Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Csók a jövőbe - HBO, 04:15 |
A kis Vuk - Film+, 05:00 |
Derült égből apu - SuperTV2, 05:10 |
A fantasztikus róka úr - Moziverzum, 05:15 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 05:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Szólánc igékkel |
Három betű - egy mondat |
2022-es választás |
R.I.P. |
Creed 2. - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A boszorkányok elveszett könyve |
Piros Ildikó |
2011-09-11 15:50.30 |
Egyetértek, én is így vagyok ezzel. Nyilván magából és a környezetéből, ismerőseiből indul ki. |
2011-09-09 04:40.51 |
Ez így egy f@szság. Rajtad és a többi páros szinten lakó nemdohányzó sorstársadon ez nem segít. Kicsit hasonlít ez az álszent megoldás a budapesti szmogriadó rendelkezésekre és arra, ahogy végrehajtják őket. |
2011-09-07 21:07.20 |
Van. Akkor hol van az igazságszolgáltatás ma Magyarországon?
Úgy érted, hogy pl ajánljam fel a fizetésem 30%-át az életem hátralevő részében, hogy végre jobb körülmények között (légkondícionálás, kondigépek) tölthessék el a rabok a büntetésüket? |
2011-09-07 19:28.11 |
Eldobom az agyam, basszus! Októberben bevonulna! Meg majd csak jövőre, ha a munkája megengedi. Besz@rás! Apádnak azt a r...! B@ssz..., megvan a másodfokú ítélet. Na, ha rajtam múlnának ezek a dolgok kapnának (talán) két hetet az ilyenek, hogy elrendezzék a dolgaikat, és takarodnának be a börtönbe. A jó édes a... már ennek a fene nagy liberálizmusnak, ami itt folyik. A másik meg a kivételezettek börtöne téma. Na, az is szép ügy. Meg a túlzsúfoltság. Ahol a BV-sek nem képesek rendet és fegyelmet tartani és a gyengébbeket megfarkalják a vezérkanok. Azú..., már, mikor lesz itt tisztességes igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás!
(Bocsánat, de kicsit elborult az agyam!) |
2011-09-06 19:51.35 |
A Kloss kapitány kimaradt az életemből, vagy teljesen elfelejtettem.
A tavasz 17 pillanatát láttam, de azt hiszm még nagyon kicsi voltam hozzá és nem is értettem igazán. Viszont úgy rémlik hogy tetszett amúgy, a zenéje, a film hangualata megmaradt. |
2011-09-06 19:39.10 |
De szerettem. Tényleg kicsit misztikus, elvont mese volt. De régen volt!
Jamie és a csodalámpa - főcímdal [link] |
2011-09-06 19:34.43 |
Hehe. Az biztos. Ananász csak talán a módszerváltás körüli években tűnt fel az üzletekben. De inkább utána. Hogy északi szomszédunknál hogy volt, azt nem tudhatom, nem jártam ott akkoriban, de szerintem ott sem igen volt.
A kubai narancs, persze. Én úgy emlékszem semmi gond nem volt vele, lédús volt, kisebb átmérűjű, mint a megszokott és sötétebb volt a színe. Talán olyasmi, mint a vérnarancs. |
2011-09-06 19:25.10 |
OFF
Tudom, hogy nem ide tartozik de ebben a nagy Nők a pult mögött linkelgetésben megláttam egy rajzfilmet a javaslatok között. A címe Jamie és a csodalámpa. Nagyon szerettem, a főcímzenéje is király volt. Szerettem hangosan hallgatni. :))) [link] |
2011-09-06 19:16.05 |
Úgy sejtem ez a film lehetett az:
[link] Itt egy részlet a filmből: [link] Viszont ennek a filmnek nincs fóruma és adatlapja itt. ???? |
2011-09-06 18:33.24 |
Igen, ez a "kiírtás" dolog nekem is feltűnt. Tudtommal szó sem volt teljes kiírtásról, bár tény, hogy azért volt igyekezet a fehér emberekben erre, csak legfeljebb nem sikerült nekik. |
2011-09-06 18:02.48 |
Egyszerű bohóckodás az egész. Egy percig sem lehet komolyan venni, erről gondoskodnak a kiváló színészek is. :P Mégegyszer nem nézem meg. |
2011-09-05 05:00.07 |
Kritika a filmről:
"Giccstabló Yannis Smaragdis: El Greco Egyén és intézmény, művész és egyház, fény és sötétség szembenállását dolgozza fel a magyar–görög koprodukcióban készült El Greco. Teszi mindezt azonban olyan mértékű naivitással, amely maximum az első némafilmek korában aratott volna sikert kiszámítható klisékbe oltott giccses heroizmusával. A manierista festők második nemzedékéhez tartozó Domenikos Theotokopulos – aki neve bonyolultsága miatt kapta az El Greco, „a Görög” nevet – története szolgáltatja az alapot a film primitív mitologizálásához, amely az életrajzi alapok felhasználásával kíván tökéletes lázadó hőst faragni egy szeszélyes, hiú, nagyvilági, ám kétségkívül zseniális festőből. Smaragdis filmjébe az életút hatásvadász elemeit mentette át: őseinek lemészárlását Krétán, Tizzano mesterhez fűződő kapcsolatát Velencében, a kort megbotránkoztató két – természetesen kvázi szeplőtelen – szerelmét, és legfőképpen konfrontációját a spanyol inkvizícióval. Ez a mű-alkotás ennek megfelelően inkább egy anakronizmusokat tartalmazó gondolkodásmóddal megvert, retrospektív igazságszolgáltatás és fekete-fehér vádirat az egyház egykori tévedései ellen, mintsem életrajzi dráma, korhű kosztümös film vagy mondjuk: élvezhető történelemóra. A két órásra elnyújtott cselekmény alatt nemcsak görög barátunk szenved a művészet buktatóitól vagy a lenyűgözően gonosz papoktól, hanem a néző is bőven feszenghet, hogy hogyan tudja egy ilyen otrombán historizáló film ennyire komolyan venni magát. A fordulatos, összetett művészlét helyett klisék tömkelege uralkodik el a történeten, amelyet a patetikus és a Barátok közt színvonalával erősen vetekedő színészi játék koronáz meg (arról már nem is beszélve, hogy a borzalmas angol akcentus ezúttal semmit nem emel a film fényén, ellentétben olyan esetekkel, mint a Blöff vagy a Sukiyaki Western Django). A filmforma is inkább az olyan amerikai „történelmi” kalandsorozatokra hajaz, mint a Herkules vagy a Xéna, amelyek aprópénzre váltják a görög mitológiát, nem pedig a filmművészethez kötődő darabokra, mint amilyen példának okáért a festői szépségű Leány gyöngy fülbevalóval. A készítők bizonyára úgy gondolták, hogy az árnyalt jellemábrázolás, az összetett cselekmény, vagy ne adj isten, az élethű dialógus csupán az elvont művészfilmek stigmája, amit egy tisztességes közönségfilm készítésekor kötelező elkerülni. Mit ad Isten, ez maximálisan sikerült is: pozitívumként talán csak Vangelis kísérőzenéjét lehetne felhozni, ha nem lenne totálisan ignorálható háttérbe szorított szerepköre miatt. Ráadásul olyan alapvető hibákat is képes elkövetni a kirakatba való érzelmeket tálaló filmkísérlet, mint a flashback-keret következetlen alkalmazása, amely mindössze a túlzásba vitt – feltehetőleg többnyire meghatónak szánt – narrációnak szolgáltat sovány létjogosultságot. Ez a narráció hivatott közvetíteni a „bonyolultabb” eseményeket, átugorva a képi történetmesélés hatalmas kihívását – kivétel ez alól a deus ex machina finálé, amikor is az igazságtalan elnyomás ellen lázadó, harcos főhősünket beidézik az inkvizíció színe elé. Ekkor ugyanis lehull a lepel a rendezői ötlettelenségről, amelynek szelleme kiszámítható, konvencionális és iskolás megoldásainak köszönhetően, az egész filmet betölti. A főinkvizítor (Juan Diego Botto) ugyanis a pokol kénköves mennyköve helyett angyalokat vizionál El Greco (Nick Ashdon) köré, és ennek hatására elmenekül saját templomából, miután bátor görögünk korát meghazudtoló módon, kb. 200 évvel későbbi, „felvilágosult” érveléssel alázta porba a mai szemmel nevetséges vádakat felhozó papokat. Hát igen, ilyen okos emberekről érdemes filmet készíteni! Akárcsak a fikcióbeli Görög, aki az utca emberét festette meg szentként, és a profánt változtatta át szakrálissá, a film is igyekszik grandiózus himnuszt faragni egy nemzeti hőssé avanzsált, egyszerű festő életéből, hátha el tudja vele takarni azt a szemellenzős attitűdöt, a fájóan leegyszerűsített világszemléletet, amely már elkészítése előtt megölte az egész produkciót. Hiába, az El Greco millió sebből vérezve haldoklik a vásznon, melyet a film gondos munkával próbál glorifikálásba átfordítani. Micsoda irónia! A végeredmény azonban sajnos cseppet sem ironikus: egy film érzelmek nélkül, a kosztümös dráma történelem nélkül körülbelül annyit ér, mint egy nyeletlen kés él nélkül. A „felelősnek” ezért akár két órányi Miatyánk is kevés lenne penitenciaként…" Soós Tamás Forrás: [link] |
2011-09-04 21:34.56 |
Így sem ugrik be?
Nők a pult mögött ¤ főcím [link] Nők a pult mögött - Žena za pultem (1977) - részlet [link] |
2011-09-04 15:40.58 |
+1 |
2011-09-04 12:49.27 |
Megnézhető nem túl jó minőségben itt:
[link] ?feat=directlink Saját up, idegen rip. |
2011-09-04 12:48.57 |
Megnézhető nem túl jó minőségben itt:
[link] Saját up, idegen rip. |
2011-09-04 08:40.40 |
Értem. Sajnálom, reméltem, ismered egyéb munkáit. |
2011-09-04 08:35.36 |
Itt pl (BD-rip - 1.08 GB):
Wupload Letöltés: ***** ***** ***** Uploadstation Letöltés: ***** ***** ***** Filesonic Letöltés: ***** ***** ***** Fileserve Letöltés: ***** ***** ***** Forrás: ***** A film jó, bár az eleje nem kötött le. Ez a fajta "természetjárás", viselkedés nem az én világom. Az öncsonkítás pedig SZÜKSÉGES volt. Meg kellett tenni, az életösztön és a ész ereje győzött a félelem felett. Ez volt az utolsó esélye. * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-09-03 20:19.03 |
Mást is, vagy csak ezt? |
2011-09-03 11:40.41 |
Szerintem inkább a novellát olvasd el Zweigtől. Esetleg mást is tőle. |
2011-09-03 10:35.41 |
Szia!
Igen, ezen a honlapon gyűjtögetem őket: [link] A leginkább erről szóló videók a Filmek menüpont alatt Globalizmus és Háttérhatalom címszavak alatt találhatók. |
2011-08-31 18:58.42 |
Big lájk!
[link] |
2011-08-31 16:13.11 |
Én úgy mondanám, hogy egy tébolyult elme által szült rendszer terméke. Berija meg egy másiké. Hogy mindketten ugyanabban a korban pusztítottak? Ez nem hiszem, hogy véletlen. |
2011-08-31 15:51.07 |
„Gondolom, direkt kötözködsz.” Gondolj, amit akarsz, de inkább olvass és érts!
„Vagy nem olvastad el, amit írtam. Vagy nem érdekelt.” Elolvastam, megértettem és válaszoltam. Szükségtelen volt megismételni 1: „De jelenleg az a probléma, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak. És az lenne a fontos feladat, hogy olyan műveket találjanak, amelyek visszaviszik őket az olvasás varázslatához, nem pedig eltávolítják onnan.” Az alapmegállapításod az volt, hogy a gyerekek kevesbé olvasnak. Én csupán ezzel a summás megállapítással szemben fejtettem ki a véleményemet. Engedd meg nekem, hogy a gondolataidra külön is reagáljak és egy kicsit kitérjek! Azért is válaszoltam külön arra a mondatodra, direkt ezért leválasztva a többi részétől. 2: Miért, hol állítottam, hogy nem olvasol Jókait? Hiszen pont azért írtam a regénycímeket a hozzászólásom utolsó bekezdésében, mert ezeket te is olvastad! Mikor mondtam, hogy te nem értékeled Jókait nagyon magasra? Olyat tulajdonítanál nekem, amit nem is írtam? Arra a válaszaidban rejlő ellentmondásra szerettem volna felhívni ezzel a figyelmet, hogy noha magadat (az Egri csillagok kapcsán) sem romantikus, sem történelmi érdeklődésű olvasónak feltételezed/vallod, de ennek ellenére (a sokak szerint) a legnagyobb magyar romantikus regényíró (Jókai Mór) könyveit végigolvastad és nagyon kedveled. Mellesleg ugyanő írta talán a legkiválóbb történelmi regényeket is. Ez számomra ellentmondásos. „Ma azonban ajánlanám a részletes hátteret hozzá.” Ezzel nem vitatkoztam. Csak annyit tennék hozzá – mint előbbi hsz-omból a figyelmes olvasónak kiderült – hogy némely művének mély és alapos megértéséhez már korában is kiegészítés, plusz hozzáolvasás kellett. Még a művelt olvasóknak is, ez tehát nem csupán a jelenkor változásai miatt van így (német, francia és latin nyelv elterjedtségének módosulása), hanem a részletek, helyszínek gazdag felsorolása, a leírások, a személyek miatt is. 3: „Az Egri csillagokat untam, ez miért bűn?” Én úgy emlékszem nem vádoltalak semmiféle bűnnel. Hogy nem tetszett, az szerintem nem a romantikus és történelmi érdeklődésed hiánya okozhatta (bizonyítja, hogy Jókai összes művét végigolvastad). Valami más oka lehet és következik is ebből valami, de ez a te magánügyed, nem sok közünk van hozzá. 4: Már azért látni szeretném egy ilyen felmérést. Persze, ha csak azt a rétegét (tudod, a népszerűen könyvnek hívott tárgyakat) vizsgálták az angol tudósok, akkor nem lehetetlen. Egyáltalán nem tartom én sem kizártnak, hogy a szigorú értelemben vett papíralapú információforrás háttérbe szorulóban van. De mi van az internettel? Mi van az elektronikus könyvekkel, vagy a hangoskönyvekkel? Mint írtam, én is úgy „olvasom” Eötvös József könyvét most. (AZONKÍVÜL MEGINT MONDOM, HOGY HA CSAK AZ OLVASÁSRÓL BESZÉLÜNK ÁLTALÁBAN, AKKOR AZ INTERNETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓCSERE MIATT AKÁR JÓVAL TÖBBET IS OLVASHATNAK ÉS ÍRHATNAK AZ ISKOLÁSKORÚAK, MINT MI! Ennek stílusa, minősége más kérdés, de ha te is úgy gondolod ne tereljük most ebbe az irányba a beszélgetést!) Azt gondolom, hogy ezek kitágítják a lehetőségeket, sokan a fiatalok közül élnek is vele. Azt hiszem, hogy nekünk idősebbeknek is haladnunk kell a korral, és el kell tudnunk fogadni, hogy most más időket élünk. (Megint más téma, de az írás is átalakulóban van. A papír szerepe az írásban is le fog csökkenni, ez is elektronikussá fog válni) 5: Ebben egyetértünk. Szerintem azonban a kötelező olvasmányok most is betöltik hivatásukat. „Aztán kifigyelném, mit szeretnek és arra építeném a többi olvasnivalót. De kötelezőt, azt egyet se írnék elő.” Ezt a vélekedésedet is én egy kicsit szélsőségenek tartom. Én nem lennék ennyire liberális az oktatásban. Így pl. már jópár éve a HP lenne a kötelező olvasmány, amit ugye te sem tudtál elolvasni. :-) „Hogy miért nem érzékelted a humort a "töredelmes vallomásban", mely szerint bocsi az Egri csillagok-rajongóktól?” Mert te úgy akartál viccet csinálni egy dologból, hogy látszólag bocsánatot kérsz olyanért, amiért nem kellene. Ha úgy gondolod, hogy valóban nincsenek meg ezek az értékek benned, akkor miért gondolod, hogy más nevetni fog rajta? Ugye, mint feljebb előadtam, ellentmondást véltem felfedezni az általad dögunalmasnak tituált Egri csillagok és az általad imádott Jókai összes témában veled kapcsolatban. Erről volt szó. „Öngyötrés? Itt? Viccelsz?? A vita, az nem öngyötrés, az ellenkező álláspont létezhetőségének elismerése sem az. Ezt korrekt vitának hívják nálam, nem öngyötrésnek.” Nem értetted meg a hozzászólásomban a megfelelő részt, különben nem írtad volna le ezt a mondatot. Természetesen nem a vitánkról beszéltem az öngyötrés kapcsán. „Szóval, miről is vitatkozol velem végül? Az ízlésemről? Istenem, hát rossz ízlésem van.Na és?” Nem. Leginkább arról, hogy a mai fiatalok olvasnak-e vagy nem. Arról, hogy a kötelező olvasmányok alkalmasak-e arra, hogy a tanulókat az irodalom, a próza és a vers szeretetére indítsák/neveljék, vagy nem. Személyed/személyem, ízlésed/ízlésem másod, vagy harmadrendű kérdés itt, ha kérdés egyáltalán. |
2011-08-31 08:32.08 |
"De jelenleg az a probléma, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak."
Ez sokat hangoztatott szólam mostanság - igaz, nem igaz én nem tudom megítélni. De megkérdezném, hogy nem lehet e az, hogy csak írott formában kiadott termékeket olvasnak kevesebbet? Ugyanakkor elektronikus médián keresztül többet is, mint mi, vagy akár elődeink? Fórumoznak, facebookolnak, chatelnek egész nap, tehát ha nem szépirodalmat olvasnak, de olvasnak, ugyanakkor mi sem csak Jókait és Dumas-t olvastunk, hanem újságokat, ponyvaregényeket, stb. "hogy olyan műveket találjanak, amelyek visszaviszik őket az olvasás varázslatához" Ha pl. pont az Egri Csillagok nem olyan, akkor mi lehetne az? Szerintem a lányok is (romantika, szerelem) és a fiúk is (kaland, háború), megtalálják benne azt, ami vonzóvá teheti számukra (a sarkításért, fekete-fehér egyszerűsítésért elnézést mindkét féltől). A nyelvezete sem nehéz, sőt a mű nagyon olvasmányos. Ez egyébként nagyon egyéntől is függő. Gyerekként már a személyes érdeklődés, irányultság eldönti, hogy milyen regényeket olvas valaki. Pl. aki természetkedvelő alapbeállítottságú, az nagy valószínűséggel örömét fogja lelni Fekete István műveiben, vagy az Öreg halász és a tengerben, de nem biztos, hogy nagy rajongással olvassa majd a Weöres Sándor verseit. Vagy pl. egy filozófikus, bölcsész típusú srác sokkal inkább értékelni fogja az irodalmat, mint tantárgyat és könnyedén olvassa az Ember tragédiáját, vagy az Antigonét, de nem lesz kedvelője a matematikának, fizikának. Egy reál beállítottságú gyereket általában nem érdekli, nem értékeli annyira az irodalmat, mint másokat, kell-e tehát az ő esetükben annyira erőltetni? Azt gondolom, hogy igen jók és értékelendők a szóba került kötelező olvasmányok, de tény, hogy a Légy jó mindhalálig-ot pl már inkább a nagyobb korosztály (középiskola felsőbb osztályai) tananyagjában kellene szerepeltetni, és ilyen szerintem a Rómeó és Júlia is, vagy esetleg el is lehetne hagyni ezt a művet, a befejezése miatt. Tehát nem hinném, hogy ezek az olvasmányok eltávolítják a gyermekeket a műélvezettől, az olvasás örömeitől, ezt egy kifogásnak gondolom csak. Talán vissza kellene térni ahhoz a szinthez, amit korábban - nagy íróink és költőink műveinek segítségével - a korábbi oktatás megalapozott. Az a helyzet, hogy az oktatás, a közélet, a közbeszéd, a média jelenlegi produkciós színvonala süllyedt olyan szintre, hogy furcsának, idegennek hat az igényesség, a művészi nívó. A hiba tehát nem az adásban van. "Jókai... nyelvéhez már segítség kell. Pedig e nyelvek ismerete nélkül minden oldalhoz fél oldal lábjegyzet kell a megértéshez." Igen, csak ezen nyelv (latin) ismerete már nagyon régen volt általános és a német egyre inkább visszaszorul, a franciáról ne is beszéljünk. Ráadásul még Jókai korában is csak a művelt, tehetős réteg rendelkezett ezen tudással, ez pedig rendkívül behatárolta a megértést. ELVILEG! Gyakorlatilag a művek egyéb értékei és jelentése, tartalma bőven szolgáltat(ott) olyan és annyi információt, hogy a kevésbé iskolázottak is megértették és értékelhették. Nyilván nagy segítség a megértésben a féloldalas lábjegyzet, de akit érdekel utána is olvashat a témában pl. a forrásmunkákban. Így én nem gondolom, hogy Jókaihoz manapság már ne is nyúljunk, ne is tanítsuk, mert megérthetetlen. Viszont aláírom, hogy némely könyvének teljes megértéséhez bizony utána kell olvasni, érteni kell a kort, amelyben íródott, a szereplőket, történelmi alakokat ajánlott ismerni, mert Jókai hatalmas tárgyi tudással rendelkezett a magyar történelemből. Bizony gyakran nehéz követni. Ezt írtad: (Lehet, hogy sem romantikus [Sárga rózsa, Arany ember, A kőszívű ember fiai, Jókai a magyar romantikus irodalom sokak szerint legnagyobb írója!] nem vagyok, sem történelmi [Erdély aranykora, Névtelen vár, Egy asszonyi hajszál, Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv, Fráter György, Török világ Magyarországon] érdeklődésű. Ezért minden Egri csillagok-rajongótól ezennel töredelmesen bocsánatot kérek.) :)) Ahhoz képest elég jól bírod a "gyűrődést"! :-)) Öngyötrés rulez? Vagy csak egyszerűbb lenne elismerni, hogy valamiért neked az Egri csillagok nem jött be? |
2011-08-31 06:11.05 |
Ez egy jó változat. |
2011-08-31 05:24.08 |
Fetrengek, ne csináld! :-)
Egyébként "Le pilote du Danube" a könyv eredeti francia címe, kb. 2 percbe tellett utánanézni a barátunk segítségével. Itt letölthető(dvd/4.35Gb): ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Forrás: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-08-30 17:59.07 |
Mondjuk ez nem kötelező olvasmány - úgy tudom -, de én most éppen ezt hallgatom: Eötvös József: Magyarország 1514-ben Ilyen mondatokkal van tele: "Klári magára hagyatva, most először gondolá meg szörnyű helyzetét. Ő, ki magát csak egy nappal ezelőtt a világ legboldogabb teremtésének képzelé, ki minden reményeit egy szeretett lényben központosítva, a jövőnek oly nyugodtan nézett elébe, mint ki tudja, hogy szerencséje attól függ, kiben kételkednie nem lehet: most kiűzetve apai házából, elhagyatva kedvesétől, számkivetve az egész társaságból, melynek törvényeit szenvedélyei közt megszegé, ül itt e romok között. Semmi e messze világon, mihez bajai között fordulhatna; amerre gondol, egy pontot sem látva, melyre reménye horgonyát kivethetné, egy helyet sem, hová zarándokolva nyugalmat találna. Eddig ennyi remény, ennyi szerelem, most semmi: az élet enyelgő örömek sorozatából egyszerre pusztasággá vált. Új életet remélve, főnixként veté magát e szív a szerelem lángjai közé, s most szárnyszegetten érzi, hogy hol megújulást remélt, ott vesztét találta. Szegény leány, hogy-mint találhatná fel magát e rögtöni, e szörnyű változás után! - S oly iszonyú vétek vala őt szeretnem, hogy érte ekképp bűnhődöm?! - Így szólt, s égő homlokát kezére támasztva keserves gondolatokba mélyedett."
Vagy pl. az egyik szereplő belső vívódásairól: "Szaleresi rögtöni megváltozása első pillanatban megfoghatlannak látszott. Hogy éppen ő, ki a többieket mindég nyugalomra inté, s a nemesség ellen soha gyűlölséget nem mutatott, most ily buzgóvá s minden kibékülésnek legszenvedélyesebb ellenévé válhatnék: ezt valamint senki előre nem láthatá, úgy senki meg nem magyarázhatá magának, s magaviselete többek által gyanús szemekkel tekintetett. Midőn azonban Lőrinc s általa Dózsa s a többi vezérek Szaleresi indokait megtudták: a kétkedés teljes bizalomnak adott helyet. - Kit a nép ügyéhez nem szeretet köt, azt szintoly erősen lekötheti gyűlölsége - mondá Lőrinc -, s valamint seregeink nagy részét csak személyes bosszúvágy tartja zászlóink alatt: úgy Szaleresire, ki magát oly mélyen sértve érezi, biztosan számíthatunk. - E nézetekben a többi vezérek is osztozkodtak, s midőn a seregnek nagyobb része Dózsával Szeged felé vonult, a Rákoson maradt keresztesek vezérlete egyhangúlag Ambrusra bízatott. A legfontosabb helyeknek egyike vala ez, de olyan, melynek betöltésére nagy vezéri tehetségek nem kívántattak. - A pesti polgároknak nagyobb része a keresztesek iránti rokonszenvét világosan kimondá - a budaiak legalább közönyöseknek mutatkoztak; a király s a főurak körül összegyűlt seregek csekélyebbek valának, semhogy a rákosi tábort megtámadhatnák; s így a jobbágyok ügye itt csak árulás által veszélyeztethetett volna - s ezt lehetetlen volt Szaleresiről jelen lelki hangulatában föltenni. S kétségen kívül míg első fölgerjedése tartott, a nemesség nem találhatott kérlelhetlenebb ellenséget senkiben; de szenvedély ott, ahol állandóság kívántatik, nem elégséges soha. Mint a golyó, melyet az ágyú magasra vetett, végre önsúlyától levonva, földre esik: úgy, ha az indulat valakit pillanatokra elragadott is, nem maradhat senki következetes természete ellen: s a szegény Szaleresi kevés napok múlva érezni kezdé, hogy elviselhetlen terhet vállalt magára. Bosszúvágy helyett lelkét mondhatlan szomorúság tölté el. Kláriról, kinek fölkeresésére majdnem valamennyi cselédjét kiküldé, csak annyit hallott, hogy András kíséretében mindjárt másnap Fejérvár felé utazott, s mi haszna, hogy az összes nemességen bosszút állhat, ha azon egy kincs, mely után szíve vágyódik, ha egyetlen leánya örökre elveszett. Lelkét azonkívül még más aggodalmak tölték el. Józanabb vala, hogysem szenvedélyének csillapultával helyzetének veszélyességét át ne lássa. Mintegy hétezer fegyveres állott parancsa alatt, de mily seregek! Dózsa vaskarja félig rendben tartá őket, de mióta az elment, napról napra növekedett a zavar. A pesti polgárok, kiknek majd kerti házaik, majd a falakon kívül álló aklaik törettek fel, zúgolódni kezdének; a tanács magában a városban elkövetett több garázdaság után kinyilatkoztatá, hogy hasonló esetben jövendőre a város kapuit a keresztesektől elzáratja; s magában a rákosi táborban is a legnagyobb egyenetlenség uralkodott. Ha Szaleresi csak egy órára távozott, sőt néha jelenlétében is, egyes csapatok fegyvert fogtak egymás ellen, s a szerencsétlen vezér saját élete veszélyével is alig bírta elválasztani a küszködőket. - Minden általános feloszlásra mutatott. Minden nap aggasztóbb híreket hozott. Majd azt, hogy a királynak cseh s morva hadai már Pozsonyig értek; majd meg azt, hogy saját seregeinek egy része a budai urakkal titkos szövetségben áll, s őt az egész táborral együtt el fogja árulni, s Szaleresi borzadással gondolt a sorsra, mely reá ez esetben várna. Lelkének csüggedését észre lehetett venni egész magaviseletében; s leghívebb barátai, kiket néha a városban meglátogatott, sokszor inték őt, hogy a jobbágyok ügyétől váljon el, s pedig minél előbb, nehogy megerősödvén a kormány, tőle a bűnbocsánatot, melyet magának most még kiköthet, később megtagadja. - Részint becsületérzés, részint azon meggyőződés, hogy közte s a nemesség között minden kiengesztelődés lehetetlen, visszatartóztaták őt e tanács követésétől; azonban lelke szüntelen e tárggyal foglalkozott; s Erzsébet, ki valahányszor ura hazajött, őt hasonló kérésekkel ostromlá, feleleteiből könnyen kiveheté, hogy a jelen ösvényen csak azért marad meg, mert másnak követését lehetetlennek tartja." Ez a választékos nyelvezet, ez az igényes kifejezésmód arra nevel, hogy talán lehet máshogy is beszélni, mint bazdmegolva, meg persze még más dolgokra is. "Vagy a dögunalmas Egri csillagokhoz?" Hogy hogy dögunalmas? Remélem, ezt csak ironikusan érted! Az Egri Csillagok egy romantikus történelmi regény tele fordulatokkal és bonyodalmas cselekménnyel, a közepétől meg a vár ostromának részletes leírása semmiképpen sem unalmas. Legfeljebb annak unalmas, aki se nem romantikus, se nem történelmi érdeklődésű. Egyébként szerintem Nyilas Misi alakja most is létezik és létezni is fog. Ez a fajta viselkedés nem tűnik el az emberi közösségekből (szándékosan nem csak iskolai közösséget írtam). Ugyanez igaz Árvácskára és az őt kihasználók sorára is (mindkettő Móricz főhős!). Én azt gondolom, hogy ezek a móriczi regények - és alakok - egyáltalán nem gyermekek számára lettek kitalálva. Pl idézem: "Móricz Zsigmond nem értette, hogy olvasói és kritikusai a Légy jó mindhalálig című regényét csak egy gyermekregénynek tartották. Ő a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta Nyilas Misi történetével felmutatni." Főleg az Árvácska annyira szívszorító, hogy még felnőttként is nagyon nehéz. Viszont azért ezek a kötelezők nem hülyeségek, sőt! Kiváló remekművek értékes olvasmányok, de némelyikük nem igazán gyerekeknek való. Jókai nyelvezetét sokszor nehéz megérteni, de én mindig úgy voltam vele, hogy ez javítja a fogalmazóképességet, szép kifejezéseket tanít. Aki sokat olvas ilyeneket, az képes lesz értelmezni hosszú, többszörösen összetett mondatokat. Lehet, hogy sokaknak többször is neki kell futni egy egy körmondatnak, de ez a mi nyelvünk és így lehet fejlődni, nevelődni benne. A regények mondandója, üzenete pedig lenyűgözően szép és jó. |
2011-08-28 20:50.51 |
Köszönöm, hogy felhoztad ezt a gondolatot! Tanulmányozásra, érdeklődésre érdemes a téma. |
2011-08-28 12:23.24 |
Pl itt 1-7 évadig: [link]
8. évad: ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |