 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Valkűr - Mozi+, 09:55 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 10:40 |
| Zsoldoskatona - AMC, 10:40 |
| Az élet dicsérete - Epic Drama, 10:40 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 10:50 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Dougray Scott (59) |
| Mark L. Lester (78) |
| Peter Facinelli (51) |
| Garcelle Beauvais (58) |
| Tamsin Egerton (36) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Deadpool & Rozsomák   |
| Jason Momoa |
Chris Co hozzászólásai
Dinoszauruszok, a Föld urai (2013) - Vélemények
| 2013-12-13 20:00.07 |
| Én is bírom a dinókat és az sem zavar, ha beszélnek. Viszont ha a Walking The Dinosaursról van szó, akkor már eléggé zavaró számomra. Engem nagyon megfogott a régi sorozat. Szenzációs filmes élmény volt számomra például, amikor az Ornithocheirus csodálatos utazását végigkövethettem egy különös, számunkra ismeretlen világban. A filmzene misztikus, borongós, olykor felemelő hangulata meg zseniálisan passzolt minden egyes jelenethez, részlethez. Leszámítva néhány anatómiai tévedést vagy félinformációt számomra az egyik legjobb természetfilm, mely ezekről a csodás lényekről szól. |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2013-12-13 19:46.43 |
| Boaaaa...psssss...Beszóótá gyerek?!;) Viccen kívül, tényleg szánalmas (a kötekedés mindenképp).:) |
bölcsességek, beszólások, idézetek komment nélkül
| 2013-12-13 19:44.20 |
| "A fejed zúg, mint egy kaptár
Nézd meg, mit mutat a naptár Tizenharmadika van és péntek Örüljetek, ha még éltek" "Vigyázz, tükröt ne törd össze Fekete macskát kerüld messze Aki átmegy létra alatt Szegény, többé nem mulathat" (Walt Disney - Mickey és Donald) |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2013-12-13 12:37.04 |
| Jobbulást! |
Egy nulladik tipusú találkozás - Vélemények
| 2013-12-13 12:29.19 |
| De azért Seth Shostak hús-vér lény, ugye?:)) |
Véleményem a FILMKATALOGUS.HU-ról
| 2013-12-13 12:07.11 |
| Szégyellem:), de azt a topikot sosem olvastam.:) |
| 2013-12-13 12:03.14 |
| A kizárás szerintem a stílusra vonatkozik és nem a tartalomra.:) Vannak, akiknél sokkal több észt feltételezünk (mármint, nem Langelusra gondolok összehasonlításként :D), mégis sikerül magukat kipenderíteni innen. Szerintem akik idejárnak fórumozni tudhatják, van egy határ, amit nem érdemes sokáig feszegetni és ehhez nem kell kétszáz feletti IQ sem.:) |
Metropia - Vélemények
| 2013-12-13 11:45.31 |
| Hol láttál te "olyan nagy" szavakat és miért gondolod, hogy az igazságot és a valóságot kérdőjelezi meg? Nyilvánvaló, hogy ennek a filmnek nem sok köze van a valósághoz, legfeljebb annyi, hogy kémiai anyagokkal, vegyületekkel is lehetséges a manipuláció. Abban egyetértek, hogy a történet valóban egyszerű ebben a témában. Nem lehet egy lapon említeni komolyabb alkotásokkal (Brave New World, 1984, 451 F stb.), de a "nagybetűs igazságnak" a keretét nagyon sok, ennél jóval komolyabb alkotás is szétfeszíti. Ez a mű egy disztópikus mese nagyon jó zenével, hangulattal és befogadható történettel. Semmivel sem komolytalanabb, mint egy chemtrails összeesküvés elmélet, bár tény, hogy nem dokumentumfilmnek szánták vagyis értem, miért írtad a másik fórumozónak, amit írtál, csak a stílust kifogásoltam (lehetett volna szellemesebb és kevésbé sértő kritika is a proli jelzőnél:)). Azt viszont én nem értem, hogyan tudtál néhány sorból ennyire részletes pszichológiai elemzést összehozni egy fórumozóról anélkül, hogy az írás alapján esetleg eszedbe jutott volna a korkülönbség vagy a hirtelen és kapkodó eszmefuttatás egy alkotásról, amely még lehet, friss élménynek hatott nála. |
Véleményem a FILMKATALOGUS.HU-ról
| 2013-12-13 10:54.49 |
| Úgy látom, bedőlt az elméleted (nem csak a tiéd), miszerint itt bármit meg lehet tenni. Úgy néz ki, vannak dolgok, amiket mégsem. Ilyen ez a filmkatalógus. "Igazságtalanul" kivágják innen azokat, akik káromkodnak, trágárkodnak, mocskolódnak, sőt, előfordul, hogy eltüntetik azokat az irományokat, amikről úgy gondolják, nem idevaló. Szörnyű dolgok ezek.:) |
Dinoszauruszok, a Föld urai (2013) - Vélemények
| 2013-12-13 10:35.54 |
| Atyavilág! Walking With Dinosaurs beszélő dinókkal. Láttam már dinós rajzfilmet, melyben lézerágyúkat és páncélt telepítettek szerencsétlen dinókra, egy másikban robotokká alakultak és persze ott volt Denver aki inkább sárkány (süsü) volt, mint dinó. Azt viszont tényleg nem gondoltam, hogy egy nagyszerű természetfilm sorozat nevét örökölni fogja egy dinó kalandfilm mese, ami önmagában lehet, nem rossz, de a név (könyörgöm) miért kellett hozzá. Ezentúl oda kell figyelnem a filmcímekre, mert olykor megtévesztőek. |
Ütközések (2004) - Vélemények
| 2013-12-12 16:07.45 |
| Úgy látom, közelednek az álláspontok. Én is egyetértek azzal, hogy a pozitív diszkriminációra épülő felzárkóztatás mindenképp elhibázott lépés, azaz számunkra az és nem azok számára, akik ezt ennyire erőltetik, hiszen tudatosan teszik. Ez az, amit te is megemlítettél, hogy a gondolkodó, cselekvőképes réteggel szemben ellenpontot képez. Véleményem szerint ezek a konfliktusok szándékosan fenntartott jelenségek, amelybe nem csak az etnikai, hanem az egyéb társadalmi, szociológiai, politikai nézetkülönbségek is beletartoznak. Amit másképp gondolok, az a faji kérdés. Nekem azok az emberek, akik beleszülettek a nyomorba és mást nem láttak, tanultak csak azt, hogyan kell ellopni valamit vagy leütni valakit semmivel sem szerényebbek azoknál értelmi képességek terén, akik beleszülettek a jobba, csak mondjuk miattuk tartozása van egy egész lakótömbnek, de ők szaladnak, hogy áruhitelből lecseréljék a tévéjüket, kocsijukat ezt azt., miközben másoknak is kárt okoznak azzal, hogy kiveszik a közös költségből a kábeltévét, rosszabb esetben kikapcsolják az áramot, fűtést. Miattuk is hoznak rendeletet, miszerint ejnye, ilyet nem tehet a szolgáltató, hiszen jön a tél meg hideg. Ez szintén pozitív diszkrimináció velük szemben. Számtalan példa van arra, hogy a szerényebb képesség nem etnikai kérdés. Ha az lenne és tudományos bizonyítékok is alátámasztanák, újabb érv lenne azok számára, akik ezt az egész tolerancia marhaságot erőltetik. A tolerancia szerintem fontos dolog, azonban nem egyenlő a mindent elviselek, tűrök fogalmakkal és azzal, hogy elfogadom, bármely társadalmi csoportnak vagy etnikumnak több joga van a másikkal szemben. Nem vagyok a multikulturalizmus híve, bár tény, számtalan példa igazolja a világban is, működőképes lehet megfelelő körülmények közt és vannak, ahol szintén azok lehetnének, de bizonyos érdekek miatt nem teszik ezt lehetővé (közhely lenne, ha mondjuk New Yorkot és Sydneyt hasonlítanám össze:)). |
| 2013-12-12 13:09.19 |
| Kifelejtettem : Etnográfiai ismereteim is a béka hátsója alatt (szerényebb képességemnek köszönhetően).;) |
| 2013-12-12 12:59.03 |
| Már itt is vagyok. Írtam egy-két félmondatot, ezért rögtön a javítással illetve a pótlással kezdeném. Antropológiai ismereteim eléggé hiányosak, felszínesek, de azt hiszem, az amcsiknál csak ebben tér el az általánostól, hogy a hispán és a kaukázusi külön rasszt képvisel, bár ebben nem vagyok egészen biztos. Mivel a "mi" rasszunk a legnagyobb, ezért nálunk van a legtöbb gazdag és szegény társadalmunkhoz mérten. A földrajzi adottságokkal kapcsolatosan kihagytam, fontos és nem megkerülhetetlen. Ezért hoztam fel példaként a lappokat vagy az eszkimókat, de akár említhettem volna az egyiptomi civilizáció és kultúra hanyatlását szemben az ókori európai civilizációkkal (görög, makedón, római). Sőt, a kaukázusin belül a világháborúkra is visszavezethetjük a földrajzi körülményeket. A tőkefelhalmozás és a nyersanyagok, készletek biztosítása alapvető fontosságú volt és nem véletlen, azok az államok előnyt élveztek, melyek területi, földrajzi körülményeik lehetővé tették a tőkekoncentrációt. Korábban az európai gyarmatosító államoknak a földrajzi adottságok sokkal több lehetőséget kínáltak technológiai értelemben, mint a sivatag és a dzsungel, nem beszélve az éghajlati viszonyokról, azonban a hódítások és a kereskedelem által még több lehetőség nyílt meg előttük (más történelmi korokban viszont mostohább körülmények közt is magasabb fejlettségi szintet tapasztalhattunk, mint a kaukázusi népcsoport, akár a korai Dél-Amerikában i.e. növénytermesztésből élő népek, kiket később leradíroztak az általunk ismertebb (pl.: azték, maja) egyéb kultúrák. Röviden : óriási előny volt a földrajzi adottság és még ma is az, az a kérdés, hogy akik már előnyt élveztek korábban ebből, azokkal szemben mások hogyan tudják kihasználni akár kizárólag egy államon belül is (Magyarország : mezőgazdaság). Ezt a kérdést sem lehet annyival megválaszolni, hogy képességeken múlik kizárólag. Miért kell a gyenge képességűt előre tolni? Valóban ez megy etnikai téren is. Miért ne? Nem azt szeretnénk, hogy beilleszkedjenek azok, akik eddig életkörülményeikhez szokva beleszülettek abba, hogy olvasás, írás helyett más tevékenységeket tanultak elődeiktől? Nem értek egyet a diszkriminációval egyik oldalról sem. Az, hogy kit toltak vagy tolnak előre, nem kizárólag etnikai kérdés, ebben egyetértés van köztünk. A szociban is számtalan példa volt arra, hogy ő szakmunkás lesz, ő meg mehet gimnáziumba és sokszor a fél disznó vagy akár egy szimpi mosoly vagy egyéb tényező befolyásolta a döntést. Így is leegyszerűsítem a dolgot. A mai trend, hogy diploma a minimum, pedig régebben is hányan nem azt választották, ami a képességeiknek, adottságaiknak megfelelő lett volna, most még annyira sem működik a dolog. Nem véletlen, hányan hagyják itt az országot olyanok is, akik valóban azt tanulták, amit szerettek volna, vagy legalább értenek is ahhoz, még sincs lehetőségük. Ezek a problémák az oktatás színvonalára és a családi körülményekre egyaránt visszavezethetők. Az a legnagyobb probléma, hogy a "mi szeretnél lenni" kérdés vagy a "miben jó, mihez van tehetsége" észrevétel háttérbe szorul mindenféle külső körülmény miatt. A későbbiek értelmi képességen, körülményeken, szerencsén vagy egy hammernyi zöldhasún múlnak. Abban nem értek egyet, hogy most az egyének szintjén lényeges javulás érzékelhető az előremenetelt illetően szemben az előző rendszerrel. Példákat nem szeretnék sorolni, szerintem te is tudnál említeni gondolkodás nélkül is rögtön a sztároktól a politikusokig, akár még vállalkozókat is közéleti személyiségeken kívül, kik nem az egyéni értelmi képességeik által építették fel karrierjüket (Inkább segítettek nekik.). Abban egyetértek, miért kellene nekünk felzárkóztatni egy afrikait. Ha viszont azt nézed, akik nálunk élnek, a mi országunkban, a mi érdekünk is, hogy ne úgy kelljen végigmenni az utcán, bármikor odamehet hozzád két tag, aki kényszerít, hogy átadd a kulcsot és elviszi a járgányod vagy lelövöd azt, akiről azt feltételezed, ő is éppen arra készült, hogy ugyanazt tegye veled és közben tévedsz, mert akár az utóbbi is lehet valós élethelyzet, még ha kevésbé gondoljuk gyakoribbnak, mint az elsőt. Valóban "baromi sokba" kerül nekünk, de az a probléma, hogy még többe kerül nekünk, amit nem arra fordítanak, amit soknak gondolunk. |
| 2013-12-12 11:02.08 |
| Jelenlegi társadalmunk alapjai valóban a nyugati civilizációhoz köthetőek. A gyarmatosításról jut eszembe, pontosítanék kicsit, ha már szóba került az általad említett rassz. A kaukázusi embertípus mellett megemlíteném a hispánt is. Innen ered az amerikai ősi kultúrák elnevezése is (prehispán), vagyis a gyarmatosításban már rögtön két embertípust is megnevezhetünk. Az antropológia nem a szakterületem, de a kaukázusi népcsoport, vagyis mi, többségünk Ázsiában él a Közel-kelettől egészen Sri Lankáig és a legnagyobb rassz (ebbe a csoportosításba asszem, amúgy a hispán is beletartozik). A kérdés szempontjából viszont inkább a genetika, mintsem az antropológia adna arra választ elsősorban, hogy embertípusok szerint értelmi képességek terén mennyire lehet különbséget tenni, vagyis szerényebb képességű e egy másik embertípushoz tartozó ember, mint a fehér bőrszínű. Jó, hogy megemlítetted Japánt. Rögtön eszembe jutott egy másik nemzet, Kína és a hadtörténet. Számtalan dolgot vettünk át, majd továbbfejlesztettünk, így megelőztük őket, mint ahogyan azt Japán is tette egy bizonyos történelmi korban. Írtad, hogy a többi népcsoportnak a zöme alig tudott túljutni a kőkorszaki ember szintjén. Itt viszont a földrajzi adottságok és a népesség is mindenképp meghatározó, ugyanis az elszigeteltség feltételei nem véletlen, hogy olyan területeken adottak, melyek lehetővé teszik azt, mint mondjuk a sűrűbben lakott területeken. Európán belül is találunk példát (Lappföld – szerintem az ott élők sem szerényebb képességűek, mint mi, az eszkimókra már tényleg felesleges lenne kitérnem.). A közel-keleti országokban manapság is kőkorszaki körülmények közt élnek sokan, míg ugyanazon rassz más társadalmi csoportjai az európainál jóval magasabb életszínvonalon élnek. Megjegyzem, ők is a kaukázusi típusba tartoznak. Jelen korunkban a nyugati civilizáció domináns, régebbi korokban más civilizációk, népcsoportok voltak dominánsabbak. A jövőre vonatkozólag viszont az egyre gyorsuló ütemben folyó népvándorlás által már nem lesznek eltérő különbségek, kizárólag társadalmi különbségek szintjén, mint ahogyan azt ma is látjuk (habár ez sem biztos, ha egy másik kevésbé keveredő rassz fejlődési ütemét vesszük szemügyre). Az ókor korábbi szakaszában más rasszok már szervezett társadalmakat hoztak létre, míg Európa jelenlegi népei még csak vándorló, gyüjtögető népek voltak (kivétel, a sumér civilizáció, ha fajokról beszélünk (kaukázusi). Lehet, az elkövetkezendő korokban a mongoloid lesz a meghatározó civilizációnk fejlődésében (Kína)és hozzájuk fogják visszavezetni annak alapjait, nem más népcsoportokra, rasszokra, mint például a kaukázusi. Azzal maximálisan egyetértek, hogy nem etikus egy fejlettebb társadalomnak leigázni a fejletlenebbet, hiszen Kubának sem hiányzott a szovjet befolyás, korábban a kizsákmányoló amerikai cégek maffiástól, CIA-stől. Az Egyesült Államoknak mégis hiányzott az olcsó munkaerő, mint ahogyan nekünk is hiányzik (mármint a gazdaságnak hiányozna). A lakosságnak gondolom, már kevésbé tetszett a rengeteg kubai, mexikói és egyéb népek, mint amennyire mi is lelkesedünk az afgán menekültekért. A társadalmi-technológiai környezethez való folyamatos alkalmazkodás tényleg fejleszti az agyműködést, bár nem olyan mértékben, hogy akkora különbségek alakulnának ki, mások ne tudnának hozzánk alkalmazkodni, beilleszkedni, asszimilálódni, ezenkívül ez a fejlődés sem teljesen pozitív hatású, ugyanis modern társadalmunknak köszönhetően érzékszerveink hatékonysága egyre jobban csökken, mint ahogyan bizonyos reflexeink is, millió káros anyag épül be a szervezetünkbe, egyre több a betegség, mely tovább öröklődik a természetes szelekció hiánya miatt és még sorolhatnám, persze, majd a géntechnológia ezeket a problémákat meg fogja oldani remélhetőleg. Akik évszázadok, évezredek alatt egy sokkal egyszerűbb életformához alkalmazkodtak, ott az agy is alkalmazkodott, ezt nem vitatom és azt sem, hogy a beilleszkedés ha nem egy-egy alanyról, hanem közösségekről, népcsoportokról van szó, ott hosszabb időbe telik, bár az, hogy az agyuk mihez alkalmazkodott és felépítésében, kapacitásában van-e különbség és ez mekkora, már jóval bonyolultabb, összetettebb kérdés. Tudományos szemszögből nincs eltérés vagy legalább is én nem hallottam ilyenről. Meg nem erősített pletykákat már hallottam erről-arról, de köztük olyan is volt, hogy a mongoloid agyi kapacitás tekintetében felülmúlja a kaukázusit. Szerintem egyáltalán nem irreális a többségüknek sem az alkalmazkodás, bár annak jelenlegi formája és megteremtésére törekvő intézkedései mellett szinte kizárt. Azzal, hogy beengedjük őket a határainkon, hogy letelepedjenek egy jobb élet reményében megfelelő képzettség, tudás nélkül, még nem várhatjuk, hogy elsajátítják azt, amit tőlük várunk és mindezt még alacsony fizetés, munkabér fejében. Folyt. Köv. csak most vár a meló. Az utolsó gondolathoz még annyit, az oktatás és az, hogy kit kell tolni előre, kit nem, megint egy külön téma, de majd innen folytatom. |
Mit hallgatsz most?
| 2013-12-12 10:15.32 |
| Metallica - And Justice For All
http://www.youtube.com/watch?v=GWr_tBGq4wI |
| 2013-12-12 10:08.35 |
| Headhunter - Caught In A Spider's Web
http://www.youtube.com/watch?v=EeWxHWsoges |
Versek!
| 2013-12-12 09:54.30 |
| Szerelmek Kertje
A Szerelmek Kertjébe mentem; S azt hittem, csal a szemem: A közepén kápolna állt Tűnt zöld játszó-helyemen. Ajtaja zárva, fölötte A Tiltó Szó fogadott; És végignéztem a Kerten - Hány drága virágot adott; Most sír volt mind a sok ágyás, Sírkő-erdő meredt; Papok, éjfeketén, jártak körén, Tövisen, csalánon nem volt már mire vágynom. (William Blake) |
Mit hallgatsz most?
| 2013-12-12 09:49.17 |
| The Last Days - The Time Will Never Come Back
http://www.youtube.com/watch?v=eZT5xPM3THI |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2013-12-12 09:45.31 |
| Az "elég gyakran" az ő szinonima szótárában annyit jelent, sosem illetve minden szökőévben (tévedésből előfordulhat).:) |
Ellenség a kapuknál - Vélemények
| 2013-12-10 23:29.08 |
| Jól wanna!:) Tényleg az volt, de csak kicsit. Nem gondoltam ám komolyan.:) |
| 2013-12-10 22:05.07 |
| "Gyomorforgató"? Centrifugából nézted?:) Bár el tudom képzelni, felkavaró lehetett a My Little Pony után, ugyanis ez egy háborús film.:) |
Ölni kíméletesen - Vélemények
| 2013-12-10 20:58.20 |
| Bújtatott (vagy inkább szájbarágós) republikánus kritika egy olyan történetben, melyet tévésorozat epizódnak is gyengének tartanék. Nevetségesen buta és primitív párbeszédekkel (lehet, hogy a szinkron a felelős, de mintha diszkóból részegen hazafelé szlalomozó fiatalokat hallgatnék, miközben folyamatosan káromkodnak, választékosan ugyanazokat a jelzőket ismételgetve). Az elnökjelölt szavainak szó szerinti értelmezése röhejes, főleg, hogy kivetíti az Egyesült Államokra, pedig kíváncsi lennék, ki tudna olyan országot említeni, amelyre igazak azok a bizonyos kiragadott gondolatok. Mondanivaló szempontjából nevetségesen gyenge ötletnek tartom politikailag egyoldalú nézőpontból kivetíteni egy államra és annak állampolgáraira egy thrillerben szereplő alvilági esemény szereplőinek élethelyzeteit, cselekedeteit. Számomra egyetlen pozitívum, hogy egy filmben láthattam egyszerre több nagyszerű színészt, színészi alakítást már kevésbé vagy legalább is emlékezeteset. Akik nagy dumákra, beszólásokra vevők, ajánlom a Kaszinó c. filmet, szellemes párbeszédek, monológok, akkor a Ravasz Az Agyat, ha izgalmas thriller, akkor a Fedőneve D.B., ha amcsi politika, akkor (függetlenként írom:)) H.Thompson bármely életrajzi filmjét. Ezt a filmet viszont senkinek. |
| 2013-12-10 19:47.13 |
| jav.: a g*cit kifelejtettem a felsorolásból.:))) |
| 2013-12-10 19:45.07 |
| Jobban jártam volna.:):) Tudsz idézni tőle olyat, amit mondjuk szellemes monológnak tartasz? Sőt, az egész filmből? Egy mondat elég lesz a b*szkikon, dugáson, k*ráson, f*szon, b*zmegen kívül.:) |
| 2013-12-10 19:36.25 |
| Lehet, nem ugyanazt láttuk.:)) |
| 2013-12-10 19:28.21 |
| Melyik szövegelésre gondolsz? A b*szkira? Vagy több része van a filmnek?:) |
Hiányolt fórumozók!
| 2013-12-09 13:46.43 |
| Félreérthető voltam. Nálam ez a dolog nem Bambiról szól. Nem írtam egy szóval sem, hogy nem szabad a személyes tapasztalataidat leírni! Egyetértek azzal, hogy te is írtál már nyomdafestéket nem tűrő dolgokat, mint ahogyan én is és még sokan mások. Számomra ami szemet szúr a dologban, hogy akkor mi a fenéről vitatkoztunk oldalakon keresztül a rockon. Megjegyzem, egyetlen sértő hozzászólásból indult az egész vita. Erre te most azt írod, hogy ha Bruce Willisnek lehet, akkor itt miért ne. |
A vád tanúja (1957) - Vélemények
| 2013-12-08 17:00.29 |
| Charles Laughton Sir Wilfred Robarts szerepében kellemes pillanatokat okozott. Feledhetetlen karakter. Egy percet sem hagyott, hogy elunjam magam a film alatt. Már csak miatta is érdemes újra és újra feleleveníteni ezt a nagyszerű alkotást. |
Hiányolt fórumozók!
| 2013-12-08 16:57.29 |
| Mivel Bambi nincs itt, hogy megvédje magát, ezért nem is szeretnék vitatkozni arról senkivel sem, milyen volt ő. Ezért inkább a fórumra terelném a témát. Ha valaki "őszinte és kedves", azért nem bannolnak senkit sem. Itt és ott is vannak érvek valaki mellett vagy ellen, pont úgy, mint ahogyan sokunkat nem zavarja a káromkodás (...vagy csak az nem, ha nem velünk szemben történik?), azonban, ha mi üzemeltetnénk ezt az oldalt, már nem biztos, hogy számunkra szerencsés lenne kifelé, hogy minden publikus legyen. |
Álmaimban Argentína - Vélemények
| 2013-12-08 10:30.19 |
| Argentína sötét korának egyik, ha nem legsötétebb kora, melyről keveset tudunk. Mivel amerikai, brit, spanyol koprodukció, ezért nem is fogunk sokat megtudni belőle magáról a rendszerről (nem véletlenül), azonban a film mentségére legyen írva, mondanivaló szempontjából másodlagos. A lényeg, hány ember tűnt el és lett a rendszer áldozata. Spoiler! Mivel Argentínáról van szó, néhányan már sejthetjük, nem hiányozhat a horogkereszt sem, ugyanis biztosan minden argentin gonosztevő leszármazottja az oda emigrált náci háborús bűnösöknek, de félretéve őket és a zsidó családot, akik közül már néhányan megjárták a poklot, hiszen Auschwitz után már ők is értik és érzik, hogy nem szép dolog, ha valaki visszaél a hatalmával ily módon, mint itt, Argentínában is, jöjjön egy-két részlet még a filmből. Banderás Leleplez egy fiatal kémet. A látomásokból kiderül, mit tettek a feleségével, verték, megerőszakolták, erre ő ahelyett, hogy agyonütötte volna ott helyben a rohadék tetűt, majd elássa a hátsó kertben, (ha másért nem is, hirtelen felindulásból) vagy rábízta volna a népharagra, inkább elküldi vele az üzenetét a miniszter úrnak (a takony még gúnyosan mosolyog is, miután az emberséges Banderás elengedi, mert az ő házában nincs erőszak), hogy "borzalmas lehet ilyen gyanakvón, gyűlölettel élni." Jól odamondott neki Banderás. Igen, az ő élete sokkal könnyebb volt a felesége nélkül, mint a miniszter úrnak és már bocsánat, de Banderás még gyermeki naivsága ellenére sem hihette, hogy majd ettől az üzenettől elérzékenyül a politikus férfi és elgondolkodik, ha az lett volna a célja és nem a jó kemény és velős beszólás. Azt nem látta előre (talán még látnoki képesség nélkül is kitalálhatta volna, mik lesznek a következmények), hogy a lányát is elviszik, majd a sok jövendölés (mert más értelmes dolgot nemigen tett azonkívül, hogy azért kereste is az asszonkát) után még a színház igazgatóval is végeznek? Miután a lánya és az igazgató is hasonló sorsra jutott, mint az asszony, Banderás megmutatja, hogy kell lefogni három hangot akusztikus gitárján (pengeti a latin dallamokat, mert Banderás olyat is tud), közben azon morfondírozik, hátha visszaveszik régi munkahelyére (súlyos a pali), ugyanis a színháznak befellegzett. Értem, hogy magát is okolja a nagy mágus, ugyanis szeretkezés közben fél perc szünetet tartani azért, hogy élete párjának döntésére rábólintson, valóban nem a megfelelő időkeret. A kiengedjük a galambokat a kalitkából meg már tényleg ketchup volt a mekis burgerre. Hihetetlen számomra, ilyen fajsúlyos, komoly témával kapcsolatosan hogyan lehetett ennyire szánalmasan rossz produkcióval előrukkolni? Ilyen és hasonló filmek után izgatottan várom mondjuk a Baader Meinhof csoport digitálisan felújított, átírt változatát, melyben egy óriás triceratops szemével fogjuk látni a RAF "hősies és bátor" akcióit, hogyan repítenek majd a levegőbe egy szegény kapitalista meggyőződésű kisnyugdíjas nagymamát és a film végén megtudhatjuk azt is, hogy eredetileg nem ezt akarták, hanem ötágú epertortával szerettek volna kedveskedni, csak hát így sikerült. Akciófilm, sci-fi kedvelőknek meg ajánlanám az időgépet építő Jason Stathamet, aki visszamegy a múltba egy vállára erősített exocet rakétával, hogy megnyerje a Falklandi háborút. Biztosan szórakoztató lenne mindkét alkotás. Lehetne még sorolni a filmes valótlanságokat, bár szerencsére tényleg nem voltak akkora bakik a filmben, hogy a feleség gyorsan hazarohant, miután megszökött. Inkább bölcsen és helyesen kivárt addig, míg a politikai enyhülés ideje el nem jött. A cselekményen és a sztorin kívül is volt egy-két zavaró dolog, például a stáblista előtti felsorolás, hányan tűntek el ebben és ebben az országban (bármiféle logikai sorrend nélkül), majd hozzáteszi, és még ezrek tűntek el itt és itt (aztán még felsorol öt országot). Forrás : Amnesty International – Persze nem gondolom, hogy az egész jelentést fel kellett volna sorolni, de akkor vajon miért emelnek ki kb. tíz-tizenöt országot, hiszen ilyen és ehhez hasonló politikai bűncselekmények nem csak a felsorolt országokban történtek. Nem tudom hová tenni ezt a filmet (a polcomra biztosan nem teszem, de még a vinyón is sajnálom neki a helyet). Lehet, hogy van sok dolog, amit nem vettem észre. Jól nézett ki a cgi-helikopter, a latinos prüntyi zene sem volt rossz és fúúúú a Banderás azasztán tényleg nagyot alakított, zseniális volt és lehengerlő (szerintem az nem ez a film volt, de valóban van olyan is nékije) és nem hiányoztak a hatásvadász jelenetek sem, bár számomra csak egyetlen értékelhető dolog volt ebben a filmben, az pedig maga a téma, visszatekintés a múltba és beszélni azokról a szörnyű dolgokról, amik felett nem szabad szemet hunyni, átsiklani, mert a világ számára intő példa. A többi sajnos számomra csalódás. Kedvelt szófordulattal élve, "többet vártam" ebben a témában. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu