Gyorkos hozzászólásai

Ugrás Gyorkos adatlapjára
elejére ... 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 ... végére

Schindler listája - Vélemények

2011-08-31 16:13.11

Én úgy mondanám, hogy egy tébolyult elme által szült rendszer terméke. Berija meg egy másiké. Hogy mindketten ugyanabban a korban pusztítottak? Ez nem hiszem, hogy véletlen.

A kőszívű ember fiai - Vélemények

2011-08-31 15:51.07

„Gondolom, direkt kötözködsz.” Gondolj, amit akarsz, de inkább olvass és érts! „Vagy nem olvastad el, amit írtam. Vagy nem érdekelt.” Elolvastam, megértettem és válaszoltam. Szükségtelen volt megismételni 1: „De jelenleg az a probléma, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak. És az lenne a fontos feladat, hogy olyan műveket találjanak, amelyek visszaviszik őket az olvasás varázslatához, nem pedig eltávolítják onnan.” Az alapmegállapításod az volt, hogy a gyerekek kevesbé olvasnak. Én csupán ezzel a summás megállapítással szemben fejtettem ki a véleményemet. Engedd meg nekem, hogy a gondolataidra külön is reagáljak és egy kicsit kitérjek! Azért is válaszoltam külön arra a mondatodra, direkt ezért leválasztva a többi részétől. 2: Miért, hol állítottam, hogy nem olvasol Jókait? Hiszen pont azért írtam a regénycímeket a hozzászólásom utolsó bekezdésében, mert ezeket te is olvastad! Mikor mondtam, hogy te nem értékeled Jókait nagyon magasra? Olyat tulajdonítanál nekem, amit nem is írtam? Arra a válaszaidban rejlő ellentmondásra szerettem volna felhívni ezzel a figyelmet, hogy noha magadat (az Egri csillagok kapcsán) sem romantikus, sem történelmi érdeklődésű olvasónak feltételezed/vallod, de ennek ellenére (a sokak szerint) a legnagyobb magyar romantikus regényíró (Jókai Mór) könyveit végigolvastad és nagyon kedveled. Mellesleg ugyanő írta talán a legkiválóbb történelmi regényeket is. Ez számomra ellentmondásos. „Ma azonban ajánlanám a részletes hátteret hozzá.” Ezzel nem vitatkoztam. Csak annyit tennék hozzá – mint előbbi hsz-omból a figyelmes olvasónak kiderült – hogy némely művének mély és alapos megértéséhez már korában is kiegészítés, plusz hozzáolvasás kellett. Még a művelt olvasóknak is, ez tehát nem csupán a jelenkor változásai miatt van így (német, francia és latin nyelv elterjedtségének módosulása), hanem a részletek, helyszínek gazdag felsorolása, a leírások, a személyek miatt is. 3: „Az Egri csillagokat untam, ez miért bűn?” Én úgy emlékszem nem vádoltalak semmiféle bűnnel. Hogy nem tetszett, az szerintem nem a romantikus és történelmi érdeklődésed hiánya okozhatta (bizonyítja, hogy Jókai összes művét végigolvastad). Valami más oka lehet és következik is ebből valami, de ez a te magánügyed, nem sok közünk van hozzá. 4: Már azért látni szeretném egy ilyen felmérést. Persze, ha csak azt a rétegét (tudod, a népszerűen könyvnek hívott tárgyakat) vizsgálták az angol tudósok, akkor nem lehetetlen. Egyáltalán nem tartom én sem kizártnak, hogy a szigorú értelemben vett papíralapú információforrás háttérbe szorulóban van. De mi van az internettel? Mi van az elektronikus könyvekkel, vagy a hangoskönyvekkel? Mint írtam, én is úgy „olvasom” Eötvös József könyvét most. (AZONKÍVÜL MEGINT MONDOM, HOGY HA CSAK AZ OLVASÁSRÓL BESZÉLÜNK ÁLTALÁBAN, AKKOR AZ INTERNETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓCSERE MIATT AKÁR JÓVAL TÖBBET IS OLVASHATNAK ÉS ÍRHATNAK AZ ISKOLÁSKORÚAK, MINT MI! Ennek stílusa, minősége más kérdés, de ha te is úgy gondolod ne tereljük most ebbe az irányba a beszélgetést!) Azt gondolom, hogy ezek kitágítják a lehetőségeket, sokan a fiatalok közül élnek is vele. Azt hiszem, hogy nekünk idősebbeknek is haladnunk kell a korral, és el kell tudnunk fogadni, hogy most más időket élünk. (Megint más téma, de az írás is átalakulóban van. A papír szerepe az írásban is le fog csökkenni, ez is elektronikussá fog válni) 5: Ebben egyetértünk. Szerintem azonban a kötelező olvasmányok most is betöltik hivatásukat. „Aztán kifigyelném, mit szeretnek és arra építeném a többi olvasnivalót. De kötelezőt, azt egyet se írnék elő.” Ezt a vélekedésedet is én egy kicsit szélsőségenek tartom. Én nem lennék ennyire liberális az oktatásban. Így pl. már jópár éve a HP lenne a kötelező olvasmány, amit ugye te sem tudtál elolvasni. :-) „Hogy miért nem érzékelted a humort a "töredelmes vallomásban", mely szerint bocsi az Egri csillagok-rajongóktól?” Mert te úgy akartál viccet csinálni egy dologból, hogy látszólag bocsánatot kérsz olyanért, amiért nem kellene. Ha úgy gondolod, hogy valóban nincsenek meg ezek az értékek benned, akkor miért gondolod, hogy más nevetni fog rajta? Ugye, mint feljebb előadtam, ellentmondást véltem felfedezni az általad dögunalmasnak tituált Egri csillagok és az általad imádott Jókai összes témában veled kapcsolatban. Erről volt szó. „Öngyötrés? Itt? Viccelsz?? A vita, az nem öngyötrés, az ellenkező álláspont létezhetőségének elismerése sem az. Ezt korrekt vitának hívják nálam, nem öngyötrésnek.” Nem értetted meg a hozzászólásomban a megfelelő részt, különben nem írtad volna le ezt a mondatot. Természetesen nem a vitánkról beszéltem az öngyötrés kapcsán. „Szóval, miről is vitatkozol velem végül? Az ízlésemről? Istenem, hát rossz ízlésem van.Na és?” Nem. Leginkább arról, hogy a mai fiatalok olvasnak-e vagy nem. Arról, hogy a kötelező olvasmányok alkalmasak-e arra, hogy a tanulókat az irodalom, a próza és a vers szeretetére indítsák/neveljék, vagy nem. Személyed/személyem, ízlésed/ízlésem másod, vagy harmadrendű kérdés itt, ha kérdés egyáltalán.

2011-08-31 08:32.08

"De jelenleg az a probléma, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak." Ez sokat hangoztatott szólam mostanság - igaz, nem igaz én nem tudom megítélni. De megkérdezném, hogy nem lehet e az, hogy csak írott formában kiadott termékeket olvasnak kevesebbet? Ugyanakkor elektronikus médián keresztül többet is, mint mi, vagy akár elődeink? Fórumoznak, facebookolnak, chatelnek egész nap, tehát ha nem szépirodalmat olvasnak, de olvasnak, ugyanakkor mi sem csak Jókait és Dumas-t olvastunk, hanem újságokat, ponyvaregényeket, stb. "hogy olyan műveket találjanak, amelyek visszaviszik őket az olvasás varázslatához" Ha pl. pont az Egri Csillagok nem olyan, akkor mi lehetne az? Szerintem a lányok is (romantika, szerelem) és a fiúk is (kaland, háború), megtalálják benne azt, ami vonzóvá teheti számukra (a sarkításért, fekete-fehér egyszerűsítésért elnézést mindkét féltől). A nyelvezete sem nehéz, sőt a mű nagyon olvasmányos. Ez egyébként nagyon egyéntől is függő. Gyerekként már a személyes érdeklődés, irányultság eldönti, hogy milyen regényeket olvas valaki. Pl. aki természetkedvelő alapbeállítottságú, az nagy valószínűséggel örömét fogja lelni Fekete István műveiben, vagy az Öreg halász és a tengerben, de nem biztos, hogy nagy rajongással olvassa majd a Weöres Sándor verseit. Vagy pl. egy filozófikus, bölcsész típusú srác sokkal inkább értékelni fogja az irodalmat, mint tantárgyat és könnyedén olvassa az Ember tragédiáját, vagy az Antigonét, de nem lesz kedvelője a matematikának, fizikának. Egy reál beállítottságú gyereket általában nem érdekli, nem értékeli annyira az irodalmat, mint másokat, kell-e tehát az ő esetükben annyira erőltetni? Azt gondolom, hogy igen jók és értékelendők a szóba került kötelező olvasmányok, de tény, hogy a Légy jó mindhalálig-ot pl már inkább a nagyobb korosztály (középiskola felsőbb osztályai) tananyagjában kellene szerepeltetni, és ilyen szerintem a Rómeó és Júlia is, vagy esetleg el is lehetne hagyni ezt a művet, a befejezése miatt. Tehát nem hinném, hogy ezek az olvasmányok eltávolítják a gyermekeket a műélvezettől, az olvasás örömeitől, ezt egy kifogásnak gondolom csak. Talán vissza kellene térni ahhoz a szinthez, amit korábban - nagy íróink és költőink műveinek segítségével - a korábbi oktatás megalapozott. Az a helyzet, hogy az oktatás, a közélet, a közbeszéd, a média jelenlegi produkciós színvonala süllyedt olyan szintre, hogy furcsának, idegennek hat az igényesség, a művészi nívó. A hiba tehát nem az adásban van. "Jókai... nyelvéhez már segítség kell. Pedig e nyelvek ismerete nélkül minden oldalhoz fél oldal lábjegyzet kell a megértéshez." Igen, csak ezen nyelv (latin) ismerete már nagyon régen volt általános és a német egyre inkább visszaszorul, a franciáról ne is beszéljünk. Ráadásul még Jókai korában is csak a művelt, tehetős réteg rendelkezett ezen tudással, ez pedig rendkívül behatárolta a megértést. ELVILEG! Gyakorlatilag a művek egyéb értékei és jelentése, tartalma bőven szolgáltat(ott) olyan és annyi információt, hogy a kevésbé iskolázottak is megértették és értékelhették. Nyilván nagy segítség a megértésben a féloldalas lábjegyzet, de akit érdekel utána is olvashat a témában pl. a forrásmunkákban. Így én nem gondolom, hogy Jókaihoz manapság már ne is nyúljunk, ne is tanítsuk, mert megérthetetlen. Viszont aláírom, hogy némely könyvének teljes megértéséhez bizony utána kell olvasni, érteni kell a kort, amelyben íródott, a szereplőket, történelmi alakokat ajánlott ismerni, mert Jókai hatalmas tárgyi tudással rendelkezett a magyar történelemből. Bizony gyakran nehéz követni. Ezt írtad: (Lehet, hogy sem romantikus [Sárga rózsa, Arany ember, A kőszívű ember fiai, Jókai a magyar romantikus irodalom sokak szerint legnagyobb írója!] nem vagyok, sem történelmi [Erdély aranykora, Névtelen vár, Egy asszonyi hajszál, Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv, Fráter György, Török világ Magyarországon] érdeklődésű. Ezért minden Egri csillagok-rajongótól ezennel töredelmesen bocsánatot kérek.) :)) Ahhoz képest elég jól bírod a "gyűrődést"! :-)) Öngyötrés rulez? Vagy csak egyszerűbb lenne elismerni, hogy valamiért neked az Egri csillagok nem jött be?

Kedvenc zenéim (YouTube zenék gyűjteménye)

2011-08-31 06:11.05

Ez egy jó változat.

A dunai hajós - Vélemények

2011-08-31 05:24.08

Fetrengek, ne csináld! :-) Egyébként "Le pilote du Danube" a könyv eredeti francia címe, kb. 2 percbe tellett utánanézni a barátunk segítségével. Itt letölthető(dvd/4.35Gb): ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Forrás: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

A kőszívű ember fiai - Vélemények

2011-08-30 17:59.07

Mondjuk ez nem kötelező olvasmány - úgy tudom -, de én most éppen ezt hallgatom: Eötvös József: Magyarország 1514-ben Ilyen mondatokkal van tele: "Klári magára hagyatva, most először gondolá meg szörnyű helyzetét. Ő, ki magát csak egy nappal ezelőtt a világ legboldogabb teremtésének képzelé, ki minden reményeit egy szeretett lényben központosítva, a jövőnek oly nyugodtan nézett elébe, mint ki tudja, hogy szerencséje attól függ, kiben kételkednie nem lehet: most kiűzetve apai házából, elhagyatva kedvesétől, számkivetve az egész társaságból, melynek törvényeit szenvedélyei közt megszegé, ül itt e romok között. Semmi e messze világon, mihez bajai között fordulhatna; amerre gondol, egy pontot sem látva, melyre reménye horgonyát kivethetné, egy helyet sem, hová zarándokolva nyugalmat találna. Eddig ennyi remény, ennyi szerelem, most semmi: az élet enyelgő örömek sorozatából egyszerre pusztasággá vált. Új életet remélve, főnixként veté magát e szív a szerelem lángjai közé, s most szárnyszegetten érzi, hogy hol megújulást remélt, ott vesztét találta. Szegény leány, hogy-mint találhatná fel magát e rögtöni, e szörnyű változás után! - S oly iszonyú vétek vala őt szeretnem, hogy érte ekképp bűnhődöm?! - Így szólt, s égő homlokát kezére támasztva keserves gondolatokba mélyedett." Vagy pl. az egyik szereplő belső vívódásairól: "Szaleresi rögtöni megváltozása első pillanatban megfoghatlannak látszott. Hogy éppen ő, ki a többieket mindég nyugalomra inté, s a nemesség ellen soha gyűlölséget nem mutatott, most ily buzgóvá s minden kibékülésnek legszenvedélyesebb ellenévé válhatnék: ezt valamint senki előre nem láthatá, úgy senki meg nem magyarázhatá magának, s magaviselete többek által gyanús szemekkel tekintetett. Midőn azonban Lőrinc s általa Dózsa s a többi vezérek Szaleresi indokait megtudták: a kétkedés teljes bizalomnak adott helyet. - Kit a nép ügyéhez nem szeretet köt, azt szintoly erősen lekötheti gyűlölsége - mondá Lőrinc -, s valamint seregeink nagy részét csak személyes bosszúvágy tartja zászlóink alatt: úgy Szaleresire, ki magát oly mélyen sértve érezi, biztosan számíthatunk. - E nézetekben a többi vezérek is osztozkodtak, s midőn a seregnek nagyobb része Dózsával Szeged felé vonult, a Rákoson maradt keresztesek vezérlete egyhangúlag Ambrusra bízatott. A legfontosabb helyeknek egyike vala ez, de olyan, melynek betöltésére nagy vezéri tehetségek nem kívántattak. - A pesti polgároknak nagyobb része a keresztesek iránti rokonszenvét világosan kimondá - a budaiak legalább közönyöseknek mutatkoztak; a király s a főurak körül összegyűlt seregek csekélyebbek valának, semhogy a rákosi tábort megtámadhatnák; s így a jobbágyok ügye itt csak árulás által veszélyeztethetett volna - s ezt lehetetlen volt Szaleresiről jelen lelki hangulatában föltenni. S kétségen kívül míg első fölgerjedése tartott, a nemesség nem találhatott kérlelhetlenebb ellenséget senkiben; de szenvedély ott, ahol állandóság kívántatik, nem elégséges soha. Mint a golyó, melyet az ágyú magasra vetett, végre önsúlyától levonva, földre esik: úgy, ha az indulat valakit pillanatokra elragadott is, nem maradhat senki következetes természete ellen: s a szegény Szaleresi kevés napok múlva érezni kezdé, hogy elviselhetlen terhet vállalt magára. Bosszúvágy helyett lelkét mondhatlan szomorúság tölté el. Kláriról, kinek fölkeresésére majdnem valamennyi cselédjét kiküldé, csak annyit hallott, hogy András kíséretében mindjárt másnap Fejérvár felé utazott, s mi haszna, hogy az összes nemességen bosszút állhat, ha azon egy kincs, mely után szíve vágyódik, ha egyetlen leánya örökre elveszett. Lelkét azonkívül még más aggodalmak tölték el. Józanabb vala, hogysem szenvedélyének csillapultával helyzetének veszélyességét át ne lássa. Mintegy hétezer fegyveres állott parancsa alatt, de mily seregek! Dózsa vaskarja félig rendben tartá őket, de mióta az elment, napról napra növekedett a zavar. A pesti polgárok, kiknek majd kerti házaik, majd a falakon kívül álló aklaik törettek fel, zúgolódni kezdének; a tanács magában a városban elkövetett több garázdaság után kinyilatkoztatá, hogy hasonló esetben jövendőre a város kapuit a keresztesektől elzáratja; s magában a rákosi táborban is a legnagyobb egyenetlenség uralkodott. Ha Szaleresi csak egy órára távozott, sőt néha jelenlétében is, egyes csapatok fegyvert fogtak egymás ellen, s a szerencsétlen vezér saját élete veszélyével is alig bírta elválasztani a küszködőket. - Minden általános feloszlásra mutatott. Minden nap aggasztóbb híreket hozott. Majd azt, hogy a királynak cseh s morva hadai már Pozsonyig értek; majd meg azt, hogy saját seregeinek egy része a budai urakkal titkos szövetségben áll, s őt az egész táborral együtt el fogja árulni, s Szaleresi borzadással gondolt a sorsra, mely reá ez esetben várna. Lelkének csüggedését észre lehetett venni egész magaviseletében; s leghívebb barátai, kiket néha a városban meglátogatott, sokszor inték őt, hogy a jobbágyok ügyétől váljon el, s pedig minél előbb, nehogy megerősödvén a kormány, tőle a bűnbocsánatot, melyet magának most még kiköthet, később megtagadja. - Részint becsületérzés, részint azon meggyőződés, hogy közte s a nemesség között minden kiengesztelődés lehetetlen, visszatartóztaták őt e tanács követésétől; azonban lelke szüntelen e tárggyal foglalkozott; s Erzsébet, ki valahányszor ura hazajött, őt hasonló kérésekkel ostromlá, feleleteiből könnyen kiveheté, hogy a jelen ösvényen csak azért marad meg, mert másnak követését lehetetlennek tartja." Ez a választékos nyelvezet, ez az igényes kifejezésmód arra nevel, hogy talán lehet máshogy is beszélni, mint bazdmegolva, meg persze még más dolgokra is. "Vagy a dögunalmas Egri csillagokhoz?" Hogy hogy dögunalmas? Remélem, ezt csak ironikusan érted! Az Egri Csillagok egy romantikus történelmi regény tele fordulatokkal és bonyodalmas cselekménnyel, a közepétől meg a vár ostromának részletes leírása semmiképpen sem unalmas. Legfeljebb annak unalmas, aki se nem romantikus, se nem történelmi érdeklődésű. Egyébként szerintem Nyilas Misi alakja most is létezik és létezni is fog. Ez a fajta viselkedés nem tűnik el az emberi közösségekből (szándékosan nem csak iskolai közösséget írtam). Ugyanez igaz Árvácskára és az őt kihasználók sorára is (mindkettő Móricz főhős!). Én azt gondolom, hogy ezek a móriczi regények - és alakok - egyáltalán nem gyermekek számára lettek kitalálva. Pl idézem: "Móricz Zsigmond nem értette, hogy olvasói és kritikusai a Légy jó mindhalálig című regényét csak egy gyermekregénynek tartották. Ő a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta Nyilas Misi történetével felmutatni." Főleg az Árvácska annyira szívszorító, hogy még felnőttként is nagyon nehéz. Viszont azért ezek a kötelezők nem hülyeségek, sőt! Kiváló remekművek értékes olvasmányok, de némelyikük nem igazán gyerekeknek való. Jókai nyelvezetét sokszor nehéz megérteni, de én mindig úgy voltam vele, hogy ez javítja a fogalmazóképességet, szép kifejezéseket tanít. Aki sokat olvas ilyeneket, az képes lesz értelmezni hosszú, többszörösen összetett mondatokat. Lehet, hogy sokaknak többször is neki kell futni egy egy körmondatnak, de ez a mi nyelvünk és így lehet fejlődni, nevelődni benne. A regények mondandója, üzenete pedig lenyűgözően szép és jó.

Hideg napok - Vélemények

2011-08-28 20:50.51

Köszönöm, hogy felhoztad ezt a gondolatot! Tanulmányozásra, érdeklődésre érdemes a téma.

24 (sorozat) - Vélemények

2011-08-28 12:23.24

Pl itt 1-7 évadig: [link] 8. évad: ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

Hideg napok - Vélemények

2011-08-28 11:55.00

Valóban szörnyű ez a téma. A magyar katonák 3300 fő körüli szerbet és zsidót géppuskáztak a Dunába és utána a tetteseket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták, sőt a fő felelősöket a háború után kiadták a Tito-féle Jugoszláviának, ahol népbírósági ítélettel, egyes tudósítások szerint igen kegyetlen módon háborús bűnösökként kivégezték. Továbbá a vérengzés Magyarországon és más országokban is a magyar megszállás alatti területeken a háború során elkövetett háborús bűnök jelképévé vált, míg A magyar lakosság ellen elkövetett 1944–45-ös jóval nagyobb véres megtorlás ugyanakkor nemzetközileg sokkal kevésbé ismert, bár legfontosabb tényeit a magyar kutatók már feltárták. A megtorlások magyar áldozatainak számát 30 000 és 45 000 közé teszik. „Voltak akiket kettéfűrészeltek vagy karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsanva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyereket. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat; volt, akinek az orra is leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét. Az asszonyok sírva keresték fiaikat, férjüket a holttestek között. Mindenütt vértócsában feküdtek az emberek. Szörnyű látvány volt.” ” Forrás: Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Olvasnivaló: [link] Az áldozatok rehabilitációjáról, a gyilkosok felelősségrevonásáról szó sincs. Magyar Holokauszt - Szerbek magyarokat mészároltak Délvidéken - 2/1.rész [link] Magyar Holokauszt - Szerbek magyarokat mészároltak Délvidéken - 2/2. rész [link] Magyar holokauszt I. (Duna TV dokumentumfilm) [link] Idézetek, részletek a wikipédia idevágó cikkeiből

Armageddon - Vélemények

2011-08-28 11:07.39

Az utolsó mondatodra egy nagy +1. Sőt nem csak szőrszálhasogatás, hanem valami rosszabb.

Ilyenek voltunk - Vélemények

2011-08-24 18:41.35

Így van, köszönöm, jól megfogalmaztad. (Most végre pontoztam is :) )

Kelly hősei - Vélemények

2011-08-24 17:34.42

Szia Szilárd! Igen, itt van (BD-rip,4,37 GB): ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Jó Szórakozást! * Automatikusan eltávolított tartalom.

Zenthe Ferenc - Vélemények

2011-08-24 17:15.50

Igen. 2005-ben kapta meg a címet. [link]

Ilyenek voltunk - Vélemények

2011-08-24 17:07.52

Mindkét főszereplőt kedvelem, sőt a rendező is az egyik legjobb Hollywoodban, de ez film nekem nem jött be.

Ismeri a szandi-mandit? - Vélemények

2011-08-24 16:59.25

Ugyanezt a linket tettem fel korábban én is. :-))) Itt egy új letöltőlink a filmhez. (A korábbit törölték) ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

Zenthe Ferenc - Vélemények

2011-08-22 17:54.13

Teljesen igaz. De azért biztosan jól jött neki az a kis rendszeres jövedelem így öregkorára. :-)

Garas Dezső - Vélemények

2011-08-22 17:49.19

Hányasra értékeled?

Kelly hősei - Vélemények

2011-08-22 17:45.26

"de Donald Sutherland még szerintem Cint-nél is jobban alakított." Szerintem is. Sőt, még Telly Savalasnál is nagyobbat alakított.

Garas Dezső - Vélemények

2011-08-22 08:35.45

Főleg régebbi alakításai (pl Ripacsok, Régi idők focija) alapján nagyon kedvelem őt.

Fónay Márta - Vélemények

2011-08-22 08:26.01

Számomra Ő a gyermekkorom egyik fő színészalakja. Megragadó, figyelemfelkeltő, egyéni személyiség, aki természetéből adódó kedvességgel, bájjal, joviálissággal mindörökre beírta magát az emlékezetembe.

Zenthe Ferenc - Vélemények

2011-08-22 08:20.50

Szenzációs színészünk volt, nyugodjon békében!

Szirtes Ádám - Vélemények

2011-08-22 08:19.40

Igen, ahogy Orgona írta ő egy karakteres színész volt és - én legalábbis úgy emlékszem - mindig komoly, drámai szerepeket játszott, vagy ezek álltak neki jól. Egyes kritikusok szerint nem a világraszóló tehetsége emelte a háború utáni filmgyártás előkelő pozícióiba. Én annyiban osztom ezt a véleményt, hogy a színészi játékát kicsit egysíkúnak láttam, nem volt igazán nagy repertoárja. Viszont amit tudott, azt professzionális szinten csinálta. Kedvelem őt.

Gábor Miklós - Vélemények

2011-08-22 08:13.15

Ő bizony kiváló színművész volt. Sok filmben szerepelt, de többször csak kisebb szerepekben tűnt fel. A második világháború utáni filmgyártás elengedhetetlen része :-) volt egészen a 70-es évek végéig.

Esztergályos Cecília - Vélemények

2011-08-22 08:06.53

Közepes színésznő, az élete pedig egy romhalmaz. Számomra negatív kisugárzás, kellemetlen figura.

Béres Ilona - Vélemények

2011-08-22 07:50.44

Sem a hangja, sem színészi képességei, sem természetes szépsége nem ragadott meg különösebben. Sokan vannak, akik kedvelik őt, saját elmondása szerint mindig elfogadták, szerették.

Álmodozások kora - Vélemények

2011-08-22 07:41.36

Álmodozások kora Interjú Szabó Istvánnal Két kvietált úttörõvasutas beszélget a moziban: Oláh Jancsi: „Te… te kommunista vagy?" Halk Éva: „Igen. És te?" Oláh Jancsi: „Én mérnök vagyok." Az Álmodozások kora nagyon korai film. A rendezõ életmûvében is, a fõszereplõk életében is: legtöbbjük pályája igazából ezzel a filmmel kezdõdik. A rendezõ 26 éves, Bálint András és Esztergályos Cecília 21, Halász Judit, Béres Ilona 22, Sólyom Kati 24 – akkor még csupa ismeretlen név. Maga a film is arról szól, hogyan indul el a kádári konszolidáció elsõ nemzedéke. És szinte abban a pillanatban szól, amikor elindul. Mégpedig azzal, hogy átlép a régi káoszon valami új racionalitással. Új kommunista hittel, mint Halk Éva (Béres Ilona), új technokrata hittel, mint Oláh Jancsi (Bálint András). A film végére az új nemzedék belenõ, beleébred az új káoszba, a racionalitás új válságába. Hogyan jött létre ez a film ilyen korán? Mi jókor indultunk. Tõlünk várták, hogy megújítsuk a magyar filmet, másmilyen filmeket csináljunk, mint az öregek, Keleti Márton, Gertler Viktor. Elborított és felszabadított minket a francia új hullám. Úgy éreztük, hogy a kamerával mindent meg lehet és mindent meg szabad csinálni. A Balázs Béla Stúdió 1961-tõl úgy mûködött, hogy mi oszthattuk el a rendelkezésre álló pénzt, mi dönthettük el, milyen filmeket csinálunk – azzal, hogy bemutatási jogunk nincs. Senki nem avatkozott bele a munkánkba, utólag döntötték el, bemutatható-e a film, vagy sem. Így készült el például Sára és Gaál Cigányok címû filmje, így készült el az általam rendezett Te, amely Cannes-ban díjat nyert. Ennek a sikernek szerepe volt abban, hogy én viszonylag fiatalon játékfilmet rendezhettem. A BBS sikerei nyomán kaptunk mi különbözõ lehetõségeket. Herskó János vezetésével megalakult a Stúdió 3., ahol Keleti és Gertler mellett az én korosztályom is helyet kapott. Az egyik legelsõ film volt az Álmodozások kora, ami itt elkészült. És rögtön leszámolt az új nemzedék új racionalitásával. Mire a film véget ér, kiderül, hogy sem az új kommunista racionalitás, sem az új technokrata racionalitás nem mûködik. Az derült ki, hogy az illúziók nem mûködnek, mert nem felelnek meg az emberi természetnek. Az ideológiák, a mesék nem felelnek meg a valóságnak. Az derült ki, hogy szétesik az a generációs harci felállás, a generációs harcmodor, amellyel Jancsiék meg akarják találni a biztonságot a világban, mert a tehetség, a gondolkodásmód, a tisztesség nem így van felosztva. A látszatcsoportosulásoknak szét kell esniük, a racionalitás látszatából, a mesékbõl, a gyerekességekbõl pedig fel kell ébredni. Így végzõdik a film: Jó reggelt! Tessék felébredni! Csak az nincs benne a filmben, hogy mire lehet fölébredni? Ilyen receptjeink nem voltak. Ideológiám sem volt. Pontos kérdéseket akartunk feltenni. Õszintén és pontosan akartunk beszélni emberi reakciókról, törekvésekrõl, kínlódásokról. A politikai gondolkodásmód mindig távol állt tõlem. Oláh Jancsit az én alteregómnak szokták leírni. Õ azt válaszolta, hogy mérnök, én azt válaszoltam, hogy filmrendezõ vagyok. Ebben a filmben 1964-ben már lehetett rokonszenvesen, problémátlanul és természetesen nem kommunistának lenni. Nemcsak Oláh Jancsi lehetett az, de ott van a Rajz János játszotta öreg borbély is, aki azt magyarázza a vendégnek, hogy az irigység az emberiség átka: „a kommunistáknak is az a bajuk, kérem, irigylik, ha másnak van, nekik meg nincs." Honnan lehetett tudni, hogy ezt lehet? Ez olyan természetesen jött, mint amilyen természetesen mondogattak ilyesmit az öreg borbélyok a városban. Ezért nekem soha senki nem szólt. Nemcsak fölülrõl, hogy ez nem helyes, de a barátaim sem, hogy ez milyen bátor dolog. Ebbe annyira nem akadt bele senki, hogy én is csak most emlékszem rá, hogy Rajz Jánossal ilyesmit mondattam, hogy Ön emlékeztet. '56 is úgy jelenik meg az Ön korai filmjeiben, mint amiben a fiatalok, a diákok magától értetõdõen benne vannak, magától értetõdõen együtt nyüzsögnek, mozognak a forradalommal. És ugyanilyen magától értetõdõen vannak túl rajta néhány évvel késõbb: „Féltem, hogy kimaradok valamibõl… Butaság" – mondja Éva a moziban, mert a részvétel nemcsak természetes, de félelemteli is. Ifjabb Takó az Apá ban iszonyú félelemben hozza le a puskagolyók között a zászlót teljesen feleslegesen a kollégiumból az egyetemre. Ahol éppúgy elfogja a félelem, amikor firtatják, ki is volt az apja, mint amikor gyerekkorában az osztályfõnök pajtás firtatta. '56 úgy is jelen van, mint a félelem korának feltámadása, a vadság, a rettegés feltámadása. Világháborús párhuzamokkal. A filmen, amit Éva és Jancsi néz a moziban, a náci könyvmáglyára felel az '56-os könyvmáglya. A Szerelmesfilm ben Jancsi ugyanabban a kiszolgáltatottságban biciklizik a felkelõk puskacsövének háttal, ahogy gyerekkorában ment a búvóhelyre az akkori járõröknek háttal. A '44-es és '56-os városképek, romképek párba állnak. Amióta ezek a filmek elkészültek, '56-képe teljesen átszínezõdött. Különbözõ hatalmi érdekekbõl különbözõ módokon színezték át. Ezek a filmek közel voltak '56-hoz, és ezeknek az '56-képe õszintébb volt, mint a mai átszínezett képek. Valóban ez volt az én közvetlen élményem: az eufória és a félelem, a szorongás keveréke. A világháború még közel volt, a kilõtt tankok, a kiégett villamosok, a szétlõtt házak, a fákra akasztott emberek látványa nagyon is ismerõs volt. Az én filmjeim nem ítélkeznek, nem elemzik '56-ot, hanem emlékekrõl beszélnek. Primer emlékekrõl. Meg kell mondjam, hogy ebbe sem szólt bele senki. Az Álmodozások korának minden kockáját úgy forgathattam le, ahogy kívántam. És úgy fogadták el. Nem fogadták el. A Mûvészeti Tanács megtekintette, és bemutathatatlannak minõsítette a filmet. Nem volt szó az Ön által említett mondatokról, a nemkommunistaságról, '56-ról… Azt mondták, hogy az egész szellemiségével van valami baj. Egyikük például azt a semmiféle politikai utalást nem tartalmazó jelenetet említette, amikor a csoporttársak beteglátogatás után kijönnek a kórházból. Azt mondta: „ahogy kitüremkednek a kapun, már ellenünk vannak…" Herskó, aki kitûnõ fõnök volt, sohasem adta tovább a félelmeit, a rá nehezedõ nyomást, nyugtatott, hogy nem kell olyan drámaian felfogni a dolgot, várjuk ki a végét, nem ez volt az utolsó szó. Meg kell mondjam, hogy nem is izgattam magam olyan borzasztóan. Egyszer csak jön egy telefon: menjek be Aczél György miniszterhelyetteshez. Aczél azzal fogadott, hogy tegnap látta a filmet, kitûnõ. Egy lesajnáló mozdulattal fölfelé mutatott, ahol a miniszter székelt, hogy „ezek betiltották", muszáj valamit csinálni, vágjunk ki valamit a film érdekében. Kérdeztem: mit? Azt mondta: mindegy. Mégis mit? Nem érti?! Hozzon be egy darab filmet, hogy azt kivágta, és változtassa meg a címet. Mire? Aczél azt felelte, hogy majd gondolkodik, és három hónap múlva térjünk vissza a dologra. Két hónap múlva hívatott, hogy kitalált egy nagyszerû címet: Felnõtt kamaszok. A cím nekem nem tetszett. Maradt az én címem, de a Felnõtt kamaszok lett az alcím. Ezt ráragasztották a már kinyomtatott plakátokra, és egyetlen kocka vágás nélkül bemutatták a filmet. A filmfõigazgató, Újhelyi Szilárd egy évtized múltán nagyon tiszteletreméltóan, mert a nyilvánosság elõtt, egy tévémûsorban József Attila Babitsot megkövetõ versét, a Magad emésztõt idézve bocsánatot kért amiatt, hogy egykoron õ betiltotta a filmet. Az interjút készítette Révész Sándor Forrás: [link]

Argo - Vélemények

2011-08-21 21:36.18

Bocs', de csak annyit fűznék hozzá, hogy az utóbbi időben egyre inkább az a véleményem, hogy a magyar Schindler listája inkább a Perlasca - Egy igaz ember története c. film. Témáját, színvonalát, hangulatát inkább ez képviseli igazán a magyar viszonylatban. A Sorstalanság más, mint a Schindler listája, témában, felfogásban, rendezés tekintetében, jóformán csak annyi a közös bennük, hogy a Holokausztról szól mind a kettő és hogy a zsidók megsemmisítő táborokbeli szenvedéseibe nyerhetünk bepillantást általuk. Csak a Sorstalanságot ismeri mindenki (majdnem), de a Perlasca-t alig.

Flashdance - Vélemények

2011-08-18 16:48.32

Nem szívem csücske sem a filmes műfaj, sem ez a fajta zene, de el kell ismerni itt igazán színvonalas, időtálló muzsikák születtek. (És Istenem! Jennifer Beals feneke, combjai! :-) )

Kedvenc zenéim (YouTube zenék gyűjteménye)

2011-08-18 05:47.54

Annyira nem veszélyes.

Hyppolit, a lakáj - Vélemények

2011-08-17 19:28.03

Nem ez az előadás volt az? Hyppolit, a lakáj 1990 Tvrip színes, magyar színházi felvétel, 147 perc, 1990 ***** Letöltés: ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** jelszó:sanyo66 A feltöltésért köszönet sanyo66-nak! * Automatikusan eltávolított tartalom.

elejére ... 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 ... végére