Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Amszterdam - HBO2, 17:15 |
Állj, vagy jövök! - Film+, 17:15 |
Zorro álarca - Film Café, 17:15 |
Botcsinálta doki - Mozi Klub, 17:20 |
Nathalie második élete - Filmbox Extra HD, 17:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Danny DeVito (80) |
Martin Scorsese (82) |
Stephen Root (73) |
William R. Moses (65) |
Sophie Marceau (58) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Szeretsz? |
Mike Pniewski |
2013-01-02 22:38.47 |
Sajnos már egyetlen jelenetére sem emlékszem a filmből, s bár rég láttam, ez elég nagy teljesítménye a filmnek, és nem éppen jó értelemben...de benyomások azok maradtak.
Yosihiro írja, hogy ezt a filmet csak akkor érdemes megnézni, ha az ember végig is nézi. Szerintem mindegyik filmmel ez a helyzet:). Végignéztem, s bár találkoztam rosszabb filmekkel is, mindenképp gyengének tartom. Sötétszív utolsó mondata megszívlelendő, én magam is hozzátennék egyet: Aki jó romantikus filmet szeretne látni, az inkább A szív hídjait nézze meg, bár a 2 film teljesen eltér egymástól, ez is romantikusnak van feltüntetve. |
2013-01-02 18:08.57 |
Gondoltam írok valami hosszabbat, de annyi hozzászólás van, hogy valahogy elszállt az akarat...
Viszont örülök, hogy ilyen sokan alkottak véleményt. Ha minél rövidebben szeretném elmondani véleményem a filmről, annyit írnék: Minden romantikus filmnek ilyennek kellene lennie! De legyünk kicsivel hosszabbak. Eastwood bevett szokása, hogy már az alapanyag is nemes, ehhez pedig értő rendezés párosul. Bármennyire is nem műfajom a romantikus, ez a film tényleg megérinthet bárkit. Annak ellenére, hogy tudvalévő a végkifejlet, mégis izgulunk a főhősökért, s szerintem többségünk azért drukkolt, hogy nyissa ki az ajtót...pedig tudtuk, hogy nem így lesz, és azt is, hogy bizony családja minden tagjának fájdalmat okozott volna. És ez akkor is így lehet, ha mi sem tettünk volna másként. Egyébként én sem hiszem, hogy elhagynám majdani családomat ilyen helyzetben. Kérdés vajon azért, hogy áldozatot hozzak, vagy félelemből, vagy mert úgy gondolnám, hogy az új kapcsolat akkor már nem lenne az igazi, vagy a későbbi lelkiismereti aggályok akadályoznák az új kapcsolat boldogságát. A filmben is több válaszlehetőség felmerült, számomra a saját boldogsága háttérbe helyezése illetve a Kincaiddel való szerelem esetleges majdani meggyengülésétől való félelem tűnt a sugallmazott válaszoknak. Bár én úgy hiszem, hogy a valóságban inkább a második, illetve a sima félelem szokott lenni a döntő, fejet hajtok a tálalás ezen módja előtt. És valóban, az hogy az egyik 45 éves, a másik 65, vagyis, hogy már rég felnőttek, ez nem számít, szerencsére Clint nem sulykolta, hogy "na de a szerelem nem korhatáros". S mivel nem sulykolta, így természetesebb is volt. A film végére a "gyerekek" megfelelő tanulságokat vontak le. Hozzátenném, nem lett volna ez törvényszerű, olyan tanulságot is le lehetett volna vonni, hogy "most azonnal kilépek a kapcsolatból"..., de nem így történt. S lehetett volna ezt, illetve a múltban játszódó történetet is csupa giccsel, sziruppal nyakon önteni, de hogy ez nem így történt az mind a rendezői, mind a színészi munkát is dícséri. S arról se feledkezzünk meg, hogy ehhez az eredményhez a teljes stábnak maximumot kellett kihoznia magából. A színészek közül Meryl Streepet emelném ki először. Hiába tudom, hogy csak egy szerep, tényleg hihető volt a vonzódása, tekintete, lélegzetvétele, hanghordozása is lenyűgöző volt. Szerintem (az általam látott filmjei közül) élete legjobb alakítását nyújtotta. Akkoriban 45 éves volt, s bár igazán szépnek sose tartottam, kellőképp bájos és vonzó tudott lenni. Nem tudom, talán a sminkesek munkáját dícséri, hogy mikor hazajön a család, sokkal rosszabbul néz ki, mint máskor, ha igen, az elismerésre méltó eszköz (ha nem, akkor bocs Meryl). Clint Eastwood is remek színész és ezt a tőle merőben szokatlan karaktert is jól alakította, ezzel is megmutatva, hogy egy újabb típust tud megszemélyesíteni az a férfi, aki általában keményebb karaktereket alakít (azokból viszont sokfélét, a színészi paletta korábban sem állt meg a Piszkos Harry és a westernhősös vonulatnál- ebből sem egyfélét játszott, gondoljunk a Jó és Munny közti különbségekre-, melyeket szintén kedveltem és értékeltem. Ennek ellenére azt mondom, hogy ekkorra már a rendező Clint felülmúlta a színész Clintet, ha szabad és lehet ilyen összehasonlítást megengednem magamnak. A 2 "gyerek" alakítása is tetszett, bár inkább a "fiúé". És persze ott van a férj. Mondják, hogy egyszerű ember, de azért a lelke mélyén pontosan tudta, hogy a feleség számára nem teljes az élet, s ez el is hangzik. Ő is jó színésznek bizonyult. Olyan DVD-hez sikerült hozzájutnom, melyben kitérnek arra, hogy készült a film. Bár az összeállítás jóval a film után készült, még mindig lelkesen tudtak a szereplők és az alkotók mesélni róla. Nyilván van benne egy adag "játék" is, de biztos, hogy egy- a szakmájuk iránt érzett, pozitív értelemben vett- szeretet és megszállottság is jellemzi őket, hogy a filmből is idézzek egy szót. Szóval összességében remek romantikus film, még férfinézőknek is. Ha már minden áron akarok hibát keresni, azt zavaró tényezőnek megemlítem, hogy Meryl idősebb kori jeleneteinél nagyon látszott, hogy mind az arcon, mind a kézen elég sok "anyag" van, bár ezt még ki lehet magyarázni azzal, hogy biztos a karakter is nagyon hiú volt:) (amúgy nem, csak mentegetem). Gyönyörű tájakat láthattunk és külön tetszett, hogy amolyan "igazi amerikai" helyeket is bemutattak még ha csak rövid ideig is. Mellesleg azt hiszem érdemes valamennyiünknek feltennie a kérdést (ha a másiknak boldogságot akarunk), hogy "boldog e a másik velem?". Akkor is, ha csak pár hónapos, fiatalok közti kapcsolatról van szó, de még inkább akkor, ha több évtizedes házasságról. Ez már nem vélemény, mint inkább matek és statisztika:): Az IMDB-n ez a film nem tartozik Clint legjobbnak tartott művei közé, bár a jobbak között van (jelenleg 7,4). A legjobbak között egyébként sorrendben a Nincs bocsánat, a Gran Torino, a Millió dolláros bébi és a Titokzatos folyó trónolnak, legalábbis az 1992 és azutáni filmjei közül (a régebbiek egyébként valószínűleg kevesebb pontot kaptak, mint az általam említett filmek). Én ezeket mind láttam és nálam ez a film dobogós az Eastwood rendezései között, de ez már zárójeles bekezdés, nyilván mindenkinél más a sorrend:). Ami a a saját értékelést illeti, tegnap még 7-8, ma már egyértelműen 8 a tízes skálából, de gondolkodom a 9-en is (ez lenne az 5 csillag itt). De nem is a csillagozás a lényeg, hanem, hogy nagyszerű filmes élménnyel lettem gazdagabb és ahogy itt látom, szerencsére az érzéssel nem vagyok egyedül. |
2013-01-02 17:13.46 |
Kapcsolat helyett viszonyát (2. sor) |
2013-01-02 17:11.30 |
A maga idejében fantasztikus alkotás lehetett, már maga a téma, annak újszerűsége miatt is (az, hogy filmen mutatták be egy fiatalabb férfi és egy idősebb nő kapcsolatát).
Dustin Hoffman már akkor hatalmas színész volt, nem a hírneve, hanem a képességei miatt. Bár nyilván nem nekem kell, hogy tetsszen, valószínűsítem, hogy jóképűnek talán az édesanyja sem nevezte volna, de az a tehetség, a mimika, a hang (nem ének), gesztusok és úgy általában az egész játéka elismerésre méltó, és akkor még szolidan fogalmaztam. Anne Bancroft is remek volt, és igen vonzó. A történet egy újabb erős pontja a filmnek, bizonyos mértékig még mondanivalót is felfedezhetünk. A legemlékezetesebb egyébként talán a zene, ha muszáj választani, főleg a Mrs Robinson. Volt olyan dal is, melynél viszont egy idő után majdnem elaludtam...:), bár erről én tehetek. Mindezen pozitívumok ellenére szerintem mégsem igazán jó film, vagy talán szerencsésebb azt mondanom, hogy én nem adok erre igazán magas osztályzatot. És véleményem szerint ez a rendezésen csúszik el (nyilván most a saját szemszögemről beszélek). Ugyanis kicsit olyan, mintha kivágtak volna belőle legalább 10 percet, majd a vége igen összecsapott, bár nem hiba, de lezárhatták volna valahogy a történetet. Nem is a leírtak miatt, hanem mert összességében úgy tűnt, hogy a film második fele nincs annyira egyben, mint előtte volt, nem lesz kedvenc számomra. De ha olyan kedvem lesz, valószínűleg újra beteszem a lejátszóba, mert jó szívvel gondolok vissza rá, még ha nem is tartom fantasztikus alkotásnak. A tv-n nem fogom nézni, mivel állítólag a szinkron nem túl nyerő. |
2013-01-02 16:58.37 |
Spoiler!
Szia! Csak most találtam rá erre a hozzászólásra. Szerintem az utolsó gyilkossággal bezárja a kört, s a nő előtt nem bukik le. Nem derül ki, hogy vajon a nővel él e tovább álnéven, vagy pedig a hajóról leszállva új életet kezd e. Szerintam maximum rövid ideig lennének együtt, aztán lelépne, de inkább az a valószínű, hogy Ripley lelép. A könyvváltozatot és a könyves folytatásokat nem ismerem. Ennek egyébként készült két folytatása filmvásznon is, bár a rendező más, csakúgy, mint a színészek. A Ripley a mélyben (2005-ös, de a következő rész a filmek terén) és a Ripley és a maffiózók (2002-es, de a 3. a filmeket nézve). Az első 2 rész között kb néhány év telhet el és nem derült ki, hogy mi lett a nő (Kate) és Ripley sorsa. Maguk a filmek egyébként is igen lazán kapcsolódnak egymáshoz (majdhogynem sehogy, csak a karakter köti őket össze). |
2012-12-30 11:08.33 |
Egy kicsit számomra is kilóg, de ettől még érezhetően az ő mozija.
Mellesleg ez a kilógás szerintem jót tett mind a filmnek, mind Tarantino megítélésének. Nálam Tarantino filmjei közül dobogós. Úgy tűnik a rendezőhöz egy bizonyos sémát kötsz, ami nem baj, de lehet a jövőben is csalódnod kell (bár nem tudom biztosan). Engem sem szólított meg senki, de ha belegondolsz akad jó néhány olyan film, amelynél nem érezheti az ember megszólítva saját magát:). Egyébként elsőre én sem voltam oda érte (erős közepest adtam), másodjára viszont már jobb lett a helyzet. Valószínűleg fog még olyan filmeket alkotni, melyek elnyerik a tetszésedet. |
2012-12-30 11:02.56 |
Tegnap megnéztem újra. Érdekes, legutóbb még olyan vígjátéknak tartottam, melyben sok keserű, komoly pillanat van, s amely elgondolkodtat, én magam rengeteget nevettem.
Viszont érdekes módon a tegnapi nézés óta inkább olyan komoly filmnek, melyben vannak megmosolyogtató pillanatok, nevettem is többször, de messze nem annyit mint elsőre. Mindenképp remek film, de most úgy érzem visszaesett egy nagyon erős 4 csillagra. Valószínűleg csak azért, mert hirtelen változott meg a véleményem. Lehet, mint a legtöbb általam nagyszerűnek tartott film, ez is harmadjára fogja elérni a végső osztályzatát (ami valószínűleg újra 5 csillag lesz érzésem szerint). |
2012-12-30 10:54.40 |
Jó, buta vagyok, azért kértél elnézést, mert sok helyet foglal el a szinkronos hozzászólásod, de amennyit ide írnak, van hely bőven.:) |
2012-12-30 10:52.44 |
Köszi, bár én az angol nyelvű változatról írtam, de az én hibám, mivel a szinkron szót 2 féle értelemben használtam.
Az "újraszinkronizálták" rész alatt azt értettem, hogy az eredeti angol hangokat "lecserélték" újabb angol hangokra, bár ezt azóta elvetettem:). Valószínűleg a 45-ös hozzászólásod arra utal, hogy rájöttél, de felesleges elnézést kérned:), magam is félreérthető voltam. Viszont most már tudom az angol színészek neveit is, szóval még egyszer köszönöm:). |
2012-12-28 20:25.36 |
Érdekes, a hozzászólókat nézve úgy tűnik, nekem jobban tetszett a lentebb íróknál.
Azért 3 csillagnál többet nálam se kap és az a 3 csillag sem a legizmosabb fajtából való. Eléggé sablonos volt, és nem kicsit kiszámítható, és bár halálra nem nevettem magamat, voltak megmosolyogtató helyzetek. Igaz, érdemes megpróbálni azt, hogy hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy bizony nem nagyon van új a nap alatt és akárhogyan is nézzük, ezt a film nem is igen tudta titokban tartani. Szerencsére vannak ennél sokkal jobb alkotások is, sajnos rosszabbakkal is volt már dolgom. |
2012-12-28 20:18.29 |
Mind a Grimm féle, mind a Disney féle mese könyv variációját olvastam, de korábban nem láttam a rajzfilmet.
Barátnőm szerette volna megnézni, így én sem maradhattam ki belőle, bár nem az én világom már csak a Mr névből kifolyólag sem. Be kell valljam, nem bánom, hogy megnéztem. Tudom, hogy valaha ez egy drága technikával készült, de eltelt azért már 5 évtized. Mégse hat gagyinak. Volt benne humor, kaland, történet, mágia, szépen rajzolt figurák, volt íve az egésznek. Volt akció is, de mégse hatott túlontúl erőszakosnak. A szinkronról nem tudok nyilatkozni, de az angol hangok zseniálisak. Bár van olyan érzésem, hogy az általam látott verzió már újraszinkronizált, mivel a gonosz hangja ismerős volt. Viszont a szavuk járása meg régiesebb volt (pl a velem kell megküzdened/kiállnod/megmérkőznöd részt deal-lel mondták, ma szerintem ezt már nem így mondanák, bár nem vagyok nagy angolos), szóval lehet belemagyaráztam csak. Szóval tényleg nem volt rossz, 10/7-et, jobb esetben 7,5-et nálam megér. |
2012-12-28 20:08.21 |
Úgy tűnik a hozzászólók között én a kisebbséget képviselem véleményemet tekintve.
Valószínűleg egy olyan vígjátékot akartak összehozni, mely elgondolkodtató és meglepő fordulattal rendelkező is egyben. Ebből az elgondolkodtató része sikerült számomra leginkább, de még sem volt igazán erős. Egy nagyszerű alapötletből egy remek párosból (főleg Nicholson, de Sandlerrel sem volt gondom) sem sikerült igazán jó filmet kihozni. És a legfájóbb az, hogy minden adott volt ahhoz, hogy igazán (jó értelemben9 emlékezetes film legyen, de mégse jött össze. Valahogy nem. Nehéz igazán megindokolnom. Gondolkodtam hogy 6 vagy 7 pont legyen e a 10-ből (3 v 4 csillag), de a vége már annyira erőltetettre sikeredett, hogy 3 csillag lett a vége (és még csak nem is erős 3). Kár érte, bár nem volt ez így se rossz mozi. |
2012-12-28 20:00.01 |
Nos, úgy tűnik én írok ide először.
Elemzés és vélemény írása helyett annyiban maradnék, hogy van közös pont néhány nagy rendező filmje és e között: az ember órákig, de akár napokig is a hatása alatt tud lenni. Azonban míg mondjuk egy Országúton, Memento, vagy mondjuk egy Taxisofőr 5, ez "némileg" szerényebb számú csillagot kapott tőlem. Ebből a sorok között olvasni tudók úgy érzem rá fognak érezni mondanivalóm tartalmára. |
2012-12-14 23:24.03 |
Arra mondjuk rosszul emlékeztem, hogy egymást követő napok, ezt előbb ellenőriztem.
És ahogy látom a vélemények között, bizony másnak is feltűnt. Ráadásul pont az a neve mint az egyik itteni hozzászólónak. Gondolom ez nem véletlen:) |
2012-12-14 23:03.16 |
Új vagy itt, ha jól sejtem:). |
2012-12-14 23:01.38 |
Sok kritika éri a kereskedelmi csatornákat a műsorszolgáltatással kapcsolatban, valljuk be, sokszor okkal. Például ritkán adnak le igényes filmeket, ha igen, akkor is sok reklámmal és több jelenet kivágásával, olykor újraszinkronizáltan, vagy esetleg csak túl későn.
A Taxisofőrt is 2 egymást követő nap, igen késői (vagy utóbbi esetben korai) napon adják le (azért ezt a filmet túl korán nem lenne érdemes leadni bizonyos oknál fogva). Nem is emiatt problémázom, tényleg jó, hogy legalább leadják, de muszáj ezt pont az ünnepek környékére tenni?:). Jó hogy nem szilveszteri műsorként adják le:). Egyébként a mű a kedvenceim közt van, kevés filmre mondom, hogy "na ez aztán tényleg úgy istenigazából megfogott", de ez azok közt van. Ez akkor is igaz, ha az emlékeim azóta megkoptak kissé. Scorsese rendezései között pedig nálam első helyen van a Taxisofőr, méghozzá úgy, hogy eleve erősnek tartom a mezőnyt, Scorsese a kedvenceim közt van, mint rendező. Egyszer írok valami normálisabb véleményt is a filmről, de lehet, hogy előtte megnézem eredeti nyelven is, igaz előtte meg kell szereznem. A Viasat időpontjait egyébként sem tudom vállalni, ha nem lenne készülődés, még akkor se menne (a szinkron nem okozna gondot, legfeljebb az eredeti nyelvig a 3. nézésre jutnék el). De azért pirospont a Viasatnak:) |
2012-12-14 11:01.59 |
Nos, ebben egyetértünk, tényleg nem az ő hibája...:) |
2012-12-13 09:08.50 |
[link] A linkben található comics szó ellenére írnak a filmekről is (Fenegyerek, Elektra), és választ kap az ember erre a kérdésre. Egyébként Quantumleapnek van igaza. |
2012-12-12 13:56.45 |
A film leginkább az uralkodó nőkhöz fűződő kapcsolatáról, a királyi udvar mindennapjairól szól, Henrik életének pozitív és negatív oldalait is bemutatva.
Azt, hogy a király is ember, s ő is érezheti magányosnak önmagát, olykor jobban is mint egy átlag alattvaló. Neki is akadnak kötelességei, s adódhatnak problémái. Azt is láthatjuk, hogy rossz viccein is nevetnek az alattvalók, de ezért még nem érdemes őt irigyelni. Mindennek ellenére azért a film sokszor mégis könnyedebb hangvételű, sok a kedves humor benne. Nem rossz pont, de olykor eléggé olyan íze volt, mintha színdarabot látna az ember, nem pedig filmet. Érdemes ezt a filmet angolul nézni, nagyon szerettem hallgatni, hogy hogyan ejtik ki a színészek a különböző szavakat, mondatokat. S bizony, ott és akkor is akadtak mai szemmel is szép hölgyek.:). Látszik, hogy a kor viszonyai között alaposan felkészültek erre a filmre, a díszletek is rendben voltak, és ha nem is minden, de több olyan esemény is megjelent a filmben, mely fontos lehet az uralkodó magánélete szempontjából,s melyet- fontos hatalom királyáról lévén szó- történelmi érdekességként is számon tarthatunk. (volt azért 1-2 olyan cselekedete magánemberként, mely az ország sorsára is hatással volt). Közel 80 éves film, s bár mai szemmel helyenként illik egy egészséges mennyiségű toleranciával viseltetni iránta, szerintem megállja a helyét. Annak idején meg lehetett vagy 10/10:). Sokat vesztettünk azzal, hogy 1919-ben elhagyta országunkat, még akkor is, ha bizonyos szerepvállalása kedvezőtlen is volt (akadtak művészek akiknek azért megbocsátottak ezt-azt). |
2012-12-12 13:20.34 |
Úgy tűnik a hozzászólások és az IMDB alapján, hogy 21. századi rendezései közül ez a kevésbé jók között van számon tartva.
Valóban lehet ebben némi igazság, hiszen egyrészt olykor valóban a legjobb szó, amivel jellemezni lehet a filmet az a patetikusság, bár mértéke szerintem csak Eastwoodhoz képest tűnik soknak, egy ilyen filmben ez jellemző. És bizony az is igaz, hogy a valóságban azért nem teljesen így nézett ki a dolog, ez a nagy összeborulás Mandela és a csapat között is maximum félig-meddig volt igaz. Ez egyébként nem hiba, hiszen nem dokumentumfilm. Azt is lehet mondani, hogy több filmje jobban "összerakott", felépített, tartalmasabb volt ennél. Mindezek ellenére mégis nagyon tetszett és számomra filmélményként ha nem is kedvenc az Eastwood-listámon, de megállja a helyét több, ennél általam jobbnak tartott filmjével szemben is. Mert bizonyos apró hibái ellenére nagyon szerethető, végtelen sok pozitív gondolatot tartalmazó alkotás, és még egyszer mondom, a giccs és társai szerintem azért lehet néhol feltűnő, mert tudjuk ki a rendező, egyébként kevésbé éreznénk (számomra egyébként sem volt túlontúl zavaró). Azt se felejtsük el, hogy ebben a műben ha ritkán is, de olykor Mandelán keresztül említésre kerül az is, hogy 1-1, a fehéreknek tett gesztus bizony a békés átmenet érdekét szolgálta, nem csupán jószívűségről volt szó. Tehát az itt-ott megjelenő emelkedett hangulat ellenére azért kerül egy s más a mérleg másik oldalára is, tehát igyekezett a rendező ügyelni az arányokra. A film egészét tekintve a tálalás is meggyőző számomra. Jó pont, hogy a végén eredeti fotókat is mutattak az eredeti csapatról. Na igen, a patetikus vonalat erősíti az is, mikor Damon és Freeman egymást túllicitálva igyekeznek hálálkodni a másiknak, de valahogy még ezt a jelenetet is sikerült úgy megcsinálni, hogy mosollyal és ne fejcsóválással illessem:). Freeman remek volt, tiszta Mandela:). Nehéz rangsorolni szerepeit, annyi jó alakítása volt már. Damon se volt rossz, de azért elmarad több korábbi szerepétől. Tehát összességében egy kellemes,emelkedett hangulatú (olykor kicsit túlzottan is), de néha azért a realitásokra is kitérő, végtelenül kedves és szerethető film egy élvonalbeli rendezőtől és egy jól teljesítő színészi gárdától. |
2012-12-12 12:54.34 |
Az általad "rosszabb filmjei"-nek nevezett alkotásokban várakozásaiddal ellentétben meglepően könnyen sikerült megtalálni az értelmet.
És hozzá kell tennem, hogy ezzel együtt a Sötét Lovag is tetszett, valamint a trilógia másik 2 tagjával sem volt bajom. |
2012-12-09 21:40.30 |
Látom vannak véleménybeli különbségek, ez így is van rendjén.
Én azok táborát erősítem, akik Spielberget a legnagyobbak közé sorolják, jóllehet rendezéseinek töredékét láttam csak. Mindig hatásosak, magával ragadóak filmjei, többnyire remek színészi gárdával dolgozik, s ha figyelünk egy kicsit, látjuk, hogy még a komolyabb filmjeibe is belecsempész egy kevés humort (a film műfajára ennek azért nincsen befolyása így sem). Akik nem kedvelik, azok talán azért, mert helyenként beleesik abba a hibába, hogy a hatás érdekében olykor bizony átesik a ló túlsó oldalára, de szerintem mindez bocsánatos bűn a fentebbieket is figyelembe véve. Kedvenceim tőle a Schindler listája és a Kapj el, ha tudsz, de az Indiana Jones filmekre is büszke lehet. Sokoldalú rendező, emellett producer is. Mcec nevű hozzászóló felsorol rendezőket, akik szerinte nála nagyobbak. Egyrészt a "legnagyobb, legjobb rendezők" egy olyan kategória, amelynél nem kell meghatározni egy keretszámot, másrészt pedig a kiváló és kiváló között is lehetnek különbségek. Lehetne még több tucatnyi nagy rendezőt írni, akik esetleg kimaradtak a felsorolásból, de nem biztos, hogy érdemes. Harmadrészt pedig azt sem árt figyelembe venni, hogy Spielberg aktív és több generáció is ismeri és szereti, sok kiváló rendezőt és műveit viszont sajnos már kevésbé (ezt máshol is írtam). Ez természetesen nem az elhunyt rendezőket minősíti. 2050-ben meg valószínűleg lesznek nagy rendezők, akikre majd mondani fogják, hogy Spielberg jobb (volt) náluk. |
2012-12-09 21:17.09 |
Maga az alapötlet és a mondanivaló nem volt rossz.
Láthatóan olyan filmet akartak összehozni, mely többnyire megnevettet, s néhol elgondolkodtat. Nálam nem érte el a kívánt hatást. A nevettetés még összejött, voltak benne vicces jelenetek, kár hogy ezeket helyenként sikerült porrá zúzni a későbbiekben. Annak ellenére, hogy sokat mosolyogtam, többször is nevettem a film alatt, akadtak jelenetek (az utolsó 25 percből 20 egy az egyben ilyen volt, de a film egésze alatt is előfordult), melyekben számomra 2 szándék volt tetten érhető: 1. pár színésznek adni akartak kisebb szerepeket. 2. nyújtani akartak a játékidőn. Ezek tovább rontottak az addig is mindössze átlagos filmen. Mind a "kocsival elhajtunk a kórházba és közben csőstül jön a baj, amiken nevetni kéne", mind a műtős jelenet a végén szánalmasra sikeredett de erről nem a színészek (Grant,Williams és még 2-en)tehetnek. Nem az az igazi baj, hogy a kettős célnak nem sikerült megfelelni, hanem az, hogy a humoros jelenetekkel szemben akad számtalan olyan, mely "beemeltnek" érezhető, ez eléggé műanyag-ízesítésűvé teszi az egészet. Amikor nem tudok a filmre figyelni, hanem csak arra, hogy "ezt a jelenetet muszáj volt betenni", az már rég rossz, amikor maga a film nem hagyja, hogy élvezzem, az tényleg árulkodó tud lenni. Azonban még így is lehet róla jót mondani. Amit itt Hugh Grant produkál, az valami fantasztikus, megszámlálhatatlanul sok grimasza, arckifejezése van, egyszerűen hihetetlen. Nagyon kedvelem és jó színésznek tartom. Voltak filmjei, ahol komolyabb figurákat (Keserű méz, Halálos terápia)alakított, máshol esendő ember helyett csábítót (B Jones 1-2), megint más filmben pénzes és könnyelmű, majd később megváltozó férfit, de ez a karakter áll hozzá a legközelebb (még ha ezek között vannak is átfedések). Jeff Goldblum kevés szerepet kapott, de élni tudott a lehetőséggel ennek ellenére is. Julianne Moore elég ellenszenves volt olykor, máskor szimpatikus alakítása sem kimondottan jó, sem kimondottan rossz nem volt, közelebb állt a jóhoz. Williams is változó volt. Nem a film erénye, de ezúttal a magyar cím sokkal jobb az eredetinél, sokkal kifejezőbb annál. Nem tudom milyen osztályzatot adok neki, de az biztos, hogy nem kap sok csillagot. Egyszer azért nézhető. |
2012-12-04 14:29.50 |
Ez a hozzászólás hogy kapcsolódik ide?
A tartalmát inkább hagyom. |
2012-12-04 00:39.33 |
Az "előbbiről" utalás a Bűnös viszonyokra vonatkozott. |
2012-12-04 00:38.30 |
Minghella jó rendező,alaposan dolgozott. Bár kedvenceim közé egyedül A tehetséges Mr Ripleyt sorolom, a Bűnös viszonyok és Az angol beteg című filmjeit is szeretem. Előbbiről az a gyanúm, hogy minél idősebben nézi meg az ember, annál többre értékeli.
A Hideghegy számomra kevésbé volt nyerő. Nem nevezhető hosszú életűnek sajnos, pedig biztos lett volna még mi a tarsolyában. Ez persze kissé önző szempont, ezektől függetlenül is örültem volna, ha hosszú életet ér meg, de sajnos nem így történt. |
2012-12-04 00:29.41 |
Nem olyan rég szereztem tudomást arról, hogy több kedvelt filmemet is ő rendezte.
Leginkább az Esőember és a Jó reggelt, Vietnamot szeretem tőle, de a Sleepers- Pokoli lecke is emlékezetes. A Zaklatást is szerettem, többször is láttam. A Fedőneve: Donnie Brasco című filmje miatt sincs oka szégyenkezni, az biztos, de a fentebbiek azért nálam érezhetően jobbak (a Zaklatás talán épphogy csak). Ahogy láttam, tőle is van mit pótolni. |
2012-12-03 23:54.34 |
Lehet, hogy a többi filmje is remek, de Darabontnak 2 olyan rendezése biztos van, mely egyértelműen emlékezetes marad a filmnézők széles körében.
A remény rabjai és a Halálsoron. Nekem ilyen sorrendben tetszenek, a Halálsoronnál nehéz megállapítanom, hogy erős 8-as vagy 9-es a 10-es skálán, örülnék is, ha ez lenne a legnagyobb bajom az életben:). Ezen filmek eltérő stílusúak, ám ő mindkettőt profin rendezte, a kedvező fogadtatásban nyilván egyebek mellett a színészeknek is óriási szerepük volt, még a mellékszereplők is kitettek magukért mindkét filmben. 17-es hozzászóló (érdekes módon a nevében is 17-es szám szerepel, ezt profin összehozta) gondolataival alapból még azonosulhatnék is, de még akkor sem teszem, ha én is fájlalom az Oscar hiányát. Ennek okai nagyon egyszerűek: A Halálsoron esetében láthatjuk, hogy az Amerikai szépség bizony remekül teljesített és akadtak ott még filmek, melyek szintén erős konkurenciát jelentettek a film számára. Én a magam részéről jobban szeretem a Halálsoront az Amerikai szépségnél, de azt már nem mondhatom egyértelműen, hogy objektíve (már ha van ilyen) jobb is. A tehetséges Mr Ripley pedig egyik nagy kedvencem, mely szintén Oscar nélkül volt kénytelen távozni a bőséges jelölés ellenére. A remény rabjai nagyszerű film, de a Forrest Gump a zsűri szerint túl erős ellenfél volt neki. A szintén jó Ponyvaregény is megelőzte Oscar-szempontból (1) Darabont művét. Az az év egyébként is nagyon erős volt. Összességében tehát én azt mondanám, hogy nem azért nem sikerült bezsebelnie az Oscart, mert őt nem értékelték volna, hanem szimplán nem volt szerencséje. Némi vigaszt azért jelenthet, hogy mind a Halálsoron, de még inkább A remény rabjai mára már elérték az oscarosoknak járó státuszt. Szóval az évek valamilyen szinten kárpótolták őt. sovány vigasz, de A remény rabjai jó ideje kirobbanthatatlan az IMDB Top 250 filmjeinek első helyéről (itt is, de azért ott csak többen szavaznak több országból, szóval árnyaltabb képet kapunk).:). Terveim közt szerepel még a Collateral című filmje is. |
2012-12-03 23:29.26 |
Sosem kedveltem a Gyűrűk Ura trilógiát úgy, mint a régebbi Star Wars filmeket, de azt azért el kell ismernem, hogy egyben tartani az egész filmet, megbirkózva azzal a ténnyel, hogy Tolkien művét nehéz lehet "összezsúfolni" úgy, hogy ne csupán nézhető, hanem élvezhető is lehet, na az azért komoly tudást igényel.
Úgy vettem észre (és úgy tűnik ehhez nem kell Columbonak lenni), hogy jó pár év kihagyás után az utóbbi időben nagyon ráállt Tolkien műveire:). |
2012-12-03 23:20.11 |
Az is a javára írható, hogy a filmen belül polihisztornak számít, producer, író és színész is, bár utóbbi tevékenységére csekély az esély, hogy Oscart fog kapni, de azért nem teljesít rosszul. |