósított meg: ott egy disznarratív szituációba, az osztálytalálkozó tagolatlan eseménysorába lép be az öngyilkossági kísérletet elkövető lány valódi, drámai története, míg a következő film történetelemei valósághű életképekké forgácsolódnak szét. (18) A dokumentarista történetből „dekonstruált” dokumentarista életkép kétségtelenül jelentősen eltávolítja a ,Fagyöngyök’-et nemcsak a dokumentumfilm, hanem a fikciós dokumentarizmus konvenciójától is, az előbbit az események dramatizálása, az utóbbit a dramatikus események motiválatlansága, befejezetlensége, „dedramatizálása” révén. A kis-Nóra élettársa, majd férje körüli események függőben maradnak: otthagyja-e a munkahelyét, megveszi-e az autót, mi lesz a címadó fagyöngyárusítással? Az erőteljesen – ám időrendileg hibásan – motivált házasságkötés egy álomszerű hosszúbeállításban jelenik csak meg, ehhez képest viszont jóval kidolgozottabb az anyós és a vej komikus kettőse a ház meszelése közben: a helyzet finom lélektana, a még mindig csinos és nőiességét egyértelműen hangsúlyozó „nagymama” meg a ház urává előlépett férj párviadala, valamint a kompozícióban rejlő képi humor (az asszony „boszorkányos” felbukkanása a kémény mögött) és a szellemes párbeszéd burleszk és groteszk hangulatot hoz a jelenetbe. Amíg a fikciós dokumentarizmus olyan szituációkat vagy személyiségeket keres, amelyek a dokumentarizmus számára elérhető állapotszerűségből drámai konfliktusokat tudnak létrehozni (ilyen helyzetre és szereplőre akad a ,Cséplő Gyuri’-t forgató Schiffer Pál), addig Ember Judit a kezében lévő drámai anyagot mintegy „megtisztítja” a narratív lehetőségektől, hogy minél erőteljesebben jelenhessen meg filmjében a sorsok állapotszerűsége. Ez a szándék felbukkan a ,Filmregény’-ben is; ott a család ébredés utáni „eseménytelen” készülődését figyelhetjük meg „real time”-ban, az epikus szerkezetbe tagolódó életképszerűség azonban inkább a neorealista hagyományt idézi. Ember Judit ezzel szemben a film egészét átható struktúraszervező erővé emeli a disznarrációt, méghozzá úgy, hogy csupán jelzi egy dokumentarista történet – és ezzel szoros összefüggésben a „közéleti mondanivaló” – lehetőségét. 70 Gelencsér Gábor: A Budapesti Iskola A filmben „semmi sem történik” (pontosabban nem épül fel narratív struktúra) és társadalmi helyzetképet sem kapunk (nincsenek szociológiailag értékelhető információk a szereplőkről és helyzetükről, legfeljebb közvetett utalások igazítanak el e téren) – miközben kis-Nóráékkal „megtörténik” az életük. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a dokumentarista hűséget nem a filmben szereplő sorsok valódisága, a létező családi kapcsolatok, Nóra terhessége, a szülés, illetve a császármetszés, majd az újszülött bemutatása, hanem a disznarrációs módszer teremti meg, amely a mindennapokban egymás mellé sodródó jelentős és jelentéktelen, törvényszerű és esetleges, társadalmilag motivált és önmagában való életeseményeket teszi a film számára hozzáférhetővé. A ,Fagyöngyök’ fikciós dokumentarizmusa nem a tényekből, hanem a szemléletmódból építkezik, amit az is bizonyít, hogy a bemutatott sorsok valódisága nem befolyásolja a film hitelét, jobban mondva nem az életanyag valóságossága, hanem az életanyag megformálása hozza létre a hitelességet, ami nem a történetben, hanem a helyzetekben, gesztusokban, nyelvi fordulatokban érhető tetten. Mindezt kitűnően foglalja össze a film zárójelenete, a keresztelőt követő családi ünnepség, ahol a kamera jelenlétéhez nyilván kevésbé hozzászokott családtagok és ismerősök „sors és szerep” kettős szorításában pontosan azt nyújtják, amire a dokumentarizmus mellett elkötelezett filmes a saját eszközeinek lehetőségeit és korlátait belátva még kíváncsi lehet: szerepként élik meg sorsukat." Részlet Gelencsér Gábor: A Budapesti Iskola Fikciós dokumentumfilmek a hetvenes évek magyar filmművészetében c. elemzéséből Forrás: [link] |
2011-05-18 18:10.17 |
Több mint négyórás film, de nem véletlenül.
"Filmregény - Három nővér (1977) Dárday István 2004. május 7. - filmhu Három nővér. Nem a csodálatosképpen megtorpant századfordulós idő Oroszországából, hanem a hetvenes évek Magyarországán, amikor a történelmi inga itt Kelet-Európában megint váratlanul holtpontra ér. Irina, Olga és Mása szerepében Zsuzsa, Ági és Mari egy budapesti másfélszobából - levegő után kapkodva, másodpercre kigyúlva, majd brutálisan leterítve a hetvenes évek sűrű semmije által. Filmregény - Három nővér (1977) Simára koptatott jelszavak, kígyózó sorok a lakáshivatal előtt, eszbé-űbé-kisz-és párttitkárok országlása...Üzemi lapok-üzemi konyha-üzemi József Attila megemlékezés...A szocializmus fals rituáléi...Lojalitásuk utolsó tartalékaiból élő zsibbadt felnőttek (akár a lányok szülei) - okuk van rá, hogy nagyon tudják e történelmi holtpontot becsülni. Megalázó hiányok mindenből: lakható négyzetméterből, elkölthető pénzből, őszinte gesztusokból, élhető pillanatokból. Csak időből van fölös mennyiség, mely nem múlik, sőt szinte már nem is telik. A Filmregény ikonképe: sűrű cigarettafüstben végeérhetetlen szómorzsolás arról, hogy akkor most mi van...? A véghezvihetetlen tett van, és a végiggondolhatatlan igazság: a semmi van. Ezt persze nem szabad kimondani. E zárványként létező történelmi korszaknak ez a legnagyobb tabuja (és csak eztán jönnek holmi konkrétumok, például az orosz megszállás, vagy Macbeth-Kádár bűne). Az évtized legfontosabb filmjei (a Családi tűzfészek, A kis Valentino, az Ajándék ez a nap) szinte csak erről beszélnek. Dárdayék több mint négy órás (!) filmregénnyé kerekedett dokumentarista drámája is akkor ér véget, amikor öngyilkos nővérük kórházi ágyánál végre hősnőink is megértik ezt. Hogy mégoly földszintes álmaik - a nagyablakos családi ház, a külföldi utazás, a biztos állás - sem valósulhatnak meg. Pedig nem rosszabbak, tán jobbak is másoknál, mégis elevenen fognak elrohadni, akár a többiek. Mert most itt ez van, ez jut. A sebzett, sérülékeny Zsuzsának - aki textilmérnök és 26 éves - ócska nős-férfi kapcsolat, megtűrt, túlkoros lánygyerek státusz a szűlői másfélszobában, örökösen fölülbírált tervek a gyárban. A szépmosolyú, ambiciózus adminisztrátor Marinak - a társadalmi mobilitás netovábbjaként - gyakornoki állás a sörgyári üzemi lapban, gyáva szerető, csalásokkal elviselhetővé tett langyos házasság, szülők lakásába szült kisbaba. Az okos, közgázos Áginak pedig legföljebb a kérdezés látszatjoga: mennyire relatív az emberi szabadság, akarhat-e például egy amerikai közgázos KISZ-tag lenni. A Filmregényben - a Budapesti Iskola e korszakos darabjában - sajátos módon az elkészült film az egyetlen bizonyíték arra, hogy a ‘szabadság’ szónak tán mégis volt jelentése, kontextusa e korban. (S persze valamennyi szellemi teljesítmény, ami akkor e ‘nemszabadságot’ pontosan és hitelesen ábrázolta.) Mert közel harminc év távlatából - a mozgóképek teljes valóságvesztésének korában - tulajdonképpen megrázóbb látni, mint annak idején, ahogyan a játék- és dokumentumfilmes módszerek okos-szabad (!) társítása nyomán ott lüktet-alakul a vásznon a korabeli magyar ‘valóvilág’. Házasság, válás,‘útban a gyerek’, ‘nyaralunk’, új állás, régi szerető - mindez pőrén, sokszor ‘real time’-ban, amatőr szereplőkkel, hosszan kitartott közelikben, lemondva a zene hangsúlyteremtő, hangulatfestő funkcióiról. Papp Ferenc és Koltai Lajos kamerája szinte csak az arcokra kíváncsi, s miközben látszólag nagyon ráér, mindvégig a lényegre tart - kétszázhetven percen keresztül. Mert a Semmi mikroszerkezetének megmutatásához - ezt Tarr Béla, aki asszisztense volt Dárdaynak a Filmregényben, talán itt tanulta meg - mindenekelőtt hosszú filmidő kell: hogy evődik meg ‘valós időben’ egy pörkölt; hogy zajlik egy lakásügyi előadónál tett megalázó látogatás; egy József Attila-műsor megcenzúrázása; hogyan születik meg a felismerés az amatőr szereplő arcán a pszichológiai rendelésen, hogy őrá ebben a társadalomban tulajdonképpen senki sem kíváncsi. Zsuzsa, Ági és Mari - velünk együtt - túlélték a szocializmust. Vajon mi lehet most velük? Bizonyosan nem fogjuk megtudni. A filmezés és a politikai rendszer demokratizálódása ugyanis sajátos módon úgy hozta, hogy ma nincs aki megcsinálná, nincs aki eljátszaná, és nincs aki megnézné a szabadságunk jelenlegi állapotát faggató 2004-es Filmregényt. Újabb szabadságparadoxon. Szerző: Muhi Klára" Forrás: [link] |
2011-05-16 15:08.21 |
A fenébe, első akartam lenni, mert én (remélem azért nem csak én) kértem ezt a filmet az adatbázisba!
Egyetértek, ez egy nagyon jó második világháborús film. A csatajelenetek brutál élethűek, kőkemények, a szereplők valóságosak, jó a történet. |
2011-05-15 08:45.57 |
Jó rendező, kedvelem. |
2011-05-15 00:19.54 |
Úgy látszik nem válaszol. Akkor nekem lenne egy tippem. Engem Kiss Jenőre emlékeztet a hangja. Mi a véleményed?
Itt Bakonyi elvtárs szerepében: http://www.youtube.com/watch?v=HEcp92gu76o |
2011-05-15 00:06.32 |
Nem láttam még őt nagy film szerepben, de mint epizodista elég jó. |
2011-05-13 18:01.25 |
+1 |
2011-05-13 18:00.28 |
Szerintem erre nincs szinkronos verzió, hiszem az USA-ban is csak egyetlen egyszer vetítették le, soha többet.
Nem, nem vígjáték, az semmiképpen, bár néha talán szeretne humoros lenni, de helyette rohadtul kínos. |
2011-05-13 16:45.23 |
A sorozat évadonként jobb és jobb. Én most a hetediknél járok, már megkedveltem. Már némi rutint is szereztem és nagyjából tudom, milyen csavart fognak tenni a történetbe, hogyan fogják fenntartani az izgalamat. |
2011-05-13 14:04.34 |
Húazannyát, de gyorsan bekerült az adatbázisba ez a film (asszem' 9-én kértem). Akkor ideidézem, amit a port.hu-nál írtam a filmről.
"Ez egy nagyon furcsa film. Szocreál musical a hetvenes évekből. :) (Én még sohasem láttam ehhez hasonlót) A rendezés és az operatőri munka, valamint a zene mind mind nagyon rendben van, bár nekem sohasem jött be ez a stílus. A történet vége nem igazán happy end (a bölcsőde nem épül meg, a gyermekek elhelyezése így továbbra sincs megoldva, továbbá Brigitta kapcsolata sem rendeződött). Egyébként rengeteg formás, fiatal, szép csaj között játszódik a film, érdemes megnézni. Szubjektív véleményem szerint Bánsági Ildikó a legszebb közülük." |
2011-05-09 14:02.44 |
Ezekben a korai filmjeiben többször volt mellékszereplő a tucatjával készülő hong-kongi kung-fu filmekben, volt, hogy csak egy-egy bunyó erejéig szerepelt. Ebben a filmben is így volt, nem sokszor láthattuk és akkor sem mutatott túl emlékezeteset. Azért a rajongóknak kötelező darab ez. |
2011-05-09 12:05.51 |
Gyönyörű és nehéz, elgondolkodtató film. |
2011-05-08 20:56.35 |
"a film egyébként nem volt jó,de nézhető."
Az egyik legjobb magyar filmről beszélünk. Óriási költségvetéssel, egy kiváló rendezővel (és remek forgatókönyvíróval!) és a korszak rengeteg óriási színészével (felsorolni is lehetetlen) készült szuperprodukció. Mind a történetről, mind a film minőségéről csak áradozni lehet. Csak a legjelentősebb színészek nevei: Venczel Vera – Cecey Éva Sinkovits Imre – Dobó István Mádi Szabó Gábor – Öreg Cecey Ruttkai Éva - Izabella királyné Bárdy György – Jumurdzsák Bitskey Tibor – Mekcsey István Bessenyei Ferenc – Török Bálint Benkő Péter – Török Jancsi Agárdy Gábor – Sárközi Somogyvári Rudolf – Hegedűs hadnagy Tahi Tóth László – lantos Tordy Géza Latinovits Zoltán – Varsányi Imre Gobbi Hilda Koncz Gábor Pécsi Ildikó Horváth Teri Tábori Nóra Temessy Hédi Békés Rita Harsányi Gábor stb |