Ez mondjuk elég fura dolog, rajongva szeretni egy állatot, aztán egyszer csak hopp, megenni. Gyerek előtt leölni meg főleg nagy meggondolatlanságra vall.

A passió - Vélemények

2010-02-04 10:15.13

Ő TÉNYLEG mindent tud. :)
Vagy csatlakozol hitvallásához, vagy egy tömegpusztító gépezet agymosott rabszolgája leszel, wáháháháháááá...

Érdekességek!

2010-02-04 10:12.46

És hányingered lett attól a felháborító ténytől, hogy a Worm eaters még nincs bent az adatbázisban! Én is pont így érzek! XD

2010-02-04 10:10.06

Érdekesség. :D

Vegetáriánus, Vegetarianizmus, Vegaság

2010-02-03 13:48.45

Tanyasi felmenőim szerették az állatokat. A tyúkokat nap közben kiengedték az egyébként tágas (és egy hatalmas nyárfának köszönhetően árnyas) baromfiudvarból, kapirgálni a szabadba. Száz méternél távolabb nem sűrűn mentek el a tanyától a tyúkok, estére pedig maguktól visszamentek az ólakba, ahol mindig volt elég élelmük, vizük, mert gondoskodtak róluk gazdáik, ahogyan a többi állatról is. Emlékszem, a disznóól mellett például volt egy hosszú nyelű kefe, aminek csak az volt a célja, hogy meg lehessen vele vakargatni a malacok hátát, amit nagyon díjaztak a piszok disznók. :) Na meg volt egyszer egy marha nagy kakas, az olyan rátarti legény volt, hogy kutyát, macskát, de még a félénkebb gyerekeket is megkergette, az öregek meg csak nevették. :) Szóval ezeknek az állatoknak jobb sora volt, mint vadon élő társaiknak, cserébe viszont, amint soruk kitelt, megettük őket, és ez így volt rendjén. Nem valami jó dolog persze levágni őket, na de mi lenne velük a természetben? Levágnák őket a rókák, menyétek, sasmadarak, plusz ott még éheznének is, ha úgy adódna, a betegségekről nem is beszélve. Szóval szerintem a hagyományos állattartás teljesen korrekt dolog. Az az iszonyat, ami a videókon van, pedig más téma, szerintem nem sok köze van a vegasághoz.

2010-02-03 12:49.20

A film végén pedig láthatsz háztáji körülmények között tartott állatokat, akik vígan röfögnek és boldogan kapirgálnak. És őket is a húsukért tartják. A szadista állattartásra szerintem nem a vegaság a megoldás, hanem a szadista állattartás felszámolása.

2010-02-03 12:35.15

Írtam én ilyet?

2010-02-03 12:28.01

A háztáji állattartás nem ilyen, de még a nagyüzemi sem ennyire borzalmas mindenhol. A felvételek nagy része az USA-ban készülhetett.

Érdekességek!

2010-02-02 23:38.22

Oh, pardon, a film trailer-e ez. :)
http://www.youtube.com/watch?v=7eXx-L5UJsg

2010-02-02 23:35.30

http://www.youtube.com/watch?v=Pl22b1UkbhE

( [link] )

V. Henrik (1989) - Vélemények

2010-01-26 17:02.15

Valamikor, még a '90-es évek elején, a parabolaantennák hőskorában láttam valamelyik angol nyelvű csatornán (Sky Channel?) egy véres csatajelenetet. Ködlepte, saras harcmezőn mészárolták egymást a lovagok, karddal, bárddal, buzogánnyal, gyalogosan és lóháton, drámai zenére, én meg teljesen el voltam ájulva tőle, mert ez sokkal élethűbb és durvább mészárlás volt, mint amit mondjuk a Tenkes kapitányában láthattam. Nem is engedtem apámnak, hogy átkapcsolja a jó öreg Orion Viking-et, bár egy szót sem értettem a filmből. Később még sokáig vártam, hátha feltűnik még egyszer a képernyőn ez a nagyszerű film, de hiába, aztán a parabolázás is kiment a divatból, jöttek helyette a kertévék. Ez a titokzatos csatajelent viszont tovább mozgatta fantáziámat. A minap végre kiderült, cirka 20 év után, hogy akkor az V. Henrikből láttam egy részletet. :)
A film Shakespeare azonos című királydrámájának feldolgozása, és szerintem remekül sikerült, bár az ominózus csatajelenetig érződik rajta némi költségvetési szigor, és időnként a díszleteken meg a jelmezeken is érezni a színházi kellékek szagát, de ez egy Shakespeare dráma esetén talán nem jelent gondot. Összességében amúgy is több mint kielégítő a látvány, nagyszerű a zene, az öreg Willifej gondoskodott a veretes nyelvezetű szövegekről, Bél Krisztián pedig vicces kölyökszínészként, szóval annak, aki vevő a témára, egy rossz szava nem lehet e filmre.

Cüneyt Arkin - Vélemények

2010-01-26 15:57.52

Szégyen és gyalázat, hogy még mindig nem szerepel az adatbázisban ez a világhírű török színművész, aki nagyjából 300(!) filmben kapott szerepet, főszerepet, köztük a nemzetközi hírnévre is szert tett Dünyayi Kurtaran Adam-ban (A férfi, aki megmentette a világot), melyet a szakma csak "a török Star Wars-ként emleget!
http://www.youtube.com/watch?v=b1h6nwIT-nQ

Méltán híresek tovább könyörtelen kivégzései...
[link]

...és elképesztő küzdelmei!
http://www.youtube.com/watch?v=v9lsFxZ-7yU

Kívánok még sok fényes filmsikert a színvonalas szórakoztatás szultánjának, Cüneyt Arkin Úrnak! :D

A bátrak hazája - Vélemények

2010-01-25 18:03.05

A háború ugye elég kemény dolog. Háború idején a halálozási ráta az érintett területen drámaian megnő, magyarán hullanak az emberek, mint a legyek, és ezt az állapotot bizony kevesen veszik lazán és jókedvűen. A többséget inkább megviseli a dolog, nem is annyira az események közben, mert akkor igazán nincs idő holmi lelkizésre, hanem később, amikor hosszú, csöndes éjszakákon át lehet elmélkedni azon, hogy mi is történt, felfogni, hogy mit is élt túl az ember.

Nekem ez a téma, mármint a háborút járt emberek belső frusztrációjának feszegetése soha nem volt a kedvencem, mégpedig azért, mert erről általában olyan illetők készítenek filmet, akiknek nem sok közük van a háborúhoz, és ezek a filmek sokszor olyan megviselt hadfiakról szólnak, akiknek még a melegebb helyzetekben is jobb sora van, mint a nyomorgó millióknak, jobb napjaikban. Az iraki háborúról különösen visszatetsző ilyen filmet komponálni. A Született július 4-én még rendben volt, Vietnam, az USA első megrázó oboakoncertje, no meg a háború elbaszottsága erre jó alapot adtak. Csakhogy azóta eltelt 40 év, és a világ sokat változott, az USA katonái például mind egy szálig önkéntesek, pénzért harcoló, profi katonák. Zsoldosok, ha úgy tetszik, és semmiképpen sem kötéllel fogott muszájkatonák. Ők választották maguknak ezt az életet, és sokkal jobb körülmények közt tevékenykednek Irakban, mint tette azt az egykori iraki hadsereg, amit hetek alatt rommá vertek szét, vagy teszik most a mezítlábas felkelők. A civilek életkörülményeiről nem is beszélve. Mindenesetre 1 halott amerikai katonára jut 8 halott iraki katona, és óvatos becslések szerint is legalább 21 halott civil. Egy amerikai katonának csupán az élelmezésére napi 20 dollárt költ a koalíció, egy átlag iraki polgárnak napi 10 dollár sem jut az összes szükségletének fedezésére. Persze nyilván nagyon fontosak az egyéni tragédiák is, az amerikai katonák lelki problémái, de a fentebbiek ismeretében azért kicsit fanyar szájízzel fog bele az ember egy ilyen filmbe.

Aminek nem az a baja, hogy eleve egy számomra csak legyintésre méltó témát feszeget, hanem az, hogy gyengén rakták össze. A háborús jelenetek teljesen átlagosak, látvány és feszültség dolgában nem mennek túl a TV-sorozatok szintjén, és sokat nem is láthatunk belőlük. De nem is ez a lényeg, hanem a hazatérés utáni gondok. Csak hát azokat sem képes tisztességesen kibontani a film, sokat markol, keveset fog. Az alkoholhoz menekülő doki, vagy a fél kezét elveszítő fiatal anya történetéből többet ki lehetett volna hozni, de nem jött össze, mert kellett a játékidő a barátját gyászoló srácnak meg a becsavarodott rappernek is. Jobb színészi alakításokra lehetőség sem volt, az elbaltázott forgatókönyv eleve kihúzta a színészek alól szőnyeget, főleg Jessica Biel-lel toltak ki, semmilyen emberi kapcsolatában nem mutathatta meg magát, nem derült ki, milyen a viszonya a fiával, az anyjával, a volt pasijával, bárkivel, csak kínlódott szegény a gumikézzel, de az is kimerült a ruházkodási problémákban. Még Samuel L. Jackson tudott kihozni valamit a szerepéből, de ő sem tudta megmenteni a filmet, aminek sem képsorai, sem zenéje, sem egyebe nem méltó említésre.

HISTORIA

2010-01-25 02:08.07

Egy topikban azt olvastam a Báthory-ról, hogy gyenge film, mivel a Franco Nero alakította Mátyás királyt nem is hasonlít Mátyás királyra.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Báthory-ban NEM a mindenki által jól ismert, igazságos Hunyadi Mátyás a király, hanem a sokak által egyáltalán nem ismert Habsburg Mátyás, aki ezen a néven másodikként (II. Mátyás) volt magyar király (is).

Nincs kegyelem (2007) - Vélemények

2010-01-25 01:39.39

Vidéken, különösen az ország szegényebb régióiban, főként faluhelyen, sajnos már mindennaposnak számít, hogy idős embereket kirabolnak, bántalmaznak, esetenként meg is ölnek. A virág sem szárad még el a síron, és az öreg ház már üresen áll, még az ablakdeszkákat is leszedik róluk. A saras cigánysoron Mercedes gördül át, bőrdzsekis uzsorások szaglásszák belőle a környéket, mint sebzett vadakra éhes hiénák. A rendőr csak muszájból merészkedik erre a vidékre, és minél gyorsabban végez, neki sem hiányzik a balhé. Azt vigye csak el más. Valaki, akire rá lehet húzni. Valaki, aki megfelelő gyanúsított lesz, akiért úgysem kár, ott van az a munkakerülő, tudatlan dögevő, az a sötét tekintetű, ingerlékeny gazfickó. Volt már büntetve? Igen. Járt a helyszínen? Igen. Ütött? Igen. De az anyját is megüti néha... Amúgy jó gyerek...
A film is jó.

(És a Filmkatalógus is, mert e filmmel sokak kívánságának tett eleget, amikor lehetővé tette a 10-es skálán történő pontozást. Nálam a Nincs kegyelem így lett 3,5 csillag. Fusson csak ide a tekintetünk! :)
http://www.filmkatalogus.hu/Fekete-feher--f18548 )

Irány Nyugat! (2005) - Vélemények

2010-01-25 01:13.48

Ez a film nem vígjáték, hanem dráma. Kicsit abszurd, kicsit szürreális, szatirikus, de egyértelműen dráma, a széthulló Jugoszlávia, a meggyalázott Bosznia drámája. A téma igazán figyelemreméltó, a zene emlékezetes és "Penge Borisz" is érdekes volt vidéki szerb világfi szerepében, de összességében nem egy feledhetetlen darab ez a jellegzetes kelet-európai szegénymozi.

Állítsátok meg Terézanyut! - Vélemények

2010-01-25 01:01.09

Gyere, Ildikó12, gyere és szaggass szét! :)

Tamara (2003) - Vélemények

2010-01-24 00:50.06

A Fehér tenyér és az Off Hollywood után bizakodva kezdtem bele a filmbe, az elbűvölő Török Illyés Orsolya és a nagyszerű Szabó Domokos ismét együtt Hajdu Szabolcs filmjében, gondoltam, ez rossz már nem lehet. A Tamara azonban egészen szürreálisan kezdődik, egy tiritarka tanyán egy zöldre festett szamár elképesztő halandzsanyelven mesélni kezd, lila tyúkok és egy piros malac társaságában, miközben Szabó Domokos a ruhadarabjaival harcol, mert a zoknija nem hajlandó felmászni a lábaira, a pólóját meg hiába döfködi feje búbjával és hajigálja az égbe, attól az még nem kerül föl félmeztelen testére. A néző meg csak néz tátott szájjal, hogy akkor ez most tulajdonképpen mi is? Művészfilm? Agyatlan elvont baromság már megint? Óh, ne már...
Az első megrázkódtatást azonban nem követi csalódás, mert a film valahogy magánál marasztalja az embert. A festményszerű képeivel, végtelenül naiv hangulatával, zsongítóan megfoghatatlan elvontságával. Demeter művész, fest, fotózik, szobrászkodik, alakítja környezetét, vagy saját viszonyulásait a világhoz, Bori pedig hű társa ebben, de feltűnik a színen Tamara és kapcsolatuk ladikja erős hullámverésbe kerül... A történet ennyi, egyszerű, életszerű, fontos téma, elbűvölően különös tálalásban, letisztultan és pasztellszínűen, bámulatos színjátékkal, derűvel, bolondsággal, magával ragadó hangulattal, üdítően ártatlan természetességgel. Szórakoztató és kedves film ez, kellemes színfoltja a hazai palettának, rám kimondottan jó hatással volt, a fősulis éveket juttatta eszembe. Jó szívvel ajánlom minden szabad szellemű műkedvelőnek. :)

Alatriste kapitány - Vélemények

2010-01-23 12:40.04

Aki érdeklődik a kora újkor történelme iránt, és aki kedveli a kor túldíszített, ünnepélyes, súlyos hangulatát, az szívébe fogja zárni ezt a filmet. Az Alatriste egy barokk film. Szinte minden olyan jelenete, amit a barokk festőknek szokása volt megörökíteni, olyan, mintha maga is festmény lenne. Ez egyértelművé válik Breda átadásánál, de már előtte is feltűnik a képek megkomponálásában, a színekben, a formákban, az alakokban, az árnyalatokban. Portréknál, csoportképeknél, életképeknél, városképeknél, a vadászjelenetnél, ott, ahol Alatriste a szeretője szobájában öltözik, vagy ahol felébred a hajnali nap fényére és a kakasszóra, mindenütt, ilyen a film mindenütt, ahol csak lehetett. Gyönyörű képsorok, mintha képtárban járna az ember, ám itt a képek füzéréből egy történet gyöngysora kígyózik elő. Szövevényesen, homályosan, bíborvörösen, alabástromfehéren, bársonyszín-feketén, elnyújtottan, ahogyan az egy barokk drámától el is várható. A történet ugyanakkor történelem is, Alatriste kapitány hánytatott életén keresztül bepillantást nyerünk a hanyatló Imperio Espanol intrikákkal átszőtt világába, egyedi atmoszférájú, sötét hangulatába. Mert hangulatos film ez, nehézkessége, tablószerűsége szerintem nem vált hátrányára, sőt, az én megközelítésemben éppen ezek a jellemzői tették igazán hitelessé. Első percétől az utolsóig élveztem.

Állítsátok meg Terézanyut! - Vélemények

2010-01-22 16:47.13

Azt hogy nem értettem meg a filmet, nem ismerem a nőket, nem ismerem a világot, és különben is, ki kíváncsi a véleményemre. :)

2010-01-22 16:31.48

Láttam én már ezt a filmet régebben a villanyládában, de akkor egyfelől nem tudtam, hogy ez az a bizonyos Terézanyu, másfelől meg nem láttam az első fél óráját. Tetszeni akkor sem tetszett, nem az én világom ez a túljátszott, lelkizős, romantikus, humoros cosmo-izé.
Na de most megnéztem az elejét is. Lehet, hogy nem kellett volna.

Bridget Jones naplója nekem tetszett. Az sem az én világom, de ennek ellenére jól szórakoztam rajta, abban voltak jó poénok, jó dumák, tetszett, hogy a főhősünk nem egy bombázó szupernő, és a sztori is egyben volt, jó befejezéssel, szóval az még szerintem is egy szerethető mozi.
Na most itt van ez a Terézanyu téma, ami eléggé úgy szaglik, mintha a Bridget Jones naplójának lenne a magyar koppintása. Csak hát a nyugati filmgyártástól alapjában véve alaposan lemaradt magyar filmesek megint azt gondolták, hogy ők majd megmutatják a világnak. Na ez annyira jött nekik össze, mint Zagyva Tibornak Tiszakarádról, vagy talán még annyira sem, mert Szintiboyon legalább lehet röhögni, de ez a film siralmas. Persze ha valaki azt mondja, hogy itt nem is BJ volt a példa, én készséggel elhiszem, a készítők nyilván felül akarták azt múlni. Hát alulmúlták, de vastagon. Szókimondóbbak akartak lenni, ezért a film közönséges lett. Humorosak akartak lenni, így a poénok nagy része erőltetett. Több drámát is akartak, de csak túljátszott kínlódásra futotta, és mivel nem érték be egyszerű sztorival, így lényegében nincs is sztori.

Adva van egy fiatal nő, aki a vőlegényével él együtt, de nem valami boldog, mert a Marci, bár nagyon rendes, de fárasztóan uncsi. Ebből fakadó problémáit azonban nem a pasival beszéli meg, hanem előbb bejelenti az anyjáéknak, hogy nem lesz esküvő, majd vázolja azt is, hogy már megvan a következő célszemély is. Ezután a film egy bűnrosszul összerakott megcsalási konfliktussal veszi kezdetét. Főhősnőnknek annyi esze sincs, mint egy vödör lepkének, totál agyatlanul szervezi be a régi-új bránert a mindzsójába, percekre a lebukástól, biztosan azért, hogy több feszkó legyen a filmben. Miután egy kellően ribancos, szétázott lebernyegben nyit ajtót a bránernek, fölvesz egy lehangoló, fekete-fehér pöttyös rucit, majd ülnek egymás mellett a hokedlin mint a sült halak, tehát megint átélhetjük a feszültséget, ami ugye kell a filmbe, megírta a filmrendezős tankönyv. Természetesen összenő az, ami összetartozik, s a következő jelenetben derék főhősnőnk már a bűntudat legkisebb jele nélkül visong vígan, a kefélés iránt érzett örömében. Egy perc múlva viszont már hisztérikusan tör ki magából, mert azt hiszi, hogy a Marci is megcsalja őt, és hát az milyen lenne már, ugye. De nem. Aztán lebukik, és persze bőg. Ez szerintem elég szánalmas. Persze másnap már felszabadultan vacsizik valami menő helyen a bránerrel, de újból berág, amint a bráner közli, hogy nem adhat mást, csak mi lényege. Villámhiszti után mindzsónk rájön, hogy végülis, egye fene, jó neki a bráner így is. (Mondjuk későn, annak már más lyuknál támadt kedve lőni.) És ez a nő a jóságos Teréz anyu. Aki csak másokra gondol, és magával nem törődik. Hmm... Vajon mmilyenek lehetnek az önző nők?
Természetesen a jófej barinőket is egy bordában szőtték, vígan biztatják szegény Katát, hogy nehogy már lelkiismeretfurdalása legyen, amiért félrekefélt, majd heherészve megtárgyalják, hogy ki kivel csalja a férjét, meg hogy mekkora szarok a férfiak, és nincs köztük egy normális sem, és ezért milyen nehéz a nőknek. De azért jól mulatnak a drága hölgyek, sörözgetnek, s közben felelevenítik azon urak emlékét, akiket egykor kilógattak szájukból. Aztán egyszer csak beindul a depressziós picsogás, bőgés, nyívás (Figyelem, feszültség!), de egy perc múlva viszont már megint röhögünk, aztán éjszaka bulizunk, bebaszcsizunk, harmincas nők, gyerek lepasszolva valahol, apu közben otthon döglik, vagy ő is félrekefél. Hát ez nagyon kúl.
És ez után még van, aki csodálkozik azon, ha az átlag férfiaknak nem több a nő, mint dísz a pina körül?

Dealer - Vélemények

2010-01-19 23:54.36

Jó anyag. Jó súlyos. Nyomasztóan csikorognak egymásra tragédiái ennek a kiégett, drogos pokoljárásnak. Könyörtelenül, kíméletlenül, érzéketlenül, borzasztóan nyomasztó módon, hideg szoláriumfény keretébe zárva. Szürke, fakó látvány, lehangoló képsorok, totális nihil, és a zene, na az is embertelen, tulajdonképpen nem több valami monotonul nyöszörgő noise-tól. A szél zúghat így a penészlepte falak mögött rozsdálló csövekben, miközben ólomszín felhők részvéttelen arca borul a világ fölé. Jó anyag. Súlyos és sallangmentes, profin összeállítva.
Először hiányoltam ebből a filmből a kontrasztot. A Dealer minden szereplője drogos. Az is, aki nem. Az is belassulva, a semmibe révedő, kiüresedett tekintettel néz lyukat a levegőbe. A szektások is, a járókelők is, a gyerekek is. És mindenki lassan beszél, komoran vagy közönyösen, a poklot járva, vagy a poklot szemlélve. Túl egyoldalúnak tűnt ez nekem, kellett volna a kontraszt, ébredt föl bennem a hiányérzet valami szép, valami napfényes iránt. De most, egy hét távlatából úgy gondolom, hogy talán a film egyoldalúsága, sivársága is a mélyre süllyedt drogfüggők tudatállapotát hivatott érzékeltetni. Amiben nincsen szépség, amiben nincsen napfény.

Ken Park - Vélemények

2010-01-19 20:42.46

Majd igyekszem felfogni a társadalom problémáit, de amíg ez nem sikerül, addig bizony puffogok. :)

Rengeteg - Vélemények

2010-01-19 17:01.00

Lassan vonszolódó párbeszédek és vajúdva megszült monológok premier páln sormintája. Hangulatfüggő, hogy kinek mennyire jön be a dolog, na meg ízlés kérdése, ezen polemizálni szerintem fölösleges lenne.
Hétből kettő, nálam ennyi sztori volt emlékezetes (az aberrált apukás meg a végén a két csaj az erdőben), a többi fárasztó, meddő kínlódás, vinnyogás, fecsegés, nyüszögés, ha nem is kiszámítható, de várható fordulatokkal.

elejére ... 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk