Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Páros mellékhatás - SuperTV2, 14:20 |
Fantomas - Film Mánia, 14:35 |
Dűne - HBO, 14:50 |
Az élet dicsérete - Epic Drama, 14:55 |
Ízek, imák, szerelmek - Viasat3, 15:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Jurassic város |
Josephine Park |
2007-12-27 23:07.49 |
Köszi! örülök ha tetszik! |
2007-12-27 23:03.27 |
Jaaa. Azt láttam. Az még tűrhető is volt, a többi nagyon gagyi. |
2007-12-27 23:01.07 |
Paródia?! Milyen paródia? Erről asszem lemaradtam :( |
2007-12-27 22:59.48 |
Na hasonlítottam hozzájuk! Csak a kergetőzést mondtam el.
De szerintem a Sikoly teljesen más műfaj és nagyon jó film. De ott is a szellemálarc mögé kell nézni, épp mint a Sziklák szeme eredetijében! |
2007-12-27 22:54.09 |
Az a kergetőzés tipikus Wes Craven "specialitás" a Sikolyban bevált, az Éjszakai járatban nagyon nem, és itt sem annyira... |
2007-12-27 22:52.07 |
Hát hallod... nekem a karib-tenger filmek szinkronja kifejezetten tetszett! Lehet én vagyok rosszul összerakva!? :) Jack hangja király! Nagyon jó! |
2007-12-27 22:47.59 |
Egyetértek, csak nekem nem tetszett annyira! :) Ami még horroros gáz, hogy a csávót nem ölik meg azonnal, hanem megvárják amíg kiszabadul a torszülött kezéből :) és utána egyedül félholtan ő kinyírja az összes mutánst :) |
2007-12-27 22:44.05 |
Hasonlóak vagyunk!
Én is sokkal jobban szeretem a magyar szinkronokat, és sok mással ellentétben én nagyon ritkán mondok rosszat szinkronra. Már csak ezért is érdemes megfogadni, hogy próbáld meg eredetiben :) |
2007-12-27 22:36.53 |
Lehet, de a lényeg amit a sötétséggel kiemeltem nem az hogy végig sötét volt, hanem hogy azokban a jelenetekben nincs feszültség. |
2007-12-27 22:35.14 |
Akkor próbáld meg eredeti hanggal is. Már az eleje, a mese nagyon más úgy! Én moziban láttam annak idején, és nagyon nagy hatással volt rám, aztán elkezdtem dvd-n nézni magyar hanggal, és felénél azt gondoltam, hogy ezzel valami baj van. Aztán hangot váltottam és újra jó lett :) |
2007-12-27 22:33.15 |
Igazad van, egy alap sorozatgyilkosos film tényleg nem horror, de a Péntek 13 és a Haloween azért túl lép ezen. Szerintem ezek horrorok, míg pl. a Hetedik thriller. |
2007-12-27 22:31.31 |
A rémálom az Elm utcában is csak a maga idejében volt jó. Nem is tudom, én tavaly néztem meg újra, és nagyon gagyinak tűnt. Persze valahogy űt, de mégis olyan fura hatása volt. A kör valahogy nagyon megvágott! |
2007-12-27 22:27.28 |
Az 5-6-os pontokkal egyetértek, valóban kimaradtak nálam, és meg kellett volna említeni.
Nekem a Magasfeszültség nagyon tetszett! Sőőt! Régen láttam olyan jó horrort! Picit valóban volt benne egy kis kuszaság a végén, de ezzel együtt is nagyon nagy! A sötétség, hááát bányában is játszódik sok rész, meg éjjel is. És azt írtam, hogy néhány jelenet. A gond pedig az vele, hogy a full sötétségben nincs feszültség. A 2. rész meg egyébként teljesen gagyi! Naaa az full sötét, és a történet meg minden erősen másodrangú! |
2007-12-27 22:20.16 |
Nem is tudom, én 2x vagy 3x is láttam A kört, de mindig végig feszült voltam. Szerintem nagyon ilyesztő, és a legjobb ebben is, hogy nem trancsírral, hanem pszichikailag "gyilkol" |
2007-12-27 21:50.00 |
Nyugis a film nagy része, és gondolkodtató. Nem muszáj az ilyen stílusu filmeket szeretni :) Mindenkinek más tetszik! :) |
2007-12-27 21:46.21 |
Miért, A kör nem rémisztő?! |
2007-12-27 21:45.38 |
Hehe. Most olvastam újra, mert már régen írtam ezt a kritikát, és látom, én is horrornak tituláltam a filmet :S :( Bocsánat! Természetesen ez egy thriller. |
2007-12-27 21:43.16 |
Szerintem az eredeti nekünk most már fura. De azért ilyesztő, csak már elszoktunk az ilyen "amatőr" filmektől. |
2007-12-27 21:42.27 |
A Sziklák szeménél leírtam, hogy mi nem tetszett. Sajna kihagyták a társadalmi veszély taglalását, ami benne volt az eredetiben (legalábbis ahogy hallottam, mert sajna én sem láttam). Ahogy a Sikolyban, úgy a Sziklák szeme eredetijében sem maga a gyilkosság a lényeg, hanem a sorok közötti mondanivaló. A Sziklák szemében ez az atom kísérletek lennének (a Sikolyban a tv rossz hatása), de ez sajna teljesen ki van hagyva. Ez a bajom a filmmel. Na meg hogy túúúúlon túl ügyesen öli le egy (félholt) ember a sok szörnyet, akik 100x erősebbek. |
2007-12-27 21:38.05 |
Hát ahogy érzed, a lényeg azon van, hogy elgondolkozol-e rajta. És megérted-e, hogy mit akar mondani. |
2007-12-27 21:37.14 |
Valahol egyszer azt írtam, hogy Shyamalan filmjeit csak az nézze, aki szeret gondolkodni a filmeken. Ha nem, akkor le se vedd a polcról a dvd-t, vagy eszedbe ne jusson beülni a moziba, mert akkor végig alszod az egészet. Ezzel nem megbántani akarok senkit, inkább segíteni. Nem mindenki szereti a gondolkodtató filmeket, azok nézzék inkább a Die hard-ot. |
2007-12-27 21:32.30 |
Jaa, akkor félreértettem! Köszi! Nem másoltam, saját "termék" :) |
2007-12-27 21:31.39 |
Már régóta írok, és más fórumokra, és néhány filmes oldalra felkerülnek. Természetesen el vannak nekem mentve, és így másolom be. De ha lesz időm (vizsgaidőszak után) akkor majd írok újakat is, és akkor egyből teszem be ide. |
2007-12-27 21:30.17 |
Akkor te biztos horror rajongó vagy. Igaz? :) |
2007-12-27 21:28.52 |
Köszi! Jól esik! :) |
2007-12-27 21:27.20 |
Ezt viccnek szántad? |
2007-12-27 21:26.47 |
Pedig nagy a különbség! Egy horror véres, brutális. Míg pl. a Fűrészben nincs igazán véres jelenet. Thriller pedig pszichikailag és nem a látvánnyal őrít meg! |
2007-12-27 21:23.35 |
A falu nagyon különleges alkotás. Ilyen jellegű film nem sok létezik, sőt megkockáztatom, hogy ez a film új kategóriát teremt magának, bár már a Jelek is hasonló határokat feszegetett. A falu mégis más.
M. Night Shyamalan (Hatodik érzék, Sebezhetetlen, Jelek, Lány a vízben) minden filmjének különleges mondanivalója van, de ez a film még többet takar, mint bármelyik eddigi. Benne van az a csoda, amit a rendező próbál minden alkotásában megjeleníteni. A remény. Szinte felszólítja a nézőt, hogy igen is van értelme az életének, ha tesz érte. Reménykedj, és segíts magadon. Ugyanakkor a másik, jelen esetben a fontosabb mondanivalója az emberiség furcsa magatartását tárja fel. A főszereplők szülei azért kezdtek új életet ebben az elzárt kis falucskában, hogy eltaszítsák maguktól a bűnt, a gonoszt. Abban reménykedtek, hogy az ember igenis képes békében élni. Sajnos közöttük is kiderül, hogy az emberben természetszerűleg megvan a gonoszságra való hajlam. Ez a kis társaság a kommunizmus keretein belül éli az életét. Hasonlóan ahhoz, ahogy Marx és Engels megálmodta. Minden ember egyenlő, mindenki dolgozik, mindenkinek egyenlő jut a terményből, nincs vallás, se pénz. Boldogok! Az író-rendező, Shyamalan hihetetlenül dolgozik. A történet meseszerű, de mégis nagyon tanulságos. Nemhiába tartja az író elsősorban mesélőnek magát. Egy mesélő, aki úgy mond érdekes történetet a hallgatóságnak, (nézőknek) hogy közben észrevétlenül csempészi bele a tanulságot. A sok érdekesnél érdekesebb fordulat mind-mind meglepő. De az összes újabb és újabb darabkával egészíti ki a történetet. Ebben a filmben még véletlenül sem mondhatja senki, hogy előre tudta, hogy mi fog történni. Meg kell hagyni, a bevezető kicsit hosszan húzódik, egyes helyeken még unalmasnak is hat, viszont ha ez nem lenne, akkor a történet nem kerekedhetne ki. Mihelyst megtörténik a bűn, azonnal fellendül a film. Egyik hirtelen fordulat követi a másikat. Shyamalan pedig mesterien keveri a szálakat. Még véletlenül sem árul el semmit rossz időben. Amikor már azt hiszi a néző, hogy mindent ért, épp akkor jön az újabb fordulat, mindaddig amíg a tetőpontra nem ér a történet. Végül kiderül, hogy az elején mutatott thriller csak körítése a falunak. A szó legszorosabb és átvitt értelmében egyaránt. Roger Deakins, (Egy csodálatos elme, Bőrnyakúak) operatőr munkája nagyon feltűnő. Szép képek egész sora látható. Az erdő vagy harminc féle bemutatása tökéletes. Egy-egy különleges kameraállás pedig nagyon hatásos, bár hozzá kell tenni, hogy a kameraállások többségét valószínűleg maga a rendező kérte úgy ahogy. Ezzel persze semmilyen érdemet nem szabad elvenni Deakins úrtól. Teljesen tökéletes munkát végzet, természetesen a vágó, Christopher Tellefsen-nel (Capote, Ütközéspont) és a látványtervező, Tom Foden-nel (Trükkös fiúk, Sötétkamra) együtt! A zeneszerző, James Newton Howard (Hatodik érzék, Sebezhetetlen, Jelek, Lány a vízben, King Kong, Pán Péter) árnyaltan ijesztő, mégis érzéki és hallgatható zenét talált ki. Talán ő a legjobb zeneszerző az ilyen műfajú filmekhez. Az Ivy Walker-t alakító Bryce Dallas Howard (Lány a vízben, Manderlay) komoly feladatot kapott. Egy vakot eljátszani úgy, hogy a szereplő ténylegesen vaknak tűnjön nagyon nehéz. Bryce-nak szinte hiba nélkül sikerült. Az egyetlen rész, ahol nekem nem igazán hihető vaknak, az a végén lévő rohanás, amikor a bottal csak hadonászik maga előtt. De ez igazán nem az ő hibája, csak azt a részt kénytelen volt Shyamalan felgyorsítani, hogy a feszültség ne hagyjon alább a nézőben. A két férfi főszereplő, Joaquin Phoenix (Jelek, Gladiátor, A nyughatatlan) és Adrien Brody (A zongorista, King Kong) ellentétes személyeket játszanak. Phoenix (Lucius) komoly, tisztességes, a faluért bármit megtenni kész ember. Soha nem ártana senkinek. Ő a sárga a film szimbolikus színei közül. Ezen a szerepen igazándiból sokat elrontani nem lehet. Sehol nem kell egy mosoly sem. Folyamatosan ugyanaz a mimika. Brody (Noah) egy szellemileg visszamaradott, komolytalan, verekedős srác, aki csak Ivy szavára hallgat. Nem foglalkozik a falu béke törvényeivel, sokszor veri a többieket, ő a falu egyetlen bűnhöz tartó tagja. A szimbolikus színekből az övé a piros. Brody kiválóan játszik. A vigyorgós, dadogós szerepet hihetően produkálja. Főként furcsa őt A zongorista után ilyen szerepben látni. Két mellékszereplőt érdemes még megemlíteni. Az egyik Sigourney Weaver (Alien, Szívtiprók, Jégvihar) aki a jó színésznők táborát gyarapítja. Dicséret illeti a producereket, hogy sikerült erre a kis szerepre leszerződtetni. A másik mellékszereplő pedig maga Shyamalan. Róla érdemes tudni, hogy más nagy rendezőkhöz hasonlóan ő is szeret valamilyen ici-pici szerepben feltűnni a filmjeiben. Sajnos a Lány a vízben című filmjében már kicsit túlzásba vitte a szereplést, bár meg kell hagyni színésznek sem utolsó, de azért jobb ha a rendezői székben marad. Shyamalan újfent olyat alkotott, amire senki nem számított. A Hatodik érzék, a Sebezhetetlen és a Jelek után nem gondoltam volna, hogy tudja tartani a nívót, sőt még jobb művét képes alkotni! Neki sikerült! Mind különlegességben, mind történetben, mind a rendezés színvonalában ez az eddigi legjobb munkája! |
2007-12-27 21:22.52 |
A 21. századi nagy horror remake-ek közül ez volt az első jelentős alkotás. A texasi mészárlásról készült 74-es Tobe Hooper film egy igazi horror klasszikus. A hátborzongató filmet még félelmetesebbé tette és teszi az a tény, hogy igaztörténeten alapul.
1973. augusztus 18-án valóban megtörtént 5 fiatallal ez a szörnyűség, és Thomas Hewitt valóban lemészárolt 33 embert. A 2003-as 30 éves évfordulóra készült remake beharangozójakor a készítők többször kiemelték, hogy teljes egészében az eredeti Hooper mozi alapjaira építették fel a filmet. Hiszen az eredeti mű az egyetlen túlélő (a filmben Erin) meséje alapján készült. Én viszont az alaptörténeten kívül nem sok hasonlóságot találtam a két film között. Scott Kosar (A Rettegés Háza) a modern elvárásokhoz igazította a forgatókönyvet, mivel az eredeti film története sok tekintetben 2003-ban már nem lett volna sikeres. Néhány fontos rész eleve kimaradt. Kosar és Nispel a 70-es évek fiatalságát úgy mutatja be ahogy manapság elképzeljük, vagyis, hogy csak a szexen, a marihuana-n, és a rock’n’roll-on járt az eszük. Ezt a Hollywood adta klisét kár volt kihangsúlyozni, bár tény hogy mindenkinek ez jut eszébe a 70-es évek Amerikájáról. Nispel még két teljesen mai problémával toldotta meg a történetet. Az egyik a szerelem, a nő hatalmas befolyása a férfi reális látásmódjára. Hiába gondolják (helyesen) a fiúk, hogy abban a „kétházas” faluban a sheriff nem fog komolyan törődni a halott lánnyal, a barátnőjébe szerelmes Kemper a lány hatására mégis úgy dönt, hogy megkeresik a rendőrt, és ettől lesz ő az első áldozat. A másik pedig a kisbaba feltűnése a film végén. Erre az eredetiben még utalás sincs! Ez a gesztus inkább az erős drámai hatás kedvéért került bele a filmbe. Azonban egy csúnya gondolat is megfordul a jól tájékozott horror néző eszében, mégpedig, hogy a Láncfűrészesre kerettörténetben nagyon hasonlító Sziklák szemében is akadt egy kisgyerek, akit meg kellett menteni. Markus Nispel szép munkát végzett. Ahhoz képest, hogy a reklám és videoklipp rendezőnek ez volt az első filmje, még akár azt is mondhatnánk, jól mutatkozott be. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a történetben nincs sok előre nem látható rendezői csavar. Ugyan a tetőponton kiderül, hogy a falucska minden lakója egy családhoz tartozik, és hogy valójában a család (főként a kis Thomas arcának csúfsága) furcsaságai kiváltották az emberek ellenszenvét. Ezért vált a család brutálissá és embertelenné. Az viszont kifejezetten dicséri Nispel munkáját, hogy szépen lassan építi fel a borzalmakat a fiatalság idilljéből a kegyetlen mészárlásokig. A film elejétől kezdve érződik egy kis feszültség és a jól megválasztott mellékszereplők (a benzinkutas nő, a Hewitt ház tulaj, a Sheriff) egyre csak fokozzák a hatást, míg el nem jön a vég, és meg nem jelenik a láncfűrész. Sajnos azonban van egy súlyos hiba a jelenetekben, ami mindenféleképpen Nispel felelőssége. A stoppos lány éppen arra gyalogol, amerre a fiatalok később viszik, de mégis megijedve öngyilkos lesz. A lánynak éppen az ellenkező irányba kellett volna gyalogolnia, szembe a főhősökkel. Nispel itt akart hasonlítani az eredeti filmre, csakhogy ott a stoppos egészen más szerepet töltött be. Kicsit hihetetlen még a történetben, hogy 73-ban 5 ilyen, mai szemmel is jól mutató fiatal szerepel. Ez főként a két fiúra igaz. Azt hiszem a 70-es években még nem volt divat úgy kigyúrni magukat. Ez valószínűleg az a manapság fellelhető klisé miatt alakult így, hogy a nem kimondottan nőknek készült filmekbe beraknak 1-2 jó pasit, hogy a nők is elkezdjék nézni valamiért a filmet. Ugyanez néhány évvel ezelőtt még fordítva volt, a semmit mondó filmekben sok szép nő volt, hogy a férfiak el kezdjék nézni (lásd manapság a sok mexikói, argentin stb. sorozatot). Persze tény, hogy Jessica Biel miatt pedig, a horrort nem igazán kedvelő férfiak is megnézik a filmet. Ms. Biel minél tökéletesebb bemutatását szerencsére egy kiváló operatőr vállalta magára. Daniel Pearl (aki az eredeti 74-es filmet is fényképezte) Tökéletes képi világot teremtett a filmnek. Csodálatos képeket mutat, a horror műfajára nem igazán jellemzően, néhol nagyon is művészi jelenetekben. Emellett pedig a főszereplő hölgyet olyan szögekből sikerül folyamatosan vennie, amik az eredeti filmre is jellemzőek, és amik jó néhány férfi nézőből elismerést váltanak ki. A filmben a legjobb teljesítményt Daniel Pearl hozta! A horror filmek egyik legfontosabb részét, a hangokat itt leginkább a láncfűrész meríti ki, kiegészítve a sikoltásokkal, jajveszékeléssel. Semmi más. Nincsenek feszültségkeltő cselekményt felvezető zenék. A szereplők közül furcsa módon nekem nem a főszereplő produkciója tetszett a legjobban. A szerepét legjobban a Sheriffet alakító R. Lee Ermey (Szembesítés, Nő a baj) éli át. Tökéletes a produkciója. Az ironikus szövegei pedig egyszerűen fergetegesek! A főszereplő Erin, Jessica Biel (Hetedik mennyország, Lopakodó) általánosságban jól alakít, látszik az arcán a félelem, és amikor meg kell ölnie barátját, akkor igazán kiválóan mutat súlyos megbánást, és hihetetlen fájdalmat. A film a sok különbség ellenére is méltó az eredeti film utódjának. Hiába készülnek a hasonló történetű filmek (Viasztestek, Halálos kitérő, Sziklák szeme), akkor is ez a film lesz az elsődleges közöttük! Talán a valós események miatt. Nem hiába lettek nagyon közkedveltek a sok szenvedést mutató valóság- és túlélőshow-k. Az ember belegondol abba a sok szörnyűségbe amit egyesek megélnek a világban, akkor a legtöbbünknek akaratlanul is össze szorul a szíve. Ezért is a horror rajongóknak ez a film kötelező darab! A régi nagy film szerelmesei is szeretni fogják, és azok is akik most hallják először a felzúgó láncfűrészt |
2007-12-27 21:21.18 |
A Fűrész őrületes, nem várt sikerén felbuzdulva a producerek gyors folytatásra szánták el magukat. Alig egy évvel az első rész bemutatás után már kész is volt a második. A sok-sok kritikán aluli horror folytatásból kiindulva fenntartásokkal vártam a Fűrész 2-t. Az első rész története olyan kiválóra sikerült, hogy ehhez foghatót – gondoltam - úgysem lehet alkotni, bár a film végén (a horrorokhoz szokásosan) megalapozták a 2. részt.
A produkcióhoz többé – kevésbé sikerült megnyerni az első részt készítő stábot, csakhogy a legfontosabb láncszem kiesett. A rendező James Wan nem vállalta a folytatást, helyette a szintén nem túl ismert Darren Lynn Bousman-t kérték fel. Bousman pedig teljesen másként fogta fel a történetet, egy merőben más stílusú film alakult ki. Leigh Whannell megmaradt írónak, ennek ellenére sem sikerült a Fűrészhez hasonló történetet kiagyalni. Inkább a vérfürdőre helyezték a hangsúlyt, az első 3 és az utolsó 8 percen kívül a film egyáltalán nem hasonlít az első epizódra. Bousman-nak nem sikerült folytatnia azt a feszültség keltést, amit Wan megalkotott. A néző nagyjából már a film felénél tudja, hogy mi lesz a vége, annak ellenére is így hat, hogy a tetőpont épp oly meglepőre sikerült, mint az első rész esetében. A rendező végre megmutatja nekünk, hogy miért játszik áldozataival a „Kirakós”. Itt mégis inkább sajnálatos, hogy így derül ki, mivel gyakorlatilag az már egy rendőrségi kihallgatás. A filmet jelentősen rontja a rendőrség túl gyors felderítése. Nem pszichológiailag fokozódik a feszültség a nézőben, hanem szinte kizárólag a látvány és maga a brutalitás okozza a döbbenetet, és a meghökkenést. Ez nagyon sajnálatos, mivel éppen ez a pszichológiai terror tette a Fűrészt kiemelkedő alkotássá. Brutális filmeket láttunk már százával, a Fűrész 2. pedig inkább ebbe a kategóriába lépett át. Túlzottan látszik, hogy a rendező látta a Kocka című filmet. Mind a karakterek, mind a 8 bezárt története nagyon hasonlít a Kockára. David A. Armstrong, operatőr nem alkotott olyan bravúros képeket, mint az első részben. Érthetetlen, hogy miért adta alább, talán rendezői utasítás volt az egyszerűség. Tény, hogy semmivel sem adott többet a filmhez, mint amit muszáj volt. Ezzel azonban nem csak saját munkáját tette észrevehetetlenné, de a vágó, Kevin Greutert is „eltűnik”. Pedig az első részben mindketten nagyon jól teljesítettek. Az embernek az az érzése Bousman-nal kapcsolatban (főleg nyilatkozatait hallva), hogy megpróbált mindenkit a saját munkája mögé taszítani, azt akarta, hogy az ő munkája minél jobbnak látszódjék, ezért nem akart egy kiugró alakítást sem. Érzésem szerint ez nagyon rosszat tett a filmnek. A tetőpont előtt, az autós rohanásnál Bousman megpróbálta azt a gyorsítást alkalmazni, amit az első részben Wan olyan jól használt, de itt nem vált be. Saját elképzelését próbálta belevinni, emiatt azonban ez a gyors vágásokkal tűzdelt jelenetsor elvesztette lényegét. A színészek közül senki sem nyújtott igazán kiugró teljesítményt. Amanda szerepét alakító Shawnee Smith itt – ott jó kis sírásokat és hisztiket produkál, talán a 3. részben főszereplőként még többet mutat a tehetségéből. A főgonosz, Tobin Bell (Bűvölet) érdektelensége hiteles, nem foglalkozik semmivel, neki már mindegy, meghal. De a vissza emlékezett jelenetekben nem nyújt semmi extrát. A többi szereplő csak úgy van. Ott vannak a filmben, hozzá tartoznak a történethez, adják a szerepüket, de semmi több! Az első rész legijesztőbb szereplője, a biciklis baba sajnos most kevés időt kapott. Pedig épp az adta a gyilkos személyének rejtélyességét és félelmetességét, hogy nem mutatkozott emberként, hanem ez a borzalmas baba tolmácsolta. A hatalmas újítást jelentő, a horror - thriller műfajt alapjaiban megváltoztató, óriási sikert arató Fűrész-t sikerült egy hozzá majdnem felérő folytatással megfejelni. Bár a teljesen független, végig nagyjából önálló ötletekből álló első rész után a Fűrész 2. inkább egy több filmből összegyúrt, jó címmel ellátott egyveleg. A már említett Kockán kívül van még benne Azonosság, Halloween: feltámadás, és ugyebár Fűrész. Nem beszélve az olyan apró részletekről mint, hogy Matthews nyomozó egy az egyben idézi Bruce Willis-t a Drágán add az életedből, csak éppen ő nem az egész világot akarja megmenteni. Mindezek, és Bousman érzékelhető kicsinyességei ellenére a film jó. Nemsokára trilógiává bővül, és ha a 3. rész is tudja tartani a már megkezdett színvonalat, akkor hamar olyan rajongó táborral fog büszkélkedni a film, mint pl. A Texasi Láncfűrészes, vagy a Halloween. |