Egy általános leírás filmter-től a blogter oldaláról. Vigyázat spoileres a hozzászólásom!
"Isten hozta, Mister!
3 hozzászólás
Írta filmter több éve
Megtanulható-e az élet a televízióból? Elgondolkodtatóan humoros dráma az életről, és a tévén felnövő tömegekről. Clouseau felügyelő után Peter Sellersre rá sem ismerni, aki pont úgy néz ki, mint Persányi Miklós.
Chance (Peter Sellers) egész életét egy gazdag úr washingtoni házában töltötte. Napjai egyszerűen teltek; vagy a téglafallal körbevett kertet gondozta, vagy a televíziót nézte. Egy nap, a titokzatos öreg meghal, és Chance az utcára kerül. Céltalanul bolyong a számára idegen nagyvárosban, és csak az okoz neki megnyugvást, amikor egy elektronikai üzlet kirakatában meglát néhány működő tévét, benne egy élő utcai képpel - saját magával. A látvány annyira megbabonázza, hogy figyelmetlensége miatt baleset éri. Egy limuzinnal rátolatnak a lábára, amitől az autó utasa, Eve (Shirley MacLaine) annyira megijed, hogy felajánlja Chance-nak a birtokán dolgozó orvosok segítségét. Eve férje Benjamin (Melvyn Douglas) ugyanis nagyon beteg, de kőgazdag és befolyásos is. Chance keveset beszél, akkor is főleg csak a kertről és arról, hogy ő kertész (gardener), amiből egy félreértés miatt úgy hiszik, a jövevény neve Chauncey Gardiner. Keveset szól, és beszélgetőpartnerei az ég világon mindent belemagyaráznak a szavaiba.
Befogadják házukba, és teljesen felbolygatja az állóvizet. Mindenkire jó hatással van: Eve-et megragadja a különös figura, és Benjamin is örül, hogy van kivel társalognia, van végre valaki, akire fiaként nézhet. Egy nap az amerikai elnök érkezik a birtokra beteg jó barátjához, hogy tanácsokat kérjen tőle. Chauncey néhány mondatát a természetről és az évszakokról gazdasági metaforaként értelmezi az elnök, és innentől nincs megállás! A különös kertészből egy csapásra híres ember, elnöki tanácsadó lesz, és meg sem áll az elnökjelöltségig… vagy még tovább.
Amikor minden felborul
Tehát eddig nagyjából a történet fele. Szép lassan, eljutunk a végkifejletig, amikor aztán eljön az a bizonyos utolsó jelenet, amely olyan észveszejtő fordulatot ad a történetnek, hogy a nézőnek szinte újra kell értelmeznie minden egyes mondatot, minden képkockát, amit az azt megelőző két órában látott. Hirtelen nem tudnék más olyan filmet említeni, ami ennyire váratlanul, szinte az utolsó utáni pillanatban vált ekkorát és vet fel alapvető kérdéseket. Hitchcock filmjeiben például a jó ütemben adagolt csavarokat szeretjük, de ilyen húzást talán még ő sem eszelt ki.
Vigyázat, spoilerkedek!
Ha megnéznéd ezt a filmet, semmiképp se olvasd tovább ezt a bejegyzést!
Ugyanis, amikor már azt hinnénk, hogy mindent tudunk erről a kertben sétálgató fura figuráról, egyszer csak elindul a tó felé. Aztán besétál a tóba, pontosabban végigsétál a víz tetején. A bennünk kialakult képet rögvest sutba dobhatjuk, a filmet innentől teljesen újraértelmezhetjük. Egyesek szerint Chance (akinek neve magyarul Esély) nem más, mint Jézus. Mások Buddhát látják benne. Megint mások pedig egy földönkívülit.
De ha a személytől elvonatkoztatunk, érdekes kérdés, hogy vajon az általa előmozdított változások tudatosak voltak-e. Amíg csak egy, a szellemi és szociális fejlődésében visszamaradott emberként ismertük őt, a véletlenek sorozataként foghattuk fel különös karriertörténetét. De most, új megvilágításba kerülve úgy érezhetjük, hogy egyszerű és örökérvényű igazságait valamilyen magasabb céllal fogalmazta meg. Ez szintén a nézőre van bízva, mint oly sok más nyitva hagyott film, akár az előző bejegyzésben fejtegetett Kontroll esetében.
Mindenesetre egy rendkívül érdekes és elgondolkodtató filmet ismerhet meg az, aki végignézi mind a 130 percet, és a sok töprengés mellett, Peter Sellersnek köszönhetően még jól is fog szórakozni. Különösen szeretem feltárni azokat a kapcsolatokat, amik egyes filmek között fennállnak. Nos, az alaphelyzet miatt többeknek szemet szúrt a hasonlóság, és emiatt elterjedt nézet, hogy az 1994-es Forrest Gump egyenesen ennek a filmnek a kopírozása. Ebben azért van némi igazság.
És persze nem mehetek el amellett a nyilvánvaló tény mellett, hogy Peter Sellers vonásai, sőt beszédstílusa mennyire hasonlít a jelenlegi környezetvédelmi miniszterre, Persányi Miklósra.:)"
Forrás: [link]
A film végén, a temetési jelenetnél hosszasan látható szabadkőmérges jelkép (kripta, emlékmű az, vagy micsoda?) - piramis a mindentlátó szemmel a szegletkőn - megjelenése (szubliminális üzenet) elgondolkodtató. És ha már a jelképeknél tartunk, akkor Chance bekerülése a házba is érdekes, hiszen a teljes kiszolgáltatottság közegéből - szószerint az utcáról - kerül be a létező legnagyobb védettségbe. Miközben beviszik a kastélyba egy fekete esernyőt tart a feje felé az eső azonban nem esik. Ez is egy ismert szabadkőműves szimbólum, a titkos társaság általi védettségre utal a beavatási szertartások során. Ben szerepe megintcsak figyelemfelkeltő ebből a szempontból. Óriási vagyon, hihetetlen hatalom (az elnök megy hozzá tanácsért), nagyon erőteljes személyiség, de mindig a háttérben marad, stb. Amúgy ezek csak a legfeltűnőbb jelzések, melyeket egy átlagos érdeklődőnek is feltűnik, a témában mélyebben kutató rengeteg szimbolikus utalást talál. A filmvégi vizenjárós jelenet valóban a történet teljes újraértelmezésére ösztönöz és transzcendens jelentéstartalommal tölti fel a filmet. Véleményem szerint azonban ez teljesen felesleges volt. Ugyan csavart vitt a történetbe, de alaposan ki is lóg onnan. Enélkül is egy elég elgondolkodtató mozi lett volna.
Amúgy Sh. M. ekkor még igencsak szexi milf és helyes nőcske!
|