Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Dave - Moziverzum, 07:55 |
A séf - Mozi+, 08:50 |
Rosamunde Pilcher: Álom és szerelem - Újrakezdés - Story4, 09:00 |
Bajkeverő majom - M2, 09:15 |
Galaxy Quest - Galaktitkos küldetés - Film Café, 09:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scarlett Johansson (40) |
Jamie Lee Curtis (66) |
Mark Ruffalo (57) |
Mads Mikkelsen (59) |
Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
Bűntudat nélkül - Vélemények |
Gladiátor 2. - Vélemények |
Rock zene |
- Filmes Sámánok Rendje - |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Titanic |
Jeremy Brett |
2013-06-19 20:57.42 |
:-)
A francba, akkor már a jövő héten én is kiugrok és megnézem azt a padot magamnak! |
2013-06-19 20:52.33 |
Elég beteg zene, de a hangzása érdekes:
Pleasurekraft - Tarantula (Short Mix) [link] |
2013-06-19 20:46.39 |
"Nagyon egyszerűsítve ugyan, de a lényeg az, hogy az író a nemiséget alsóbbrendű dolognak tartotta a szellemi síkoknál.Nelli valamilyen magasabb rendű értéket képvisel, mint Sanyi.Aki ezt a "nemességet" (Németh László szava) lerángatja a porba."
Naja. Ezt - szerintem - nagyon sikerült a filmben megjeleníteni. |
2013-06-16 20:12.03 |
Érdekes film. Technikailag, rendezőileg egy fércmű, de fontos lehet a korszak iránt érdeklődőknek a 19-es magyar komcsi ideológusok sajátos gondolkodásmódja, amelyet politikai és filozófiai eszmefuttatásokból, vitákból, beszédekből ismerhetünk meg, ha megnézzük a filmet. (Ezeket azonos korúak visszaemlékezéseiből állították össze) Sokáig betiltott film volt, az elvtársak nem ilyen képet akartak magukról láttatni a hivatalos történetírásban. Pedig még így is túl szép és kozmetikázott lett... |
2013-06-16 14:29.56 |
Hiába, a pénz kevés a boldogsághoz, vagy hogy megtaláljuk helyünket a világban. Remélem, Valentinónak a büntetés letöltése után sikerül bölcsebben élnie az életét, kapcsolatot talál imádott színésznőjével és sikerül a kisszerűségből legalább picit kilépnie! |
2013-06-16 13:56.01 |
A film és a történelmi környezet jobb megértéséhez ez a kis esszé fogodzkodót nyújt:
Gelencsér Gábor: A macskaköves úton [link] |
2013-06-15 16:24.37 |
"Furcsa, nyomasztó, összhatásában mégis hiteltelen, tipikus sablondramaturgiára "szerelt" honi thriller-kísérlet. Számomra nehéz az ilyen komolykodó, sejtelmes, filozofálni próbáló, mégis profán darabokat." (komolyan venni)
Hannibal Lecter Forrrás: [link] Nekem is ez volt az érzésem a filmmel kapcsolatban. Jól indult, aztán túl sok lett belőle. Sok akciójelenet lazán összefűzve, logikátlan történetvezetés, értelmetlen befejeződés. A színészi játék viszont minden szereplőtől magas színvonalú volt. |
2013-06-15 14:23.09 |
Nem tudlak követni. Hol válaszoltál? (A webcímet csak a forrás miatt jelöltem meg, amúgy sem pontos. Azon az oldalon leled meg a hozzászólásokat a film fórumán. Az idióta fórummotor a zárójeleket is a webcím részévé alakítja, azért dob ki hibaüzenettel. Tehát távolítsd el az elejéről és a végéről úgy másold be a böngésződ címsorába és akkor a főoldalra jutsz!) |
2013-06-15 07:18.58 |
"Ennek valami isteni hangulata van! Órán nekünk úgy elemezték, mint a nemzedéki közérzetfilmek egyikét, mely a hetvenes évek pangását járja körül."
Tenebra 1. hsz ( [link] ) "Ez a film meg már egy olyan kor terméke, amikor nyilvánvaló volt, hogy ez az egész Kádár-baromság egy színjáték volt, és minden elv, amiben hittek, hazugság. A lét bebetonozottá vált, egy szürke massza minden, állóvíz van, nincs kiút, ember embernek farkasa. Egyetlen lehetőség: bulizni, inni, hazamenni, dögleni, és legfeljebb szimbolikusan kiköpni a városra (ahogy Bujtor karaktere teszi :D). De többet nem tehet. És igen, Bálint András karakter (Laci, ha jól emlékszem) valóban a korban jelenlevő besúgófigurák és "vamzerek" legjobb mintapéldánya. Aki a barátai képébe röhög, közben meg a rendszerrel cimborál, és még jelent is róluk. Bár ő nem "jelentett", de elég ocsmány dolgot művelt. "Mit pofázzunk kívülről? Be kell lépni a pártba, és felülről kell megpróbálni változtatni". :D (Vagy valahogy így mondta.) Igen, csak éppen a párt nem a változást akarja, hanem az állóvizet szeretné minél tükörsimábbá tenni." Tenebra 3. hsz. ( [link] ) Erről a beszivárgásos bomlasztás taktikáról jutott eszembe egy másik fórumon olvasott történet. Érdekes: "Idézet Szádeczky-Kardoss Géza blogjából, www.turatars.com: " Laci bácsi! Neked mi a pártmunkád? - Hát a túrázás! Nem értettem meg azonnal. Aztán később rájöttem a dologra. Az illegalitásban a kommunista párt a hegyekben tartotta gyűléseit. Ebből okulva a háború után igyekezett a természetjáró mozgalmat szétverni. Előbb az egyesületi házakat államosították. Aztán a turistákat a Sport Egyesületekből kivéve, a szakszervezetek irányítása alá rendelték. Azt remélték, hogy így majd jobban a körmükre tudnak nézni. De ezzel épen az ellenkezőjét érték el. Az elnyomás éveiben épp a túrázás adta meg a tömegeknek az önmegvalósítás lehetőségét, s a szakszervezeteken belül kiteljesedett a mozgalom. Laci bácsinak az volt a feladata, hogy különböző túra társaságokhoz csapódva megfigyelje őket, és hangulatjelentéseket írjon róluk. Külön fel híva a pártvezérek figyelmét a másként gondolkozókra. Az évek során több szakosztály vezetőségébe beépülve felszámolta azokat. Öt év után a mi szakosztályunkat is szét akarta verni, de mi ezt nem hagytuk." Amúgy meg nekem a film a Kihajolni veszélyes c. Zsombolyai János rendezte darabra emlékeztetett, legalábbis üzenetében. |
2013-06-13 03:26.10 |
A Zuhanórepülésben láttam őt, csodálatosan szép nő! Sajnos rettenetesen gyengén alakított - már ha annak lehet nevezni, amit csinált. Két csillagot tudtam adni az alakítására, maximum. |
2013-06-12 08:40.01 |
Kellemes, könnyű kis darab kiváló régi színészeinkkel. (Almási Éva nagyon szemrevaló nő volt akkoriban) |
2013-06-12 06:52.52 |
Nem éreztem elég bátornak ezt a filmet a rendszer- és társadalomkritikai szempontból. Az Új gazdasági mechanizmus sírkövére szánt virág Várkonyitól. Az alkotás politikai célzatait nem lehet félreérteni, bár nyilván azért nem került dobozba a tekercs, mert nagyon igyekezett nem direkt módon bántó lenni. A színészi játék nem különösebben említésre méltó, de ez a film stílusát és mondandóját tekintve nem is követelte meg magának a színészektől a kiemelkedő alakításokat.
Sok külsős helyszínen forgattak Budapesten, nagyon élvezetes volt látni a régi tárgyakat, utcaképet, épületeket. Utóbbiak közül többre már alig ismerni rá. |
2013-06-11 17:44.32 |
Egy shag beckur jelenettel indít a film. Rögtön a Bebukottak c. filmnek az a jelenete jutott az eszembe. Elképesztő a börtönvilág! |
2013-06-11 06:54.49 |
"Azt utálom az efféle történetekben, hogy a főszereplő "sokkal különb" a környezeténél, ő "sokkal többet érdemelne", éppen ezért jogos és érthető részéről az erkölcs felrúgása, hiszen úgyis csak nála "alsóbbrendű", "primitívebb" lényeken gázol át.
Különben úgyis egy kaptafára megy az összes ilyen történet: mindegyik halállal végződik, mert az írók imádják a sztorikat halállal lezárni, az olyan frankón végleges. Úgyhogy valaki meghal, ez tuti, legfeljebb azon lehetett volna izgulni, hogy kettejük közül ki nyírja ki a másikat. Még az a szerencsésebb lezárás, hogy a nő ölt, így legalább a szentté avatása elmaradt." kagylóhéj :), de van benne valami (a port.hu fórumról egy sarkos vélemény) és egy másik jól megfogalmazott gondolat ugyanonnan: "Nem a gyilkosság ( ez esetben akkor is inkább baleset ) az erőszak és bűn, hanem az, ahogyan zsarolásokkal, fenyítésekkel visznek húsvásárra egy leányt. - Vagy inkább vágóhídra? És egy finom teremtést belekényszerítenek az undorító sírva-vigadó dzsentri életbe, a sivár szellemi világba, a lelkileg műveletlen közegbe. Kiváló az ábrázolása az elmúlt kétezer év férfi-dominanciájának, a nők sok évszázados kiszolgáltatottságának,..." F.Kristóf és végül matuschkapista írta D. A-ról: "Drahota Andrea tökéletes választás Nelli szerepére, csak úgy árad belőle a hidegség." Nekem ezek a szavak jutnak eszembe róla: hideg, fagyos, kemény, elzárkózó, passzív, szexualitában tipikus fapina, frigid, egyébként pedig egy nyomasztó, pszichológia problémákkal küzdő női alak. |
2013-06-06 11:12.28 |
Itt megtekinthető:
[link] Így szól a film elején feltűnő szöveg: "Ajánlom a figyelmükbe az Imposztorok című magyar filmet, történelemhamisító "filmművészetünk" állatorvosi lovát, a tudatbefolyásoló manipuláció majd' minden formájának e silány gyüjteményét. A Kádár-rendszer alkotói igyekeztek átírni a múltat, nevetségessé tenni a történelmi léptékben gondolkodó elődöket Horty Miklóstól Prónay Pálig, hiszen csak így kaptak cenzori engedélyt arra, hogy közpénzen "műalkotást" hozzanak létre. A film még ebben a valóságtól elrugaszkodott formájában is gyújtó erejű, amennyiben a néző tudja dekódolni az információkat és rendelkezik némi történelmi ismerettel. Ezért is tiltotta le a vetítését a Kádár-rendszer, és tette ezt oly sikeresen, hogy mind a mai napig nem lehet látni sem moziban, sem képernyőn, de eddig még interneten sem. Képzeljenek el egy olyan történelmi filmet, amelyben kiírják a filmvászonra az évszámot, 1919, 1920, 1921, miközben egyetlen egyszer sem mondják ki a tiltott szót: Trianon! Az elcsatolt területekből úgy foglalnak vissza területeket a Rongyos Gárda tagjai, hogy a megvédettek rosszkedvűen fogadják őket, parancsszóra tapsolnak, lelkesednek. Aki látott már akár csak tíz másodpercet is a bécsi döntésekkel visszatért városok ünnepségeinek hiradórészleteiből az tudja, milyen cinikus hamisítvány az Imposztorok. És mégis betiltották, mert az elvtársak rájöttek, akármennyi rosszat mondanak egy korszakról, azt a kollektív emlékezet helyreállítja, torzó formájából hiányzó elemekkel kiegészíti. A modern propaganda, amit politikai korrektségek neveznek újabban, ezért döntött úgy, hogy a legjobb, ha szót sem ejtenek a magyar történelem eme legfontosabb korszakáról, helyette legyen vetélkedő, valóságsó, fantabutulás. Mert ezt megérdemeljük - gyarmattartók szerint. Azt, hogy milyen sikeres volt az agymosás, magunkon megmérhetjük: az Imposztorok megtekintése feleleveníti a vörös-terror utáni rendrakás, a Habsburg trónfoglaló kisérleteinek időszakát, amikor élt még annyi a magyar szellemből, amennyivel az egész történelmi Magyarország megmenthető és helyreállítható lett volna egy kedvezőbb történelmi pillanatban. Kérdés, ma mennyire vagyunk egészséges lelkűek a szép haza visszafogadásához, ismerjük-e az igazságot, és tovább adtuk-e azt gyermekeinknek? Ajánlom mindazoknak a figyelmébe az Imposztorok című filmet, aki képes az áldokumentumfilm kockái ellenére lélekben látni az el nem készült valódi filmet. A többieket Ég óvja minden hasonló fércmunkától." A film internetes feltöltőjének hozzáfűzése sc75 hozzászólása a port.hu idevágó topikjából: "A soproni népszavazást nem tárgyalással sikerült kikényszeríteni. Alapvető szerepet játszottak a térségben tevékenykedő irreguláris magyar erők. Hivatalosan nem kaptak támogatást, de Gömbös lent járt Sopronban, Ostenburg fegyvert osztott, a különböző szervezetek toboroztak (MOVE, ÉME), a soproni polgárság pedig támogatta őket. Ez a történet egy szerencsés együttműködésen alapult. (Nem tartott sokáig: a király visszatérési kísérletére már meghasadt az ellenforradalmi mag.) Kis eredményt értek el, voltaképpen a kevés siker egyikét a korszakban. Arra is jó példa a történetük, hogy bármit találunk is mondani Trianon okairól, a legfontosabb ok mégis csak az volt, hogy katonailag vesztettük el a területeket '18 őszén, amikor a káoszban nem akadt erő a megszállók feltartóztatására. Amit pedig katonailag veszítünk el, azt csak katonailag lehet visszaszerezni. A tárgyalóasztalnál többnyire már csak a kész tényekre szokták ráütni a pecsétet. Lehet ezt cifrázni, de a lényeg ez. Tény, hogy a vezetők egy része direkt érintett volt a korábbi, fehér terrornak hívott atrocitásokban. Egy idő után Horthyék is leépítették ezeket a figurákat, amikor már nem volt rájuk szükség. És itt van a lényeg: egy adott helyzetben szükség volt rájuk. 19-re ez az ország olyan mélyre süllyedt, hogy bármiféle rend és tekintély visszaállításához kellett az ostor. A piszkos munkát nem végzik el Grál-lovagok. (Lásd még: bécsi udvar és Haynau) Amikor pedig már kontraproduktív lett, és a visszájára fordult a megtorlás, és már ez akadályozta a konszolidációt, Horthyék parkolópályára tették a főszereplőket. A kommunista történetírás, és kulturális kánon (Lásd pl. Jancsó filmek) az ikonikus gonoszt láttatta bennük. Én inkább ellentmondásos hazafiaknak látom őket." Elgondolkodtató videó a témával kapcsolatban a Rongyos Gárdáról: [link] |
2013-06-06 09:20.28 |
Ez a film nem csak az érzelmekre akart hatni és nyomulni, hanem az értelemre, a jogi érzékre, bölcs belátóképességre is. Ez a film az aktív eutanázia jól megkomponált, kissé körmönfont reklámja. (Ennek ellenére a véleményemet a kérdésről nem változtatta meg) |
2013-06-05 20:44.32 |
Miért kell minket a lábunknál fogva visszarángatni a földre?! :-) |
2013-06-05 20:31.42 |
De beletöltötték az új sorozatba is, de néhány epizód után kihúzták. (Áthelyezését kérte és a BRFK-hoz került jobb fizetésért) Aztán Mayát is átvezényeltette magához. |
2013-05-29 20:52.23 |
Jó a párhuzam, igen, a szellemiségében van hasonlóság. Azt a kort, amit megidéz a V. E. modern környezetben és más földrajzi körülmények közé helyezve láthatjuk ebben a filmben. Döbbenetes, elszomorító és kétségbeejtő volt látni az utcagyerekeknek ezt az elhagyatottságát, kiszolgáltatottságát. Azonban nem csak az övékét, hanem az átlagemberek elmaradottságát, primitív (élet)körülményeit, stb. Kicsit visszaköszönt nekem a Gettó milliomos is. Egyszerűen nem értem, hogy miképpen hagyhatja egy állam ennyire magára ezeket a szerencsétlen sorsú gyerekeket. Idegenek az emberek, rendkívül szokatlan, furcsa a beszédük, a reakciójuk, az öltözködésük, a kinézetük. Egy rendkívül szétcsúszott állam képe jelenik meg ezen film megnézése után számomra, ahol a kispénzű ember számára bármiféle egzisztencia megteremtésére csak a rendőr/katona/futballsztár háromszögben lehet keresni a legális megoldást, azon kívül csak a bűnözés marad. Más ez a közép-ázsiai, közel-keleti kultúra, bizony nagyon más... |
2013-05-26 20:02.43 |
Ez a jelenet egy durva plágium. (Sajnos)
The Two Ronnies - Opticians [link] |
2013-05-26 10:38.26 |
Igen, a hőemelkedés maga a film miatt marad jócskán 37,5 alatt és valóban csak a fennséges Dajka Margit és a tőle megszokottat és elvárhatót hozó Csortos Gyula tudott emelni a hőfokon. Itt megjegyzem, hogy Makláry Zoltán is sokat szerepel a filmben és mint mindig most is igen jó mellékszereplőként (nem szerepel itt a stáblistán sem!). Egyebeket írtam erről a filmről Dajka Margitnál.
Megtekinthető jó minőségben a tecsőn: [link] |
2013-05-26 10:28.18 |
Tegnap láttam őt a Szerelmi láz c. 1942-ben készült filmben és katartikus élményben volt részem. Nem a film egyáltalán nem volt annyira jó, sőt, de Dajka Margit félelmetesen nagyot alakított. Most jöttem rá, hogy mekkora színművész is volt ő. A főszereplőnőt játszva egy filmen belül több lelkiállapotot (egyszer vidám kis fiatal lány, később gondoktól roppant terhelt szinte érett nő, máskor meg a hódítást fogadó diva), érettségi szintet, érzelmeket, jellemfejlődést eljátszott a legmagasabb szinten. Hihetetlen odaadással, beleéléssel, 100%-os teljesítményt nyújtva. FANTASZTIKUS arcjátéka különösen nagy élményt nyújtott és ezt a rendező - szerencsésen - alaposan ki is használta. Döbbenetesen jó volt!
Álljon itt egy kis idézet a filmről és róla a színészkönyvtár róla szóló cikkéből: "Az első 13 esztendő filmterméséről Érdekesen alakult a filmhez való viszonya. Kamerák elé először 1932-ben áll, a "Piri minden tud" című filmben, és 1945-ig tizenhét filmet forgatott. Jobbára évente két filmet. Ezt egyes szakértők afféle jelenlétnek minősítik, filmiparbeli jelenlétnek, ugyanis vannak szép számmal olyan színésznők ekkoriban, akik évente jóval több filmet is forgatnak. Nem minden szerepet vállalt el, és amit elvállalt azok között is akadt, ennek ellenére "nézhetetlenül rossz" film. Ilyennek mondják egyes szakemberek a "Borcsa Amerikába megy", és "A torockói menyasszony" címűeket, amelyekben azért még a legszigorúbb kritika is kiemeli, hogy a filmek legnézhetőbb részei, amikor Dayka képen van, a Tobis-Klang hangrendszer gramofon laposságát meghaladó hanghordozásával, gesztusaival. Filmjei közül kiemelkedik a "Szerelmi láz" (1942) című, amely akkori vőlegénye Kolczonay Ervin producersége alatt keletkezik, lehetőséget adva arra, hogy a forgatókönyvtől a megvalósulásig, végig az történhessen, amit ő kíván. Pontosabban semmi olyasmi ne történhessen, ami ízlését zavarja. A férfifőszerepet Csortos játssza, az a Csortos, akivel a színházban nap, mint nap évődnek egymással, már hosszú évek óta. Csortos karcos szavai őt is megtalálták már több ízben, amit Dayka eleinte igen hevesen kikért magának. De Csortos nem gazsulált, nem kereste soha senki kegyét, ám a Kisdajka paprikás természete, katonás önérzete tiszteletet váltott ki belőle. Nagyvonalú engesztelő ajándékokkal halmozta el, kompenzálva az általa okozott rossz percekért. Az öregedő színész respektálta a Kisdajka önérzetes személyét, és őszinte, szívből fakadó játékát egyaránt. Csortos köztudottan megvetette aktuális filmes munkaadóit, ám a "Szerelmi láz" esetében a Kisdajka kedvéért, és a közös játék lehetőségéért lemondott erről a morgolódásáról is, sőt ambiciózus módon, az öregedő bohóc szerepében, élete egyik kimagasló alakításával járult hozzá a film korabeli sikeréhez, Az elkészült filmet a korai Carné, vagy Rossellini filmvilágával hasonítják egyes filmítészek. A film egyik érdekessége, hogy magára a címére pályázatot írtak ki, a "Híd" című, Zilahy Lajos főszerkesztése alatt álló folyóiratban, és ezt nyerte meg a "Szerelmi láz". Dayka egykor volt tánctanár apját revelálta Csortos figurájában, egyúttal pedig pótapját kereste, akivel korábbi Vígszínházban eltöltött napjaiban annyit bolondozott. Az érzelmekre ható cirkuszi témájú filmszerepben azonban már jól megmutatkozik Dayka finoman túlzó, karikírozó képessége épp úgy, mint az érzelgősségen túl mutató belső érzelmeket felcsillantani tudó játéka. Makk Károly filmrendező: "Dajka Margit, akárcsak én, Nagyvárad, és Berettyóújfalu környéki volt. Ifjú koromban, amikor a főiskoláról hazajártam, az otthoniak első kérdése Dajkához kapcsolódott. Nagyon számon tartották őt Erdélyben. Ezen túl életem első producere Kolczonay Ervin, Dajka akkori társa volt, akivel a mai napig találkozgatok Párizsban - ma egy régiségbolt tulajdonosa. Ismeretségünk szálai tehát igen messze nyúlnak vissza. Láttam őt sok régi filmben a háború előtt, hiszen a mozik főműsorán akkor magyar filmek szerepeltek a németek mellett, s moziban nőttem föl. És hogy milyen volt ezekben a filmekben? Naiva, tragikus, tragikomikus, komikus színésznő volt már akkor. Ezekben az édeskés filmekben Dajka, Csortos és Mezei mindig jól játszott. A "Szerelmi láz például egy őrült gyenge film volt, Dajka és Csortos kettőse mégis hitelesre kerekedett. Akkor is a tehetség és az odaadás alapozta meg a filmkészítést. (.) A háború után éppúgy visszanyomták őt a szürkeségbe, mint Ajtay Andort, Tímár Józsefet, Mezei Máriát, Juhász Jóskát vagy Kiss Manyit."" [link] Itt a filmből egy jelenet, a bohócdal: [link] |
2013-05-20 17:35.21 |
Én csak az első három évadról találtam torrentes forrást:
[link] Kezdetnek talán ez is elég lesz! :) |
2013-05-12 23:25.53 |
Nagyon jól látod - szerintem. Alapmozi a háttérhatalmi témában. |
2013-05-11 04:16.09 |
Itt megnézhető:
[link] |
2013-05-11 04:15.37 |
Egyetértek a kritikákkal (unalmas, vontatott, színészi játék erőtlensége, elnagyolt/felületesen kibontott sztori, stb), de ennek ellenére én mégis élveztem a filmet. A film témája magávalragadott, az agymosó szekta erőteljes erkölcsi-világnézeti átformáló erejének ábrázolása, valamint a visszatérés szinte leküzdhetetlen nehézségei, az okozott lelki problémák, súlyos mentális sérülések bemutatása kiválóan sikerült. Fontos film ez és arra ösztönzi az embereket, hogy mennyire fontos odafigyelnünk egymásra, családtagjainkra, barátainkra. Küzdjünk az elidegenedés ellen, próbáljunk segíteni egymásnak, törődjünk embertársainkkal, akkor nem marad esélye ezeknek a tévtanítóknak, guruknak. Ez tehát egyfajta társadalomkritika is és amolyan segélykiáltás azokért, akik ebbe a csapdába kerülnek/kerülnének.
Fajsúlyos alkotás, megrázó film, de ne a szép színésznők "csöcseiért" üljön le senki megnézni ezt a filmet, ez nem erről szól. |
2013-05-05 20:00.10 |
Vannak más Rosenbergek. A Huxley családból való sátáni figurák. Rosszabbak, mint amaz volt:
[link] |
2013-05-05 03:26.16 |
Az egyik legjobb W. A. film, mindenkinek látni kell! |
2013-04-27 05:24.22 |
Jót mulattam Chris92 és Szamuráj olvtárs kritikáin és teljes mértékben egyetértek velük. Ekkora fostalicska filmhez már rég volt szerencsém! :-( A belga szupersztár miatt megnéztem tegnap éjjel, mert éppen ezt adták és nem tudtam aludni. Egyenesen szörnyű volt. A legnagyobb csetepaté akciók kivitelezése közepén is elment a kedvem a nézésétől (néha át is kapcsoltam, hátha van valami élvezhető). Minden szempontból rosszul sikerült, űbergagyi, röhejes hülyeség. Semmi többet nem érdemes vele foglalkozni. |
2013-04-22 18:57.16 |
De komoly! Tetszett. |