Fórum - HISTORIA (23. oldal)

elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 végére

92. Roberto (2007-05-01 00:31.41)   - (válasz Jose 91. hozzászólására)

mert egyértelműen görög, sztem,

91. Jose (2007-05-01 00:28.01)   - (válasz Roberto 89. hozzászólására)

Bocsi, de ezt nem tudtam lefordítani! No comment, mert olyan szar, vagy no comment, mert egyértelműen görög? :)

90. Roberto (2007-05-01 00:25.54)   - (válasz Roberto 88. hozzászólására)

Meg sztem Akhilleusz magas tisztviselő volt a rngoknál: nem csupán egyszerű katona, ezért is jár alapból a sörény. Lásd Leonidásnál is.

89. Roberto (2007-05-01 00:20.49)   - (válasz Jose 87. hozzászólására)

No comment

88. Roberto (2007-05-01 00:17.39)   - (válasz Jose 86. hozzászólására)

Na mindegy, mi ilyenket nem vettünk eddig:DD, de hogy ezért ne nézze végig valaki, mert szerinte nem görög sisak volt rajta (gondolom hiányolta a sörényeket, mi?, a sisak tetején?), akkor üznem neki, h nagy barom volt.XD

87. Jose (2007-04-30 23:46.19)   - (válasz Jose 86. hozzászólására)

Itt van ni egy kép róla: [link] Valóban mintha meg lenne egy kicsit variálva, de szerintem akkor is görög! Hájják még ha nem a! :)

86. Jose (2007-04-30 23:40.25)

Ez nem olyan lényeges, de azért csak meg szeretném kérdezni! Egyik haverom mondta, hogy az ő egyik ismerőse töri szakra jár és hogy szerinte a Trója c. filmben Brad Pitt római sisakot viselt és amikor meglátta, hogy ez mekkora baki akkor nem is nmézte tovább. Szerény véleményem szerint ez baromság, mert az görög sisak volt. Olyat lehet látni a külömböző ókori görög vázákon is a harcosokon. Valaki ért ehez?

85. Pítör (2007-04-24 23:53.13)

Az első légidesszantról nekem a szovjet hadsereg ugrik be valamiért.

84. Orgona (2007-04-19 16:14.05)   - (válasz Legisfalk 81. hozzászólására)

Ami azt illeti a Gotha típusú bombázó sem volt semmi.

83. Legisfalk (2007-04-17 21:18.26)   - (válasz Roberto 82. hozzászólására)

Első légidesszant? Pff... Gondolom, a németek, valószínűleg északon, Dánia és Norvégia ellen. De ennek utána kellene járnom, nem tudom biztosan. Láttam az előző akcióidat, de nem volt időm hozzájuk szólni, most is csak bekkukkantottam. Majd egyszer...

82. Roberto (2007-04-17 21:14.07)   - (válasz Legisfalk 81. hozzászólására)

Meg tudtommal a németek használtak olyan légidesszant akciót, amivel asszem 1940-ben seperc alatt elfoglalták Dániát. Ez gondolom igaz. Egyébként régebben szemtől hittem, h az amerikaiak használták először a légidesszantakciókat, tudod a híres 101-esek, akik még ma is tevékenykednek. de hogy hol, azt most nem tom megmondani.

81. Legisfalk (2007-04-17 21:03.16)

Üdv, Rau! Köszönöm kérdésed, igazi ínyencség, öröm lesz bocolgatni egy kicsit. :) A filmet nem láttam, de a Nagy Háború eseményei és a fegyverek iránt élénken érdeklődöm, szóval azt hiszem, a következőket biztosabbra veheted, mintha mondjuk a középkor gazdasági kérdéseiről érdeklődnél. Az egyik pilóta pisztollyal kilövi a másikat, teljesen elképzelhető dolog, hiszen a háború elején a repülőgépeken még nem volt semmiféle fegyver, csak amit a pilóták magukkal vittek. Szóval az első hónapokban még csak pisztollyal, puskával lődöztek egymásra a levegő gladiátorai, a géppuskákat csak később szerelték fel a gépekre, bár a pilótáknál természtesen ekkor is maradt kézifegyver, egyrészt ugye mert katonák voltak, sőt, tisztek, másrészt meg ki tudja, hol értek földet, harmadrészt pedig, ha lángol a motor, talán jobb egy golyóbis a koponyába, mint kivárni, hogy leégjen az ember fejéről a hús... A korabeli revolverek nem sokban különböztek a maiaktól, hatásos lőtávolságuk nagyjából 50 méter. Persze ez nem azt jelenti, hogy a lövedék 50 méterre repül, hanem azt, hogy 50 m-ig pontos. Szóval akár egy 2-300 méterre lévő célpont is eltalálható egy pisztollyal, de az már csak a szerencsének köszönhetően. A triplán valószínűleg egy Fokker volt, ami megjelenésekor rendkívül hatékony gépnek számított, bár a háború végére már kevésbé volt félelmetes harceszköz. [link] A franciák több géptípust is használtak, úgy hiszem, a Nieuport-ok voltak a legelterjedtebbek, ezen a képen több változatuk is látható: [link] Mellékesen jegyzem meg, hogy szerintem a háború legelképesztőbb repcsije a német Staaken bombázó volt, egy valódi repülő szörnyeteg, majd' 1000 kg bombateherrel. Ha jól tudom, az antant pilótáinak egyet sem sikerült lelőniük, mivel az óriásgép motorjainak szele megdobta a közelébe repülő kisebb vadászgépeket, ráadásul 5 géppuska védte a nagy madarat, amit főleg éjszakai bombázásokra használtak, London ellen. Sajnos nem sok jó kép van róla. [link] Az ejtőernyő ötlete nagyon régi dolog, már a középkorban is többen kísérleteztek vele Kínában és Európában. Feljegyeztek pár sikeres ugrást is, főként tornyokból, illetve más magaslatokról. Repülőgépből először 1912-ben ugrott egy amerikai vállalkozószellem, mégpedig sikeresen. A katonai repülőgépeken viszont csak 1917-től rendszeresítették, elsőként a németek. A Nagy Háború ejtőernyői még igen nehézkes, nehezen használható holmik voltak, csak a háború után, a 20-as években fejlődött ki a modern ejtőernyő.

80. Rauschi (2007-04-17 19:42.18)   - (válasz Legisfalk 78. hozzászólására)

Halihó, Legisfalk! Köszönöm az észrevételedet, és most már tényleg csak az van hátra, hogy megnézzem a filmeket. - he-he-he No de most jöjjön a következő kérdés. - ha-ha-ha Pontosabban a másolása. Ugyanis ezt még a Flyboys - Égi lovagok című film kapcsán kérdeztem Tőled. "Ui.: Legisfalk - Nem tudom, hogy láttad-e már a filmet. Ugyanis volt a végén egy jelenet. Mikor a két ellenséges repülőgép egymás mellet van, és az amcsi pisztollyal nyírja ki a németet. Hogy ez mennyire valóságos? Esetleg mennyire kamu? A Németeknek 3 fedeles, míg a farnciáknak 2 fedeles gépük volt. Milyen típusúak voltak ezek?" Ezt annyival egészíteném ki, hogy nem a gépet lőtte le, hanem a pilótát. Ugyanis Pitör félreértelmezte a mondatot. Azaz nem, mert Én nem voltam pontos. - ha-ha-ha Emlékszem egyszer magyaráztad valakinek, hogy mekkora a hatótávolsága egy pisztolynak. Ez egy hatlövetű forgótáras pisztoly volt. A film hozzászólásomban megemlítettem azt is, hogy ezek a pilóták egyáltalán nem használtak ejtőernyőt. Erre Pitör mondta, hogy ez furcsa, ugyanis az ejtőernyő már korábban létezett. S ez lenne a másik kérdésem, hogy mikortól számíthatjuk az első ejtőernyőket? vagy... A katonaság mikortól használ ejtőernyőket? Mert a filmben nem nincs, és az I. világháború idején játszódik. Csak ennyi lenne. - he-he-he Minden jót! Tiszteletem!

79. Roberto (2007-04-17 16:10.39)

Ardennek folyt. köv: Meglepetésszerű támadás Az amcsik az Ardenneket "GHOST FRONT"-nak nevezték, mivel csupán a papírforma szerint volt impozáns a szövetségesek ereje. Ténylegesen kb. 75.000 főből álló hat gyenge ho. állt ott. Ebből kettőt, azért küldtek az Ardennekbe, hogy kiüssék a hürtgeni-ütközet hibáít. Másik kettő nemrégebben érkezett Európába.(28., 4., ill utóbbinál 99. és 106. ho) DECEMBER 16-án hajnal 4 óra 00 perckor 2000 német löveg tüzet nyított az amcsi közlekedési vonalakra, riadalmat és káoszt okozva az amcsi frontvonalbeli egységek között . Sok amcsi közkatonák, akik feltételezték, h a frontvonalon vannak, megdöbbentek, amikor azt látták, hogy a geepek telezsúfolva amcsikkal, (1 geep/6 fő) riasztó infót és új parancsokat üvöltve haladnak előre, nyugat felé: "A nácik áttörtek... Vonoljatok vissza a lehető leggyorsabban! Majd intézkedünk az önök érdekében" és így tovább... Skorzeny bízott benne, h át tud csempészni 2000 német katonákat, akik amcsi egyenruhában voltak, de végül csak 800 főre gyarapodott Skorzeny német katonái. A 800 német közül Skorzeny reményében mindössze tucatnyiszám tudta elhitetni, h ők angolszászok. Végül lelepleződtek, és legtöbbjüket kivégezték, de csempésztetésük nagy káoszt, félelmet keltett. Az ardenneki frontvonalon belül-kivül úttorlaszokat, kis vámhatárt, ellenőrző pontokat létesítettek az amcsik, és így mindenkit kihallgatván engedték útjukra az érkező konvojokat. Egy utazás így nem fél órába került, hanem több mint 4 órába. Hát ilyen volt régen a "vám". És ez nemcsak párszor történt meg, hanem sok ezerszer. Az Ardennek közepén Manteuffel 5. páncéloshadseregének harckocsiai nagy felfordulást okoztak a 28. és a 106. amerikai ho-okegy részénél. Mindkét szövetséges ho részeikre hullottak, és ezután St. Vith és a híres BASTOGNE útkereszteződéséhez igyekeztek. Délen Branderberger 7. gadserege megverte a 28. ho 109. ezredét, visszaszorítva D-NY-ra. Úgy tervezték, h a döntő előrenyomulást a 6. SS-páncéloshadsereg északon fogja végrehajtani. Az élen egy Kampfgruppe fog haladni Jochen Peiper Obersturmbannführer, egy 29 éves SS-tiszt parancsa alatt, aki félelmetes hírnévre tett szert az orosz fronton. Amikor a Peiperhez tartozó Kampfgruppe menetelét vonalát megtervezte, Peiper úgy döntött, h a a menetoszlop élére a tigriseket állította. Ez jó döntés volt, mert ugyebár az amcsik besz@rtak ennek jelenlétéről, még csak a megemlítéséről is. 48 óra alatt Peiper áttört az Ardenneken Stavelotig. Egysége 40 km-t tett meg, maga mögött meggyilkolt amcsikat és belga civileket hagyva. 19 amcsi powot (hadifogoly) Honsfeldnél, 8-at Ligneuville-nél, 86-ot Malmédytől délre és kb. 100 fegyvertelen belga civilt. Hosszú időt vett igénybe, amíg a német támadás híre kiszivárgott az Ardennekből. A problémát részben az okozta, h a felrobbanó tüzérségi lövedékek repeszei és Skorzeny kommandósai elvágták a telefon- és távíróvezetékeket. A legfőbb problémát a fiatal tisztek tehetelenségei adták. Ők hozzá voltak szokva, h a németek csupán védekeztek, DE hamarosan ők fognak így járni Bastognenál például Eisenhower és a SHAEF (versaillesi főhadiszállás többek közt Bradleyvel) Patton 10. páncélosho-át az áttörés déli szárnyára rendelte, mialatt a 7. páncélos ho-nak feladatul szabta az északi szárnyon, St. Vithnél lévő útkereszteződés elfoglalását. Másnap reggel ütközetbe vetette uccsó hadászati tartalékait, a légidesszantosokat. Elküldve a híres 101.-eseket BASTOGNE-ba, a másik brit, 82.-esek pedig az áttörés északi szegélyéhez küldte a SHAEF. Hírzárlatot rendeltek el. felröppent az a hír, hogy közben német kommandósok amcsi szerkóban útban vannak Párizs környékéhez, Eisenhower meggyilkolásának végrehajtása miatt. erre a SHAEF bebunkerezte magát: géppuska felállás meg minden. Eisenhower e hír hallatára elhúzta a csíkot Versaillesből . Eisenhower egyre pesszimistábbá vált. Felkért minden börtöntölteléket, ha fegyvert fog a németek ellen, akkor bűnbocsánatot nyernek. Egy másik intézkedésében a feketék számára intézte körleveleit. Ez ellent mondott a hadügyminisztérium politikájában, miszerint fekete nem szolgálhat ott ahol fehérek vannak, és nem parancsolhat nekiek fekete tiszt. (ezt nem tudtam) Ezért hamarosan új körlevelet adtak ki: miszerint a fekák önként jelntkezhetnek külön csoportban a fehérektől. Közben az ardenneki katonai alárendeltséget átadta Montgomery-nek (Sivatagi patkány), Bradley-től elvette a parancsnoki posztot. Bradleynek nem tetszett, h mi a fenének kavarta meg még jobban, Monty teljesen más harcászati stilúst alkalmaz. Köztudott, ő a sivatagban vált híressé. De ez most az Ardennek. fagyok, szelek... És így Bradley 12. hscsoportját csupán Patton 3. hs-e alkotná. Bradley rendkívül döhösen reagált: " Az Istenért, Ike, nem vállalhatom a felelősséget az amerikai nép előtt, ha te ezt teszed. LEMONDOK." Ike (Eisenhower) nem fogadta el Bradley lemondását. Telefonált Montynak, hogy át adja neki az Ardenneken állomásozó 1. és 9. hs irányítását. Monty erre várt, azonnal elvállalta. Szegény Bradley DECEMBER 16-án estére, az Ike által kiadott gyors reformok eredményekhez vezettek. A 7. páncélos ho Bruce C. Clarke dandártábornok által vezetett egységek megérkeztek St. Vithbe. Itt gyorsan létre hoztak egy patkó formájú védelmi állást, amely 16 km.re húzódott a várostól keleti irányba. ebben a ho-ban harcoltak a veterán amcsik is, akik épp visszavunólóra akartak térni Usa-ban. Manteuffel két pánc. ho-t vetett be St. Vith ellen, de Clarknak sikerült kitartania. A 10. pánc. ho egyik harccsoportja beleütközött Manteuffel 5. páncéloshadseregének élén haladó egységeibe Bastogne-től keletre, és 24 órán keresztül késleltette annak előrehaladását. Így lehetőség nyílt a 101. légidesszant ho számára, h bejusson BASTOGNE-ba DEC. 19-én HAJNAL ELŐTT. Hadászatilag Bastogne volt a legjelentősebb város az Ardnnekeben. A Meuse melletti Namurig és Dinant-ig vezető fő utvonalak rajta keresztül vezettek, és ha az előrenyomuló németek nem tudják elfoglalni, akkor előrenyomulásokat csak másodrendű utakon hajthatják végre. ez forgalmi dugókhoz, és logisztikai problémákhoz vezetne. AZ ELSŐ NÉMET TÁMADÁSOKAT, leszámítva a dec. 16.i német tüzérség bombázásait, DEC. 19-én a Panzer Lehr és a 26. Volksgrenadier-ho hajtotta végre. Sikerült megsemmisiteniük a 10. pánc. ho egy részét a félreeső Longvilly faluban, viszont a városba nem sikerült bejutniuk De Dec. 21-én Bastogne-t bekerítették, és hevesen bombázták.... dec. 23-ára pedig lőszer hiány lépett fel, a bastognei védők 50%-a esett el, na de itt megállnék, most bele mentem maga a Bastognei csatába.

78. Legisfalk (2007-04-16 23:11.17)

Háborút úgy kell vívni, hogy elkezdjük elfoglalgatni az ellenség területet és pusztítani annak élőerejét, haditechnikáját, infrastruktúráját, szóval amit csak tudunk. Egészen addig, amíg az fel nem teszi a mancsait és le nem ül a tárgyalóasztalhoz, ahol aláírja az általunk diktált békeszerződést. Nem ment ez másként a Csendes-óceán térségében sem, ahol az Egyesült Államok kezdte meg a Japán elleni háborúját. Egyrészt lépésről lépésre visszafoglaltak, illetve meghódítottak a japánoktól minden szigetet, másrészt eközben folyamatosan pusztították a japán hátországot is, a bombázóikkal. A bombázások fő célpontja az anyaország, maga Japán volt, hiszen itt koncentrálódott az ellenséges (hadi)ipar zöme. Csakhogy Japán piszok messze van az USA-tól, az akkori bombázók hatókörén messze, nagyon messze túl. Így hát, jobb híján repülőgép anyahajókról szállatak fel a bombázók, ezek viszont nem vittek akkora bombaterhet, mint az igazi nehézbombázók, pl. a B-17-esek, ráadásul egy anyahajóról túl sok bombázót nem lehetett indítani, arról nem is beszélve, hogy a hordozók igen sebezhetőek voltak. Ezért is kellett elfoglalni a szigeteket, hogy a bombázók onnét indulhassanka japán célpontok ellen. Az amerikaiak szigetről szigetre történő hadműveleteikben Japán felé haladtak, hogy terrorbombázásokkal törjék meg a japán harci szellemet és rombolják a japán hadipart. Ennek a háborúnak az egyik állomása volt az Iwo Jima szigetéért vívott csata, ahol emlékeim szerint vagy 7000 amerikai és kb. 20 000 japán katona halt meg. Szóval rohadt sok, piszokul kemény harcok közepette, ebből a szempontból talán ez volt a hadszíntér legkeményeb csatája, és ezért is állították az emlékére azt a bizonyos zászlós szobrot Washingtonban. Úgy tudom, hogy a fényképen szereplő négy katona közül a nap végére már csak egy volt életben... A japánok pedig az országukat, otthonaikat védték azon a szigeten, mert ők is tudták, hogyha Iwo Jima elesik, akkor napokon belül megjelennek az amerikai nehézbombázók az otthonmaradottak fölött...

77. Roberto (2007-04-16 21:19.41)

Ardenneki csata: Spearhead:D A második részletért bocsi, de valahogy nem jött össze az Ő-zés, helyette xar van, már bocsi. Most nem volt kedvem átfutni:D A Market Garden hadművelet kudarca után nyugtalanságot keltett a szövetséges csapatok között, 1944 végén azonban sokkal nagyobb sokk érte őket: a námetek nagy tamadást indítottak, amely az 1939 és 42 sikereit idéztee újból, egy nagy kitörés vált valóssággá a szövetségesek ellen. Amint a szövetséges hatalmak a német birodalom nyugati védelmét ágyúzták, hadaik lassan haladtak előre az Ardennektől, egy északra és délre szétágazó tengely mentén. Ez dombos és fával sűrűn benőtt területen volt, ahol Belgium, Luxemburg és Németország határai találkoztak. A távoli északon a 21. hadseregcsoport (balszárny: kanadai, jobbszárny: usai) elakadt a Meuse folyónél, egy kis kiszögellésnél, amely Arnhemtől déli irányba nyúlt ki. A Scheldt megtisztítása óta a hadseregcsoport kelet felé, Venlo és Roermond irányába támadott, de csak jelentéktelen sikereket ért el. Jobbról a 21. hadseregcsoportot támogatását William H. Simpson tábornok vezetése alatt álló újólag harcba vetettt 9. amerikai hadsereg hajtotta végre (Bradley 12. hadseregcsoportjának egy része. Ők a Roer folyó irányába nyomultak előre szívós ellenállással szemben. Jobbszárnyon Hodges 1. hadserege volt, amelynek VII. és V. hadteste még súlyos harcokat vívott a Hürtgen-erdőben. A hürtgeni ütközet északra vonta el Hodges erőit, ezért a frontot, amely 112 km hosszú volt, csak Troy Middleton VIII. hadtestének 4 hadosztálya tartotta. Middleton jobbszárnyán Patton 3. hadserege mélyen betört Lotaringiába, és mindenhol a SIEGFRIED-VONAL-lal (MOHAA utolsó pálya, ha jól emléxem)állt szemben. Patch 6. hadseregcsoportja kiért a Rajnához strasbourgnál, bár a jobbszárnyán egy veszélyes kiszögellés volt, a Colmar-katlan. itt a Vogézekben maradt 19. német hadsereg állt velük szemben. A katlantól délre a francia 1. hadsereg átnyomult a Belfort-hágón, hogy Basel alatt kiérjen a Rajnához. Egy ellentámadás ötlete Amint a német front elkezdett megszilárdulni szept. elején, Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht hadműveleti csoportjáénak főnöke már egy ellentámadás kidolgozásában töprengett. Az egyik eligazáson, amelyet Hitler előtt tartott szept. 6-án a főparancsnokság rastenburgi főhadiszállásán K-Poroszországban, Jodl kifejtette, hogy a fő probléma, amin a Wehrmachtnak úrrá kell lennie egy ellentámadás megindítása előtt, az a szövetségesek légi fölénye. Ezt kellene kiküszöbölni, mivel ez megnehezíti az erők szükséges utánpótlását. Et a nehézség legyőzhető, ha elhalasztják az offenzívát őszíg, amikor a felhő és köd csökkenthetné a szövetségesek légi felderítését és bombázás hatékonyságát. Sichelschnitt (Sarlóvágás) hadművelet 1940 tavaszán, fÅ‘leg Hitler nyomására félretették a régi I. világháborús Schleiffen-terveit, és helyettük a radikális SARLÓVÁGÁS-t alakalmzták. Annak idején Németország páncéloshadosztályainak nagy része mindössze 2 nap alatt átjutott az ardenneken, átkelt a Meuse-n, és azután É-NY felé fordulva kijutott a Csatorna partjára Abbeville-nél, éppen 10 nappal azt követÅ‘en, h átlépte a megindulási terepszakaszt. Ezalatt É-K-Franciahonban és Flandriában egy katlanban csapdába ejtette a francia 1. hadseregcs-ot és a brit expedíciós erÅ‘ket. 1944 Őszén a Führer újra azt tervezte, h áttör az Ardenneken, elfoglalja Brabanton lévÅ‘ Antwerpent, és az usa-i 12. és a brit 21. hadseregcs-ot a Meuse-höz és a Siegfried-vonal északi részéhez szorítja. Már a brit és az usa-i sajtóban megjelent cikkkek sejtetni engedték, h az angol-usa-i együttműködés kissé zavaros. Ezért a németek azt gondolták, h aszövetségesek reakciója egy német támadásra lassú és összehangolatlan, moráltalan lenne. A támadás nem hozna teljes gyÅ‘zelmet, viszont politikai válságot okozhatna Londonba és Washingtonban. Ez Churchill elmozdítását vonhatna maga után. és a nyugati szövetségesekkel egy béketárgyalást eredményezhetne, amely lehetÅ‘vé tenné Németországnak, h tovább harcoljon keleten, Sztálin ellen. Hitler úgy becsülte, h egy offenzívához legalább 30 hadosztályra van szükség , amelybÅ‘l 10-nek páncélosnak kell lennie . Ezeket a magasabbegységeket 4 hadseregbe kell szervezni, szal 10 hadosztály kb. 4 hadcs-ot jelenthetett. Azoknak, amelyek a rohamterülettÅ‘l északra és délre helyezkednek el, majdnem teljesen gyalogságból kell állniuk, s feladatuk, h elÅ‘renyomuláskor a támadástól megóvják a fÅ‘ rohamot végrehajtók szárnyait. A fÅ‘ támadás végrehajtásához Hitler 2 páncéloshadsereget akart bevetni. A mindenkori cél Brabant központja, bármi áron. Tewrv szerint a páncélosoknak a 2.-ik nap kellett leküzdeniük a Meusét, majd Brüsszel közelében É-K-i irányba fordulni és a 7. nap eljutni Antwerpenbe. A még be nem állt ardenneki offenzíva sikereit a titoktartás tette teljessé. ElÅ‘készületek: 1944. szept. 25-én Gerd von RUNDSTEDT tábornagy, a nyugati hadszintér rangidÅ‘s hadvezérre parancsot kapott arra, h vomja ki az I. és a II. páncéloshadtestet a frontvonalról, pihentetés és újjászervezés céljából. Valójában azért kerültek kivonásra, h kialakítsák belÅ‘lük egy új SS-páncéloshadsereg, a 6. magját, amelyet Hitler régi bizalmas barátjának, Josef Dietrich SS-Oberstgruppenführernek az alárendeltségébe helyezett. Terv szerint ennek kellett képeznie a fÅ‘ támadóerÅ‘t északon. A fÅ‘ támadásért, középen az 5. páncéloshadsereg volt a felelÅ‘s, akik Pattonékkal néztek farkasszemet délen. Októberben végül kivonták Å‘ket az újjászervezés végett. Az összes magasabbegységek, köztök tigrisek, Walter Model Tábornagy alárendeltségéhez tartozó B hadseregcs., amely Rundstedt parancsnokság alá atrtozan, de a támadás céljaiért közvetlenül a Führer felene. (Führer-Rundstedt-Model). A hadműveletnek a Wacht am Rhein (Å‘rség a rajnánál) fedÅ‘nvet adták, amelynek az volt a célja, hogy AZT SUGALJA, védekezÅ‘ harcra készülnek. DECEMBER Karácsony havában 8dec. (elsÅ‘ két hete) katonák 10ezrei, harckocsik is nyomultak be a sötétség órái alatt az Eifel dombvonulata, az Ardennek német vonulatai közé. Német éjszakai vadászgépek alacsonyan repültek az Ardennek felett egész éjszaka, motorjaik hangja elnyomta annak a zajnak a nagy részét, amelyek a sok hadianyag és ember mozgatása okozott. A nyomokat a námet katonák "megsemmisítették", hogy a szövetséges kémkedés ne vehessen észre semmit sem. A végsÅ‘ parancsot dec. 11-én adták ki. Ekkorra 23 német hadosztály tartozkodott kint a hegységben, ebbÅ‘l 10 volt páncélos. Északon Dietrichnek volt 4 páncéloshadosztálya: 1.SS, 2.SS, 9.SS, 12.SS), a 3. ejtÅ‘ernyÅ‘shadosztály és 4 Volksgrenadier-ho. Dietrich összesen 450 harckocsit és önjáró löveget vonultatott fel. A 6. hs bal szomszédja, Manteuffel 5. hadseregének szintén 4 páncéloshadosztályból állt. 2., 9., Panzer Lehr és a 116., amelyek 350 harckocsival rendelkeztek. Valamint még ide tartozott a 15. páncélgránátos- és négy Volksgrenadier ho. is. ManteufeltÅ‘l balra, a támadási terület déli szárnyán Erich Brandenberger vezérezredes 7. hadserege volt, amely az 5. ejtÅ‘ernyÅ‘s-és négy Vg-ho-ból állt. Emellett még a fÅ‘parancsnokság 2 ho-ból és kéét elit dandárból állt még tartaléknak, amelyet már csak Hitler parancsára lehetett elmozdítani. Összesen a németek csaknem 300 000 katonát, 1 000 harckocsit és lövegeket, és 2 000 nehéz tüzérségi eszközt vontak össze. Emellett a Luftwaffe 1000 repcsit számlált, köztük kb. 200 Me 262-esek. MegkezdÅ‘dött a meglepetésszerű támadások.....

76. Rauschi (2007-04-16 20:21.32)   - (válasz Legisfalk 75. hozzászólására)

Semmi gond. Legalább ennyivel okosabban fogok távozni az örök vadászmezőkre. - ha-ha-ha

75. Legisfalk (2007-04-16 20:18.11)   - (válasz Rauschi 74. hozzászólására)

Rendicsek, menten tépek rá egy kis időt. Annyit máris közölhetek, hogy nem annyira jelentős, mint inkább misztifikált esemény. Szerintem... :)

74. Rauschi (2007-04-16 20:15.41)

Halihó! Legisfalk! Akkor leírhatnád az észrevételedet arról amit e-mail-ben kérdeztem Tőled. - he-he-he

73. Mekare (2007-04-15 10:52.44)   - (válasz Legisfalk 72. hozzászólására)

Nem nekem nagyon begyütt..szerintem ennek még jól is áll,hogy régi...

72. Legisfalk (2007-04-15 10:50.38)   - (válasz Mekare 71. hozzászólására)

Jó filmnek tűnik, de nem nagyon gagyi? Mégiscsak '57-es.

71. Mekare (2007-04-15 10:49.09)   - (válasz Legisfalk 70. hozzászólására)

Dicsőség ösvényei

70. Legisfalk (2007-04-15 10:47.23)   - (válasz Mekare 69. hozzászólására)

Melyik film volt ez?

69. Mekare (2007-04-15 10:46.16)   - (válasz Legisfalk 68. hozzászólására)

Csak egy film miatt kérdeztem...és ott a fejesek kb a tűz elé zavarták az embereket és naná,hogy nem tudták elhagyni a árkot...és kiválasztottak 3 embert és azokat ítélték halálra

68. Legisfalk (2007-04-15 10:43.14)   - (válasz Mekare 67. hozzászólására)

Gyávaságért? Szerintem így nem, sokkal inkább parancsmegtagadásért. (Mert ugye miben nyilvánul meg a "gyávaság"? Hogy nem mászik ki a lövészárokból, nem indul rohamra, nem szalad bele a géppuskatűzbe.) De lehet, hogy egyes hadseregekben "gyávaságért" is születtek ítéletek, talán a megszégyenítés miatt.

67. Mekare (2007-04-15 10:38.29)

Tényleg itéltek el embereket gyávaságért az I.világháborúban?

66. Legisfalk (2007-04-15 10:37.24)   - (válasz Legisfalk 65. hozzászólására)

Clintwod! XD Föl vagyok ám ébredve! XD

65. Legisfalk (2007-04-15 10:36.57)

Japánban nagy sikert aratott Clintwood filmje. [link]

64. Legisfalk (2007-04-14 22:04.15)   - (válasz Bizerba 63. hozzászólására)

Abból a pincéből aligha...

63. Bizerba (2007-04-14 18:37.59)

Mit lehet végül is tudni Anasztáziáról? Tényleg megmenekült?!

elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 végére