Nagyon vártam, sokat reméltem tőle, és ágaskodtam amellett, hogy igenis szükség van rá, mert az egyébként remek könyv megérdemel egy ilyen szintű, egyedi látványvilággal megáldott rendezőt..
No film lement és én kerestem rendületlenül azokat a mozzanatokat, jeleneteket amelyek bizonyítják, hogy szükség volt erre is.
Pár apró változtatás volt a történetben, ami nem biztos, hogy javára vált a végeredménynek, sőt arról sem vagyok meggyőződve, hogy indokolt volt
A történetet a svéd film és a könyv után szinte fejbe le tudnám játszani, így én inkább a megvalósítás aspektusából figyeltem az eseményeket. Azért azt le kell írnom, hogy bizony vannak jelenetek, amelyből tisztán érezhető Fincher jelenléte, profizmusa, a hangulatra sincs panasz. Rooney Mara Salandere kisebb változáson ment keresztül, talán egy kicsit fellágyultabb verziót tapasztaltam, de ez sem hiba, a színésznő kiváló munkát végzett, és levetkőzte minden gátlását. Daniel Craig Blomkvist-je nekem túl macsós volt, az eredeti verzió karakterével jobban össze tudtam egyeztetni a leírtakat.
Szóval kerestem miért is volt szükség erre, de csak pár apróságban találtam olyan változást, ami adott pluszt, de végül tök semleges tekintettel álltam fel, és nem feltétlenül jó érzéssel hagytam el a termet.
Kardoskodtam a feldolgozás szükségessége mellett, de nem győződtem meg róla...

110. Kondi76 (2012-01-26 07:37.35)

A film nagyon jó. Számomra nem lett jobb, mint a 2009-es (azt néhány napja néztem), ha választanom kellene talán az eredeti egy picit jobban megfogott (de ez abszolút szubjektív dolog). Ami biztos, hogy ez Finchertől egy újabb film amit megjegyzek a Hetedik, a Harcosok klubja és a Közösségi háló után... TÖBB ILYET A MOZIKBA!

109. Liz-i (2012-01-25 16:57.40)

- (válasz Sallina 106. hozzászólására)

Nincs időm olvasni :-( Pedig kölcsön is kapnám mindegyik részt. Mind 3 részét már láttam egyébként filmen. Azok ennyire nem tetszettek. Meg hát azok is kicsit elnagyoltak voltak, de lehet ha lesz aprólékos amerikai verzió, akkor kitisztul majd a kép. Vagy tényleg el kell olvasnom a könyveket :-)

108. Valentino (2012-01-25 15:27.43)

Nagyon dinamikusra és stílusosra sikeredett. Részletesebb és aprólékosabb munkának tűnik az amúgy általam is kedvelt svéd elődhöz képest. Bár a karakterek domborulatában észrevenni némi változást, mint Mikael macsósabb eleganciája, valamint Lisbeth jobban hangsúlyozott törékenysége (hiányzott Rapace égetően szigorú tekintete), de ezek számomra nem aberrációk. A film üzenete, a karakterek mélysége, kapcsolatuk komplexitása valamint a nyomozás izgalmai nagyon átjöttek, így ezek okán az olvasatomban már nem kérdéses a film létjogosultsága. Mindezt erősítheti az, hogyha Fincher, a svéd trilógiával ellentétben a folytatások alatt is képes tartani ezt a minőséget. Persze Fincher lehet nagyobb örömöket is okozhatna követőinek, ha tabudöntögető neo-expresszionista stílusát egyedi ötletekre lődözné, de szerintem azért már bizonyos, hogy a Millennium trilógia is jól áll a rendezőnek.

Nehéz választanom a két tetovált lány között - nem mintha ez fontos lenne. De akik előszőr a svéd verzióval ismerkedtek, azok részéről érthető, hogy Rapace akkor az újdonság erejével lecsapva egy arasszal nyert (megannyi nézőpont kérdése). De szerintem Mara is teljességgel átadja a bosszúálló hősnő emlékezetes egyéniségét: akik ezzel a filmmel kezdik, azoknak is éppúgy garantált, hogy a nem hétköznapi hősnő minden stílusvonásával és jelképével örökre megrögzül.

4,5*

107. J.D.F. (2012-01-25 10:24.11)

Én még csak készülök megnézni az amerikai változatot. Csak arra a töbek által kritizált pontra világítanék rá egy kicsit, miszerint a svéd változatban Lisbeth antipatikus jellem. Kérem szépen, olvassuk csak el mégegyszer a könyvet. Lisbeth nem egy kedves, mosolygós, visszahúzódó lány. Éppen, hogy eleinte nem túl szimpatikus, dúrva jellemvonásai vannak, később egyre jobban megértjük, egyre jobban kezdjük megkedvelni. Tesszük ezt úgy, hogy nem nyomják le a torkunkon, hogy "ő egy szimpi szereplő kell, hogy legyen!" És Noomi Rapace szerintem ezt tökéletesen játszotta el nekünk.

Ettől függetlenül kiváncsi vagyok az amerikaira. Hátha egy-két dologban tud újat mutatni. Bár nem fogom tudni objektíven nézni. A svéd változat nagyon a szívemhez nőtt.

106. Sallina (2012-01-25 09:57.40)

- (válasz Liz-i 104. hozzászólására)

Akkor csak biztatni tudlak az olvasásra :). Az amerikai verzió volt hitelesebb a könyvhöz. A kapcsolatuk egy fontos összetevő a folytatáshoz.

105. Ninilss (2012-01-24 14:08.24)

láttam mindkét filmet,megmondom őszintén,nekem a svéd verzió rejtélyesebb,"hidegebb" volt mint ez.Mindkét filmnek megvannak az erősségei,de a szívem az első filmhez húz.

104. Liz-i (2012-01-23 22:59.53)

- (válasz Sallina 102. hozzászólására)

Én sajnos nem olvastam :-(
Egyébként a svéd verzióból úgy tűnt, hogy "az affér" kettőjük között csak egy egyszeri alkalom volt, míg az amerikai verzióban az után is hellyel-közzel együtt voltak. Ezen is meglepődtem.

103. Sallina (2012-01-23 11:17.22)

- (válasz Az utolsó Filmcézár 67. hozzászólására)

Nem épp emiatt linkeltem be. Hanem a sztori miatt, ebből is látszik, hogy nem film remake hanem könyv adaptáció. Amúgy miért is ne gondolkodhatna? A karakterek jók, szerintem (bár nekem Noomi jobban tetszett) az új lány megérdemel egy elismerést ezért a szerepért.

102. Sallina (2012-01-23 11:11.28)

- (válasz Liz-i 100. hozzászólására)

Veled értek egyet :). Tegnap este láttam. Teljesen más a két film, és mégis mind2 jó. Nekem ebben az tetszett, hogy hűebb volt a könyvhöz.

101. Colby86 (2012-01-23 10:58.15)

David Fincher alapvetően két féle filmet képes készíteni: iszonyatosan jót és jót. Előző kategóriába tartozik a Hetedik,Játsz/ma,Harcosok klubja, Benjamin Button, A közösségi háló. A második kategóriába pedig az Alien3,a Zodiákus,a Pánikszoba és most már A tetovált lány. Sokat nem tudott hozzáadni a svéd elődhöz, kicsit bravúrosabb rendezői megoldásokat vártam volna, és sötétebb hangulatot. Persze még így is kimagasló film annak, aki nem látta a svéd verziót, de nem olyan zseniális mint pl a Hetedik. Aki még a svéd és az amerikai verzió megtekintése előtt áll, annak inkább a svéd verziót javaslom!

100. Liz-i (2012-01-22 21:48.11)

Hú, nehéz dió rangsort állítani az eredeti, meg ez között. Az "eredeti" Lisbeth először is nekem jobban tetszett. Talán azért, mert őt láttam először. Rooney Mara is tökéletes volt, de valahogy mégsem ő "az igazi". Ebben az amerikai verzióban az tetszett jobban, hogy sokkal több olyan apró részlet volt, amiből kiderültek olyan dolgok, amikre az eredeti megnézése után rá sem lehetett jönni. Valahogy mintha az első változatot úgy készítették volna el, mintha azt feltételezték volna, hogy a nézők már elolvasták a könyvet, kicsit összecsapott volt. Pláne így, hogy az amerikai verzió után. A több párbeszéd is "jót tett" a filmnek Bloomquist és Lisbeth közt. A "megtorlós rész" pedig (a "gyámon") kimondottan sokkal jobb lett itt. Ez a film szép kerek egészet alkot, az eredetinél maradt kis hiányérzete az embernek, mintha minden második jelenetet törölték volna. Az sokkal "hidegebb" film volt. Ebben még nagyon tetszett a kis szurkálós humor, amit néhol elszórtak benne. Az is jobban tetszett ennél, hogy a szereplők magánéletébe nagyobb betekintést kaptunk.
Mindent összevetve mégis azt mondom, hogy nem tudom, melyik tetszett jobban. Ez teljesen érthető volt, viszont a másikban Lisbeth nálam "mindent vitt", és különös karakterű film volt.
Talán egyébként fordított sorrendben kellene megnézni őket: ez után már minden világos lenne, jöhetne a "butított" verzió.

99. Siddharta (2012-01-22 21:05.14)

[link]

98. Chris92 (2012-01-22 20:24.16)

- (válasz Chris92 97. hozzászólására)

Ja és utóiratként: Nagyszülőt, barátnőt, fitala csemetét ne erre a mozira vigyünk és ezt komolyan mondom. A Fight Club óta, ez a direktor legkeményebb mozija.

97. Chris92 (2012-01-22 20:08.30)

Blaszfémiával nyitok: Jobban tetszett, mint a svéd.
Sőt, rögvest tovább megyek a hergelésben: A film nem remake. Hanem adaptáció. Egy feldolgozás, egy másik nemzetiségű rendező keze alatt, aki nem az első filmadaptációt, hanem a regényt tartja kiindulási pontnak.
Legyük olyan szívesek és tegyük tisztába a dolgokat, mielőtt nekiállunk köpködni az amcsikra, ugyanis a fogalmak között jelentős eltérés van a kettő között. Amerikai fiai igenis szeretnek külföldi filmet nézni, nemhiába ad az Akadémia aranyszobrot legjobb külföldi filmnek és az alacsonyabb bevételi mutatók is inkább az ottani filmforgalmazói oligarcha döntéseinek (kevés vetítés, kevés moziban, zéró reklám) köszönhető, mint az átlagpolgárnak. Lehet mondani vádakat, mondván pénzéhségből és feleslegesen csinálták meg ezt az álomgyár nagymenői, de (mégha esetleges igazság van benne) most a mozikba kerülvén a siránkozás már felesleges. Minőséget lehet kérdőjelezni, de létjogosultsága Fincher verziójának ugyanannyi van, mint Niels Andren Oplev-nek. Ő ugyanis véleményem szerint művészi indíttatásból készítette el saját verzióját. Ha pénzt akart volna, átdobta volna ezt a projektet egy szimpla iparosnak, és egy robbanásokkal teli popcornmozit csinált volna meg, de nem. Okosabb és tehetségesebb direktor ő annál.
A thriller zsánerben mindig is otthon érzete magát és a csavaros, nyomozással, sötét, véres titkokkal és nemegyszer sokkoló momentumokkal felvértezett történet szinte adta is magát. A történet és annak főbb cselekménypontjai ugyanazon a vonalon mennek keresztül, mint a svéd, így aki azt látta (mint én) vagy esetleg olvasta a regényt (én még mindig nem) annak nem fog túl nagy meglepetést okozni a végkifejlet, csak azoknak, akiknek friss lesz az élmény. Engem viszont mégis megdöbbentett az, hogy mennyire lekötötte a figyelmemet és ez a rendező érdemére írható. És most egy sarkaltos ponthoz érkeztem. A két film közötti összehasonlítás elkerülhetetlen, így ennek tükrében próbálok az amerikai és a svéd változat pozitívumait mérlegelve, érveli, és egyben megindokolni döntésemet Fincher mellett. A svéd változat egy igazi skandináv szinten szikár, nyers, naturalisztikusan realista megközelítést alkalmazott, amibe az alacsonyabb költségvetés is beleszólt. Az amerikainak szintén nincs szégyenkeznivalója a fentiek terén, de egy markáns, lecsiszolt képi világot és ezáltal egy másfajta atmoszférát is teremt meg és erre még Trent Renzor indusztriális alapú furcsa zenéje is rádob egy lapáttal
A svéd változat a történet mellett sokat fektetett a karaktere mélyítésére. Fincher verziójában ez a karakterábrázolás kissé felszínesebb és kevesebb ecsetvonással és kontúrral van ábrázolva. Viszont nála sokkal kiegyensúlyozottabb a dramaturgia, feszesebb a cselekmény és történetvezetés, nincsenek üresjáratok vagy kizökkentő momentumok. A precízebb vágások és a kitűnőbb kamerakezelés is hozzá és a videoklippes múltjához köthető, a nyitó stáblista jelenet alapján ezt le se tagadhatná. Nagy kérdés viszont a színészi játék hatékonysága. Összehasonlításokba nem merészkedek, de azt el kell mondjam, az impozáns gárda fantasztikus teljesítményt nyújt, ahogy a két főszereplő is, méghozzá azért mert máshogy közelítik meg karaktereiket, mint svéd kollégáik. Rooney Mara Lisbeth-je törékenyebb, érzelmi kisugárzásában ambivalensebb, de valamiért sokkal rokonszenvesebb is, míg Daniel Craig egy sokkal eltökéltebb, határozottabb oknyomozó újságírót alakít, mint Michael Nyqvist. Ha fejberúgnak akkor se tudnék, konkrét döntést hozni, melyik páros a jobb.
Ennek tükrében a meccset a lezárás döntötte el nálam a 2011-es verzió javára. Félreértés ne essék, ezen a téren ez a változat sem tökéletes. Ugyanaz a hiba, másnéven a túlnyújtottság jellemzi mint a svédet (ezt a verziót sem ússzuk meg két és fél óra alatt), de Fincher hosszabb körítésű, hidegebb és kissé espionage lezárása sokkal jobban illet ehhez a történethez, mint az eredeti kissé, összecsapott meseszerűen „minden jóvá válik” félé lezárása, ami jégcsákánnyal verte szét az addig mesterien kiépített atmoszférát.
Jó, történet, precíz, olajozott, mégis stílusos kidolgozás, remek színészi körítéssel: ez jellemző mindkét változatra, mindkettőt ajánlom. Ez is csak a fenti szegényesen összeharácsolt okok miatt tetszett nekem jobban, mindesetre kiváncsi lennék, hogy vajon a másik két részt hogyan adaptálnák, mert azokon lehetne mit javítani.

96. HMáté33 (2012-01-22 19:41.21)

- (válasz Hun.DiZaG 94. hozzászólására)

svéd, ugye...

95. Selene22 (2012-01-22 19:11.57)

Egyet kell hogy értsek veletek!
Megnéztem mind a két változatot,
és a 2011-es sokkal veri a svéd változatot.
Ez ezerszer jobban sikerült,mert Lisbeth karaktere nagyon tenyérbemászó volt az eredetiben,teljesen unszimpi volt a csaj,itt pedig nagyon kedvelhető volt.

94. Hun.DiZaG (2012-01-21 23:21.24)

Hát maximálisan kijelentem, hogy 2011-es örök első helyezett, Finchernek pedig nem volt jobb rendezése 99' óta, legfeljebb csak közel ilyen erős!! Norvég verziót szépen lehet is elfelejteni,imdb-n gondolom annak rajongói "húzták le" 8.2-re, van ebben még kraft bőven...

93. Markil (2012-01-20 20:11.20)

Pár órája láttam a filmet, de még mindig a hatása alatt vagyok. Brutál jól megcsinálták!!! :) Sokkal könyvhűbb, mint a svéd változat, az se volt rossz, de emellett számomra labádba se rúghat. Egyszerűen olyan hangulatot teremt Fincher, hogy beszippant és nem enged el.A színészek előtt meg le a kalappal...pont így képzeltem el Lisbethet és Mikaelt, Craig és Mara tökéletes alakítást nyújtottak.A zenéje meg valami fenomenálisan jó, egész nap az megy nálam. Én csak ajánlani tudom mindenkinek. :)

92. Magnus (2012-01-20 19:05.26)

Nekem egy picikét csalódást okozott a film, és pont David Fincher miatt! Az egyik kedvenc rendezőm! Az Ő filmjeinek különleges a hangulata van (kivivé a Közösségi háló) és ez ebből a filmből nagyon hiányzott!
A történet adott volt azzal nincs semmi gond, a színészek is megfelelőek voltak bár ebben a változatban nem volt annyira "tüskés" és különleges Lisbeth karaktere sokkal barátságosabb volt mint a svéd változatban.
Az a film sokkal jobb volt mint ez főleg a hangulatában! Ott inkább a krimi részével foglalkoztak ebben pedig a szereplők kapcsolataival.
Sajnos nem sikerült igazán jóra ez a film!

91. Szmöre,a róka (2012-01-20 18:48.22)

[link]

90. Schrödinger macskája (2012-01-20 18:35.56)

Ne veszekedjetek már ezen. Nekem bejött, egy teljesen más atmoszférával rendelkező bűnügyi thriller. Nem tudják utánozni a svédet, nem is akarták, és ha egy könyvből készülnek, akkor miért lenne más a történetük? Mondjuk ez még hűebb a Milleniumhoz, mint előző társa.

89. Tpet (2012-01-20 15:45.30)

Én még nem láttam. Megéri letölteni???

88. Su-30mk (2012-01-20 05:03.26)

Ezek szerint ennyire nulla az épkézláb forgatókönyvek száma Hollywood-ban, hogy már egy Finchernek is egy pár éves film remake-jét "kell" elkészítenie? Elég elszomorító. Nagyon várom már a "régi" Fincher visszatértét aki ontotta egy időben a mai napig ikonnak számító filmeket. Hogy ezzel a filmmel nem evezett vissza ezekre a vizekre, az egészen biztos. Én egyszer megnézhető, tűrhető iparosmunkának értékelem ezt, annak ellenére hogy a színészek jók voltak.
Nem is értem igazán, hogy ezt most Finchernek miért kellett...
Ami viszont szenzációs volt, az a film kezdése amíg a stáblista megy. A rendező úr le sem tagadhatná, hogy vérprofi videokliprendezőből avanzsált át a mozifilmek világába. A film legeleje egy igen fantáziadús vizuális "orgia", tényleg magával ragadó. Sajnos mindezt a filmről már nem tudnám elmondani.

87. Atzel (2012-01-20 00:21.25)

Amúgy egy ideig a film alatt, kajak azt éreztem, h M. Vagnert a svéd filmek Blomkvist-je alakítja :DD sztem hasonlítanak.

86. Zsizell (2012-01-19 23:37.38)

- (válasz Schott 84. hozzászólására)

Mert az amerikaiaknak "európaitlanítani" kellett, hogy megértsék :)

85. The Duke (2012-01-19 21:09.37)

David Fincher megint remek munkát végzett, és megmondom őszintén ez jobban tetszett mint a svéd film. Daniel Craig és Rooney Mara alakításaik tökéletes.

84. Schott (2012-01-19 20:37.21)

Minek egy 2 éves filmnek remake?

83. Atzel (2012-01-19 18:50.51)

Klassz, mint ahogyan az várható volt Fincher egy hibátlan filmet csinált, csak annyi a baj (és én ettől nem tudok eltekinteni) hogy ezt már láttuk egyszer. Még, ha az egy köpet vacak lett volna, akkor azt mondom oké, rendezd újra, alig pár év elteltével, de így, hogy nekem azzal sem volt bajom. Sőt nekem Noomi jobban bejött.