Egyező vélemények a port.hu-ról:

"15 év után újra megnéztem (hála a Duna Tv-nek). De megintcsak nem tetszett. Pedig direkt sasszemmel figyeltem - bízva abban, hogy öregebben, és letisztulva jobban át tud majd jönni. De nem. Ugyanaz mint másfél évtizede. Többé-kevésbé jól megírt karakterek, de hihetetlenül igénytelen kivitelezés. Borzasztó silány kameramozgások, fények nélküli képek. Árad a filmből a pénztelenség. Ráadásul 93-ban nagyon közel volt még az Eldorádó sikere, és Eperjes gyakran átemelt ide is Monori ott megismert karakteréből. Ez ma sem tűnik nagyon elfogadhatónak, de akkortájt különösen zavaró volt.
Pedig kár ezért a filmért. Mert a témája jó lett volna. Csak hát a kivitelezés... Kivitelezés, amit még az idő sem tudott megszépíteni.
(...)

Az olcsóságot nem csak anyagi, de képi vonatkozásban is értettem. A külső jeleneteknél letették valahova a kamerát és máris ment a felvétel. Se helyszínbiztosítás, se vezényelt statisztéria. Esküszöm az utolsó snittnél szerintem még blikkzűr is volt (tengelyugrás, nézőpont-tévesztés).

A képek végig sötétek, ami vagy fényelési hiba, vagy világítási - de a lényegen nem változtat. A kamerakezelés legtöbbször kézi - ami bár lehet koncepció, mégis idegesítővé teszi számomra a filmet.
A helyszínek sincsenek kitalálva. Ahová épp beestek, ott forgattak - és pássz. Persze lehet ez egy dokumentalista koncepció része volt, de egyfelől Bereményi nem dokumentumfilmes, másfelől pedig a Túrné sem dokumentumfilm. Mégha a témája valós jelenségeken nyugszik is.

Hiányozhatott Bereményi mellől egy technikai rendező."
kambekk

tusinger hsz-a:
Engem Eperjes játéka kifejezetten zavar ebben a filmben. Túljátssza a szerepét, annyira giccses, nem természetes amit csinál.

balaban hsz-a
Rendkivül erőltetett, poénkodó, "többrétegúnek" szánt dialógok.

Törölt Felhasználó hsz-a
Én nagy Bereményi-rajongó vagyok, de ez a film nagy f*s, már amikor kijött, akkor is így gondoltam.

Gina424 hsz-a:
Tipikus magyar film. Ennyi gyűlölködést, fröcsögést meg rosszindulatot... Tíz percet tudtam nézni belőle.

Kiss Ferenc - Vélemények

2015-04-12 07:25.45

Itt éppen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós képének felavatásán dicsőíti a nagy kormányzó urat.

[link]

Pálos Zsuzsa - Vélemények

2015-04-11 17:01.48

Az Én vagyok Jeromos c. filmben a szexi istennő, játéka viszon átlagos. A hangja egész fiatalkoromban elkísért, imááádom!

Alfonzó - Vélemények

2015-04-11 16:53.04

A fia művészete nekem sokkal inkább bejön.

Én vagyok Jeromos - Vélemények

2015-04-11 16:47.03

Hát igen, akkoriban - sok területén a munka világának - jól kettévált a "maszek" és az állami.

Temessy Hédi - Vélemények

2015-04-10 20:20.40

Semmi emlékezetest nem láttam tőle a filmekben, melyekben szerepelt.

A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire - Vélemények

2015-04-10 20:03.32

[link]

2015-04-10 20:00.54

Erősen vontatott volt.

2015-04-10 20:00.10

"Filmnyelvileg érdekes, néhol kifejezetten szép a film, az ide-oda kapkodó vágás még remek is lenne ha a jelenetekből egy komolyan vehető történet állna össze. Vannak benne jó, érzelmes, értelmes, esetleg tanulságos dolgok, de a zagyvává válástól se áll messze a film sajnos - és a mondanivalóban is vannak erős kérdőjeleim...(???)

Kár érte pedig remek zene és fényképezés minden lehetőt megtesz, azt hiszem."

port.hu
Beyond silence hsz-a

Idő van - Vélemények

2015-04-10 16:49.48

Úgy!

Gothár Péter - Vélemények

2015-04-10 16:48.17

A megáll az idő jó volt.

Patkós Irma - Vélemények

2015-04-09 07:00.09

És a Szabadíts meg a gonosztól c. filmben is. (1979) :)

Margitai Ági - Vélemények

2015-04-09 06:58.51

Valahogy egyetlen filmben sem ragadott meg különösebben a fellépése, alakítása. Mindenesetre meg volt a maga helye a színésztársadalomban.

Rátonyi Róbert - Vélemények

2015-04-09 06:56.35

A Szabadíts meg a gonosztól c. filmben a tánctanár szerepében.
Nem osztottak neki fontos szerepet.

Kútvölgyi Erzsébet - Vélemények

2015-04-09 06:48.56

A magyar filmekben nem volt átütő jelenség.

Szabadíts meg a gonosztól (1978) - Vélemények

2015-04-09 06:45.44

[link]

"Tánciskola. Kabát. Keresés. Alvilág, prostik, nyilasok. Háború. A végén valami revelációszerű egy kisember szájából. Puskalövés. Aztán szívbe kalapáló boldogság.

Régi film kópiáját idéző cím. Recsegő Karády-dalok. Vicsorgó, torz arc a tükörben. Mormolt Miatyánk. Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól.

A cselekmény látszólag egyszerű, értelme szinte beláthatatlan: a tánciskolából ellopott kabátot minden áron visszaszerezni. Az a konokság és machiavellizmus, amellyel Adorjánné, a ruhatáros nő és családja keresőútra indul, már korántsem banális.

Egy második világháború végi városban, egy tánciskolában ismerjük meg a ruhatáros nő családját: a gyerekeit, Andrást és Zsuzsit, a sógorát, a dörzsölt Svéd Ferit. András egy kabátra feni a fogát, hogy befizessen Fussbaum Arankánál egy menetre.

Zsuzsi hirtelen viszontlátja vőlegényét, Antalt, a szabadságos katonát. Amikor utolsó táncukat kezdik el lejteni Karády búgó hangjára (Tudom, hogy vársz…), hirtelen megszólal a légiriadó, a zűrzavart kihasználva András ellop egy kabátot, s nemsokára a film kiveti a családot az utcára. A háború valósága éles hanggal veszi át Karády helyét, hisz: te úgy se hiszed, hogy így mehet tovább…

A hely dekadens, brutális és haldokló. A kárpit mállik a falakról, az érzelmek zenitje a szex, a család szitokszó, Karády fogát ma-holnap kiveri a gestapó a Svábhegyen. Minek itt ez a sok torz emberi élet, a sok egymáshoz magasságban, korban, küllemben nem illő táncospár?!

Végvári T. Dezső tánciskolája egy immanens hely, melyben ott rejlik minden ok. Minél jobban távolodnak a tánciskolától, annál több emberrel és szituációval találkoznak, amely visszautal rá, és jelentését egy tánclépéssel megtoldja. Mintha a kor szülőhelye lenne, az egy alomból valóké: a nyilas tiszté, a simlis pincéré, a dörzsölt Svéd Ferié, a kamaszé, a csitrié, az anyáé, a diszkrét öregúré. Miután bevetik magukat a városba, mindegyre visszatérnek ide, hogy még egyszer végigismételjenek, megértsenek valamit. És hogy közben megpróbálják lefizetni, átverni a kabátját váró öregurat, aki kitartóan egy belső ruhatár után érdeklődik.

A film, úgy is mondhatnánk, egyetlen szimbólumra épít: a kabát ez pedig a kabát. Lassacskán körülötte körvonalazódik minden jelentés, minden más az ő jelentését tömöríti magába, de a kabát megmarad egy üres mondatnak: a valami, amit meg kell találni, vissza kell szerezni. Mi ez, amiért a család nem sajnálja egy ember életét, amiért Adorjánné dideregve küldi halálba Svéd Ferit?

Egy letűnt társadalom fénye, egy kiveszőnek vélt értékrend, a becsület érdekében folytatott kétségbeesett küzdelem ez a nyomozás?! Talán mert Adorjánné szerint, egy kabát „egy egész emberöltő”, s ezért ez a nagy izzadtság?

A film rámutat a polgári társadalom találkozási helyeire, amelyek kulturális emlékezetünkben úgy élnek, mint gazdag színterei a szellemi életnek: a kávéház, a fürdő; a polgári szórakozás gyújtópontjai: a mozi és a tánciskola. Ezzel szemben, a háború nulla logikája azokat az embereket hozza ezekbe a terekbe, akiknek a leginkább meg kellene húzniuk magukat, akiknek eddig kuss volt. A moziban egy idegesítő vénember mutat be bűvésztrükköket, a kávézóban két szenilis aggastyán üldögél (szegény irodalmi kávéházaink!), a fürdőben pedig a hájas, disznóképű városi maffia emberei együtt fürdőznek csontsovány, zsidó munkaszolgálatosokra emlékeztető alakokkal. Sándor Pál filmjei a kisember hol nevetséges, hol halálkomoly, de mindenképp intenzív harcát mutatják. A Szabadíts meg a gonosztól a periférián szorultak vonaglása az életért.

Egy másik fontos intézmény, amelyről a film kritikát mond: a család. Tulajdonképpen a legközönségesebb, legváratlanabb pillanatokban jelenik meg viszonyukban valami szívderítő, ami a borzalmak, a dögöljmeg!-ek ellenére is összetartja őket. A család egy olyan kohéziója mutatkozik meg, amely egyben kirekesztő is. Míg a becsületüket mentik, mindenki elpusztul körülöttük, aki integrálódni próbál: Antalt fejbe lövik, Svéd Ferit elfogják, a jobb sorsra érdemes prosti valószínű felakasztja magát.

Elkerülhetetlen, hogy a szimbólumok és összefüggések sokasága ne a korról, az emberről, az ösztönéről mondjon el valamit. Valamiről, amire még azt sem mondhatjuk, hogy sorsszerű, hiszen ahhoz túl emberi. A film vizualitásának dekadenciája valaminek a hiányára mutat rá. A terek – ahová a háború beszorítja az életet – az élőbeszéddel párhuzamosan beszélnek. Halmoz és elhallgat. A külvilág pusztaságával szemben a belső terek zsúfoltsága, szürrealitása, szennye vagy giccse az ösztönökből vetül ki a rendező-pszichoanalitikus jelszavára.

Miért tagadja le Adorjánné, hogy eltűnt egy kabát, mikor egy másik ruhatáros nővel beszélget a moziban?! Miért a gyerekei életére esküszik, hogy visszaszerzi? Miért rá kiáltják, hogy hazaáruló és verik meg a bordélyházban, amikor Antal a szökevény?! Ő valami olyannak van a birtokában, amire neki kellene vigyáznia, valamit az ő felelőssége megtenni, amit talán már el is mulasztott. Talán az, ami éppen elveszett a film során, s amikor levetik, és kitisztul az ég a salakon, jöhet a reveláció, hogy: A kabát! Az a rohadt kabát.

(A Szabadíts meg a gonosztól! című filmről.)"

Kiss Ernő Csongor

Hattyúdal (1963) - Vélemények

2015-04-07 20:40.50

És a József A. ltp. még az egyik legemberközelibb hely dél-pesten. A későbbi nagyok esetében mindenhol ugyanez történt, még nyomasztóbb módon.

Siegfried Brachfeld - Vélemények

2015-04-07 16:38.07

Feltűnik a Két félidő a pokolban c. filmben.

Görbe János - Vélemények

2015-04-07 16:33.57

Jellegzetes figura, de nem okozott katarzist a játéka egyetlen filmben sem.

Velenczei István - Vélemények

2015-04-07 16:29.12

A Két félidő a pokolban c. filmben is kiválóan alakít a kis szerepében.

Garas Dezső - Vélemények

2015-04-07 16:24.59

A Két félidő a pokolban c. filmben a magyar Dustin Hoffman.

Fábri Zoltán - Vélemények

2015-04-07 16:18.22

Lehet neki 5 csillagnál kevesebbet adni?!

Két félidő a pokolban - Vélemények

2015-04-07 16:16.58

Micsoda színészek! Fábri meg, ha meg sem erőltette magát, akkor is hatalmasat alkotott. Elmúlt az a korszak, végleg...

Tordai Teri - Vélemények

2015-04-05 19:16.53

A Banánhéjkeringőben érdemes megnézni a pengeváltásukat Udvarossal. Keményen nyomják egymásnak, mindketten a saját legpikirtebb stílusukban, kiválóan. Gyönyörűség!

Básti Juli - Vélemények

2015-04-05 19:12.48

Banánhéjkeringő.

Ismét hidegen hagyott. Minden értelemben. A combjai viszont elég mutatósak voltak.

Dés Mihály - Vélemények

2015-04-05 19:09.35

Banánhéjkeringő.

Semmi extra.

Banánhéjkeringő - Vélemények

2015-04-05 19:06.22

Vigyázat, nagyon erős 80-as évek érzet.

"Egy film abbol az időből, amikor már senki se halt bele a szocializmusba, de mindenkinek k...ra elege lett belőle." Írta a kritikustömeg oldalon a filmhez Szívtiproimi.
Rendszerkritika, Bacsó volt a gőzleresztő.
Mindig elcsodálkozok, hogy Melis milyen kiváló színész volt.

Fonalak - Vélemények

2014-12-21 05:15.51

Hozzászólásom két részletben (spoiler)

1. rész

"Magyar nyelvű oldalakon meglepően kevés információ érhető el a filmről, ezért némileg hiánypótlásként is szánom az alábbi írást.

A színhely: Sheffield (Anglia), valamint elvétve a környék települései.

Az időpont: valamikor a 80-as években, pontos évszámot nem láthatunk, csak a hónapok és napok kerülnek megjelenítésre. Ez valószínűleg szándékos, talán ezzel is jelezve, hogy állandóan jelen lévő fenyegetésről beszélünk és a film eseményei bármikor bekövetkezhetnek.

A történelmi háttér: a hidegháború végéhez közeledve (amit akkor még ugyan nem tudhattak) már nem fenyeget annyira közvetlenül a III. világháború kitörése, mint a megelőző években vagy évtizedekben, de egy nukleáris konfliktus lehetősége mindig a levegőben van.

A (fő)szereplők: számuk viszonylag kevés. Gyakorlatilag két család és egy hivatali tisztségviselő tevékenységét majd küzdelmét követhetjük közelebbről. Ezen kívül csak mellékszereplők és polgárok (áldozatok) kerülnek utunkba. Talán azzal sem árulok el nagy titkot, hogy ezen főszereplők is elég nagy tempóban kezdenek el fogyatkozni a történet előrehaladtával.

A film célja: véleményem szerint a figyelemfelkeltés, meghökkentés, elrettentés. Elgondolkodtatni a nézőt, hogy mire képes az ember (az emberiség) a céljainak elérése érdekében. Akár saját értékeit (életét, életterét, jövőjét) is képes feláldozni a valós, vagy vélt igazának (nézetének) érvényesítése érdekében. Az egyén pedig a társadalom szétesésével önző és érzéketlen lénnyé válik.

Egy dokumentarista stílusban interpretált tv filmről beszélhetünk, hiszen amellett, hogy mozifilm szerűen követik egymást a jelenetek, néha narrátor hangjával egészíti ki a rendező a látottakat, vagy rövid szövegek formájában oszt meg adatokat, háttérinformációt a nem látható történésekről. Sőt, archív fényképek, videó bevágások is többször tarkítják a filmet. Mivel konkrét információt nem találtam, gondolom a II. világháború, valamit az azt követő "kisebb" konfliktusok képei jelenhetnek meg, sokszor fekete-fehér formában.
Szálak, vagy inkább fonalak?

A kezdő, szuperközeli képen egy pók szövi fonalát(!), a narrátor pedig elmagyarázza a jelenetet, hogy biztosan megértsük az utalást. Az emberi társadalom tagjai, építőelemei láthatatlan fonalakon (szálakon) keresztül kapcsolódnak egymáshoz, amely erőssé teszi azt. Minden mindennel összefügg. Az egyes emberek (egyének) szükségleteinek kielégítése más emberek munkájától, szakértelmétől függ. Így ugyanannak az erős, mindent egybetartó fonalhálózatnak meg van a hátránya is. A kapcsolatok felbomlása (a háló szétszakadása) a társadalom összeomlásához, végső soron káoszhoz vezethet. A vágóképek előterében húzódó elektromos vezetékek szintén az elektromosság által behálózott civilizált világunkra tesznek utalást. Már csak egy ilyen elektromos hálózat összeomlása is egyfajta katasztrófához mérhető - de hol van mindez egy nukleáris holokauszt következményeitől?

A film tehát azt mutatja be, hogy egy totális nukleáris háború esetén a társadalom miként omlik össze, az építőkövei hogyan esnek darabokra és milyen módon viselkednek az egyének egy ilyen "civilizálatlan" világban. Mellékszálon az is megjelenítésre kerül, hogy az állam, valamint alsóbb szinteken a helyi "erők" és hivatalok milyen forgatókönyv szerint járnának el egy háború kitörése esetén.

Röviden a casus belli. Iránba szovjet csapatok vonulnak be, ami sérti az amerikaiak érdekeit. Az adok-kapok kakaskodás végül helyi szinten atomfegyverek bevetésébe torkollik, amelynek következtében pár nap alatt világméretűvé dagad a konfliktus. A történet tehát akár a valóságban is lejátszódhatott volna, hiszen pár évvel a film készítését megelőzően tört ki az irak-iráni konfliktus, amely egészen az évtized végéig tartott, és ne felejtsük el, hogy Irán ekkor még erősen az USA támogatását élvezte, a szovjetek viszont Irakot látták el hadifelszereléssel!

A teljes történetből csak bizonyos, általam fontosnak tartott részt emelek ki részletesebben, inkább mindenki nézze meg a filmet és utána a hozzászólásokban vitassuk meg a látottakat.

A történetbe akkor kapcsolódunk bele, amikor a közel-keleti konfliktus még csak kialakulóban van. Egy fiatal párt ismerhetünk meg és közvetve a családjukat. A fiatalok egy nem tervezett gyermek miatt készülnek összeházasodni, már éppen a felújítás alatt lévő új lakásukon munkálkodnak (- amikor utoléri őket külön-külön a katasztrófa).

A napok előrehaladtával a konfliktus kiéleződik, a híradásokban is egyre többször szerepel a háború lehetősége, sőt folyamatosan felkészítő műsorokat kezdenek sugározni és kiadványokat is terjesztenek. Még bunkerek, átmeneti fedezékek építésére is kapnak instrukciókat a lakosok.

Itt meg kell jegyeznem, hogy néha kicsit erőltetettnek éreztem, hogy még a háború kitörése előtt elég sokszor és egyértelműen utaltak rá, hogy itt nagy valószínűséggel atomkonfliktus várható. Szerintem egy helyi háború megvívható lett volna hagyományos fegyverekkel is (mint pl. Korea, Vietnám), nem biztos, hogy a felek az atomot választották volna, ráadásul szinte rögtön (a kakaskodás legelején !). És az sem biztos (bár tényleg elképzelhető), hogy a helyi szinten bevetett atomtöltetek után világviszonylatban is ehhez a megoldáshoz folyamodnának. Az óvóhelyre már akkor leköltöznek a tisztségviselők, amikor konkrét háborús tevékenység még nem éri Angliát. Nem tudom, hogy ez mennyire valószerű viselkedés, ettől függetlenül az is elképzelhető, hogy a vészhelyzeti forgatókönyvekben tényleg ez szerepelt - végül is NATO tagok (a filmben szereplő konfliktusban ezzel együtt egyáltalán nem esik szó a brit részvételről, ami azért mégis meglepő, mintha kivonnák magukat a történésekből és a felelősséget is inkább csak az amerikaiakra szeretnék hárítani). Az is meglepő, hogy polgári szinten milyen előrelátó, széles körre kiterjedő előírásokkal rendelkezik az angliai vezetés. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban ki mennyire felkészült ebből a "tananyagból".

Háborúellenes tüntetéseken is összegyűlnek az emberek, szinte már polgári engedetlenségig fajulnak a dolgok. Itt is felfigyeltem egy érdekes apróságra. Az angol és amerikai vezetést, politikát és talán a közéletet is, tradicionálisan szoros szálak fűzik össze. Mégis több utalás is található arra vonatkozólag, hogy az angolok, az amerikaiak háborút előkészítő lépéseit, vagy az azt lehetővé tevő döntéseket ugyanúgy elítélik, mint az oroszokét. A tüntetéseken mind az amerikai, mind a szovjet értékrend bírálata elhangzik, felelősségük egyformán esik latba. Furcsa, hogy ez akkor így lemehetett adásban, nyilván az angol szuverenitást próbálták hangsúlyozni.

A film felénél érkezünk el a támadáshoz.
Spoiler: és innen kezdve elég gyorsan el is vesztjük az első főszereplőnket (vagy eddig annak hitt hősünket...legalább is többször nem láthatjuk, tehát ez csak feltételezés marad).
Az Anglia elleni atomtámadás kivitelezése reális, a valóságban is így történhetett volna. A támadás kezdete hajnal fél négyre van időzítve (amerikai idő szerint - ami reggel 8:35-öt jelent Angliában), hiszen ekkor vélhetően az amerikai vezérkar nagy része álmát alussza, vagy csak jóval később tud reagálni. Első körben az Északi-tenger felett (a levegőben) robbantanak fel egy töltetet - ezzel megbénítva a távközlést és megzavarva a radarokat, szabadabban folytathatják a támadó tevékenységet. Az elektromos berendezések nagy része is megrongálódik, használhatatlanná válik, éppúgy mint a járművek. A támadás második hulláma pár percen belül már a katonai célpontokra irányul (jelen esetben a közeli katonai légibázisra), a harmadik pedig a gazdaságilag fontos létesítményeket veszi célba. Távközlés, energiaellátás, acél- és vegyipari létesítmények, valamint a nagyvárosok.
Világviszonylatban 3000 megatonnányi robbanótöltet kerül elhasználásra, ebből 210 megatonnányi hullik az Egyesült Királyságra. A házak kétharmada megsemmisül a robbanásban vagy az azt követő tűzviharban.

Spoiler: A pusztítás bemutatása: leomlott, égő házak, járművek, mindenféle törmelék kupacok, súlyosan sérült emberek másznak a romokon, vagy éppen égő holttesteket láthatunk közeli képeken.
A hivatali, állami- és rendfenntartási rendszerek viharos gyorsasággal omlanak össze, és az újjáindításuk sem megy zökkenőmentesen, sőt igazából lehetetlen a megváltozott körülmények között. A kommunikáció hiánya vagy akadozása megnehezíti a döntéshozók munkáját.
Spoiler: Az élelmiszer készletek visszatartása a "felsőbb" utasításig például visszatérő téma. Itt is erkölcsi dilemmával állnak szemben a felelősök. A túlélőknek "feleslegesen" nem akarják szétszórni a készleteket, hiszen "úgy is meghalnak" hamarosan (pl. sugárbetegségben). Inkább a támadást biztonságban és távolabb átvészelő, jobb fizikai és egészségi állapotban lévő embereket várják - no és és a felsőbb utasítást. A későbbiekben az egyre csökkenő fejadagok is e szerint kerülnek meghatározásra. A munkára képes (hasznos) emberek kétszer akkora adagot kapnak, mint a gyengébb társaik, ezzel is a természetes kiválasztódást "segítve elő".
A radioaktív kihullás következményei is katasztrofálisak. A mentés napokig nem kezdődhet meg, és azután is csak korlátozott mértékben lehet a szabadban tartózkodni. Az emberek eltemetésére gépeket nem lehet használni, emberi erőforrás igénybevétele pazarlás lenne, a máglyán elégetés pedig szintén nem járható út, mert az üzemanyagot sem szabad pocsékolni. Ezzel viszont a járványok (kolera, tífusz) és egyéb betegségek terjedésének szolgáltatnak táptalajt. A sugárbetegségben szenvedők aránya pedig napról napra nő, ahogy a por egyre jobban belepi a környéket.

A kórházi ellátás szinte a középkori szintet megelőző állapotban van. Az orvosok a feladatukat képtelenek ellátni, a befogadóképesség többszöröse is kevés lenne, hogy ennyi ember elférjen és segítséget kapjon. Ebben a világban "egy orvos csak kicsit jobban felszerelt mint a legközelebbi túlélő."

2014-12-21 05:13.22

Hozzászólásom két részletben (spoiler).

2. rész (folytatás)

"Spoiler: A kórházban is elrettentő körülmények várnak. A padlón, a lépcsőkön patakokban folyik a vér, a beavatkozások modern műszerek és megfelelő kellékek, valamint sokszor érzéstelenítés nélkül zajlanak. Egy fűrésszel történő amputáció képei villannak fel, miközben a fájdalmas tekintetű betegeket pásztázza a kamera. A főszereplőnk (Ruth) is kénytelen gyermekét egy farmon, istállóban megszülni, segítség nélkül. A köldökzsinór foggal történő elrágása drámai jelenet - ugyanakkor némileg valószínűtlen, hogy az eltelt hónapok alatt még vágóeszközt sem talál magának az ember. A rossz előjelek ellenére a gyermek mégsem súlyosan fogyatékosan születik meg, habár nem teljesen épp elmeállapotára utalhat későbbi közönyös viselkedése anyja halálakor. Még ki is fossza őt (igaz ez lehet a nevelés vagy a társadalmi/kulturális fejletlenség eredménye is). Gépies gondolkodásmódjában még haldokló édesanyja mellet is csak a "munka, munka, fel..." szavak jutnak eszébe. Érzelmek a film hátralévő részében sem láthatók rajta, csak a záró képsorokon, mikor is egy korábbi (feltételezhetően) erőszak következtében szintén teherbe esik és végül ő is gyermeket hoz a világra.
Az éhínség már az első napokban jelentkezik, és az idő előrehaladtával sem csökken, sőt inkább nő. Csak az elhalálozások számának növekedésével javul a helyzet valamelyest. A pénz semmit sem ér, az elsődleges fizetőeszközzé az élelem vált. A patkány egy kelendő árucikk. Az elkövetkező hónapokban (sőt években) a nukleáris tél a mezőgazdaság ellehetetlenítéséhez vezet. A lehűlés átlagosan 20-30 Celsius-fokos is lehet (ez már napokkal a robbanás után bekövetkezik), napfény nem jut át fa öldfelszín közelébe az atmoszférába került porfelhőn keresztül. A modern műtrágyák és növényvédő szerek nélkül a növények satnyák, gyér termésűek. A fosztogatásokat ugyan igyekeznek megfékezni, de értelemszerűen a kellő rendőri kapacitás hiányában az erőfeszítések nem vezetnek sikerre. Az emberek (főleg a fegyverrel rendelkezők) saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, egy szelet kenyér ellopása bármikor halállal torolható meg. Állami szinten pedig rögtön ítélő bíróságok állnak fel, akik náci osztagok módjára sorozatban likvidálják az "elkövetőket" (a normál életben pitinek minősíthető tettek miatt is).

Spoiler: A film Ruth gyermekének, a 13-14 éves Jane vajúdásának bemutatásával ér véget. Egy kórházba téved, ahol a születésnél nem akarnak segédkezni, hiszen ez egy "természetes" esemény (nem orvosi eset), és vannak komolyabb dolgok is, súlyosabb problémák, minthogy egy terhes nőnek segítsenek. A bébi így meg is születik "önerőből", de nem sír fel. Rövid vágásban láthatjuk a véres (és feltehetően torz) testet, míg végül az édesanya is megkapja újszülött gyerekét és keserű sikolya zárja le a filmet a nézőre bízva a végkövetkeztetést.
A befejezés tehát nem túl sok reménnyel kecsegtető. A katasztrófa óta már több mint egy évtized telt el, a megrázó utóhatások viszont a következő generációt/generációkat sem kerülik el. Évszázadokba telhet míg az emberiség újraépül a romokból és biológiailag is valamennyire megtisztul.

Összefoglalva a filmnek többféle mondanivalóját lehet.

Katonai szempontból: a gyakorlatilag céltalan pusztítást igyekszik kihangsúlyozni. A filmben is elhangzik, hogy az ellenség egy halott országot hódít meg. Egy atomháborúnak nem lehet igazi nyertese.

Emberi szempontból: az ember elállatiasodását láthatjuk, ahogy saját létfenntartása érdekében minden emberi érzelmet kiiktat és csak a túlélésre törekszik. Még a családi kapcsolat sem jelentenek sokat, ha a túlélésről van szó.

Társadalmi szempontból: az ellátó rendszerek sebezhetősége, a felkészületlenség és a tehetetlenség mutatkozik meg. A kultúra pusztulása, a nyelv elhalása (elszegényedése) az emberi lét alapjait kezdi ki. Minden társadalmi érintkezés csak korlátozott, az aktuális érdekeket szolgálja.

Tudományos szempontból: az élővilág elsorvad, a természetes körülmények megváltoznak, a sugárzás közvetlen és közvetett hatásai orvosbiológiai szempontból elkeserítőek, majdnem kilátástalanok az élet folytatásának lehetőségei.

A színészi játék egyik karakter esetén sem kifejezetten kimagasló, de éppen elég a film karakterisztikájához. Így nincs "túljátszva" sem, és mindenki teszi a "dolgát". A két főszereplő: Karen Meagher és Reece Dinsdale. További munkásságukról keveset tudunk (mi), elsősorban sorozatokban tűntek fel.
Képi világáról már esett szó. CGI természetesen ilyenkor még nem létezett, inkább "korabeli" videóanyagok, fényképek hivatottak bemutatni az atombomba általi pusztítást. Nem túl nagyszabású, de ez nem is egy manapság divatos látványfilm. A folyamatosan nyomasztó, sötét, füstös környezet a nézővel a reménytelenség, kilátástalanság érzését akarja éreztetni.
Zenéről nem igazán beszélhetünk, hiszen gyakorlatilag filmzenétől mentes alkotásról van szó, ami nem feltétlenül baj egy ilyen feszült, drámai történet esetén. Amit viszont mindenképp érdemes megemlíteni, hogy Chuck Berry - Johhny B. Goode c. száma ha jól számoltam háromszor is felhangzik a háttérben (kétszer még az események előtt, egyszer pedig évekkel később). Egyelőre nem találtam rá utalást, hogy miért ez a dal került be a filmbe és miért ennyire hangsúlyosan, mindenesetre részemről ezért plusz egy pont behúzva.
Alapjában véve teljesen hihető, reális a forgatókönyv, néha apróbb túlzásokkal, amelyek ugyan még nem hiteltelenek az adott környezetben csak némileg megkérdőjelezhetők. Mintha ezzel még drámaibban, az összes eshetőség közül a legpesszimistább módon próbálna a forgatókönyvíró bemutatni minden. Az is elég valószínű, hogy 100-200km-rel a robbanások helyétől, esetleg farmokon vagy kisebb falvakban biztosan egészen másabb körülmények között zajlanának az események. Itt egy kiragadott nagyvárosi szituációt követhetünk, amely nyilván a harci események központjában való elhelyezkedése miatt hatványozottan rosszabb helyzetben van.

Végezetül célszerű egy pillanatra azon is elgondolkodnunk, hogy néhány évvel a közvetlen fenyegetés elmúlása után, vajon ki, és mennyire emlékszik még, hogy mi a teendő egy atomrobbanás esetén. Ez az a fajta veszély, ami ugyan kissé háttérbe szorult manapság, de még mindig a "kertek alatt bujkál", és bármikor élessé válhat a helyzet, amikor cselekedni kell - valahogyan - hiszen a saját túlélésünkről lehet szó."

[link]

Ez a film a legdurvább a posztapokaliptikus filmek világában. Olyan erős hatású, pszichikailag annyira nyomasztó és leterhelő, hogy megnézését csak erős idegzetűeknek javaslom. Szó szerint lelki sérülést okozhat, lelki összeomlást, depressziót. Öngyilkosságra hajlamos emberek ne nézzék meg!

elejére ... 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk