-Chuck Norris vs a Macskanő
-kizárólag élőszereplős verzió!
-Norris-t önmaga, Macskanőt meg Michelle Pfeiffer játszhatná el
-helyszínnek el tudok képzelni egy sztriptízbárt, vagy egy autósbüfét, de mindenképpen kíváncsi lennék, mire mennek egymással

Bosszúállók (2012) - Vélemények

2012-04-30 19:11.20

most pénteken láttam a WestEnd-ben

2012-04-30 18:47.53

jól bizony.

2012-04-30 18:39.48

És még hány filmet megelőz, amelyiket meg sem közelíti...
De a kezdeti lelkesedés teljesen érthető módon repíti ilyen magasságokba, ráadásul elsők között nézik meg a képregényőrültek, meg a látványfilm imádók, szerintem nem szabad ezen felháborodni!

2012-04-30 18:36.54

nem 3D-ben forgatják, nem konvertálják, és mozikba sem kerül ilyen formában.

Viszont! Több részt is IMAX kamerákkal vettek fel, így annak megfelelő helyen igazán érdemes megnézni.

2012-04-30 18:14.04

Így van, és még én is megengedek magamnak egy utolsó off-topic hozzászólást, aztán engedjünk teret tényleg a Bosszúállók dicsőítésének! :)

Azt akarom még elmondani ugyanis, hogy szerintem nem kell annyira félteni Nolan-t. Ő ugyanis nem egy jó rendező, akinek vannak remek meglátásai, és nagyon ügyesen tud hozzányúlni bizonyos ötletekhez. Ő egy igazi filmes, akinek egyedi látásmódja van, egyedi ötletei, és igaz, hogy az általad említett Shyamalan is maga jegyezte szkriptjeit, de Nolan elvei és világnézete számomra egy garancia arra, hogy az ő zsenialitása fenntartható. Gondolj arra, hogy például nem nyúl a 3D-hez, mert nem tartja elég kiforrotnak, nem alkuszik meg, nem köt kompromisszumokat. Ez a gondolkodásmód ritka a rendezői elitben is.
Nolan tényleg tiszteli a filmeket, és komolyan is veszi. Szerintem bízhatunk benne, bízzunk benne, és ne jósolgassuk bukását akkor, amikor semmiokunk még rá, amikor éppen azt az embert tisztelhetjük benne, aki a sarkára áll, és egyedi látásmódjával újraértelmezi (megteremti?) az intelligens popcorn-film műfaját.

2012-04-30 17:10.25

Na és ez lesz az, ami miatt többen fogják szeretni, mint az Avengers-t. :)

Egyébként az Eredet vizuális megvalósítás tekintetében azért volt nagyon jó film, mert úgy tudott hihetetlen effekteket felvonultatni, illetve lenyűgöző trükkökkel operálni, hogy közben nem vált öncélúvá, és végig minden a történetet támogatta.
Van még egy film, ahol feltekeredik egy város, vagy a szereplők a plafonon verekednek, és ez mind a sztorit szolgálja, nem azért van elsősorban, hogy a néző az állát keresse? :)

2012-04-30 16:47.18

Arról ugye nem érdemes itt és most vitát nyitni, hogy én másképp látom a helyzetet, és egy nagyon jó filmet várok, úgyhogy ezt most mellőzném is.

Ami érdekes a téma szempontjából, hogy nekem szemernyi kétségem sincs afelől, hogy még ennél is nagyobb felhajtás lesz a Rises körül. Nolan reklámkampánya sokkal átgondoltabb, mint az Avengers-é volt, sokkal inkább felfokozza a várakozásokat. A film előző része óriási siker volt, az emberek özönleni fognak a moziba, és erre rátesz egy lapáttal, hogy alig lehet valamit tudni a filmről, semmi poén sincs lelőve.

Maximalista lesz a film technikai kivitelezése is persze, de Nolan ezúttal is a karaktereire fogja helyezni a hangsúlyt, iagzi dilemmákat, csavarokat bedobva a sztoriba.

Egy bő kétórás hullámvasutat várok megint, és szerintem ennek nem fognak ellenállni az emberek. Ha igazad is lesz abban, hogy nem üti majd meg a TDK szintjét, népszerűségét és bevételi adatait tekintve szerintem le fogja nyomni az Avengers-t, erre mernék fogadni.

2012-04-30 16:22.56

mert lemegy a hype, és nagyon sokféle ember meg fogja nézni. az Eredet is már csak 94. 3000 fölötti szavazattal (azért ezt hozom példának, mert talán ez volt a legutóbbi ilyen körülrajongott film), ráadásul itt még bejön egy másik képregény-adaptáció is nem sokára (viszonyítási alapnak), és az már nem csak a látványimádókat fogja lenyűgözni...

2012-04-30 16:18.47

arra azért van esély

2012-04-30 12:19.06

http://www.youtube.com/watch?v=IzaMs5iaX7w :D

2012-04-29 11:44.07

Hőskultusz és Amerika-mítosz

Hősök mindig is voltak, és lesznek is. Szerves részei kultúránknak, szükségünk van rájuk, valakire, akire felnézhetünk, akiről beszélhetünk, aki erőt vagy épp reményt ad, hitet a harchoz, nem feltétlenül a háborúhoz, de a mindennapi mókuskerékhez. Legyen szó mítoszokról, városi legendákról vagy családi regékről, mindenhol jelen van a kiválasztott ideológiája. Mi tettük őket azzá, mi teremtettük őket, mert nem tudunk kiválasztottak nélkül létezni.

Az élet sokszor unalmas, esetleg annyira jó vagy rossz, hogy kényelmesebb előhúzni másokat, akikkel lehet foglalkozni, ahelyett hogy magunkba tekintenénk. Mi, emberek mindig is igényeltünk egy szférát, ami ha nem is áll fölöttünk, de mindenképpen kívül esik a saját életünktől. Gondolhatunk emelkedettebb (olümposzi istenek), de egészen sekélyes (celebek) szférára, a lényeg, hogy kellenek nekünk, mert beszélnünk kell valakiről, kell, hogy valakit kívülről nézzünk, felemeljük őket, megbotránkoztassanak, istenítsük és ócsároljuk őket, végignézzük dicsőségüket, szenvedésüket. A kiválasztottat gyengesége emberivé teszi, de van valamilye, ami kiemeli a tömegből (hatalom, erő, tehetség, szépség, hírnév, pénz stb). Így válik számunkra befogadhatóvá, és érdemessé a figyelmünkre.

A 20. század amerikai terméke egy új hőstípus, a különleges képességekkel megáldott (átkozott) segítő, aki felveszi a harcot a Gonosszal, életét a halandó emberek megsegítésére téve fel. Ez a szuperhős. A képregény-kultúra legnagyobb vívmánya, és legeladhatóbb terméke. A szuperhősökben minden megvan, ami az emberek hősigényének kielégítéséhez szükséges. Van, aki gazdag, van, aki nagyon okos, akad, aki lehengerlő stílusával szerez csodálókat, de általában mindegyikőjük szupererős, és életét a jó megsegítésére áldozza. A szuperhősük pátosza egy mítoszt, egy ikont ad az embereknek, olyat, akire felnézhetnek, csodálhatják, kalandjaiban elmélyedhetnek. Személyes varázsukkal erőt, eredményeikkel reményt adnak a hétköznapi embereknek.

Nem meglepő, hogy a képregényeket nem csak az egyes emberek lenyűgözésére alkalmazták, hanem egyfajta hazafias töltettel felturbózva remekül megfeleltek a nemzet erejének kifejezésére is, adott esetben az összetartás erősítésére, sőt segítségre hívták őket a legnagyobb vész idején is. A szuperhősöket nem egyszer értelmezhetjük Amerika metaforájaként, és nem is kell semmiféle elvont értelmezést keresni. A csillagos-sávos eszme legelszántabb hirdetője talán a Marvel, saját univerzumában kitermelt (nem ritkán genetikailag manipulált) szuperhősei igazi amerikaiak, patrióták, erősek, okosak és szépek, ahogy az kell. A tengerentúlon mindegyikük egyenként is óriási kultusznak örvend, nem jár el fölöttük az idő, népszerűségük töretlen. Legyőzhetetlenek és halhatatlanok, minden értelemben.

A hőskultusz áll a Bosszúállók középpontjában is, és nem lett ez rossz film, tulajdonképpen ez a nagy show, amire azóta készült a Marvel, amióta filmre viszik a képregényeiket. Most legjobbjaik vállvetve harcolnak a világ megmentéséért, és hogy mennyire akarták ezt, hogy mennyire készültek rá, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy két tulajdonképpen fölösleges filmet is leforgattak, csak hogy ez maximálisan sikeres legyen. Ez a nagy akarás, és kevés kockáztatás teljesen látszik is a kész filmen, hiszen valljuk be, a sztori erősen sematikus, a karakterek elnagyoltan, sablonosan vannak felvázolva, meglepetés vagy csavar nulla, logikai bukfencek, és hagyományos panelek tömkelege kíséri a hosszú játékidőt. A maximalista látványt és a meglepően kreatív operatőri munkát leszámítva ez a film olyan visszafogott és kockázatmentesen megvalósított, amennyire csak lehet. Ez persze nem is meglepő, az alkotóknak kb 250 millió okuk volt erre. A költségvetésre gondolok, a produceri és stúdiónyomásra. A mega képregény-adaptációk nem az alkotói kreativitás kiteljesítésének fellegvárai, ez biztos.

Mint mondtam, nem rossz film a Bosszúállók, minden hibája ellenére sem, mert egy pillanatra sem akar többnek látszani, mint ami. Egy óriási zúzás az igényesebb fajtából, egy vizuális orgia, az emelkedett pillanat, amikor minden hős csatába indul, és tudjuk, hogy valami olyan fog történni, amit még ember nem látott. A világot nem váltja meg, sajnos lehetne éppen sokkal több is sok szempontból, de az ígéreteit betartja, megfelel a várakozásoknak és teljesíti koncepcióját. Popcorn-film, a technika csúcsrajáratásán kívül minden egyéb értéket mellőző, mégis igényes mainstream szórakozás.

Persze egy sikerre ítélt ötlet ez, egyébként meg egy ügyes látványfilm, de nem érdemes A sötét lovag-hoz hasonlítani, mert nem egy kávéház a kettő. Sajnos azt is el kell ismerni, hogy például Tony Stark is egy sokkal eredetibb figura az ő saját filmjében, ami nem jelent mást, mint hogy nem aknázták ki a lehetőségeket maximálisan, de a kesergés helyett én belátom, hogy ez a film őszintén vállalja önmagát, nem csal, nem ámít, azt adja, amit elvárunk tőle, és ez jó.

Hogy veszítsük el barátainkat és idegenítsük el az embereket? - Vélemények

2012-04-28 15:19.51

A mozinézők nemet mondtak Simon Pegg-re és hosszú című mozijára. Nagy kár, mert egy igazán energikus, pörgős, szerethető vígjáték ez, és nem mellékesen számtalan fricskát, utalást és információt kapunk arról, milyen a nagymenő lapoknak dolgozni, és persze napjaink celebimádatával a középpontban szerintem nem lehet nem nevetni ezen a sok gyökérkedésen. Pláne ha ilyen a színvonal, és az üresjáratokat meg szépen elkerüli a film.
Weide nagyon elegánsan nyúlt a témához, maximálisan profi a rendezés, de ki merem mondani, hogy a show Pegg-en múlik, és ő aztán tényleg rendesen oda is pakolta magát. Alapvetően egy idiótát alakít, de közel tudta hozni hozzám a karakterét, és a sok csetlés-botlás után azon kapja magát az ember, hogy megszerette ezt a részeges angol barmot. A motivációi egyértelműek, az eszközein viszont nem lehet napirendre térni, újra és újra meg tud nevettetni a bénáskodásaival, ahogy akarva akaratlanul is valahogy mindent sikerül elrontania.
Kapott persze azért egy nagyon ügyes mellékszereplő gárdát is, akik profi hozzáállásukkal megalkotják a kereteket Pegg tombolásának. Kirsten Dunst-ot nagyon szerettem a szerepében, ez a fajta igazán jól áll neki, Bridges egy örök kedvenc, egy ikon, olyan színész, aki mindig a maximumot hozza ki magából az adott helyzetben. Itt egyébként még Megan Fox is azt hozta, amihez ért (...), ezért persze nem fogom szeretni, de például A diktátor előzetesét megnézve az a gondolatom támadt, hogy talán belátta kvalitásainak határát (lehet, hogy már nem kell sokat várni az első pornószerződésére sem, ki tudja).
Aki nyitott az ilyen újszerű, pörgős filmnyelvezetre és úgy gondolja, hogy a Sandler és Schneider nevével fémjelzett alkotásokon kívül is van vígjáték, annak maximálisan tudnám ajánlani, hogy tegyen egy próbát ezzel, hátha bejön.

A sötét lovag - Felemelkedés - Vélemények

2012-04-23 11:29.30

jó kifogás...:D

2012-04-23 11:14.11

Aligha. Egyébként sem olyan ritka a több, mint 2,5 órás film, Nolan meg általában ilyen hosszú filmekkel dolgozik, és nekem speciel inkább az szokott lenni a véleményem, hogy nézném még tovább is a mesterműveit.

2012-04-21 22:42.21

Ha valaki, akkor Ariadne pozitív karakter!
Rachel Dawes meg pláne.

Amerikai pite - A szerelem Bibliája - Vélemények

2012-04-21 12:57.48

én általában a név kötelez alapon kétszer annyira is lehúzom a filmeket, ne csesszék már el a kedvenc szériáimat! :)
A Pite nem tartozik ezek közé, de tényleg úgy szoktam csinálni, hogy ha egy film visszalépés az előző részéhez képest, akkor az mindenképpen mínusz pont, akkor is, ha önmagában többet érdemelne.

A sötét lovag - Felemelkedés - Vélemények

2012-04-21 12:30.23

meg maga a Dark Knight eddigi részei ugye...

Megasztár 6.

2012-04-20 23:59.37

Hihetetlen, hogy kiesett Adri, de bent van még például Benji. Vicc!

Amerikai pite - A szerelem Bibliája - Vélemények

2012-04-20 20:08.23

Erre bizony sok is a 2*...

2012-04-19 23:40.20

Egyszer volt, hol nem volt...
...volt egyszer egy vígjáték, ami értelmesen, sőt némi bájjal (igen!) tudott hozzányúlni a fiatalok szexualitással kapcsolatos problémáinak, kérdéseinek témájához. Az eredmény azóta is megismételhetetlennek tűnik, hiába duzzadt a széria azóta, 8-9 részesre, már a második is ócska volt (mert az első rész központi témája egyszeri dolog, a többi már bőrlehúzás), de a siker akkora volt 1999-ben, hogy azóta is szinte évente kapunk egy új epizódot, mégha jobbára csak DVD-n érkeznek is.
Ez a rész is annyira selejtes, hogy még én is, aki nem tartom világmegváltó filmnek az Amerikai pitét, sajnálom a címet ráaggatni erre a förtelemre. Igazi olcsó "szórakoztatás" (persze nem szívesen ismerném meg azt, aki ezen jól szórakozott, mert a poénokat teljes mértékben kispórolták a filmből), öncélú obszcén elemek, kínosan unásig ismételt panelek, elcsépelt téma, nulla eredetiség, és még a Jóban rosszban TV-reklámjában is reálisabb élethelyzetekkel traktálnak, mint itt.
Kár is ezt ragozni, én belátom, lassan nyugdíjba küldhetnék a szériát, mert ezt a sárdobálást már rossz nézni. Most a Reunion-nal talán mentenek valamit a dolog becsületén, aztán köszönjünk el az Amerikai pitéktől örökre. Úgyis lesz valami ami más néven, de szállítja ezt a "minőséget"...

Holiday (2006) - Vélemények

2012-04-16 18:46.59

Azért Jack nem gyengén abban van hazai pályán...:)

Államfőnök - Vélemények

2012-04-16 16:33.23

Chris Rock ökörködése a b-kategóriás csomagoláson belül bizony többet rejt, mint vártam volna. A történet folyásában persze semmi meglepő nincs, valószínűleg egy óvodás is mindenféle meghökkenés nélkül tudna tekinteni a cselekmény fordulataira, bármennyire is kevés filmen van eddig túl. Az viszont annál inkább meg tudott lepni, hogy a néhány valóban mulatságos poénon túl milyen okos fricskák és utalások vannak itt "elrejtve". Találó beszólások és helyzetkomikum a politikáról, Amerikáról, a gazdaságról és persze a kampányrendszerről.
Nem tökéletes vígjáték, sok vonásában inkább egyszerű, és sokszor buta (hiába), de mindemellett szórakoztató, aktuálpolitikai vonatkozásai miatt pedig élvezetes komédia.

Lóvá tett lovagok - Vélemények

2012-04-16 16:11.09

Kenneth Branagh Shakespeare-adaptációi nagyon izgalmas munkák. Ő tényleg belevisz mindig valami újat, eredetit az alapanyagba, rendezései ötletesek és elegánsak. Valahol ez a film is ilyen, csakhogy amellett, hogy amit látunk az mind jó, a mozi komoly hiányosságokkal küszködik.
Mert egyébként a színészek remekelnek, feltűnik sok-sok kíváló actor, és mind ügyesen nyúl a karakteréhez, nincs ripacskodás, csak értő alakítások. A zenékre sem lehet panasz, a koreográfiák is jók, a cselekmény modernebb korba való átültetése ötletes húzás és működik, és vizuális téren is szép a film.
De miről szól?
Bizony, már csak tartalommal kellett volna megtölteni az egyébként ügyes munkát, de ami jól mutat drámaként olvasva, az ezúttal filmként lapos. Kis céltalanságot éreztem, nem tudtam, merre tart a mozi, látszik, hogy lehetett volna belőle egy jó musical, csakhogy nem így. Minden megvolt, de valami mégis hiányzott, és ez a hiányérzet nagyon rányomja a bélyegét a filmre.
Azon kevés alkalmak egyike ez, amikor Branagh (legalábbis számomra) sikertelenül nyúlt egy koncepcióhoz, mégsem tudok haragudni a filmre, mert ha tudjuk értékelni ezt a klasszikus atmoszférájú musical-hangulatot, akkor egyszer tud élmény lenni.
Nem tapsoltam örömömben, de azért egy kellemes hangulatú darab ez.

Holiday (2006) - Vélemények

2012-04-16 15:26.58

Nancy Meyers valószínűleg sosem fog Stephen King-et vászonra vinni, nem fog zombi-apokalipszist, vagy vizuális effekusokkal teletűzdelt nyári blockbustert rendezni, és Steven Seagal legújabb világmegváltó hadjáratát sem fogja levezényelni. Amihez ő ért, az a romantikus vígjátékok műfaja, és bár az eredetiséget, vagy inkább újszerűséget nem egyszer joggal kérheti számon a néző, azt be kell látni, filmjei a romkomok kétes világában az igényes darabok közé tartoznak.
Bár talán nem esik le rögtön, de ilyen a Holiday is, ami egy rendkívül ötletes alapfelállással és jó pár nagynevű színésszel kecsegtet, de elsőre mégis valahogy azt éreztem, hogy nem használja ki a lehetőségeit, ellaposodik, és ahhoz képest, hogy főbb karakterei közül nem egy elnagyolt, kidolgozatlan, a film rémesen hosszú lett.
Adott két hölgy, akik lakást cserélnek, hogy az ünnepek alatt kicsit fellélegezhessenek. Közülük az egyik Cameron Diaz, akit alapból nem nagyon bírok, itt is egy ostoba valakit alakít, és nem elég, hogy egy tök sablon szerepet hoz, az égvilágon nem történik vele semmi! Bizony, Jude Law karaktere gyengén lett megírva, ennek köszönhetően ő maga elég sótlan a film alatt végig, és bár próbálná Meyers érdekessé tenni a kettejük kapcsolatának alakulását, ez nem nagyon megy, és hát mégis őket kell nézni a film kvázi felében.
A másik ágon ott van Kate Winslet, aki nagyon megbízható színésznő, és komikus szerepekben is hiteles tud maradni, na meg Jack Black, aki olyan visszafogott, hogy még talán ő is meglepődött magán, amikor visszanézte a filmet. Sehol egy fingás, egy altesti poén, vagy hasonlók… Ez a pár már valamivel érdekesebb volt (életszerűbb), de igazából az Eli Wallach-féle mellékszál az, ami a film értékét adja, annak a résznek tényleg van szíve és magával ragadó kedvessége. Más végeredményt kaptunk volna a nagy öreg nélkül!
Így viszont hiába elcsépelt mozi ez sokszor, vagy giccses, esetleg nyálas, hiába kiszámítható és sablonos, mint a fene, hiába éreztem, hogy ebből az alapötletből sokkal eredetibbet is ki lehetett volna hozni, a film mindezek ellenére elérte, hogy egy jó érzéssel álljak fel előle, és ezzel a kedves hangulattal gazdagodva azt mondom, hogy bár nem egy klasszikus darab a Holiday, megéri megnézni!

Quentin Tarantino - Miért rosszabbak egyre jobban a Tarantino filmek?

2012-04-16 01:06.54

Django Unchained...

elejére ... 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk