Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 17:30 |
Az alapító - HBO2, 17:37 |
Egy jó ember - HBO, 17:56 |
Képvadászok - Magyar Mozi TV, 18:10 |
Alkonyat - RTL Három, 18:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Fisher Stevens (61) |
William Fichtner (68) |
Curtis Armstrong (71) |
Alison Pill (39) |
Michael Rispoli (64) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Kálmán-nap |
Cillian Murphy |
2010-01-05 15:07.47 |
Valamint a 3+2 együttes "Ne szidjatok soha engem!" albumának Boris Vallejo által megfestett gyönyörű borítója is igen értékes. :) |
2010-01-05 15:03.35 |
Küldj el inkább anyámba, gerincesebb lenne, bár tudom, neked ez a stílusod. :) |
2010-01-05 15:02.17 |
Lakodalmas rockban nem nagyon találsz értéket, profizmust.
Ebben a filmben viszont igen. Nekem speciel nem jött be, de az mondjuk vitathatatlan, hogy profin össze volt rakva mondjuk a látvány, a képi világ, a jelmezek, meg hogy roppant hatásos volt egynémely jelenet, vagy hogy Waltz alakítása is igen emlékezetesre sikerült. Na most a lakodalmas rockból hol tudsz kiemelni kurvajó gitárszólókat, vagy hatalmas dobtémákat, vagy frenetikus szövegeket, vagy akár csak egy pazar CD-borítót? Sehol. Ezért sántít ez a példa is erősen. |
2010-01-05 14:56.23 |
Mit politikai! Egyházi! :DDD |
2010-01-05 14:50.01 |
Kedves fórumozótársam, újabb nagy titkot tárok eléd, szerintem le fogsz borulni a székről, úgyhogy erősen kapaszkodj meg, mielőtt továbbolvasol. :)
Az a nagy helyzet ugyanis, hogy leszarom a vallást is, meg a hitet is. Egyedül az igazság érdekel, meg a tények. Ha azt látom, hogy valaki baromságokat irkál, akkor arra reagálok, ha úgy tartja kedvem. Te ezt itt rendszeresen teszed, néha erre járok, és néha bepötyögöm, hogy butaságot írtál. Abból is látszik, hogy gőzöd sincs a vallásról, hogy azt valami védelmeznivaló ideológiaként kezeled. Az a nagy helyezt, hogy az igazság nem szorul se védelemre, se magyarázatra, függetlenül attól, hogy mire vonatkozik. Akit érdekel, az utánajár, a hívők meg -mint pl. te, vagy Gráf- csak hitük alátámasztását keresik mindenben. A hit azt jelenti (számomra), amit leírtam róla. Hogy lexikonokban mit írnak róla, azt nem néztem, ha gondolod, lapozz föl egyet. |
2010-01-05 14:38.10 |
Élmény veled társalogni. :DDD |
2010-01-05 14:26.03 |
Hit - Egzakt módon nem bizonyítható dolgok feltétlen elfogadása.
Sokat vitáztunk, de még a kopoltyúimról sem írtam, és nem is fogok, mivel nincsenek, ahogyan hitem sincs. :) |
2010-01-05 14:15.52 |
Baszod... :) |
2010-01-05 14:14.45 |
Megtettem már párszor, sokat nem ért. De még egyszer leírom, hogy a vallásosság nem valamiféle érzelem, hanem gondolkodásmód, világnézet. Számtalan formája létezik, többek között párosulhat érzelmekkel vagy hittel, de egyik sem előfeltétele. Én például vallásos vagyok, de nem "imádok" semmit és nincs is "tárgya" vallásosságomnak. Ezzel pedig nem valami különleges csodabogár vagyok, Keleten számos irányzat közelíti meg így a kérdést. |
2010-01-05 14:04.11 |
Megsúgom, ez: "A vallásosság alapja a választott jelkép feltétlen imádata." köszönőviszonyban sincs vele. :) |
2010-01-05 14:00.19 |
Na akkor sokadszorra leírom, hogy nem vagyok hívő.
És még egyszer: Nem vagyok hívő. :) |
2010-01-05 13:53.48 |
Kár, hogy a film címét nem sikerült leírnom. :D |
2010-01-05 13:53.03 |
Felpezsdültél-e már rajtuk annyira, hogy utána nézz az igazságnak? :) |
2010-01-05 13:36.53 |
Fogalmad sincs a vallásról, de hited legalább erős. :) |
2010-01-05 13:31.49 |
Ha egy sci-fi-ben az emberiség idegen lényekkel kerül kapcsolatba, akkor ott az idegenek általában teljesen különböznek az embertől. Elsősorban persze küllemre, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy az idegeneknek általában teljesen más a viselkedésük, a jellemük, a tudatállapotuk, a gondolkodásmódjuk, az ökológiájuk, a fejlettségük, a céljaik, egyszóval óriási szakadék tátong köztük és az emberek között. Ez a különbség aztán leggyakrabban vérontásban nyilvánul meg (Világok harca, Támadók a Marsról, Függetlenség napja, Jelek, Alien filmek), vagy megmarad röpke, de katartikus élményként (E.T., Harmadik típusú találkozások, A gömb, Kapcsolat, X-akták). Néha kialakul valamiféle tartós együttműködés is emberek és idegenek között, de ez már inkább a fantasy irányába billen (Star Wars), vagy a humor (Men in Black) kategóriát erősíti.
Neill Blomkamp filmjének idegenjei azonban éppen olyanok, mint az emberek. Persze nem küllemre, de minden más értelemben igen. Megfelelő irányítás és rátermett vezetők nélkül bizony a rákok sem egy zseniális űrutazó faj képviselői, hanem csupán ostoba, ingerlékeny, kiszámíthatatlan paraziták siserehada, kik a szaporodáson kívül semmihez sem értenek. Elvétve akad köztük kiemelkedő, értelmes egyed, a többiek nyomortelepek lakói, akik egyre többen lesznek és egyre éhesebbek... Valamit kezdeni kell hát velük, mert 20 év után a Nagy Találkozás katartikus emléke már senkit sem érdekel, és két évtized alatt a legtöbb segítő kar elfáradt, pláne, hogy már kétszer annyi rászorulót kell segítenie. Csak hát a döntések meghozói és végrehajtói is éppen olyanok, mint a rákok; emberek. Jobb esetben csak ostobák, rosszabb esetben meg gátlástalan gecik. A helyzet magasságaihoz nemhogy felnőni, de még fellátni sem tudnak, nyilvánosság előtt fő vesszőparipájuk a törvényesség (látszata), a hazai viszonyokat idézi, hogy az áttelepítés előtt alá kell íratni a rákokkal a megfelelő hivatalos űrlapot, miközben a szintén idióta jogvédők által agyonsajnált nyomorgók brutál harctéri fegyverekkel üzletelnek és még a fegyveres páncélautót is megtámadják, ha megéheznek egy kis gumira. Mindezt a média harsogó, mindenhová bekukucskáló, mindenbe belenyúló, mindent szenzációként tálaló, agymosó harsogása mellett, hogy az Ózdtól távol élők is megalkothassák saját véleményüket arról, hogy mit is kellene csinálni az orkokkal. Vagyis a rákokkal. A cselekedetek hajtóereje valójában itt sem más, mint az (ön)érdek, és ennek érvényesítésében aztán ugyanolyan rögeszmés megszállottak az öltönyös fehér Mengelék, mint a kannibál fekete Mengisztuk. Azonban, ha erkölcs és bölcsesség nem is áll az érdekek könyörtelen harca mögött, a Discrit 9-ben legalább a fegyverek szóhoz jutnak, és azok bizony szépen beszélnek, főleg a végén az a brutáljó rákpáncél, ami üres konzervdobozként löki félre az autóroncsokat és szó szerint cafatokra lövi szét a fekete és fehér vitézeket, de 20 mm-es rombolópuskát sem lát sok filmben az ember. Remek film ez, zseniális koncepcióval, egyedi hangulattal, látványos jelenetekkel, emlékezetes képsorokkal, érzelmekre ható zenével, és főhősünk még színészként is hozta a színvonalat, középszerű aktakukacból tragikus hőssé emelkedett föl. Mondanivaló? Tanulság? Szerencsére semmi fekete-fehér propaganda (bár néhányakban biztosan még magasabb hőfokra tüzesedett az ántirásszizmus szent lángja, hiába, hát a hit már csak ilyen műfaj, szavak jelentésével sem kell tisztában lenni hozzá), egyébként meg kinek mi, nekem kb. az, hogy a hülyeség barmolja tönkre a Világot, de akinek esze van, az is jobban teszi, ha elbújik egy bádogviskó mélyére, amíg nincsenek jobb fegyverei, mint a többieknek. :) |
2010-01-03 12:51.16 |
Bizonyára bennem van a hiba, de én kifejezetten gyengének találtam ezt a filmet, amelynek az IMDB-n 8-as, itt (mostanáig) 4,55-ös átlaga volt, és 1998-ban megkapta a Magyar Filmszemlén a zsűri különdíját. Két fiatal tévés autóstoppal leutazik vidékre és Badár Sándorral cigánykodnak egy sort. Aki nem cigány(kodik), az paraszt(kodik), közben többen Mátyás királlyá avanzsálnak, végül minden jóra fordul ebben a kezdetleges, se füle, se farka, se eleje, se vége, se értelme történetben. |
2010-01-02 21:08.31 |
Az kéne még csak! Hogy utána engem a zöld pokolban ápoljanak Tomiék mellett, te meg az előzetesben bőgjél Juszt László stábjának, hogy "hát nem én vótam, hát nem én vótam..." Na majd akkor elgondolkodhatsz azon, hogy MIT KÉPZELSZ MAGADRÓL! :DDD
Amúgy ne haragudj meg érte, de nekem csak Cüneyt Arkin kardforgató tudományában van több bizodalmam. :) |
2010-01-02 18:22.49 |
Nehéz szavakba foglalni az érzéseket és gondolatokat, amik megrohanják az embert ennek az elképesztő filmnek a nézése közben. Az első kb. az, hogy egyáltalán mi a büdös picsának nézem én ezt a szart!? Mert hát ez a film elég szar, erről kétségeink ne legyenek. Ugyanakkor annyira döbbenetes(en szar) néhány jelenete, hogy az ember nem bírja ki, hogy ne nézze végig, kíváncsi, hogy milyen hajmeresztő hülyeség jön még elő a későbbiekben, és pár percnél többet általában nem is kell várni az újabb fantasztikus fordulatra. Konkretizálom kicsit, akit idegesítenek a szpojlerek, az ne tegyen légterelőt a kocsijára.
Mindjárt az elején áll a szamuráj a fából készült babakocsi mögött (amit egyébként áttologáz az egész filmen), amikor szalad felé egy ninnya, baszott nagy szalmakosárral a fején! Hősünk belevágja a fejébe a szamurájkardot, de úgy, hogy az félig beleáll a kosárfejű krapek agyába! Erre az hörögve megragadja a kardpengét a kezével, és így a szamuráj nem tudja visszahúzni a kardot! Azért kard nélkül is legyilkol egy másik ninnyát, majd az, akinek a kard az agyában van, elfröcsögi, hogy a sógun bosszúja elől nem lehet elfutni, és meghal. Halálos... Ja, hogy a sógun! Na, az egy totál elmebajos idióta, sárgahajú kócos balfasz, nem mindennapi jelenség, és elég gyakran megjelenik, a szamuráj háza előtt, a mezőn, a gátnál, szóval bárhol, ahol fröcsög a vér. Fröcsög, sőt spriccel, a fejek repkednek, a végtagok repkednek, az ujjak repkednek, persze nagyon hatásosan, például a halál szögesbunkós istenének előbb szépen lassan, cuppogva szétnyílik a feje, mint egy virág, majd amikor szétnyílt, csak akkor kezd el belőle sziszegve spriccelni a vér. Annyira szar ez a film, hogy az már jó, és tényleg jó, én rengeteget röhögtem rajta, meg eszembe jutott Tarantino is, akit állítólag ez az anyag erősen inspirált. Sőt, a Golyózápor is eszembe jutott, amikor a gonosz ninnyanők jégcsapretkekkel támadtak, és az egyiket bele is állították a babakocsiba! :D A film zenéje eszméletlenül hibbant, kötöttpulcsis, tépőzárascipős korekok jutnak róla eszembe, akik szódásszifonban ütik a C-64-et, na meg a Pándy-féle Barbarian Duo. :) http://www.youtube.com/watch?v=3LSeAMDI-88 Ezt a filmet csak olyan mesterművekkel lehet egy lapon említeni, mint a Kiborgtanárok, az Élő robotok, a Temetőkapu, vagy a török filmművészet koronájának karátokkal nem szennyezett karbunkulusa, Cüneyt Arkin. Utóbbiból muszáj felvillantanom némi hamisítatlan harcművészetet, nindzsatámadás gumihandzsárral a panelházak mellett! http://www.youtube.com/watch?v=9p6u1ueqJ4U Ezt nevezem én színvonalas szórakoztatásnak! XD |
2009-12-30 12:18.20 |
A főszerepben Kern András, a rendező Kern András, archív felvételeken Kern András, és természetesen a film is körülötte forog, minden szereplőjével egyetemben. De ez nem gond, mert Galló karmester egy olyan figura, akivel végülis nehéz az élet. Szeszélyes, felelőtlen, nárcisztikus, hisztis, nyavalyás. Tehát e talán önarcképként megfestett filmbe azért nem kevés önkritikát is szerkesztett Kern mester, és ez jó. És van sok más jó dolog is a filmben, sok-sok apróság, ami hat az emberre, amire felfigyel a néző. Ilyen például Reviczky karaktere, itt semmi lököttség nincs benne, kb. a film legkomolyabb alakja, az pedig, amikor kiosztja Kernt valami Fűrész-szerű, elhagyatott, kórházi-ipari hodályban, az már már posztapokaliptikus. A fogászati jelenet meg Motel szintű filmeket űberel, fogfúrás szuperplánban, ííííí, oda se néztem! A filmben feltűnik párszor Jászai Joli néni, és a végén Tábori Nóra és Kovács Lajos is, mint kellemes meglepetések. Kicsit visszaköszön a 90-es évek hangulata is, apróságokban, bútorokon, reklámokon, IFA daruskocsin, közben a film reagál is az új időkre, Kern kifakad, hogy elege van már a reklámokból, aztán a végén már egyszerűen belemondja a kamerába, hogy vegyenek kincstári takarékjegyet, és simán felvesz egy snittet egy ocsmányul összegrafitizett kőfaragvány előtt. Ez van, de hát ez a miénk, vagy ahogyan a végén mondja; "Szar, szar, de aki ide született, az dögöljön is itt meg."
És valahol tényleg elég szar a Sztracsatella is, mert például az amúgy emlékezetesen alakító Eszenyi Enikő karakteréről el nem lehet hinni, hogy pszichiáter, sőt, inkább ő szorulna pszichiáterre, mint Kern. Igaz, ha nem lenne őrült, nem lenne történet sem, de az mondjuk így is elég csekély, ámbár ez elnézhető egy ilyen kór- és korképnek. Igazán az idegesített, amikor Kern angolul énekelt, meg franciául kezdett szövegelni, olyan szaga volt a dolognak, mintha villogott volna vele, hogy ő így is tud. Leginkább az Alzsír fájt a fülemnek, mert ha Párizsból sem csinálunk parít, akkor Algírt se mondjuk már alzsírnak, mi ez már, felzsír szomszédfaluja? Némi jóindulattal 4 csillag. |
2009-12-26 20:52.08 |
Tóth Tamás Vasisten gyermekei című munkája nálam kultfilmmé nemesedett az évek során, ámbár csak kétszer láttam, és másodszorra sem éppen tegnap. A Rinaldo kezdő képsorai is e nagy elődöt juttatták eszembe, nehézipar, vasgyár, konténerek, melósok, igazi indusztriál hangulat, de... mintha kicsit túl lenne játszva. "De jó ez a gyár, nincs is kedvem hazamenni!" –szól az egyik melós, közben hahotáznak feszt. Nálam kicsit sántít a dolog, de már át is vált a történet egy lepukkant külvárosba, jobb napokat látott, omladozó, roskadozó, dohos bérházak közé, amelyeknek szintén van egy utánozhatatlan, időtlen, ábrándos hangulata. Sajnos a figurák megint túljátszottak, túl sokat beszélnek, túl sokat nevetnek, túl sok van néha belőlük, holott a kevesebb ez esetben is több lehetett volna. A zenével hasonló a helyzet, egyszerűen túl sokat szól, ráadásul western hangulatokat idéz, ami a Hét mesterlövész farvizein járva ugyan érthető, de akkor is butyuta és zavaró. Bán János viszont remek főgonosz, Kovács Lajosnak a durung, sárga fülvédő cigivel éppoly jól áll, mint a díszegyenruha-rohamsisak-kard kombó, Badár Sándor pedig maga a magyar Danny Trejo, az igazán meredek dolgokon azonban már feszengtem, az Évike-szál enyhén szólva pedofilgyanús, a Molnár Piroska – Mátyási Bence szexjelenet pedig... hát jaj. Akit érdekel, nézze meg, nagy vonalakban rendben van ez a kísérletezgetős film, bár összességében kár érte, úgy érzem, sokkal jobb is lehetett volna. |
2009-12-18 13:45.04 |
Csalódtam a Becstelen brigantykban. Valami véres, eszement, tarantino-s nagy durranást vártam, ehhez képest nem kaptam szinte semmit. Nem tudom, ki hogy van vele, én Tarantino filmjeiben elsősorban a jó dumákat, másodsorban a karakteres figurákat, aztán az abszurd helyzeteket, végül az elképesztő akciókat díjazom, de mindezek terén a Brigantyk elég gyéren teljesítet, mást, újat, egyebet viszont nem tud nyújtani.
Volt egyszer egy Ponyvaregény, meg egy Kutyaszorítóban, amik berobbantották Tarantino-t a köztudatba, a fent említett jellegzetességek miatt. Aztán volt egy Alkonyattól pirkadatig, ahol emberünk alaposan elrugaszkodott a valóságtól, majd tetézte mindezt a Grind House-ban, aztán ott volt a Jackie Brown, a maga nagyon is életszagú, proli balfácánságával és a hosszan kiélvezett jelenetekkel (amiket a közönség már nem élvezett annyira). Talán a Kill Bill tette fel a koronát az (eddigi) életműre, de hogy ebben a Becstelen brigantyk miért tündököl szenzációs alkotásként, azt nem értem. Vannak itt jó dumák? Igen, vannak, de a fentiekhez képest nagyon súlytalanok, egyetlen beszólásról sem éreztem, hogy ütne, hogy ülne, hogy feledhetetlen lenne. A Ponyvaregény, a Kill Bill, vagy a Jackie Brown egyes dumáit kívülről fújom, szakadtam a röhögéstől olyan szövegeken, mint amiket pl. Robert De Niro adott elő, vagy azon az űberbeteg agybajon, ami "A pók két legyet fogott..." mondattal vette kezdetét. Na, itt ilyesmi nem volt. A karakterek is elég vérszegényre sikeredtek, Brad Pitt sok helyen volt már jobb, Diane Kruger számomra sose volt emlékezetes (már azt sem értettem, hogyan kaphatta meg Szép Heléna szerepét a Trójában), Eli Roth nem is színész, a többiek szóra sem érdemesek, talán Mélanie Laurent volt még figyelemreméltó. Egyedül Christoph Waltz emelkedett ki a sorból, de hát ebből a sorból nem is volt nehéz, és ha jobban belegondolok, elég kidolgozatlan jellem volt, tulajdonképpen egy ostoba pojáca, opportunista bohóc, figurája pedig nyomába sem ért pl. Ralph Fiennes Amon Goeth-jének. (Jó, tudom, az egy másik rendező, meg az dráma, de akkor is, ha már SS főtiszt a főgonosz, akkor üssön már nagyot, pláne Tarantino tálalásában.) Hitler is nagyon hiteltelenre sikerült, pedig nem egy megfoghatatlan figura, ezt Chaplin-től Bruno Ganz-ig jópáran megmutatták, itt egy röhögő kefebajszos volt csak, és bizony a spanjáról sem vettem volna le sose, hogy ő dr. Goebbels. Bár az operatőri munka profi, a látványos, mozgalmas jelenetek hiányoznak a filmből, harc tulajdonképpen nincs is, csak skalpolás, húsz perces kocsmai társalgás után egy húsz másodperces tűzpárbaj, na meg lassítva repülő cigarettacsikk a film végén. A zene itt-ott jó lehetne, de nem illik a filmhez, összességében nem sokat dob a színvonalán, összehasonlítva más Tarantino-filmekkel, említésre sem méltó. A Becstelen brigantyk természetesen NEM történelmi film, sőt, még csak nem is történelmi fikció, annak természetesen óriási baki lenne az egész, de ebből az irányból nem is támadható, hiszen egyszerűen nem az a műfaj. Viszont így is elég nagy baromság volt, hogy a németek semmit nem tesznek a brigantik ellen, hogy a moziba csak úgy besétálhat pár körözött zsidó terrorista, lábszáraikon bombákkal, na meg hogy Adolfot mindössze két MP40-es faszi őrzi, vagy hogy a néger simán bezárja az ajtókat és felgyújtja a mozit. Ettől még az is jobb lett volna, ha a brigantyk úgy mészárolják le a németeket, mint Uma Thurman a 88 eszementet. Számomra a német őrmester méltóságteljes halála emelkedett ki a filmből, az a jelent bizony nem hagyott kétséget azt illetően, hogy az amerikai (zsidó) brigantik bizony rohadtul nem pozitív hősök. Nem tudom, mi volt ezzel Tarantino célja, de én nagy fricskának éreztem az amerikai (zsidó) heroizmus dogmája felé. Respect érte. Jó volt aztán a fiatal német katona meg a fiatal zsidó lány halála is, a mozitulajdonos lelövi a filmsztárt, miközben annak arca betölti a vásznat, majd meghal ő is, a másik haldokló kezétől. Vörösben és fehérben a fekete vetítőszobában, a filmek szerelmesei, egymás áldozatai, szép jelenet. Összességében csalódtam a filmben. Többet vártam, reméltem, hogy Tarantino úgy nyúl majd hozzá ehhez a nácis-világháborús, egyfolytában szopogatott velőscsonthoz, hogy kicsapkod még belőle valami újat, valami meglepőt, valami szórakoztatót, de ilyesmi nem történt. Olyan remek filmek jutottak eszembe ezt nézve, mint az Egy kis kiruccanás (vígjáték), a Trópusi vihar, a Nagy durranás (irreális filmszatíra), Piszkos tizenkettő (csípős háborús-akció), na meg Tarantino régebbi filmjei, és valahogy úgy éreztem, hogy a Mester számos lehetőség széke között leült a padlóra. Egyszer nézhető, időnként beállt, néha túljátszott, feledhető film ez, objektíve nézve átlagos, Tarantino neve alatt gyenge. Nekem bármelyik filmje jobban tetszett. |
2009-12-04 12:29.10 |
A hozzászólásaidra reagálok, és azt írom, amit gondolok a témánkról. Nem győzködlek, sőt, már elég régen leírtam, hogy másként látjuk a témát.
Gondolom azért, mert mások vagyunk. Ha én lennék színész, akkor számomra pont a tőlem távol álló szerepek jelentenének nagy kihívást, azok, amelyekben semmi élettapasztalatom nincs. Hiteltelennek érezném magam mondjuk egy homokos szerepében, kizárt, hogy bevállalnám, de nemet mondanék a szirupos, amerikai családi filmekre is. Azokat már önmagukban is hazugnak érzem, én nem azt láttam, nem abban nőttem föl, az egy szirpus szar. Nekem attól lenne könnyebb egy szerep, ami miatt neked nehezebb. Hiába, nem vagyunk egyformák. Amit az operáról írtál, arról megint beugrott Rourke. "Meg kell tennem, mert jó a szerep, jobb ember lehetek tőle ismét..." Hasonló dolgok voltak az arcára írva a filmben is. Nem csak Rourke tudta, hogy Randy Robinson csupán egy szerep, de Randy Robinson is tudta, hogy Ram csupán egy szerep! Hogy Rourke-nak le kellett vetkőznie a pankráció iránt érzett ellenszenvét? Tulajdonképpen nem, hiszen Randy-n sokszor látszik, hogy unottan, megfáradtan, kiégetten áll hozzá a dologhoz, rutinból nyomja, megszokásból, nagyot sóhajtva, hogy oké, még ezt a geget eljátsszuk, még egy utolsó kosprés mára, csak bírjuk a tempót! A film tulajdonképpen abszolúte nem fest pozitív képet sem a pankrációról, sem a pankrátorokról. Bemutatja a trükköket (pl. penge a fásli alatt), azt, hogy előre le van beszélve minden meccs, és hogy a pankrátorok messze nem emberfeletti emberek. Ram csak egy haldokló szerep, Randy pedig egy megkeseredett, kokszos kripli, saját hibáinak és rossz döntéseinek áldozata, aki számára csak azért lesz élete nagy szerelme a pankráció, mert nem marad más, semmi más, amit szerethetne. Rourke azt gondolta, hogy a pankráció egy nagy átverés? Kamu parasztvakítás? Amint elolvasta a forgatókönyvet, megnyugodhatott, a film is pont ezt mutatja be. Hogy az a hely milyen már, ahol először bunyózik! Azt hittem, ilyen csíkostapétás, füstös művelődési házak csak Kelet-Európában vannak. Kiábrándító az is, amikor valami olcsó fodrászüzletben festeti a haját, az egész film olyan a pankrációra nézve, mint a kisfiú, aki így kiáltott: "Hiszen a király meztelen!" Szóval minél többet jár körülötte az agyam, annál inkább úgy gondolom, hogy Randy szerepe szinte Rourke-ra lett megírva. Szerintem egyből ráérzett az ízére, és a legrövidebb idő alatt tökéletesen hozta a figurát. Kétségtelenül hatalmasat alakított, de szerintem nem volt nehéz dolga. |
2009-11-27 23:42.56 |
Hm-hm... Talán egyszer belemélyedek. De most inkább az ágyba. :)
Jó éjt! :) |
2009-11-27 23:37.21 |
Szigorúan ebben a sorrendben. :) Régi film? Miféle? |
2009-11-27 23:34.12 |
A "vadállat" sejtette ezt velem... :D Amúgy nem láttam a filmet, nem olvastam a vitát. |
2009-11-27 23:29.25 |
Annyira szutyok, vagy csak a nagy divatfelhajtás miatt nivellálódik? |
2009-11-27 23:28.38 |
A nőkben lakozó nőstény szereti, ha a hím fölébe kerekedik. :DDD |
2009-11-27 23:26.33 |
Nem, nem feltétlenül. Azt osztályozom, meg arról írok véleményt, amit éppen láttam. Mert azért nézek hébe-hóba filmeket, kapok kölcsön DVD-ket, néha (nem otthon) a tv elé is le tudok ülni... Olyan heti 1-2 filmet látok átlagban. :) |
2009-11-27 23:24.02 |
Majd lefut...
De a Patkányfészek marad! Jól mondom? :DDD |
2009-11-27 23:23.03 |
Örülök neki. :)
No és magácska mit keres itten? :) |