A La Jetée borús hangulata nagyon elkapott, jobban, mint a későbbi filmmé és a képi világa is dicséretre méltó. Nem rossz, mint ahogyan a 12 Majom sem, bár számomra ez az időutazós sztori nem igazán ütött ennél és a későbbi Gilliam filmnél sem.

Mit hallgatsz most?

2014-02-22 21:10.13

Ez sem rossz betétdal.:)
http://www.youtube.com/watch?v=XTMfYpXl-1k

A legjobb filmzenék!

2014-02-22 21:05.02

Ghost In The Shell - Nightstalker
http://www.youtube.com/watch?v=iBna9bIt9NY

Cowboy Bebop - Rain
http://www.youtube.com/watch?v=Vcrb6365GsQ

Appleseed - Burns Attack
http://www.youtube.com/watch?v=1D-5Rf1bjOk

Akira - Vélemények

2014-02-22 21:04.07

jav.: maguk idejében + a többi fogalmazási hiba

2014-02-22 20:28.25

Sajnos a maga idejében eléggé elérhetetlenek voltak ezek a filmek. Emlékszem, vadászni kellett a műholdas csatornák közt, hátha elkapok egy-egy filmet, ami nem a szokásos amerikai marvel vagy hasonló tv-s rajzfilmsorozat. A nyolcvanas évek vége felé és a kilencvenes évek elején is csak azokat az anime sorozatokat illetve filmeket lehetett szinte látni, melyek a Harmony Gold és Carl Macek jóvoltából jutottak el a nyugati közönséghez, bár ezeket is elvétve vetítette egy-egy tv csatorna és többségük kisebb-nagyobb változtatásokon ment keresztül. Az Akira videokazin jutott anno a birtokomba. Élmény volt nemrég ismét újranézni, bár nem mondom, hogy maximális filmes élményt nyújtott, ugyanis azóta jóval kritikusabb lettem, pedig akkor mekkora feelingje volt ezeknek a műveknek. Mégis, szeretek feleleveníteni egy-egy ilyen klasszikust, mint az Akira, mert időtálló, mai szemmel is igényes és nagyon szép, remek darab. Talán még jobb is, mint amikkel manapság találkozom. Amikor először láttam, csak ámultam a gyönyörű rajzok láttán, bár szerintem az ember ábrázolások, különösen az arcok eléggé sablonosra sikeredtek és itt nem a billiárd golyó szem vagy a háromszög állcsont hiányára gondolok. A történet nem rossz, ötletes, ha azonban jobban belegondolok, nem egy maradandó sci-fi remek, ám a hangulatnak és a nagyszerű megvalósításnak köszönhetően mindenképp élvezetes. Az anime műfaj egyik kiemelkedőbb alkotása. Persze nem azért gondolom, mert ez van a köztudatban, hanem mert nekem, minimális anime ismeretekkel rendelkező és kevés alkotást ismerő nem megszállott rajongó, összehasonlítva azokkal a filmekkel, melyek abban az időben születtek vagy akár a később megjelent alkotásokkal, számomra ez a mű elsősorban vizualitásával és történetvezetésével vált kiemelkedővé. A stílus rajongóinak kötelező darab. Akik szeretik a cyberpunk sci-fit vagy az igényes rajzfilmeket, azoknak is legalább egyszer látni kell, mert ha másért nem is, a gyönyörű rajzok miatt mindenképp érdemes megnézni.

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2014-02-21 17:59.47

jav.: bevételek helyett kiadások

2014-02-21 17:58.40

A kedves megszólítást köszönöm, de az "edesem" egy kicsit túlzás, ha csak nem vagy kék szemű szőke gyönyörűség (nem is igaz, a barna a kedvencem, szigorúan fem. kiadásban). Elhiszem, hogy sok minden fáj a pénztárcádnak, de a tisztánlátás érdekében van, hogy valaki vagy valakik abszolút unszimpatikusak és nem szentek, sőt, ugyanolyanok, mint a másik fél, azonban a különbséget mégis csak látni, érezni kellene. Felesleges lenne, hogy leírjam, x időtartamban a világpiacon x és y mennyibe került és ezt az államnak honnan kellett pótolni, mármint azokat a bevételeket, amik kompenzálták, hogy nálunk mégsem annyiba, itt jön be az államadósság kérdése. Érdekes, hogy a másik oldalon szintén ugyanaz a mérleg, csak ott nem a mi javunkra, ha a "mi"-t úgy nevezhetem, hogy a "hivatalosan" alacsonyabb jövedelműek vagy ténylegesen alacsonyabb keresetűek.

2014-02-21 17:36.12

Nincs vita részemről. Ha úgy gondolod, hogy az egykulcsos adóval jól jártál és a rezsicsökkentéssel sokat spóroltál illetve nem vágták meg a rokkantsági nyugdíjad és az áfa emelés illetve a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelése sem okozott gondot neked, nem beszélve a munkatörvénykönyv módosítása a munkavállalókkal szembeni hátrányokkal és nem okozott megélhetési problémát, hogy eddig a dohánytermékek eladásából éltél, de eredménytelenül pályáztál, mert te már mondjuk tíz vagy húsz éve ebből éltél, helyetted most olyanok kezébe adták, akik életükben nem dolgoztak, de most alkalmazottakat tarthatnak, mert szüleik révén pályázhattak és satöbbi satöbbi, akkor egyetértek veled.:)

2014-02-21 17:24.09

Ha valaki egy egészen parányit is utánanéz és megnézi, hogy mennyi a jövedelme, mennyivel emelkedtek az árak és milyen intézkedések hogyan hatottak arra, hogy ő most hogyan él, akkor azért felfedezhető némi különbség a "gennyes tus és a redvás szendvics" közt is.

2014-02-21 17:20.40

Kire szavazol Április 6-án? :)

2014-02-21 17:19.30

Az egyik jó ok a szavazásra, amit említettél, a kétharmad megakadályozása lenne, ami viszont sajnos már alkotmányba rögzített egy olyan adórendszert, mely a társadalmi igazságosság keretein túlmutat. Sokan el sem tudják képzelni, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők mennyi pénzt spórolnak ezen és mekkora adóbevétel kiesést okoznak ezzel az államnak (nekünk). Nem akarok ebbe nagyon belemerülni, ha lehet...)

2014-02-21 17:07.33

Lássanak el jó tanáccsal? Pont ez az, ami nem klappol. "Most komolyan", ha gondolod, leírom.

Harrison Bergeron - Vélemények

2014-02-21 17:05.13

A Harrison Bergeron egy nagyszerű tv film, mely egy olyan világot tár a néző elé, ahol az emberek közti harmónia radikális változtatások által valósul meg. Azonban vannak, akik kiemelkedő adottságaik birtokában képesek felismerni a valóságot, az elfogadott társadalmi normák felett gondolkodnak és ezáltal magányt és űrt éreznek, ugyanis egyedül vannak az egyformaság és egyhangúság olvasztótégelyében, még ha látszólag egy boldog és örömteli világban léteznek, akkor is számukra a tudás és a megismerés sokkal vonzóbb, mint egy cél és értelem nélküli megtervezett valóság. Az érzéseket nehezebb becsapni. Ami engem legfőképp elgondolkodtatott, hogy egy ehhez hasonlóan békés világ megteremtése közvetlenül az agyi idegrendszerre ható impulzusok nélkül közvetetten is kiválóan működhet, sőt működik most is, csak információs társadalomnak hívjuk, ahol a gondolkodás szabadsága mindenki számára korlátlan és ebben a szabadságban mégis korlátokat állít fel magának az elme, ugyanis a valódi szabadság csak látszat, sokszor még a tudat számára is, mivel a szabad akarat a társadalom korlátai közt általában nem képes cselekvésben megnyilvánulni, csak gondolatban képes ledönteni bizonyos gátakat. Ha egy x alanyt megkérdeznél, miért csak beszél és miért nem cselekszik, a válaszban csak kifogás lenne fellelhető, melyet burkolt félelemre és a bizonytalanságtól való rettegésre lehetne visszavezetni. A történetben Harrison felülemelkedett ezeken és képes volt lemondani korábbi életéről, ami sajnos nem jött át a filmen keresztül, milyen érzés lehet magunk mögött hagyni mindent, ami számunkra fontos, a családot, barátokat, az egész világot, ami eddigi életünk volt, lemondani mindenről a kíváncsiságért, azért, hogy megismerjük az igazi valóságot. Olyan ez, mint amikor felszállunk egy bárkára és magunk mögött hagyjuk bolygónkat, hogy megismerjünk más világokat és tudjuk, a visszatérés csak ábránd, ami mögöttünk van, az már csak a múlt emléke, képesek vagyunk legyőzni a félelmeinket és az érzéseinket azért, hogy lássuk és tapasztaljuk, mi van azokon a falakon túl, melyekkel körülvettük magunkat, legyen az hit, vallás, család, barát, szerető, életmód, kutyaf*sza, akármi. Mivel egy könnyed műfajról van szó, ami inkább szatirikus, cinikus és néha még nevettető is, ezért ezt nem lehet felróni a műnek, ez csak részemről valamiféle komolyabb vagy komolytalanabb beleélés, átérzés. Harrison egy valódi hős, vagy inkább fejlettebb ösztönök rabja, aki képes korábbi életéről lemondva az új élet kihívásaival is szembenézni, sőt szemben állni és küzdeni az ellen, mely az ő kialakult értékrendjével, világnézetével nem összeegyeztethető. Szembefordul mindennel, ami ellentétes azzal, amit az ő lelkiismerete diktál még annak ellenére is, hogy érti az ellenfél szándéka mögötti emberséget, jóindulatot. Vállalja tettei következményeit, de persze ezt az elszántságot bizonyos előzményekre visszavezethetjük, ugyanis az egyetlen dolog, ami számára még fontos volt, az, amit egy másik személy iránt érezhetett, de sajnos viszonzást már nem remélhetett. Ezért is tetszik ez a sztori, mert azonkívül, hogy szórakoztat, képes megtornáztatni az elmét, a fantáziát is annak ellenére, hogy a film besorolása b kategória lenne, mert nincsenek benne dollármilliókat felemésztő látványos díszletek és nem a legismertebb, legnépszerűbb színészi gárdát látjuk a képernyőnkön, de legyen elég Csavardi Samu azoknak, akiket ezek a dolgok egyáltalán nem késztetnek visszavonulásra, hogy egy ilyen darabot is lássanak és ne sajnálják rá azt a szerény másfél órát. A film egy könnyű kis burleszk, melyet mindenképp érdemes legalább egyszer megnézni és egy icipicit elmerengeni azon, amit a film mondanivalója sugall.
Én inkább Beethovent választanám és a háborút annak ellenére is, hogy a személődést jelenleg hasznosabbnak ítélem, mint a tettvágyban kibontakozó lehetőségeket. Élmény volt sokadszorra is újranézni ezt a filmet.

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2014-02-21 16:51.18

Ez a legnagyobb baj, ha másnak kell megmondani, ki vagy kik. Itt kezdődik a félrevezetés. Vagy érdekel és utánanézek vagy nem foglalkozom a dologgal. Ha más mondja meg helyetted, inkább ne foglalj állást!

Mit hallgatsz most?

2014-02-20 11:42.29

Keeper, Walls örök kedvencek.:) Ez most viszont egy másik jövő lesz :
http://www.youtube.com/watch?v=vnaxvBsyigM

1953 hideg nyara - Vélemények

2014-02-20 11:38.39

Látom, megragadtad a lényeget.:) A témával kapcsolatosan egyet is értenék, bár jobban hangzik a csillagpor, de ezen felesleges sz*rozni. Örülhetünk, hogy nem abban a rendszerben élünk, amit a filmben láthattunk, ezért én még nem sietném el a dolgot, amit lehet, még megszerzek magamnak a végső visszaszámlálásig.:)

451 Fahrenheit - Vélemények

2014-02-19 15:17.32

Köszönöm! Sajnos nem tudom bővebben vagy szebben kifejteni, mert rohanós, amit írok. Nekem is "az emberi kapcsolatok cincálásai a kedvenceim" inkább, bár a sci-fi számomra talán a legközelebb áll a "lelki" világomhoz, nevezzük így a dolgokat, ezért ezt a művét mindenképp nagyra értékelem annak ellenére is, hogy a Bradbury regényt én egészen másképp képzeltem el, bár ez nem meglepő, ha valaki előbb olvas valamit, mint azt a filmvásznon látja.

2014-02-19 14:57.21

jav.: Truffaut érzett rá és nem Bradbury illetve alakjává vált Godard...

2014-02-19 14:49.56

451 Fahrenheit – Sokan ezt a művet egyértelműen a francia "újhullám" filmjei közé sorolják. Én ezzel nem feltétlen értek egyet és nehéz lenne erről vitatkozni, ugyanis a filmes szakma egy része is azok oldalán áll, akik szintén így gondolják. Az, hogy sok vagy kevés köze van hozzá, én úgy gondolom, is-is, bár én inkább a kevés felé hajlok, igaz, a filmben amit felfedeztem, az sajnos számomra sok és talán ezért látom úgy, hogy ez a mű csak majdnem az egyik legnagyszerűbb sci-fi, amit valaha láttam. Számomra a 451 Fahrenheit Truffaut egyik legkiemelkedőbb alkotása. Míg a francia újhullám stílusjegyei meghatározóak egyes műveiben (például a stílusnak hamar búcsút intő Chabrol első filmjének önéletrajzi vonásai, Truffaut 400 Csapás című művében szintén fellelhetők...), ez a film (hasonlóan Chabrol néhány későbbi filmjéhez) kommerszebb, de egyes vonásai, a szabadságvágy, a modernizmus és az egyén kapcsolata, a szorongás vagy a szökés gondolata nagyszerű párhuzam Ray Bradbury regénye és a francia újhullám alkotásai közt. Bradbury zseniálisan ráérzett erre. Számomra azonban sajnos vannak hátrányai is. Képi világa az újhullámos filmek jellegzetes helyszíneire emlékeztetnek. A tudományos fantasztikum inkább csak díszlet, ami szinte alig fellelhető. Stílusában filmes szempontokat követ, melyek már inkább hagyományos, mint újító eszközök illetve a kortárs rendezők közti versengés eredményének köszönhetően kevésbé kifejezőek. Szellemiségében hű a regényhez, bár a sci-fi elemek kigyomlálása (szívfájdalmam a regény után) és a történet némi módosításai szerintem elvettek, mint hozzáadtak volna. A 451 Fahrenheit egy nagyszerű történet, mely mondanivalója egy jóval mélyebb, árnyaltabb és sötétebb világban bontakozik ki, mint akár például egy totalitárius diktatúrában. Ez a rendszer szabadabb, azonban a megtévesztés és a manipuláció által talán még vészjóslóbb is, mivel koránt sem egyértelmű jeleit mutatja a szabadság korlátozásának és veszélyesebb, mint mondjuk egy liberalizmussal átitatott világrend, melyben az élvezetek, drogok csapdája jelenti a szellemi szabadság börtönét. A francia újhullámot tekintve Truffaut korábbi filmjeivel már bizonyított és számos klasszikust ismerhettünk meg általa, például a Lőj A Zongoristára vagy a Kifulladásig, melyet Godard fejezett be, aki későbbi filmjei által vált a stílus legmeghatározóbb alakja. Truffaut azonban egy nagyszerű sci-fivel lepte meg a filmes világot és annak közönségét, mely a műfajban kultikus, viszont kevésbé populáris. Véleményem szerint nagyobb figyelmet érdemelne ez a nagyszerű, ám nem hibátlan alkotás. Egy kicsit elkapkodottnak éreztem. Talán az akkori filmes "hagyományoktól" eltérően érdemes lett volna többet áldozni időben és pénzben is ennek a regénynek a filmes megvalósítására.

1953 hideg nyara - Vélemények

2014-02-19 14:30.18

Szocializmus, kommunizmus. A buta ember elkezd rettegni vagy köpködni a szavak hallatán, mert nem képes vagy nem akar tájékozódni. Annyira hülyét csinálnak az annyira hülye emberekből (Százmillió áldozat?), hogy az már nem csak azoknak fájhat, akik elfogultság nélkül minimális történelmi ismeretekkel rendelkeznek, hanem esetleg azoknak is, akik ide látogattak vagy csak fognak erre a bolygóra feltételezhetően magasabb iq-val, bár ez még mondjuk a halaknak sem tenne jót, ha értenék, miről is van szó, nem hinném, hogy ezek után kimerészkednének a szárazföldre. Olyan ez, mintha a bibliában és a vallásban is csak azt látnánk, hogy a kereszténység volt az emberiség történelme során az egyik legpusztítóbb járvány, legyen az hadjárat vagy Malleus Maleficarum, a lényeg, tűzzel, vassal gyilkolunk, ha nem hódoltok be nekünk és nem azt teszitek, amit mondunk. Egy dolog változott azóta, a szólásszabadság, mivel a hatalmat irányítók ugyanott vannak, ahol voltak és ugyanúgy fel kell kapaszkodni, mint ahogyan korábban, ha többet akar magának a humanoid kreatúra. Ebben a csúnya és gonosz kommunizmusban, (hozzáteszem, sosem valósult meg) annak enyhébb időszakában készítettek egy filmet, mely ennek a kornak egy korábbi szakaszát meséli el. Azokról az emberekről szól ez a mese, melyek szegénységben és nélkülözésben éltek, akik nyugalmát nem az ott tartózkodó pártkatona borítja fel és nem azok, akik amnesztiát kaptak háborús vagy inkább politikai bűnökért, hanem, akik tolvajok, rablók, gyilkosok, melyeket szabadon bocsátott egy olyan személy, mely életének egyetlen motiváló ereje a hatalom megszerzése volt, ugyanis édes szerelmének akart bizonyítani, Malenkov-ának. A történelmi háttér egy szerelmi történet, ugyanis Beriját megcsalta Malenkov, Hruscsovval. Ezért a lakosság fizetett azzal, hogy köztörvényes bűnözőket szabadított a népre. A történetben Szergej Baszargin és Nyikolaj Sztarobogatov, kik háborús vétség miatt kerültek korábban börtönbe, majd amnesztiát kaptak, segítenek azokon, akiket a rajtuk kívül még szabadon engedett törvényszegők, rablók, gyilkosok tartanak fogva. Egy nagyszerű film ez, melyben felfedezhetünk ilyen-olyan filmes hibákat, esetleg a cselekményre mutogathatunk, hogy hát, azért többet várnánk, mert nem ehhez szoktunk és a szereplők beleélése a történetbe is fontos lehet, lehetne drámaibb köntösben tálalni több sírással, szomorú hangulatú zenével átitatva. Lehetett volna még számtalan hatásos eszközt bevetni azért, hogy átérezzük, milyen volt abban a rendszerben élni. Szerintem nem árt, ha a néző nem csak arra hagyatkozik, amit lát, hanem tényleg átgondolja vagy megpróbálja átérezni anélkül, hogy nem csöpög a film és nincsenek meghatóbb, könnycsatornák zsilipeit megnyitó jelenetek egy-két kivételtől eltekintve, bár itt sem úszik be Hans Zimmer könny potyogtató muzsikája. Ez inkább ilyen egyszerű, naturalisztikus, bár filmes szempontokat nem nélkülöző alkotás. Semmi extra, csak a múlt valósága és persze egy hős, aki lehetne Van Damme is vagy Stallone, de a főtitkár sem biztos, hogy örült volna ennek, miután látta, hogy egy másik darabban megtapsolta az amerikai bokszolót. A lényeg, hogy a szovjet valóság egy része és egy nagyszerű rendező játszotta a főszerepet, akiről és akinek műveiről idehaza keveset halhattunk. Jó film, de semmi extra hűű meg húú, ezért csak azoknak ajánlanám, akik szeretnek többet is belegondolni abba, amit látnak vagy legalább egy picikét elgondolkodni azon, hogy tömegek élete egy-egy személy döntésein illetve politikai játszmákon múlnak vagy múltak.

VV6 - azoknak akik ,nem' nézik és azoknak is, akik igen

2014-02-19 14:21.35

Ennek mi köze annak, hogy valaki népbutító marhaságot néz? Wagnerrel felesleges védekezni. Ha valaki valóság show-t néz, még lehet művelt és tájékozott, kifinomult művészlélek is akár, mint ahogy azok is lehetnek értelmesek és műveltek, akikhez például a nibelungok létezése (éneke) nem Wagner nyomán jutottak el.

Mit hallgatsz most?

2014-02-15 01:21.46

A Draw The Line-t kétszer is.:)

2014-02-15 01:19.58

Én is örülök, hogy összefutottunk.:) Meghallgatom még a zenéket. Jó éjt!:)

2014-02-15 01:17.09

Te is?:) Szia!:)

Rock zene

2014-02-15 01:12.09

Mark Knopfler - Hard Shoulder
http://www.youtube.com/watch?v=fI0fA59-yG0

Mit hallgatsz most?

2014-02-15 01:10.56

Ugye, ez mekkora dal?!:) Nekem a Perfect és ez a kedvencem erről a lemezről ellentétben sokakkal, akik a Sole-t preferálják inkább (persze az sem rossz dal).:)

elejére ... 1300 1301 1302 1303 1304 1305 1306 1307 1308 1309 1310 1311 1312 1313 1314 1315 1316 1317 1318 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk