Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A Central Park hercege - Film4, 23:45 |
Négy szoba - Paramount Network, 23:50 |
A kocka fordul egyet - Filmbox Plus, 00:00 |
Miután összecsaptunk - Viasat Film, 00:50 |
Konstrukció - Filmbox Premium, 01:05 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Faye Dunaway (84) |
Steven Soderbergh (62) |
Emily Watson (58) |
Holland Taylor (82) |
Jason Bateman (56) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Alvilág |
Taylor Kitsch |
2015-01-24 19:52.38 |
Hörpölin és Hupcihér (a beszt of) :) |
2015-01-24 19:50.44 |
Nem olyan jó, mint a Guns feldolgozás, de ez sem rossz : Heaven (1985)
http://www.youtube.com/watch?v=0sbWqMVwZmA |
2015-01-23 17:18.28 |
Mínusz 10? Ügyes! Én ha teljesen elfogyok is, csak nullára jön ki. |
2015-01-23 17:02.35 |
Süni A Ködben (1975) |
2015-01-23 13:46.50 |
jav. : erényeit |
2015-01-23 13:46.20 |
Sokan nagyszerűen összefoglalták a film erényit és visszásságait. Nem is pazarolnék erre szavakat. Szerintem az alapötlet nagyon jó. A kivitelezés viszont egy nagy nudli. Kár érte. |
2015-01-23 13:11.45 |
Közepesen jó film. Chris Kyle története megért volna egy jó filmet. Ez majdnem, hogy sikerült is. Véleményem szerint csak majdnem. Számomra attól jó film, hogy szinte mindvégig szórakoztatott, kikapcsolt illetve el tudtam magam vonatkoztatni attól, hogy épp itt vagyok és nem ott. A film alatt szinte mindvégig ott voltam, ami már nekem megérte a kikapcsolódásra szánt időt. Amiért viszont nem tartom jó filmnek, hogy az alkotásban szinte minden szintén ott volt, mely által eladható egy valóságos háború. Szerintem ez egy annyira felületes mellényúlása volt egy ilyen sztorinak, alapanyagnak a feldolgozása, hogy azt külön díjazni kellene. Szinte mindent felsorakoztatott a mű, amivel ne lettünk volna eddig is ellátva. Klisék, filmes hibák, bakik, történet, történelemhűség hiánya, valóság és fantázia határának átugrása. Egyszerre mindent ránk zúdított a film, ami nem lett volna rossz annak ellenére sem, hogy folyamatosan kizökkentette a nézőt abból a valóságból, amit látott egy másik, szintén valóságos helyzetbe, csak a gond az volt vele, hogy szájbarágósan buta és egyszerű módon tette az amúgy már háborús filmek terén tehetségét bizonyító rendező. Bradley Cooper Kyle szerepében jó választás, legalább is én körülbelül így képzeltem el a fazont. A feleség, Sienna Miller gyenge alakítása mellett a vallásos nevelésű farmer, republikánus, demokráciáért harcoló matador sniper karaktere felüdülést jelentett.
Sokakból ellenérzéseket váltanak ki a filmben látottak, de néha érdemes félretenni bizonyos ellenérzéseket. Félretéve politikát, egyebeket, hogy mondjuk mit keres Irakban az amerikai tank satöbbi, inkább arra érdemes koncentrálni, mi az, amit a film is láttat. Én nem olajat, édesvízkészletet néztem, amit meg kell szerezni vagy nagyhatalmi előretolt állásokat, bár nem tagadom, bennem is kialakult ilyesféle gondolat a látottak közben is olykor-olykor, de itt inkább pillanatnyi fellángolásként, amikor épp valami nagyon hollywoodit láttam. A film olykor nagyon amerikai, azaz még a nyolcvanas évek hidegháborús feszültségekkel teli alkotások jellemzőihez is visszakanyarodhatunk. A rendező olykor átlépi a valóság és a fantázia világának határát. Eastwood már bizonyított háborús filmek terén. Én mégis úgy érzem, hogy ezzel a filmmel mellényúlt annak ellenére is, hogy a megítélése alapján nem épp ez látszik. Innentől egy kis spoiler (!) : Hősünk dühödten szuszog a tv képernyő előtt, majd a következő jelenetben feliratkozik a hadseregbe, mert ő mérges. Az előzmény amatőr ledarálása felületes és nem kevésbé giccses. Lőállásban a mesterlövész, miközben mobiltelefonon beszél kedvesével, de a célkeresztben követi a motorost, a CNN-en épp akkor mutatják az iraki katonai veszteségeket, a védelmi minisztérium Irakban harcoló amerikai elesett katonák számának statisztikáját, hogy jobban átérezzük, mitől lesz még szomorúbb a férjét hazaváró feleség. A következő véletlenszerű, de akár miért ne-féle valóságos történés, hogy éppen akkor beszélnek telefonon, amikor támadás éri az alakulatot. Természetesen az utolsó ütközetben is beszélgetnek, hogy még hatásosabbá, szájbarágósabbá váljon, mi az, amit meg akar mutatni a film. Van még jó néhány baki is, de azokról felesleges lenne említést tenni, mert érdemben igazán nem befolyásolják a filmet. A cselekményről azért mégis csak tennék említést, például a marhát, aki okés, hogy nem kapott olyan kiképzést, mint az ellen, de azért az mégis csak meglepő, hogy hezitál, mert megvárja, míg társa a gépjármű fedezékében kiszáll, majd elrohan, ő meg megkésve ott hagyja el a járművet, ahol egyértelmű a mennybe jutás lehetősége, mert tényleg hülye, amit képzetlenségre sem lehet fogni, legfeljebb filmes ostobaságra. Persze volt mátrix lövedék is és az antihős is hatalmasat ugrott két háztömb közt, hogy megtalálja a megfelelő pozíciót és puskájával érvényesítse alattomos szándékát. Nyilván a tapasztaltabb mozi néző nem vár pontos és élethű ábrázolást, de azért annyit néhányan mégis csak jogosan elvárhatnának, hogy legalább afelé törekedjenek azok, akik valóságos eseményekhez nyúlnak, főleg olyanok, akik talán még át is éltek ezt és azt korábban. Itt nem a drón sportrepülő hangjára gondolok, hanem konkrétan a háborús cselekményekre és a háttértörténésekre. Hollywoodi szappan és szirup nélkül is érti a nézők bizonyos hányada, hogy nem arról szól a történet, kinek mi a megítélése a világban zajló eseményekről, hanem arról, hogy vannak szituációk az életben, melyekről érdemes említést tenni, melyeket érdemes bemutatni szimpátiától függetlenül is, hogy lássák, átérezzék azt, amiben nekik szerencséjükre sosem volt részük. A film persze részben tiszteletadás is talán annak a személynek az emlékére, akit lehet így és úgy megítélni, a lényeg, ő résztvevője volt az eseményeknek és képességeinek megfelelően helytállt. Erről is lehetne külön vitát nyitni, történelmünk során hogyan nagyították fel a háborús győzelmi eredmények statisztikáit. Mindezektől függetlenül szerintem ez egy figyelemre méltó alkotás számtalan hibája ellenére is, mely bemutatja egy, a háborúban eredményesen harcoló katona életének bizonyos mozzanatait és az ahhoz fűződő viszonyát illetve az azokból adódó magánéleti konfliktusok miértjét. Sokakat valószínű, nem hat meg a történet, mert Chris Kyle nem az igazság bajnoka volt és nem békeharcos. Ez egyáltalán nem baj. Chris Kyle egy egyszerű amerikai állampolgár volt, aki úgy érezte, mennie kell, harcolni valamiért, amiben hisz. Eredményesen harcolt és eleget tett nem csak meggyőződésének, hanem feladatainak is. A film nem kevés hibája ellenére is elgondolkodtat. Kár lenne kihagyni. |
2015-01-19 18:03.43 |
Itt az s maradhat.:)) |
2015-01-19 17:34.28 |
http://www.youtube.com/watch?v=Z_CsykS5YHI
s-nélkül! |
2015-01-19 17:28.35 |
Ez egy meggyőző, érvekkel alátámasztott film ajánló! Grat! |
2015-01-19 11:20.26 |
Kicsit kiábrándító, hogy egy Terminator filmről úgy kell gondolkodni, nem baj, a látvány majd kárpótol. Szerintem is izgalmasabb lett volna az utolsó rész utáni eseményekről összehozni valamit, mint százszor szinte ugyanazt megismételni. |
2015-01-19 11:08.30 |
Jöhetnének már a remake mozik is az első két rész újragondolásai, melyekben a skynet egy elszabadult nintendo lett volna a terminatorok meg feldühödött super mariok. |
2015-01-18 23:09.43 |
"Zsidóztok" - ? A szövegértelmezést még gyakorolnod kell. Az, hogy érdemben hozzászólj...nem, inkább felejtsd el!:) |
2015-01-18 23:06.17 |
A téma nem, de ahogyan bemutatja, szerintem eléggé egyedi. "Az biztos: ez zsidótéma." A rabszolgaság zsidó téma?:)) |
2015-01-18 20:39.40 |
Ayreon - Unnatural Selection
http://www.youtube.com/watch?v=ebHbuL3l12Q |
2015-01-18 20:23.38 |
Bob Catley - The Wraith Of The Rings
http://www.youtube.com/watch?v=05SGc387feY |
2015-01-18 20:20.35 |
Manic Eden - Do Angels Die
http://www.youtube.com/watch?v=2MlZgwp15t8 |
2015-01-18 20:00.55 |
Háborgást (háborús témát:)) félretéve :
Poets Of The Fall - The Distance http://www.youtube.com/watch?v=2-PHW0bSf7w |
2015-01-18 19:51.11 |
Rettenthetetlen |
2015-01-18 19:42.50 |
Én sem mondtam, hogy mondtad, de még írni sem írtam.:)) Arra utaltam, hogy amiről írtál a két idő kapcsán, attól független, hogy konkrétan a filmben látottakat hogyan ítéli meg a néző. Azt, amit hozzákapcsol, hogy kik készítették, milyen célból, mennyire van vagy nincs aktualitása, liberális propaganda vagy sem, zsidó mesterkedés, toleranciára való biztatásra szolgáló eszköz a feketékkel szemben, mind-mind egyértelműen elfogultságra utal. A filmben látottakkal kapcsolatosan azt hiszem, egyetértünk. Végezetül visszatérve még a hasonlatra. Az, hogy az oroszokat minden baj forrásának kiáltják ki (melynek okai visszavezethetők az USA korábbi és jelenlegi nagyhatalmi, terjeszkedési politikájára – én ezt "hisz"-em, de ez nem idevágó, nem is merülnék bele:)), megint más dolog, mert a filmben nem kiáltották ki a fehéreket például minden baj forrásának, a fehér rabszolgatartók többsége a fekete rabszolgáknak nyilván bajforrás volt, a rabszolgaságot meg ugyebár nem szükséges kikiáltani, arról anélkül is tudjuk, legalábbis bízom benne.:) |
2015-01-18 19:37.14 |
Háborgatásként, egy fél órával ezelőtt hallgattam :) http://www.youtube.com/watch?v=6VQq0wC_72Y |
2015-01-18 19:35.15 |
Neki az agysejtjeit lőtték ki.:) |
2015-01-17 18:42.11 |
Sodom - Napalm In The Morning
http://www.youtube.com/watch?v=N8xOX8sLEgc |
2015-01-17 17:03.56 |
A kapcsolat kétségtelenül megvan, ezt írtad. Konkrétan a történetben mi volt az, ami a liberalizmusra utalt? Miért nem lehet különválasztani azt, amit egy filmben látunk attól, amit a film elkészítésének okáról gondolunk? Ez is érdekes szempont, mert ha nem Brad Pitt, hanem Jóskabá bölcselkedik, akkor nyilván nem szúr szemet senkinek.:) |
2015-01-17 16:49.25 |
Nem nem nem nem nem nem nem!:) A filmben nincs két idő. Sok idő van, de nem két eltérő időszak, kor. Dehogynem hozom fel!:P Szerinted mikor lett volna hangja? A konföderáció idejében? Még ezt sem mondhatnám, mert elég csak néhány évtizedre visszatekinteni az USA-ban, hogy ne legyen hangja. Ha nem az indokokat nézed, hogy miért, hanem a történetet, ami volt, akkor talán fel sem hozod azt, amit sokan lebegtetnek. Nyilván most reneszánszát éli ez a téma, de ettől a tények nem változnak. Abban az időben voltak rabszolgák, akiket megkínoztak, meggyaláztak, akiket nem vettek emberszámba és ezen nem változtat az, hogy most ez mennyire divatos és, hogy a kényelmes nyugati ember milyen megfontolások alapján ítéli meg azt a kort, de leginkább azokat a jelenkori műveket, melyek visszatekintenek azokba a korokba. Nem baj, ha mögé gondolsz, hisz akár buddhisták szerint is lehet ez egy igencsak unalmas és nézhetetlen mű. Engem nem zavar igazán. Én csak azon kámpicsorodok el néha, amikor a nézők érzelmeit felülírja a sajátos világnézet, meglátás és nem abba gondolnak bele, basszus, milyen életem lett volna akkor, ha mondjuk feketének születek az akkori Észak-Amerikában. Én meg ezek mögé gondoltam és nem a pride és a többi jobb vagy baloldali hüm-hüm mögé.:) |
2015-01-17 11:30.31 |
Rossz a hasonlat, mert más az, hogy mi a felkapott dolog és az is, mit látunk a filmben. Szerinted az egész film a liberalizmusról szól. Szerintem eléggé radikális volt az a kor, amit a film bemutat. Az, hogy minden gondolkodó embernek, aki betartja egy társadalom vagy közösség normáit, joga van a szabadsághoz, alapvető emberi értéket kell, hogy képviseljen és nem köthető bármiféle ideológiához, mint például az általad említett liberalizmushoz vagy akármihez. Én a történetben nem láttam sem liberalizmust, sem zsidókat és egyebeket. |
2015-01-17 10:58.48 |
Kedvelem ezt a filmet. A történet háborús veterán hőse, ki gondoskodó nagyapa és szülő is egyben, megvédi unokáját bármi áron. Ha kell, ismét tartalékol és nem csak kenyérből, sóból, petróleumból, hanem akár töltényből is. Pofonegyszerű, amit láthatunk. A már-már megszokott mennyiségű barkácsárut nélkülözve és a pattanásig feszült idegeket borzoló kamerakapkodás hiánya ellenére is izgalmas pillanatokban lehet része a nézőnek, aki szinte azonosulni képes a kedves bácsikával és várja, hogy mikor jön a következő fejezete annak, amikor az események békés szemlélőjeként igazságtévőnk ismét cselekvésre szánja el magát, majd újból akcióba lendül. Én legalábbis közéjük tartoztam e tekintetben. A filmben az irigység is szerepet kap, mely inkább keserű csalódásra vezethető vissza. Nem a múlttal való nosztalgia, hanem a kiábrándító jelennel való ellenérzések törnek inkább felszínre. Az egyik oldalon ott van a hatalommal és befolyással rendelkező apa, aki gyermekének minden gonosz tette fölött szemet huny, míg a másikon a nagyapa, aki mindenáron megvédi unokáját és elégtételt követel a szeretett családtaggal szemben elkövetett kegyetlen és aljas cselekedért. A két oldal szembenállása hűen tükrözi a társadalomban gyökerező különbségeket és az azokból adódó feszültségeket. Amikor ilyen és ehhez a műhöz hasonló filmeket látok, rögtön felmerül bennem a gondolat, mi az, amitől egy történet valóságosabbnak tűnik szemben azokkal az alkotásokkal, melyek inkább a trendeknek való alárendeltségnek hódolnak. A film egyszerű korrajz, ami nem a jobbnál jobb trükköknek, effektusoknak hódol, mivel itt még a vihar is természetesnek tűnik, vakító villanásokat sem láthatunk a dörgések pillanatában és nem fogunk ijedten kiugrani a fotelból egy-egy váratlan hangeffekt hallatán. Ki gondolná manapság, hogy mindezek nélkül is lehet jó filmet készíteni?! Számomra megérte a bő másfél órányi időtöltés újranézés gyanánt is, még ha korábban sem láttam benne olyat, amitől egyedi vagy különleges lenne, egyszerűen csak szórakoztatott, bár sajnos szívszorító is, hogy a kiszolgáltatottaknak sok esetben semmilyen fegyverük nincs az igazságtalanok, korruptak és erőszakosak világában és ilyenkor kerül elő az, amikor minden remény szertefoszlik, amikor nincs más alternatíva, ekkor lép be a képbe az SVD Dragunov.:) |
2015-01-16 00:21.47 |
Persze, mert benned nincs semmiféle empátia. Nem tudod, milyen lehet GTA 5 nélkül élni és még a cigit is sodornia kell. Kemény élete lehet. Rosszabb, mint egy peches nap Boszniában.:) |
2015-01-16 00:14.00 |
Egy Maréknyi Dollárért |
2015-01-16 00:13.17 |
Egyik régi kedvencem volt Adytól a Lemondás, még ha én nem is azt hiszem, mint akkor ő.:)
Nagyszerű vers Szabó Lőrinctől. |