Hát igen, a 2. hsz-ban az intro elég beszédes, miféle sorozat ez. Nem egy könnyű kis filmsorozat, de a maga csavaros módján az igazat közli.

Hölgyeim és Uraim, a népirtás már elkezdődött.

Jim Carrey keményed odatette magát ez ügyben. Egy kis felvilágosítás a vakcinákban lévő higany ügyében:

[link]

[link]

Somogyvári Rudolf - Vélemények

2015-08-02 21:03.26

Mi volt a betegsége, ami olyan rövid idő alatt elvitte szegényt?

Sinkó László - Vélemények

2015-08-01 17:20.43

Szerettük és hiányozni fog mindig. Nyugodjon békében!

Mestersége színész Sinkó László
https://www.youtube.com/watch?v=U2G0YoTAep0

LEHETETLEN - Sinkó László és Sinkovits Imre
[link]

Branded - Vélemények

2015-07-26 21:29.53

Igen, az első fele a filmnek egy hosszú bevezető, de aztán meglepő fordulat következik.

Érdekes, elvont film, összetett szimbólumrendszerrel. Mégis látványos, érdekes és elgondolkodtató.

Volt egyszer egy család (1972) - Vélemények

2015-05-16 16:43.48

Zsigerbeszéd volt részéről, elkapkodta.

2015-05-16 16:41.53

Mellesleg, aki igazán kíváncsi, az interneten rengeteg anyagot talál erről, kevésbé írott formában, mint előadásokban. Fejlődni sohasem késő, bármilyen "őskövület" is az ember.

Fekete macska (1972) - Vélemények

2015-05-10 17:53.32

Itt keressétek!

[link]

Utazás Jakabbal - Kérdések

2015-05-10 12:11.38

[link]

Hajnali háztetők - Vélemények

2015-05-09 17:19.35

Nem minden kis írói szösszenetet kell filmre vinni.

Szezon - Vélemények

2015-05-07 20:35.48

A gengszterváltás óta elmúlt 14 év gyümölcsei. Azóta csak rosszabb lett minden.

Gáti Oszkár - Vélemények

2015-05-06 15:36.17

Őt nem lehet nem szeretni, ilyen hanggal.

Bodnár Erika - Vélemények

2015-05-06 15:32.20

A 70-es, 80-as évek jellegzetes nőalakja a mozivásznon.

Mielőtt befejezi röptét a denevér - Vélemények

2015-05-06 15:30.45

Spoiler

"3.6. Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
Míg Makk Károly Egymásra nézve című filmjében a nők szerelmét légiesnek, áttetszőnek jelenítette meg, a Tímár Péter rendezte, Mielőtt befejezi röptét a denevér nyomasztó képi világgal s végkifejlettel ábrázolja a férfi-szerelmet, vagyis azt, hogy a nevelőapa beleszeret a 15 éves kamasz fiúba. A thriller műfaji elemeit tartalmazó eseménysor kettős tragédiába torkollik. A közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989-ben készült film története röviden annyi, hogy a gyermekét egyedül nevelő pénztáros anya beleszeret Laciba, aki hozzájuk költözik. A gyerek apja külföldön él. A férfi beleszeret a kamasz fiúba, és amikor Róbert anyjának szóvá teszi a férfi próbálkozását, a felnőttek szakítanak, majd kibékülnek. Ekkor a felnőtt férfi az anyának azt a feltételt szabja: úgy kezdik újra kapcsolatukat, ha néha együtt lehet a fiúval is. Az anya leissza magát, majd öngyilkos lesz. A fiú ezután fondorlatos csellel csapdába csalva megöli a felnőtt férfit, s apja után repül Svájcba. A film utolsó jelenetében az apa sziluettjét láthatjuk a bőrönd mellett kuporgó fiú fölött.

A rendhagyó címválasztás felkeltette a korabeli kritikusok érdeklődését. A cím Shakespeare Macbethjéből vett, nem pontos idézet. A rendező azt nyilatkozta, feszültségkeltés volt a célja a címválasztással. Hangsúlyozta, hogy számára idegen volt a homoszexuálisok világa, azonban a Kádár-kori nyilvánosságra jellemző módon, egy éjszakai műsorban – Szilágyi János: Halló, itt vagyok – hangzott el az a történet, amely a film alapját képezte. A műsorba betelefonáló azt mesélte, hogy férje egyik este hazahozott a munkahelyéről egy 15 éves fiút, hadd lakjon náluk pár napig, mivel a gyárban aludt. Az ok az volt, hogy az anyja szeretője le akart vele feküdni, s ő elmenekült otthonról, mivel az anyja térden állva könyörgött neki, tegyen eleget a kérésnek, nem élné túl, ha emiatt elhagyná őt a férfi.

Akárcsak Makk Károly, amikor azt hangsúlyozta, hogy filmjében az emberi kapcsolatok dinamikája a lényeg, Tímár is azt emelte ki a kortárs közegnek: „...valójában nem egy homokos autentikus személyiségét akartam megrajzolni, hanem egy hármas szituációt, olyan hármasét, amelyben engem elsősorban a nő érdekelt.” A rendőrmotívum ebben a filmben is szerepet kapott: Laciról, a csábítóról kiderül, hogy rendőr (kocsmában rendőrigazolványt mutat, tévét feketén vásárolni akaró embert igazoltat). A rendező, amikor erről nyilatkozott, a szocialista rendszer kritikáját óvatosan fogalmazta meg: „...bizonyos emberek egyfajta hatalmat magukhoz ragadva terrorizálják mások magánéletét…”

A Filmvilág kritikusa szerint nem azért viszolyogtató Laci, a férfi főhős, mert homoszexuális, hanem mert nem vallja be szinte magának sem vonzalmát saját neméhez, és így alattomos becserkészésre kényszerül. A Tarjáni Acél című lap újságírója cikkében tabusítja, nem nevezi meg, hogy a végzetes konfliktus amiatt robbant ki, mert a férfi szerelmes lett a fiatal fiúba: „Észrevétlenül bekúszik a rettegés és a borzalom, amely a családi idill elkerülhetetlen szétbomlásához vezet.” A Zalai Hírlap újságírója eufemizál és negatívan ítél: „Laci, [...] akiről az első perctől fogva tudni véljük, hogy aljas gondolatokkal közelít a kamasz fiúhoz.” A Dunántúli Napló tudósítója halmozza a főhős negatív jellemzőit, legvégső érve pedig az, hogy a férfiakhoz vonzódik: „...a film főhőse igazán ellenszenves állat: nem elég, hogy eleve unszimpatikus, hisztérikus, még az is kiderül róla, hogy homokos (illetve biszex)”.Az Esti Hírlap újságírója hangsúlyozta, hogy a filmben ábrázolt konfliktus „...jóérzést sértően természetellenes”, és az a hátborzongató, hogy a film egy valós élethelyzet alapján íródott. Lacit olyan dosztojevszkiji figurának írja le, aki torzszülött, ösztöneinek kiszolgáltatott emberpéldány, társadalmilag undorító típus és természettől adottan taszító egyén az újságíró szerint.

A meztelenség a filmben többnyire valamilyen játszma része, és semmi köze két ember meghitt együttlétéhez. Az első olyan jelenet a filmben, amelyben meztelen férfitestet láthat a néző, azon az első estén játszódik, amikor a férfi a fiú anyjánál alszik. Az anyát arról kérdezi, hogy a fiú be fog-e jönni a hálószobába, mire az anya megnyugtatja, hogy nem. Laci Teri tiltakozása ellenére kinyitja az ajtót, s meztelenül az ajtó mögé áll. A fürdőszobából kilépő fiú végigpillant a meztelen férfin, majd szótlanul a szobájába távozik. Az utolsó meztelen jelenet, amikor Robi, már anyja halála után, kiterveli Laci meggyilkolását. Levetkőzve, anyja parókájában az alvó férfihoz megy, hogy felébressze, kicsalja a fürdőszobába, s míg a fiú az ablakpárkányon elrejtőzik, a férfi mindezt játéknak hiszi, feláll a hokedlire, majd megcsúszik, és kizuhan az ablakon.

Tímár Péter filmjének kritikusai számára szintén problémát jelentett a férfiak egymás iránti szerelmének megnevezése, s az is, hogy a kiszolgáltatottság e filmben tetéződik azzal, hogy mind az anya, mind a fiú a hatalmat szimbolizáló rendőr férfinak van kiszolgáltatva.

A korabeli médiarecepcióban megfigyelhetünk különbségeket aszerint, hogy a sajtó mely szintjén keletkezett a szöveg. A helyi, üzemi lapok sokkal inkább küzdenek a deviáns szerelemnek tartott jelenségek verbalizálásával, míg az országos terjesztésű sajtó szerzői képesek leírni az azonos neműek szerelmét, azonban a sztereotípiákkal többé-kevésbé azonosulnak az újságírók. A tűrt kategóriába tartozó jelenségek korabeli médianyilvánosságára tipikus példa az, hogy egy éjszakai rádióműsorban hallotta a rendező azt a homoszexuális történetet, amely filmjének alapjául szolgált."

[link]

Hószakadás - Vélemények

2015-05-06 11:14.59

Haumann Péter kiváló játéka!

Gyerekgyilkosságok - Vélemények

2015-05-06 09:47.38

Részleteiben erős, általában gyenge művészfilm.

Szépek és bolondok - Vélemények

2015-05-06 06:07.13

"Szépek és bolondok (1976)

A kitűnő forgatókönyvíró és dramaturg Szász Péter a Szépek és bolondokkal a hetvenes évek egyik leghalkabb, leglíraibb filmjét készítette el. Az egyszerű történet a cél érdekében tett aránytalan emberi erőfeszítés és a cél látszólagos jelentéktelensége, az egyéni morális hozzáállás és az immorális társadalmi cinizmus ellentétén alapul, ráadásul hangsúlyosan periferikus közegben, a vidéki focimeccsek világában játszódik.

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK
Képgaléria ikon
Szépek és bolondok (1976)
Ivicz István és két partjelzőtársa kettős életet él: hétköznap egyszerű melósok, a hétvégén azonban kiválasztottnak érezhetik magukat, jön a meccs, az ezzel járó utazás, a szombat este a vidéki szállodában, rövid kalandok és hosszú várakozások – majd vasárnap a harmadosztályú mérkőzés, a színvonalnak megfelelő megvesztegetési kísérlettel, s végül, az eredménytől jószerivel függetlenül a bírók tettlegességig fajuló ócsárlásával. Sajátos kettősség, amely ünnepnapjaiban sem mondható igazán fényesnek. A groteszk alaphelyzetre még néhány, hasonlóan groteszk mellékszál épül, mindenekelőtt a két gyermekét egyedül nevelő cukrászné viszonzatlan vágyakozása Ivicz után, ami pedig a kisvárosi boldogság beteljesülését jelenthetné mindkettőjük számára (méghozzá több szempontból is, Ivicz például a háború előtt pék volt, most azonban csak szállítómunkásként cipelheti a kenyeret). A bíró azonban hétvégi életében ragaszkodik a tekintélyhez, féltve vigyázza a fekete mez rangját (amit két partjelzője már jóval „lezserebben” visel), s állandóan a régi szép időkre emlékezik.

Kevés filmben jelenik meg ennyire közvetlen egyszerűséggel, ugyanakkor a társadalmi és a történelmi szempontokat is magába foglaló intenzitással a hetvenes évek hétköznapi emberének sorsa, tragikus kicsinysége és komikus nagysága, az élet kiúttalansága és a reménytelenségből kitörni vágyó lélek elszántsága. Amikor a megvesztegethetetlen játékvezető partjelzője gonosz tréfája miatt néhány pillanatra igazolva látja az életét, majd ezután rögtön szembesül a valósággal (az újság a régóta várt néhány mondatos értékelés helyett valójában ezúttal is, mint mindig, csak a megszokott módon utal a bíró teljesítményére: „Vezette Ivicz. Jól.”), az nem csupán Szász Péter rendezői (és Kállai Ferenc filmszínészi) életművének csúcspontja, hanem a hetvenes évek filmtörténetének egyik legszebb pillanata.

Szerző: Gelencsér Gábor"

[link]

Fék Erika - Vélemények

2015-05-05 17:56.33

Nem színésznő, csak jó test.

Egy teljes nap - Vélemények

2015-05-05 17:55.29

Egy jó operatőr (Grünwalsky) és egy rossz rendező (Grünwalsky). Erre a filmre most nem voltam vevő, ill. nem volt vevőm.

By Zéel from kritikustömeg.org

Mami blú - Vélemények

2015-05-05 12:58.55

"Teremtőm, itt kezdődött a magyar film hanyatlása, vagy valahol e tájon. Gyér a forgatókönyv, meg úgy az egész olyan szutyokízű.
Egyvalamit sikerült ennek a filmnek: sehová sem besorolhatónak lenni. Csak úgy lebeg a pangó, végnapjai felé tudattalanul haladó szocializmus talaja felett, és bár nem árt, de használni sem használ. Tehát van, mert lett, de minek? 10/5 - azért mégiscsak egy magyar film:)"

port.hu hozzászólás sanderb-től.

Egy szóval kifejezve ez a film egy fárasztó blődség.

Káin gyermekei - Vélemények

2015-05-05 08:29.31

Aki látta a Bebukottakat, annak kötelező. Nem üt akkorát, mint az a film, de mindenképpen egy érdekes alkotás.

Kiwán Margó - Vélemények

2015-05-05 05:35.34

Szőke istennő. Színésznőként is jó.

Könnyű vér - Vélemények

2015-05-04 20:44.43

A film két kurváról és az egyik sittről szabadult barátjáról szól, aki egyszer csak váratlanul szabadul, beállít, és nem tudja, mivel foglalatoskodik éppen kedvese. Közben már új pasi is van a képben. „A film kitalált történet.”

Szomjas György filmjének kezdőképe idézi a Kopaszkutyát. Mintha ott folytatódna, ahol az 1981-es film befejeződött, azon a gyárudvaron, ahol a Kékesi Bajnok előáll a Schusternek azzal, hogy „- Te, van egy témám. – Ne bassz.” Szociografikus film, ahogy az Szomjas Györgytől megszokott. Rendszerváltás előtti utolsó pillanatok, a csőd már beállt az országban, a csajok a lakótelepi panelból indulnak vadászatra. Intézetis múlt, feljöttek vidékről Pestre „szerencsét próbálni”.

A csávó már a sitten esztergál magának egy kést, nem értem, miért nem kint vesz egy konyhakést, miért kell kicsempészni egy nyeletlen vasdarabot a sittről. De nagyon kutya. Érdekes balladai hangulat van, mindenki tudja, mi lesz a film vége, ez adja a vontatott történet feszültségét és szerintem legnagyobb értékét, a mellett, hogy jól megrajzolt helyzetkép az akkori Magyarországról.

Ezek miatt azonban még nem foglalkoznánk vele egy zenei újságban, ám fentebb a Kopaszkutyát emlegettem. Schuster egy roadot alakít a filmben, szöveges szerepben ücsörög Eperjes Károllyal egy ház udvarán. A film már előrevetíti a Roncsfilmet is... A film aláfestő zenéjét Karácsony János írta és játssza, egy sejtelmes, balladisztikus slide-os deltablues, lazán D-re hangolt gitárral. Nagyon jó választás a téma egy alapvetően balladisztikus blues hangulatú filmhez. Nagyvárosi történet, de a zene mintha a Mississippi vidék poros vidéki országútján szólna. Erős.

A film csúcspontja a vége, ahol megtörténik az előre sejtett tragédia. A csaj elmegy a Pecsába egy Ossian-koncertre az új pasijához. Az Ossian a Sörivó vagyokot játssza, majd az Acélszívet. A tömegben megkéseli a csaját a sittről szabadult srác, aki persze követte, a tömeg elmegy, a lány ott marad a földön vérbe fagyva.

Sok magyar film használt már közönségcsalogatónak aktuálisan futó zenekart, hogy nézőket hozzon be. pl. a Ki beszél itt szerelemről a Beatricét egy percre, ami egy nagyon jópofa film, ajánlom, vagy akár Jancsó sok filmjében. (Egyébként feltűnik mellékszereplőként Mucsi Zoltán „Kapa” is) Szomjasnak adott volt Schuster, és az Ossian ekkoriban kezdett igazán felfutni. Első albumuk korszaka.

A szereplők többnyire amatőrök, bár Eperjes Károlyon kívül feltűnik pár később híressé vált személy, színész, feltűnik például Kiszel Tünde és Lang Györgyi is, mindketten kurvát alakítanak. (Csak zárójelben: Kiszel Tünde volt az első magyar nő, aki szerepelt az akkoriban menő szofterotikus sorozatban, a Tutti-fruttiban. Azt hiszem. Dicsőség.)

A film csak VHS-en jelent meg még 1996-ban hivatalosan.

Bálint Csaba (2011.01.31.) www.rockmuzeum.ini.hu

Alagút (1982) - Vélemények

2015-05-04 17:53.31

OMG!

Ők ketten - Vélemények

2015-05-04 17:28.15

Az Örökbefogadás epizodikus párhuzamát szövi szorosabbra az Ők ketten című film, a konfliktust pedig a férfiak - igaz, meglehetősen passzív - jelenlétével mélyíti el. Ezúttal is egy válságba jutott és egy lázadó személyiség egymásra hatása viszi előre a történetet; a két eltérő értékrendű és társadalmi gyökerű személyiség azonban most összecsiszolódik egymással. Az összecsiszolódás nők között, a férfiak ellenében történik - a feminista olvasatnak tehát ismét megvan a létjogosultsága, amit ráadásul kevésbé ellensúlyoz a film cselekményvilága, illetve az ehhez kapcsolódó konfliktusok. A leányszállás ezúttal nem dokumentarista, jóval inkább "irodalmi" közeg; ezt jelzi többek között a diktatórikus elveket valló és megvalósító vezető-helyettes vissza-visszatérő, anekdotikus jelenléte, valamint ebbe az irányba mutat - immár a leányszállástól függetlenül - a filmbe ékelt Viszockij-epizód. Mindennek következtében az Ők ketten felerősíti a "minden marad a régiben" életérzés melodramatikus líráját, amelyet csak üggyel-bajjal ellensúlyoz az ismét Monori Lili által alakított lázadó nő alakja. Az itt is Julinak nevezett lány (a férjet a Kilenc hónapban Bognár Jánosnak, míg ezúttal Bodnár Jánosnak hívják, s a szerepet ezúttal is Jan Nowicki alakítja) öntörvényűségét a korábbi filmmel ellentétben a szerelem, a férfi melletti kitartás, a szeretet-gyűlölet kiismerhetetlen érzésének vállalása teremti meg. Az ő "ösztönös bizonytalansága" billenti ki a "tudatos bizonyosság" hamis egyensúlyából a leányszállás vezetőjét. Juli alkoholista férje elől kisgyermekével együtt a szállásra menekül. A gyerek jelenléte szabálytalan, Juli jelleme pedig meglehetősen provokatív - a kettőből egy is elég volna ahhoz, hogy kitiltsák. A kápó-típusú vezető-helyettes ezt meg is tenné, csakhogy Máriában, az intézet demokratikus igazgatójában a kezdeti ellenszenv után valamiféle megmagyarázhatatlan vonzalom ébred a makacs és már-már pofátlanul erőszakos lány iránt. Segíteni próbál rajta, közvetít a férj és Juli között, leleplezi ellentmondásos, egyszerre provokatív és őszinte, hamis és igaz magatartásukat - s közben mind jobban belegabalyodik a történetükbe. Az okos tanácsokat, az észérveket visszautasító Juli kérdései rádöbbentik saját életének önmaga előtt is leplezett válságára: az ő férje ugyan csupán "munkaalkoholista", de a hétvégi találkozások vele és a gyermekeivel már régóta nélkülözik a meghitt együttlétet, csak a hazug, kiürült életforma, a megszokás, a kényelem tartja együtt a családot. A láthatatlan krízis és a szintén láthatatlan "boldogság" - szemben Juliék zajos veszekedésivel és szeretkezéseivel - azonban nem vezet a lefojtott érzelmek kirobbanásához, legfeljebb álomszerűvé szublimált félrelépéshez a titokzatos, semmiből előbukkanó, majd eltűnő idegennel (ebben a szerepben tűnik fel Vlagyimir Viszockij). Mária végül is a hazugságot, a lázadás elmaradását, az őszinteség hiányát éli meg válságként, nem a házasság valódi megroppanását. A Juli által provokált házassági válság súlytalan és érdektelen marad; Mária számára a szembesülés saját életének megoldatlanságával nem lázadáshoz, csupán az "azonosulás a nehézéletű lázadókkal" morális tanulságához vezet: Lehet-e másokon segíteni, ha magunkon sem tudunk? - teszi fel a kérdést, majd bölcsen meg is nyugtatja magát: De hát az élet önbecsapások sora.

A meglehetősen konvencionális házassági drámát mindkét oldalon a megoldatlanság és a kiúttalanság szomorú lírája hatja át: minden marad a régiben, a válság állandósul és életformává válik, s mindezt - legalábbis az egyik fél részéről - a helyzet rezignált tudatosítása hatja át. A két egymásra vonatkoztatott sors, mint két szembefordított tükör sokszorozza meg a rossz közérzet ösztönös és tudatos élményét. Az események munkáskörnyezetben bontakoznak ki, kiszolgáltatva a lakáshiány, a csonka család, az alkohol "szociálpszichológiájának" - Juli férjének elvonókúrája például döbbenetes nyíltsággal tárja fel az alkoholfüggőség testi és lelki nyomorúságát -, mégis: a társadalmi környezet annyira kiszorul a képből, illetve csupán irodalmias konvenciók formájában jelentkezik, hogy a történet szociológiai aspektusa csak mint a lélektani motiváció kelléke díszíti a filmet.

[link]

elejére ... 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk

Gyorkos hozzászólásai

Utopia (sorozat) - Vélemények