Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

Gumball csodálatos világa
- Cartoon Network, 10:40

Zsoldoskatona
- AMC, 10:40

Az élet dicsérete
- Epic Drama, 10:40

Gumball csodálatos világa
- Cartoon Network, 10:50

Gumball csodálatos világa
- Cartoon Network, 11:10

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Dougray Scott (59)

Mark L. Lester (78)

Peter Facinelli (51)

Garcelle Beauvais (58)

Tamsin Egerton (36)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról

Cobra Kai (sorozat) - Vélemények

2022-es választás

Pingvin (sorozat) - Vélemények

Borzalmak városa (2024) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Zen Noir

Jason Momoa

Legisfalk hozzászólásai

Ugrás Legisfalk adatlapjára
elejére ... 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 ... végére

Istenről, hitről, vallásról

2008-10-03 11:27.02

Nyilván így is meg lehet közelíteni. De ha elfogadjuk, hogy a bűn csak egy címke, akkor objektíve nincsenek bűnösök, csak olyan emberek, akiknek a cselekedetei nekünk szubjektíve nem tetszenek.

2008-10-03 10:23.14

Szóval azért bűnös eredendően az egyén, mert az emberi fajból ered, nem a folyami ráktól, meg nem az erdei pajzsikától. Eredendően magában hordozza a bűn fogalmát, lehetőségét, mondhatjuk, a bűn "a vérében van".

2008-10-03 10:21.06

Az nem is egyénekre vonatkozik, hogy te, Anren bűnös lennél, vagy pláne egy pici gyerek, hanem az emberre, mint fajra. Bűnös, két szempontból is:
1. Mert rengeteg rosszat tesz, ezt sorolnom sem kell, a környezet elpusztítása már önmagában elég.
2. Mert fogalmat alkot jóról és rosszról! Tehát a mittudoménmilyen rákfaj, ami megjelent a Dunában, az is elpusztít(hat) több őshonos fajt, de annak az ízeltlábúnak nyilván meg sem fordul a fejében, hogy ez "rossz". Állat vagy növény, tehát semmilyen ismert élőlény nem lehet bűnös, de ezt az emberről nem mondhatjuk el.
(Persze ez már megint egy filozófiai kérdés, hogy nem csak egy hatalmi trükk-e az "erkölcs", létezik-e egyáltalán bűn? Bűn-e a gyilkosság, nemi erőszak, népirtás? Mondhatjuk, hogy nem, de azzal nem leszünk előrébb, sőt...)

2008-10-03 10:05.13

+Kedves Leeandra, Anren! :)

A Biblia (Ószövetség) szerint azért bűnös eredendően az ember, mert vétett az isteni törvény ellen és evett a tudás fájának gyümölcséből, ezért is űzetetett ki az Édenből.

Szerintem ez az írásos emlék az ember első komoly önmeghatározási kísérlete, amely a civilizáció születésének is emléket állít.

"6. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
(...)
9. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
10. És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
(...)
16. Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.
17. Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.
18. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét.
19. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz."
-Mózes I.3.

Mi ihlethette ezt a szöveget? Eredetét tekintve valahol Egyiptomban, a Sínai-félszigeten, esetleg Palesztínában keletkezhetett, Krisztus előtt legalább vagy 1500 évvel. Kietlen, sivár pusztaságban, ahol kevés a csapadék és keserves az élet. Az emberek fölött fáraók, császárok, istenkirályok uralkodnak, elterjedt a rabszolgaság intézménye, és a térségen időről időre háborúk söpörnek végig. Elég volt egy filozofikusabb léleknek elgondolkodnia azon, hogy miért van ez így, miért ez a sok szenvedés? Könnyen rájöhetett, hogy az ember "kilóg a sorból", nem olyan, mint bármely más élőlény. Beszél és ír, szerszámokat használ, építkezik, ruházkodik, saját fajtáját öli, tulajdont gyűjt, sat. Nyilvánvaló és hatalmas különbség bármely élőlénnyel összevetve. Egyrészt az következik belőle, hogy az ember az állatvilágból kiemelkedett, több, okosabb, fejlettebb, másrészt az is fájóan nyilvánvaló, hogy élete nehéz, telve szenvedéssel, melynek vége az ismeretlen halál.

Így juthatott arra a teremtés történetének megfogalmazója, hogy az ember több, mint a többi élőlény, tehát valamiféle istenséghez hasonló. Tehát bizonyára magasabbrendű létformától származik; Isten teremtménye. De miért van az, hogy gyötrődik, szenved, gyilkol, fél? Ha kiemelkedett, miért boldogtalan, miért hal meg? És itt jön elő a bűnbeesés gondolata, hogy ez büntetés lehet, ár, a tudásért cserébe.

Elég végiggondolni csak a XX. század történetét, és máris elborzadunk akár a történelmi szörnyűségek, akár a környezet elpusztitása okán, holott az ember számos fontos felfedezést tett, Holdra szállt és mobiltelefont fabrikált, és Internetet, és... és mégsem lett jobb. Annyira felháborítóan primitív és ostoba gondolat annak felvetése, hogy az ember eredendően bűnös, amikor jól tudjuk, hogy mik mennek világunkban, amit lassan elpusztítunk?

Amúgy a Paradicsomból való kiűzetésnek van egy másik vetülete is, Mózes I. könyvéből kiderül, hogy az Édenkert földrajzilag meghatározható terület:
" 8. És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala.
9. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.
10. Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.
11. Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem.
12. És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.
13. A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét.
14. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes."
-Mózes I.2.

Tehát a zsidókban élt egy egykori virágzó államnak emléke is, amelyből elűzték őket. Vagy természeti katasztrófák, vagy az ellenség, ennek emléke már elhalványult, de a kiűzetés, a hazátlanság érzése megmaradt. Így ezt is büntetésként fogták föl, mivel azt már ők is tudták, hogy semmi nincs ok nélkül.
Ez egyben magyarázat arra nézvést is, hogy a zsidók miért nem fogadják el Jézust megváltónak. Számukra a megváltó az Édenkertbe vezeti vissza őket, ahol uralkodó nép lesznek. Jézus idejében az Édenkert a római uralom alatt álló Közel-Keletet jelentette, ma egyesek szemében az egész Földet.

Hát ezért bűnös az ember.

Szólánc (földrajzi nevekkel)

2008-10-02 23:48.25

Korkodon

Istenről, hitről, vallásról

2008-10-02 23:46.48

De, az ember továbbra is eredendően bűnös, viszont elnyeri a bűnök bocsánatát a keresztség felvételével.

2008-10-02 23:40.32

Isten áldjon benneteket! :)

Fehérlófia - Vélemények

2008-10-02 23:34.24

A 13 csak Nyugaton szerencsétlen, Kínában emlékeim szerint szerencseszám, a Fehérlófia meg inkább keleti, mint nyugati. :)

Szólánc (földrajzi nevekkel)

2008-10-02 14:19.09

Angara

Fehérlófia - Vélemények

2008-10-02 14:18.17

Fehérlófia

Fehérlófia története valószínűleg a legősibb magyar történet, a régi, sztyeppei világ archaikus emléke, amely más nomád népeknél is megtalálható. Nem pusztán mese, hanem mitológia és világkép is. Persze pásztortüzek mellett, vagy a gyerekek ágyánál elbeszélt szórakoztató meseként is megállja helyét, s lám, milyen csodálatos is kultúránk, hogy ezt az ősi, mély szimbólumokat hordozó eposzt ilyen egyszerű, közérthető és szórakoztató formában őrizte meg nekünk ezer esztendők szájhagyománya!

Egy ilyen történet megfilmesítése nem könnyű feladat, hagyományos filmként, színészekkel eljátszva szinte bizonyos, hogy jó esetben is felemás torzóra sikerülne, hát kézenfekvő volt, hogy rajzfilmként örökítődjön meg. Rajzfilmként, de milyen stílusban? Nyilván nem a Disney-mesék stílusában, és Rumcájszt meg Barbapapát is jobb elfeledni énkicsipónimmal meg pokémonnal együtt. Dargay Attila meséi (Vuk, Lúdas Matyi) gyönyörűek, de szimbolikus tartalmak ábrázolására kevéssé alkalmasak, Sajdik Ferenc (Pom Pom) rajzai pedig, bár kétségtelenül zseniálisak és egyediek, de nem megfelelőek egyetemes képek illusztrálására. De nem is kell ezen a kérdésen sokat töprengeni, számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a Fehérlófiát népművészeti hagyományokra alapozva kellett megrajzolni. Annak is lehetőleg az archaikusabb formájában. Abban pedig kétségtelenül Jankovics Marcell az ász, mint azt a Magyar Népmesékkel szenzációsan bizonyította.

A Fehérlófia viszont nem gyerekeknek készült mese. Megtekintése rossz hatással nem lesz ugyan egy gyerekre sem, sőt, de hát ez elmondható a Bhaghavadgitáról is. Fel kell hozzá nőni, rá kell hangolódni, meg kell hozzá nyílni, különben az embert nem köti le a dolog. Jankovics filmjének első 20-30 perce talán ennek próbaköve. Kiszámíthatatlan rendszerben burjánzanak egymásra a képi motívumok, különös zörejszerű zene kíséretében, emberi szó alig hangzik el, az egész olyan, mint valami skizofrén őskáosz. A világ teremtése. Születés. Amibe egyszer csak belecsöppenünk, és minden villódzik, változik, izeg-mozog, és nem látjuk benne a rendszert. (Hamvas alkalmazza még ezt a módszert a Karneválban, az ember elkezdi olvasni, és 20-30 oldalon keresztül egy szót sem ért belőle.) Itt mondják azt sokan, hogy na, ebből a fárasztó baromságból én nem kérek. Teljesen érthető hozzáállás, az újszülött is így van a születéssel, legszívesebben visszamenne az anyaméh megszokott, kiismert világába, mintsem itt maradjon ebben a hideg, kemény, fényesen lüktető zajos őrületben. Neki nincs választása. A nézőnek van.

Ha marad, akkor felveheti a mese ritmusát, ráhangolódhat a filmre, ami a későbbiekben érthetőbbé, emészthetőbbé válik. Mondjuk onnan, ahol Fehérlófia találkozik a testvéreivel. Innentől hegyeket bontva járják a világot, a legszuperebb japán mangahősöket megszégyenítő módon keresik a... mit is? Mit keres az ember? Élete értelmét, célját. A beteljesülést. A nőt. Jin és jang. Még egy szimbólum. De miért kell keresni? Miért nincs együtt a kettő, ha összetartoznak? Mert bűnbe estek, kinyitották az ajtót, amit nem lett volna szabad és eljőve vala a Vaskor, a Kali Yuga, a szétszóródás állapota.

Harc. Önmagunkkal, azaz a testvérekkel, akikkel egy vérből valók vagyunk, és szövetségeseink lesznek, mint megszelídített indulataink, és harc a külvilággal, a sárkányokkal. Utóbbiak megjelenítése zseniális. Jankovics Marcell esetükben még túl is lépett az ősi mese hagyományán, kockáztatott, és tarolt. Az első sárkány három kőfejével a természet erejét, az ősi, állati, ösztönös és önző barbárságot jelképezi. A második a Gép. Az a harsogó, csörömpölő, dübörgő gyilkoló mechanizmus, ami a XX. századra megölte az egyéni hősiességet, és a harcot lélekerősítő élményből közönséges pusztítássá degradálta. Buzogánya már nem vasból kovácsolt kézifegyver, hanem atombomba. Elképesztő! A harmadik sárkány maga az anyagi civilizáció, a materialista Város. A milliós metropolisz, ami elnyomja, elrejti az embert, amelynek falai között az individuum egyszerűen elvész. Ennek legyőzéséhez már nem is elég Fehérlófia egyedül. Itt egységre, együttállásra van szükség.

A három férfi és három nő is három különböző alaptípust jelképez, talán valamiféle fejlődési sorrendben, a buja, ösztönös állatitól a természetes emberin át az emberfelettiig. Mely végül győzedelmeskedik, Jin és Jang, Nap és Hold ismét együtt, egyensúlyban.
Aranykor.
Ragyogása már előre vetíti egy újabb bűnbeesés árnyát.

Tökéletes alkotás.