Én mellette, szerintem más élete felett nincs jogunk dönteni. A sajátunk felett viszont van. Úgy is csak az adott illető tudja megítélni, hogy mit és hogyan képes elviselni. Egyesek inkább szenvednek a fájdalomtól, mások inkább kilépnek az életből. Szerintem ez felett senkinek sincs joga ítélkezni, ez egyéni döntés.

1852. Az utolso szamuráj (2008-08-06 15:17.22)

mellette.mindenképp.

1851. Nyakkendősparaszt (2008-08-06 15:16.40)

Jóa akkor ki mire szavazna? Euthanázia mellett vagy ellen? Én ellene!

1850. Variocsana (2008-08-06 13:58.02) - (válasz Az utolso szamuráj 1849. hozzászólására)

"-Hogy Isten festett-e be? Biztosan
-Miért?
-Mert Allah, szereti a változatosságot." :-))

Na igen, az ostobaságnak nemigen van határa, főleg módszertani szélességét tekintve...
Egyszer majd én is csináltatok egy tesztet, mert nem mindig volt nálam óvszer és ki tudja...

Persze, működött, azért létezett olyan sokáig. (valahogy az ottani életfelfogás nekem sokkal szimpatikusabb, mégha e pici részlete nem is)

1849. Az utolso szamuráj (2008-08-06 13:52.42) - (válasz Variocsana 1848. hozzászólására)

Igen,ez a különbség,bár igy ha nézzük,az öngyilkoságnak számtalan formája van,nem reállissan nézve ,de mégis elgondolkodva,a dohányzás,a dagadtra hizás evéssel,a mindenkit ovszer nélkül dugó fiú,és a bárkivel e nélkül kefélő lány is ezt választja valahol,persze ez nem tudatos,inkább ostobaság,hebehurgyaság,stb,ezt jól tudom én is.
De,mint mondtam,ez akkor és ott igy müködik,nem mellesleg ugye a vallásuk és az egész keleti vitalitás,gondolkodásmód,érzet szöges ellentétben a miénkkel.Lehet kritikával illetni,miért ne?Meg se kell őket érteni igazából....csakhát,mit csináljak,nekem mindig tetszett a világ sokszinűsége))

1848. Variocsana (2008-08-06 13:39.35) - (válasz Az utolso szamuráj 1847. hozzászólására)

Igen, nagyon szép korszak volt, fantasztikus harcművészettel, tea-készítéssel, ikebanával, gyönyörű pagodatetős épületekkel, kertekkel, versekkel...
Jó, hogy valamit meg tudtak őrizni belőle máig is.
Nos, az európai lovagok... idővel nagyon elkorcsosultak, de ők is nagyon komolyan vették (legalábbis eleinte) a lovagi becsületet, az elesettek védelmét, a vívást -különben miért lennének pozitív tartalmúak az olyan kifejezéseink, mint pl. a lovagias?
Szerintem ott van a különbség az egri várvédők és az öngyilkosságot elkövető szamurájok között, hogy a várvédők nem meghalni mentek. Ha meghaltak, meghaltak, tudták, mit vállalnak az "ez a vár most az ország" védelmében, de nem az volt a céljuk, hogy meghaljanak -ahogy szerintem a szamurájoknak sem. Nem akartak öngyilkosok lenni, nem vetettek véget önkezűleg az életüknek, ha elbuktak.
(sajnos elmúltak azok az idők, amikor csak tőlünk, meg a skótoktól féltek, mert akárhányszor vertek le, mindig felálltunk...)

1847. Az utolso szamuráj (2008-08-06 13:31.21) - (válasz Variocsana 1843. hozzászólására)

Nem voltak e a maguk mondján öngyilkosok az Egri várvédők?A végvárak védői,mikor tudták,mennyi az esélyük?A magyar történelem vérzivataros éveiből mikor nagyobb ellenséggel néztünk szembe,a győzelem esélyének halvány reménye nélkül...az nem öngyilkosság egy formája?
A szamuráj élete a szolgálat:ezek a palik komolyan vették ezt,nagy álltalánoságban azt mondhatni,komolyabban,mint mondjuk a középkori lovagok királyukhoz és hazájukhoz tanusitott hüségüket,tisztelet persze a mindig lévő kivételnek.Én úgy vélem amúgy,ennek a kornak pusztulása szükségszerű volt....de van benne valami nemes,nem tudok rá jobb szót.

1846. Variocsana (2008-08-06 13:29.00) - (válasz Don Capone 1844. hozzászólására)

Felsőbbrendű hűség, mi felé? A halál felé? Egyszer úgyis meghal, azt a hűséget nem lehet elveszíteni...
Ha annyira tetszik neki a meghalás, akkor nem kell sokat élnie, csak amíg fel nem bír emelni egy kést...
Szerintem ez közösség felé való elszámolás és szeppuku is olyan önbizalomhiányos dolog... annyira kell a külső megerősítés, hogy legalább a halála legyen nyílvános, hogy legalább akkor hallhasson dícsérő szavakat...
Szerintem az nem önzés, ha megvédi a saját életét, hogy később sok jót tehessen...

1845. Don Capone (2008-08-06 13:26.53)

Ez a téma annyira érdekes, hogy szerintem ezt most több naposra húzzuk. Hagy szóljon hozzá több ember is.

1844. Don Capone (2008-08-06 13:22.26) - (válasz Variocsana 1842. hozzászólására)

Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan tud elszámolni az életével, saját maga és a közössége felé. A halál vállalása pedig egy legfelsőbbrendű hűséget bizonyít. Ha nem vállalja akár a szeppukut is, akkor a csatatéren sem mer szembenézni a halállal.
Le tud mondani az önző én-ről, pont ez hiányzik ma oly sok emberből.

1843. Variocsana (2008-08-06 13:19.40) - (válasz Az utolso szamuráj 1841. hozzászólására)

Azért nem értem őket, mert nem voltak hülyék, mégis megtették...
Persze, több szemszöge van ennek is, ezért is tudunk róla beszélgetni.
Elnézem nekik, csak nem értem. Azért befogadóbb inkább nem... egyszer akartam csak öngyilkos lenni, elég is volt... Szerintem valahol ez is annak a (nem irónikus értelemben mondom) csodás kultúrának a kiforgatása, torzulása...

1842. Variocsana (2008-08-06 13:16.56) - (válasz Don Capone 1840. hozzászólására)

De az élettől így is megfutamodtak. Nem szöktek meg, ha elfogták őket. Nem álltak bosszút, ha megerőszakolták őket. Inkább meghaltak és hagytak mindent a fenébe... Szerintem csak belemagyarázták, hogy a halál az egy nagyon szép dolog... nekik úgyis mindegy, hogy utána ünneplik-e őket vagy sem, így ez számomra elég gyenge kifogás...
A büszkeség is ugyanez valamilyen szempontból. Félne tükörbe nézni a dolog után.
Szerintem minden problémára van valamilyen megoldás, vagy legalábbis keresni kell folyamatosan.

1841. Az utolso szamuráj (2008-08-06 13:14.32) - (válasz Variocsana 1839. hozzászólására)

Nem tudod megérteni,mert más erkölcsök,nézetek,szokások szerint gondolkozol,érvelsz.Te oldaladról természetesen reális,ám mint mindennnek,ennek is több szemszöge van.
Mindenesetre egy több ezer éves kulturával az ember,ha akar,lehetne épp...befogadóbb,elnézőbb.

1840. Don Capone (2008-08-06 13:13.07) - (válasz Variocsana 1839. hozzászólására)

Nos, ha elmenekültek volna, az megfutamodás lett volna a problémák elől. Fontosabbak voltak az elveik, mint az hogy meghalnak. Ők mindennap úgy ébredtek fel, hogy bármikor meghalhatnak. A halált nem kudarcnak, és nem befejezésnek tekintették.

Az önvagdosókat ne keverjük ide, mert azok elmebetegek. Ez majd egy másik témánk lesz.

Szóval menekülés a problémák elől? De mi van akkor, ha büszkeségből teszi valaki. Vagy nincs megoldás a problémára?

1839. Variocsana (2008-08-06 13:05.50) - (válasz Don Capone 1837. hozzászólására)

Én valahogy nem tudom megérteni. Miért nem szöktek meg ők is, harcoltak tovább, vagy vonultak volna vissza, ártatlanokat védeni... Az erejük max. abban nagy, hogy bírták az önsebzés fájdalmát -bár a mai depressziósok önvagdosása mellett talán ez is eltörpül már...

Nos, szerintem az öngyilkosság menekülés a problémák elől, gyávaság... (egyszer én is akartam... de letört az ág felettem... -akkor még nem voltam ilyen erős lelkileg)

1838. Don Capone (2008-08-06 12:57.52) - (válasz Variocsana 1836. hozzászólására)

Nem igazán kedvelem Cruise-t, de ez a filmje alap. Azért ha tudod nézd meg.

1837. Don Capone (2008-08-06 12:55.44)

Én mindenesetre tiszteletre méltónak tartom a szamurájok ezen tetteit. Európai szemmel nem igazán érthető ez a magatartásforma.

Az euthanáziához visszatérve, tulajdonképp öngyilkosság az euthanázia. Szerintem ezt eldöntöttük. Most, már csak az a kérdés, hogy ki, hogyan áll az öngyiklkossághoz. Milyen körülmények között elfogadható. Egyáltalán bűn-e az öngyilkosság, és hogyan áll hozzá a társadalom?

1836. Variocsana (2008-08-06 12:51.57) - (válasz Don Capone 1835. hozzászólására)

Sajnos nem láttam... de azt olvastam, hogy T. Cruise azt mondta a rendezőnek, injekciózzon be neki valami cuccot, amivel ideiglenesen lebénul, hogy élethűen tudja játszani a szerepet, de az nemet mondott...

1835. Don Capone (2008-08-06 12:50.30) - (válasz Variocsana 1834. hozzászólására)

A Született július 4-én című filmben is van ilyen tolószékes történet. :D

1834. Variocsana (2008-08-06 12:28.06) - (válasz Don Capone 1830. hozzászólására)

Akármennyire tetszik nekem a keleti kultúra, ebben a tekintetben a szamurájoknak annyi eszük volt, mint egy döglött hintalónak.
Egy európai lovagnak első dolga lett volna megszökni és újra csatába menni...
De azok voltak olyan hülyék, hogy túlmisztifikálták a kardjukat... Szerintem a szeppuku, harakiri és társai nem bátorság, hanem fanatizmus: képtelenek kérdezni...

És igen, a kamikázék is öngyilkosok lettek... a hülyék annyira nagyképűek és önzőek voltak, hogy azt gondolták, majd hősökként emlékeznek rájuk, ha életüket adják...

Én el tudom képzelni az életemet tolószékben.. csak ahhoz olyan lakás kellene, és valami munka, hogy lekössem magam... Amúgy jópár tolószékest ismerek idősek otthonából -és olyan kurvázós történeteket, amiket ők mesélnek... :) Az egyik "vén" csóka, tolószékes, egyik keze nem jó, de azért incselkedik az ápolónőkkel, hogy "fogja meg, mossa meg" meg hasonlók... nagy életkedv van bennük.
Egy haverommal mi is jókat hülyülünk, hogy majd öreg korunkban egy idősek otthonában fogjuk molesztálni a nővéreket, tolószékes versenyt rendezünk a folyosón, egész nap meccseket meg szappanoperákat nézünk, és sokat buszozunk. :D

De épp ilyesmiről szól a Keddi beszélgetések életről és halálról c. könyv... Az író egy kedvenc volt egyetemi tanárával beszélget, aki haldoklik és egyre magatehetetlenebbé válik... egy ponton úgy érzi, az a legrosszabb, amikor nem tudja kitörölni a saját fenekét... utána meg azt mondja, egyre jobb, mert olyan, mintha újra kisgyerek lenne és nem akármilyen kiszolgálást kap...

Bár mindig ezzel sem értek egyet, szerintem az öngyilkosságnak az lehet a megfelelő ára, ha azzal másokat tudok megmenteni, pl. átmennénk a zebrán, jön egy hülye sofőr, és csak a barátnőmet van időm arrébb lökni...

1833. Whyteangel (2008-08-06 12:18.54)

Az euthanázia kérdése valóban nem egyszerű.....Ha esetleg engedélyeznék, akkor felmerül a kérdés, hogy ki döntsön? Az orvos, akinek folyamatosan arra kell törekednie, hogy a beteg állapota javuljon? A rokonok, akik egészségesen szeretnék látni családtagjukat és akik mindennap azzal a gondolattal élnek, hogy "ma biztosan jobban lesz"? Maga a beteg, aki esetleg olyan súlyos állapotban van, hogy nem tud kommunikálni? Nem egyszerű. Persze lehetne egy olyan megoldás is, hogy előtte aláír egy papírt, de mi történik, ha meggondolja magát? Akik átélték tudják, hogy az emberben rendkívül nagy az élni akarás, ezért valószínűsíthető, hogy amikor abban a helyzetben van, még küzdene az életéért, hiszen átértékeli a dolgokat.
Én bizonyos esetekben egyetértek az euthanáziával. Sok beteg már nem is él jóformán, csak a gépek tartják életben, az ilyen állapotot nem mondanám életnek, hiszen nincs eszméleténél, enni-inni nem tud, csak csövekkel juttatják a szervezetébe és ez egy nagyon kiszolgáltatott helyzet.
Vannak persze, akik olyan fájdalmakkal küzdenek, amiket alig bírnak elviselni és ilyenkor elsősorban az azelőtt erős emberek viselik nehezebben, hogy gyengének látják őket.....
Úgy gondolom, hogy egészséges ember nem tudja felmérni, hogy a betegnek mi a jó és talán egy olyan személy tudna leginkább segíteni, aki átélte már ugyanazt, de minden ember más, úgyhogy ő sem biztos, hogy túl sokat tudna tenni......

1832. Henkee (2008-08-06 10:56.44)

Az euthanázia kérdésében mindig nehéz dönteni. Ha valaki nincs öntudatnál évek óta, a rokonoknak tulajdonképpen nincs joga euthanáziát kérni, mert nem tudhatják, hogy az illető szeretné-e?
De ha valaki öntudatnál van, és ő maga kéri; azt hiszem ebben az esetben az a jogtalan, ha az állam ezt nem engedi; hiszen ezzel mintegy megakadályozza, hogy az ember döntsön a saját életéről.
Hogy ki kérhetné az euthanáziát? Mindenki, aki szenved? Nem; mert akkor elszabadulna az euthanázia-láz; nem mintha a Föld olyan rosszul járna vele, de legyünk pozitívak, ugye. De hogy egy gyógyíthatatlan beteg, aki ágyhoz van kötve és szenved, ne választhassa a halált, mert nem engedélyezik...annak az embernek már minden mindegy, mert ha tiltjuk az önkéntes halált, csak a szenvedéseit nyújtjuk, úgyis meg fog halni, akkor miért ne szenvedjen inkább rövid ideig, mint sokáig??? Az euthanázi-tiltóknak nap, mint nap be kellene menniük egy ilyen emberhez a kórházba, és akkor talán rájönnének, hogy az életért küzdeni nem mindig éri meg; de hogy később, hogyan számolnának el a lelkiismeretükkel arra gondolva, hogy megrövidíthettem volna a szenvedését, de nem tettem, mert én egészséges vagyok, és azt hittem, hogy jó ez így neki, miközben ő mindennap szenvedett és szenvedett...

1831. Civeto (2008-08-06 09:56.58)

Polcz Alaine egyik könyvében olvastam-Ő az , aki tanatológiával és többek között az euthanáziával is foglalkozott- hogy egyes országokban, pl Svájc: legális az euthanázia, emiatt sok gyógyithatlan beteg utazik oda. Természetesen nem olcsó "mulatság"! Aki befizeti az árát, azt -kivánsága szerint- elviszik , mondjuk egy szép hangversenyre, vagy ahová akar, utána ünnepélyes keretek között vacsora, amelynek során átadnak neki egy pohár italt, amely a halálba segiti, ha megissza.Érdekes -és paradox ! módon- itt mégis sokan meginognak, és visszahátrálnak:ha saját maguknak kell csinálni, mégsem képesek rá....Mindez a fenti szerző Nem trappolok tovább c. könyvében olvasható.

1830. Don Capone (2008-08-06 09:40.57) - (válasz Variocsana 1826. hozzászólására)

A középkori szamurájok nem gyávaságból követtek el szeppukut. Szerintem pont, hogy a bátorságra vallott, hogy egy pengével felvágták saját magukat.

1829. Don Capone (2008-08-06 09:34.26) - (válasz Variocsana 1826. hozzászólására)

Az öngyilkosság szerintem nem mindig egyenlő a gyávasággal. Lehetnek az életben elfogadhatatlan, megalázó helyzetek.

elejére ... 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk