 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Szemekbe zárt titkok - Filmbox Premium, 23:15 |
| Phillips kapitány - Film+, 23:30 |
| Gladiátor - HBO, 23:35 |
| S.W.A.T. - Különleges kommandó - RTL Három, 23:45 |
| A bűn árfolyama - HBO3, 00:30 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| John Larroquette (77) |
| Christina Applegate (53) |
| Joel Kinnaman (45) |
| Billy Burke (58) |
| Jill Hennessy (55) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Aranycsapat   |
| Miklya Anna |
Legisfalk hozzászólásai
Silent Hill - A halott város - Vélemények
| 2008-12-23 11:46.33 |
| Rögtön az elején azzal kell kezdenem, hogy mint a legtöbb filmről általában, erről sem tudtam semmit, amikor elkezdtem nézni. Csak utólag jöttem rá, hogy ez eredetileg valami PC játék adaptációja, és hogy talán sorozat is készült belőle, de amikor nekikezdtem, csupán annyit sejtettem, hogy ez valami horror lehet.
Ez a film aztán beletaposott a székbe rendesen, magasan felülmúlta a várakozásaimat, sőt, olyan dolgokat vitt filmvászonra, amikről álmodni sem mertem. Bár a második felét szerintem elszúrták, már magában az első 50 perc, szerény tapasztalataim szerint, egyszerűen mestermű! Minden horrorfilmben eljön az a pillanat, amikor a Rém felfedi magát. Amikor színre lép, megjelenik, láthatóvá válik. Na és a legtöbb horror ezen a ponton ki is pukkad, mert az ember itt már tudja, hogy akkor most ez megint egy zombifilm, vagy egy baltásgyilkosos, vagy mutánsos, és kb. tudja, hogy a továbbiakban mit várhat. Jobb esetben legalábbis, mert néha bizony az válik nyilvánvalóvá, hogy a Gonosz bizony gumiból van, és röhejes. Na, itt ilyen nincs. Silent Hillben úgy kúsznak rá egymásra a rémálom iszonyú figurái, hogy a film végéig nagyot tudnak ütni egyes, addig föl nem bukkanó formáik (például a nővérek a földalatti kórházban). És hogy ezek micsoda formák! Na az megér egy külön bekezdést. Volt egy lengyel festő, Zdzislaw Beksinski, aki különös álomképeit vitte vászonra. Rőt izzásból hullaszínbe forduló hátterek előtt felvonuló amorf alakokat, sosemvolt városok romjain átvonagló idegenszerű rémségeket, lidércnyomást pasztellszínekben. Egyedülálló stílusával régóta a kedvenceim közé tartozik. A levegő megállt bennem, midőn Silent Hillben ez a Beksinski-szerű őrület átvette az uralmat a képernyő fölött! Egy halott város, ahol a némán szitáló hamuesőt csak a szirénák bús vonyításával érkező fekete eső tudja felváltani, gazlepte utcákkal, sötét udvarokkal, elnéptelenedett épületekkel, ideális helyszín, már önmagában is elég hatásos, na de amik előbújnak a nyomasztó díszletek közül... Először azok a nyüszítő, fekete gyermektorzók, azután az a vonagló, hamut köpködő rém, ami csak úgy elősétál a drótkerítés mögül, aztán a vizesblokkban tanyázó drótba tekert őrület, majd az egész lidércnyomás sáskajárástól kísért háromszögfejű ura... hát ez valami eszméletlen volt! 5 csillag! Bevallom, a film második felének eltömegesedése nem tetszett, jobb lehetett volna Silent Hill, ha valóban halott marad, élők nélkül. Hogy nem így történt, az számomra levon a film értékéből, de azért ez így is az egyik legjobb horror marad a szememben. Hiszen a fentebb ecsetelt lenyűgöző hangulatán túl nagyon rendben voltak benne a színészek, Sean Bean nálam régóta kedvenc, Radha Mitchell is jól játszotta a gyermekéért harcoló anyát, ami azért egy horrorban nem könnyű, ő mégis hiteles tudott maradni szerepében, Laurie Holden pedig nagyon dögös volt, öröm volt nézni, ahogyan a maroklőfegyvert kezelte. :) A film zenéje éppúgy tetszett, mint a képi világa, a befejezés pedig megint csak ütött, egészen szívszorítóra sikerült, ami megint nem jellemező a horrorfilmekre. Mégsem ajánlom mindenkinek a Halott várost. Aki szereti átlátni egy film történetét, megérteni és helyén tudni a részleteket, és a legkésőbb a végén felismerni az egész logikáját, rendszerét, az ne várjon sokat Christophe Gans filmjétől. Viszont azt, aki szívesen bolyong a képzelet és valóság ködös határmezsgyéin, és képes egy film hangulatában, mint a realitásokon áthullámzó áradatban elmerülni, azt tárt karokkal várja Silent Hill... |
Beowulf - A sötétség harcosa - Vélemények
| 2008-12-23 10:28.52 |
| Végig se néztem ezt a vérszegény alkotást, de egy érdekesség azért feltűnt benne, az egyik harcjelenetnél Fear Factory szól. Meg nem mondom, melyik szám, de emlékeim szerint a Hatefiles albumon fönt van. :) |
300 - Vélemények
| 2008-12-23 10:24.34 |
| Én speciel azért mélyedtem bele részletes történelmi fejtegetésbe a filmet illetően, mert jópár fórumozó úgy nyilatkozott a 300-zal kapcsolatban, hogy az az egyik legjobb történelmi film, amit valaha látott. Mondom, nem, ez nem történelmi film, mégha van is olyan vetülete. Erre jött, hogy hát dehogyem, tanulták az iskolában... Úgyhogy megpróbáltam részletezni nekik a dolgot. :) |
13 kísértet - Vélemények
| 2008-12-23 10:20.19 |
| Gyenge, unalmas, kiszámítható, sablonos, meg úgy nagyjából minden negatív jelzőt többé-kevésbé kiérdemlő film. Horrornak van eladva, de az ég egy adta világon semmi félelmetes vagy rohadék momentum nincs benne, hacsak nem az, hogy ezt képesek voltak megetetni a közönséggel. A szereplők végigfecsegik az egészet egy fullra kivilágított, tiszta, jól karbantartott, múzeumi óriásvitrinre emlékeztető épületben, olyan poénokkal, mint pl. "Ha ezt túlélem, fizetésemelést kérek." vagy hogy a hisztérikus nagydumás a középső ujját mutogatja az üveg mögé zárt szétszögelt szellemnek. Fárasztó fos, meg nem nézném még egyszer. |
Leon, a profi - Vélemények
| 2008-12-22 22:46.43 |
| Ez egy 1994-es film, ha jól sejtem, három éves voltál, amikor készült. Akkoriban még nem volt ilyen eszméletlen szinten a látványtechnika, Leon a profi azért ezen a téren is profi, anyut belerobbantják a kádba, röpködnek a rakéták a folyosón, egy fél ház rommá lesz lőve a végére. Ez a pedofil-dolog is csak a net elterjedésével került ennyire előtérbe, '94-ben szerintem az emberek többsége még azt sem tudta, mit jelent a szó, és nem gondolt semmi rosszra. |
Amerikai história X - Vélemények
| 2008-12-22 21:03.55 |
| Szerintem értelmesebb embernek ezt nem kell ilyen dramaturgiai ámokfutással érzékeltetni, az tudja magától is, hogy így van. |
| 2008-12-22 20:55.37 |
| A börtönösdi, pl. Elég valószínűtlennek találtam, hogy miután Dereknek bejött az az 1% esélye, hogy ne kúrják rommá, mint új, fehér húst a sitten, hanem ehelyett egy brutál társaság fogadja kebelére, azoknak csak úgy hátat fordít erkölcsi alapon. Szerintem ilyet épeszű ember nem csinál. De oké, legyen, távolodjon el tőlük, vonuljon vissza, amennyire lehet. Na de talán ésszel. De nem, itt ilyen nincs. És hát persze jön is érte a seggbekuki, ez így együtt nekem kicsit meredek volt, hozzá az, hogy a négerrel viszont összecimbizik, így a tesók aztán nem bántják. Szerintem ez nem így működik. |
| 2008-12-22 20:46.31 |
| Nem veszekszünk, egyre szebb szavakkal illetjük egymást, Szamu! :)
Két csillag, mert bár mint film teljesen rendben van, de a témát elég zűrösen kezeli, ahelyett, hogy objektivitásra törekedne, másrészt meg a ferdítések mellett elég érdekes bakik is vannak benne. |
| 2008-12-22 19:41.11 |
| Azok a filmek sem a gettók ellen készülnek. |
| 2008-12-22 19:39.14 |
| Hát akkor ennyit a nagy négerellenességről. Ugyanakkor nem hiszem, hogy nálunk Lakatos Attilát megválasztanák Fletó ellenében, hiába van már utóbbiból mindenkinek elege. |
| 2008-12-22 19:33.43 |
| Nagyon nem tetszett. :) |
| 2008-12-22 19:33.25 |
| Ezeket nem ismerem, de ezek szerint akkor a négerek fajgyűlöletéről is van film. |
| 2008-12-22 19:32.15 |
| Politikailag a négerek az USA-ban integrálódtak. Lásd; Obama. Igaz, ezzel a lehetőséggel nem mindegyikük él, de hát egy fehér tróger sem él vele. Nálunk a cigányság politikai integrációja... hááát, eléggé más jellegű, kisebbségi önkormányzatuk van (Tudtommal ilyen az USA-ban nincs), vajdájuk van, ugyanakkor mégsem gondolom, hogy integráns részei lennének az állam politikai életének.
Társadalmi és szociális téren is sok a különbség, Magyarországon pl. a cigányság jelentős része vidéken, falun, tanyán él. Az USA-ban is van "vidéki élet", de az nem hozható párhuzamba az európai, magyarországi vidékkel. Vagy tudomásom szerint a cigányság konzervatívabb képviselőinek sokat számítanak erkölcsi, családi dolgok, mélyen elítélik pl. a házasságtörést, kívánatosnak tartják, hogy a lányok szűzen álljanak oltár elé, sat. Szóval húzható a párhuzam, de sok a különbség is, szerintem több, mint a hasonlóság. |
| 2008-12-22 19:23.48 |
| Ők sem bírják a négereket? |
| 2008-12-22 19:23.32 |
| Nem tudok róla, hogy Orbán cigány lenne. |
| 2008-12-22 19:22.04 |
| Politikai, társadalmi, szociológiai értelemben. |
| 2008-12-22 19:21.20 |
| Például ki?
Te elég sok filmet ismersz. Tudsz legalább egy olyat, amiben néger bűnözők ölnének fehéreket? |
| 2008-12-22 19:12.38 |
| Nem kell kimennem ahhoz, hogy meglássam, az USA néger elnököt választott, Condoleezza Rice vagy Colin Powell személyéről nem is beszélve. Itt nem egyhamar lesz cigány elnök, vagy miniszter. |
| 2008-12-22 19:07.51 |
| Azt, hogy az USA-ban a néger lenne a legnagyobb kisebbség, nem vitatom, de ez önmagában kevés a párhuzamhoz, hiszen szinte minden országnak van legnagyobb lélekszámú kisebbsége, így táhát bármelyiket bármelyikkel párhuzamba lehet állítani, sőt, sok nép egyszerre kisebbség és többség is, pl. a kínaiak nálunk kisebbség, Kínában a többség.
Bizonyos kétségtelen hasonlóságok ellenére szerintem több a különbség, mint a hasonlóság a négerek meg a cigányok között. |
| 2008-12-22 19:02.47 |
| Eme megállapításban szerintem kevesebb a valós-, mint a valótlan. |
Acélbakancs - Vélemények
| 2008-12-22 19:00.48 |
| Rendkívül minimalista film, tulajdonképpen két szereplővel eljátszva egy zárkában. Párbeszédekre épül, de azok elég szétesett logika mentén folynak. Azon ritka jelenetek, ahol történik is valami, általában hatásvadászra sikeredtek, szóval összességében elég unalmas ez az acélbakancs. Nálam végülis azon bukott el, amire felépült, ugyanis szerintem egy részeg dühből elkövetett agyatlan emberölésbe, majd a megbánás bemutatásába teljesen fölösleges belekeverni a skinheadeket. |
Amerikai história X - Vélemények
| 2008-12-22 18:46.50 |
| Történelmi ismereteim ugyan koránt sem tökéletesek, de nem hiszem, hogy a cigányokat a magyar földbirtokosok hurcolták volna erővel ide, Indiából, meg valahogy a cigány rabszolgák felszabadításáért vívott polgárháborúra sem emlékszem. A gettólázadások párhuzamát éppúgy nem találom, mint ahogyan kulturális vagy antropológiai hasonlóságot sem látok a két etnikum között.
Persze a leegyszerűsítés szándékát értem, dehát ilyen formán Spanyolország négerei a baszkok, Jakutia cigányai az oroszok, Malajzia britjei pedig Ulster kínaiai, vagy mik. :) |
Schindler listája - Vélemények
| 2008-12-18 16:43.01 |
| Oh, pardon, elnéztem! Annyira beleragadtam a XX. századba, hogy elsiklott figyelmem azon tény fölött, hogy nem II., hanem I. Miklósról írsz. :) |
| 2008-12-18 15:08.22 |
| Ezek nekem új információk. Hol olvastál vagy hallottál róluk? |
HISTORIA
| 2008-12-18 14:47.19 |
| Hjaj, hát ha szélsőségesen sovén (és talán elmebeteg) Ceausescu esete eme kedves román szokás példája, akkor elmémben máris kigyúl a gyanakvás lángja, hogy vajon a Kárpátok Géniusza nem azért keresztelte-e testvérét saját nevével, hogy ezzel mutasson rá utólag, hogy bizony a két János is lehetett testvér, hiszen náluk, dákoknál ez így szokás. :)
(Egyébiránt egy szélsőséges politikai nézeteket valló szakember kutatási eredményeit sem tartom kevesebbre, mint egy polkorrekt illető munkásságát, amennyiben azok tényekre alapulnak. Előző hozzászólásomból már úgyis kiviláglik, hogy meglehetősen távolságtartó és óvatos vagyok vitatható kérdésekben. :)) |
| 2008-12-18 14:35.39 |
| Van annak már vagy 300 hozzászólásnyi ideje, de igen, az a tanulmány alapos, korrekt munka, beleolvastam futólag. (És mellesleg szólva csak utólag, midőn már arról a bizonyos blogbejegyzésről vitatkoztunk.)
Ami engem illet, szintén sokkal jobban kedvelem és többre értékelem azokat a szakmai munkákat, amelyek egyrészt minden fellelhető adatot és tényt a lehető legrészletesebben felvonultatnak egy adott témában, másrészt mindezt bőséges forráshely megjelölésével teszik. Az olvashatóság szempontja nálam bizony lecsúszott a harmadik helyre. Na igen, az Internet, és a megbízhatóság... Nem is tartom érdemesnek, hogy belemerüljünk a kérdés taglalásába. Ellenben azt már nagyon is, hogy szót ejtsünk más információforrások megbízhatóságáról. Nem titok, hogy manapság az ír könyvet, aki akar, akár történelmi jellegűt is, és bizony utóbbiak -enyhén fogalmazva- nem éppen egy kaptafára készültek, nem ugyanazt tartalmazzák és nem ugyanolyan értékűek. Na de honnan tudhatná az egyszeri olvasó, hogy melyiket használhatja az igazság kútfőjeként és melyiket kezelje fenntartásokkal? Itt van például Zachar professzor lentebb idézett munkája, amiben még kifejezetten amellett érvel, hogy Hunyadi János nem volt román eredetű. Zachar József szakmai hitelességéhez a szememben nem fér kétség, ellenben -mondjuk úgy, hogy "a legújabb kutatások fényében" már olybá tűnik, hogy téved a kérdés megítélésében. Mindenesetre kíváncsi lennék arra, hogy az alábbiak után milyen véleményt fogalmazna meg e kérdésben. Az ember nem foghat bele minden vitás ponton az eltérő véleményeket megalapozó források értékének vizsgálatába, ez még a legnagyobb tudású történészek számára is merő képtelenség. (Gondolok itt arra, hogy például egy, a középkori magyar történelem kutatásában szaktekintélynak számító tudósnak sincs vélhetőleg igazán rálátása mondjuk arra, hogy milyen hatással volt a Manilában élő japán kisebbségre a második világháború.) Ráadásul előfordul, hogy neves történész is leír olyan valótlanságot, amelytől már egy közepesen kiművelt emberfőn is homlokig ugrik a szemöldök, ellenben történészi végzettség nélkül is megjelennek olyan szerzők, akiknek munkái egyszeriben megkerülhetetlenné válnak egy-egy témában. Innentől kezdve az ember jól teszi, ha minden olyan állítást, aminek megalapozottsága a saját fogalmai szerint nem egyértelmű, távolságtartással kezel. Ami meg a két Jánost illeti, én ugyan még soha sehol nem hallottam arról, hogy egy apa (anya) második gyermekének is ugyanazt a nevet adta volna, amit első, még élő fiára is aggatott, ezért nem is gondolom, hogy ennek kirívó szokatlanságát bizonyítani kellene. |
Hiányzó filmek a Filmkatalógusról!
| 2008-12-18 07:43.27 |
| 9. század. (9. rota)
orosz, háborús, 2005. rendező: Fjodor Bondarcsuk [link] |
HISTORIA
| 2008-12-18 07:27.26 |
| Nos, a blogok nem feltétlenül a hitelességükről híresek, s az, amely e szakmai vitát eredményezte speciel nem közli a vonatkozó forrásokat, tehát ilyen formán éppenséggel nem is felel meg az általad lentebb felállított kritériumoknak. (Ez nem gond persze, egy blog természetesen nem vethető össze egy doktori disszertációval.)
További érdekes fintora a dolognak, hogy a Mohács bejegyzés mégiscsak tartalmaz hivatkozásokat, mégpedig a Wikipédiára, ahol Hunyadi János származásáról ez olvasható: "Hunyadi János a feltételezhetően kun származású [1][2] Vajk, havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. Egy másik elképzelés szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal. Ő csak a nevelőapja volt, akit ezért a tettéért és hallgatásáért a Hunyadi birtokkal jutalmazta a király, és az egyik legtehetősebb földesúrrá tette a szinte a semmiből felemelkedő havasalföldi bojárt egyik pillanatról a másikra. Az mindenesetre feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ami csak akkor volt szokás, ha más apától származik a két testvér. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipóra bizta Zsigmond az ifjú János katonai nevelését, és életének egyik legjelentősebb eseményére is őt és nem feleségét és leányát viszi magával, nevezetesen a császári koronázására Rómába, ahol Hunyadi feltűnő jelenség volt. Ha Zsigmond az apa, érthetővé válik I. Mátyásnak, az unokának a kitartó és fanatikus igyekezete a császári korona és természetesen a cseh királyi korona megszerzésére: egy Luxemburgi-házi leszármazottat illet meg elsősorban egy Habsburggal szemben. Ugyanakkor főleg a román nacionalista történetírás az, ami az ő és Mátyás király származását románnak állítja. Akkoriban a román nemesség döntő többsége idegen (besenyő, tatár, kun) származású volt." A szöveg második hivatkozása bizonyos Balassa Zoltánnak "A Hunyadiaktól karácsonyig" című írására mutat, mely nem túl nagy terjedelme ellenére is 101 további hivatkozással érvel a mellett, hogy a Hunyadiak nem lehettek román származásúak... |
A holló (1994) - Vélemények
| 2008-12-18 01:53.31 |
| Vagy lehetne Bangó Margit is, bár akkor jobb lenne Holló helyett a Varnyú. :) |
HISTORIA
| 2008-12-18 01:49.47 |
| Kedves Kolléga! :)
Különösebb alap nélkül is számos szóbeszéd tartja magát történelmi igazságként a köztudatban. Például arról, hogy Árpád vezérnek fehér lova volt, vagy hogy a kolozsvári bírót álruhában tanította móresre Mátyás király. A költészet, monda, legenda, a hagyomány és a mesék birodalmába tartoznak ezek az emlékek, valóságos alappal, de rendre bármiféle konkrét történelmi adat nélkül. Hunyadi János királyi származását azonban a szóbeszéden, szájhagyományon túl bizonyos konkrét adatok is erősítik, egy legalábbis biztosan, mely szerint atyjának volt egy másik János nevű fiai is. Erre gondoltam, amikor az idézett mondatot megfogalmaztam. Egyébként Lupescu Radu nevének említése máris meghozta az áttörést, a Google az első helyen hozza tanulmányát, "Hunyadi János alakja a magyar és román történetírásban" címmel. Ha nem is ez szerepel a lentebb említett kiadványban, azért érdekes olvasmánynak ígérkezik, némi formázás után. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu