Gyorkos hozzászólásai

Ugrás Gyorkos adatlapjára
elejére ... 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 ... végére

Koportos - Keresem

2011-05-21 20:12.08

***** ***** ***** ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

Apokalipszis most - Vélemények

2011-05-21 18:20.39

Jó film, de mást vártam. Talán nem a rendezői változatot kellett volna megnéznem elsőként.

Vegetáriánus, Vegetarianizmus, Vegaság

2011-05-21 05:49.54

Az igazság, ami az ételed mögött rejlik [link] A kínai tanulmány: [link] "A tudomány világos. Az eredmények tévedhetetlenek. Változtassa meg étrendjét, és drámai módon lecsökkenti a rák, cukorbetegség, szívbetegség és elhízás kockázatát. Az elismert táplálkozási és egészségügyi kutató, Dr. T. Colin Campbell feltárja azon különféle érdekcsoportok, kormányügyi hatóságok és tudósok mögötti igazságot, akik a halál ösvényére vezették az amerikai népet (és mindenkit). Még napjainkban is, mikor a low-carb (alacsony szénhidráttartalmú) őrület söpör végig az országon (és a fejlett világ minden részén), a felnőttek kétharmada elhízott, azon gyerekek száma, akiknél kettes típusú cukorbetegséget, egy tipikus „felnőtt" betegséget állapítanak meg, riasztó mértékben növekszik. Ha egészségesebben táplálkozunk, miért küzdenek az amerikaiak (és még oly sok nemzet fiai...) több szívbetegséggel, mint 30 évvel ezelőtt? A vidéki Kínában végzett felmérés eredményeire támaszkodva, ám az eredményeken túlmutatva a The China Study részletezi a táplálkozás és a szívbetegség, cukorbetegség és a rák közti kapcsolatot. A jelentés megvizsgálja az erőteljes lobbik, kormányügyi hatóságok, és önjelölt tudósok keltette zavarok forrását a táplálkozás terén. A The New York Times úgy említi a tanulmányt (China-Oxford-Cornell Diet and Health Project), mint a „Járványtan Nagydíjasát" ("Grand Prix of epidemiology"), és „a legátfogóbb tanulmányt, amelyet valaha is végeztek az étrend és a jóléti betegségek közti kapcsolatot illetően". "A kutatásban és az irányvonal-gyártásban eltöltött hosszú karriert követően elhatároztam, hogy 'kilépek a rendszerből'. Elhatároztam, hogy feltárom, miért olyan összezavartak az amerikaiak"- mondta Dr. Campbell. "Amerikai adófizetőként, aki fizeti a számlát a kutatásokért és egészségügyi politikájáért, joguk van tudni, hogy az a sok utasítás, amelyeket a táplálkozásról hallottak, hamisak." "Nem javaslok kevesebbet, mint újraalkotni, mit gondolunk jó táplálkozásnak. Szükség van rá, hogy tudják az igazságot az ételekről, és arról, hogy miért táplálkozzanak helyesen, hogy megmenthessék életüket." Pályakezdőként a MIT-nél (Massachusetts Institute of Technology) és a Virginia Tech-nél Dr. Campbell azt kutatta, hogyan érhető el jobb egészség több hús, tej és tojás fogyasztásával. "Jó minőségű állati fehérje - nyilvánvaló folytatás volt számomra a farmon eltöltött életemet követően, és örültem, mert azt hittem, hogy az amerikai étrend a legjobb a világon". Később egy, a Fülöp-szigeteken végzett projekt kutatójaként alultáplált gyerekekkel foglalkozott. A projekt további kutatásra sarkallta Dr. Campbellt: vajon miért diagnosztizálnak olyan sok filippínó gyereket májrákkal, egy tipikusan felnőtt betegséggel? A projekt elsődleges célja az volt, hogy a gyerekeknek olyan sok fehérjét biztosítsanak, amennyit csak lehetséges. "Ebben a projektben fedeztem fel egy sötét rejtélyt. Azok a gyerekek, akik a legmagasabb fehérjetartalmú étrenden voltak, a legnagyobb valószínűséggel lettek májrákosok..." Elkezdett más tanulmányok után kutatni a világ minden tájáról, amelyek tükrözték a Fülöp-szigeteki kutatás eredményét. Annak ellenére, hogy „eretnek módon hangzott, hogy a fehérje nem egészséges", egy mélytanulmányba kezdett a táplálkozás, különösen a fehérjék szerepét a rák kialakulását illetően. A kutatási projekt egy húszéves kapcsolatban teljesedett ki a Cornell University-vel, az Oxford University-vel, és a Chinese Academy of Preventive Medicine-nel (Kínai Megelőző Gyógymódok Akadémiája) együttműködve, a betegségek és életmód tényezők a vidéki Kínában és Taiwanon végzett felmérés során. Ismertebb nevén a China Study (Kínai tanulmány), "ez a projekt végül több mint 8000, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki különféle étrendi tényezők és betegségek közt." A ténymegállapítás? "Azok az emberek, akik a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztották, kapták meg a legtöbb krónikus betegséget. ... Azok az emberek, akik a legtöbb növényi eredetű táplálékot fogyasztották, a legegészségesebbek voltak, és a legnagyobb eséllyel kerülték el a krónikus betegségeket. Ezeket az eredményeket nem lehet semmibe venni" - mondta Dr. Campbell. A The China Study-ban Dr. Campbell részletezi a táplálkozás és szívbetegség, cukorbetegség és rák közti kapcsolatot, valamint azt is, hogyan lehet csökkenteni vagy visszájára fordítani ezen halálos betegségek hatásait vagy kockázatát. A The China Study szintén megvizsgálja az erős lobbik, kormányügyi hatóságok és felelőtlen tudósok által okozott táplálkozásügyi zűrzavart is. A The China Study nem egy diétás könyv. Az embereket egymásnak ellentmondó üzenetekkel bombázzák az egészséget és a táplálkozást illetően; a piacot elárasztják az olyan népszerű könyvek, mint Az Atkins-diéta vagy a South-Beach-diéta. A The China Study eloszlatja a ködöt ésvilágos üzenetet ad át a rákkal, cukorbetegséggel, szívbetegséggel és elhízással küzdő embereknek, valamint azoknak, akik az öregedés hatásaival szembesülnek. Ráadásul megkérdőjelezi az alacsony szénhidráttartalmú divatdiéták létjogosultságát, és elrettentő figyelmeztetést ad azok követőinek." Forrás: [link]

Raksányi Gellért - Vélemények

2011-05-20 16:13.45

Kösz' az emlékeztetőt, mélyen tisztel(t)em őt.

Rocky Balboa - Vélemények

2011-05-20 16:02.13

Jó film. Szépen folytatódik a történet, lezáródik a legenda egy nagy bunyóval a végén. (Remélem most már végleg!)

Talia Shire - Vélemények

2011-05-20 15:24.55

Engem egyáltalán nem zavart, hogy idősebb lett, ez az élet rendje. Rocky is már csak az emlékeiből él (habár azért még "van cucc a pincében"). Sajnáltam, hogy nem játszott a hatodik részben.

Csillagok küldötte (sorozat) - Vélemények

2011-05-19 23:23.32

Na, ezt a filmet már régóta kerestem! A kislány merev, kifejezéstelen arcától és fura hangjától egy kicsit kirázott a hideg, de nem volt rossz sorozat. Csillagok küldötte hundub (197 (Spadla z oblakov) 1978 Magyarul beszélő csehszlovák családi, sci-fi, vígjáték, sorozat. Százhúsz centis, szomorú szemű, bilifrizurás űrkislány: ő Majka, a csillagok küldötte. Majka a távoli Gurun bolygóról jött, időnként fénypontok nőnek a szemében, repül, megdupláz dolgokat, fejjel lefelé, a plafonon sétál a szobában, és az övében hordja az energiáját. A hangja monotonon csiporog. Nagy barátok lesznek Karollal, a serkenő bajszú földi fiúval, akivel a Magas-Tátrában, Cabovce faluban találkozik. Fájl mérete: 276 Mb. [AVI] Időtartam: 00:28:48 [Videó] Felbontás: 720x576 Kodek: DivX 5 FPS: 25,00 Bitráta: 1213 Kbps Minőségi faktor: 0,12 b/px [Audió] Kodek: MPEG 1 or 2 Audio Layer 3 (MP3) Csatornák száma : 2 Mintavétel: 48000 Hz Bitráta: 128 Kbps Letöltéss: Csillagok küldötte 01. hundub.avi (276,3 MB) ***** Csillagok küldötte 02. hundub.avi (246,3 MB) ***** Csillagok küldötte 03. hundub.avi (246 MB) ***** Csillagok küldötte 04. hundub.avi (260,5 MB) ***** Csillagok küldötte 05. hundub.avi (260,5 MB) ***** Csillagok küldötte 06. hundub.avi (247,9 MB) ***** Csillagok küldötte 07. hundub.avi (256,2 MB) ***** Csillagok küldötte 08. hundub.avi (301,3 MB) ***** Csillagok küldötte 09. hundub.avi (298,9 MB) ***** Csillagok küldötte 10. hundub.avi (264,7 MB) ***** Csillagok küldötte 11. hundub.avi (259,2 MB) ***** Csillagok küldötte 12. hundub.avi (295,5 MB) ***** Csillagok küldötte 13. hundub.avi (248 MB) ***** * Automatikusan eltávolított tartalom.

A visszhang titka - Vélemények

2011-05-19 22:52.12

Itt megtalálható az MTV videotárában: [link]

Rocky 5. - Vélemények

2011-05-19 21:56.59

Igen, A drámai rész szerintem is egészen jól müködött, a családi vonalon is és Tommy és Rocky között is és szerintem az alakításokra sem lehet panasz. Talán csak a Tommy-t játszó Tommy Morrison halovány, de a managert alakító Richard Gant elég jó. Én is film javára írom, hogy sikerült mindegyik részben hozni Rocky eredeti karakterét, itt is. Ahogy alább Cramp írta: "Nem olyan gyenge film ez,csak más mint a többi-kicsit az 1.részre hajaz ,de szépen reálisan viszi tovább Rocky élettörténetét.Az a jó hogy mind a 6 részben sikerült hozni ugyanazt a karaktert." A rap zene engem nem zavart, kedvelem és a kornak és környezetnek - úgy gondolom - ez teljesen megfelelő volt aláfestőzenének. A film végére én is vártam a ringbunyót, helyette jött egy "nagyerekiahóra" street fight. Azért, ahhoz képest, hogy azzal indítanak a film elején a doktorok, hogy milyen borzasztó veszélyes (akár halálos is lehet, végleg lebénulhat) Rocky számára a fejsérülése elég jól bírja a gyűrődést. :P

Fagyöngyök - Vélemények

2011-05-19 09:27.18

Csak címszavakban: Cigányok, beilleszkedés, cigány család, társadalom, elfogadás, cigány kultúra, 70-es évek. Szerintem a film csúcspontja a császármetszés jelenet, amit egy az egyben végigfilmeznek és kissé rövidítve/megvágva be is mutatnak. Budapesti iskola rulez! "A történetiséggel szembeállított állapotszerűség a meghatározó struktúraszervező elem Ember Judit filmjében, amely a dokumentarista disznarrációt sajátos módon a „fikció” felől valósítja meg. A ,Fagyöngyök’-ben exponált eseménysor nagyívű történetet sejtet: munkahely-változtatás, a család megélhetési körülményeit javító gépkocsivásárlás ötlete, fizetés-kiegészítő tevékenység, házasság, a harmadik gyerek születése – a társadalmi szférától a magánéletig sorsdöntő motívumok sorakoznak egymás mellett. Ehhez képest a történet adósunk marad mind a társadalmi környezet, mind a személyes kapcsolatok elemzésével, és életképek füzéreként mutatja be a család hétköznapjait, köznapivá téve még a jelentős eseményeket is. A ,Fagyöngyök’-höz a főszereplő személyén keresztül kapcsolódó ,Tantörténet’ című film épp ellentétes dramaturgiai folyamatot valósított meg: ott egy disznarratív szituációba, az osztálytalálkozó tagolatlan eseménysorába lép be az öngyilkossági kísérletet elkövető lány valódi, drámai története, míg a következő film történetelemei valósághű életképekké forgácsolódnak szét. (18) A dokumentarista történetből „dekonstruált” dokumentarista életkép kétségtelenül jelentősen eltávolítja a ,Fagyöngyök’-et nemcsak a dokumentumfilm, hanem a fikciós dokumentarizmus konvenciójától is, az előbbit az események dramatizálása, az utóbbit a dramatikus események motiválatlansága, befejezetlensége, „dedramatizálása” révén. A kis-Nóra élettársa, majd férje körüli események függőben maradnak: otthagyja-e a munkahelyét, megveszi-e az autót, mi lesz a címadó fagyöngyárusítással? Az erőteljesen – ám időrendileg hibásan – motivált házasságkötés egy álomszerű hosszúbeállításban jelenik csak meg, ehhez képest viszont jóval kidolgozottabb az anyós és a vej komikus kettőse a ház meszelése közben: a helyzet finom lélektana, a még mindig csinos és nőiességét egyértelműen hangsúlyozó „nagymama” meg a ház urává előlépett férj párviadala, valamint a kompozícióban rejlő képi humor (az asszony „boszorkányos” felbukkanása a kémény mögött) és a szellemes párbeszéd burleszk és groteszk hangulatot hoz a jelenetbe. Amíg a fikciós dokumentarizmus olyan szituációkat vagy személyiségeket keres, amelyek a dokumentarizmus számára elérhető állapotszerűségből drámai konfliktusokat tudnak létrehozni (ilyen helyzetre és szereplőre akad a ,Cséplő Gyuri’-t forgató Schiffer Pál), addig Ember Judit a kezében lévő drámai anyagot mintegy „megtisztítja” a narratív lehetőségektől, hogy minél erőteljesebben jelenhessen meg filmjében a sorsok állapotszerűsége. Ez a szándék felbukkan a ,Filmregény’-ben is; ott a család ébredés utáni „eseménytelen” készülődését figyelhetjük meg „real time”-ban, az epikus szerkezetbe tagolódó életképszerűség azonban inkább a neorealista hagyományt idézi. Ember Judit ezzel szemben a film egészét átható struktúraszervező erővé emeli a disznarrációt, méghozzá úgy, hogy csupán jelzi egy dokumentarista történet – és ezzel szoros összefüggésben a „közéleti mondanivaló” – lehetőségét. 70 Gelencsér Gábor: A Budapesti Iskola A filmben „semmi sem történik” (pontosabban nem épül fel narratív struktúra) és társadalmi helyzetképet sem kapunk (nincsenek szociológiailag értékelhető információk a szereplőkről és helyzetükről, legfeljebb közvetett utalások igazítanak el e téren) – miközben kis-Nóráékkal „megtörténik” az életük. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a dokumentarista hűséget nem a filmben szereplő sorsok valódisága, a létező családi kapcsolatok, Nóra terhessége, a szülés, illetve a császármetszés, majd az újszülött bemutatása, hanem a disznarrációs módszer teremti meg, amely a mindennapokban egymás mellé sodródó jelentős és jelentéktelen, törvényszerű és esetleges, társadalmilag motivált és önmagában való életeseményeket teszi a film számára hozzáférhetővé. A ,Fagyöngyök’ fikciós dokumentarizmusa nem a tényekből, hanem a szemléletmódból építkezik, amit az is bizonyít, hogy a bemutatott sorsok valódisága nem befolyásolja a film hitelét, jobban mondva nem az életanyag valóságossága, hanem az életanyag megformálása hozza létre a hitelességet, ami nem a történetben, hanem a helyzetekben, gesztusokban, nyelvi fordulatokban érhető tetten. Mindezt kitűnően foglalja össze a film zárójelenete, a keresztelőt követő családi ünnepség, ahol a kamera jelenlétéhez nyilván kevésbé hozzászokott családtagok és ismerősök „sors és szerep” kettős szorításában pontosan azt nyújtják, amire a dokumentarizmus mellett elkötelezett filmes a saját eszközeinek lehetőségeit és korlátait belátva még kíváncsi lehet: szerepként élik meg sorsukat." Részlet Gelencsér Gábor: A Budapesti Iskola Fikciós dokumentumfilmek a hetvenes évek magyar filmművészetében c. elemzéséből Forrás: [link]

Filmregény - Három nővér - Vélemények

2011-05-18 18:10.17

Több mint négyórás film, de nem véletlenül. "Filmregény - Három nővér (1977) Dárday István 2004. május 7. - filmhu Három nővér. Nem a csodálatosképpen megtorpant századfordulós idő Oroszországából, hanem a hetvenes évek Magyarországán, amikor a történelmi inga itt Kelet-Európában megint váratlanul holtpontra ér. Irina, Olga és Mása szerepében Zsuzsa, Ági és Mari egy budapesti másfélszobából - levegő után kapkodva, másodpercre kigyúlva, majd brutálisan leterítve a hetvenes évek sűrű semmije által. Filmregény - Három nővér (1977) Simára koptatott jelszavak, kígyózó sorok a lakáshivatal előtt, eszbé-űbé-kisz-és párttitkárok országlása...Üzemi lapok-üzemi konyha-üzemi József Attila megemlékezés...A szocializmus fals rituáléi...Lojalitásuk utolsó tartalékaiból élő zsibbadt felnőttek (akár a lányok szülei) - okuk van rá, hogy nagyon tudják e történelmi holtpontot becsülni. Megalázó hiányok mindenből: lakható négyzetméterből, elkölthető pénzből, őszinte gesztusokból, élhető pillanatokból. Csak időből van fölös mennyiség, mely nem múlik, sőt szinte már nem is telik. A Filmregény ikonképe: sűrű cigarettafüstben végeérhetetlen szómorzsolás arról, hogy akkor most mi van...? A véghezvihetetlen tett van, és a végiggondolhatatlan igazság: a semmi van. Ezt persze nem szabad kimondani. E zárványként létező történelmi korszaknak ez a legnagyobb tabuja (és csak eztán jönnek holmi konkrétumok, például az orosz megszállás, vagy Macbeth-Kádár bűne). Az évtized legfontosabb filmjei (a Családi tűzfészek, A kis Valentino, az Ajándék ez a nap) szinte csak erről beszélnek. Dárdayék több mint négy órás (!) filmregénnyé kerekedett dokumentarista drámája is akkor ér véget, amikor öngyilkos nővérük kórházi ágyánál végre hősnőink is megértik ezt. Hogy mégoly földszintes álmaik - a nagyablakos családi ház, a külföldi utazás, a biztos állás - sem valósulhatnak meg. Pedig nem rosszabbak, tán jobbak is másoknál, mégis elevenen fognak elrohadni, akár a többiek. Mert most itt ez van, ez jut. A sebzett, sérülékeny Zsuzsának - aki textilmérnök és 26 éves - ócska nős-férfi kapcsolat, megtűrt, túlkoros lánygyerek státusz a szűlői másfélszobában, örökösen fölülbírált tervek a gyárban. A szépmosolyú, ambiciózus adminisztrátor Marinak - a társadalmi mobilitás netovábbjaként - gyakornoki állás a sörgyári üzemi lapban, gyáva szerető, csalásokkal elviselhetővé tett langyos házasság, szülők lakásába szült kisbaba. Az okos, közgázos Áginak pedig legföljebb a kérdezés látszatjoga: mennyire relatív az emberi szabadság, akarhat-e például egy amerikai közgázos KISZ-tag lenni. A Filmregényben - a Budapesti Iskola e korszakos darabjában - sajátos módon az elkészült film az egyetlen bizonyíték arra, hogy a ‘szabadság’ szónak tán mégis volt jelentése, kontextusa e korban. (S persze valamennyi szellemi teljesítmény, ami akkor e ‘nemszabadságot’ pontosan és hitelesen ábrázolta.) Mert közel harminc év távlatából - a mozgóképek teljes valóságvesztésének korában - tulajdonképpen megrázóbb látni, mint annak idején, ahogyan a játék- és dokumentumfilmes módszerek okos-szabad (!) társítása nyomán ott lüktet-alakul a vásznon a korabeli magyar ‘valóvilág’. Házasság, válás,‘útban a gyerek’, ‘nyaralunk’, új állás, régi szerető - mindez pőrén, sokszor ‘real time’-ban, amatőr szereplőkkel, hosszan kitartott közelikben, lemondva a zene hangsúlyteremtő, hangulatfestő funkcióiról. Papp Ferenc és Koltai Lajos kamerája szinte csak az arcokra kíváncsi, s miközben látszólag nagyon ráér, mindvégig a lényegre tart - kétszázhetven percen keresztül. Mert a Semmi mikroszerkezetének megmutatásához - ezt Tarr Béla, aki asszisztense volt Dárdaynak a Filmregényben, talán itt tanulta meg - mindenekelőtt hosszú filmidő kell: hogy evődik meg ‘valós időben’ egy pörkölt; hogy zajlik egy lakásügyi előadónál tett megalázó látogatás; egy József Attila-műsor megcenzúrázása; hogyan születik meg a felismerés az amatőr szereplő arcán a pszichológiai rendelésen, hogy őrá ebben a társadalomban tulajdonképpen senki sem kíváncsi. Zsuzsa, Ági és Mari - velünk együtt - túlélték a szocializmust. Vajon mi lehet most velük? Bizonyosan nem fogjuk megtudni. A filmezés és a politikai rendszer demokratizálódása ugyanis sajátos módon úgy hozta, hogy ma nincs aki megcsinálná, nincs aki eljátszaná, és nincs aki megnézné a szabadságunk jelenlegi állapotát faggató 2004-es Filmregényt. Újabb szabadságparadoxon. Szerző: Muhi Klára" Forrás: [link]

A breszti erőd - Vélemények

2011-05-16 15:08.21

A fenébe, első akartam lenni, mert én (remélem azért nem csak én) kértem ezt a filmet az adatbázisba! Egyetértek, ez egy nagyon jó második világháborús film. A csatajelenetek brutál élethűek, kőkemények, a szereplők valóságosak, jó a történet.

Dárday István - Vélemények

2011-05-15 08:45.57

Jó rendező, kedvelem.

Ragadozó 2. - Ragadozó Los Angelesben - Vélemények

2011-05-15 00:19.54

Úgy látszik nem válaszol. Akkor nekem lenne egy tippem. Engem Kiss Jenőre emlékeztet a hangja. Mi a véleményed? Itt Bakonyi elvtárs szerepében: http://www.youtube.com/watch?v=HEcp92gu76o

Kiss Jenő - Vélemények

2011-05-15 00:06.32

Nem láttam még őt nagy film szerepben, de mint epizodista elég jó.

Alien 4. - Feltámad a halál - Vélemények

2011-05-13 18:01.25

+1

Csillagok háborúja - Vélemények

2011-05-13 18:00.28

Szerintem erre nincs szinkronos verzió, hiszem az USA-ban is csak egyetlen egyszer vetítették le, soha többet. Nem, nem vígjáték, az semmiképpen, bár néha talán szeretne humoros lenni, de helyette rohadtul kínos.

24 (sorozat) - Vélemények

2011-05-13 16:45.23

A sorozat évadonként jobb és jobb. Én most a hetediknél járok, már megkedveltem. Már némi rutint is szereztem és nagyjából tudom, milyen csavart fognak tenni a történetbe, hogyan fogják fenntartani az izgalamat.

Szikrázó lányok - Vélemények

2011-05-13 14:04.34

Húazannyát, de gyorsan bekerült az adatbázisba ez a film (asszem' 9-én kértem). Akkor ideidézem, amit a port.hu-nál írtam a filmről. "Ez egy nagyon furcsa film. Szocreál musical a hetvenes évekből. :) (Én még sohasem láttam ehhez hasonlót) A rendezés és az operatőri munka, valamint a zene mind mind nagyon rendben van, bár nekem sohasem jött be ez a stílus. A történet vége nem igazán happy end (a bölcsőde nem épül meg, a gyermekek elhelyezése így továbbra sincs megoldva, továbbá Brigitta kapcsolata sem rendeződött). Egyébként rengeteg formás, fiatal, szép csaj között játszódik a film, érdemes megnézni. Szubjektív véleményem szerint Bánsági Ildikó a legszebb közülük."

Halálos sas árnyéka - Vélemények

2011-05-09 14:02.44

Ezekben a korai filmjeiben többször volt mellékszereplő a tucatjával készülő hong-kongi kung-fu filmekben, volt, hogy csak egy-egy bunyó erejéig szerepelt. Ebben a filmben is így volt, nem sokszor láthattuk és akkor sem mutatott túl emlékezeteset. Azért a rajongóknak kötelező darab ez.

Fotográfia - Vélemények

2011-05-09 12:05.51

Gyönyörű és nehéz, elgondolkodtató film.

Egri csillagok (1968) - Vélemények

2011-05-08 20:56.35

"a film egyébként nem volt jó,de nézhető." Az egyik legjobb magyar filmről beszélünk. Óriási költségvetéssel, egy kiváló rendezővel (és remek forgatókönyvíróval!) és a korszak rengeteg óriási színészével (felsorolni is lehetetlen) készült szuperprodukció. Mind a történetről, mind a film minőségéről csak áradozni lehet. Csak a legjelentősebb színészek nevei: Venczel Vera – Cecey Éva Sinkovits Imre – Dobó István Mádi Szabó Gábor – Öreg Cecey Ruttkai Éva - Izabella királyné Bárdy György – Jumurdzsák Bitskey Tibor – Mekcsey István Bessenyei Ferenc – Török Bálint Benkő Péter – Török Jancsi Agárdy Gábor – Sárközi Somogyvári Rudolf – Hegedűs hadnagy Tahi Tóth László – lantos Tordy Géza Latinovits Zoltán – Varsányi Imre Gobbi Hilda Koncz Gábor Pécsi Ildikó Horváth Teri Tábori Nóra Temessy Hédi Békés Rita Harsányi Gábor stb

Rambo - Első vér II. - Vélemények

2011-05-08 20:46.54

Már megvolt, nagy film. Ha jól emlékszem az év elején néztem meg. Tervbe van véve a harmadik rész is. Azt is akkoriban láttam, amikor megjelent nálunk. (retrózok :) ) Aztán jöhet a John Rambo...

Sátántangó - Vélemények

2011-05-08 19:05.04

Több mint hét óra depresszió, világfájdalom, pusztulat, sivárság, tehetetlenség, reménytelenség, szorongás, félelmek, kiúttalan állapotok, tömény nyomor, bűnözők, bomlott elmék és egy kis öngyilkosság. Az egész olyan, mint egy lidércnyomás. Engem sikerült provokálnia.

Rambo - Első vér II. - Vélemények

2011-05-08 12:34.41

Újra megnéztem. Kb 20 éve láthattam még videón. Ez a nyolcvanas évek egyik nagy klasszikusa, már legenda a harmadik résszel egyetemben. Osztom Szamuráj és LAW véleményét a filmmel kapcsolatban. http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-621724 http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-406466

Kung Fu kölyök - Vélemények

2011-05-07 23:07.37

A film átlagos színvonalú, Jackie Chan viszont hihetetlenül nívós harcművészeti bemutatót tart a filmben. A stílusában és egyes motívumokban itt még sokszor emlékeztet Bruce Lee-re, de már most egyértelmű, hogy neki más áll jól, erősebb az akrobatikus elemekben és egyéb jellemzőkben. Itt egy videó a film talán legszebb jeleneteiből: http://www.youtube.com/watch?v=qaTRnbzJJBw

Ivan Reitman - Vélemények

2011-05-07 19:15.32

Kiváló rendező, kedvelem a régebbi rendezéseit.

Üvegtigris 3. - Vélemények

2011-05-07 19:05.20

Sajnos nekem sem jött be annyira ez a rész. Én is hiányoltam azt a bizonyos "Üvegtigris feelinget". Emmersson olvtársam jól írta kritikáját a 133. hsz-ban: http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-3705659 (Abban nem értek vele egyet, hogy Kamarás Iván gyenge lett volna, sőt)

Jancsó Miklós - Vélemények

2011-05-05 20:54.49

Jessz! Szia Cziki! Örülök, hogy újra itt vagy, remélem maradsz is!

Kínai Herkules - Vélemények

2011-05-05 20:30.05

Szörnyű egy film. Harcművészeti filmnek elmenne egyébként - kiemelkedő benne Bolo Yeung félelmetes megjelenése és stílusa és a bunyók is elég kemények, de ez a rettenetes fényképezés mindent tönkretesz. Én még talán életemben nem láttam ilyen kontármunkát, mint ez. Jóformán nincs benne egy szép beállítás, egy tisztán látható mozdulatsor. Vagy 50 cm-ről veszik a verekedőket és csak a képből kimozduló testrészek, egy arc, egy kar látszik, vagy túl távolról, kapkodva a kamerával, de még ilyenkor sem fértek bele a szereplők a képbe, egyszerűen siralmas. A hangminőség borzalom, a szöveg is primitív, a történet pedig egyszerű, mint egy faék. Jackie Chan is játszik a filmben, ő Thug. További vélemények: [link] Remélem mielőbb elfelejtem ezt a rémálmot!

elejére ... 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 ... végére