Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Égető bizonyíték - Viasat Film, 01:55 |
Hipervándor - Film4, 01:55 |
Célt tévesztett élet - Moziverzum, 02:35 |
Mielőtt az ördög rádtalál - Paramount Network, 02:40 |
Creed 3. - HBO, 03:07 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Ed Harris (74) |
Judd Nelson (65) |
Mary Elizabeth Winstead (40) |
Steven Waddington (56) |
Randy Newman (81) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Szólánc (filmek nevével) |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Filmlánc |
Szólánc igékkel |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A mi kis titkunk |
Sara Montpetit |
2011-11-19 17:57.25 |
Berman...bocsánat tőle.Bergman. |
2011-11-19 17:56.33 |
az nem lehet,tele a töke...izé,a mufja a felesleges széplelkűséggel,meg hogy néhány hozzászólás értelmezéséhez fórumtanácsot és kerekasztalt kellett összehívnia néhány Berman darab átnyammogásával? |
2011-11-19 17:53.01 |
no de ha jogos..miért ne írhatná? |
2011-11-19 17:52.00 |
ez mostan finom bók volt,úgy vélem:)) |
2011-11-19 17:40.57 |
áh,az egy dolog.nem érdekes.meg az egész se.de mikor mit nem tesz az ember,azért nyomulnak,huj.de ő felettünk,most ugyse hallja.s ez szerencsénk!mert jól bánik a szavakkal is! |
2011-11-19 17:36.03 |
Mibe? |
2011-11-19 17:29.19 |
s megbeszéljük utána?Bár...mintha azt írtad volna,nem reagálsz:))kis hazug! |
2011-11-19 17:26.18 |
Vannak ökrök,akik azt se tudják,mihez szólnak hozzá,s mikor,ám úgy hiszik,ők itt valamiféle Petroccelik,védőügyvédek,avagy lovagi erényeket magukénak tudható akármicsodák.Nemtől függetlenek,bár írhatna az ember nemet.Gerincük megnevezni,kire gondolnak,nincs,de azért szentek,nem érdekelve őket,glóriájuk-ha volt...-már rég elolvadt,s mi maradt fejük felett,rég lecsöpögött buksijukra,elrontva tökéletesnek gondolt frizurájuk.Nem áll jól e szerep,nem áll jól az sem,mikor túlérzékenyen reagálnak bármire,fennen hangoztatva,ők aztán tisztelik más véleményét...oh,hogyne.Okosnak hiszik maguk,ám jópár tagjuk nyíltan lop itteni írásokból,még olyanokéból is,akik ilyen hátulról mellbe mintára meg lettek szólítva.Nem azon gondolkodnak el,vajh miért ír a másik,mert egyszer-párszor összeakasztották vele bajszuk s maradtak a lejáratottabb oldalon,onnantól ezek,ez, vörös posztó,ami amúgy jó anyag és szín.
S jő a nem olvasom,nem érdekel:akkor hogy reagál rá egyáltalán előtte?Tán megsúgta valami manó,itt mi történik?Telón kapta sugás a ludas?Hetedik sőt nyolcadik,esetleg kilencedik érzék,hisz akinek van-lesz-volt glóriája,annak ilyen is van?Izgalmas kérdések,s juj,ilyenkor egy férfinak csak erek..nem írom le,mert újra nem értik.Hisz vélhetően azt se érti,ott mi mire s hogy,de azért odaperdül,s lájkol.De hogy itt hol a micsoda??...zavarba hozás,vagy tiszteletlenség,meg belekötés,nem érdekes. Bőőő! |
2011-11-19 16:38.45 |
áh.. |
2011-11-19 16:30.13 |
mert még azt se értette:)) |
2011-11-19 16:27.10 |
nem,szellemileg alulbutorozott barátom:)művészfilmet még nem láttál,ez meg számodra elsőrangú.És támogatom a dolgot:)) |
2011-11-19 16:17.14 |
neveletlen vagyok,mert a butaság és ostobaság dühít,ja:)) |
2011-11-19 16:15.36 |
minek??ugyse értenéd őket.attól meg begorombulnál:)) |
2011-11-19 15:39.17 |
az volt egyszer...ő meg vásárlás előtt is róla mantrázik. |
2011-11-19 15:25.45 |
hol idéztél?én hol hozom fel?írsz csak,hogy írj valamit. |
2011-11-19 15:09.44 |
nem tudom,nálad miért? |
2011-11-19 14:52.16 |
Mondjuk,cthullu,szerinted a vigyorjel miért van ott??Hm??? |
2011-11-19 14:50.10 |
Tudod,az ide írok 80 százaléka Bergmanról azt hiszi,svéd aktatáska cégnév.A végén pedig Te magad fogod annyira elkoptatni,hogy mumussá válik az ide látogatónak,ismeretlenül valami faszkalapnak gondolja a zsenit.
Szálj már le róla,ennyit nem hinném,szeretné,hogy foglalkozz vele.És történt az úr óta nem kevés dolog a filmművészetben,ez pedig még véletlen se olyan célból készült,mint az ő filmjei.Csak nevettetni akartak,vagy összejön,vagy nem.De Bergman még csak nem hinném,hogy a forgatáson is mint szellem járt volna,Bartók se.Kodály se.Déryné se,Tolsztoj se,Voltaire se,Hugo se,Feleki Kamill se,Básti Lajos se,Arany János se,nem lehetne mindent a helyén kezelni??? |
2011-11-19 14:44.21 |
pl én nem utálom,miért tenném??és valóban kasszasiker.az én bajom hogy a film csapnivaló,amatőr huzásokkal,vágással,nevetséges színjátszással és olyan mértékű hülyén tálalt romantikával,amit tényleg csak úgy lehet benyelni,"ha mindegy,mit nézek,csak szerelmesek legyenek" csoportba tagságim van.Amúgy a vámpírok,finoman fogalmazva,az itteni viselkedéstől valóban távol szoktak állni,márha elfogadjuk létezésük:)) |
2011-11-19 13:41.08 |
pl én,amúgy a filmből idézet... |
2011-11-19 13:38.44 |
előbb gondolkodj,mielőtt kérdezel.tudom,nehéz,de...mégis |
2011-11-19 12:56.01 |
idióta |
2011-11-19 12:52.22 |
áh,igazából egy jó dolog volt az alkonyat általam látott 3 részében,mikor patinssszon gyerek meglátva taylor iffiurat,megkérdezte,ez sose hord inget??DD.,,...nem tudom,szövegkönyv volt vagy véletlen kibukott belőle,és a rendező érezte benne az önsavazást,oszt bennehagyta.padlizsán mikor levetközött a zwei epizódban,mit mondjak,megértem ingerültségét,az inggyyán fiú kockahas ő meg valami éhező emós.amúgy kristen valaha tehetségnek indult,mostanra ebben a filmekben vállalt szerepe hatására csak bambulva és bubánatosan tud nézni szerelmével,néha azt várom,lefejel egy szögbelövőkalapácsot vagy menstruációs betétjét meglengetve felkeres egy másik vámpírhordát,tépjék szét,az embernek még az életkedve is elmegy a nyomoruk láttán.pedig vazzeg,állítólag szerelmesek!!! |
2011-11-19 12:32.17 |
számodra bizonyára.ám attól,mert valaki komolyabb,igényesebb filmeken szocializálódik,nem hinném,alantasabb ízléssel bírna a tiédnél.az ellenkezőjébe már inkább. |
2011-11-19 11:24.42 |
Lehet,jó pillanatban kapott el,de tetszett.Sőt,jól éreztem magam a végén,olyan...ismeritek talán,nem rossz élni feeling.
Persze ezzel a filmmel a fiatalok nem nagyon tudnak majd mit kezdeni,nem az ő korosztályuk problémáit érinti,és valahol kicsit amerikai is,no meg olyan "Tom Hanks-es" minden benne,azaz szemétláda,mocsok,genya ember még a forgatás 100 km-es körzetéből is ki volt tiltva.A kőkemény motorosok jóindulatúan mosolyognak a robogósokra,a szerelmes macho nem kapja szét soha Larry etetőjét és bár kirúgnak valakit a melóhelyéről,nincs nagy depi.Az egész filmről ordít a jóindulat,és Hanks azt a fajta kisembert játssza,akit szinte egész életében,és amilyen valószínűleg ő maga is....csakhogy,megverte a sors tehetséggel is,ennek pedig mi nézők voltunk nyertesei munkásságának fényében. Larry Crowne hát a tipikus amcsi közpór,csak pozitív tulajdonságokkal,még a főnökeit se küldi el a fenébe,mikor lapátra teszik.Sorsa könnyedén halad a mindenki által kiszámítható végkifejlet felé,talán amin meglepődhetünk,ahogy kijátssza a bankot -mellesleg az a nő a felesége Tom barátunknak,Rita Wilson már alig vállal szerepet-és hogy a végén azért nem minden jön neki össze,valami pici tré lakásba költözik-más kérdés,a válság többi áldozata a híd alól azt minek vélné. Ám övé a nő! A nő,akit ,tetszik nem tetszik,minden idők egyik legnagyobb álomgyári színésznője játszik,Julia Roberts.Legnagyobbat mondtam:nem legtehetségesebbet,de amit illik,hozza,viszont iszonyatos rondán öregszik,a feje mintha zanzulna és kissé lószerűvé vált.(Nem mellesleg,elgondolkodtam ,vajon Hanks se fizetett be egy fiatalító kezelésre?)Kettejük közt megvan az összhang,mikor pedig Hanks ugrálgat a smár után,bár többedik filmben látott poén,de szerethető.A Larry Crowne humora nem az a térdcsapkodós fajta,inkább a jóindulatúan mosolygós,elmegy vele a másfél óra,persze illik utánaírni,nyugodtan kihagyható,mert sok újdonsággal nem tud szolgálni azon kívűl,Forrest Gump még mindig jó színész és iparos rendező.Viszont ha jó hangulatodban kap el,kellemes szórakozás is lehet ez a naív,ártatlan történet. A feliratoknál pedig bűn kikapcsolni a lejátszót,csak hogy,tudd mi a minőségi könnyű zene:Electric Light Orchestra:Calling America.Valóban nem hazudnak,ez itt egy csipet Amerika,de ha minden ilyen lenne,már költöznék oda,akár szakácsnak is. |
2011-11-18 18:26.34 |
nincs vita:)) |
2011-11-18 18:21.55 |
ha már eszed...:)) |
2011-11-18 18:21.12 |
Origón írták,szerintem igen érdemes elolvasni,még annak is,aki tojik mindenre.Pedig,öcsém,lányom,itt élsz! |
2011-11-18 18:20.24 |
Hiába az újabb és újabb sarc, az államadósság nem csökken. Az áldozathozatal értelmetlen, hasonlóan Sziszüphosz erőfeszítéseihez: hiába tolja fel a nehéz követ a hegy csúcsára, az a nap végén mindig visszagurul. Az istenek szabták ki rá ezt a büntetést. Nekünk az a büntetésünk, hogy erőforrásainkat kamatfelárakra vagyunk kénytelenek elpazarolni az adósság érdemi csökkenésének reménye nélkül. Ezen még az is alig enyhít, ha az IMF-fel lesz valamilyen megállapodás és kicsit csökken a kockázati felár. Bűnhődünk azért, mert hagytuk szétroncsolni ítélőképességünket. És ez, pontosan úgy, ahogy egy pozsonyi magyar politológus írja remek tanulmányában, egy igazi magyar sorstragédia.
Az adósság elleni küzdelem azért reménytelen, mert újratermelődése a magyar gazdaság duális szerkezetébe és az erre épülő társadalom működési módjába van kódolva. Amíg ezt nem tudjuk megváltoztatni, sziszifuszi sorsra vagyunk kárhoztatva. A dualitás azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék egyik felét magas termelékenységű nemzetközi vállalatok állítják elő, a másikat az alacsony produktivitású hazai kkv-szektor. A multinacionális vállalatok által megtermelt GDP-ben azonban alacsonyak az adók és magas a profit, valamint az amortizáció aránya. A hazai vállalatok esetében ez fordítva van, az állam a GDP nagy részét elvonja, profitra és amortizációra alig marad. (Erről részletesebben az Adóterhelés, termelékenység és gazdasági növekedés című tanulmányomban és A magyar gazdasági csoda című könyvemben írtam). A növekedés egyetlen forrása az importált alkatrészeket összeszerelő ágazatok exportja, amelynek a munkára rakódó terheken kívül nincs más adótartalma, emiatt a hazai kkv-szektort teljesítőképességéhez képest elviselhetetlenül magas adókkal kell sújtani. A gúzsba kötött vállalkozások adócsalással védekeznek ez ellen: alacsony bejelentett béren foglalkoztatják alkalmazottaikat, a kereset másik részét zsebbe fizetik. Így az állam képtelen beszedni annyi pénzt, amennyit elkölt, hitelre kényszerül. A 2010-es adóévről 1,26 millióan adtak be minimálbért nem meghaladó adóbevallást. A "zemberek" tekintélyes része adócsalás nélkül nem tud megélni. Ezzel azonban a demokrácia minőségét Habermas német szociológus szerint leginkább meghatározó alapintézmény kerül veszélybe. Az adófizetési kötelezettség és a választási jogosultság harmóniáján alapuló liberális politikai rendszer lehetetlenül el. Aki adócsalásra kényszerül, az nem kérheti számon a politikai osztálytól azt, hogy miért bánik lazán a közpénzekkel. Ez a torz, erkölcstelen társadalmi szerződés termelte ki a képmutató parazita államot és mentalitást, amelynek lényege, hogy közpénzekből ellenszolgáltatás nyújtása nélkül lehet megélni és gyarapodni. A képmutató élősdiség két redisztribúciós körben zajlik. Az egyik a szociális újraelosztás, amelynek csatornáin korrumpálják a választópolgárokat (koraszülött jóléti állam). A másikat az állam gazdasági tevékenysége jelenti. Állami, önkormányzati vállalatok működtetése, közbeszerzések, vissza nem térítendő támogatások stb. formájában hatalmas összegek folynak vissza a gazdaságba, azon keynesi tételre hivatkozva, hogy egy forint közpénz befektetése négyforintnyi magánpénzt mozgat meg. Ha ez igaz volna, Magyarországon az utóbbi öt évben igen jelentős növekedésnek kellett volna végbemennie, ehelyett a gazdaság már hatodik éve stagnál. Pedig mind a nyílt közbeszerzések, mind a vállalatoknak osztogatott, vissza nem térítendő támogatások GDP-hez viszonyított arányát tekintve az unió élbolyában tanyázunk. Ezek a csatornák nem csak a korrupciót táplálják, de a "nemzeti burzsoáziát" is. A magyar gazdaságnak ez a jelentős szelete, amelynek fejlődése nem a tisztességes versenyen, hanem a túlárazott közbeszerzéseken és hatalmi befolyáson alapul, sokkal többe kerül a büdzsének annál, mint amennyi adóbevétel innen származik. A támogatásokra alapozott gazdaságfejlesztés káros voltát jól érzékelteti a kétszáz milliárd forintra rúgó energiahatékonysági pályázati program, amely valóban húzó hatással lehetne a gazdaságra, mindenféle állami támogatás nélkül is. Az energiaracionalizáló beruházások eredményeként ugyanis csökken a rezsiköltség, ezért a beruházó érdekelt abban, hogy a korszerűsítést akár hitelből is finanszírozza, amelyet a megtakarításból tudna törleszteni. Ehelyett az állam lép be oda, ahol semmi keresnivalója és elveszi a teret a banki hitelezés elől. És az igazi verseny elől is. A pályázók a támogatásokért versenyeznek, amelyhez azonban gyakran a kivitelezőt is megkapják. Hitelfinanszírozásnál ellenben a banknak is és a beruházónak is elemi érdeke lenne a kivitelezők és technológiák szigorú versenyeztetése, amelynek következtében egyre kedvezőbb áron és egyre hatékonyabban lehetne korszerűsíteni, és így egyre többen élhetnének ezzel a lehetőséggel. Most annyi felújítás lesz, amennyi forrást az állam biztosítani tud. Nonszensz! Ráadásul - teljesen feleslegesen - közpénzekből kell fenntartani egy hatalmas apparátust is, amely a források elosztását végzi a bankok helyett. A pályázati rendszer pedig lényegéből következőleg eleve igazságtalan, mert egyfelől a bennfentesek mindig előnyt élveznek, másfelől pedig - a tönk szélén - megengedhetetlen, hogy öt-hat millió forintokkal járuljon hozzá az állam akár egyetlen privát ingatlan felújításához is. Magyarország szegény ország ahhoz, hogy efféle nemzeti ajándékot osztogathasson. (Még a gazdag Németország sem engedheti meg magának ezt, ott adókedvezményekkel ösztönzik az energiahatékony beruházásokat.) Ez a képmutató állami szerepvállalás a fő oka annak, hogy éppen oda nem kerül elegendő pénz, ahova elemi érdekünk lenne, hogy jusson (egészségügy, oktatás). Amíg a legfontosabb adóváltoztatásokat, költségvetést érintő módosításokat egyéni törvényjavaslat formájában azok a képviselők terjesztik be, akik polgármesterként a legeladósodottabb települések élén állnak, addig biztos, hogy Sziszüphosz sorsában kell osztoznunk. Ezek a képviselők adóemelésekben érdekeltek, és nem az állam hipokrita működését finanszírozó kiadások visszafogásában. Van olyan megyei jogú város, ahol öt év alatt egymilliárdról 16-ra nőtt az adósságállomány, drága és kihasználatlan wellness-fürdő építése, piaci értékét többszörösen meghaladó áron vett részesedés és egyéb hasonló tranzakciók miatt. Az egyéni képviselői törvénymódosításokon alapuló kormányzás ráadásul a korrupció lehetőségét is nagymértékben megnöveli: végképp ellenőrizhetetlenné téve, milyen magánérdekek befolyásolják a beterjesztőket. Pletykák keringenek azokról a tarifákról, amelyeket azért kell leróni, hogy egy-egy befolyásos képviselő egyáltalán szóba álljon a lobbizni kívánóval. És ennek bizony előzménye van. Tíz évvel ezelőtt bejelentkeztem egy már akkor is befolyásos, most igen aktív képviselőhöz abból az apropóból, hogy a szocialisták Medgyessy Pétert tették meg kormányfőjelöltnek. Sokkolt ugyanis, hogy olyan személy lehet esetleg Magyarország miniszterelnöke, akinek tanácsadói tevékenységét - jobban mondva annak gátlástalanságát - közvetlen közelről volt módom tanulmányozni a kilencvenes évek első felében egy sütőipari cég privatizációja során. Az állam nevében eljáró, általa vezetett Magyar Paribas Rt. az elsők közt alkalmazta azt a "zseniális" trükköt, hogy a privatizálandó állami vállalat menedzsmentjéből alakult kft. részletre megvehette az akkor még állami tulajdonban lévő vállalat jó helyen álló értékes irodaépületét, amelyet az állami cég rögvest visszabérelt. Az állami vagyon ingyenes magánosításának modelljét sokan követték, többek közt Gyurcsány Ferenc is, aki így jutott egy őszödi üdülőhöz és egy belvárosi ingatlanhoz. Naivan úgy hittem, hogy az állam kárára megvalósult trükközésekkel szembesítve, a folyamatosan védekezni kényszerülő Medgyessy kizárt, hogy miniszterelnök lehessen. A felkeresett képviselő azonban csak nézett rám, nem akarta érteni, mivel hozakodom elő, agya már másra járt. A 2002-es választást el is vesztették, pedig a lopásokra fókuszáló ellenkampánnyal megkímélhettek volna bennünket Medgyessy és Gyurcsány országot eladósító ámokfutásától. Orbán Viktor ennek a már tíz évvel ezelőtt is létező, azóta egyre inkább a Fidesz kohéziójának magját képező képmutató mentalitásnak a foglya. Hiába szedi vissza - egyébként helyesen - a koraszülött jóléti állam "vívmányait", ha az állam gazdasági tevékenységét nem építi le. Az IMF-fel szemben pedig azért folytatja ezt a "különös" szabadságharcot, mert a szervezet nem hagyná szó nélkül a részvényvásárlásokban (Mol, Rába), államosításokban, stadionépítésekben stb. megnyilvánuló költekezést. Pedig ha a költségvetési kiadások nem csökkennek a hazai kkv-szektor teljesítőképességének megfelelő szintre, az adósságcsapdából soha nem lesz szabadulás. Sőt, egyre nagyobb az esélye annak, hogy Sziszüphosz visszazuhanó köve nemcsak a kormányt, hanem bennünket is a mélybe ránt. |
2011-11-18 18:09.43 |
Így illik búcsúzni.
Rowling mint író,elnézést,nem nagy szám.Értem ezalatt,az írói eszközökkel,főleg az első 2 kötetben,meglehetősen soványan élt.Aztán szemmel láthatóan fejlődött,és mikor elkezdte jelzőkkel is telitűzdelni történeteit,a könyvek is vastagabbak lettek.A hölgy igazi érdemei persze nem ezek. Hanem hogy MEGFOGTA de szó szerint a kölyköket,hányszor beszéltünk arról,többen a Harry Potter miatt vettek végre könyvet a kezükbe.Kialakított egy világot,egy önmagán belüli zárt ,szabályokkal teli világot,ami működőképes volt,izgalmas ,érdekes,néhol drámai és vicces,no meg nem feledkezett el olyasmiről sem,hogy út a felnőttkorba,hisz Potterék történetének gerince ez,ha különlegesnek születtél,tehetségesnek,vállald sorsod,barátaid pedig kísérjenek utadon.Harry Potter mesevilága létező fogalom lett az irodalomban,nem annyira szépen leírt szavakon keresztül,hanem mert egyszerűen érdekelte az embereket a varázslók világa és volt benne logika is,volt ami összefűzte a sztorikat,több kötet esetén nem elhanyagolható szempont. Ami tetszett,látszott mindig,a Warner úgy gondolta,ezt a világot megfelelő mennyiségű pénz tudja életre kelteni,és nem garasoskodtak,így a Potter mozikat vizuális téren sok támadás nem érhette.Néha nyakig merülhettünk Rowling fantáziájának tobzódásában,és sose jutott eszembe,ez de rosszul lett vászonra álmodva.Jó ötletnek tartottam az utolsó könyv 2 részre darabolását,egyrészt mert valóban hosszú volt,másrészt szerteágazó,és minden szálat ott kötöttek el benne,végleg.Nem mondom azt se,hogy nem volt benne pénzkérdés is....de a film üzlet,kőkemény üzlet,amin mindenki keresni akar,ám ha minőséget kapunk pénzünkért,nem érdekel ez senkit,nem érezzük pénztárcarablásnak a dolgot. Úgy vélem,a filmek hangulatához az Azkaban-i fogoly tett a legtöbbet,Alfonso Cauron sötétre festette a palettát,érzékeltetve,azért ezek a történetek nem mindig gyerekmesék.David Yates készítette a legrosszabb filmet a varázslósrác kalandjaiból,de itt,a végére,tisztességesen összekapta magát. Egy ilyen nagyívű történetnél fontos,sőt a legfontosabb a lezárás:legyen grandiózus,néhol szívhez szóló ,drámai és persze a műfaj miatt látványos.A Halál ereklyéi bár nem mindenben követi a könyvet-amitől a hardcore fanok néha visonganak,de minek???a film más média,mint a könyv.-sőt sok karakter háttértörténete elsikkad,elmondanám,ez Rowling személyes ENGEDÉLYÉVEL történt.Az írónő ugyanis csak arra bólintott rá,ami neki tetszik,az ő munkája a történet,ha neki így megfelelt....ám legyen.Persze,mindig lesz,ki szálkát keres egy szépen megmunkált asztalon,elfelejtve az azon található étkek pompáját. Engem ez a film lenyűgözött moziban,mert valóban dráma volt benne,némi izgalom és gyönyörű képek.A nagyobb nevű brit gárda talán kicsit többet szerepelhetett volna,de Fiennes-t most már többször láttuk,és még maszk alól is látszott,nem átlagos tehetségű férfi.Végre CGI hiba nélkül láttam egy sárkányt,ahogy kitört a bankból,elképesztően jól mutatott,és ez a film jóval tempósabb is volt,mint akármelyik.A nagy harc,bár nem Gyűrűk Ura szinten,de impozáns volt,és a két ellentétes karakter végső összecsapásakor beugrott egy Star Wars nevű örök mozi...biztos,csak a színek miatt. De,úgy érzem,nem ez a lényeg,avagy nem csak ez.Hanyatt lehet esni a technikai megvalósításon,a hangkeverésen,bosszankodni,mit és miért változtattak meg,mit hagytak ki:engem ez,ameddig jól szórakozom ,nem érdekel,hisz többé kevésbé logika van a történtek közt,nincs gond.Viszont amit a rendező megcselekedett,megsüvegelendő,és nagyjából ez az,amit nem vesznek észre sokan:hogy mikor az ember -itt Harry-felnőtté kezd válni,kinyílik a szeme,de úgy igazából.Hajlamosak leszünk a szeretet mögé nézni szüleinkkel kapcsolatban,és bizony itt kiderül,Potter papa leginkább egy öntelt idióta volt jónéhányszor,hogy a jóság hús-vér szobra ,Dumbledore professzor mindenkit hajlandó volt saját céljaira felhasználni-független a cél értékétől-úgy Harry-t,mint Piton-t,mert ő is csak ember,kismillió hibával.Egyszerre eltűnik a köd,s látjuk a valót,meg némi oportunizmust,aminek persze néhol helye is volt. Meg...hogy egy előnytelenebb külsejű ember szerethet úgy valakit,hogy az évekkel később se satnyul.Hogy ez az ember,akit szinte csak negatív érzésekkel illetnek az úgynevezett "jó oldalról",egyszerre felmagasztosul,hőssé válik tette során,kiderül áldozata,nagysága,cselekedeteinek mozgatórugója...és képes meghalni egy ügyért,AZ ügyért.Sok minden hiányzott persze mikor Harry benéz a múltba:de a zene és képek segítségével Piton alakja felmagasztosul,megdicsőül,pedig hogy miért tette,egy szóban van összefoglalva Dumbledore kérdésére adott válaszában,és a mindig kiváló Alan Rickman arca beszédesebb jópár,végeláthatatlan ostoba szóvirágnál. A Harry Potter utolsó része az ilyen dolgok miatt lett a sorozat majdhogynem legjobb mozifilmje:alkotói nem felejtették el a nagyívű drámát és érzelmeket belepumpálni,igazából még úgy is jobban működött ez filmben,mint könyvben,hogy néhol hiányosságok vannak az olvasott dolgokhoz képest.A magam részéről szinte sajnáltam,hogy ez volt a varázslótanonc utolsó nagy kalandja,és meg lettem volna a végső,pályaudvaros jelenet nélkül,mert a barátok öregítése nevetséges volt és az a jelenet már nem futott ki sehová.Igen,a könyvben helye volt:itt nem. |