Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A beavatott - Film+, 13:25 |
Dübörög a szív - HBO3, 13:36 |
Én és a hercegem - Moziverzum, 14:00 |
Fapados szerelem - M5, 14:25 |
Nagy zűr Korzikán - Film Mánia, 14:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Walter Hill (83) |
Antonio Cupo (47) |
Jemaine Clement (51) |
Sarah Shahi (45) |
Mehdi Nebbou (51) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Herceg a zongoránál |
Gabriel Basso |
2012-04-02 02:15.59 |
Az éhezők viadalát megtekintve valóban jó lehet nem egy jelölésre.
A kosztümök kifejezetten extravagánsak, amire az Akadémia vevő szokott lenni - pl. Alice csodaországban. Ráadásul az sem hátrány, hogy egy a területen kifejezetten jó név jegyzi a jelmezeket, Judianna Makovsky. A sminkről hasonlóakat lehet megállapítani, talán itt is labdába rughat a mozi, habár itt ugyebár sűrűbb a mezőny a 3 jelölt miatt, szóval ki kell várni kik jönnek még. A látványtervezés nincs annyira előtérben, de amikor az objektív elé kerül, akkor szépen mutatnak a CGI városok, és az izgalmas belső terek is. Hangilag kifejezetten erős film, talán ez volt számomra a legkomolyabb meglepetés. Keverésileg néha egészen extra húzásokkal álltak elő a készítők, de a vágás részésre sem lehet panasz. Szóval, akár 4-5 jelölés is benne lehet a filmben, az ellenfelek ismeretében meglátjuk mennyi realizálódhat belőlük. Egyelőre a jelmezt érzem tutibiztosnak. |
2012-04-02 02:06.43 |
J.N. Howard idei első szerezményével máris meggyőzött, hogy ezen éve jobb lesz, mint az előző. Szerzeménye nincs teletömködve fülbemászó dallamokkal, de szokás szerint erős egységet képez a mozgóképpel.
Az éhezők viadala (James Newton Howard) http://www.youtube.com/watch?v=XqOuRceV54s&feature=related (Katniss Afoot) http://www.youtube.com/watch?v=IRspqsOb-pY&feature=related (Horn Of Plenty) http://www.youtube.com/watch?v=jQTgAskYIFc&feature=relmfu (Healing Katniss) http://www.youtube.com/watch?v=MbxJMp20AQY (Rue's Farewell) |
2012-04-02 02:00.38 |
Az éhezők viadala abszolút beleillik Hollywood aktuális irányzatába: sikeres könyv feldolgozása, széles nézőbázisra szabva, komoly költségvetéssel megtámogatva a külcsínyt, amely tetemes olvasói, rajongói bázisának köszönhetően alapjáraton sikerre volt ítélve.
A filmet szinte mértanilag a közepén két igen eltérő stílusú részre lehet felosztani. Az első felében a könyv anti-utópisztikus világának, Panem bemutatására vállalkoztak a készítők, amivel ha azt nézem, hogy egy közönségmoziról van szó nincs is komoly probléma, de azért itt érződik, hogy egy vaskos kötetet voltak képtelenek 2 órába belegyömöszölni. A legszembeötlőbb az előzmények bővebb tagolásának teljes hiánya, mindössze pár a film elején felbukkanó felirattal kell beérnünk az alaptörténet megismerését, ami nekem kicsit kevés volt. A kapitólium népének árnyalását is megtartották maguknak a szkriptírók, egészen egyszerűen semmilyen utalás sincs, hogyan jutottak el odáig ezek az emberek, hogy élvezetből nézik, ahogy gyerekek(!) gyilkolásszák egymást. Értem én, hogy manapság is nagy sikerrel futnak az ilyen agysejt pusztító valóságshowk, de akkor sem hiszem, hogy az ölés természetessé válása, mi több élvezetből való nézése egy karikacsapásra megtörténhet. Éppen ezért számomra a társadalmi görbetükör nem jött ki annyira, mint ahogy azt az alkotók feltételezhetően szerették volna. Viszont a mozi második felébe még ha szeretnék sem tudnék belekötni. Ennél a fejezetnél mutatkozik meg leginkább, hogy nem egy kezdő suhanc tevékenykedett a kamerák mögött. Gary Ross zsinórmértékkel centizte ki az izgalmas akcióóra minden összetevőjét. Kiválóan bánt a feszességgel, a tempó akkor jön lendületbe, mikor a leginkább szüksége van a filmnek egy kis friss impulzusra, de a dinamika ésszerű fékezésével sikerült elérnie, hogy alkotása ne váljon egy gyorsmenetű zúzássá. Ugyancsak remekül kapta el az érzelmi, drámai csúcspontokat is, látszik, hogy ebben komoly tapasztalata van, el kell ismernem a zene értő alkalmazásával a megrázó momentumok nálam is működőképesek voltak. A film költségvetéséhez méltóan a technikába még véletlenül sem lehet belekötni. Ugyan a fotózás valószínűleg sokakat fog zavarni, de a játékidő során fokozatosan válik egyértelművé, hogy egy átfogó koncepció tudatos alkalmazásáról van szó. A véres jeleneteket egyszerűen el kell fedniük, hogy megkaphassák az alacsonyabb korhatárbesorolást, amiért meg igazán nem feddhetjük meg a stúdiót elvégre őket is a profit teszi működőképessé. A látvánnyal sincsenek problémák, az extravagáns díszletektől kezdve, az izgalmas kösztümökkel és a kevésszer előtérbe tolakodó vizuális hatásokkal bezárólag érződik, hogy komolyan vették feladatukat készítőik. Plusz a filmhez, a várakozásoknak megfelelően remek zene született, ami rögtön nem olyan meglepő, ha azt nézzük ki állt mögötte. J.N. Howard neve ma már valószínűleg az átlag mozibajárónak is ismerősen cseng (legalább onnan, hogy azzal a Zimmerrel is dolgozott együtt), szerintem pedig egyenesen korunk egyik legtehetségesebb komponistájáról van szó. Szerzeménye, mint mindig ezúttal is tökéletes egységet képez a mozgóképpel, progresszív jellegével sokat ad az akciójelenetek izgalmi fakorához, az érzelmeket meg kevesen tudják nála kiválóbban elkapni. Összességében Az éhezők viadala pont azt adja, amit kínál, egy élvezetes, tini szereplők ellenére viszonylag érett stílusú közönségfilm, ami talán az ínséges idők miatt szólt a kelleténél nagyobbat. De el kell ismerni megéri a pénzét, a stúdió vezetői pedig bőszen dörzsölhetik tenyerüket, mert a box office mutatókra pillantva elég egyértelmű, hogy sikerült belenyúlni a tutiba. |
2012-04-01 23:49.36 |
Piano tutorial.
http://www.youtube.com/watch?v=QjDxthfEdwo&feature=related |
2012-04-01 23:21.30 |
Egy könnyed szvit Mark Isham-től.
http://www.youtube.com/watch?v=mOHPZ39aJ3U (Az élet háza - Building A Family) |
2012-04-01 02:18.55 |
Nem sorolnám a Mester legjobbjai közé, de szokás szerint, a nevéhez méltóan időtálló zene került ki kezei közül. Egy igazán megkapó, néha egészen pátoszos hangzású, pompás zenei költemény.
Ryan közlegény megmentése (John Williams) http://www.youtube.com/watch?v=ayGajPI9ohE&feature=relmfu (Hymn to the Fallen) http://www.youtube.com/watch?v=X029dxI6D7g&feature=relmfu (Revisitng Normandy) http://www.youtube.com/watch?v=L_6pxRAKwsE (Omaha Beach) |
2012-04-01 01:55.55 |
1998 jeles év volt a háborús filmek szerelmeseinek, két olyan alkotás is született, melyek azóta kitörölhetetlenül bekerültek a műfaj legnagyobbikai közé.
Az őrület határán és a Ryan közlegény megmentésének összehasonlítása véleményem szerint alapjaiban értelmetlen, mert bár a kiindulási pont és az alap azonos, de teljesen más stílust képviselnek. Míg Malick filozofikus mélységgel mutatja be a had által meggyötört emberek lélektanát, addig Spielberg a háború mocskának vizuális megjelenítése mellett tette le a voksát. Hihetetlen érzékkel keltette életre a partraszállás borzalmát, az aláfestés hiánya, az emberek kíméletlen elhullása, a sikolyok, a vér objektívre fröccsenése együttesen olyan atmoszférát teremtenek, ami aligha van olyan lélek, melyet nem ráz meg valamilyen szinten. A rideg valóság ordít bele a képünkbe, amit Kaminski virtuóz kamerakezelése varázsol olyan realisztikussá, mint háborús szcénát korábban soha. De a mesterhez híven a filmtörténeti kezdés után sem lehet panaszunk filmjére, a 2 és fél órás játékidőt magas szinten sikerült kitölteni, a további remekre sikeredett csatajelenetek mellett a kisemberek történetével, olykor pedig kisebb morális kérdésekkel sikerült tartalmasan duzzasztani a szövegkönyvet. Figyelemre méltó az is, ahogy Spielberg az érzelmekkel képes játszani, szinte észrevétlenül sikerül egy-egy emóciót rákényszerítenie a nézőre, amihez valóban nem egyszer a hatásvadászat és giccs eszközeit veti be, de őszintén, kit érdekel ez, ha a jelenetek működnek? Igazából szinte az egész film során azon járt az agyam, hogy látványos ütközetek ide vagy oda, mennyire üres is lehetett volna ez a film Spielberg értő kezei nélkül, mert naiv, aki úgy gondolja, hogy ilyen végeredményhez elegendő csupán a technikai attitűd magas színvonalú jelenléte. Azonban el kell ismerni ritkán tapasztalt technikai tudás mutatkozik meg a háttérben, melynek színvonalát mi sem mutatja jobban, hogy egyik aspiránsa sem tolakodik makacsan az előtérbe, hanem együttesen alkotnak olyan szoros egységet a mozgóképpel, hogy az embernek igazából fel sem tűnik jelenlétük. A hangmérnökök mesteri munkával szolgálják ki a fület, a fegyverek ropogásától és a bombák dobhártyaszaggató robajától kezdve, az üvegbúra hangzás rendkívül hatásos alkalmazásáig érezni, hogy félelmetesen komolyan vették az atmoszféra megteremtését. A vágások néha bravúrosan pergőre lettek szabva, néha pedig éppen fordítva hosszú snittel fokozzák az ütközetek élvezeti értékékét. S külön dicséret illeti a háborús miliő megalkotását, a harcok által romokra tépett épületek lenyűgöző részletességet mutatnak, és szinte észrevétlenül adják meg a film hiteles hátterét. Mindezt John Williams a témához tökéletesen illő patrióta dallamokkal fejeli meg. Lassan hömpölygő aláfestése szépen ellensúlyozza az akciók feszességét, mikor megszólal a borzalmakba is képes egy kis gyönyört belevinni. A mesterhez méltóan időtálló zene került ki kezei közül, egy igazán megkapó, néha egészen pátoszos hangzású, pompás zenei költemény. Összességében úgy gondolom az ilyen monumentális alkotásokért lehet igazán szeretni az álomgyárat. Egy velejéig profin összerakott Spielberg mozi, ami úgy vélem joggal van műfaja legnagyobbjai közt emlegetve. Kötelező darab, amit illik és érdemes mindenkinek életében legalább egyszer látnia. |
2012-03-28 01:44.05 |
Azt se gondoltam volna, hogy valaha látni fogom a Titanic red caerpetjét élőben.)) Kate Winslet egy istennő, Horner zenéje pedig az egyik legjobb, melyet valaha szerencsém volt hallani.
Most már nagyon kíváncsi vagyok milyen lett az a 3D, rosszat még nem hallottam róla, de igazából a film magában van olyan erős, hogy ha az a térdimenzió mínuszba menne sem hinném, hogy csalódottan jönnék ki a teremből. :D |
2012-03-27 02:29.30 |
Mostanában eléggé elkalandoztam a kommerszebb irányba, de szerencsére néha találok olyan témákat, amikért érdemes is. A Thor zenéje, amúgy közelébe sem megy a makikhoz írt Doyle zenének, de azért újabb bizonyítékául szolgál, hogy a klasszikus beállítottságú komponistának mennyire jól áll ez a stílus is.
http://www.youtube.com/watch?v=Mear4cXlsZc&feature=related (Thor - Sons of Odin) http://www.youtube.com/watch?v=g5eoJgJbt9E&feature=related (Thor - Letting Go) http://www.youtube.com/watch?v=4QB71syU3RE (Thor - Can You See Jane?) |
2012-03-26 23:53.41 |
Mondjuk pont a minap láttam tecsóban 10 db-os TDK DVD pakkot, 990 Ft-ért. Nem rossz üzlet. |
2012-03-26 23:50.13 |
Mondjuk azért a fotózás érdekes, mert hiába az egyik legjobb Richardson úr a maga területén, de Lubezki (Tree of Life) objektíve verhetetlen volt, vagyis annak kellett volna lennie. És hát vizuális effektileg sem biztos, hogy a legerősebb mozi volt tavaly... de mindegy is ez számomra semmit nem von le a film érdemeiből, elvégre ez még véletlenül sem a készítők hibája. :) |
2012-03-26 23:41.47 |
Örömmel fedeztem fel reklámját a TV-ben. Eddig nem voltam 100%-ig meggyőződve, hogy nálunk is lesz, de kétségtelenül komoly marketinges hiba lett volna. |
2012-03-25 23:39.31 |
Nem emiatt fogja senki sem Elfman nevét megjegyezni, de a maga egyszerűségével az adott jelenetet alatt tökéletesen működött, ennél több meg kell-e?
http://www.youtube.com/watch?v=iemOZsEM-U4 (Vasököl - Final Round) |
2012-03-25 00:39.36 |
Soha nem gondoltam volna, hogy ilyet fogok írni, de lehet, hogy megérdemelte volna a főkategóriás szobrot Clooney. Pedig nem mondhatnám, hogy a kedvenc színészeim között foglal helyet, számomra ő mindig olyan "klúnis", a női szíveket megdobogtató sármőr. Azonban itt végre sikerült teljes mértékben levakarnia magáról ezt a felszínt, így nem mint színészt láttam, hanem magát a karakterét. Papucsos futása abszolút felejthetetlen momentuma, a könnyes végső búcsúja a feleségétől pedig hölgyek számára garantáltan zsebkendős jelenet, de nekem is el kell ismernem, működött a jelenet, mégpedig giccsmenetesen, ami nem kis szó.
Amúgy a film joggal van emlegetve az év egyik legerősebb drámájaként, egy igazi emberi léptékű történet, érzékletesen tálalva. Nekem is összvissz annyi bajom volt vele, hogy ugyebár egy drámai alkotás akkor válik igazán kiforrottá, ha valamilyen emóciót képes kiváltani. Az most mindegy, hogy milyet, legyen szó csontig hatoló döbbenetről, olyan fájdalomról, amiről nem is tudtuk, hogy ott van… stb, szóval ez nem jött össze nekem, hogy hatással legyen rám valamilyen módon. Pedig a Payne-Clooney duó próbálkozott rendesen, és minőséggel is tették, ezt alá kell írnom, de csak nem akaródzott annak a gátnak áttörnie. De mindegy, a film így is ott van a maga nevében az év legjobbjai közt, szóval bártan ajánlott darab bárkinek, akinek van szíve ehhez a műfajhoz. |
2012-03-25 00:11.36 |
Woody visszatért! Pedig nem mostanában esett meg, hogy a szürrealista történetek nagymestere valami emlékezetessel örvendeztette meg az ő egyediségére fogékony közönséget, de most ezeket az igényeket alássan kielégíti.
Az Éjfélkor Párizsban egy HANGULAT film, ha nem talál el, egy közepes, akár unalmas filmnek fog tűnni szépen megírt szkripttel, néhány jó arccal, de ennyi. Ha viszont a képsorok megfogják a képzeletet fantasztikus élményként tárulhatnak a néző elé Párizs girbe-gurbás, macskaköves kis utcáskái, azokkal a csodás, puha fényű lámpákkal. Engem úgy elkapott ez a mozi, mint a gépszíj, egész egyszerűen szinte a teljes játékideje alatt azt vettem észre, hogy boldog vagyok, hogy a szám valamiért folyton felfelé görbül. Nem érdekelt, hogy nincs pénz számlára, hogy a drágalátos kormányunk mit eszel ki újra a nép nyomorítására, hogy… szimplán csak élveztem a mozi minden képkockáját, és ott voltam együtt Fitzgeralddal, Hemingway-jel, Picassoval és a többiekkel Párizs lélegzetelállító utcáin. A felszín alatt pedig szépen körvonalazódik ki, hogy nem csupán egy utazásra vagyunk meginvitálva. Mondanivalója annak ellenére is elért hozzám, hogy nem dobtam tőle hátast, de egyszerűen, és nem szájbarágósan van tálalva, innentől kezdve meg kit érdekel, hogy elsütötték már korábban? Örök igazság, hogy ott kell boldognak lennünk, ahol éppen vagyunk, a mi időnkben, a mi testünkben. Ha ezzel megbarátkozunk, akkor a jelenünk lehet a legnagyobb, legérdekesebb, legcsodálatosabb utazás, a mi „aranykorunk”. A rendkívül kifinomult és ízléses humoráról pedig még nem is ejtettem szót, márpedig ez is a film komoly erősségei közé tartozik. Végre intelligensen megmunkált poénokkal van dolgunk, melyek átérzéséhez ugyan nem árt némi irodalmi és egyszer-kétszer filmművészeti ismeretség, de azért nem kell megijedni az érettségi tételek bemagolása vagy átnyálazása nem szükséges.)) Összességében gyönyörű imázsfilmről van szó, ami szerintem ahány ember, annyi tetszési indexet fog mutatni, de számomra egy ritkán tapasztalt filmélményt jelentetett. Hihetetlen mód élveztem, tökéletes korrajzával elkápráztatott, látványával lenyűgözött, magába szippantó légkörével pedig elcsábított egy gyönyörű másfél óra erejéig. Köszönöm a fenséges (idő)utazást Woody mester! (A szenzációsan összeválogatott soundtrack albumot pedig még rengetegszer fogom hallgatni.) |
2012-03-24 00:49.18 |
A falut idéző dallamokkal operáló, kifejezetten igényes horror muzsika, ami igen komoly ritkaságnak számít manapság.
http://www.youtube.com/watch?v=JZ1OgMjzMoo (Pokolba taszítva - Concerto to Hell) |
2012-03-24 00:29.08 |
Igen, igen. :) Nem volt kedvem hozzátenni, hogy DE komolyan rontják a film esélyeit, az alacsony kritikai fogadtatás, a korai bemutató meg ilyenek. |
2012-03-24 00:28.04 |
Thornak ás Kapitánynak is jóval erősebb évben kellett szerepelniük, így nemigen volt esélyük. Amúgy meg a Vasmeberek egyébként is komolyabb munkák, főleg az első. Stark a páncélja abszolút kifogsátalan, fénytörés, tükröződés meg ilyen részletek szempontjából is. De azt hiszem pont neked regéltem ilyenekről, hogy nem azt nézik, hogy "húúú de látványos" meg ilyenek. :)
A bosszúállók előnye, hogy keményen összepakolták a szuperhősöket, egy ilyen "megaképregény" alkotást meg szerintem szeretni fognak az Akadémiánál, főleg hogy az eddigi képkockák alapján az első Transformers mozi óta a legélvezetesebb, legjobb popcorn filmnek ígérkezik. Amúgy persze csak előzetes alapján indulok ki, elég látványosnak ígérkezik. De majd többet tudunk, ha láthatjuk is. De egyelőre megelőlegezném neki a jelölést, sőt minimum egy hangot is prognosztizálnék neki, mondjuk a vágásért. Majd kiderül jó tipp lesz-e. :D |
2012-03-24 00:00.43 |
Felejthetetlen alkotás. |
2012-03-22 23:54.05 |
Várós film, bár tartok tőle, hogy a remek ötlet ugyanúgy el lesz pazarolva, egy szimpla közönségmozira, mint a Lopott idő esetén.
Amúgy nem lesz egyszerű dolga, hiszen effektek terén a kiadó 5 helyből kb. 4 már le van foglalva (Felemelkedés, Prometheus, Hobbit, Bosszúállók), és a kiadó helyre is vannak bőven jelentkezők (Gravity, Red Tails - Lucas plusz ILM oda kell figyelni, A csodálatos Pókember, esetleg John Carter, vagy neadjisten Battleship - bár ennek vajmi kevés esélyét látom). |
2012-03-22 02:36.47 |
Én a zsigeremben érzem, hogy ez hatalmas lesz, szóval nálam sem kicsik az elvárások.
Meglehetősen merész, hogy ezt az emberiség eredete témát be merte vállani, nagyon kíváncsi vagyok mit hoz ki belőle. |
2012-03-22 02:32.18 |
"helyén kezelve" a dolgokat, mint korábban is mondottam az első tűrhető, nem nagy szám, nincs kiemelkedően rendezve, sőt semmilyen szinten nem próbál egy tucatmozinál több lenni... de fogyasztható éppenséggel. Bár így is rendkívül erősen elmarad az Alien univerzum minőségétől. Viszont a második... szerencsére azóta már a memóriámból is sikerült nagyjából száműzni. :) |
2012-03-22 01:39.01 |
Még pár napja osztotta ki a díjait a Nemzetközi Filmzenekritikusok Szövetsége (IFMCA), ami nevéből adódóan az egyik legkomolyabb szakmai elismerésnek számít. Az est győztese kétség kívül John Williams volt, aki 5 díjjal mehetett haza.
A győztesek listája: Az év filmzenéje: War Horse - John Williams Az év filmzeneszerzője: John Williams Az év felfedezettje: Ludovic Bource Legjobb filmzene - dráma kategória: War Horse - John Williams Legjobb filmzene - vígjáték kategória: The Rum Diary - Christopher Young Legjobb filmzene - akció/kaland/thriller kategória: Drive - Cliff Martinez Legjobb filmzene - fantasy/sci-fi/horror kategória: Super 8 - Michael Giacchino Legjobb filmzene - animációs film kategória: The Adventures of Tintin - John Williams Legjobb kompozíció: "The Homecoming" (War Horse) - John Williams a jelültek (ha érdekel valakit): [link] |
2012-03-22 01:32.11 |
:) |
2012-03-22 01:31.57 |
Nah igen a hegedűs rohir téma... atyaúristen olyan szépet nem sűrűn hallottam egész életemben. És volt pofájuk még csak nem is jelölni. Surmók. :D |
2012-03-21 01:49.47 |
Valesz már leírta a lényeget. Egy egyedi, különleges sci-fi világot sikerült degradálni. Belepakoltak néhány xenot, de csak dísznek, mert amúgy semmilyen szinten nem működnek a filmek. Az elsőre még azt mondom, hogy csak-csak, ha nagyon jó kedvemben vagyok elővehető, de a második... büntet. |
2012-03-21 01:45.11 |
maximum)) |
2012-03-21 00:37.41 |
Az AvP-k említésre sem méltók, szerintem nem foglalkozott velük. |
2012-03-20 23:36.09 |
Várható volt. Egy nem folytatásos filmet, komoly húzónevek nélkül, egy Amerikán kívül full ismeretlen alapanyagból gyártva, ekkora költségvetéssel egyszerűen nem szabadott volna útjára engedni.
Nem sokkal a premier előtt már érezték a bajt, tele is rakták a netet ilyen meg olyan előzetesekkel, karakterposzterekkel meg 10 perces jelenetekkel, de már késő volt. De gyanús, hogy normálisan felépített marketinggel sem teljesítene jobban a mozi. Ezt már a büdzsé kimérésénél eltolták. |
2012-03-20 23:19.26 |
Bizony. Amúgy bár még nem láttam a filmet, de az előzetesek alapján technikailag sem tűnik rettenetesen erősnek.
A Prometheus-szal egyetértek iszony rég nem látott erősségű sci-fi alkotásnak ígérkezik, ami valószínűleg köröket fog verni az amúgy valóban jól sikerült D9-re is. Best Picture látatlanban is szinte biztosra vehetős, és ha valóban olyan erős lesz, akkor még Scott mester sem esélytelen egy jelölésre. A Hobbitnak néhány technikai azért összejöhet, a maszkot pl akár már most oda lehet ítélni, és hagyományosan erős szokott lenni a képi világ, a látványtervezői munka is. De azt hiszem a komolyabb elismerésekkel talán inkább megvárja az Akadémia a 2. részt. |