Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A forradalom napján - Mozi+, 13:15 |
Pán - Film Café, 13:15 |
Végszükség - Film+, 13:40 |
Emmy - M5, 14:25 |
A tökéletes férj - Paramount Network, 14:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scarlett Johansson (40) |
Jamie Lee Curtis (66) |
Mark Ruffalo (57) |
Mads Mikkelsen (59) |
Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról |
Kevin Costner - Kedvenc Kevin Costner-filmek |
80-as, 90-es évek emléke |
Elit játszma - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Agymanók 2. |
Mads Mikkelsen |
2008-03-19 19:25.06 |
Gondolom osztályozásomból egyértelműen szembe tűnik, hogy nem fogok ódákat zengeni a filmről. Meg is indoklom, hogy miért, de először is hadd kezdjem azzal, hogy mit is vártam ettől a filmtől. Már korábban olvasgattam és utána jártam a filmnek, hogy miről is szól. Alapjában véve a téma megfogott, így hát kihagyhatatlan csemegének ígérkezett. Mondanom sem kell, ehelyett óriási csalódás ért. Nagy nevek, műfaji elemek fura keveréke, a dráma és krimi összemosódása. Ezek a tényezők inspiráltak, késztettek arra, hogy feltétlenül, ha törik, ha szakad, megnézzem ezt a mozit.
Amit láttam, cseppet sem nyerte el a tetszésemet. A történetszövéssel voltak szerintem a legnagyobb gondok. Egy jó film esetében fordulatokról lehetne beszélni, ám itt a nézőt inkább váratlan események érték. Nem tudom, de nekem az volt az érzésem, mintha maguk a rendezők vagy készítők sem lennének tisztában azzal, hogy miként kellene a történetet továbbbonyolítani, illetve azt lezárni. A családi dráma helyenként nyálas és a végletekig leegyszerűsített hétköznapi, parlagias élet, valamint a gengszterélet durvasága, kegyetlensége, irgalmat nem ismerő világa oly módon áll egymással szemben, hogy egy filmben e két világ tulajdonképpen összeilleszthetetlen. A drámai elemek kioltják az izgalmas részek által generált feszültséget, míg a patakokban úszó vér és a cafatokká szétlőtt emberek keltette látvány tökéletesen rombolja szét a tipikus amerikai családi élettel kapcsolatban kialakított illúziókat. Az amerikai álom, tehát nem létezik. A családi élet harmóniája a múltban elkövetett hibák miatt beteljesületlen marad. A történet ugyanakkor lezáratlan, de érdemes ezen is elgondolkodni. A néző értelmezheti úgy is a lezárást, hogy a család megbocsátott az apának, aki titkolta előlük valódi „énjét”, s ezzel veszélybe sodorta mindannyiuk életét. Ám néma hallgatásuk a családi asztalnál inkább csak beletörődés volt a fájdalmas valóságba, s az a hideg közöny, amellyel a jó kis „eltakarítómunka” után hazatérő apát fogadták, jelzi azt, hogy a korábbi harmonikus, identikus, integer életük immáron helyreállíthatatlan. Tom Stall (Viggo Mortensen) átváltozásai, avagy metamorfózisai közhelyesek és sablonosak voltak. A film minden momentuma a tapasztalt nézők számára kiismerhető volt és nem rendelkezett újdonságokkal sem, hiszen kiszámítható volt, hogy mi fog bekövetkezni. Az eredetiségre visszatérve: ilyen nyálas elemekkel összekotyvasztott emészthetetlen „krimit, gengszterstory-t”, s egyben ilyen irritáló alkotást az utóbbi időben nem volt alkalmam elfogyasztani. De hát sajnos megtörtént és már bánom, hogy megnéztem, ugyanis ez egy tipikusan olyan film, amelynek a megnézésével, az ember semmivel sem lesz több, mint aki azelőtt volt. Próbálna a film ugyan értékeket közvetíteni, főként a családi élet területét tárja fel alaposan, de mint ahogyan azt írtam ezeket, az értékeket sikeresen rombolja szét Tom Stall második énjének bemutatásával. Egy szóval ez a „mixer” nekem nem jött be. Roppantul átlagos hollywoodi hulladék… Annak ellenére, hogy a színészek díjakra is voltak jelölve, azért az egyéni produkciók hagynak kívánni valót maguk után. Viggo Mortensen alakításával nem voltam elégedett, szerintem mélyen övön alul tejesített. De lehet, hogy csak azért látom, így mert most egy olyan karaktert elevenített meg, akivel jó pár néző nem tudott azonosulni, így én sem. Fene tudja… Jobbat vártam, úgy hogy számomra elejétől végéig csalódás volt. |
2008-03-19 18:02.00 |
Ugyebár a következő rész címe: Meet Kevin Johnson.
Már nagyon várom ezt a részt, hisz megtudhatjuk, hogy mi történt Michael-lel. (Legalábbis remélem erről fog szólni...) A Jin és Sun jövőjét, illetve múltját bemutató rész után ismét öröm lesz visszatekintéseket látni. Nem tudom észre vetéttek-e, hogy a készítők milyen részletesen és aprólékosan dolgozzák ki a 4. évadot. A Jin és Sun történetét elmesélő részben az idősíkok keverésével szerintem arra próbáltak utalni a rendezők, hogy a következő részben ismét egy visszatekintést láthatunk. Bízom benne, hogy sok talány megoldódik a 8. részben és hogy néhány titokra fény derül. Michael már biztosan az "új" többiek hajóján van, no de mi van a fiával. Már megint elvesztette és ezért kényszerült rá, hogy Ben kémje legyen? Ha nincs a hajón Walt, akkor hol lehet? És egyáltalán mi történt velük? Remélem ezekre a kérdésekre választ adhat a következő rész... ha nem is mindre, de egy párra biztosan... Már volt róla szó, de még mindig bizonytalan vagyok benne, hogy a 4. évad hány részes lesz. Bugi Jakab már többször is írta, hogy a spoilerek szerint 13 részes lesz, ám visszaolvasgattam és néhányan azt írták, hogy 8, de volt olyan is aki azt írta, hogy mivel az írósztrájk már véget ért, ezért a sorozat eddigi menetét nem törik meg és ugyanúgy 23 részes lesz, mint a többi. Ha valakinek van "kézzel fogható" bizonyítéka az belinkelhetné. Köszi szépen előre is! Már alig várom a 8. részt! Csak lenne már...! |
2008-03-15 12:17.17 |
Régen láttam már a 3. évad befejező részét..., de nem emlékszem, hogy meghalt volna Mikhail. Nem menekült meg?? |
2008-03-15 11:50.25 |
Igen, mint azt írjátok valóban nagyon szépen meg volt csinálva Charlie halálának jelenete (a zene, a képsorok szívbemarkoló és megindító volt). Hogy önfeláldozás vagy öngyilkosság volt... hát ez nézőpont kérdése, ki hogyan értelmezi. Viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy "Charlie halálának" jelenete csöppet sem realisztikus. Mikor Michail berobbantja a kabin üvegablakát, akkor hirtelen olyan nyomáskülönbség következett volna be, hogy Charlie azonnal meghalt volna, nem beszélve arról, hogy a beáramló víz olyan erővel tört volna be, hogy Charlie-t egyszerűen szétkente volna a kabin falán. Ugyanakkor Michailnak esélye sem lett volna odébbúsznia, mert a kabinba törő víz egyszerűen magával rántotta volna és beszívta volna a kabinba, ami természetesen az ő halálát is okozta volna. E tény ellenére állítottam azt, hogy a jelenetet frappánsan megoldották, noha egyáltalán nem felel meg a valóságnak, a fizika törvényeinek.
Mint ahogyan azt OJ is írja: az önfeláldozás tipikus példájára Kurt Russel a Poseidon című filmben nyújtott alakítása hozható fel. Az legalább hihető volt, nagyrészt... |
2008-03-14 20:00.45 |
Valóban ő is hihetetlenül jól játsza a szerepét, nem is tudom hogy feledkezhettem meg róla. Egyébként valamennyi szereplő, még a kisebb mellékszereplők is megnyerőek és hitelesek a filmben. A Paul Bettany és Russel Crowe páros pedig nemcsak ebben a filmben nyújt feledhetetlen alakítást, hanem az Egy csodálatos elme című művészfilmben, önéletrajzi filmben is. Kiváló színészek... |
2008-03-14 19:37.29 |
Sajnos elég átlagosra sikeredett, de azért még mindig több értékkel bír, mint némely szájbarágós takony thriller. Közepesre kellett volna értékelnem a filmet, de Anthony Hopkins iránt érzett tiszteletemből fakadóan rávágtam még egy bonusz csillagzatot. Az előzetes alapján egyébként minimum egy jó szint volt az elvárásom, s arra számítottam, hogy olyan élményben lesz részem, mint amilyet A tökéletes gyilkosság című film megtekintésével szereztem. Nos ez a film egyáltalán nem ütötte meg ezt a kívánt mércét. A színészekkel ugyan nem volt baj, hisz mindenki adta magát a színészóriás mellett, de a történet és a befejezés valahogyan nem stimmelt. A film közepén már túlfokozták azt az izgalmi ingerküszöböt, amit el lehet viselni, s ezzel a sablonosnak nem mondható, de annál röhejesebb befejezéssel pedig csak azt érték el az alkotók, hogy az izgalom átcsapott a dühödt tétlenséggel járó gúnyos vigyorba. Így elrontani egy zseniálisan induló filmet! Persze a legnagyobb elméket a legalapvetőbb eszközökkel lehet térdre kényszeríteni. Hogyne, hihető a story… A vontatottabb részeknél egyébként a néző készakarva el kezd gondolkodni azon, hogy akkor mégis hová tűnhetett az igazi fegyver, s a logikus felfogással megáldott nézők természetesen rájönnek a titok nyitjára még mielőtt azt a film maga is reprezentálná, bemutatná. Unalmasnak csöppet sem nevezhető, de annál kevesebb fordulattal bővelkedő film. |
2008-03-14 19:02.38 |
Még le kéne töltenem, no persze meg is kéne nézni... Figyelemfelkeltő az a "BŐVEN", úgyhogy ha jól sejtem kellemes meglepetések fognak érni bennünket. :)) |
2008-03-14 18:58.58 |
Igen, szerintem is Ben keze van a dologban. Bár meg kell említenem, hogy Locke apjának a Szigetre való kerülése egy kis rejtéllyel is meg van spékelve. Emlékezzünk csak vissza, hogy Ben hogyan is fogalmazott: van egy "varázs doboza", ami természetesen nem más, mint a Sziget misztikus hatalma, amely képes az emberek kívánságát teljesíteni. Aztán meg ott van még Locke apjának csöppet sem hétköznapi kijelentése arról, hogy Locke és ő valószínűleg már egy "másik életben" vannak, vagyis hogy meghaltak. Nem egyszerű tehát ez a "feladvány", de mindenesetre izgalmas kérdéseket vet fel. A magam részéről én is úgy látom, hogy Locke apja ténylegesen ott volt és meghalt Sawyer keze által. |
2008-03-14 17:13.50 |
Igen, értem mire akarsz kilyukadni. A Szigetnek tényleg különböző megjelenési formái vannak, s én valószínűnek tartom, hogy Jackob "személye" a legfontosabb karakter e tekintetben. Azt írod, hogy mindenki számára különböző módon jelenik meg a "Sziget". Egyesek egy fekete füstnek, míg mások meghalt rokonaikat látják benne. A Sziget próbál kapcsolatba kerülni a Szigeten tartózkodó emberekkel és azok érzelmi, lelki világára próbál hatni. Ez megfigyelhető (pl.) Kate és Locke esetében. A "Sziget" megtestesülése pedig változó, hiszen Locke a legelső évadban látta, mint fekete füst, s a 3. évadban Jackob képében is láthatta. Kate szintén látta ezt a bizonyos fekete füstöt, s emellett, mint ahogyan azt írod látta egy fekete ló képében is. Mindezt csak azért írom, hogy szemléltessem a Sziget megjelenési formái nem koncentrálódnak az egyénekre nézve, hanem mindig más és más, valószínűleg "hangulatfüggő", hogy milyen formában jelenik meg. Ha a Sziget "támadni" akar, akkor a fekete füst képét veszi fel, ellenben ha egy adott szereplőt befolyásolni akr, esetleg az érzelmeire kíván hatni, akkor egy halott rokon képében, vagy egy múltbeli emlékben szereplő személy vagy állat(a fekete ló) alakjában nyílvánul meg. |
2008-03-14 16:57.35 |
Ez így van: valóban nem kell, sőt nem is szabadna idősebbnek kinéznie, de ha figyelembe veszük, hogy körülbelül másfél éve nem szerepelt a kissrác a sorozatban, akkor egy kicsit szembe fog tűnni, hogy eléggé megnőtt. Ezt pedig valahogyan "meg kell magyaráznia" a készítőknek. |
2008-03-13 23:00.29 |
Köszi szépen, s egyuttal szép estét!:))) |
2008-03-13 22:58.54 |
Véletlenül nem pont Jackob-ra gondolsz? Egyébként, hogy lehet utálni egy olyan szereplőt, akiről még az égvilágon semmit se tudunk? :) |
2008-03-13 22:54.33 |
Huuu. Hát alaposan sikerült mindenkinél "beködösítenem", amint látom. Bocsi, nem állt szándékomban. Amúgy nagyjából értem mire gondolsz, meg ha jól emlékszem pont Veled beszélgettünk már erről az egyik topikban. Hogy is hívják azt a szereplőt? Jackob után ő a második nagy rejtély, meg persze az "új" többiek. |
2008-03-13 22:45.40 |
Nem kérdőjeleztem meg az igazadat, mert én is ezen az állásponton vagyok, miszerint az a személy, akit Locke látott az nem Walt volt hanem Jackob (?, vagy valami más?). Csak felmerült már korábban, hogy a 4. évadban ismét fel fog tűnni Walt és Michael és állítólag Michaelnek igen nagy jelentősége lesz a 4. évadban. Azt a témát vetettem fel, hogy a sorozat készítői miként fogják megoldani azt a problémát, hogy a Walt-ot alakító színész kissé idősebb lett, ami természetesen elég szembetűnően meg fog mutatkozni ellentétben a felnőtt szereplőkkel, akiknek a smink igen sokat segít, hogy mindig ugyanolyannak lássuk őket. |
2008-03-13 22:33.14 |
Igen, a 4. évad eddig tökéletes. Nem is hittem volna, hogy a készítők képesek lesznek új, üde színfoltot adni a már eddig is káprázatos és hihetetlen történetnek, illetve annak strukturájának. De ha az egészet tekintem, akkor OJ véleményével értek egyet, miszerint túlságosan el van nyújtva, helyenként tényleg ellaposodik a történet, de aztán megint történik benne valamilyen váratlan fordulat, ami feloldja az előző részekkel szemben kialakult negatív kritikáimat. Természetesen a Lost nézése, megtekintése nekem is örömet szerez, kiváló kikapcsolódás egy fárasztó nap után, de miután megnézek egy részt már rögvest nézném a következőt. Mivel erre nincs lehetőség (4. évadra gondolok), ezért elég gyakran foglalkoztatnak azok a kérdések, amelyek felmerülnek a sorozatban. Ha figyelembe veszem azt, hogy már a 4. évadnál tartunk, akkor azt a következtetést vonom le, hogy még mindig elég keveset tudtunk meg a Szigetről, túl sok a kérdés, amik megválaszolásra várnak és csak jönnek a további kérdések, melyek az új részekben merülnek fel. Ami persze nem baj, de az 5. és 6. évadnak muszáj e tekintetben kielégítőnek lennie, vagyis ha a sorozat úgy végződne, hogy bizonyos kérdések megválaszolatlanul maradnának az mondanom sem kell egy kicsit bosszantó lenne.
Én is örülök, hogy még izgulhatok a Lost-on még 2,5 évadon keresztül, mindamellett vélhetőleg eleget bosszankodhatok is. Reméljük a legjobbakat. :) Jut eszembe nem tudnád véletlenül megmondani, hogy a 4. évadot hány részesre tervezik? Köszi előre is a válaszodat. |
2008-03-13 18:15.22 |
"Hogy megnőttél, Walt!"- És ez persze nem is csoda, hiszen a gyerekszínészek bizony gyorsan felcseperednek. Lehet, hogy mire viszont látjuk Walt-ot már szakála és vállig érő rasztahaja lesz. :DD A viccet félretéve szerintem egyébként biztosan látni fogjuk, hogy a kissrác igenis sokat nőtt és már kamaszkorba lépett. Erre a hirtelen történt változásra(Lost-idő szerint) pedig egészen biztosan azt a magyarázatot fogják adni a készítők, hogy a Szigetről kikerülve valamilyen "változás" következett be az időben. Emlékeztek a fizikus csávó kísérletére. No pont erre gondolok Walt esetében. Dezmondnál is bekövetkezett egyfajta különleges "változás", így valószínűleg Walt esetén is ez lesz az indoklás a növekedésére nézve. Bocs, hogy itt ködösítek, de hirtelen ez jutott eszembe. |
2008-03-13 17:53.31 |
Végre egy igazi vélemény! Úgy gondolom egy Vélemények topikban pontosan ilyen hozzászólásoknak kellene szerepelnie nem pedig, olyan "párbeszédeknek", amik ezután a színvonalas írás után következnek.
Úgyhogy megragadva az alkalmat szeretnék mindenkit arra kérni, hogy akinek nincs kialakult, határozott, ízlésesen megfogalmazott véleménye a Losttal kapcsolatban, akkor az ne használja úgy a topikot, mint valamilyen sz*ros chatfelületet, mert az ilyen kulturálisan gyökérszintről tanuskodó hozzászólások a topik amúgy sem "nagy értékkel rendelkező" színvonalát csökkentik. (Bocs ezt muszály volt bele írnom.) Véleményedet természetesen tiszteletben tartom és megbecsülöm. Sok mindenben egyetértek Veled. Például abban, hogy az 1. évadban túlságosan elnyújtották a cselekményt (ez egyébként jellemző lesz a további évadokra is) méghozzá érdemtelenül, hiszen a 23 vagy 24 részes évadok után a nézőt még mindig ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint amik már a legelső epizódokban is felmerültek. Azzal is egyetértek és csak a saját tapasztalatomból adódóan is belátom, hogy kezd idegesítővé, bosszantóvá válni, hogy a sorozat készítői egyszerűen palira veszik a rajongókat, a nézőket. Egyesek abban látják a sorozat varázsát, hogy újabb és újabb kérdések merülnek fel, no igen de ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását nem kellene évadokon (!) kersztül nyújtani, késleltetni. A magam részéről inkább a történetet tartom a legmegnyerőbbnek, illetve a sorsszerűséget. Hiheteten látni, hogy az egyes részek mennyire összhangban vannak egymással. Persze ez most pont ellentmond a Te véleményednek, hiszen Te azt állítod, hogy az egész ellaposodik, vontatottá válik egy idő után. Magam is éreztem ilyet már az 1. évadnál is, de utánna inkább csak a részek közötti kapcsolatok, összefüggések maradtak meg bennem, amelyek számomra azt a benyomást keltették, hogy a Lost igenis úgy van megkomponálva, ahogyan kell. Lehet, hogy egy adott rész nem tetszett, de az majd a későbbiek során biztossá válik, hogy tartalmazott egy vagy több olyan elemet, mely fontossá, esetleg meghatározóvá válik az elkövetkezendő részekben. Nem tudom nézel-e más sorozatokat? Mert ha igen, akkor észre vehetted, hogy napjaink legkiválóbb sorozatainak fő célja az izgalom állandó fenntartása és természetesen az, hogy a nézőt azáltal ejtsék rabul, hogy az egyes részeket rejtélyesen vagy a szereplőre nézve kétes helyzetben fejezzék be. Példának említeném a következő sorozatokat: A szökés (Prison Break), 24. Ezekre ugyanaz jellemző, mint a Lost-ra. A népszerűsége ezeknek a sorozatoknak nemcsak annak köszönhető, ahogyan csűrik-csavarják a történetet, hanem annak is, hogy emberi értékekről szólnak. Mindenki megtalálhatja benne önmagát és bárki képes ezáltal hiteles képet festeni világunk komplementer, illetve komplex tulajdonságáról. Számomra az emberi értékek a legfontosabbak: kitartás, becsület, tisztesség, helytállás, barátság, hűség, önfegyelem, bizalom, szerelem, szeretet, a másikhoz való odafordulás, segítőkészség és még sorolhatnám. Nagyon sok Lost rész éppen ezért fogott meg annyira. Bár a populáris kultúra a "jó csaj" és a "szexi pasi" motívumokra rendezkedett be, de szerintem, aki értő szemmel ül le megnézni egy ilyen sorozatot, annak nem vagy nemcsak ez jön át, hanem azok az emberi tulajdonságokkal kapcsolatos mondanivalók, amiket már fentebb említettem. A sorozat körül kialakult kultusz egyébként kezd alábbhagyni, ugyanis pont amiatt amiről egyébként Te is írtál, vagyis a vontatottság miatt sokan "elpártoltak" a sorozattól és felhagytak annak bálványozásával. Én kitartok a Lost mellett. Ha már eddig folyamatosan néztem, akkor most már igazán kíváncsi vagyok a legeslegvégére. Egyébként szerintem a Lost egy modernkori társadalmi problémákkal átitatott, illetve fűszerezett drámai sorozat, amelynek sajnálatos módon végeláthatatlan retardációja (késleltetése) van és a végkifejlettjére sajnálatos módon még nagyon hosszú ideig kell várnunk. |
2008-03-13 16:50.09 |
Persze, ebben tökéletesen igazad van. A díjak semmit sem árulnak el a filmekről. Legalábbis számos film van, amely a nézők szemében klasszikussá vált, kultuszfilmmé nőtte ki magát, de a díjkiosztógálákon szobrocska nélkül maradt. Mint azt nagyon helyesen írod: ez egyértelműen a film témájától, esetleges politikai hivatkozásaitól, nézeteitől függ.
Ha meghallok egy filmes hírt, amelyben szerepel az aranymálna, akkor rögvest le tudnám köpni a tv-t. Szerintem az egész nem ér semmit és hülyeség az egész úgy, ahogy van. Gondoljunk csak bele, hogy Hollywood, vagy a különböző független filmesek töménytelen mennyiségben termelik ki a szart, mégsem kapnak ilyen "elismerést". A Robin Hood, mint már említettem a kedvenc gyermekkori kalandfilmem és roppantul megrázott és megbotránkoztatott, hogy nemcsak jelölve, de díjazva volt azzal a "szutykos mánával". Minden esetre egyetértek álláspontoddal. |
2008-03-13 16:33.27 |
1. A fekete füstöt a 2. illetve 3. évadban úgy fogják emlegetni, mint valamilyen védelmi rendszert. A Sziget egyik misztikus, természetfeletti "létezője". Egyelőre racionális magyarázatot még nem kaptunk az Általad is feltett kérdésre. A 4. évadban bíztató jelek vannak arra nézve, hogy hamarosan kiderül a nagy rejtély. Vagyis mi, akik a 4. évadot nézzük, ugyanolyan kíváncsian várjuk a választ, mint ahogyan Te. Egyébként hol tartasz? Mert ha már a 4. évadot nézed, akkor figyelmedbe ajánlom a 4. évados topikot (akik már látták), s ott is Bugi Jakab írását smokeyról, azaz a fekete füstről.
2. Igen, Dezmond miatt zuhantak le, mivel túlságosan későn pötyögte be a gépbe azt a titokzatos számsort. Vélhetőleg a számsor misztikus ereje is közre játszott a repülőgépszerencsétlenség bekövetkeztében, hiszen a begépelésük elmulasztásával a Sziget mágneses ereje fölerősödött, s ez okozhatta a repülőgép kettészakadását, majd lezuhanását. Egyébként maguk a számok hiheteten nagy jelentőséggel bírnak. Ha foglalkoztat ez a téma, akkor figyelmedbe ajánlom a következő oldalt: [link] , így láthatod, hogy a Lost-ban minden kis apróságnak oka van és természetesen minden nagy jelentőséggel bír. Nem mindennapi sorozat, mi? Jó szórakozást a Lost-nézéshez! |
2008-03-11 19:35.54 |
Ja, bocs. Nem eset le. :DDDDD
De végtére is, akkor csak jól gondoltam... |
2008-03-11 16:32.51 |
Igen, kiváló érvek. Meggyőztél. Jack apja halott. Ennek bizonyítékául még annyit fűznék hozzá, hogy Ben legelső visszaemlékezésében, mikor még kisgyerek volt, megjelent számára halott édesanyja "szelleme", alakja. Ugyanez történt Jack esetében is. |
2008-03-11 16:28.51 |
Bár nem pont a témába illő a kérdésem, de felmerült bennem az a gyanú, hogy Jackob és a fekete füst valahogyan kapcsolatban állhatnak egymással. Véletlenül nem írnak erről a spoilerek? Ez a feltevés Mr Eko halálával kapcsolatban kezdett megfogalmazódni bennem. Hiszen Eko halott testvérével találkozott és beszélgettek egymással (a pontos részletekre nem emlékszem, de valahogy így történt), majd a fekete füst "megölte". Jackob figuráját nehezen lehetne racionális úton magyarázni, úgyhogy a szkeptikus nézők is természetfelettinek tulajdonítják a karaktert. Jackob ugyebár képes a halottak alakját "felvenni", vagyis egyértelmű kapcsolatban van a halottakkal, illetve a túlvilággal. Lehet, hogy a fekete füst Jackob normális alakjának, megjelenési formájának tulajdonítható? |
2008-03-11 16:18.54 |
Értem, de emlékezz vissza, hogy még mielőtt Shannon meghalt volna többször is megjelent előtte Walt és segítséget kért tőle. Közvetlenül Shannon halála előtt Sayid is látta Walt-ot. No de akkor még nem lehetett halott Michael fia, hiszen ő és apja a 2. évad végén fogják elhagyni a Szigetet a többiek hajójával. Ben többször is említi, hogy Walt igazán különleges gyermek és ha jól emlékszem ugyanezen állásponton van Locke is, az 1. évadban többször is ezt hangoztatja. Hogy voltaképpen mi is ez a különleges tulajdonsága ezt sajnos nem tudhatjuk, de talán egyszer majd fény derül erre is, ahogyan több más eddig még megválaszolatlan kérdésre. Azzal egyetértek, hogy Jackob valószínűleg a halottak alakját képes magára ölteni, de szerintem Walt megjelenései nem állnak kapcsolatban Jackobbal. Lehet, hogy a különlegessége pont ebben rejlik. |
2008-03-10 19:20.44 |
Igen. Waltra én is gondoltam. Szerintem ő is szóba jöhet, de a Michael-es verzióra szerintem nagyobb esély van. Vagy ki tudja, lehet, hogy valaki más lesz, akit mi nem ismerhetünk még, de Locke a múltjából adódóan igen. Na mindegy, majd meglátjuk...
Jack apjával kapcsolatban meggyőztél. De mégis felmerül a kérdés, hogy hová tűnt a holtteste? Remélem nem a jegesmacik fogyasztották el desszertnek... :) |
2008-03-09 21:28.41 |
Igen. Ebben határozottan van valami. Elvégre is Locke a Sziget különleges "hatalmának" köszönhetően újra lábra tudott állni, Rose meggyógyult rákos betegségéből, Jin képes volt teherbe ejteni feleségét, Sunt. Ha belegondolunk abba, hogyha mindezek a csodás események bekövetkeztek, akkor miért ne térhetett volna vissza az élők sorába Jack apja. Hiszen ő még a Szigetre érkezés előtt halt meg. Boone, Shanon, Anna Lucia, Libby és még sorolhatnám mindazon szereplőket, akik már a Szigeten haltak meg, ők bizony nem térnek vissza soha, noha Boone például számtalan Locke álomban, vízióban tűnt fel. Én is úgy gondolom, mint ahogyan Te, vagyis hogy Jack apja "visszatért" a halálból, bár erős a gyanúm, hogy lehet mégis csak egy szellemmel van dolgunk.
A Lostban mindigis érezhető volt a drámai stílus mellett sci-fi beütés és a 4. évad szinte valamennyi részében találkozhattunk megmagyarázhatatlan eseményekkel. Korábban úgy fogalmaztam, hogy nem tetszenne a Lost, hogyha túlságosan felerősödne benne a misztikus vonás, de immár ezen az állásponton változtatnom kell, ugyanis igen csak innyemre van. |
2008-03-08 23:51.47 |
Megszokhattuk már, hogy Oliver Stone mindig is az eredetiségre, originalitásra törekedett. Ezzel, a vietnámi háborúval foglalkozó filmjével sincs másképp. Nem Amerika dicsőségét hirdeti, nem zeng magasztos ódákat, himnuszokat a háború hiábavalóságáról és értelmetlenségéről, mint ahogyan azt egyébként teszi a Született július 4-én című filmben, hanem kemény bírálatot fogalmaz meg a Vietnámban harcoló katonákkal szemben. Hazafiatlansággal is lehetne vádolni Stone-t, hisz saját hazája legtragikusabb történelmi kudarcáról készített egy olyan filmet, amely tényszerűen mutatja be azt az igazságot, amelyet a felső vezetés próbált a közvélemény elől elhallgatni. Nem a vietnámiak győzték le az USA rettegett, félelmetes hadigépezetét, hanem önmagukat sodorták a bukás feneketlen mélységébe. A katonák a körülmények áldozataivá váltak. Hiába voltak felszerelve a legkorszerűbb fegyverekkel, harcászati eszközökkel, a dzsungel veszedelmei: a kígyók, a vörös hangyák, a folyóparton a járványveszély, a malária és a tífusz, az állandó esőzések, az éjszakai őrség miatti állandó ébrenléttel járó kimerültség mind-mind az őrület határára sodorta a katonákat. Egyesek, mint például Chris (Charlie Sheen) vagy Elias (Willem Dafoe) a fű, a kábítószerek segítségével nyerték vissza azokat az emberi vonásaikat, amiket a csata hevében elveszítettek az embertelenségek ily közeli megtapasztalásával. Nem a trendség miatt nyúltak ezekhez a stimulatív szerekhez, hanem azért, mert idegállapotuknál fogva rá voltak kényszerülve arra, hogy ezeknek a szereknek a segítségével elfeledhessék mindazt, amit tettek vagy aminek szemtanúi voltak. Sokan úgy értelmezik ezt a momentumot, vagyis hogy az amerikai katonák füvet szívtak, hogy a hadviselt katonákat akarja lefokozni, degradálni Stone, de koránt sem erről van szó. A katonák reménytelen helyzetét és kiszolgáltatottságát akarta ezzel reprezentálni, ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy valóban ne történt volna ilyesmi. A drog menedék és menekülési lehetőség a rideg valóság elől. A főszereplő Chris is ezért kényszerül arra, hogy a rabjává váljon.
Voltaképpen két embertípusról szól a film: az öntörvényűekről és a törvénytisztelőkről. Az öntörvényűek nem tisztelik az írott vagy íratlan szabályokat, és inkább áthágják azokat, csakhogy ez által a küldetésüket tejesítsék, vagyis a háborút megnyerjék. Képesek egy eszméért (Amerika dicsőségéért) lesüllyedni a pokolba és eladni a lelküket a Sátánnak. Nem ismernek könyörületet még honfitársaikkal szemben sem. A törvénytisztelők ezzel szemben elítélik az önkezűséget, az értelmetlen brutalitást, a civilek lemészárlását. Az írott törvények (emberi jogok) képviselői ők, de persze belőlük is hiányzik a keresztény szeretetparancs, mely féken tartaná a katonák nyers brutalitását még saját ellenségeikkel szemben is. Jó néhány katona nyakában viszont számtalan jelenetben lehet látni, hogy a dögcédulájuk mellett ott fityeg a kereszt is, ami utalhat arra, hogy az embertelenségnek is vannak korlátjai, és hogy ezek a harcosok állandó megbánást tanúsítanak, habár gyilkolásra vannak kényszerítve, hisz mindannyian életben kívánnak maradni és csak egy vágyuk van: letölteni a szolgálati időt és végre hazajutni. Vissza ebből a káoszból a nyugodt otthonba, habár titkon tudják, hogy odahaza nem várja őket semmi, csak a család. A Született július 4-én című Stone-filmben pont ezt mutatja be, ilyen szempontból talán a két film akár komplementer kapcsolatban is állhat egymással, azaz kölcsönösen kiegészítik egymást. A két embertípus pedig egymással is harcban áll, nemcsak a vietkongokkal. Barnes (Berenger) a halálba küldi az igazság bajnokát, Eliast. Chris-nek pedig döntenie kell: vagy elviseli öntörvényűek megdönthetetlen hatalmát vagy maga is, azzá válik. Chris az utóbbit választja, mikor Barnes-t kivégzi Elias meggyilkolása miatt. Charlie Sheen színészi kvalitásait bár erősen megkérdőjelezem, de ebben a filmben különösen ez a jelenete tetszett. Azzá vált akivé nem szeretett volna: Barnes lett belőle, de megtartotta azokat a vonásait is amelyek visszavezethetik az emberségesség ösvényeire. Hogy mi okozta az amerikai kudarcot Vietnámban? Nos a válasz Chris személyiségtörténetében és a film végén bekövetkezendő átváltozásában rejlik. Az amerikai katonák egymás ellen is ugyanolyan kemény harcot vívtak, mint igazi ellenségükkel. A megosztottság, a nézetek különbözősége mindig is a szélsőséges ellentétek, és az egymás iránt érzett gyűlölet fölerősödéséhez vezet, vezetett. Amerika önmagát győzte le, mert egy olyan sakktáblán játszott, amelyen három különböző típusú figura volt, de csak két játékos játszott. |
2008-03-08 22:21.02 |
Nem olvasok spoilereket a Lost-tal kapcsolatban, ám egy érdekes feltételezésem van Michael feltűnésével kapcsolatban. A 4. évad szinte valamennyi részében megemlíti Ben, hogy a hajón van egy beépített embere, aki az egyedüli segítsége az "új többbiekkel" szemben. Szerintem ez a bizonyos beépített ember nem más, mint Michael. A 2. évad végén hagyta el Michael és Walt a Szigetet a többiek hajójával. Ugyanezen részben volt az, amikor egy repülőgépről valamilyen kutatócsoport felhívta Pennyt, hogy megtalálták, amit keresnek, a Szigetet és ezután indulhatott el az a kutatóhajó, amit a 4. évad 5. részében láttunk. Ben valószínűleg tudta, hogy keresik a Szigetet és egyszer biztos, hogy meg fogják találni, ezért lehet, hogy valamilyen egyességet kötött Michael-lel, hogy épüljön be a hajóval érkezők közé. Ismerjük Ben furfangos terveit: először engedékenynek tűnik, de közben kihasználja az embereket. Kítűnő példa erre Juliet vagy Locke esete. Az én véleményem az, hogy Ben megzsarolhatta Michaelt vagy, amint azt már megszokhattuk tőle valamivel rávette, hogy teljesítsen valamilyen küldetést, ami lehet egy egyszerű kémkedés vagy annál sokkal több. Egy biztos, ha az első hat részben még nem kapott szerepet, illetve még nem tűnt fel, akkor biztosan fontos feladata lesz a későbbiek során.
Nem tudod, hogy a 7. részben vajon feltűnik-e Michael avagy nem? |
2008-03-08 21:02.24 |
Na akkor hadd segítsek!
Ha visszaolvasnád az előbb egy párbeszéd zajlott le két fórumozó között. Dész feltett egy kérdést, amire Szilvi86 készségesen válaszolt, majd Dész megköszönte neki a segítségnyujtást, a válaszadást. Ez ennyire pofonegyszerű. Ha szabad egy kérdést: Miért kell mindig értetlenkedned? Olvass vissza, akkor megérted, ha nem megy, akkor meg olvasd el kétszer vagy többször amit a többiek írnak és akkor talán megérted. Nem a rosszindulat beszél belőllem , de rohadtul irritál, hogy egy filmes fórumot úgy kezelsz, mint valami hülye chatfelületet, mert körülbelül ott divat a három meg két szavas mondatokból álló társalgás, ami még ráadásul nyelvtani hibák tömkelegével van tele. Azt hiszem írtam már,de akkor leírom még egyszer (UTOLJÁRA): Ez egy fórum, ahol az emberek saját véleményeiket fogalmazhatják meg filmekkel és sorozatokkal kapcsolatban. A sorozatok esetében természetesen nemcsak vélemények jöhetnek szóba, hanem kérdések, találgatások, illetve rajongói topikok is létrejöhetnek. Értelmes beszélgetés egy adott témáról természetesen csak akkor alakulhat ki, ha van mondanivaló és látszik az, ha az ember gondolkodott a témáról, hogy foglalkoztatja és kíváncsi mások véleményeire is. A Te hozzászólásaid a felesleges és értelmetlen kategoriába tartoznak. Feltételezem ez a korod miatt van, hiszen még túl fiatal vagy és ezáltal tapasztalatlan is. Nem megrónni vagy bántani akarlak, hanem csak tanácsot szeretnék Neked adni, amit egyébként már egyszer megtettem. Ahhoz, hogy egy fórum megbecsült, illetve tiszteletben tartott tagja légy, rendelkezned kell az irodalmi nyelv normatíváival, magyarul, olyan beszédkulturával kell rendelkezned, ami mindenki számára tiszta, világos és érthető. Ha ez meg van és vannak észérveid, egyedi gondolataid, amik mások számára is érdekesek lehetnek, akkor minden adva van ahhoz hogy normálisan tudj "használni" egy fórumot. Kihangsúlyoznám ha e három tényező (mindenki számára világos nyelv, értelmes gondolat, kidolgozott érvek vagy ellenérvek) közül nincs meg valamelyik, akkor mint ahogyan azt tapasztaltad sokan ellened fordulnak, beléd kötnek, provokálnak. Amint láttam ez Téged cseppet sem érdekel, azt is mondhatnám hogy szépen leszarsz mindenkit és csak írsz tovább mindent össze-vissza. 10 évesen roppant nagy egód van és ez dicséretre méltó, de természetesen nem mindenkinek jön be és így nekem sem. Hadd tanácsoljak Neked valamit, ha megengeded: Fölösleges energiáidat fordítsd inkább olvasásra. Hidd el ez segíthet abban, hogy elsajátítsd azt a bizonyos irodalmi beszédkulturát, amit már fentebb említettem. Olvasás alatt természetesen nem az internetezést értem, sőt ha már így szóba került, akkor inkább hagyj fel az internet használatával, túl fiatal vagy még, ne akarj mindenáron felnőttként viselkedni. Örülj, hogy gyerek vagy még és legyél boldog. Olvass könyveket! Például a Te korodban különösen ajánlott olvasmányok Fekete István regényei, vagy említhetném még a Tom Sawywer kalandjait, Harry Pottert (de ne ragadj le ennél, van számtalan jobb gyermekkönyv), Lassie hazatér, Móra Ferenc művei stb. Ne értss félre nem utasítalak és nem megmondani akarom, hogy mit csinálj, csak azt szeretném, hogy ne maradj azon a gyökér, kulturális-analfabéta szinten, amin a mai tizenévesek sajnos vannak. Olvass sokat, mert ezáltal nyelvileg is fejlődöl és így évek múltával elérheted azt, hogy értelmes hozzászólásokat tudj produkálni egy adott témával kapcsolatban. Sok sikert hozzá, és addig is kerüld a felesleges, értelmetlen "közbeszólásokat". Szükségesnek éreztem ezt leírni, többet nem fogom. |
2008-03-08 19:35.43 |
Patrick O’Brian tengeri kalandtörténetét nem is lehetett volna hitelesebben vászonra vinni. A nézőt magával ragadja ezeknek a XIX századi hősöknek az elszántsága, munka fegyelme és morálja. Küzdöttek a tenger haragjával és az időjárás viszontagságai ellen, harcoltak egymással és az ellenséggel. Valahányszor leülök megnézni egy történelmi témájú filmet és látom, hogyan éltek a korabeli emberek, mindig eltöprengek azon, hogy mennyivel jobb volt az a világ, amikor az ember még behatárolható és egyben korlátozott létező volt. A mai világból eltűnt a részvét, az egymás iránti törődés, a segítőkészség és eltűntek a közösségek iránti feltétlen hűség és odaadás. Jobb volt akkor élni, mert tűrni és szenvedni még mindig jobb, mint látni a nihilt, a semmit, ami napjainkban a világot sötétségbe borítja. Köd van, sötét van, és nem lát senki, hiszen mindenki csak saját magát látja, és nem érdekel senkit a világ. No de hagyjuk ezt a tragikus létfelfogást, létszemléletet, inkább a filmről írok egy-két dicsérő szót.
Nagyszerű év volt 2003. A filmtörténet rengeteg látványos filmmel lett gazdagabb. Hadd említsem például a Kapitány és katona mellett Az utolsó szamurájt vagy A gyűrűk ura befejező részét A király visszatért. Annak ellenére, hogy A gyűrűk ura tarolt, A kapitány és katona 10 Oscar jelöléséből megkapott kettőt, ami ebben a helyzetben igenis jónak számít. Bár a magam részéről megemlítve, én több díjjal jutalmaztam volna ezt a kiváló filmet, s mindezt természetesen a Gyűrűk ura rovására tettem volna. Az a film csak a bevételek miatt kapott annyit, no meg a miatt, mert elnyerte a közönség tetszését, jó üzletet csinált a filmes mágnásoknak, amit a 11 szobrocska csak még inkább növelt. Az én szememben nem lesz klasszikus egy film, ha sok díjjal jutalmazzák őket. Számos olyan film vált kedvencemmé és a nézők szemében klasszikussá, amely alul maradt a filmes gálák díjátadásain és kitüntetés nélkül távozott. A szerény, két kis szobrocskával rendelkező tengeri eposz még mindig közelebb áll hozzám, mint Tolkien nem kevésbé remek fantázia művének filmes adaptációja. Russel Crowe-nál karizmatikusabb egyéniséget nem is lehetett volna találni Jack Aubrey kapitány szerepére. Már ahogyan a színre lép rögtön rabul ejti a nézőt. Tekintélyt parancsoló külleme mögött mély, szívből jövő emberi érzések lappangnak, melyet a hajó irányítása miatti állandó keménység és hidegség láthatatlanná tesz, ám a tekintete és a tettei mindig igazolják a kapitány humánus jegyeit. Egyszerűen lebilincselő alakítást nyújt Crowe. Igazi karakterszínész! Tartottam tőle, hogy a film nézése közben állandóan a Gladiátor fog eszembe jutni a harci jelenetek közben, ám szerencsére nem így történt. El tudtam vonatkoztatni. Crowe-ban nem a gladiátori szerep tündöklött, hanem egy igazi kapitány volt, aki képes lett volna meghalni a hajójáért, a célért, hogy a francia hajót zsákmányul ejtse. Róma nincs többé. Jó pár színészt tudnék említeni, akik egy-egy szerep után nem tudnak átlényegülni valami mássá, hanem mindig ugyanabban a szerepben szeretnek tetszelegni. Ilyen volt például Harrison Ford, aki a Férfias játékok című film után számos olyan filmben játszott, melyek mindegyikében a családját védelmező apa szerepében jelent meg (Az ördög maga, Az elnök különgépe) Crowe-nál erről szó sincs. A Gladiátort és a Kapitány és katonát még csak össze se lehet hasonlítani, mind amellett Crowe e két filmben nyújtott színészi játéka mindkettőben merőben más volt, s ez csak a színészt dicsérheti. Ha már a Gladiátorért megkapta, a Kapitány és katonáért egy jelölést csak megérdemelhetett volna, nem de bár? Maga a film hiteles, életszerű. Látszik, hogy a díszlettervezők és a rendező, Peter Weir nagyon ügyeltek a sok kis finom részletekre, s ezért válhatott az összhatás oly nagyszerűvé. Akik tipikus kalózfilmre számítanak azokat kellemes csalódás fogja érni, mert ez bizony jobb annál. Mesteri alkotás és egyben méltó tisztelgés a történet kitalálója, az alapmű írója előtt, hisz Patrick O’Brian sajnos nem élhette meg, hogy viszontlássa életműve eme remek darabkáját a filmvásznon. |
2008-03-08 01:23.11 |
Látom lementünk kutyába és csak marcangoljuk egymást ahelyett, hogy érdemben szólnánk hozzá egy nagyon érdekes témához, ami nem más, mint a 4. évad. !!!
Ébresztő emberek!!! Majd beledöglöttem a várokozásba, csakhogy megtekinthessem a 4. évad részéit... Most itt van és tessék a topik fele Kate23, azaz Noémi helyesírási hibáiról, meg koráról szól. Szerintem hagyjátok... ha Neki ez okoz örömet, hogy az Ő neve szerepel minden topiknál, akkor csak írjon, amit csak akar... Engem különösebben nem érdekel, mert már egyszer intéztem hozzá az egyik topikban egy kérést, illetve pár jó tanáccsal is elláttam, amit sajnos úgy látszik nem fogadott meg, úgyhogy innentől kezdve hagyom is... Amint látom még nem is beszélgettünk az 5. és 6. részekről. Itt az ideje. (Holnap nézem meg a 6. részt=Hip-hip hurrá!!!) *Kinek hogy tetszett? *Mi a véleményetek a 4. évadról? Hogyan értékelnétek eddig mondjuk egy ötös skálán? Szép estét mindenkinek! Ideje aludnom, mert hullafáradt vagyok... hrooo :DD |