Gyorkos hozzászólásai

Ugrás Gyorkos adatlapjára
elejére ... 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 ... végére

Szegénylegények - Vélemények

2012-01-13 18:35.30

Értem. Ezért az "élményért" nem irigyellek, de lásd a sors még ebből is tudott valami jót kihozni. Te az átlagnézőktől eltérő szemszögből is tudod vizsgálni a filmet.

2012-01-13 03:40.32

+1 Fantasztikus nagy film, fordulatos, elgondolkodtató történet(vezetés). Egyszerűen érthetetlen hogy van akinek ebben a filmben szinte nem történik semmi. "Bár az ilyen filmeknél az a jó, mert mellette bármit csinálhatsz, semmit sem vesztesz. Lemész a boltba, visszajössz, ugyanaz történik: semmi :DD" Ez nem olyan film, ami mellett bármit lehetne csinálni, ez a film odaszegez a képernyőhöz (mozivászonhoz). Mind látványilag (beállítások, táj, helyszínek, stb), mind a szereplők, színészek játéka miatt, mind a cselekmény, az események okán. Ha az ember nem figyel folyamatosan a sztorira nem sokat lehet megérteni a filmből, nem csoda, hogy érdektelenné válik. Tökéletes megjelenítése hogy a hatalom hogyan, milyen piszkos, manipulatív eszközökkel veszi rá az embereket egymás elárulására, hogyan aljasít el, milyen szenvtelenül, ügyes technikákkal küzd a pusztai emberek ellenállásának felszámolására. Azok a nagy filmek, amelyek ilyen kimondatlan szavakat, belső feszültséget képesek megjeleníteni, elmesélni nekünk, de látszik, hogy vannak, akiknek az ingerküszöbét csak a lányvesszőzés-öngyilkolászós férfiak jelenete érte el az egész műből. Ez a film más módon izgalmas, feszült, mint a maiak, manapság már csak nagyritkán látni ilyet. A nyomozás légköre fojtogató, a film végén - ha átéljük a terrorizáltak érzéseit - már mi is alig bírjuk lelkileg, szinte fellélegzünk, amikor enyhül végre a nyomás - megkegyelmeznek? Talán örülhetünk, jóra fordul végre minden. De nem, ott a zárójelenet és kiderült csapdába sétáltunk, végünk. Kötél a kézre, zsák a fejre és hangosan szól a Gott Erhalte.

Oldás és kötés - Vélemények

2012-01-08 22:13.00

Megtisztelsz. Épp ma a hugom ugyanebbe a hibába esett. Mucsi Zoltán Jancsó filmjeivel kapcsolatban került elő ez a téma. Jááj!

Csak egy lövés - Vélemények

2012-01-07 19:37.49

Óriási a film üzenete. Remélem azok is megnézik és megértik, akiknek közük van hozzá, hogy a világ most olyan, amilyen. Ford úr igazán nagyot alakított, de a többiek is kiválóak voltak.

Láng József - Vélemények

2012-01-05 17:52.29

Csatlakozom Emmerich jókivánságaihoz. Jó egészséget és hosszú életet kívánok neki!

A híd túl messze van - Vélemények

2012-01-05 17:49.53

Segíthet a barátod? [link] Rögtön az első találat

Kovács Krisztián - Vélemények

2012-01-03 20:44.07

Nem, de tervbe van véve. A Tűzvonalban tetszett.

Vad Magyarország - A vizek birodalma - Vélemények

2012-01-03 20:43.17

Nem túl régen láttam, az értékelésem marad. De miért nincs még meg a filmkaton?! (írtam nekik)

Telitalálat (2003) - Vélemények

2011-12-31 23:49.07

Teljesen egyetértek az előttem szóló két filmnéző olvtárssal, mindketten lényeges dolgokat említettek a filmmel kapcsolatban. Én csak annyit tennék hozzá, hogy film nem informál minket jól sem a korról, sem az egyén(ek) problémájáról és hogy azokkal hogyan küzdenek meg. Felületes látásmóddal, igen beszűkült módon követjük az eseményeket. A zenei betétek és a dalolászás sem segít az elfuserált sztorin, de a színészek teljesítményével általában nincs gond. Nekem Szirtes Ágnes játéka tetszett a legjobban, de Szalay Mariann arcjátéka is egész kifinomult volt.

A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) - Vélemények

2011-12-31 22:10.18

Akkor ajánlom a figyelmedbe Aldous Huxley-től a Szép, új világot.

Oldás és kötés - Vélemények

2011-12-31 22:04.20

Az nem baj, csak ne keverd a kettőt. :)

Joel Schumacher - Vélemények

2011-12-29 08:14.17

LOL

Oldás és kötés - Vélemények

2011-12-29 08:07.57

Akkor mégegyszer megírom neked, mert látom, hogy a Jancsó Miklós topikban írt válaszomat ( http://www.filmkatalogus.hu/forum_ujhsz-4274045 ) is figyelmen kívül hagytad, hogy a művészfilm kifejezés mást jelent. Azok inkább amolyan alacsony színvonalú társadalomkritikai paródiák, filmszatírák, amikről te beszélsz, nagyon helytelen összekeverni a rendezői film kategóriával.

Terminátor - A halálosztó - Vélemények

2011-12-29 06:56.50

:)

Honfoglalás - Vélemények

2011-12-29 06:55.03

:D

Vad Magyarország - A vizek birodalma - Vélemények

2011-12-29 06:11.16

Elképesztően jó ez a természetfilm, néhol lélegzetelállító, káprázatos jelenetekkel. "melyek némi humorral megfűszerezve mutatják be hazánk vízi élővilágát - többek között a rétisasok, vidrák és harcsák életének mindennapjait, de betekintést nyerhetünk a sakál vagy a fekete gólya életébe is." (www.idokep.hu) Kritika az Origo-ról: "Magyar égre magyar sast! Zulu harci ünnep vagy busójárás, vonuló gnú-csorda vagy szürkegulya-terelés, busman vadász vagy gemenci halász, kiszáradó Okavango- vagy Tisza-holtág. A Vad Magyarország szerint hazánk akár a mesebeli Afrikában is lehetne, már ami a természet sokszínűségét illeti. Versenyképes természetfilm Magyarországról, magyar rendezőtől, túlzások nélkül. Amikor Török Zoltán rendező az előző filmjének bemutatóján megemlítette, hogy Magyarországról készül forgatni, nem tudtam mire vélni elhatározását. Merthogy eddigi filmjeit ismerve hamarabb számítottam egy "Az ujgur jeti nyomában" jellegű munkára, mintsem egy hortobágyatag Balatonos filmre. Jó előre deklarálta: igen, Magyarország, itt bizony Plattensee és gémeskút lesz, meg visegrádi légifelvétel; a film megrendelője az észak-német közszolgálati média. Az NDR Naturfilm célközönsége pedig a vasárnap délután, vagy hétfő este a képernyő elé ragasztott középkorú, bár inkább már korosodó német állampolgár, aki legutoljára talán az újraegyesítéskor járt Magyarországon. Nekik kellett az ismerős nosztalgián túl újdonságot nyújtani, megmutatni, hogy ez a Közép- helyett mára inkább Kelet-Európába sorolt ország ma is rengeteg meglepetést tartogat, és megvan benne az a vadság, ami akár egy egzotikus úti céllal is konkurálni tud. A giccset és sablonos közhelyeket megkerülve, ráadásul a sikerre ítélt német változatot kibővítve a magyar közönség számára - ez azért kemény feladat. Panorámakép a hazai vizes élőhelyekről - ilyen témához forradalmi módon nyúlva rendező annyira lehet sikeres, mint partyszervező a nyugdíjasklubban. Nem is próbálja meg Török, helyette klasszikusan a szukcessziós folyamatban kíséri végig a természet alakulását a téli fagyott mocsaraktól indulva. Rögtön a belecsap a lecsóba, gyönyörű szürke színekre komponált hortobágyi képen pörköltfőző gulyáslegényekkel indít. Szerencsére ellenpontoz, és a jelenetet egy a fekete-afrikai szafarik YouTube-ot megjárt felvételeihez hasonlóval folytatja. Az elhullott rackán csapat mókás szarka falatozik, akiket elhajtana egy mérges dolmányos varjú. Igen ám, de mindig van nagyobb: jelen esetben egy egerészölyv, akivel a varjú bátran veszi fel a harcot, tépi-húzza tollazatát, míg az csak falatozik. Egészen addig, míg megérkezik a rétisas, aki aztán rendet tenne a dögevő bagázs felett, ha a varjú nem kötekedne vele is. Meglepő részletekkel bővíti a puszta képét, és ez az ismétlődő, közhelyeket ismeretté bővítő gondolatvezetés teszi élvezhetővé végig a magyar közönség számára is a filmet. Minden természetfilmnek jól áll, ha visszatérő karaktereket választ. Itt egy tizenkét éves rétisas pár utolsó fészekaljának életét kísérhetjük végig, többször találkozunk harcsa úrral, de rendező hűséges maradt előző dokumentumfilmjének főszereplőjéhez, a vidrához is. Mellesleg úgy tűnik, Török beleszerelmesedett ebbe a kisragadozóba, nem lepődnék meg, ha a rendező trilógiává bővítené a Vidrasors-ot. Ismeri az állat minden rezdülését, pontosan tudja, hol és mikor lehet olyan felvételeket készíteni róluk, amitől mindenki rohan haza a panelba kipakolni a fürdőszobát, hogy alkalmassá tehessék azt új házi kedvencük befogadására. Az állati főhősök mellett természettel együtt élő embereket is középpontba állít a film, ami szerencsésen leszámol a Matula-mítosszal. A magyar halász archetípusa nem Bánhidi Laci bácsi többé, hanem egy tekintélyt parancsoló, szénné varrt felkarral bíró, mosolygós húszas éveiben járó fiatalember, aki télen biztosra tudja, hol kell csáklyázni, hogy levegőzzön az a harcsa. Ritmusosan váltogatja az emberi világot a természetivel, végig kiemelve, hogy hazánkban az antropogén hatások ellenére is működő ökoszisztéma alakult ki. Olyan ökoszisztéma, ami olykor Attenborough-filmeket idéző meglepetéseket tartogat: az ívni készülő balinokat kísérő kanalas gémek a balin ikrákat csemegéző törpeharcsákra vadásznak. Nemcsak a szereplők terén hirdet generációváltást a rendező, hanem méginkább hang- és látványvilágában. Ilyen nagyszerűen megkomponált képeket ritkán láthatunk, a belassított felvételeknek terük és idejük van, értelmet nyer a HD. Nem emlékszem, hogy eddig bárki is kiemelte volna a szarvasbőgés során háttértáncoló gímeket, itt pedig lassítottan, Jan Henriksson és Mosonyi Szabolcs operatőrök tűéles képeiben vehetjük szemügyre, milyen önfeledten adják át magukat a hormonjaiknak a gímtehenek. A filmet Kulka János narrálja, de a mesélő jelenléte egészen különös ízt ad a filmnek. Kulka városi karakter, és bár hangja játékos, szeretettel teli és büszke, urbánusságából eredően hitelessége egy valaha komoly terepmunkásként indult, de mára irodába kényszerült tanszékvezetőéhez hasonlít. A természetfilmeket markánsan meghatározó zenei világ is inkább biztonsági játékos, az erősen modoros Madárka, madárka népdal feldolgozáson túl szakszerű iparosmunka, nem vonja el a figyelmet a képekről. Török Zoltán régóta tervezte a visszavágót, amiben megmutathatja, mit jelent számára a magyarországi ökoszisztéma, milyennek gondolja a magyar természetfilmet az ezredforduló után. A Vad Magyarországban végre mi is leszámolhatunk a közszolgálati csatornákon futó, természetfilmnek csúfolt, kézikamerás, unott erdészekben és esetlen makróval felvett kalapos gombákban kiteljesedő, pénznyelőként működő magyar házimozikkal. Végre újraértelmezte azt a harminc éve mozdulatlan műfajt, amit Rockenbauer Pál és Kollányi Ágoston teremtett. Örüljünk, tavasz van, nyílnak a friss természetfilmek!" Fogadja nagy gratulációm a film minden alkotója és sok sikert és további ilyen színvonalú és témájú alkotásokat kívánok mindegyikünknek! Küldtem filmelőzetes linket az adminoknak, remélem hamar kirakják.

Karatekölyök (1984) - Keresem

2011-12-28 14:05.09

Igen, vagy a magyar e-bay.

A kápó - Vélemények

2011-12-27 09:55.24

Náci haláltáboros film. Igen fontos filmművészeti alkotás, de úgy látszik alig ismert. Jó elemzés: "A kápó Egy nagy művész – Gillo Pontecorvo – fogalmazza meg előttünk a filmvásznon ítéletét a német koncentrációs táborok világáról, a fasizmus éjszakájáról. A film nyelve a művészi objektivitás, de hatása a szinte elviselhetetlen döbbeneté: hová jutottak az Evangélium parancsától azok, akik e földi poklot megteremtették? Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! – hasít belénk a jézusi norma, s a vászonról a brutális „ellenkép!”: egy deportálóvonat marhavagon-karavánja. Szeresd felebarátodat! – és megnyílnak a KZ-láger kapui… mint tenmagadat… és fölragyog az őrtornyok reflektora. Megérkeztünk a dráma színhelyére. „Ördögi színjáték” – Dante nyomán ezt az alcímet adhatnánk a Kápó című filmnek, mely magvául annak a folyamatnak ábrázolását választotta: miként válik egy törékeny kis gyermeklányból kápó, a rabszolgatartók szolgája, övéi árulója. Pontecorvo azon a ponton ragadja meg a drámát, mely eleve kizár minden pátoszt és érzelgősséget. Azzal, hogy egy áruló sorsának átélésére kényszerít, a lehetőségig elidegenítve, objektiválva vetíti elénk magát a poklot: a foglyok szenvedését, egyetemes agóniáját. Valóban dantei képeket teremt, szigorúan fogalmazva a már-már artikulálhatatlan valóságot. A mezítelen embercsorda hajnali futása a gázkamrák előterében: a filmművészet talán eddig legnagyobb látomása, s nemcsak az első emberpár, de valójában az egész emberiség paradicsomi kiűzetését dokumentálja. Ki itt a bűnös és ki az áldozat? Pontecorvo nem játszik mélypszichológiai játékot e kérdéssel. Könyörtelenül éles vonalat húz üldözők és üldözöttek közé, akár egy keresztény passiójátékban, de a kis Nicole sorsán keresztül arra is figyelmeztet, hogy a gonosz mindenkiben, még az áldozatban is jelen van. Hogy nem csak a hősiességhez, de az áldozathoz is erő kell, erkölcsi hozzájárulás, még akkor is, ha ennek semmi látszata nincsen. Az igazi keresztény ember az ártatlanul szenvedőket mindig szinte a szenteknek kijáró tisztelettel övezte. S Pontecorvo fogalmazásában is: az állatmódra elhulló névtelen csak-szám-emberek nem csupán megrendülést, nem is csak szánalmat, de mélységes tiszteletet váltanak ki belőlünk már azzal is, hogy félnek, hogy mezítelenek, azzal, hogy türelmes gyökeret eresztettek a szenvedésben. Ebben a szenvedés misztikájába tartozó ábrázolásmódban van különben a film egyik legfőbb ereje. De folytassuk ott, ahol abbahagytuk. Nicole csakugyan elárulja, s valóban Nicole árulja el övéit, a szenvedőket? Vagy csak tulajdon szenvedését árulja el? Félig gyermek volta s a körülmények, melyek árulóvá teszik, felmenthetik-e őt bűnének terhe alól? Pontecorvónak van ereje nemmel válaszolni. A végig hűséges szenvedő és halott milliók elárulása lenne a lány bármiféle megmenekülése? Hiszen épp e táborok botránya tanította meg ismét a világot arra, hogy jó és rossz két élesen különböző valóság, miket semmiféle teóriával nem lehet büntetlenül egybemosni. Nicole az utolsó pillanatban egy szerelem érintésére jóváteszi ugyan vétkét, mégis meg kell halnia. S még ez a hőstette se lehet egészen valódi. Ösztöne: az éhségtől, a szenvedéstől való iszonyat teszi árulóvá, s tegyük hozzá, fanatikus árulóvá, ahogy az már lenni szokott. S ismét csak ösztöne: föllángoló szerelme viszi vissza a foglyok oldalára. Érezzük, hogy itt még valami hiányzik. S valóban: miként árulásában, most önfeláldozásában is egyedül marad, egyedül kell maradnia. Mindenből, mindenkiből „kiábrándultan”, halálos sebbel az oldalán kell eljutnia a katarzisig. „Adonáj!” – szakad fel ekkor ajkáról a héber imádság, szólal meg utoljára benne az Isten előtt felelős lélek. Most végre megtudjuk, hogy mélyen a felszín alatt végig felelősnek érezte magát. Pontecorvo filmjét nyugodtan tekinthetjük a felelősség problematikáját kutató alkotásnak. Képekben gondolkodik, de könyörtelen képlogikával. Végkövetkeztetése rendkívül komoly: az „indokolt” bűnben is van felelőssége a bűnösnek, ha máshol nem, a végső realitás, Isten színe előtt. A felvevőgép most már elfordulhat Nicole-tól. Megtalálta békéjét. (Új Ember, 1962. március 18.)" Forrás: [link]

Helyey László - Vélemények

2011-12-26 21:47.05

Kösz', hogy megnézted, nem semmi!

Steiner - A Vaskereszt - Vélemények

2011-12-26 09:27.26

Meglepően jó második világháborús film, amely nem eléggé ismert. Igaz, ez nem egy szórakoztató, könnyű darab, hanem egy elgondolkodtató, kemény film. Rendkívül látványos, fordulatos mozi, tartalmas történet.

Helyey László - Vélemények

2011-12-26 04:11.56

Teljesen igaz, amit írsz, de én már meg vagyok győzve. Vbacs szűkítette le a vizsgálódás körét a filmszerepeire 20214. hsz-ban. Mivel "csak" 43 van Neki megállapította, hogy akkor annyira nem népszerű. Aztán utána azon ment a rúgodozás, hogy a 43 film sok vagy kevés. A 20220. hsz-ban én is utaltam neki a filmes világon túli vállalásaira (a népszerűség vonatkozásában), de válasz nélkül ejtette a felvetésemet. Talán majd most felveszi az általad is elejtett kesztyűt, ha idetéved. :)

Jancsó Miklós - Vélemények

2011-12-26 03:50.20

:-) [link]

János vitéz (1973) - Vélemények

2011-12-26 03:46.07

Ja, jogos, érthetetlen ez az alacsony pontozás itt a filmkaton. Akartam is írni, csak elfelejtettem "Egyrészt talán mégis azért mellőzték a szöveget, hogy minél jobban a képekkel tudják elmesélni a történetet." Igen, ez nyilvánvaló. Működik is a dolog, nincs is gond, csak nekem picit hiányérzetem van.

Jancsó Miklós - Vélemények

2011-12-25 16:54.18

Biztosan találsz magadnak ilyen filmeket.

2011-12-25 09:29.26

Szerintem a Kapa-Pepe sorozat sem művészfilm kategória. Az trágyadomb kategória. Magyar művészfilm? Szerintem pl. Tarr Béla: Családi tűzfészek, Erdőss Pál: Adj király katonát!, Monory Mész András: Meteo, Huszárik Zoltán: a Szindbád, stb a jelenkoriak közül Fliegauf Benedek filmjei, de a Budapesti iskola szinte összes alkotása ilyen. A művészfilm az egy kiemelkedő színvonalú filművészeti alkotást jelent. Itt egy jó meghatározás a művészfilmről: "A rendező szándéka és a nézői elvárás szerint kétféle filmtípust lehet megkülönböztetni: közönségfilmet és szerzői filmet. Bővebben: Közönségfilm A közönségfilmek (tömegfilm, zsánerfilm, műfaji film) a populáris kultúra részét képezik, a tömegek számára készülnek. A készítők célja a profitszerzés, ebből kifolyólag a nézők szórakoztatására összpontosítanak. Szinte mindig besorolhatók egy-egy filmműfajba. Régi, jól bevált történeteket elevenítenek fel, a jó és a rossz örök harcát mutatják be, ahol szinte mindig a jó győzedelmeskedik, az ábrázolási módokban nem igazán kísérleteznek. (A leggyakoribb műfaji filmes irányzatok: burleszk, western, film-noir, bűnügyi film, melodráma, romantikus film, vígjáték, művészfilm, akciófilm, horrorfilm, thriller, filmdráma, bábfilm, rajzfilm, animációs film stb.) Ebből a kategóriából a legjobban kitörni vágyó irányzat a film-noir, nem véletlenül erre az irányzatra építkeztek leginkább a francia új hullám (a szerzői film) megalapítói. Bővebben: Szerzői film A szerzői filmek (rendezői film) a magaskultúra részét képezik. Az uralkodó jegyük nem a műfaj (átalában többműfajúak), hanem a stílus, a rendező személyisége ugyanis átüt a filmen. Jacques Rivette meghatározása a legelfogadotabb, miszerint: "a szerzői film az, amikor a rendező első szám egyes személyben beszél." Témájuk általában a hétköznapi élet; a mindennapi élet egyszerű embereinek láthatatlan drámáit mutatják meg. Gyakran nagyon eseménytelenek és befejezetlenek. A rendezők szívesen alkalmaznak egyéni megoldásokat, így pl. összekeverik az idősíkokat, az ok-okozati viszonyok néha nehezen érzékelhetők. A szerzői filmek célja legtöbbször nem a szórakoztatás (még Chaplin esetében sem), inkább a szellemi továbbgondolás előidézése, az "elgondolkodtatás". A XX. század végére létrejött egy harmadik meghatározó irányzat is, amely e két filmtípus között helyezkedik el, amely a szélesebb közönség számára gyárt tömegesen szerzői filmeket, amelyeket a filmtípust meghatározóan kifacsart elnevezéssel tömeg-művészfilmeknek nevezzünk. (Az irányzat egyik legjelentékenyebb képviselője Quentin Tarantino.)" Forrás wikipédia

Egészséges erotika - Vélemények

2011-12-25 09:10.26

Jól elvagytok. :D

Csengetett, Mylord? (sorozat) - Vélemények

2011-12-25 09:05.12

Óóó, ahogy ezt tudta mondani! :)

János vitéz (1973) - Vélemények

2011-12-25 09:00.22

Szégyenletes, hogy milyen kevés hozzászólás van itt, pedig 2006 óta lehet véleményezni. Ez egy csodálatos rajzfilm, Randal, Inconnue már szépen kifejtették miért. Nekem egyetlen pici hiányossága volt. Szerintem picit kevésre sikerült a szöveg, alig használták Petőfi művét, - nekem úgy tűnt - szinte csak a képi megjelenítés "igazolására". Ezt az elbeszélő költeményt szívesen hallgattam volna többet, akár a képpel és zenével együtt is. Mindenesetre így is a legszebb és legjobb magyar rajzfilmek egyike az aranykorból. Nagy gratuláció Jankovics Marcellnek és a stábnak!

Matula kalandpark - Vélemények

2011-12-25 08:49.33

Furcsa egy gyerekfilm, néhol izgalmas, néhol lapos. Próbálja feleleveníteni a 70-es 80-as évek magyar gyerekfilmjeinek világát átültetve a mai viszonyokra. Többé-kevésbé sikerül is, de a nyilvánvalóan siralmasan alacsony költségvetés és némelyik szereplő rettenetes színészi munkája "A kls Vuk"-i mélységekbe röpíti az alkotást. A történetnek sajnos van aktualitása, jelnkorra érvényes mondanivalója, egyáltalán nem légbőlkapott, agyament fantáziaszülemény. Jómagam pont ez ősszel keveredtem picit hasonló helyzetbe túrázásom során, csak hivatásos vadászokkal. Ők is tudnak ám hasonló módon viselkedni, majdhogynem kisajátítani az erdőt maguknak. Fura világ lett ez a mai Magyarország, a film erről is szól, finom rendszerkritikai éllel. Ajánlom a megtekintését!

Csengetett, Mylord? (sorozat) - Vélemények

2011-12-23 20:34.45

Azért remélem, hogy most nem az jött le a hsz-ból, hogy Chaplin rossz. Itt géniuszokról, abszolút csúcs alkotásokról esett szó, így elég nagy hiba lenne.

elejére ... 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 ... végére