Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2025-01-16
Csak lélegezz
Farkasember
Határtalanul
Szerethető
Véletlenül írtam egy könyvet

2025-01-09
Családi terápia
Egy csiga emlékiratai
Gengszterzsaruk: Pantera

2025-01-02
Bekövet a halál
Maria
Miénk lesz a holnap
Nosferatu
Vilma és a férfiak
Woodwalkers

További mozibemutatók

Hamarosan a TV-ben
A hazafi
- HBO2, 21:36
A látogatás
- Cinemax2, 22:22
Babylon
- SuperTV2, 22:25
A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső
- Film Café, 22:45
Amerikai gengszter
- RTL Három, 22:55

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
J. K. Simmons (70)
Imelda Staunton (69)
Joely Richardson (60)
Nina Dobrev (36)
Patrick Sabongui (50)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
A komédia királya - Vélemények
Minden, mindenhol, mindenkor - Vélemények
Donald Trump - Vélemények
Örömködő topik - közkívánatra!
Ghost - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Hogyan rohanj a veszTEDbe aaaaa
Hadházi László aaaaa

 

Gyorkos hozzászólásai

Ugrás Gyorkos adatlapjára

elejére ... 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 ... végére

Garas Dezső - Vélemények

2011-08-22 08:35.45
Főleg régebbi alakításai (pl Ripacsok, Régi idők focija) alapján nagyon kedvelem őt.


Fónay Márta - Vélemények

2011-08-22 08:26.01
Számomra Ő a gyermekkorom egyik fő színészalakja. Megragadó, figyelemfelkeltő, egyéni személyiség, aki természetéből adódó kedvességgel, bájjal, joviálissággal mindörökre beírta magát az emlékezetembe.


Zenthe Ferenc - Vélemények

2011-08-22 08:20.50
Szenzációs színészünk volt, nyugodjon békében!


Szirtes Ádám - Vélemények

2011-08-22 08:19.40
Igen, ahogy Orgona írta ő egy karakteres színész volt és - én legalábbis úgy emlékszem - mindig komoly, drámai szerepeket játszott, vagy ezek álltak neki jól. Egyes kritikusok szerint nem a világraszóló tehetsége emelte a háború utáni filmgyártás előkelő pozícióiba. Én annyiban osztom ezt a véleményt, hogy a színészi játékát kicsit egysíkúnak láttam, nem volt igazán nagy repertoárja. Viszont amit tudott, azt professzionális szinten csinálta. Kedvelem őt.


Gábor Miklós - Vélemények

2011-08-22 08:13.15
Ő bizony kiváló színművész volt. Sok filmben szerepelt, de többször csak kisebb szerepekben tűnt fel. A második világháború utáni filmgyártás elengedhetetlen része :-) volt egészen a 70-es évek végéig.


Esztergályos Cecília - Vélemények

2011-08-22 08:06.53
Közepes színésznő, az élete pedig egy romhalmaz. Számomra negatív kisugárzás, kellemetlen figura.


Béres Ilona - Vélemények

2011-08-22 07:50.44
Sem a hangja, sem színészi képességei, sem természetes szépsége nem ragadott meg különösebben. Sokan vannak, akik kedvelik őt, saját elmondása szerint mindig elfogadták, szerették.


Álmodozások kora - Vélemények

2011-08-22 07:41.36
Álmodozások kora
Interjú Szabó Istvánnal

Két kvietált úttörõvasutas beszélget a moziban: Oláh Jancsi: „Te… te kommunista vagy?" Halk Éva: „Igen. És te?" Oláh Jancsi: „Én mérnök vagyok."

Az Álmodozások kora nagyon korai film. A rendezõ életmûvében is, a fõszereplõk életében is: legtöbbjük pályája igazából ezzel a filmmel kezdõdik. A rendezõ 26 éves, Bálint András és Esztergályos Cecília 21, Halász Judit, Béres Ilona 22, Sólyom Kati 24 – akkor még csupa ismeretlen név. Maga a film is arról szól, hogyan indul el a kádári konszolidáció elsõ nemzedéke. És szinte abban a pillanatban szól, amikor elindul. Mégpedig azzal, hogy átlép a régi káoszon valami új racionalitással. Új kommunista hittel, mint Halk Éva (Béres Ilona), új technokrata hittel, mint Oláh Jancsi (Bálint András). A film végére az új nemzedék belenõ, beleébred az új káoszba, a racionalitás új válságába. Hogyan jött létre ez a film ilyen korán?

Mi jókor indultunk. Tõlünk várták, hogy megújítsuk a magyar filmet, másmilyen filmeket csináljunk, mint az öregek, Keleti Márton, Gertler Viktor. Elborított és felszabadított minket a francia új hullám. Úgy éreztük, hogy a kamerával mindent meg lehet és mindent meg szabad csinálni. A Balázs Béla Stúdió 1961-tõl úgy mûködött, hogy mi oszthattuk el a rendelkezésre álló pénzt, mi dönthettük el, milyen filmeket csinálunk – azzal, hogy bemutatási jogunk nincs. Senki nem avatkozott bele a munkánkba, utólag döntötték el, bemutatható-e a film, vagy sem. Így készült el például Sára és Gaál Cigányok címû filmje, így készült el az általam rendezett Te, amely Cannes-ban díjat nyert. Ennek a sikernek szerepe volt abban, hogy én viszonylag fiatalon játékfilmet rendezhettem. A BBS sikerei nyomán kaptunk mi különbözõ lehetõségeket. Herskó János vezetésével megalakult a Stúdió 3., ahol Keleti és Gertler mellett az én korosztályom is helyet kapott. Az egyik legelsõ film volt az Álmodozások kora, ami itt elkészült.

És rögtön leszámolt az új nemzedék új racionalitásával. Mire a film véget ér, kiderül, hogy sem az új kommunista racionalitás, sem az új technokrata racionalitás nem mûködik.

Az derült ki, hogy az illúziók nem mûködnek, mert nem felelnek meg az emberi természetnek. Az ideológiák, a mesék nem felelnek meg a valóságnak. Az derült ki, hogy szétesik az a generációs harci felállás, a generációs harcmodor, amellyel Jancsiék meg akarják találni a biztonságot a világban, mert a tehetség, a gondolkodásmód, a tisztesség nem így van felosztva. A látszatcsoportosulásoknak szét kell esniük, a racionalitás látszatából, a mesékbõl, a gyerekességekbõl pedig fel kell ébredni. Így végzõdik a film: Jó reggelt! Tessék felébredni!

Csak az nincs benne a filmben, hogy mire lehet fölébredni?

Ilyen receptjeink nem voltak. Ideológiám sem volt. Pontos kérdéseket akartunk feltenni. Õszintén és pontosan akartunk beszélni emberi reakciókról, törekvésekrõl, kínlódásokról. A politikai gondolkodásmód mindig távol állt tõlem. Oláh Jancsit az én alteregómnak szokták leírni. Õ azt válaszolta, hogy mérnök, én azt válaszoltam, hogy filmrendezõ vagyok.

Ebben a filmben 1964-ben már lehetett rokonszenvesen, problémátlanul és természetesen nem kommunistának lenni. Nemcsak Oláh Jancsi lehetett az, de ott van a Rajz János játszotta öreg borbély is, aki azt magyarázza a vendégnek, hogy az irigység az emberiség átka: „a kommunistáknak is az a bajuk, kérem, irigylik, ha másnak van, nekik meg nincs." Honnan lehetett tudni, hogy ezt lehet?

Ez olyan természetesen jött, mint amilyen természetesen mondogattak ilyesmit az öreg borbélyok a városban. Ezért nekem soha senki nem szólt. Nemcsak fölülrõl, hogy ez nem helyes, de a barátaim sem, hogy ez milyen bátor dolog. Ebbe annyira nem akadt bele senki, hogy én is csak most emlékszem rá, hogy Rajz Jánossal ilyesmit mondattam, hogy Ön emlékeztet.

'56 is úgy jelenik meg az Ön korai filmjeiben, mint amiben a fiatalok, a diákok magától értetõdõen benne vannak, magától értetõdõen együtt nyüzsögnek, mozognak a forradalommal. És ugyanilyen magától értetõdõen vannak túl rajta néhány évvel késõbb: „Féltem, hogy kimaradok valamibõl… Butaság" – mondja Éva a moziban, mert a részvétel nemcsak természetes, de félelemteli is. Ifjabb Takó az Apá ban iszonyú félelemben hozza le a puskagolyók között a zászlót teljesen feleslegesen a kollégiumból az egyetemre. Ahol éppúgy elfogja a félelem, amikor firtatják, ki is volt az apja, mint amikor gyerekkorában az osztályfõnök pajtás firtatta. '56 úgy is jelen van, mint a félelem korának feltámadása, a vadság, a rettegés feltámadása. Világháborús párhuzamokkal. A filmen, amit Éva és Jancsi néz a moziban, a náci könyvmáglyára felel az '56-os könyvmáglya. A Szerelmesfilm ben Jancsi ugyanabban a kiszolgáltatottságban biciklizik a felkelõk puskacsövének háttal, ahogy gyerekkorában ment a búvóhelyre az akkori járõröknek háttal. A '44-es és '56-os városképek, romképek párba állnak.

Amióta ezek a filmek elkészültek, '56-képe teljesen átszínezõdött. Különbözõ hatalmi érdekekbõl különbözõ módokon színezték át. Ezek a filmek közel voltak '56-hoz, és ezeknek az '56-képe õszintébb volt, mint a mai átszínezett képek. Valóban ez volt az én közvetlen élményem: az eufória és a félelem, a szorongás keveréke. A világháború még közel volt, a kilõtt tankok, a kiégett villamosok, a szétlõtt házak, a fákra akasztott emberek látványa nagyon is ismerõs volt. Az én filmjeim nem ítélkeznek, nem elemzik '56-ot, hanem emlékekrõl beszélnek. Primer emlékekrõl. Meg kell mondjam, hogy ebbe sem szólt bele senki. Az Álmodozások korának minden kockáját úgy forgathattam le, ahogy kívántam.

És úgy fogadták el.

Nem fogadták el. A Mûvészeti Tanács megtekintette, és bemutathatatlannak minõsítette a filmet. Nem volt szó az Ön által említett mondatokról, a nemkommunistaságról, '56-ról… Azt mondták, hogy az egész szellemiségével van valami baj. Egyikük például azt a semmiféle politikai utalást nem tartalmazó jelenetet említette, amikor a csoporttársak beteglátogatás után kijönnek a kórházból. Azt mondta: „ahogy kitüremkednek a kapun, már ellenünk vannak…" Herskó, aki kitûnõ fõnök volt, sohasem adta tovább a félelmeit, a rá nehezedõ nyomást, nyugtatott, hogy nem kell olyan drámaian felfogni a dolgot, várjuk ki a végét, nem ez volt az utolsó szó. Meg kell mondjam, hogy nem is izgattam magam olyan borzasztóan. Egyszer csak jön egy telefon: menjek be Aczél György miniszterhelyetteshez. Aczél azzal fogadott, hogy tegnap látta a filmet, kitûnõ. Egy lesajnáló mozdulattal fölfelé mutatott, ahol a miniszter székelt, hogy „ezek betiltották", muszáj valamit csinálni, vágjunk ki valamit a film érdekében. Kérdeztem: mit? Azt mondta: mindegy. Mégis mit? Nem érti?! Hozzon be egy darab filmet, hogy azt kivágta, és változtassa meg a címet. Mire? Aczél azt felelte, hogy majd gondolkodik, és három hónap múlva térjünk vissza a dologra. Két hónap múlva hívatott, hogy kitalált egy nagyszerû címet: Felnõtt kamaszok. A cím nekem nem tetszett. Maradt az én címem, de a Felnõtt kamaszok lett az alcím. Ezt ráragasztották a már kinyomtatott plakátokra, és egyetlen kocka vágás nélkül bemutatták a filmet. A filmfõigazgató, Újhelyi Szilárd egy évtized múltán nagyon tiszteletreméltóan, mert a nyilvánosság elõtt, egy tévémûsorban József Attila Babitsot megkövetõ versét, a Magad emésztõt idézve bocsánatot kért amiatt, hogy egykoron õ betiltotta a filmet.
Az interjút készítette Révész Sándor

Forrás: [link]


Argo - Vélemények

2011-08-21 21:36.18
Bocs', de csak annyit fűznék hozzá, hogy az utóbbi időben egyre inkább az a véleményem, hogy a magyar Schindler listája inkább a Perlasca - Egy igaz ember története c. film. Témáját, színvonalát, hangulatát inkább ez képviseli igazán a magyar viszonylatban. A Sorstalanság más, mint a Schindler listája, témában, felfogásban, rendezés tekintetében, jóformán csak annyi a közös bennük, hogy a Holokausztról szól mind a kettő és hogy a zsidók megsemmisítő táborokbeli szenvedéseibe nyerhetünk bepillantást általuk. Csak a Sorstalanságot ismeri mindenki (majdnem), de a Perlasca-t alig.


Flashdance - Vélemények

2011-08-18 16:48.32
Nem szívem csücske sem a filmes műfaj, sem ez a fajta zene, de el kell ismerni itt igazán színvonalas, időtálló muzsikák születtek. (És Istenem! Jennifer Beals feneke, combjai! :-) )


Kedvenc zenéim (YouTube zenék gyűjteménye)

2011-08-18 05:47.54
Annyira nem veszélyes.


Hyppolit, a lakáj - Vélemények

2011-08-17 19:28.03
Nem ez az előadás volt az?

Hyppolit, a lakáj 1990 Tvrip
színes, magyar színházi felvétel, 147 perc, 1990

*****

Letöltés:

*****
*****
*****

*****
*****
*****
*****

*****
*****
*****

jelszó:sanyo66

A feltöltésért köszönet sanyo66-nak!

* Automatikusan eltávolított tartalom.


Jób lázadása - Vélemények

2011-08-17 19:18.27
Letölés:

TVRip!

*****
vagy
*****
vagy
*****
vagy
[link]

jelszó: linkvadaszok.hu

* Automatikusan eltávolított tartalom.


King Kong (2005) - Vélemények

2011-08-17 16:40.57
Az a jelenet egy valódi rémálom.


Őslénypark - Vélemények

2011-08-16 05:48.36
"...a feszültség is hiánzik belőle..."

Persze.


Sinkó László - Vélemények

2011-08-14 18:51.52
Akkor éppen jókor jön ez a kis adalék a sorozathoz:

Hogy volt!? - Sinkó László televíziós munkái

[link]

01:28:45-től a Másfélmillió lépéssel kapcsolatos beszélgetés

Egyébként csodálatos orgánum, szimpatikus színész.


Top Gun - Vélemények

2011-08-14 08:54.49
Top Gun - Take My Breath Away

[link]

Nem mondom, hogy ez a szám a szívem csücske, de azért nem rossz, van hangulata.


Csengetett, Mylord? (sorozat) - Vélemények

2011-08-12 05:49.29
Nálam két DVD-re felment. Igaz csak avi.


2001: Űrodüsszeia - Vélemények

2011-08-11 19:21.25
+1

A Tágra zárt szemek lehet, hogy még nagyobb csalódás lesz, bár ne legyen igazam.


A vad Kurdisztánon át - Vélemények

2011-08-10 15:52.23
+1

Ennél több szót nem érdemel.


A 22-es csapdája (1970) - Vélemények

2011-08-10 04:33.43
A második link inkább így:

[link]


Fábián Bálint találkozása Istennel - Vélemények

2011-08-09 16:36.16
Látom, még nem osztályoztad a Magyarok c. filmet. Akkor talán még nem is láttad. Mindenképpen ajánlom, ha ez tetszett.


Sose halunk meg - Vélemények

2011-08-09 16:34.53
Tényleg. Talán, mert mások szerint is ő volt a film leggyengébb szereplője. Igaz, túl sok szövege sem volt. :) Ha lett volna, az akcentusa miatt talán szinkronizálni kellett volna.

Letöltés:
*****

* Automatikusan eltávolított tartalom.


A kis Vuk - Vélemények

2011-08-07 20:53.56
Határozottan úgy tűnik. Szépen megrajzolt figurák, jó mozgás. Rögtön emlékeztetett az első és egyetlen Vuk rajzfilmre. R. I. P. Dargay Attila


Varga Katalin - Vélemények

2011-08-07 16:21.21
Meghalt Varga Katalin, a Gőgös Gúnár Gedeon szerzője

Meghalt Varga Katalin költő, író, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa Mosodája, a Barátom Bonca és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője – tudatta a család pénteken. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után csütörtök délután érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Varga Katalin főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Meséit, gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvenkét kiadást ért meg és eddig több mint 2,5 millió példányban kelt el.

Forrás: [link]


Pillangó (1971) - Vélemények

2011-08-07 14:07.39
A műfajában egy fantasztikus, lenyűgöző film, ez egy igazi kincs. A mindent elsöprő szerelem erejéről, ami társadalmi elvárásokat és szokásokat átszakít. Óriási erővel jelenítik meg az alkotók és a színészek a szerelem első látásra érzelmet a mély, sírig tartó szeretetig át a családi problémákon és a szegénységen. Esztétikai, érzelmi gyönyörűség a film, ráadásul bepillantást kaphatunk egy letűnt kor és társadalmi osztály életébe, világába. Kozák András a sármos fiatal parasztfiú szerepében és Venczel Vera a gyönyörű, karcsú hajadon tökéletes választás volt a szerepre. Miért nem születnek manapság ilyen gyönyörű filmek?


Rosszemberek - Vélemények

2011-08-05 04:43.30
Nagyon igaz. Nekem is nagyon hiányoznak manapság az ilyen magyar filmek.


A Keselyű három napja (1975) - Vélemények

2011-08-04 19:29.26
Ez az eredeti szinkronnal - Robert Redford magyar hangja Tahi Tóth László - elkészített változat.

*****
*****

Forrás: [link]

* Automatikusan eltávolított tartalom.


Rosszemberek - Vélemények

2011-08-04 19:05.18
Van még néhány. Többet nálunk gazdagabb országok lakói vettek meg és rendbehoztak. Egyébként a fimet érdemes megnézni, a rendezés jó, a fényképezés néhol egészen kiváló, a karakterek igaziak, a szereplők vérprofik, a történet eredeti.


Rövidzárlat (1986) - Vélemények

2011-08-04 16:11.59
Én már csak valamikor a 90-es években láttam kábeltévén, de tetszett. A technikai megoldások sem voltak rosszak szerintem.


elejére ... 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 ... végére

 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk