A tavaly készült, azonban az idén bemutatásra kerülő A meghívás című thrillerről nem sokat tudtam a megtekintése előtt. Különböző fórumokon találkoztam vele először, ahol sok néző elismerően nyilatkozott róla, emiatt úgy gondoltam, én is próbát teszek vele. Szinte mindenfajta előismeret nélkül ültem le elé (előzetest se néztem és a szinopszisát se olvastam el), egyedül a címre tudtam támaszkodni.
A történet főszereplője egy Will nevű férfi, aki új barátnőjével meghívást kap egy vacsorára, amit ex-felesége szervez. A rendezvényre Will régi barátai is hivatalosak. Ez különösebben nem is hangzik érdekesen, legalábbis addig, amíg ki nem derül, Will egykori asszonya pár évig eltűnt és azóta ő is kapcsolatban él egy másik fickóval.
A felvezetés során megismerjük a karaktereket és bepillantást kaphatunk az egymáshoz fűződő viszonyaikba és még a múltjuk is kitárul előttünk. Miután ezeket a köröket lefutja a film, a felkészületlen néző is rájöhet, ez a vacsora nem sülhet el jól. És akkor én többet nem is árulnék el a sztoriról.
Azt már most leszögezném, hogy ez egy igencsak erős alkotás. Több helyen is horrorként hivatkoztak rá, de az igazat megvallva, ez egy kamaradarabba helyezett pszichológia thriller, ahol a szereplőkön van a hangsúly. Így a tempó meglehetősen visszafogott, a cselekmény egy helyszínre korlátozódik, de a feszültség egyre jobban eluralkodik a képsorokon.
Emiatt nem is tudnám ajánlani azoknak, akik a pörgős, adrenalinpumpáló alkotásokat preferálják. Mert ez egy nagyon visszafogott darab, ahol a játékidő nagy része az utolsó 15-20 percet készíti elő. És ezt fantasztikusan teszi.
Eleinte elveszhetünk a sok figura között, de a készítők aztán kellő időt hagynak nekünk, hogy megismerjük jellemüket és motivációjukat. Nem mellesleg nagyon sokáig kétségek között hagy minket a történet, hiszen nem lehetünk biztosak abban, hogy a fenyegetés valós, vagy csak a zaklatott főhős képzeli be magának.
Leginkább ez a legnagyobb ütőkártyája a mozinak. A rendkívül feszült képsorok is ebből a felállásból bontakoznak ki és így jó ideig szinte kiszámíthatatlan, hogy épp hogy is fog alakulni a következő jelenet. Erre a kiszámíthatatlanságra nagyszerűen rájátszik a nyugtalanító zene, az egyszerű, mégis nagyszerű operatőri munka és a helyszínek bevilágítása.
A színészek játékával sincs gond, sőt, mindegyikük kiváló. Külön kiemelném a főszereplőt alakító Logan Marshall-Green-t, aki elképesztően erős alakítást nyújt.
Az i-re a pontot az utolsó percek teszik fel, itt ugyanis felszínre tör az a rengeteg feszült elem, amit addig komótosan pakolt egymás mellé a film. Bár, a kiszámíthatatlanság érzete itt már nem érhető tetten, mégis nagyon megrázóak ezek a képsorok.
Összességében, ez egy fantasztikus thriller, ami remekül adagolja a feszültséget és pazar karaktereket mozgat. Lassúsága néhányak gyomrát ugyan megülheti, de akik már kissé belefáradtak a sablonokba és a semmitmondó alkotásokba, mindenképp tehetnek vele egy próbát.

Démonok között 2. - Vélemények

2016-06-14 16:32.48

Egy próbát megér, sőt, ha úgy is premier utáni héten nézed, biztos nem lesznek annyian. Oké, még így is előfordulhat néhány barom, de azokra még talán rá lehet szólni, ahogy lentebb is írta más. A baj akkor van, ha a nézők nagyjából fele nem tudja visszafogni magát, mint az én esetemben:)

2016-06-14 16:19.23

Szerintem próbálj be egy délelőttit inkább, sőt, ha időd is engedi, akkor hétköznap menj:)
Úgy talán megúszod a sok hangulatrombolót.
Oké, nem olyan, mintha este mennél, de a terembe úgy is sötét lesz:D

2016-06-14 15:32.20

Hanghatás és a képminőség miatt tudom ajánlani a mozit, de tényleg óvatosnak kell lenni, nehogy belefuss abba, amibe én.
De igazából ha türelmes vagy, biztosabb megoldás az, ha egyedül nézed otthon, mert akkor tényleg ki lesz zárva minden külső zavaró tényező.

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2016-06-13 11:46.32

Alkonyattól pirkadatig

- Filmes Sámánok Rendje -

2016-06-11 14:09.29

Igen, a szemfülesek hamar kitalálhatják, hogy miért is ez a nick-név:)
Azóta minden oldalra ilyen néven próbálok regisztrálni, úgy hozzám nőtt:D

2016-06-11 14:07.46

Én annak csak örülnék. Szeretem az ilyen tabudöngető alkotásokat és ha mellé társul ez a morbid humor, az már nálam nyerő:)

2016-06-11 13:59.09

Lehet nekiugrok majd a későbbiekben.

2016-06-11 13:58.27

Hát, igen:)
Volt is ebből félreértés, mert sokan azt hitték az életkoromat jelzi a 13. Pedig azon már rég túl vagyok:D

2016-06-11 13:56.27

Sajnos még nem.

2016-06-11 13:51.22

Eleinte kicsit féltem az Ash-től, mert nem igazán voltam biztos benne, hogy a készítők egy ilyen egyszerű ötletből képesek lesznek e kisajtolni egy minőségi évadot, de pozitívan csalódtam. Ash humora a régi, ömlik a vér, ütősek a maszkok és baromi jól átadja az első 3 film hangulatát. Várom is a második szezont.
Preacher-t képregény formában nem ismerem, szimplán kíváncsiságból kezdtem el nézni, de az első két epizód nagyon betalált, tuti ott maradok előtte. Ha pedig a készítők tudják emelni a szintet "betegségek" terén, nagyon boldog leszek:)

2016-06-11 13:44.32

Első évad alapján kedvenc:)

2016-06-11 13:44.10

Kb. azóta, mióta az eszemet tudom:D
Ez a műfaj áll hozzám a legközelebb, igaz úgy vagyok vele, hogy bármilyen zsáner jöhet, de a horror nekem örök:)

2016-06-11 13:40.33

Én elég kicsi voltam, mikor belefutottam és akkor kb. teljesen lesokkolt:D
Azóta már érett fejjel is nekiültem többször is, de még mindig kiráz tőle a hideg, egyszerűen imádom az egészet, úgy, ahogy van:)
Azóta is ahhoz mérem az ilyen megszállós darabokat, de a léc nálam olyan magasan van az Ördögűző miatt, hogy valószínűleg azt semmi nem fogja megugrani.

2016-06-11 13:37.12

Arról még a blogra is írtam korábban, nálam átlagos a végeredmény. Akadnak benne jó ötletek, például a múlt és a jelen közötti ugrálás, de nem igazán ragadott meg a hangulat.
Ugyanettől a rendezőtől az idei filmje jobban tetszett, ott is egy sablonra épít, de viszonylag profibb módon és a feszültséget is ügyesebben domborítja ki, mint az Oculus esetében. Ez lenne az:

[link]

2016-06-11 13:09.39

Nekem szerencsére már a július szabad lesz, bár azért így se panaszkodhatok:)
A felkészülési idő alatt is pörgettem a filmeket, meg a haverokat se hanyagoltam el, lehet az eredményeken meg is fog ez látszódni:D

2016-06-11 12:58.37

Babadook nálam csak közepesre futotta, viszont a Voices nagy kedvenc lett.
Amúgy a frissebb felhozatalból ez is kifejezetten erős lett, bár inkább egy erősebb thriller, mint horror. Ha még nem hallottál róla, vess rá egy pillantást:

[link]

2016-06-11 12:53.29

Köszi előre is:)
Időm nekem se sok van mostanság, bár a blogra azért figyelek. Inkább tanulni próbálok, mert a következő hetekben 3 vizsgám is lesz.

2016-06-11 12:50.55

Igen, azt hiszem kétszer. Nálam ilyen megszállós filmekben az etalon Friedkin Ördögűzője, de az Emily Rose is tetszett. Örültem annak, hogy a témát meglehetősen földhözragadt módon tálalták a készítők, a befejezés után meg a nézőre van bízva, hogy akkor mit is gondol az eseményekről.
A színészi játékok is egész jók benne és feszült, parás részekből sincs hiány.

Démonok között 2. - Vélemények

2016-06-11 12:47.58

A 2013-ban bemutatott Démonok között igencsak szép siker lett, mind kritikai, mind anyagi szempontból. Számomra is igencsak kellemes élményt nyújtott, azóta már többször is láttam. Most pedig itt a második epizód, amit sokakkal együtt én is nagyon vártam.
A történet ismét igaz történeten alapul, de hogy annak mennyi valóságalapja van, azt nem igazán tudom. Én alapvetően nem nagyon hiszek a természetfeletti létezésében, de ha a készítők hatásosan tudják elmesélni a sztorit, akkor nincs baj. De még mielőtt elkalandoznék, lássuk, miről is van szó.
A főszereplő Warren házaspár épp egy kis szünetet tart és próbálják kipihenni fáradalmaikat. Ez azonban nem tart sokáig, mert megbízást kapnak Angliából, ahol egy családot túlvilági lények zaklatnak. Némi hezitálás után hőseink útra indulnak és eddigi legveszélyesebb ellenfelükkel találják magukat szembe.
Maga a szkript nem igazán bonyolult, de ezzel nincs is baj. Az alkotók mégiscsak egy dokumentált esetet vettek alapul és ahhoz nagyjából ragaszkodtak is. Ennek ellenére kapunk néhány fordulatot is és az első részben látottakhoz is egész jól illeszkednek az események. Egy kis párhuzam észre is vehető az Insidious első két részével, hiszen ott is hasonlóan illesztette egymás mellé a történetet a direktor.
De rátérnék a lényegre. Tényleg ijesztőre sikerült a produkció? Véleményem szerint igen. Wan most se bízta a véletlenre a dolgokat, ész nélküli ijesztgetések helyett elsősorban az atmoszféra építésre koncentrál, ezzel megágyazva a későbbi borzalmaknak. Ez kérem szépen, a régi iskola módszereinek a profi alkalmazása. A készítők direkt rájátszanak arra, hogy a néző már a sötétbe tekintve is rémalakokat képzeljen maga elé. Sőt, azzal is próbálkoztak, hogy ne legyenek teljesen kiszámíthatóak a hátborzongató jelenetek.
Persze, akik jól ismerik a műfajt, könnyen rájöhetnek, mikor jelennek meg a szellemek, azonban a borzongatás mégis működik. Az operatőri munka és a vágás nagyszerű, de Joseph Bishara hátborzongató zenei aláfestése is sokat hozzátesz a látottakhoz.
Aztán itt vannak a túlvilági szerzetek. Ismét olyan szellemeket/démonokat kapunk, akiket a film meglehetősen egyszerű módon ábrázol. És pont ezért ijesztőek. Igaz, rövid időre megjelenik egy elég gyenge CGI-figura is, ennek annyira nem örültem. Engem egy kicsit ki is zökkentett a film hatása alól, de szerencsére nem kapott sok szerepet.
A 134 perces játékidő elég terjedelmesnek tűnhet, de a történések ügyesen lettek elhelyezve a sztoriban. Az első részhez hasonlóan itt is komoly szerepet kap a dráma, de ez egyáltalán nem zavaró. Így legalább kellően megalapozottak a karakterek, akár még izgulni is lehet értük (persze, ha nem vagyunk tisztában a valódi történésekkel). A színészek játékára sem lehet panasz, a Patrick Wilson-Vera Farmiga páros még mindig jól működik.
Mindent összevetve, számomra megfelelt az elvárásoknak a végeredmény. Ismét egy rendkívül profi módon tálalt, ijesztő szellemes horrort kaptam, amit a jövőben biztos többször megnézek majd. Hogy jobb e, mint az első rész? Számomra egy szinten mozog a két alkotás.
Wan újra bebizonyította, hogy sokszor látott sablonokból is fel lehet építeni egy szórakoztató mozit, szimplán csak tehetség kell hozzá. Kíváncsi vagyok, érkezik e majd folytatás, ha igen, én biztos vevő leszek rá.

- Filmes Sámánok Rendje -

2016-06-11 11:30.43

Ma mindenképp nekiülök megírni, de az szerintem csak este lesz fent. Az ajánlókat blogon mindig 7 óra környékére időzítem és miután kikerült, utána hozom ide.

2016-06-11 11:24.54

Ott lehúztam a rolót. Nem volt időm rá, meg kicsit rá is untam. Ezért csatlakoztam ezekhez a srácokhoz, mert ide igazából akkor írok, amikor kedvem van és elég szép nézettséget is hoz. A saját blogom legnépszerűbb bejegyzését ha 50-n elolvasták, itt meg a leggyengébb is 500 körül mozog. Így már több értelmét látom a dolognak:)

2016-06-11 11:18.02

Ez lenne az:

[link]

Kb. tízen csináljuk, én általában az ajánlókat írom. Itt is Jason13 néven vagyok fent és általában amiket ide levések, azokat hozom filmkatra is véleményként.

2016-06-11 11:07.23

Azt csak akkor nézem meg, ha nem állítja földbe a kritika. Előzetes alapján egy tucat jumpscare-horrornak néz ki, aminek a története se tűnik valami érdekesnek (tiszta Darkness Falls).

2016-06-11 11:02.43

Ha teheted, akkor inkább várj legalább egy DVD-ripre, mert ez pont az a film, amin tényleg ront a mozis kép és hang.

Amúgy a hangzás ütött rendesen, de az operatőri munka volt az, ami igazán megfogott. Akad rengeteg képi utalás, melyet csak akkor vesz észre az ember, ha kellően koncentrál és néha a szellemek/démonok is láthatóak a kép sarkában nagyon rövid ideig. Például az ilyen megoldásokért is szeretem Wan-t.

Majd akkor osztályzok, ha meglesz a blogra az ajánló. Úgy szeretem, ha a csillag mellé írás is jár:)

2016-06-11 10:52.34

Sajnos igen, de a legzavaróbb mégis a rengeteg pofázás volt. Haverjaimmal mi pont a legfelső sorban ültünk és pont mellettünk volt egy rendkívül idegesítő banda. Az volt a legbosszantóbb, amikor hangosan tárgyalták épp a feszült jelenetek alatt, hogy na, akkor majd most jön az ijesztés. Persze, mindig elszámolták magukat.
A vicces az volt, hogy hiába nyomták a laza stílust, a parásabb részeknél mindig felszisszentek és megugrottak.

2016-06-11 10:46.57

Elég durván. Meg is lepődtem, mert a 17:15-s vetítés után volt még egy este 8 órás és úgy voltam vele, legyen az előbbi, hátha nem lesznek annyira sokan. Aztán már a kasszánál várni kellett legalább 5-10 percet, mire sorra kerültem. Még szerencse, hogy volt foglalásom, mert már csak az alsó sorok szélén lett volna hely.

2016-06-11 10:43.16

Ha nagyon nem bírsz várni, szerintem egy délelőtti vetítést próbálj meg kifogni, ott hátha kevesebben vannak. Vagy ahogy korábban írtam, várj pár napot, utána úgy is csappan az érdeklődés.

2016-06-11 10:35.08

Én nagyon régóta járok és most vettem észre pár dolgot (a zavaró közönségen kívül), melyek anno nem zökkentettek ki, de mostanság már igen. Ilyen a popcornos tasak zörgése, meg amikor a mellettem ülő bontja kóláját, esetleg a szívószállal szerencsétlenkedik. De a kedvencem az, amikor az első 5 perc után érkezik meg egy 10 fős csoport és mire a sötétben megtalálják a helyüket, én alig látok valamit a vászonból.

elejére ... 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk