Problémád könnyen orvosolható, a toronyházas példa elég rugalmas ahhoz, elég kicsit árnyaltabban leírni.
Mondjuk úgy, hogy az emberek a földszinten születnek, mind, ateisták és vallásosak. És a felfelé törekvés nem az Isten felé törekvést jelenti, hanem a megismerést, a világkép kitágítását, a tudás megszerzését.
Az emberek nagy része megmarad a földszinten, nem szerez más tudást, mint ami ahhoz szükséges, hogy ott leélje életét. Talán még az ablakon sem néz ki. Tudja, hogy hol a hálószoba, a spájz, meg a budi, aztán ennyi elég is. :)
Másokat izgatnak olyan dolgok is, amik túlmutatnak szükségleteik kielégítésén. Akár a tudomány, akár a vallás embereire igaz lehet ez, és fontosnak tartom megjegyezni, hogy itt nem két különálló embertípusról van szó, hiszen számos ember van, aki a tudományt éppúgy felhasználja a megismerésre, mint a vallást. (Newton, pl.) A tudományos irányú vizsgálódás általában praktikus célokat szolgál. Az ember megtalálja a villanykapcsolót, jééé, már éjszaka is lehet világos! Felfedezi a pincében a kazánházat, hurrá, már télen sincs hideg. Ténykedése során számos dologra rájön, és ezzel mindenki életét megkönnyíti. Felismeri az emeleteket, feltérképezi az épület struktúráját. Célja az élet dolgainak megismerése és az élettér élhetőbbé tétele. (élet, élettér = ház)
Isten megértéséhez jó, ha bevezetjük az idő fogalmát. A villanykapcsoló, kazánház, meg egyebek felfedezése előtt is voltak megismerésre vágyó emberek, de azok általában sötétben tapogatóztak és bolyongtak. Képzeld el a különbséget, hogy vaksötétben taperolsz az ujjaiddal valamit, vagy megnézed világosban. A sötétben taperolók is leírták, hogy sima lapok által határolt, egy helyütt nyitható, nehézkes tárgy, amiben odabent valami lyukacsos henger forgatható, de pl. a színéről semmit nem tudtak, és persze arról sem, hogy mire jó. A villanykapcsoló felfedezése (kb. Bacon Novum Organum-a) után viszont hamar kiderült az is, amire a sötétben tapogatózva még nem jött rá senki, hogy ez egy mosógép, és így meg így működik.
Na de vissza a vallásos megközelítéshez. Annak legfőbb célja kijutni a tetőre. Valakik a sötét múltban állítólag jártak már ott, és olyan csodát tapasztaltak, amit képtelenek leírni, felfogni. Fényt, szabad levegőt, szédítő mélységet, magasságot, teret. Ahogyan leértek, elmondták, hogy az a legjobb dolog a világon, oda kell mindenkinek feljutnia. És a sötét korokban mentek is fölfelé tömegesen az emberek, és tévedtek el a lépcsőházban, szakadt le alattuk a lift, vágta őket pofán a páternoszter (vallásháborúk, inkvizíció). A feljutást sokszor azok erőltették legjobban, akik még soha nem voltak fönt, sőt, nem is akartak feljutni, csak a sötét kavarodás jól jött nekik a harácsolásra. Voltak, akik ellenezték az egész őrült felhajtást, és azt mondták, gondolkodjunk. Őket a haszonleső hajcsárok általában kinyírták (Giordani Bruno-t pl.), És mivel a toronyház piszok magas, ha egyének feljutottak is a tetőre, a tömegek mindig lent maradtak.
Most úgy néz ki a dolog, hogy a tudomány emberei feltérképezték és élhetővé tették a házat. Van villany, víz, fűtés, működik a mosógép, hűtő, mikrohullámú sütő, meg minden. Tudományosan azt is bebizonyították, hogy a legfölső emelet fölött nincs semmi, csak levegő, mint odabent is. Ehhez ki sem kellett menniük a tetőre.
A fejlődés okozott bizonyos problémákat, egyes lakásokba sok villanykörte jutott, máshová kevés. Néhol van minden elektronikai cucc, máshol csak egy hajszárító. A toronyház meg kezd túlnépesedni, mert a nők már nem sötétben és hidegben szülnek. Úgyhogy a feladat most ezen problémák megoldása.
Ugyanakkor ma is vannak, aki a tetőre törekszenek. Tudományos, vagy földszinti szempontból érthetetlen, hogy miért. Ott nem lesz jobb az élet, ott nincs fűtés, világítás (bebizonyosodott, hogy a víz- és villanyvezetékek nem mennek ki a tetőre), és az ilyen feljutások egyébként sem segítenek semmin, pl. a villanykörteháborúk lezárásán. Arról nem is beszélve, hogy rossz emlékek fűződnek hozzájuk, sokak szerint az ilyen feljutásmániásokat jobb lenne bezárni, elhallgattatni, csak kavarják tovább a szart.
Viszont aki járt fönt, és látta azt a csodálatos kilátást, aminél szebbet még soha nem látott, aki előtt olyannyira kitárult a tér, akit egy életre betöltött a fény, az visszatérve már nem fog villanykörtékért meg mosógépért harcolni.
Ismétlem, a tudomány embere is kijuthat a tetőre, vallás és tudomány nem zárják ki egymást!
Az ateizmus viszont vallástagadást jelent, egy ateista eleve ellenzi a vallásos törekvéseket. Számára a tető funkciója nem több, mint védelem az eső elől, és valóban teljesen logikusan mondja, hogy az embernek semmi keresnivalója odafönt, és aki kifelé törekszik az életből (a toronyházból), az bizonyára nem teljesen normális.
|
