![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Az ügyfél - Film4, 02:45 |
Kandahár - Filmbox Premium, 02:50 |
A fenevad - AMC, 03:25 |
A védelmező 2. - HBO, 04:00 |
Beetlejuice 2. - HBO2, 04:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Robert Wagner (95) |
Laura Dern (58) |
Elizabeth Banks (51) |
Chloe Grace Moretz (28) |
Keeley Hawes (49) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Elizabeth Banks - Vélemények |
2022-es választás |
Joe Pesci - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
Ritchie Valens - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Kémek, mint mi ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Donna Dixon ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2011-06-23 05:54.45 |
Igaz. |
2011-06-22 04:19.07 |
Fontos film. Egykori túlélők és vallatóik, fogvatartóik visszaemlékezései, személyes vallomásai a kommunista halláltáborról és az ÁVH vallatási módszereiről és a Rákos rendszer politikájáról. |
2011-06-21 19:45.12 |
Istenem, milyen jó színész!
Istenem, mekkorát csalódtam benne most! (Az értékelésem szigorúan a művészetének és munkásságának szól) |
2011-06-21 19:35.46 |
(Jobbhíján) Nélküle beszélgetünk, de róla, a filmjeiről vagy olyan témákról, amelyek Őt is érdekelhetnek. Titokban reménykedünk, hogy feltűnik és ír nekünk. |
2011-06-21 19:26.20 |
Teljes mellszélességgel. Eléggé csalódtam benne. |
2011-06-21 19:11.16 |
+1 |
2011-06-19 22:10.19 |
Bárcsak tudnék ilyen filmeket csinálni! ;-) :)
Köszönöm, megválogatom, amit ajánlok. |
2011-06-19 14:13.27 |
Fájdalmas volt nekem ezt a filmet látni, sokminden ismerős volt belőle.
"Pókfoci (1976) Rózsa János 2006. szeptember 28. - filmhu Rózsa János alkotásának tanárok és diákok a főszereplői, a szerző mégsem a mű készítése idején zajló tanügyi reform kérdéseihez kívánt hozzászólni. Erről tanúskodik az a nyilatkozat is, melyet a rendező a bemutató előtt adott Zsugán Istvánnak, a szorgalmas krónikásnak. Pókfoci (1976) A kulcsmondatok: „A Pókfoci hitelesen mai szakközépiskolai környezetben játszódik, de a problémák, amelyeket érint – szándékunk és hitünk szerint – nemcsak ott érvényesek, hanem általános társadalmi gondok, hiszen bizonyos jellemek, karakterek más környezetben is hasonlóan viselkednek. Mint mindenütt, ebben az iskolában is vannak vezetők és beosztottak; vannak jobb és kevésbé jó szakemberek, s az iskola működése attól függ, milyen mértékben és milyen hatékonyan tudják kifejteni azt a tevékenységet, ami feladatuk.” (Filmvilág, 1977/l.) A szatíra közállapotainkat jeleníti meg – vegyesen kiélezetten drámai, oldottan komédiai, sőt groteszk optikával ábrázolt szituációkban. A kritikai hangsúlyok rendkívül erőteljesek. A vásznon nyoma sincs semmiféle csehes simogatásnak, szolidáris együttérzésnek. Gondoljunk csak bele: a Lajta Béláról elnevezett iskolát erőszakos, inkorrekt, hőbörgő, lavírozó perc-lovag irányítja (kontraszelekció). Az utasítások alanyai passzívan tűrik a diktátumokat, az intrikát, a packázásokat, a megaláztatásokat (alkalmazkodás). Nem a tényleges eredmények számítanak, hanem a kirakat-csillogás, a kezdeményezések mozgatója az érdek (elvtelenség). Beszélhetnénk továbbá az oktatás minőségéről, a kollektív szellem elsatnyulásáról, a frázisok terjedéséről, az „oszd meg és uralkodj” taktikázásáról. Felmerülhet a kétely: vajon nem sok együtt ez a negatívum-halmaz? Tényleg ennyire siralmas a helyzet? Azért nem egyoldalú mégsem a kép, mert a történetben – mintegy ellenpontként – szerepel gerinces és okos tanerő is (Lengyelné), néhány epizód pedig arról tanúskodik, hogy a hüllő-mosolyú direktor nem torzította el teljesen a viselkedés normáit. Ne feledjük – megint Rózsára hivatkozunk, egyetértve okfejtésével: bármennyire idegőrlő pálya a pedagógusoké, végső soron a jövő társadalom nevelése múlik rajtuk, nincs mentség legkisebb hibájukra sem. Hangulatokban gazdag epizódokban szikráznak fel a feszültségek a kis közösségben. Állandó szócsaták, helyezkedések, számítgatások kísérik a pozícióharcokat. Jellemző a nyomozás folyamatának hullámzása. Egy műhelygyakorlaton inzultus ért valakit, a büntetés elmaradt. Az igazgató úgy kezdi el az „ügy” felderítését (a növendékeivel vidéken, tanulmányi versenyen tartózkodó nevelő lehetne a koronatanú), hogy bármelyik pillanatban visszatáncolhasson. A színielőadás képsorai bensőségesek, a pókfoci-attrakció mulatságos, a főnök handabandázása a mikrofon előtt burleszk-szerű, a formális demokrácia erőltetése a diák-parlament összejövetelén hatásos politikai fricska. Beszédes utalásokból következtethetünk a szociális háttér tartalmára (a tanár házaspár albérleti kínlódása, az új iskolaépület avítt miliője). A Pókfoci karakterei magatartás-típusokat testesítenek meg. A Madaras József megformálta igazgató félelmetes és nevetséges. A többiek is méltán vívják ki a nézők nevetését és ellenszenvét: Temessy Hédi bólogató konformista, Koltai Róbert sunyi helyezkedő, Pap Zoltán ravasz szélkakas, Mentes József kiégett túlélő. Pelikán anyuka (Pécsi Ildikó) jelenetei ezzel szemben kényszeredettek. A forgatókönyv – többen bírálták akkoriban – Rózsa János és Kardos István közös műve. Ragályi Elemér operatőr könnyed kamerakezelése lendületet kölcsönöz az elbeszélő stílusnak. Bródy János szerezte a kísérőzenét. Egy gyerek állandóan kattintgatja a filmben a fényképezőgépét. Amikor csak módja van rá, felvételeket készít. Végül a masina meszesgödörbe esik, de ezzel nem hűl ki a srác szenvedélye. A motívum – a fotográfus jelenléte – több más, ekkortájt forgatott mozi-darabunkban is felbukkan. Jelképes tartalmúnak foghatjuk fel. Megörökítésre érdemes volt a kor is, szereplői is, furcsaságaikkal, megalkuvásaikkal, gyengeségeikkel, őrületeikkel egyetemben. Szerző: Veress József" Forrás: [link] |
2011-06-19 08:25.01 |
Azt hiszem kiadták DVD-n, az MTV gondozásában.
[link] Valószínűleg nagyon kis példányszámban és azt sem tudom neked megmondani, hogy hogyan lehet hozzájutni. Megkérdezném tőlük telefonon, vagy e-mailban, ha nagyon kellene nekem. Ha másképp nem megy letöltöm neked és kiírom DVD-re. Aztán, ha erre jársz (Budapest, XVIII. ker, vagy Nagyvárad tér ker.) odaadom. |
2011-06-18 20:44.55 |
Szenzációs film, parádés szereposztással, óriási alakításokkal. Szerintem Louise Fletcher is nagyon megérdemelte az Oscar-díjat. |
2011-06-18 15:51.43 |
Ha még nem találtad volna meg:
***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-06-18 15:07.13 |
Egy érdekes összeállítás az életéről és a politikai szerepvállalásáról:
http://www.youtube.com/playlist?p=PLF8311D34C413BD84 |
2011-06-18 11:56.23 |
"Az idő a legrohadtabb gyilkos."
Tetszik! (Találó gondolat) |
2011-06-18 11:54.31 |
Valaki feldobta a jelenetet a youtube-ra:
http://www.youtube.com/watch?v=f4a4JFStAbw Jó kritika: "Ismeri a Szandi mandit? (1969) Gyarmathy Lívia 2004. május 11. A termelés megállíthatatlanul, feltartóztathatatlanul és rendületlenül folyik tovább. A mit, hogyan és mi célból kérdései mindehhez képest tökéletesen érdektelenek. Senki nem tudja, mi folyik a csövekben, de gondosan felügyel rá, hogy zökkenőmentesen folyjon tovább. Addig sem kell gondolkodni, legalábbis nem a termelés kérdésein. A világban még annyi szép dolog akad, ott van a szex vagy a hajómodellezés, kár volna egy-két cső miatt túlságosan sokat aggodalmaskodni. Ha mégis előáll a baj, ha kitör a gáz, a gőz, a lé a csőből, akkor legalább izgalom támad a nagy unalom közepette, akkor – áldja az ég! - van miért egy emberként sürgölődniük a gyár dolgozóinak, akik addig diáklányok kapálni tanításával, szobanövények fel-alá hurcibálásával és a mérőműszer kábult megfigyelésével töltötték a drága napot. Ismeri a Szandi mandit? (1969) Döbbenetes, hogy Gyarmathy Lívia rendező és Böszörményi Géza forgatókönyvíró már 1969-ben milyen pontosan megragadta a Kádár-korszak kispolgáriasodó világának alapképletét, amit a magyar film társadalomképe alapján későbbre, a hetvenes-nyolcvanas évekre datálhatnánk. Ha futó pillantást vetünk az ekkoriban készült filmekre, akkor ugrik ki igazán az Ismeri a Szandi mandit? egészen eredeti szellemisége és újszerű poétikája. Míg Gábor Pál debütálása, a Tiltott terület (1968) a szociografikus pontossággal feltérképezett gyári környezetben a felelősség kérdését kutatja, Simó Sándor első filmje, a Szemüvegesek (1969) az építész főhős munkája kapcsán az alkotó szellem, a fiatalos tenni akarás bürokratikus ellehetetlenítését járja körül dokumentarista frissességgel, addig Gyarmathy Líviánál már szó sincs a hatvanas évek közéleti filmjeiből megmaradt felelősség és alkotóvágy kérdéséről. Simó építészével szemben a Schütz Ila által alakított végzős vegyészlány kizárólag praktikus szempontok szerint akar elhelyezkedni az üzemben, semmiféle világmegváltó terv nem szunnyad bamba közömbössége mögött, hacsak a lekezelően fölényes műszerész (Szabó László) elcsábítását nem tekintjük efféle nagyvonalú gesztusnak. A kortárs magyar film jellegzetes hősközpontúságával szemben a Szandi mandinak még csak igazi főhőse sincs, a csellengő pályakezdő pusztán egyetlen jellegzetes típus a gyár mikrotársadalmában. Gyarmathy ugyanis nem pszichológiailag árnyalt hősökkel, hanem komikus típusokkal dolgozik, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a gyár életében. Kár, hogy nem rajzolta el még jobban a rendezőnő ezeket a figurákat, hogy legtöbbjük nem kapott elég harsány álarcot magának; így például a „szépasszony” típusából nem egy „vegye-vigye” lett, mint az Amarcordban, hanem a szocialista társadalomba beilleszkedni akaró bukott nő. Az örök típusok még ma is hat(ná)nak, míg a kor társadalmának vonásait magukon viselő figurák megfakultak, ahogy a hatvanas évek végének köznapiságát legközvetlenebbül tükröző verbális humor is igencsak elavult mára. A cseh új hullám szatirikus látásmódját meghonosító filmből nagyon hiányoznak Forman és Menzel frissen köznapi, mégis megunhatatlanul humoros dialógusai. Az Ismeri a Szandi mandit? máig ható komikumát elsősorban a burleszkből, annak is a Jacques Tati-féle modern változatából meríti. Az egyszerű ésszel felfoghatatlan módon, igazából teljesen öntörvényűen működő gyár és az elszabadultan tomboló hajómodellek mintha a Nagybácsimból és a Playtime-ból léptek volna közvetlenül elő, azokból a burleszkekből, amelyekben Tati a modern világgal szembeni kíváncsiságát és ellenérzéseit oldotta fergeteges humorrá. Gyarmathy a modernitás helyett a szocializmus működését szemléli a burleszk torzító lencséjén keresztül, de éppen a burleszk kortalansága miatt a Szandi mandi a kor társadalmának még ma is élvezetes szatírája maradt. Somló Tamás szélesvászonra komponált, hosszú beállításai, a képek mesterkélt fényei és felfokozott színvilága valamint a hosszú csendeket megtörő Tati-féle ötletes zörejezés folytán a Szandi mandi olyan egyszeri filmes minőséget képvisel, ami öntudatlanul beívódik az ember képzeletvilágába. Szóval mi is az a „Szandi mandi”? Hát egy világszám! Szerző: Stőhr Lóránt" Forrás: [link] Letöltés: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2011-06-18 06:19.40 |
Nem csoda, hogy Sztankayt megbolondította az a kislány. Akkor még elég kis szende volt Ilácska. SPOILERVESZÉLY!
Egyébként az életérzést félelmetesen közvetíti a film, ebből a szempontból kiváló alkotás. Mindenki JÁTSSZA a szerepét, a hétköznapok taposómalmából ki így, ki úgy próbál menekülni. A munkája már igazából senkit sem érdekel. A karbantartásra nem figyelnek oda, nem törődnek vele. Amikor beüt a krach futkároznak mint pók a falon. Több szempontból ma ugyanez megy, csak most inkább a katasztrofális mértékben lefaragott költésgvetés vagy a szabadrablás (pl BKV) miatt megy minden tönkre, rohad és pusztul az intézményrendszer. |
2011-06-18 05:40.38 |
Ja, és ahogy utána kelletlenül elkezd dobolni, mert nem tudja befejezni az evést. :-))) És amikor lenyelte a falatot, ahogy mondja: "Szandimandi" Az kész. :-))) Az zenéjük is olyan, mint az egész munka a gyárban: unott, lelketlen, kényszeredett, csak az idő menjen, hogy utána foglalkozhassanak valami mással. |
2011-06-17 20:40.19 |
Bocs' SAKÁL1, de remélem nem haragszol, hogy ha nem fejtem ki ezt mert nagyon messzire vinne.
Ha még nem találkoztál ezzel a témával, akkor bevezetőnek ajánlom Neked ezt a filmet: Végjáték - A világ leigázásának forgatókönyve (Endgame - Blueprint for Global Enslavement) [link] Az alaposabb ismeretszerzéshez pedig: [link] |
2011-06-17 20:35.27 |
OFF
Film ajánlat háttérhatalom iránt érdeklődőknek. Inside Job [link] A film egyébként ügyesen kerüli az összeesküvés elmélet témát, szigorúan a tényeket közli. Akik foglalkoztak a háttérhatalom működésével sok ismert alakkal találkozhatnak a filmben. Így most megtudhatjuk, hogy ezek az akasztani való gazemberek - mint például az egyik főkolompos Alan Greenspan - hogyan gyakorolják a befolyásukat a pénzrendszerre, a döntéshozókra. Folyamatában láthatjuk a legutóbbi művüket a 2008-as Gazdasági Világválságot a kezdetektől a végéig. Azt is megtudjuk, hogy az égvilágon mindent büntetlenül megúszhatnak, sőt némelyek magas állami pozíciókba kerülhetnek közülük és mint válságtanácsadók tündökölhetnek. Közben a pénzvilág centralizációja óriásit lépett előre a válsággal, egyre kevesebb ember kezében összpontosul egyre több gazdasági hatalom. |
2011-06-17 20:17.02 |
A háttérhatalom szépen teszi a dolgát. A világ pénzügyi rendszere akkora válságban van, amit el sem tudunk képzelni. Ezenfelül minden egyes összeomlással egyre több vagyon és pénz (ezzel természetesen hatalom is) kerül egyre kevesebb ember kezébe. A politika pedig tehetetlen (teljesen korrumpálódott), ugyanakkor a cégek egyre kapzsibbak és agresszívabbak. |
2011-06-17 05:54.13 |
Én is így jártam valahogy. Rajongója most sem vagyok, de időtöltésnek jó. |
2011-06-16 16:13.44 |
Bocs', hogy Szilard1976 helyett válaszolok. Ezek szerint nem láttad a Hahó, Öcsi!-t.
Itt az ideje bepótolni! :) http://www.youtube.com/watch?v=hpQC4qaWXSs 18:10-től kiderül ki a Kapitány (bátor, erős, ügyes, hős, aki megkeresi az időt). |
2011-06-16 04:56.59 |
Köszönöm a pontosítást, ezért voltam bizonytalan a rendező személyében! |
2011-06-15 20:22.41 |
Ez a tv-film olyan sajátos hangulatú kis történet. Valószínűleg egy egyszerű színházi darab lehetett, ebből avanzsált elő tv-játékká. A darabban mind kiváló színészeink szerepelnek és brillíroznak. A történet elgondolkodtató és mélyen emberi, ugyanakkor néha a humor és a könnyedség sem hiányzik az előadásból. |
2011-06-15 20:16.42 |
Én is láttam a Tragédiában, (asszem Alföldi Róbert rendezte) szerintem kiváló volt. |
2011-06-15 20:10.27 |
Köszönöm szépen, hogy belinkelted a kedvenceidet! |
2011-06-15 18:48.30 |
Több is lett annál. Már régen kultfilm. Mondatai szállóigévé lettek. |
2011-06-15 18:46.43 |
Nagy +1
Így igaz, köszönöm! |
2011-06-15 18:42.07 |
Kalózok támadták meg a hajót. A Kapitány kirabolták, a legénység züllik. ;-) |
2011-06-14 03:26.00 |
:-) Ja, jól sikerült kritika. |
2011-06-13 15:51.20 |
Stohl András nagyon felhozza ezt az egyébként elég középszerű alkotást. Szomorú és elkeserítő a vége, nem így kellett volna - szerintem - befejezni, igaz viszont, hogy bizonyos tekintetben így reálisabb. Rajkai Zoltán nagyon jól alakít, bár nekem az alkata és kinézete alapján nem igazán egy cellavezér típus ugrik be róla. Talán másvalaki - egy jobb felépítésű kölyök - jobb lett volna a szerepre. |