Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Constantine, a démonvadász - Film+, 23:00 |
Kész katasztrófa - RTL Három, 23:00 |
Túszjátszma - Film Café, 23:00 |
A szomorúság háromszöge - Paramount Network, 23:20 |
Jack Irish - A piros könyv - Galaxy4, 23:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Twister - Vélemények |
Vérbeli hajsza - Vélemények |
Vedd meg most: A shopping-összeesküvés - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Családi kiruccanás |
Kostja Ullmann |
2009-09-21 20:41.10 |
Pontosan így igaz, épp most küldtem el neki egy e-mailt, amiben rákérdeztem a dologra. |
2009-09-21 19:08.08 |
Ha már szóba jöttek az italok, írjátok meg, hogy a folyadékok közül milyeneket fogyasztotok? Miből kb. mennyit? |
2009-09-21 05:02.40 |
Köszönöm Master az infókat! |
2009-09-20 21:25.52 |
Én szombaton ügyeltem, ma meg elég sűrű volt. Miután hazajöttem heti bevásárlás, aztán kibumliztam BKV-val edzeni a Budai-hegységbe, utána főzőcske, egyebek...
Neked? |
2009-09-20 18:05.12 |
Nem bírtam végignézni, nem kötött le csak kb. 20 percig, aztán csak vissza-visszakapcsolgattam, belenézegettem.
Amit a javára tudok írni, az az, hogy a harcolós, verekedős jelentek vérprofin vannak benne megcsinálva, minden elismerésem az alkotóké és a szereplőké. Magánvéleményem szerint vetekednek ezek a jelenetek a Terminátor filmekben látható hasonló jelenetekkel. |
2009-09-20 18:01.26 |
Egyetértek Utolsó szamuráj rövid összefoglalójával:
"Ridley Scott egyik buktája,melynek értékeit csak évekkel később kezdték felfedezni.Legyünk igazságossak persze:nem ez a mester legjobb filmje,és stilusossága ,kimodoltsága épp korlátozta a mozi élvezetét sokaknak,mint segitette.A naszkok zseniálissak,érdekes Tom fiút ilyen hajjal szaladgálni látni,teljesitménye inkább közepes.A fotozása,a vizuális hatása a mozinak azonban igen erős,bizony egy-két képnél olyan érzése van az embernek,Peter Jackson azért néhányszor megnézte ezt a filmet......Hiánypotlásként kijöhetne végre dvd-n,mert igencsak figyelemreméltó munka." Engem ez a erősen misztikus, mesevilág történet egyáltalán nem ragadott meg, nekem nem tetszett, de amit R. S. képes kihozni a filmekből a látvány és a képi világ tekintetében az valami frenetikus! Olyan hangulat árad ebből a filmből is, hogy az embert teljesen magával tudja ragadni, helyenként pszichedelikus élmény a javából. Számomr a színészek játéka is nagyon meggyőző volt, nem lehet panasz T. C-ra sem. |
2009-09-20 17:42.11 |
Annak ajánlom ezt a filmet, aki kedveli a régi kosztümös háborús filmeket és a rajong a lovakért.
Fordulatos, jó történet, happy enddel. Értékelésem 1-100-as skálán 64. |
2009-09-20 17:34.06 |
+1
Kár, hogy nem veszi észre magát! |
2009-09-20 17:32.27 |
Ez tényleg jól hangzik, hol lehet ilyet kapni? |
2009-09-20 16:33.44 |
A Keresztapa III. (1990)
A filmtörténelem legnagyobb családregénye folytatódik. A trilógia befejező részében Al Pacino a hatvanas éveiben járó mindenható Keresztapa, akit két cél vezérel: hogy családját letérítse a bűn útjáról, és hogy megfelelő utódot találjon magának. Lehet, hogy ez az utód a heves Vincent (Andy Garcia) lesz...de lehet, hogy épp ő az, aki Michael álmait a törvényes üzletről az erőszak poklává változtatja. Francis Ford Coppola rendezésében, Pacino, Garcia, Diane Keaton, Talia Shire, Eli Wallach, Sofia Coppola és Joe Mantegna főszereplésével a nagyszabású film méltó lezárása a filmtörténet legklasszikusabb trilógiájának, hét kategóriában jelölték Oscar-díjra. Letöltés: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:30.58 |
A Keresztapa II. (1974)
A Keresztapa első részének e briliáns párja folytatja a Corleone család egymást követő generációinak történetét. Coppola két történetet mesél el a második részben: a fiatal Don Vito gyökerei és felemelkedése Robert De Niro szédületes alakításában, a másik Michael, az örökös alakja (Al Pacino) az új Keresztapa szerepében. Coppola összegyűjtötte ugyanazt a tehetséges csapatot, mely A Keresztapa elkészítésében segített neki, s létrehozott egy olyan meghökkentő terjedelmű és látványvilágú filmet, mely tagadhatatlanul a legjobb folytatás, amit valaha is elkészítettek. Robert De Niro Oscar-t nyert vele. A filmnek tíz Oscar jelölése volt és megkapta a Legjobb Film Oscar-díját is. Letöltés: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:28.44 |
A Keresztapa (1972)
Francis Ford Coppola epikus remekművében az Oscar-díjas Marlon Brando játssza a Corleone család fejét. A film egy szicíliai család emelkedésének, és csaknem bekövetkező bukásának izgalmas krónikája a 40-es évek Amerikájában. A rendező mesterien egyensúlyoz a családi élet és a bűn világának bemutatása között. A Mario Puzo bestselleréből készült filmet hét Oscar-díjra jelölték, és ebből hármat meg is kapott: a legjobb film, a legjobb színész (Marlon Brando) és a legjobb forgatókönyv (Francis Ford Coppola és Mario Puzo) kategóriájában. Letöltés: ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:23.57 |
Nézz át a film fórumába, talán segíthetek neked. |
2009-09-20 16:22.07 |
Egy óra Múlva Itt Vagyok 1-14 DATA
fekete-fehér magyar tévéfilmsorozat, 1971 rendező: Wiedermann Károly forgatókönyvíró: Pintér József szereplő(k): Harsányi Gábor (Láng Vince) Gobbi Hilda (Késmárky Félixné) Őze Lajos (Késmárky Ödön) Ajtay Andor (Forray Dániel tábornok) Bessenyei Ferenc (Valkó Antal) Márkus László (Gróf Podweisz Elek) Csomós Mari (Forray Alíz) Greguss Zoltán (Zotovics) Csákányi László (Jenő úr) Gyenge Árpád (Spiller) Venczel Vera (Valkó Vera/Láng Vincéné) Kállai Ferenc (Brenner felügyelő) Madaras József (Mackó) Nagy Attila (Schultzer őrnagy) Dégi István (Lehner Mitics) Szigeti András (Mészáros Ferenc) Orsolya Erzsi (Özvegy Padosné) A kalandfilm-sorozat főhőse Láng Vince. Életének alakulását mutatja be a film a II.világháborút megelőző években. 1937-ben a munkanélküli Vince végre munkához jut. Gróf Podweisz Elek sofőrje lesz. Rövid idő után Vince egy kórházi ágyon tér magához, amikor megtudja, hogy a gróf kirúgta, egy halott betegtársa szemetes egyenruhájában távozik. ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** kismanó/13 * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:18.02 |
Talán 6, vagy 7 évesen láttam a kispesti petőfi téri Ady moziban. Alig emlékszem már a filmre, de akkor nagy élmény volt, azt tudom.
Óz, a csodák csodája színes magyarul beszélő amerikai mesefilm, 98 perc, 1939 FileSize : 699M PlayTime : 01:37:49.560 VideoCount : 1 AudioCount : 1 ===== Video Info ===== Video 0# Stream VideoCodec : XVID VideoWidth : 480 pixels VideoHeight : 336 pixels VideoFrameRate : 25fps VideoFrameCount : 146739 VideoBitRate : 0 ===== Audio Info ===== Audio 0# Stream AudioCodec : MP3 AudioBitRate : 128000 AudioChannels : 2 AudioSampleRate : 48000 rendező: Victor Fleming , Richard Thorpe , King Vidor író: Lyman Frank Baum forgatókönyvíró: Noel Langley , Edgar Allan Woolf , Florence Ryerson zeneszerző: Herbert Stothart , Harold Arlen operatőr: Harold Rosson dalszöveg szerző: E.Y. Harburg producer: Mervyn LeRoy vágó: Blanche Sewell szereplő(k): Judy Garland (Dorothy Gale) Ray Bolger (Hunk Andrews/a madárijesztő) Jack Haley (Hickory Twicker/a bádogember) Bert Lahr (Zeke/az oroszlán) Frank Morgan (Óz / Marvel professzor) Billie Burke (Glinda/az északi jó boszorkány) Margaret Hamilton (Miss Almira Gulch/a gonosz nyugati boszorkány) Charley Grapewin (Henry Gale nagybácsi) Clara Blandick (Emily "Em" Gale nagynéni) Kansason félelmetes erejű tornádó söpör végig. A kis Dorothy nem tud elmenekülni, balesetet szenved. Ájult állapotban kis kutyájával, Totóval csodálatos helyre, Óz birodalmába kerül. Útja során barátokat szerez az Oroszlán, a Madárijesztő és a Bádogember személyében, ám egy kegyetlen ellenséggel, a Boszorkánnyal is szembe kerül. Noha itt minden színes és szép, Dorothy legfőbb vágya, hogy visszajusson az ő fekete-fehér, mégis úgy szeretett otthonába... Kód: ***** ***** ***** ***** Felirat Kód: ***** jelszó:vani __________________ * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:14.14 |
Fantasztikus film, imádom Hitchcock-ot.
Psycho fekete-fehér magyarul beszélő amerikai thriller, 104 perc, 1960 rendező: Alfred Hitchcock író: Robert Bloch forgatókönyvíró: Joseph Stefano zeneszerző: Bernard Herrmann operatőr: John L. Russell vágó: George Tomasini szereplő(k): Anthony Perkins (Norman Bates) Janet Leigh (Marion Crane) Vera Miles (Lila Crane) John Gavin (Sam Loomis) Martin Balsam (Milton Arbogast nyomozó A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak... A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam, és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..." KÓD ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Köszönet Disc-nek a feltöltésért! * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:10.53 |
Osztom az előttem szólók véleményét.
Állami áruház fekete-fehér magyar zenés vígjáték, 98 perc, 1952 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Gertler Viktor író: Gádor Béla forgatókönyvíró: Darvas Szilárd, Gádor Béla, Barabás Tibor zeneszerző: Kerekes János, Fényes Szabolcs operatőr: Forgács Ottó díszlettervező: Pán József, Weingruber Éva producer: Végh László vágó: Zákonyi Sándor szereplő(k): Gábor Miklós (Kocsis Ferenc) Petress Zsuzsa (Ilonka) Feleki Kamill (Glauziusz) Latabár Kálmán (Dániel) Turay Ida (Boriska) Horváth Tivadar (Klimkó) Mányai Lajos (Dancs) Mezey Mária (Dancsné) Gózon Gyula (Bezzegh bácsi) Tőkés Anna Bárdy György Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, amíg megérkezik az áruutánpótlás. ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:09.10 |
Tinikoromban tetszett, de mai fejjel megnézve már nem annyira jön be.
Top Gun (Top Gun) - ((BDW movie)) DVDripp Hun szink. 01:44:59 - 1343,9MB Az akciók, a zene és a hihetetlen légi felvételek lélegzetelállító kombinációja tette a Top Gunt 1986 elsöprő kasszasikerévé. A Top Gun azokba a veszélyekbe és izgalmakba nyújt betekintést melyek a flotta nagynevű vadászpilóta iskolájában várnak minden pilótára. Tom Cruise nagyszerű Maverick Mitchell, a bátor ifjú pilóta szerepében, aki a legjobbak legjobbja akar lenni. Kelly McGillis pedig vibrálóan izgalmas a civil oktató szerepében, aki megtanít Mavericknek néhány olyan dolgot is, amit az iskolában nem oktatnak. Video Informations Video Codec: XviD Resolution: 704 x 354 BitRate: 1585 Kbps FrameRate: 25 fps Audio Informations Audio Codec Type: MPEG1/2 L3 Sample Rate: 48 KHz Bitrate: 192 Kbps Channels: 2 channels ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2009-09-20 16:03.48 |
:-) |
2009-09-20 16:00.24 |
Üdvözlünk Újonc! |
2009-09-20 15:53.44 |
Bizony ez egy nagyon jó film. Nekem kicsit zavaró, hogy folyton meg-megszakítják érzelmes jelenetekkel, de a harcok kiválóak benne. |
2009-09-19 05:18.53 |
Itt vagyok, csak közben átnézegetek másik hajókra is, meg van egy saját hajóm, azt is vezetnem kell. :-) A hajókapitányunknak jó utat kívánok! |
2009-09-19 05:16.02 |
Helló!
Erre céloztál? http://www.filmkatalogus.hu/forum-21600-37 Ha igen, akkor én voltam a szökevény, lázadó banda vezére. :-) |
2009-09-19 05:02.40 |
Mentegetőzésnek hathat, de nem azért írom. A szarvasmarhák bőrének hasznosítása ruházati célokra mondhatni csak mellékes tevékenység - a húsipar melléküzemága (a sertések bőrének egy részét megeszik az emberek a másik részét feldolgozza a bőripar, a borjúk bőre az egyik legértékesebb anyag, a marhák majdnem minden bőrfelülete nagyon jól hasznosítható, a báránybőr is elegáns ruházati anyag) Ma már teljesen kiváltható lenne a bőrtermékek gyártása más anyagokkal, de tradícióból és azért, mert még mindig nagyon sok termelődik belőle a húsipar miatt (olcsó és valljuk meg jó alapanyag erre a célra) alkalmazzák.
Részemről igyekszem kerülni az állati bőrökből készült ruházati termékeket, vagy olyat választok, ami a lehető legkisebb mértékben tartalmaz állatbőrt. Már nem vásárolok ilyeneket, viszont nem dobom ki a meglévő holmiaimat. A prémesállatok tartásának ellenzője vagyok. A gyapjútermékeket imádom, szerencsére az egy vér nélküli eljárással kerül le az állatról. :) |
2009-09-19 04:34.14 |
Emlékszem arra a családra. Valahogy úgy volt, hogy az asszonyka belehalt a pránaevésbe, a pici gyerek majdnem, a férj túlélte. Börtönbüntetést kapott a férfi.
PRÁNAEVÉS, b...! Megáll az ész. (Másképpen fényevők) |
2009-09-18 21:49.58 |
Passz. Amiket itt leírtak a tejről, én már nem tudom... Hmmm. Olyan egy kategória talán, a nagyuzemi tehéntej méreg az emberi szervezet számára szerintük. (töprengő szmájli) |
2009-09-18 21:06.54 |
"Én azért megkérdeznék olyan fanatikus vegát aki abszolut nem eszik semmi állati fehérjét (mondván állatvédő hajlama miatt),hogy a tojást és a tejet miért hanyagolja?"
Talán mert utálja az állatokat és mindent, ami tőlük származik. :D Persze viccelek, de mondjuk miért ne lehetne egy ilyen (kicsavart) gondolkodás is. Egyébként a tej- és tejtermékfogyasztás ellen több elgondolkodtató érv van. Ezek táplálkozástudományi meggondolások, nem annyira állatvédelem, mint inkább emberi egészségvédelem. [link] [link] [link] A tojás (a megtermékenyítetlen) és a kaviár fogyasztás tiltása számomra ismeretlen terület még. |
2009-09-18 18:43.53 |
1. Az éhség érve a húsevéssel szemben
A világ éhezési problémáit meg lehetne oldani, a húsevés csökkentésével vagy elhagyásával. Az okok: 1, a legelők nagyon sok olyan területet vesznek el, ahol élelmet lehetne termeszteni; 2, hatalmas mennyiségű élelmiszert etetünk meg állatokal, amiket embereknek adhatnánk, csak hogy húst termeljünk Csak ebben az évben, 20 millió ember fog meghalni alultápláltság miatt. Minden 2,3 másodpercben meghal egy gyerek alultápláltság miatt. 100 millió embert lehetne megfelelően táplálni, ha csupán az amerikaiak csökkentenék 10%-kal a húsfogyasztásukat. Az Egyesült Államokban megtermelt kukoricának csak 20%-át eszik meg az emberek. A kukorica 80 és a zab 95 százalékát állatokkal etetik meg az USA-ban. A szekértők szerint ilyen módon a fehérje 90 százaléka kerül elpocsékolásra. Egy acre (0,42 ha) föld 40000 font (18 tonna) burgonyát lehet termelni vagy 250 font (112,5 kg) marhát eltartani. Az USA farmjainak 56 százalékát marhatenyésztésre használják. 1 font (0,45 kg) marhahús előállításához 16 font (7,2 kg) ehető mag vagy szója kell, melyet az éhezők táplálására is fordíthatnánk. 2. A környezet érve a húsevéssel szemben A világ környezeti problémáinak jó része megoldható lenne a húsevés csökkentésével vagy abbahagyásával, ideértve a globális felmelegedést, a termőréteg elvesztését, az esőerdők pusztítását és a fajok kihalását. A Föld hőmérséklete emelkedik. Ez a globális felmelegedés, az "üvegház-effektus", melynek elsődleges oka az elégetett szerves tüzelőből (olaj, gáz) származó szén-dioxid. Háromszor annyi szerves fűtőanayagot kell elégetni a húsközpontú táplálkozáshoz, mint a húsmentes táplálkozáshoz. Ha az emberek felhagynának a húsevéssel, a magasabb hőmérséklet veszélye jóval csökkenne. Fák, és különösen a régi erdőségek, nélkülönözhetetlenek a bolygó túlélése szempontjából. Elpusztításuk az egy fő oka a globális felmelegedésnek és termőtalaj pusztulásnak. Mindkettő csökkenő táplálékelőállításhoz vezetett. A húsevés az első számú oka ezen erdők pusztulásának. Az USA erdeiből 260 millió acre-t (109,2 millió ha) vágtak ki, hogy a hústermesztésnek legyen hely. Minden negyed font (~10 dkg) őserdőben termelt marhahúsért 25 négyzetláb (2,89 négyzetméter) őserdőt vágnak ki. Az USA termőtalajának 75 %-a veszett el. 85 % ebből közvetlenül az állattenyésztéshez köthető. Az erdőírtás másik pusztító hatása a növényi és állatfajok pusztulása. Minden évben 1000 faj pusztul ki az esőerdők hústermelés és egyéb célból való pusztítása miatt. Az arány évről-évre nő. Hogy kielégítse az USA húsfogyasztási igényeket, 300 millió font hús kerül importálásra évente Közép- és Dél-Amerikából. Ez a gazdasági ösztönzés kényszeríti ezeket a nemzeteket az erdeik kivágásához, hogy több legelő legyen. A rövidtávú érdek figyelmen kívül hagyja a Föld ökoszisztámájának hosszútávú, helyrehozhatatlan kárait. Valójában ezen országok kimerítik erőforrásaikat, hogy az amerikaiak asztalán legyen hús, míg az 5 év alatti közép-amerikai gyerekek 75 %-a alultáplált. 3. A rák érve a húsevéssel szemben A húsevőknél sokkal valószínűbb a rák, mint a vegetáriánusoknál. A 3,8-szeres a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik naponta esznek húst, mint azoknál, akik kevesebb mint egyszer egy héten; 2,8-szeres a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik naponta esznek tojást, mint azoknál, akik egyszer egy héten; és 3,25-ször nagyobb azoknál akik hetente 2-4-szer esznek vajat és sajtot, azokhoz képest akik csak egyszer esznek egy héten. A halálos petefészekrák 3-szor gyakrabb a naponta tojást fogyasztó nőknél, mint a heti egy alkalomnál kevesebbszer fogyasztóknál. A halálos prosztatarák 3,6-szor gyakrabb a naponta húst, sajtot, tojást és tejet fogyasztó férfiaknál, mint az alig vagy egyáltalán nem fogyasztóknál. 4. A koleszterin érve a húsevéssel szemben Tények mutatják, hogy 1, az Egyesült Államokbeli orvosok nincsenek kellőképpen kiképezve az egészség és táplálkozás összefüggései kapcsán 2, a húsevők igen nagy mennyiségű koleszterint juttatnak szervezetükbe, mely nagyon hajlamossá teszi őket a szívinfarktusra. Különös, de igaz, hogy az USA orvosait bevett szokás szerint rosszul képzik ki az egészség egyedüli legfontosabb tényezőjének a táplálkozásnak és tápanyagoknak a szempontjából. Az USA 125 orvosi iskolájából csak 30 követeli meg a hallgatóitól, hogy hallgasson táplálkozástant. Az átlagos hallgatott óraszám, melyet az USA orvosai 4 év alatt a táplálkozással kapcsolatos dolgokra fordítanak, 2,5 óra. Azaz az USA orvosai nincsenek megfelelőn felkészítve, hogy olyan ételek fogyasztásának csökkentéséről adjanak tanácsot, mint a hús, mely nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz és a szívinfarktus egyik ismert okozója. A szívinfarktus az egyik leggyakoribb halálnem az USA-ban, minden 45 másodpercben meghal egy ember szívinfarktusban. A hímnemű húsevők esélye, hogy szívinfarktust kapva halnak meg, 50%, A húst nem evő férfiaknál ez 15%. A hús, tejtermék és tojásfogyasztás 10%-os csökkentésével, 10%-kal csökken a szívinfarktus esélye. Teljesen kihagyva ezeket a táplálkozásból, 90%-kal csökken ez az esély. Az átlagos koleszterinfogyasztás húsközpontú táplálkozás esetén 210 miligramm per nap. Annak az esélye, hogy szívinfarktusban hal meg, ha férfi és a vér koleszterin 210 miligramm naponta, több mint 50%. 5. A természetes erőforrások érve a húsevéssel szemben A világ természeti erőforrásai gyorsan fogynak a húsevés következtében. Jószág tenyésztése a húsuk miatt, nagyon rossz hatékonyságú módszere az élelem előállításnak. Kilóra nézve, sokkal több erőforrásra van szükség a hús előállításához, mint a gabona, gyümölcs vagy zöldség termesztéséhez. Például, az USA vízhasználatának több mint a felét az állattenyésztésben használják fel. Egy marha tenyésztéséhez szükséges átlagos napi vízmennyiségen elúszhatna egy romboló. Míg egy font búza előállításához 25 gallon (1 gallon=23,7 l) víz kell, egy font kaliforniani marhahús előállításához 5000 gallon szükségeltetik. Ugyanebből az 5000 gallon vízből 200 font búzát lehetne termelni. Ha a vízhasználatot nem támogatná a kormányzat, a legolcsóbb hamburgerhúsnak 35 USD lenne fontja. A húsevés vészjoósló ütemben meríti az olajtartalékokat is. Majdnem 79 kalória ásványi tüzelőanyag (olaj, gáz, stb.) kell egy kalória húsfehérje és csak 2 kalória tüzelőanyag kell egy kalória szója előállításhoz. Ha minden ember húsközpontúan táplálkozna, a világ olajkincse csak 13 évre volna elég. 260 évig tartana, ha az egész emberiség abbahagyná a húsfogyasztást. Azaz hússzor több idő lenne alternatív energiaforrás kifejlesztésésre. Az USA-ban felhasznált összes nyersanyag (farmok, erdészet, bányászat által termelt) 33 százaléka kerül felhasználásra az állattenyésztésben, míg a teljesen vegetáriánus táplálkozáshoz csupán 2%-a szükséges. |
2009-09-18 18:42.53 |
Folytatás:
6. Az antibiotikumok érve a húsevéssel szemben Tények mutatják a húsevés veszélyeit, mert a jószággal nagy mennyiségben etetnek antibiotikumot, hogy korlátozzák a staphylococci baktériumokat (köznevük: staph fertőzések), melyek egyre inkább immunissá válnak a szerek ellen. Az USA-ban felnevelt húsállatok betegek. Az élőállat ipar a betegségeket antibiotikumos táplálékkal próbálja kezelni. Nagy mennyiségű gyógyszer szükségeltetik e célból. Az USA-ban használt antibiotikum 55%-át a jószágokkal etetik meg. De ez csak részben hatékony, mert a baktérium, amelyik ezt a betegséget okozza, immunissá válik az antibiotikumokra. Például a penicilinnel szemben ellenálló staphyloccus baktériumok aránya az 1960-as 13%-ról 91%-ra nőtt 1988-ra. Ezek az antibiotikumok és-vagy az elpusztításra szánt baktériumok bekerülnek a piacokra jutó húsba. Ember számára nem egészséges ezt a húst fogyasztani. Az Európai Unió az USA-beli rutinszerű antibiotikumos élőállattáplálásra válaszként betiltotta az Egyesült Államokbeli eredetű hús importját. Az európaiak nem akarják a fogyasztókat ilyen súlyos egészségi kockázatnak kitenni. Összehasonlításképpen, az USA hús- és gyógyszeripara teljes mértékben támogatja az állati táplálék antibiotikumokkal való kezelését, behunyva a szemüket a fogyasztókat fenyegető betegségek felett. 7. A növényvédőszerek érve a húsevéssel szemben A legtöbb húsevő számára nem ismert, hogy az USA-ban előállított hús veszélyesen nagy mennyiségben tartalmaz halálos növényvédőszereket. Az általános hiedelem szerint az USA Mezőgazdasági Minisztériuma védi a fogyasztók egészségét rendszeres és alapos húsvizsgálatokkal. A valóságban kevesebb mint egy állatot ellenőriznek 250000 állatból, toxikus kémiai maradványokért. Hogy ezek a vegyianyagok ténylegesen bekerülnek a húsevő szervezetébe, bizonyítják az alábbi tények: Az USA-beli nők anyatajének 99%-a jelentős mennyiségű DDT-t tartalmaz. Ezzel éles ellentétben az USA-beli vegetáriánus anyák csak 8%-nak a teje tartalmaz jelentős mennyiségű DDT-t. Ez mutatja, hogy a DDT elsődleges forrása az anyák által elfogyasztott hús. Az anyatej elszennyeződése a húsban található klórozott szénhidrogé növényvédőszerek miatt 35-ször magasabb a húsevő anyáknál, mint a húst nem evőknél. Egy átlagos, szoptatott amerikai csecsemőknél a szervezetbe bejuttatottDieldrin növényvédőszer mennyisége 9-szerese a megengedett értéknek. 8. Az etika érve a húsevéssel szemben Sokan azok közül, akik vegetáriánusok lettek, etikai okból döntöttek így, olvasmányaik vagy személyes tapasztalataik alapján, látva az USA és más országok mészárszékeinek ezreiben naponta történő dolgokat: az állatok szenvedését az erőszakos befogáskor, kezelésüket és erőszakos halálukat. A fájdalmuk és rettegésük túlságosan sok. A mészárszék a végállomás azon állatok számára, melyeket húsukért neveltek fel. Bár a legtöbb húsevő nem sokat tud róluk, ezek a szörnyű helyek hatalmas mennyiségű állatot dolgoznak fel évente. Az USA-ban egyedül 660000 állatot ölnek meg óránként. Meglepő mennyiségű húst fogyasztanak a húsevők. Az átlagos fejenkénti mennyiség az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában 200 font (90 kg) évente! Az átlagos amerikai 72 éves élettartama alatt körülbelül 11 marhát, 3 bárányt és birkát, 23 disznót, 45 pulykát, 1100 csirkét és 862 font halat fogyaszt el! Jó étvágyat! Azok akik kapcsolatba kerülnek a mészárszékekkel, nem tudnak segíteni, de megérinti őket amit látnak és hallanak. Akik a közelben laknak, naponta hallhatják a mészárlandó állatok rettegés- és rémületsikolyait. Akik bent dolgoznak, azok is látják és részt vesznek a csonkításban és gyilkolásban. A legtöbben kik ezt a munkát választják, nem sokáig maradnak meg ott. Az USA-ban az összes foglalkozás közül a vágóhídi munkások között van a legnagyobb cserélődés. És itt van a legnagyobb munkahelyi baleseti arány is. Forrás: A Nemzetközi Vegetáriánus Únió honlapja |
2009-09-18 18:39.43 |
Nagyon kevés alkalommal volt hozzá életemben szerencsém. Még a fórum kezdetekor olvastam Master tapasztalatait és máshol is hallottam a vele kapcsolatos problémákat. Ezért úgy döntöttem, hogy mellőzöm. Igyekszem olyan növényeket fogyasztani, amelyeket ősidőktől fogva (vagy legalábbis történelmileg számításba vehető ideje) a Kárpát-medencében termesztettek. |