 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Az utolsó szamuráj - AMC, 15:30 |
| Köztünk élő angyalok - HBO3, 15:45 |
| Érvek és életek - Filmbox Family, 16:00 |
| A csaló - Filmbox Plus, 16:10 |
| Önkívület - Film+, 16:20 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Kubik Anna (68) |
| Sarah Polley (46) |
| Michelle Forbes (60) |
| Znamenák István (59) |
| Sam Riley (45) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Vad vizek   |
| Blake Lively |
Jason13 hozzászólásai
Amikor kialszik a fény - Vélemények
| 2016-07-21 19:49.23 |
| David F. Sandberg rendező 2013-ban készített egy rövidfilmet, amire aztán felfigyelt James Wan, korunk egyik legfelkapottabb horror direktora/producere. Így Sandberg lehetőséget kapott tőle arra, hogy vízióját a széles vászonra is átültesse. Ezzel idáig nincs is gond, hiszen jót tehet a műfajnak egy kis vérfrissítés, főleg akkor, ha fiatal és tehetséges alkotóknak adnak esélyt.
Igen ám, de az Amikor kialszik a fényre keresztelt mozi elég hatásvadász előzetest kapott, emiatt kicsit tartottam is tőle. De ahogy elkezdtek szállingózni a pozitív visszajelzések a végeredményről, úgy gondoltam, egy próbát mégis megérdemel. A sok felvezető szöveg után nézzük is a történetet. Főszereplőnk Rebecca, aki elköltözött otthonról és próbál a saját talpára állni a nagybetűs életben. Azonban öccse még mindig az anyjával él, és a nő igen furán kezd viselkedni, amit már a kisfiú sem tud tolerálni. Mint kiderül, a csonka családot egy gonosz lény terrorizálja, ami a sötétben ólálkodik. Miután Rebecca erre rájön, próbálja megismerni a túlvilági szerzetet és megmenteni tőle testvérét és édesanyját. És akkor itt el is érkeztünk a film legnagyobb negatívumához, ami nem más, mint a forgatókönyv. Szerintem én többet bajlódtam azzal, hogy röviden összefoglaljam a sztorit, mint Eric Heisserer, aki a szkriptért volt felelős. Oké, értem én, hogy egy ijesztgetésre kihegyezett horrornak nem kell végtelenül bonyolultnak lennie, de azért legalább ne félmondatokban intézze el a cselekmény szempontjából fontosnak nevezhető fordulatokat! Itt van ugye a csúnya rém, aki próbál befűteni hőseinknek. Róla annyi derül ki, hogy a múltban szörnyűségek történtek vele és a depressziós anyukán élősködik. Igen, ezek után jöhetne a többi információ, hogy például micsoda is ő. Talán egy szellem, esetleg démon? Tudja a fene, mert ezt véletlenül elfelejtették közölni a készítők. A rendkívül rövid játékidő miatt a karakterek is igencsak felszínesre sikerültek. Leginkább Mario Bello figuráját nagyolták el a készítők és ez azért is probléma, mert ő kulcsfontosságú szereplője a filmnek. Sajnos a színésznő se tudott mit kezdeni szerepével, emiatt sokszor már kifejezetten kínos a játéka. Viszont a főhősnőt megszemélyesítő Teresa Palmer alakításával szerencsére nem volt gond, ahogy az öccsét megformáló Gabriel Bateman-éval sem. Ami viszont meglepett, az az, hogy az ijesztgetések egész jól működnek. Ügyesen vannak felépítve, némelyik nem csak hatásos, de kreatív is. Ilyen szempontból tehát panaszra nem lehet okunk, hiszen már az első percekben belecsöppenünk a rémisztgetések közepébe, melyek aztán szép fokozatosan követik egymást, hogy végül az utolsó 20 percben teljesedjenek ki. És ugyan a film PG-13-s korhatár besorolást kapott (hazánkban 16-os karikával fut), néhány véresebb képsor is helyet kapott a cselekményben. Összegezve a dolgokat, simán lehetne egy kiemelkedő horror a Lights Out, szimplán egy épkézláb történet kellett volna ehhez. Mert így, ebben a formában csak egy viszonylag szórakoztató, néhol ügyes ijesztgetésekkel megtöltött agymenés, melynek a forgatókönyve elég lyukas és összecsapott. |
Neon démon - Vélemények
| 2016-07-18 21:21.02 |
| Nicolas Winding Refn idén mozikba kerülő filmjét nagy várakozás előzte meg, hiszen a direktor ezelőtt még nem merészkedett a horror területére. Az igazat megvallva azonban a Neon démon inkább egy művészien levezényelt misztikus thriller, a rendező kimért, lassú stílusában.
Azt meg kell hagyni, hogy Refn közel sem eredeti témára építette filmjét, hiszen sok produkció dolgozta már fel a hírnév mögött álló sötétséget. A modellszakmáról pedig alapvetően tudni lehet, hogy közel sem olyan csillogó intézmény, mint amilyennek elsőre tűnik. Ennek ellenére én kíváncsi voltam a végeredményre, hiszen egy-két kivételt leszámítva szeretem a rendező munkásságát és úgy gondoltam, ebből az alapanyagból is képes lesz valami érdekeset kihozni. Végül nem is kellett csalódnom. Maga a sztori rendkívül egyszerű. Egy fiatal lány Los Angeles-be érkezik, hogy belekóstoljon a modellkedésbe. Rendkívül hamar fel is fedezik tehetségét és elindul felfelé a ranglétrán. Azonban semmiből való felemelkedését nem nézi mindenki jó szemmel. Az alaptörténet igazából nem más, mint egy váz, amire ráépülnek a szimbólumok, melyek segítségével a készítők bevezetnek minket a színfalak mögé. Ott pedig nem vár minket más, csak a sötétség és a romlottság. Ha elsőre rápillantunk az alkotásra, olyan, mintha egy modellt néznénk: kívülről gyönyörű, viszont semmi egyébbel nem szolgál. De ennél azért Refn ügyesebb. Tény és való, hogy az elvont képsorok megértéséhez szolgáló kulcsot megkapjuk már az első percekben, azért így is akadnak olyan jelenetek, melyeket nem lehet egykönnyen megfejteni. Maga a tempó nem igazán nézőbarát, elég lassan építkezik a film, de ez számomra nem volt zavaró. Sőt, segítette azt, hogy minél jobban elmélyüljek a cselekményben. Ezt a fajta beleélést táplálja a látványvilág és a zene is. A képek elképesztően gyönyörűek, ahogy a színhasználat is. Az operatőr és a vágó nagyszerű munkát végzett, ahogy a zeneszerző is. Cliff Martinez már Refn házi komponistájának is nevezhető és ahogy előző munkáihoz írt dallamai, úgy az itteniek is zseniálisak. Kellően illenek a nem mindennapi képsorok alá, miközben még fülbemászóak is. Ahogy fentebb már említettem, a Neon démon nem igazán nevezhető horrornak. Ez annak is köszönhető, hogy a sztori inkább a szimbólumokra és azok építgetésére helyezi a hangsúlyt, így hatásvadász ijesztgetésekkel nem igazán találkozhatunk. De ezzel nincs is baj, hiszen a kellően elvont sztori alapból sok feszültséget tartalmaz. Sőt, a játékidő utolsó fele olyan, mint egy abszurd rémálom, itt azért már véresebb képsorok is előfordulnak. De ezek bemutatása sem öncélú, inkább művészien szép. Igazából egy olyan jelenet akad, ahol a gyengébb idegzetűek felszisszenhetnek, azonban akik ismerik a rendező eddigi munkásságát, nem hiszem, hogy megilletődnének rajta. A színészekről még nem esett szó. A főszereplő, Elle Fanning alakítása nem igazán nevezhető maradandónak, bár ez annak is köszönhető, hogy őt egyfajta kirakatbábunak használja a cselekmény, akin keresztül bemutatásra kerül, hogyan formálja át a nőket a szakma. A mellékalakok sokkal érdekesebbek, közülük is kiemelkedik Jena Malone és Keanu Reeves. Utóbbi ugyan nem szerepel sokat, de figurája kellően beteges ahhoz, hogy ne feledjük el egyhamar. Összegezve a dolgokat, a Neon démon egy nagyon érdekes darab. Talán nincs annyira elvont, mint Refn előző filmje, a Csak Isten bocsáthat meg, de így is egy remekül összerakott, hangulatos alkotás, amit a nyitottabb nézőknek csak ajánlani tudok. |
High-Rise - Vélemények
| 2016-07-15 16:45.37 |
| Ben Wheatley rendező tavalyi filmjét már elég régóta vártam. Ugyan előzeteseket nem néztem róla, de számomra a színészi gárda és az alapsztori kellően érdekesnek tűnt ahhoz, hogy leüljek a végeredmény elé. Aztán ahogy múlt az idő, elkezdtek szállingózni a megosztó kritikák a High-Rise-ról, de ezek nem tántorítottak el a filmtől.
A történet J.G. Ballard írása alapján készült, akinek a munkásságát én személy szerint nem ismerem. Ennek ellenére érdekesnek tartottam, hogy rengeteg cikk említette, hogy az ő regényeiből (különösen a High-Rise-ból) nehéz mozgóképes adaptációt forgatni. Ebben lehet valami, hiszen Wheatley alkotása elég felemásra sikerült, de ne szaladjunk ennyire előre. A sztori főszereplője Dr. Laing, aki beköltözik egy hatalmas toronyházba. Az épület igencsak impozáns, saját uszodával, edzőteremmel és bolttal is rendelkezik. De ahogy telnek a napok, a lakók között kezd elmérgesedni a helyzet. Ahogy az lenni szokott, a gazdag népek (akik a legfelsőbb szinteken laknak) összetűzésbe keverednek a szegényebbekkel és ez a harc egy idő után már vérre megy. Hol is kezdjem? Sokszor láthattuk már ezt a felállást filmekben, de mégis, elég érdekes ahhoz, hogy mind a mai napig foglalkoztassa az embereket. A High-Rise pedig első ránézésre elég ügyesen foglalja magába a témát. De ahogy halad a cselekmény, egyre öncélúbbá válik a sztori bemutatása, ami a képi világ javára, azonban a karakterek bemutatásának rovására megy. A szereplők egytől-egyig csak lógnak a levegőben és hiába a majd kétórás játékidő, alig tudunk meg valamit a motivációjukról. A társadalmi rétegek egymásnak feszülése is elég harmatosan lett a vászonra álmodva, az egyik pillanatról a másikra válnak ellenségekké. Ez pedig elég nagy hiba, mivel így pont a cselekmény gerince veszik el. Hiába a hangulatos felvezetés, ha utána egy nagy káosszá esik szét a sztori, amelyből később nehéz kihalászni olyan információkat, hogy akkor mi-miért is történt. Ahogy fentebb már említettem, a regényt nem ismerem, de gondolom, ott azért jobban ki van dolgozva a történet. A képi világ és a zene az, ami megemeli a mozi nívóját. Az operatőr remek munkát végzett, gyönyörűek a beállítások, számomra élvezet volt elmerülni a toronyház különböző helyszíneiben. Az aláfestésért pedig a nagyszerű Clint Mansell felelt, aki jó szokásához híven kiváló dallamokat írt. De a betétdalokra sem lehet panasz. És hiába a kidolgozatlan figurák, azért Tom Hiddleston, Jeremy Irons és Luke Evans alakításaiba nem lehet belekötni. Ahogy az épületben elhatalmasodó káosz bemutatására sem, kár, hogy az odáig vezető út tartalmaz elég nagy kátyúkat. A High-Rise egy ígéretes ötletre épülő film, amiből sajnos nem sikerült a maximumot kihozni. Ennek ellenére nem bántam meg a megtekintését, köszönhetően a látványvilágnak és a színészi játékoknak, de többször biztos nem ülök le elé. |
Ki találja ki? (játék) - Avagy kulcsszavak a filmhez
| 2016-07-03 11:12.37 |
| Csontember |
Hiányzó filmek a Filmkatalógusról!
| 2016-07-03 10:49.34 |
| A bűn rendje címen van fent az oldalon. |
Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?
| 2016-07-01 13:56.39 |
| Drive? |
| 2016-07-01 13:53.06 |
| Úgy van :) |
| 2016-07-01 13:52.45 |
| Horrorra akadva |
| 2016-07-01 13:43.19 |
| A holló |
| 2016-07-01 13:42.37 |
| Jurassic Park |
| 2016-07-01 13:42.25 |
| "Hé majomember, ha közölni akarsz valamit, mondd el nekem!" |
| 2016-07-01 13:41.40 |
| Bizony, helyes megfejtés :) |
| 2016-07-01 13:37.06 |
| Volt egyszer egy vadnyugat |
| 2016-07-01 13:36.50 |
| -Hé, felnyomták már beléd a szart? Kérdeztem valamit!
-Nem... -Belém felnyomták. |
| 2016-07-01 10:38.30 |
| A diktátor |
- Filmes Sámánok Rendje -
| 2016-06-30 22:50.30 |
| Azt hiszem az az Anonymus volt, ha jól emlékszek, az egy hármasig vitte nálam. Amúgy nem rég forgatott még egy drámát, csak az akkora kritikai pofára esés volt, hogy ihaj.
Valahogy sejtettem, hogy ez lesz belőle. Sebaj, nekem már az első se volt olyan meghatározó, mint másoknak, így hátha ez se fog maradandó károsodásokat okozni:) Amúgy ha már T5, július 7-től bizonyos mozik vetítik majd a klasszikus eredetit, arra tuti befogok ülni. Igazi felüdülés lesz a tavalyi fiaskó után. |
| 2016-06-30 22:44.28 |
| Én gondolkoztam rajta, hogy beülök rá, de már az elsőt se igazán szerettem, így meg nem sok értelmét láttam. Itthonra jó lesz majd. |
| 2016-06-30 22:38.44 |
| Emmerich utolsó jó filmje szerintem a Holnapután volt. A 2012 számomra már kifejezetten erőltetett volt, Az elnök végveszélybent meg az utóbbi évek leggagyibb akciófilmjének tartom.
Nem is csodálkozom, hogy visszanyúlt a Függetlenség napjához, de ahogy látom, anyagilag se teljesít valami jól. |
Hardcore Henry - Vélemények
| 2016-06-30 22:19.19 |
| Ez csont nélkül zseniális!
Manapság szinte nagyítóval kell keresni azokat az akciófilmeket, melyekben nem a drága CGI-effektusok uralják a vásznat, hanem igazi, csonttörő kaszkadőrmutatványok. Ezért is tetszett nekem nagyon az indonéz területről érkező The Raid első két felvonása és a már hollywoodi színekben tündöklő John Wick. De a Hardcore Henry simán zsebre teszi őket. Ez pedig a technikai megvalósításának köszönhető. Eddig is akadtak már olyan produkciók, melyek kacsintgattak az FPS-nézettel, de ez az alkotás az, ami ténylegesen végigviszi ezt a koncepciót. Mindezt pedig úgy teszi, hogy egy percig nem tűnik zavarónak a stílusa. A rendkívül brutális akciók, a zseniális operatőri munka és a bravúros vágás együttesen felejthetetlenné teszi Henry ütős kalandját. Persze, kapunk egy papírvékony történetet is a rengeteg hepaj mögé, de a készítők ezt nagy adag iróniával és éj fekete humorral öntötték le, ami még szórakoztatóbbá teszi ezt az agymenést. Igazából a színészi játékról sem lehet sokat írni egy kivétellel. Sharlto Copley szokásához híven remekül alakít, akár több különböző karaktert is. A film legviccesebb jelenetei egyértelműen hozzá köthetőek. A többiek csak azért vannak jelen, hogy főhősünk szétrúgja a seggüket. Ám ezzel nincs is semmi baj. Sőt, így is dicséretes az, hogy az alkotógárda nem csak egy vizuális orgiát álmodott a vászonra, de egy szórakoztató sztorit is tudtak fabrikálni hozzá. Az összkép így nem más, mint egy '80-s évek adrenalinbombáit megidéző akciómaraton, a mai kor technikájával felvértezve. Pazar zenék, elborult és ötletes zúzások és eltalált poénbombák jellemzik a Hardcore Henry-t, ami elé én még biztos sokszor leülök. Ilyen egy igazi bűnös szórakozás! |
Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?
| 2016-06-30 11:21.27 |
| Tapló télapó |
| 2016-06-29 19:00.52 |
| Harlan DeGroat mondá |
Mit hallgatsz most?
| 2016-06-29 12:07.53 |
| Így a Neon Démon után:
http://www.youtube.com/watch?v=CeB3yfBobik |
Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?
| 2016-06-27 10:09.05 |
| Torrente :) |
Démonok között 2. - Vélemények
| 2016-06-24 19:25.16 |
| Nálunk is ez ment és az volt a szomorú, hogy mikor valaki a kekszes vagy dadogós résznél benyögött valami erőltetett poént, az egész terem majdhogynem röhögött rajtunk kívül. |
| 2016-06-24 19:23.22 |
| A következő film nekem is Neon démon lesz és ahogy ismerem nagyjából a debreceni művész mozit, azon nem lesznek sokan, legalábbis nem ilyen irritáló társaság. |
| 2016-06-24 19:09.18 |
| Röhögések, ijedezések és ezen felül rengetegen kommentálták a látottakat, meglehetősen hangosan. Úgyhogy kb. ugyanaz volt velünk is, mint veletek.
Csak ezek az emberkék alapból ilyen bunkók voltak, legalábbis nem tűntek ittasnak. |
| 2016-06-24 18:56.38 |
| Haverral a következő filmet mi is művészmoziba nézzük, nekem is elegem lett egy ideig a pláza mozikból. |
| 2016-06-24 15:17.44 |
| Mi csak azt vártuk meg, amíg az eredeti képeket és hangfelvételeket vágták be a stáblista alá, aztán jöttünk is ki. |
| 2016-06-23 14:03.51 |
| Zidane, teljesen megértelek, sajnálom, hogy így jött össze :( |
A meghívás (2015) - Vélemények
| 2016-06-16 16:12.39 |
| A tavaly készült, azonban az idén bemutatásra kerülő A meghívás című thrillerről nem sokat tudtam a megtekintése előtt. Különböző fórumokon találkoztam vele először, ahol sok néző elismerően nyilatkozott róla, emiatt úgy gondoltam, én is próbát teszek vele. Szinte mindenfajta előismeret nélkül ültem le elé (előzetest se néztem és a szinopszisát se olvastam el), egyedül a címre tudtam támaszkodni.
A történet főszereplője egy Will nevű férfi, aki új barátnőjével meghívást kap egy vacsorára, amit ex-felesége szervez. A rendezvényre Will régi barátai is hivatalosak. Ez különösebben nem is hangzik érdekesen, legalábbis addig, amíg ki nem derül, Will egykori asszonya pár évig eltűnt és azóta ő is kapcsolatban él egy másik fickóval. A felvezetés során megismerjük a karaktereket és bepillantást kaphatunk az egymáshoz fűződő viszonyaikba és még a múltjuk is kitárul előttünk. Miután ezeket a köröket lefutja a film, a felkészületlen néző is rájöhet, ez a vacsora nem sülhet el jól. És akkor én többet nem is árulnék el a sztoriról. Azt már most leszögezném, hogy ez egy igencsak erős alkotás. Több helyen is horrorként hivatkoztak rá, de az igazat megvallva, ez egy kamaradarabba helyezett pszichológia thriller, ahol a szereplőkön van a hangsúly. Így a tempó meglehetősen visszafogott, a cselekmény egy helyszínre korlátozódik, de a feszültség egyre jobban eluralkodik a képsorokon. Emiatt nem is tudnám ajánlani azoknak, akik a pörgős, adrenalinpumpáló alkotásokat preferálják. Mert ez egy nagyon visszafogott darab, ahol a játékidő nagy része az utolsó 15-20 percet készíti elő. És ezt fantasztikusan teszi. Eleinte elveszhetünk a sok figura között, de a készítők aztán kellő időt hagynak nekünk, hogy megismerjük jellemüket és motivációjukat. Nem mellesleg nagyon sokáig kétségek között hagy minket a történet, hiszen nem lehetünk biztosak abban, hogy a fenyegetés valós, vagy csak a zaklatott főhős képzeli be magának. Leginkább ez a legnagyobb ütőkártyája a mozinak. A rendkívül feszült képsorok is ebből a felállásból bontakoznak ki és így jó ideig szinte kiszámíthatatlan, hogy épp hogy is fog alakulni a következő jelenet. Erre a kiszámíthatatlanságra nagyszerűen rájátszik a nyugtalanító zene, az egyszerű, mégis nagyszerű operatőri munka és a helyszínek bevilágítása. A színészek játékával sincs gond, sőt, mindegyikük kiváló. Külön kiemelném a főszereplőt alakító Logan Marshall-Green-t, aki elképesztően erős alakítást nyújt. Az i-re a pontot az utolsó percek teszik fel, itt ugyanis felszínre tör az a rengeteg feszült elem, amit addig komótosan pakolt egymás mellé a film. Bár, a kiszámíthatatlanság érzete itt már nem érhető tetten, mégis nagyon megrázóak ezek a képsorok. Összességében, ez egy fantasztikus thriller, ami remekül adagolja a feszültséget és pazar karaktereket mozgat. Lassúsága néhányak gyomrát ugyan megülheti, de akik már kissé belefáradtak a sablonokba és a semmitmondó alkotásokba, mindenképp tehetnek vele egy próbát. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu