Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Három óriásplakát Ebbing határában - HBO, 06:00 |
Mama pici fia - TLC, 06:00 |
Valami Amerika - Moziverzum, 06:00 |
Stílusos románc - HBO2, 06:02 |
Életszonáta - Filmbox Family, 06:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Walter Hill (83) |
Antonio Cupo (47) |
Jemaine Clement (51) |
Sarah Shahi (45) |
Mehdi Nebbou (51) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Revolver |
Röhrig Géza |
2011-05-18 18:10.17 |
Több mint négyórás film, de nem véletlenül.
"Filmregény - Három nővér (1977) Dárday István 2004. május 7. - filmhu Három nővér. Nem a csodálatosképpen megtorpant századfordulós idő Oroszországából, hanem a hetvenes évek Magyarországán, amikor a történelmi inga itt Kelet-Európában megint váratlanul holtpontra ér. Irina, Olga és Mása szerepében Zsuzsa, Ági és Mari egy budapesti másfélszobából - levegő után kapkodva, másodpercre kigyúlva, majd brutálisan leterítve a hetvenes évek sűrű semmije által. Filmregény - Három nővér (1977) Simára koptatott jelszavak, kígyózó sorok a lakáshivatal előtt, eszbé-űbé-kisz-és párttitkárok országlása...Üzemi lapok-üzemi konyha-üzemi József Attila megemlékezés...A szocializmus fals rituáléi...Lojalitásuk utolsó tartalékaiból élő zsibbadt felnőttek (akár a lányok szülei) - okuk van rá, hogy nagyon tudják e történelmi holtpontot becsülni. Megalázó hiányok mindenből: lakható négyzetméterből, elkölthető pénzből, őszinte gesztusokból, élhető pillanatokból. Csak időből van fölös mennyiség, mely nem múlik, sőt szinte már nem is telik. A Filmregény ikonképe: sűrű cigarettafüstben végeérhetetlen szómorzsolás arról, hogy akkor most mi van...? A véghezvihetetlen tett van, és a végiggondolhatatlan igazság: a semmi van. Ezt persze nem szabad kimondani. E zárványként létező történelmi korszaknak ez a legnagyobb tabuja (és csak eztán jönnek holmi konkrétumok, például az orosz megszállás, vagy Macbeth-Kádár bűne). Az évtized legfontosabb filmjei (a Családi tűzfészek, A kis Valentino, az Ajándék ez a nap) szinte csak erről beszélnek. Dárdayék több mint négy órás (!) filmregénnyé kerekedett dokumentarista drámája is akkor ér véget, amikor öngyilkos nővérük kórházi ágyánál végre hősnőink is megértik ezt. Hogy mégoly földszintes álmaik - a nagyablakos családi ház, a külföldi utazás, a biztos állás - sem valósulhatnak meg. Pedig nem rosszabbak, tán jobbak is másoknál, mégis elevenen fognak elrohadni, akár a többiek. Mert most itt ez van, ez jut. A sebzett, sérülékeny Zsuzsának - aki textilmérnök és 26 éves - ócska nős-férfi kapcsolat, megtűrt, túlkoros lánygyerek státusz a szűlői másfélszobában, örökösen fölülbírált tervek a gyárban. A szépmosolyú, ambiciózus adminisztrátor Marinak - a társadalmi mobilitás netovábbjaként - gyakornoki állás a sörgyári üzemi lapban, gyáva szerető, csalásokkal elviselhetővé tett langyos házasság, szülők lakásába szült kisbaba. Az okos, közgázos Áginak pedig legföljebb a kérdezés látszatjoga: mennyire relatív az emberi szabadság, akarhat-e például egy amerikai közgázos KISZ-tag lenni. A Filmregényben - a Budapesti Iskola e korszakos darabjában - sajátos módon az elkészült film az egyetlen bizonyíték arra, hogy a ‘szabadság’ szónak tán mégis volt jelentése, kontextusa e korban. (S persze valamennyi szellemi teljesítmény, ami akkor e ‘nemszabadságot’ pontosan és hitelesen ábrázolta.) Mert közel harminc év távlatából - a mozgóképek teljes valóságvesztésének korában - tulajdonképpen megrázóbb látni, mint annak idején, ahogyan a játék- és dokumentumfilmes módszerek okos-szabad (!) társítása nyomán ott lüktet-alakul a vásznon a korabeli magyar ‘valóvilág’. Házasság, válás,‘útban a gyerek’, ‘nyaralunk’, új állás, régi szerető - mindez pőrén, sokszor ‘real time’-ban, amatőr szereplőkkel, hosszan kitartott közelikben, lemondva a zene hangsúlyteremtő, hangulatfestő funkcióiról. Papp Ferenc és Koltai Lajos kamerája szinte csak az arcokra kíváncsi, s miközben látszólag nagyon ráér, mindvégig a lényegre tart - kétszázhetven percen keresztül. Mert a Semmi mikroszerkezetének megmutatásához - ezt Tarr Béla, aki asszisztense volt Dárdaynak a Filmregényben, talán itt tanulta meg - mindenekelőtt hosszú filmidő kell: hogy evődik meg ‘valós időben’ egy pörkölt; hogy zajlik egy lakásügyi előadónál tett megalázó látogatás; egy József Attila-műsor megcenzúrázása; hogyan születik meg a felismerés az amatőr szereplő arcán a pszichológiai rendelésen, hogy őrá ebben a társadalomban tulajdonképpen senki sem kíváncsi. Zsuzsa, Ági és Mari - velünk együtt - túlélték a szocializmust. Vajon mi lehet most velük? Bizonyosan nem fogjuk megtudni. A filmezés és a politikai rendszer demokratizálódása ugyanis sajátos módon úgy hozta, hogy ma nincs aki megcsinálná, nincs aki eljátszaná, és nincs aki megnézné a szabadságunk jelenlegi állapotát faggató 2004-es Filmregényt. Újabb szabadságparadoxon. Szerző: Muhi Klára" Forrás: [link] |
2011-05-16 15:08.21 |
A fenébe, első akartam lenni, mert én (remélem azért nem csak én) kértem ezt a filmet az adatbázisba!
Egyetértek, ez egy nagyon jó második világháborús film. A csatajelenetek brutál élethűek, kőkemények, a szereplők valóságosak, jó a történet. |
2011-05-15 08:45.57 |
Jó rendező, kedvelem. |
2011-05-15 00:19.54 |
Úgy látszik nem válaszol. Akkor nekem lenne egy tippem. Engem Kiss Jenőre emlékeztet a hangja. Mi a véleményed?
Itt Bakonyi elvtárs szerepében: http://www.youtube.com/watch?v=HEcp92gu76o |
2011-05-15 00:06.32 |
Nem láttam még őt nagy film szerepben, de mint epizodista elég jó. |
2011-05-13 18:01.25 |
+1 |
2011-05-13 18:00.28 |
Szerintem erre nincs szinkronos verzió, hiszem az USA-ban is csak egyetlen egyszer vetítették le, soha többet.
Nem, nem vígjáték, az semmiképpen, bár néha talán szeretne humoros lenni, de helyette rohadtul kínos. |
2011-05-13 16:45.23 |
A sorozat évadonként jobb és jobb. Én most a hetediknél járok, már megkedveltem. Már némi rutint is szereztem és nagyjából tudom, milyen csavart fognak tenni a történetbe, hogyan fogják fenntartani az izgalamat. |
2011-05-13 14:04.34 |
Húazannyát, de gyorsan bekerült az adatbázisba ez a film (asszem' 9-én kértem). Akkor ideidézem, amit a port.hu-nál írtam a filmről.
"Ez egy nagyon furcsa film. Szocreál musical a hetvenes évekből. :) (Én még sohasem láttam ehhez hasonlót) A rendezés és az operatőri munka, valamint a zene mind mind nagyon rendben van, bár nekem sohasem jött be ez a stílus. A történet vége nem igazán happy end (a bölcsőde nem épül meg, a gyermekek elhelyezése így továbbra sincs megoldva, továbbá Brigitta kapcsolata sem rendeződött). Egyébként rengeteg formás, fiatal, szép csaj között játszódik a film, érdemes megnézni. Szubjektív véleményem szerint Bánsági Ildikó a legszebb közülük." |
2011-05-09 14:02.44 |
Ezekben a korai filmjeiben többször volt mellékszereplő a tucatjával készülő hong-kongi kung-fu filmekben, volt, hogy csak egy-egy bunyó erejéig szerepelt. Ebben a filmben is így volt, nem sokszor láthattuk és akkor sem mutatott túl emlékezeteset. Azért a rajongóknak kötelező darab ez. |
2011-05-09 12:05.51 |
Gyönyörű és nehéz, elgondolkodtató film. |
2011-05-08 20:56.35 |
"a film egyébként nem volt jó,de nézhető."
Az egyik legjobb magyar filmről beszélünk. Óriási költségvetéssel, egy kiváló rendezővel (és remek forgatókönyvíróval!) és a korszak rengeteg óriási színészével (felsorolni is lehetetlen) készült szuperprodukció. Mind a történetről, mind a film minőségéről csak áradozni lehet. Csak a legjelentősebb színészek nevei: Venczel Vera – Cecey Éva Sinkovits Imre – Dobó István Mádi Szabó Gábor – Öreg Cecey Ruttkai Éva - Izabella királyné Bárdy György – Jumurdzsák Bitskey Tibor – Mekcsey István Bessenyei Ferenc – Török Bálint Benkő Péter – Török Jancsi Agárdy Gábor – Sárközi Somogyvári Rudolf – Hegedűs hadnagy Tahi Tóth László – lantos Tordy Géza Latinovits Zoltán – Varsányi Imre Gobbi Hilda Koncz Gábor Pécsi Ildikó Horváth Teri Tábori Nóra Temessy Hédi Békés Rita Harsányi Gábor stb |
2011-05-08 20:46.54 |
Már megvolt, nagy film. Ha jól emlékszem az év elején néztem meg. Tervbe van véve a harmadik rész is. Azt is akkoriban láttam, amikor megjelent nálunk. (retrózok :) ) Aztán jöhet a John Rambo... |
2011-05-08 19:05.04 |
Több mint hét óra depresszió, világfájdalom, pusztulat, sivárság, tehetetlenség, reménytelenség, szorongás, félelmek, kiúttalan állapotok, tömény nyomor, bűnözők, bomlott elmék és egy kis öngyilkosság. Az egész olyan, mint egy lidércnyomás. Engem sikerült provokálnia. |
2011-05-08 12:34.41 |
Újra megnéztem. Kb 20 éve láthattam még videón. Ez a nyolcvanas évek egyik nagy klasszikusa, már legenda a harmadik résszel egyetemben.
Osztom Szamuráj és LAW véleményét a filmmel kapcsolatban. http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-621724 http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-406466 |
2011-05-07 23:07.37 |
A film átlagos színvonalú, Jackie Chan viszont hihetetlenül nívós harcművészeti bemutatót tart a filmben. A stílusában és egyes motívumokban itt még sokszor emlékeztet Bruce Lee-re, de már most egyértelmű, hogy neki más áll jól, erősebb az akrobatikus elemekben és egyéb jellemzőkben.
Itt egy videó a film talán legszebb jeleneteiből: http://www.youtube.com/watch?v=qaTRnbzJJBw |
2011-05-07 19:15.32 |
Kiváló rendező, kedvelem a régebbi rendezéseit. |
2011-05-07 19:05.20 |
Sajnos nekem sem jött be annyira ez a rész. Én is hiányoltam azt a bizonyos "Üvegtigris feelinget".
Emmersson olvtársam jól írta kritikáját a 133. hsz-ban: http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-3705659 (Abban nem értek vele egyet, hogy Kamarás Iván gyenge lett volna, sőt) |
2011-05-05 20:54.49 |
Jessz!
Szia Cziki! Örülök, hogy újra itt vagy, remélem maradsz is! |
2011-05-05 20:30.05 |
Szörnyű egy film. Harcművészeti filmnek elmenne egyébként - kiemelkedő benne Bolo Yeung félelmetes megjelenése és stílusa és a bunyók is elég kemények, de ez a rettenetes fényképezés mindent tönkretesz. Én még talán életemben nem láttam ilyen kontármunkát, mint ez. Jóformán nincs benne egy szép beállítás, egy tisztán látható mozdulatsor. Vagy 50 cm-ről veszik a verekedőket és csak a képből kimozduló testrészek, egy arc, egy kar látszik, vagy túl távolról, kapkodva a kamerával, de még ilyenkor sem fértek bele a szereplők a képbe, egyszerűen siralmas. A hangminőség borzalom, a szöveg is primitív, a történet pedig egyszerű, mint egy faék. Jackie Chan is játszik a filmben, ő Thug.
További vélemények: [link] Remélem mielőbb elfelejtem ezt a rémálmot! |
2011-05-04 18:04.03 |
Sokszornézős, amerikai, régi háborús film - nagy klasszikus. A szinkronja egyszerűen zseniális. |
2011-05-04 17:06.42 |
:-) |
2011-05-02 18:00.19 |
***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Forrás: ***** Itt sok régi, jó magyar filmet is megtalálsz! * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-05-02 17:35.42 |
Egyszernézhető film. Csak a főszereplők miatt néztem meg a filmet (persze a Micsoda nő nekem is tetszett). Butácska, teljesen valószerűtlen sztori, amivel teljesen elbarmolták a romantikát a filmben. |
2011-05-02 17:27.50 |
Többször megnézhető mozi (bizonyos idő elteltével persze), de valahogy mégsem a legjobbak közül való a spagetti westernek közül. (Miou-Miou a leggyönyörűbb nő a vadnyugaton) |
2011-04-30 04:03.01 |
Nem túl színvonalas alkotás, de megnézhető azoknak, akik kedvelik ezt a műfajt. Talán innen vette a jó öreg George Lucas az elektromos sugarakat osztó kezek ötletét a Csillagok háborúja filmekhez. http://www.youtube.com/watch?v=NFDyXOXesUM
Sok volt benne a karddal vívós jelenet, szabad kezes harc alig. Nekem egyébként úgy tűnt, hogy a karddal küzdős részletek sokszor hasonlítottak inkább a japán szamuráj harcmodorra, mint a kung-fu stílusra, főleg 'arany fecske' harcolt így, persze nem vagyok szakértője a témának és tévedhetek. |
2011-04-28 21:09.35 |
Félelmetes film egy olyan témáról, amivel nem szeretünk foglalkozni, de egyszer mindenképpen szembe fogunk kerülni. Meg kell nézni, el kell gondolkodni rajta. |
2011-04-28 18:50.14 |
Köszi' az értesítést, már adom tovább én is. :) |
2011-04-28 18:44.48 |
:-) |
2011-04-28 18:43.46 |
Miért nem kérdezed meg tőle? Tudod az e-mail címét, írtál neki, válaszolt is neked, te magad írtad le nekünk. |