Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Transformers Egy *Import - Angol hangot és angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Csalóból csali - SuperTV2, 22:30 |
Parker - Film+, 23:00 |
Az - Második fejezet - Moziverzum, 23:00 |
Megváltó lövés - Mozi+, 23:10 |
A dolgok állása - Filmbox Premium, 23:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jordán Tamás (82) |
Mario Van Peebles (68) |
Andrea Martin (78) |
Takács Katalin (74) |
Regina King (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Carrie |
Mario Van Peebles |
2015-10-05 13:28.16 |
Remek, csak kicsit hosszú könyvajánló (Érik A Gyümölcs) volt, bár én lőttem mellé egy ismert név olvasata (C.B.) miatt. A sztori bugyuta, a színészek csapnivalók, a cselekmény logikátlanságokat von maga után. Egyedüli pozitívuma a hangulat, ami meg amúgy is adja magát egy poszt-apokaliptikus zombi környezetben. Remek, mert eszembe jutott a korai Village O.T.D., amire a közeljövőben sort kerítek. |
2015-10-04 09:31.54 |
Tökéletes válasz és kiegészítés is! Szép volt!:) |
2015-10-04 09:31.03 |
Dr. Alex Favor és Henry Mendez párbeszéde az öreg bányánál (A Hallgatag Ember). Emlékezetes film. |
2015-10-03 20:38.34 |
Sok mindennel lehet manipulálni, de inkább várjuk meg, majd elmagyarázza nekünk, mire gondolt!:)
Addig is manipulálok egy ilyen nagyszerű dallal : http://www.youtube.com/watch?v=cWsTRIX0AlE |
2015-10-03 19:41.25 |
Így könnyebb :
"Nem tudom, hogy ki az, de tudom, hogy hol van. A másik oldalon." |
2015-10-03 19:40.43 |
A Titkos Ablak |
2015-10-03 15:17.44 |
Metallica - Master Of Puppets (8bit:))
http://www.youtube.com/watch?v=KORllO_vLFw |
2015-10-03 15:05.56 |
Ital Dub - House Raid
http://www.youtube.com/watch?v=GgIf3uytIA4 |
2015-10-03 14:52.40 |
House Of Lord - First To Cry
http://www.youtube.com/watch?v=XxOomsJLBXg Az új sem rossz, de nekem ez jobban bejövős : http://www.youtube.com/watch?v=LoxT_Rb0CC8 |
2015-10-03 14:42.58 |
JVZ - 2 + 2 (a felvétel minősége sajnos viszont 2 - 2)
http://www.youtube.com/watch?v=prsG3CsDD34 |
2015-10-03 14:36.25 |
"Kölcsönösség, beszarás!" |
2015-10-03 14:34.43 |
A4 |
2015-10-03 14:21.18 |
Fogalmazhatna "kristályosabban", tehát meg is indokolhatná a következő állítását :
"sokak túl fontos szerepet tulajdonítanak a zene fontosságára (pedig ha belegondolunk egyáltalán nem fontos" (Oliwaw "lózung"-ja) :) |
2015-10-03 12:27.43 |
A Színész Bosszúja (Yukinojo Henge 1963)
[link] |
2015-10-03 12:22.22 |
Hétköznapi Csalódások - Fekete Gyémánt
http://www.youtube.com/watch?v=CT9LgIhZDcU |
2015-10-03 12:16.54 |
Vetiver - Luna Sea
http://www.youtube.com/watch?v=5i-omNrbhqY |
2015-10-03 12:13.38 |
He?:)
[link] |
2015-10-03 12:01.15 |
Ez jutott most eszembe, legutóbb őket hallgattam, ami kicsit más stílus, de djent-es, szintén matekozós, lengyel banda
Proghma-C - FO http://www.youtube.com/watch?v=lFCy7PXsDdM |
2015-10-03 11:55.32 |
jav.: műfaj helyett zene |
2015-10-03 11:53.48 |
Nem láttam a tv reklámot, így nem tudok érdemben hozzászólni a témához. Amit viszont kétszer is megerősítettél magadban, abban miért kérsz útmutatást? Nem ugyanaz. Az elnevezés azonban nem csak zenei műfajra utal, sokan nem arra használják. Minden művészet manipulatív, nem csak a zene. A kommunikáció is (olykor ez is a művészetekhez tartozik:)). A gondolatcsere is befolyásoló tényező. Igaz, "túl fontos szerepet tulajdonítanak a zene fontosságára", és valóban vannak lényegesebb dolgok is, mint például a táplálkozás. Van ilyen topik is. Azért kíváncsi lennék, a túl fontosnak tartott szerepek nélkül mivel befolyásolnánk egymást. Izgalmas beszélgetések részesei lehetnénk egy filmes fórumon (is), mert annak is túl sok szerepet tulajdonítunk, akárcsak a zenének és minden egyéb művészetnek. A másik témához annyit, szerintem is kiveséztük már nem egyszer, de ha nincs meg, csak ismételni tudok másokat, röviden, élet-forma-érzés vagy akár a nem szűnő műfaj iránti rajongás, elkötelezettség stb. |
2015-09-30 21:30.47 |
Jackson Heights - Since I Last Saw You
http://www.youtube.com/watch?v=-mWQvw5H5ZY |
2015-09-30 21:24.22 |
Vicious Rumors - Worlds And Machines
http://www.youtube.com/watch?v=hVNh6dWm0yk |
2015-09-30 21:00.12 |
Greg Howe - Kick It All Over
http://www.youtube.com/watch?v=Vt6JMPqU1yg |
2015-09-30 20:54.57 |
Já mnye gávárju pá ruszki. And you?:)
http://www.youtube.com/watch?v=551_hC414UY |
2015-09-30 20:49.25 |
Phideaux - Beyond The Shadow Of Doubt
http://www.youtube.com/watch?v=CWPis9Y5Zxg |
2015-09-30 20:41.54 |
Kicsit megkésve a válasszal, de összegezve a haddét (amit nem komolynak szántam, volt is ott smiley, a lózungok értelmezése viszont vitára alkalmas), ez is lózung akár, amit írtál, mert nem gondolom én sem, ne a cselekedetek határoznák meg nagyrészt az embert és azt sem vitattam, a problémákat az adott helyen kellene megoldani (szerinted a határunkon, szerintem hosszú távon kicsit messzebb, de abban egyetértek, tűzoltásra is nagy szükség van, ha már nem tehetünk mást, nagy dolgokban meg ugyebár nem lehet nagy a szánk). Az első idézőjeles mondat szövegkörnyezetben arra utal, hogy probléma lett hirtelen az európai, a keresztény értékek védelme, korábban nem volt annyira, pedig akkor is jöttek, tizenöt éve is több feketét láttam számtalan helyen, ami keresztény ország, nagyhatalomnak számító és ha már a filmeket szétválasztod a valóságtól, a Gyűlölet (La Haine 1995, a dátum sem mai) hasonló témát feszeget. Tehát erre vonatkozott a cinikus mondat, amit az követett, amiről szintén írtam már, sokkal többe kerül nekünk az, ami megszokott, de már nem is érdemes a híradásokat nézni, mert minden napra jut valami, kis apróságoktól az óriás mutyikig, nem beszélve arról, amit minden fél támogat, a magyar szellemi tőke összeszerelő üzemekből, szupermarketekből, azaz többnyire rabszolgamunkából áll. Az idézet is pontatlan, én amíg-et írtam, te amég-et, pedig én ingerülten írtam az előre nem átgondolt szöveget.:) A második idézőjeles mondat felszólítása egy korábbi hozzászóló által hasonlóan populáris mondanivalóra utalt, csak más nézőpontból. Ha tovább gondolod, lehet, fogsz emiatt kevesebbet keresni, de az utána következő mondatból rájössz, ugyanarra utaltam, mint előzőleg. A harmadik azokra vonatkozott, akiket nem a félelem vezérel, akik számára új ellenség kép lépett a régebbi helyére, egyelőre, a bibsik addig kifújhatják magukat. Az, hogy miattunk, a korábbiakban volt szó, még írtál is valamit hozzá, azt hiszem, annyit, a rendszerrel van baj. A nyugati világ, a nagyhatalmi politika és amihez mi is hozzátartozunk, mert ugye az is határsértés, hogy katonai alakulataink részt vettek a közel-keleti országok háborúiban, szolgálatot teljesítenek ma is : "Magyarország a magyar nemzet érdekeinek védelmében dolgozik együtt szövetségeseivel a missziókban" Érdekünk volt 184 millió dollár államadósságról is lemondanunk, de mi nyilván nem tehetünk semmiről. A világháborúk idején sem volt felelősségünk, a szocialista rendszerben sem, meg most sem. Az ártatlan nemzet. A többi európai ország sem tehet arról, amiért most elözönlöttek bennünket a menekültek, bevándorlók, egyedül az USA tehet mindenről.
Végezetül, tényleg fogalmazhatnék kristályosabban, de te sem panaszkodhatsz, a smiley-s sorhoz, Afrikát is említettem, csak talán én komolyabban, mosolyjel nélkül. A másik topikban feldobtad a "megdolgozott érte" témát, ki mit szól hozzá, de csak később közölted, hogy te mire gondoltál, mert nyilván mindenki arra gondolt, amire te, filmes celebekre. "Fogalmazhatnál kristályosabban"! Lehet, halandzsának tartod, amiket írtam, pedig próbáltam nem az echo-tévés eurázsiai birodalom vs Egyesült Államok 911 és egyéb összeesküvés elméletekre hagyatkozni, hanem saját kútfőből azt gondolni, ahogyan látom, de jobb lett volna inkább apránként részletezni egy-egy témát és nem katyvasszal elárasztani a topikot. Ez van. Legközelebb jobban odafigyelek majd, hogy érthetőbb legyen, amit írok.:) Remélem, így kristályosabb! |
2015-09-30 16:47.12 |
Engem lekötött a sorozat. Elsősorban azért, mert "elvitt" olyan tájakra, helyszínekre, ahol ritkán fordul meg az amúgy szinte mindenre, csak épp nem a természetes környezetben való túlélésre berendezkedett "civilizált" ember. Számomra már ezért is megérte, hogy ne sajnáljam utólag a sorozatra fordított időt és persze ki is kapcsolt arra az időre. Láthattunk az epizódokban hasznos dolgokat, még olyasmiket is, melyekre a betondzsungelekben sem figyelünk oda kellően, legyen az akár apróság is, mint akár ételmérgezés, fertőzés. Abban van igazság, hogy felkészülés és megfelelő eszközök birtokában egészen más esélyekkel indulhatunk neki a vadonnak, a sorozatban viszont voltak olyan pillanatok is, melyekben a nem kimondottan rendeltetésszerűen használt tárgyak egyéb más tulajdonságait is megismerhettük. Például a manapság csak az alváson kívül állandóan magunknál szorongatott kommunikációs tárgy segítségével hogyan lehet előcsalni a kőkorszaki ember legjobb barátját. Nekem azért az is tetszett volna, ha mondjuk egy öltönyös, aktatáskás (itt nem paracord markolatú fogantyúval ellátott táskára gondolok vagy helikopterré, minikórházzá meg KFC étteremmé alakulóvá), lakkcipős Bear vágott volna neki a terepnek, miután túlélte a repülőgép szerencsétlenséget vagy egy hobbi vadász, mert tönkrement a jármű a szafari kaland kellős közepén, netán csak egyszerűen eltévedt, elveszett kiránduló, esetleg kalandor vagy akit elraboltak, de sikerül megszöknie, hajótörött és ezeken kívül számtalan különböző élethelyzetekből indult volna a nagy kaland, de szigorúan azokkal a körülményekkel, nem pedig túlélő arzenállal. Az, hogy állatokat ölnek meg majd megesznek egy szórakoztató tévéfilmsorozat nézői kedvéért kevésbé ártalmasabb, mint az, amibe talán bele sem gondolnánk, például egy mozifilm megvalósításához mennyi energiára van szükség, fosszilis tüzelőanyagokra, állati fehérjékre (amit kipufogunk, azt a takarmánynövények nem tudják felszippantani, lásd következményként : brutális mértékű erdő irtás), hosszan sorolhatnánk és nem beszélve kedvelt sztárjaink (és arisztokráciánk) ínyenc menüikről. Nem tudom, hogy A. Hopkins étlapján mi szerepel, de a sokunk által kedvelt filmben fogolyként a vadonban hogyan lehet hamar otthagyni a fogunkat a természetben a sok butaság segítségével, arra hamar rájöhetünk. Sok mindent el lehet sajátítani könyvekből, videokból, akár házunk hőszigetelését is felrakhatjuk önállóan, a túlélésnél azonban nem mindig van módunk arra, hogy belejöjjünk, megtanuljuk. Ez a sorozat ötletekkel, megoldásokkal szolgál, amihez azért a filmen kívül nem árt némi gyakorlás, bár elsősorban inkább kikapcsolja a nézőt, elrepíti a megszokott hétköznapokból egy olyan világba, ahol az életben maradás a tét ellenben azzal a világgal, ami épp most is azt a másik világot, annak állat és növényvilágát, természeti kincseit fogyassza előszeretettel, mértéktelenül, azaz nem kifejezetten oktatófilm, ami nem is baj, bár én azt sem bántam volna, ha néhány barkács órával hosszabb lett volna a sorozat. A film megrendezett. Nem is vártam volna, hogy egyetlen szereplő forgassa le, amint épp az életét igyekszik menteni, rovarokat, férgeket, egyéb jószágokat és helyben nőtt gazokat majszol nélkülözve mindazokat a dolgokat, melyek a sorozatban látottakhoz elengedhetetlennek bizonyulnak. Úgy tudom, eleinte csalni akartak a filmmel, (bár lehet, tévedek és csak netes pletyka) ami nagyon nem szimpatikus, bár ezen sem csodálkozom, mert elő-előfordul az ilyesmi sajna, mint anno az élő közvetítés Zahi titkos kamrájáról vagy Szaddám oroszlánjairól, tigriseiről készült felvételek, de elég csak a nap mint nap látott híradásokban bemutatott illusztrációk között is vizslatnunk (nem azt látni, amiről szó esik, legfeljebb akkor bukna ki a dolog, ha a Wright fivérek gépét mutatnák az F-35 katonai repülő típushoz mellékelve...és még a mozifilmeken csodálkozunk...) vagy egymásnak ellentmondó híreket hallgatnunk, olykor szándékosan a média fogyasztókat félrevezető valótlanságokkal. A Zuhanás A Csendbe közelebb áll a hegymászáshoz, mint a Függő Játszma, mégis mindkét film a maga műfajában nagyszerű, egyik ezért, másik azért, de ha mondjuk nekiindulnék, akkor talán nem a képernyő utáni tapasztalataimmal kezdeném a bemelegítést. Ezzel a filmmel sem, bár az ilyen és ehhez hasonló ismeretterjesztő tévéshow is meg-megmutat néhány olyan dolgot, amit esetleg önállóan is elsajátíthatunk és ami hasznunkra vagy csupán szórakoztatásunkra válik. A későbbi kalandok kimaradtak nálam, bár az ilyen sztárok a rengetegben annyira nem szimpatikus, igazán mindegy, ismert vagy ismeretlen alakokat visznek ki a préri közepére, attól még lehet, hogy az is megmutat ezt és azt, hogy ne így vagy ne úgy. Inkább csak pénz, nézettség kérdése. Többen kíváncsiak arra, mit bohóckodnak az ismert alakok (mondjuk Salma Hayek a mellei közül szedi ki a bogarakat, asszem, majd belenézek, hátha mégis...:)) Nem tudom, még nem láttam egyetlen részt sem. Szerintem nekem ennyi elég volt és nem panaszkodom. A változatos helyszínek izgalmakkal szolgáltak a túlélés tekintetében illetve barangolhattunk is a képernyőn és nemcsak a már ismerős, számtalanszor bemutatott tájakban gyönyörködhettünk. A tagról meg ha csak a fele igaz annak, amit olvastam egy cikkben, már el lehet hinni, nem csak a cipőfűző megkötésére képes és nem csak olyan celeb, aki a semmiből tűnt fel némi jópofizás, tetoválás és konditermi agykapacitás kíséretében. |
2015-09-27 18:51.55 |
Bizonyára sokan emlékeznek a híradásokból a néhány éve történt guatemalai hurrikán által keletkezett óriási víznyelőre, mely több tucat ember életét követelte. Az ilyen és hasonló tragédiáknak nem csak éghajlati, geológiai, hanem mesterséges okai is lehetnek, melyek az elmaradottságra is visszavezethetők, például korszerűtlen víz és csatornahálózat. A Guatemalában élők többségének azonban ezen jelenségek mellett a mindennapok nyomora sokkal nagyobb gondot jelent, a szegénység, az oktatás hiánya, az írástudatlanság, katasztrofális közbiztonság, munkanélküliség és ami a legrosszabb, mindezek előidézői, a korrupt hatalom és a véget nem érő, máig is tartó kizsákmányolás, mely menekültáradatot, ezen belül rekordszámú gyermek bevándorlót eredményez, amire a célország hihetetlen mennyiségű pénzt fordít, dollár milliárdokat. Határőrizetre. Amiről a film nem mesél, inkább szemléltet és az azokból következőket láttatja, miközben az érzelmekre gyakorol hatást, az az események történelmi háttere. Röviden, ahogyan én látom, a kerítéstől visszatérve a kiindulási ponthoz, "menekültszóróhelyhez", a sokak szemében a nyugati demokráciát, a kényelmesebb, boldogabb és békésebb életet a világon terjesztő csendőr állam Guatemalában is fellépett, a rend megteremtésének szükségességét hangsúlyozván. Nos, majd fél évszázadon át a film kiindulópontjának helyszínének környékén is igyekeztek, de valamiért csak elnyomó kormányok, halálosztagok, népirtások és nem utolsó sorban bombázások támogatására futotta. Ezekre is óriási összegeket költöttek a kerítésen, határőrizeten kívül. A többszörösen kifosztott országban elkövetett szörnyűségekre a hidegháborús korszak sem mentség vagy elfogadható magyarázat. Mindezek előzménye sem megkerülendő, ami azóta is társadalmi, faji különbségeket, konfliktusokat szül ember és ember közt, még két gyermek egymáshoz fűződő viszonyában is akár egyéb ellentéteken túl. Nem is érdemes tovább részletezni, milyen mocskos és alattomos dolgokon ment keresztül ez a térség, milyen címeken lopták és nyomorították meg az ott élő embereket, mert a film olykor szavak nélkül is többről mesél. Bemutatja a csodálatos, természeti szépségekben gazdag latin-amerikai tájakat és az ott élő emberek nyomorúságos mindennapjait és azokat, akik minden lehetőséget kihasználva próbálnak boldogulni eszközök válogatása nélkül. Az "ellentétek világát". Az olcsó munkaerőből, ebből a hihetetlen "többletmennyiségből" láthatunk néhány, számuk alapján elenyészőnek tekinthető csoportot, közülük megismerhetünk pár gyermeket, akik megélhetési bevándorlóként egy jobb élet reményében elhagyják otthonaikat. Útjuk során olyan veszélyekkel kell szembenézniük, melyeket szintén az emberi gyarlóság, önzés állított fel akadályként. Izgalmas, fordulatokkal teli események követik egymást, amelyek reális történésekre építenek. Emellett a szereplők természetessége, őszintesége szintén valósággá formálja azt, amit a képernyőn látunk, a félelmet, kiszolgáltatottságot, olykor a reményt, a féltékenységet és elvétve egy-egy parányi mosolyt, örömöt is. A mozit amúgy véletlenszerűen választottam bármiféle ajánlás vagy hosszabb kutakodás nélkül és arra számítottam, egy középszerű, de remélhetően a nyugati filmes divattól távol álló, kliséktől mentes alkotást fogok látni. Meglepett, hogy mennyire profi munkába botlottam és amilyen képekben, történésekben mutatja be Guatemalától Mexikón át az Egyesült Államokba utazók megpróbáltatásait, mintha dokumentumfilmet néztem volna kommentár nélkül. Zseniális. Igazi tini horrornak is nevezhetnénk, de természetesen ez más műfaj, egy filmdráma nem idétlen jelmezekkel, tengernyi művérrel meg ostobaságokkal, helyettük az élet forgatókönyvével, mely olykor horrorisztikusabb, mint bármi, amit a képzeletünk teremthet. Remélem, egyszer eljut majd a világ oda, hogy a guatemalai emberkísérletekért egy szuperhatalomnak nem csak nyilvános bocsánatkérésre telik, a számtalan emberiség elleni bűncselekmény elkövetéséből adódóan határzárra, hanem teljes körű anyagi és erkölcsi kártérítésre is és ami a legfontosabb, emberibb hozzáállásra, szemléletre! Talán akkor nekünk sem kell félnünk, rettegnünk, gyűlölködnünk az idegen jövevények miatt, mint ahogyan nekik sem miattunk. |
2015-09-25 11:49.13 |
Valóban nagyon véres, de szerintem ezt (meg úgy a rendező filmjeit) egy kicsit másképp kell nézni, mert a túlzások szándéka mögött is tartalom van, mint ahogyan például két egymáshoz nem illő zenét hallunk egyszerre, a disszonancia is ilyen, tele van a film ilyesmivel, amik nyilván nem mindenkinek jönnek le vagy be. A Tűzvirágok és a Kikujiro a két leg-leg a rendező filmjei közül nálam, de a Szamurájt is jó filmnek tartom. Ízig-vérig:) művészi Kitano mozi. |
2015-09-25 11:15.33 |
Annyira nem gáz szerintem, mint azt sokan gondolják. A megvalósítás tény, hogy iszonyat gagyi, ezen nincs is mit szépíteni, de talán ha megpróbálnánk elvonatkoztatni a hatalmas pénzeket felemésztő szupermoziktól, az igényesebb tévéfilmektől, nem csak csetlő-botló színészekre, komikus akciójelenetekre, röhejes külsejű rémségekre, sufni díszletekre emlékeznénk. Az ábécé utolsó betűjén túl némi "álomtörésben" is részünk lehetne itt, a "túlvilágon" is. Számomra a film egy kidolgozatlan forgatókönyvet felölelő filléres tv-játék, melynek története leegyszerűsítve, hogy megalkottak egy kitalált világot szemben a sivár és céltalannak tűnő valósággal. Fajunk az utóbbiban kihalásra ítéltetett, azonban két lehetséges túlélési alternatívát kínál ez a virtuális program. Egy boldogabb jövő kulcsának az illúziókban való keresése, melyhez elegendő csak a minimális vegetáció testünk életben tartásához, a másik, az álomvilág segítségével a való életben teremteni egy jobb, szebb jövőt, amit azonban csak a következő generációk élvezhetnek. A bukta viszont az alkotó személye, onnan indul a kalamajka, és némi csavar, nehogy már ennyiben kimerüljön a gondolkodás. A történetben van némi logikai bukfenc és nem kevés ellentmondás, én mégis úgy érzem, az alapanyag kisebb nagyobb javítás mellett akkoriban megért volna egy technikailag korrekt és persze színészi játékot sem nélkülöző "valódi" tévé esetleg még mozifilmet is. Ennél sokkal de sokkal ötlettelenebb, sablonosabb történetekkel rukkolnak elő manapság is. Ami a kerettörténettel együtt nem bóvli, az az aláfestő zene. Donald Quan sajnos jó néhány, ennél a sci-finél sokkal rettenetesebb dolgokhoz is komponált. Ami viszont nekem nagyon bejövős volt tőle, kimondottan a kanadai harmadosztályú zsé a köbön science fiction tévéfilmekhez szerzett aláfestő zenei témák. Az Álomtörőben is hallhatunk nagyszerű zenei szösszeneteket, leszámítva a stáblista alatti zajt. Összességében a film a néhány pozitívum ellenére is szörnyű. Összecsapott tévécsatorna időkitöltő műsor. Kár érte! Akkoriban lehet, nagyot szólt volna kijavítva, felpofozva, így viszont az Afterlife szörnyeinek pillantása gyorsabban öl Montyék halálos viccénél is. |