![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
80 nap alatt a Föld körül - Film Mánia, 07:10 |
Marcel, a lábbelis csiga - HBO, 07:50 |
A kifutópálya - Filmbox Premium, 08:00 |
A Nevezetes Névtelen - Magyar Mozi TV, 08:20 |
Ókori hisztéria: a léha rómaiak kalandjai - Filmbox Extra HD, 08:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Catherine O'Hara (71) |
Dominique Pinon (70) |
Mykelti Williamson (68) |
Steven Weber (64) |
Patsy Kensit (57) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Pillangó-hatás 2. ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Rooney Mara ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
138. Zubzsu (2009-10-21 16:40.47) - (válasz Gyorkos 137. hozzászólására) |
Gyorkos! Mindenható vagy! Az elsőt most tölti! Majd szólok, ha megint leáll. Köszönöm!!!!!! |
137. Gyorkos (2009-10-21 15:12.40) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Próbáld meg ezen a datás oldalon letölteni. Bár már törölték az oldalt a linkek élnek:
színes magyarul beszélő amerikai sci-fi, 141 perc, 1968 rendező: Stanley Kubrick forgatókönyvíró: Stanley Kubrick, Arthur C. Clarke operatőr: Geoffrey Unsworth zene: Ligeti György producer: Stanley Kubrick látványtervező: Harry Lange, Ernest Archer, Anthony Masters vágó: Ray Lovejoy szereplő(k): Keir Dullea (Dr. David "Dave" Bowman) Gary Lockwood (Dr. Frank Poole) William Sylvester (Dr. Heywood R. Floyd) Leonard Rossiter (Smyslov) Margaret Tyzack (Elena) Robert Beatty (Dr. Halvorsen) Sean Sullivan (Dr. Bill Michaels) Daniel Richter (Moon-Watcher) Douglas Rain (HAL 9000 hangja) Időn és téren átívelő történet az emberiség eredetéről és jövőjéről, az idegen értelemmel való első találkozásról és a világűr kapujának kitárulásáról. Valamikor a múltban, az emberiség hajnalán különös, fekete monolit jelent meg a majomemberek előtt, s új útra terelte a történelmet. Amerikai kutatók egy hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, mely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, vajon kinek szólhatott az üzenet. Ám a hosszú repülés alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, s ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést. Stanley Kubrick 1968-as filmje, melynek forgatókönyvét Arthur C. Clarke-kal közösen írták, minden idők leghíresebb és legtöbbet vitatott sci-fije; nem csak a műfajnak, de az egész filmművészetnek egyik alapműve. A film technikai megoldásait, és főleg szemléletmódját sok tekintetben a mai napig sem sikerült túlhaladni. Video Informations Video Codec: XviD Video Codec Info: XviD project Resolution: 640 x 294 BitRate: 1688 Kbps FrameRate: 25 fps Audio Informations Audio Codec Type: MPEG1/2 L1 Sample Rate: 48 KHz Bitrate: 192 Kbps Channels: 2 channels ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Sok szerencsét! Ha nem jó, keresünk más megoldást. * Automatikusan eltávolított tartalom. |
136. Zubzsu (2009-10-21 14:34.24) - (válasz Randal 135. hozzászólására) |
Igen, azért keresem, mert hallottam, hogy volt ezer éve az m1-en, csak nagyon régen volt... S ezért is kellene most végre, érettebb aggyal megnéznem... |
135. Randal (2009-10-21 14:17.14) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Szoktak lefordítgatni Kubrick filmeket, sőt, úgy tudom Kubrick nagyon "akkurátus" ha erről van szó :) Úgy tudom, a Tágra zárt szemek kapcsán személyesen telefonálta körbe azokat a szinkron stúdiókat, ahol ezt a filmet szinkronizálták, hogy biztos ne legyen gáz :)
És mintha leadták volna az Űrodüsszeiát is valamikor ezer éve m1-en, szinkronosan, de lehet rosszul emlékszem, tényleg régen volt. |
134. Zubzsu (2009-10-21 14:14.12) |
Én a rapidshare oldalán kezdtem el letölteni magyarul, de megakadt, s nem engedi tovább tölteni. Ott 42 kis részből van feltéve. Nekem azok kellenek. Viszont sok mindenki gépén kezdtem el tölteni, és nem engedi a free downloadot... Miért van ez így? |
133. Zubzsu (2009-10-21 13:33.46) |
És nekem tényleg magyarul kellene... Minél hamarabb. Még nem tudom használni a letöltő programokat... De majd megtanulom... :)
(De ha minden kötél szakad, akkor jó lesz angolul is... magyar felirattal... ) |
132. Zubzsu (2009-10-21 13:29.53) |
Cziki, köszi, válaszoltam! :)
És nem tudom, hogy van-e magyarul, valamelyik oldalon azt olvastam, hogy van. Azért kérdeztem rá, hogy itt tudtok-e segíteni... |
131. T.david88 (2009-10-21 12:42.34) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
vagy igen? |
130. T.david88 (2009-10-21 12:42.19) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Sztem nem szinkronizálták le!
Ezeket a filmeket csak eredeti nyelven érdemes..... Üdv! |
129. Cziki (2009-10-21 12:40.43) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Küldtem emilt... |
128. Zubzsu (2009-10-21 12:05.44) |
Sziasztok!Egy nagy segítségre lenne szükségem! Szeretném ezt a filmet megszerezni, de magyar szinkronnal. Tud valaki segíteni nekem? Írjon, aki tud: zubzsu@gmail.com e-mail címemre. Nagyon fontos lenne! |
127. T.david88 (2009-09-23 14:55.12) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
kicsit hiányoltam a mélyebbeket,de tény elég nehéz film...
jó leírás!ÜDV |
126. T.david88 (2009-09-23 14:53.16) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
te mire gondoltál?ÜDV! |
125. T.david88 (2009-09-23 14:52.50) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
elfelejtettem visszaírni...
szal konkrétan arra gondoltam hogy mindkettő filmben lehet h csak jelképesen de az fedezhető fel hogy van a materialista felfogáson kívül az életben ,az egész földön egy olyan 'dolog' ami valamiképpen "irányítja" a földön élőket... |
124. Robcsy17 (2009-09-05 17:17.42) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
KUBRICK AZ ISTEN!!!!!A 2001 NEM AZ EGYIK,HANEM A LEGNAGYOBB SCI-FI.AZ IGAZ HOGY RENGETEG KÉRDÉST VET FEL A FILMBEN ÉS "B"-S FILMEKEN "EDZŐDÖTT"EMBEREK MONOTONNAK ÉS UNALMASNAK FOGJÁK TARTANI,DE EHEZ A FILMHEZ KELL EGYFAJTA ÉRETTSÉG.DE MONDJON RÓLA BÁRKI BÁRMIT EZ A FILM AZ EGYIK LEGNAGYOBB KLASSZIKUS MARAD AMÍG VILÁG A VILÁG! |
123. Valentino (2009-07-27 01:14.30) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Sosem számolom hogy hányadikszor nézem meg ezt a filmet, de most ismét megtettem. Előttem már irtak részletesebb véleményt, ahol a film minden porcikáját megillették a kellő szuperlativuszokkal. Én csak annyit mondok, hogy a film maga a tulvilági tökély, melynek csodája egy olyan felsőbbrendű szépség, melyet érezni képes lehet a néző, de felfogni kevésbé. Minden idők legnagyszerűbb sci-fije, és egy picike túlzással minden idők legnagyszerűbb filmje is, egyben a legmerészebb, leglátványosabb, leginteligensebb.
Alig hihető, hogy ezt emberek készitették... mintha Kubrick maga lenne az a megtestesült bölcsesség, amit a film is önmagában hordoz. Kubrick zsenialitása örök nyomot hagyott a filmvilág amúgyis roppant összetett történetén. Ez olyan nyom, melyet nem felejtünk el, olyan nyom, mint amilyen élményt nyújtott nekem ez a film... |
122. Andro (2009-07-14 20:40.45) - (válasz T.david88 118. hozzászólására) |
Én igen. |
121. Denny90 (2009-07-14 20:07.22) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Kötelességem lenne olyan ismertetőt írni erről a filmről, amely kiemelkedne eddigi írásaim közül, meg kellene tennem, mert a film megérdemli, de ne higyjétek azt, hogy nekem könnyű erről a filmről írnom, beszélnem. Az kétség kívüli, hogy Stanley Kubrick a legegyedibb, legeredetibb rendező a filmtörténelemben, nincs senki, aki az ő képei közelébe kerülhetne, és a párbeszédek, azok is, minden egyes mondat fontos, nincsenek töltelékek, és soha nem hibázik. Megannyi klasszikust készített el (A dicsőség ösvényei, Spartacus, Lolita, Dr. Strangelove, Mechanikus narancs, Barry Lyndon, Ragyogás, Acéllövedék), mint ahogy a 2001: Űrodüsszeia is az. Munkásságáért csupán 1 Oscar díjat kapott, azt is ennek a filmnek a vizuális effektusaiért. Az Akadémiára nézve (Academy Awards) ez kíméletesen fogalmazva is szégyen. Minden egyes filmje után a képek a fejünkben égnek, és valószínűleg örökre velünk maradnak. Hihetetlen mekkora hatást tudott kelteni a Ragyogással, hogyan mutatta be az emberi lélek szenvedését a Mechanikus narancs-ban, vagy a háború poklát az Acéllövedék-ben. Egytől egyig filmtörténeti klasszikus mind, de az, amit a 2001: Űrodüsszeia-ban létrehozott az már ezen is túl van. Ez már több, mint filmtörténeti remek, valami olyasmi, amit nem hittem volna sohasem, hogy egy filmben fogom tapasztalni. Ha azt mondtam, hogy az előbb említett filmjeinek képei beégnek az agyadba, akkor a Űrodüsszeia minden egyes perce rögzül benned, mert ilyen üzenetet nem kapsz akármilyen filmekből, ezt nagyon meg kell becsülni.
Ha egy kicsit rövidebb és célratörőbb választ szeretnétek kapni tőlem, akkor nyugodtan mondhatnám azt, hogy a 2001: Űrodüsszeia minden idők legjobb filmje. A hatás, a megjelenítés páratlan, magával ragadja az embert, a világűrben érzed magad, segít kicsit megmutatni azt, hogy mik is vagyunk és hogy hol is vagyunk. Egy parányi kis porszem, annyi sem, ebben a hatalmas végtelenben, amiben olyan dolgok történnek, amiket saját szemünkkel talán sohasem fogunk látni. A "Jupiter és túl a végtelenen" fejezet a film végén olyan finálé, ami feldolgozásához az emberi agy kevés. Elég furcsa és különleges ezt így írnom, hiszen a filmet ember / emberek készítették, és mégis. Miket lehetne azokra a képekre mondani, most őszintén? Egy utazásban van részünk, melyet filmbeli főszereplője sem tud feldolgozni... Szóval, egy bizonyos értelemben biztos, hogy ez a film minden idők legjobbja. Ezt nézve minden alkotás eltörpül kicsit a szemünkben, nem is lehet semmivel összehasonlítani. De ha azt nézem, hogy mi is a film, mennyi különböző emberi érzéseket tud bemutatni, és mekkora minőségben, és ha tényleg filmkritikusi szemmel nézek, akkor a Remény rabjai legyőzhetetlen. Nálam az minden idők legjobb filmje, legyőzhetetlen kategória. De én most nem is akarok belemenni abba, hogy melyik film jobb a másiknál, a 2001: Űrodüsszeia bekerült a legjobb tíz közé, és kész. Lehetne minden idők legjobbja, mert bizonyos tekintetben az is, de nagyon nehéz feldolgozni. Rengeteg üzenet van a filmben, rengeteg kis kapu, de persze azért könnyebb megérteni, mint egy David Lynch alkotást. Én csak azt mondom, hogy az a fejezet, a "Jupiter...", az túl van a szavakon, nem tudnám kellően bemutatni, leírni, mert az maga a végtelenség, valami olyasmit éreztet, amit sohasem gondoltam volna, hogy be lehet így mutatni. És nézzünk csak az évszámra: 1968! És ilyen filmet ma senki még csak ne is próbáljon megalkotni a "szuper technológiájával". Kár, mert ennek a közelébe sem fog érni... Komolyan mondom. Akármekkora megjelenítésre képesek ma a filmesek, a 2001: Űrodüsszeia világát nem lehet legyőzni, ezt a hatást, a hangulatot... Nah de ennyi szövegelés után, vajon miről is szól a film, ami ennyire a hatása alá kerített... Az első képsorok az "Emberiség hajnalán" (Dawn of Man) játszódnak, a Földön állatok élnek még. Majmok, tigrisek, stb. De már itt látható az emberiség képe, az, ahogyan a majmok viselkednek például. Külön falkájuk van, küzdenek egymással, küzdenek az életben maradásért. De simán kirajzolható a mai emberek képe, az, amikor elesett társukat cserben hagyják, a félelem, az ismeretlen felfedezése, stb. Egy reggelen egy monolit jelenik meg az egyik barlang előtt, a majmok nem is tudják mi az, áll ott, tökéletes formában, melyről látszik, hogy nem ember készítette. Fordulópont ez, de nem értjük tulajdonképpen milyen is. A majom ezután megtanul az életben maradásért küzdeni, fegyvert képes létrehozni. Megindul az a folyamat, amiből végül az ember lesz. A képek valami hihetetlenek, fantasztikusan mutatja be Kubrick ezt az időt, mintha nem is film lenne, hanem egy álom, vagy valami, nem is tudom. Tényleg megmagyarázhatatlan, pedig ez a Földön játszódik. A következő rész évmilliókkal később játszódik, már az űrben, egy koponya-alakú űrhajó tart a Föld körül keringő űrbázis felé. Emberek életét láthatjuk a hajón, hogyan is él az ember a világűrben, amikor nincs a lába alatt a Föld, csak repülnek a végtelenben. Ezért minden egyes jelenet különleges, élmény látni, hiszen nekünk mindez olyan ismeretlen... Ez a film viszont képes megláttatni velünk különböző dolgokat, egyrészről nagyon tudja éreztetni a távolságot, hogy mi is az az igazi messzeség, sötétség. De a végtelent így is lehetetlen felfogni... A hajón tudósok utaznak, na meg a pilóták. Egy idő után a Hold-on találnak valamit, valami megmagyarázhatatlan-t, amit senki nem tud hol, mikor készült. Egy monolit. Egy fekete, tökéletes hasáb, ami a földönkívüli élet bizonyítéka. A hasáb titokzatos jeleket sugároz a Jupiter irányába. Ekkor kezdődik meg az újabb ismeretlen kutatása. A hajót egy ultra-modern számítógép irányítja, HAL-ra keresztelték. A mesterséges intelligenciát már hihetetlen mértékben kifejlesztették, HAL tökéletesen irányít mindent, de ezenkívül gondolkodik, és érzések kifejezésére is képes. Hogy ez utóbbinak mennyi a valóságértéke azt maguk az utasok sem tudják, de elképzelhető, hogy HAL már több, mint gép. És az emberiségnek ez is egyfajta fordulópont, hiszen valami olyasmit hoztak létre, amelynek elméletileg nincs lelke természetesen, de mégis úgy gondolkodik, viselkedik, mint az ember. Erre pedig egyszerű szavakat nem igen lehet találni. Később meghibásodásra hívja fel a figyelmet HAL, egy szerkezetben ki kell cserélni valamit. Mint később kiderül, HAL tévedett, minden tökéletesen működik. A pilóták elhatározzák, hogy kikapcsolják a számítógépet, hiszen eleddig egy ilyenfajta számítógép sem hibázott. Ha pedig HAL képes volt erre, akkor már nincsenek biztonságban a hibernált emberek sem, akiknek életfunkcióit ő kezeli, sőt, ezek után semmi sem bízható rá, mert olyan fontos felfedezések, amikre itt, a világűrben talál rá az ember hihetetlenül fontosak. Megpróbálják tehát kikapcsolni a számítógépet, de HAL öntudatára ébred. Megpróbálja megakadályozni, és ekkor válik biztossá, hogy a 9000-es széria számítógépe már több mint gép. Már több processzornál, memóriánál, egyébnél. Neki már agya van. Az egyik pilóta megbirkózik a feladattal, és ezután valami olyasmi történik, amikre szavakat, mint már írtam, nem tudok találni. A "Jupiter és túl a végtelenen". Ha annyit írok, hogy az ember a harmadik, és talán egyben utolsó monolithoz ér el, akkor remélem tudom éreztetni a feszültséget. Csakhogy ennek feldolgozására emberi agy már nem képes. Csak egy olyan szemet látunk, ami valami olyasmi képsorokon ment keresztül, amit már az agy nem képes feldolgozni. Megöregedve, a halálos ágyon fekve látja az ember az utolsó monolitot, amit nem értünk ugyan tulajdonképpen mi is valójában, de érezzük, hogy hatása hatalmas, eredete viszont ismeretlen. Ezután hirtelen egy embriót mutat a kép, aki pár perccel ezelőtt még a végtelent fedezte fel. Tulajdonképpen a film egy része megmagyarázhatatlan. De éppen erre akar rávilágítani, megértetni, hogy az ember hiába akar mindent magáénak (űrutazás, mesterséges intelligencia), a végtelent akkor sem fogja megérteni... Mert nem lehet, emberi agy nem tudja feldolgozni, ez ellen márpedig senki, semmit nem tehet. A 2001: Űrodüsszeia felejthetetlen alkotás, a filmtörténet egyik legnagyobb műve. De ezek a szavak nem képesek visszaadni azt, ami ebben a filmben rejlik. Ez egy utazás évmilliókon át, a végtelenség bemutatása, ami ugyan lehetetlen, mégis képes megértetni bizonyos dolgokat. Azok az események, amik az űrben játszódnak, egy új bolygó felfedezése, melynek nincs szilárd talaja, elveszve a végtelenben, visszafordulni már késő... Olyan hatása van a filmnek, ami álmokkal említhető egy lapon, mert tényleg olyan, mintha álmodnánk. Stanley Kubrick legjobb és legnagyobb hatású filmje ez szerintem, mely hihetetlen sokat adott nekem. Leírhatatlan, megmagyarázhatatlan, mégis fantasztikus és nagyon élvezetes. Kemény meló feldolgozni, talán nem is lehet, de most gondoljunk csak bele: van értelme a végtelent feszegetni? Tényleg képesek lehetnénk rá? Nem hiszem. Ezek után irreálisnak tűnhet, hogy pontszámot kell hogy adjak erre az alkotásra, mert hasonlóan mint a Forrás-nál, rányomni egy számjegyet, őszintén mondva...furcsa. De ha azt mondom hogy ez az 5-ös a maximális tetőpontja, akkor lehet, hogy ez más lesz. Hogy valami mást mutat. Mert egyértelmű, hogy egy ekkora filmtörténeti klasszikus, mely maga az embert mutatja be, ahogy felfedezi az ismeretlent, csakis maximális lehet. És még ez az értékelés is kevés ahhoz képest, amennyi ebben a filmben van. Maga a végtelenség. |
120. Csernakakos (2009-07-10 19:49.19) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Nem éreztem annyira "kubrickosnak", mint a Mester többi művét. Én egy percig sem untam, az üresjáratok alatt azon gondolkodtam, '68-ban hogy lehetett ekkora csodát művelni a képi világgal, lekötöttem magam.
Én ezért a látványért még ma is megadnám az Oscart. Itt még nem arról szólt a dolog, hogy felbérelsz jó pénzért pár kockafejet, akik RAMmal a seggükben születtek, hogy leüljenek a gép elé, aztán a Maya 3D-vel alkossanak CGI-t. Amit itt látunk a szemeinkkel, ez a nagybetűs Igényesség! Ellenben a vége nem tetszett. Nagyon öncélú, felesleges művészkedésnek hatott, bocsánat, ha valaki nem így gondolja. Az utolsó 10 percben bedobják a nézőt a mély vízbe a érthetetlenséggel... Na ez nekem nagyon nem jön be. Hatásvadász szagot árasztott. A film eleje tetszett a leginkább. A majmok, még ki sem fejlődött igazából az ember, de máris a vérükben csörgedezik az emberi gyarlóság: egymás cserbenhagyása, kiközösítése. Először a számukra idegen fajokat gyilkolják le ösztönszerűen, majd hamarosan egymásra vetik magukat. Aztán hagyják egymást megrohadni. Ha ezt társadalomkritikának szánták, jól működött. Az a bizonyos monolit pedig.. Túl tökéletes, abszolút hibátlan "valami". Már a film elején kontrasztba állítja a korántsem tökéletes emberrel, s ez máris előrevetíti, hogy az ember nem fogja megfejteni a monolit rejtélyét. Ahogy a néző sem a film végét. |
119. Ostobatuk (2009-06-18 14:33.53) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Bevallom, nem igazán :) |
118. T.david88 (2009-06-18 13:18.10) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
és amikor a csillagkapun átlépve ugyebár "átalakul" "az életet elhintő és azt óvó és !MEGFIGYELŐ! lények"-ké (wiki)..
nemtudom érted-e h mire gondolok! üdv |
117. Ostobatuk (2009-06-17 23:29.21) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Minimális. Annyi, hogy itt Hal, ott pedig Smith ébred öntudatára. De az ember-gép, élő-nem élő határvonalával sok film foglalkozik még. |
116. T.david88 (2009-06-17 23:18.09) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
sztetek van hasonlóság a Mátrix alapötletéhez? |
115. T.david88 (2009-05-15 22:36.35) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
én azért nemszólom le "Balika"-t...pl az 'esti mesék' sztem egy "rakás szar"...de lehet h nemnőttem fel még hozzá...-.- -.-
de hogy ez egy rakás szar azért az szíven ütött.. . üdv |
114. Gyorkos (2009-05-15 15:48.35) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
:D |
113. Quantumleap (2009-05-15 14:18.57) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Akkor nézzél akciófilmet, meg szappanoperát! |
112. City225 (2009-05-15 10:58.11) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
hát igen, ha egy kis gondolkodásra van szükség, elég sokan zsákutcába futnak.. |
111. Balika127 (2009-05-14 18:45.02) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Ez a film egy rakás szerencsétlenség, se füle, se farka.... |
110. T.david88 (2009-04-05 19:45.24) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
maradjunk ennél a filmnél sztem... |
109. Mangilla (2009-04-04 23:09.35) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Jah, arra én is rábuktam!
De ez is csak Magyarországon történhet meg, hogy Oscar-díjas csodákat Zs-kategóriás gagyi vígjátákokkal egy kalap alatt forgalmaznak:( |
Vélemények | Törölt felhasználó, 2024-05-14 12:18 | 558 hsz |
Érdekességek | Danyi, 2023-03-26 08:59 | 16 hsz |
Kérdések | Csabaga, 2013-11-14 17:25 | 10 hsz |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
2001: Űrodüsszeia adatlap |
Eredeti cím: 2001: A Space Odyssey |
Évszám: 1968 |
Rendezte: Stanley Kubrick |
Szereplők: Keir Dullea, William Sylvester, Gary Lockwood, Daniel Richter, Douglas Rain |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Arthur C. Clarke - Vélemények |
- Stanley Kubrick - Vélemények |
- Keir Dullea - Vélemények |
- Stanley Kubrick - Kedvenc Kubrick-filmek |
- Stanley Kubrick - Keresem |